Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-27 / 200. szám
4 0 PETŐFI NÉPE 0 1985. augusztus 27. A MELLÉKÜZEMÁGAK HASZNA Nagyobb követelmények mellett is jövedelmezőbben Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel — tartja a közmondás. A gazdasági életben olykor nem egy, de több lépést is kell tenniük a vezetőknek, hogy elérjék a tervezett jövedelmet, nyereséget. S ha mindezt nem képesek a mezőgazdasági szövetkezeteknél az alaptevékenységből előteremteni, lépniük kell, hogy a melléküzemágak egészítsék ki a hiányokat. Bugacon az Aranykalász Szakszövetkezet elnökével, Börcsök Andrással ezekről a feszítő gondokról és a megoldás módjairól beszélgettünk. — Eltelt az esztendő fele. s megvizsgáltuk, hogy a termelésben. az értékesítésben, a gazdálkodásban mit értünk el eddig. Az év elején elkészített és jóváhagyott tervünkben az előző évnél magasabb termelési és értékesítési feladatok szerepelnek. Ehhez kapcsolódnak a magasabb eszköz-, létszám, és anyagi ráfordítások is annak ellenére, hogy a nyereség Összege lényegében nem magasabb az elmúlt évinél. Ennek oka. bogy a gazdasági szabályozó rendszer évről évre magasabb követelményeket támaszt. Az állami támogatás mértéke csökkent. Az eredménykiesést nyilvánvalóan nem érvényesíthették tervükben. hanem más ágazatban, döntően az ipari melléküzemágak termelésével és gazdálkodásával kell pótolniuk. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy a hízott sertések felvásárlásánál különböző átvételi akadályok voltak, s megváltoztak a minőségi követelmények. Ez a felvásárolt sertések mennyiségi és értékbeli csökkenéséhez vezetett. — Nem akarunk belenyugodni a nagyarányú eredménykiesésbe, ugyanis ez q szövetkezet fejlődésének fékeződését jelentené — folytatta az elnök. — Éppen ezért növeljük a melléküzemágak termelését. Éves tervünkben a múlt évi 150 milliós termelési érték helyett, 190 millió szerepel. A múlt évi 238 milliós árbevétellel szemben 282 milliót terveztünk. Az átlag dolgozólétszám a múlt évi 544-gyel szemben, meghaladja a 600-at. a kifizetett munkabér összege pedig 8 millióval növekszik. Az időjárás miatt a gabonafalták közül a búza és az árpa termésátlaga nem érte el a múlt évit. sem a tervezettet. Búzából 26, árpából 19 mázsás átlagtermést tudtak betakarítani hektáronként. Az aszályos idő nem kedvez a kukoricának, de a többi szántóföldi növénynek sem. Az állaitte- nyésztés, — a drágáin termelt takarmányok miaitt — ugyancsak nehezen viseli el a magas önköltségek okozta eredménytelenséget. Ebben az évben szarvasmarha- bérhizlalást is vállaltak, amelynek eredménye csak az év végén süli A modern gépek a műányagüzem gyorsabb fejlődését segítik. «Hl lesz mérhető. A háztáji ágazatban 10 millióval kevesebb az árbevétel a múlt évinél. — Mindezek ismeretében, a többi ágazatok működésének, gazdálkodásának gondjait és korlátáit számbavéve, figyelmünket az ipart ágazatra összpontosítjuk. Örömmel állapítottuk meg. hogy az ipar összevonva — lakatos-, Jtovrtérn Isi .yj ;('>«■ — • A szarvas,f,r■ r .marhabérhizlalás eredményes- . sége i csak' az év Végén lesz mérhető. ■ i élelmiszer-tartósító, műanyag-, cisztítóüzem, kemenceépítő és helyszíni szerelőbrigádok — 56 százalékkal növelte termelését és árbevételét az elmúlt évhez viszonyítva. Ez mintegy 22 millió forint többletbevételt jelent. .Elismerést , érdemel az élelmiszertantósító és műanyagüzem fejlődése, amelyek 50 százalékkal többet termeltek, Ebben az évben vezettük be azt az új érdekeltségi rendszert, amelytől jogosan várjuk a teljesítmények növekedését, a nyereségterv teljesítését. Erinek az a lényege, hogy többetjövedelmek- kel ösztönözzük a hatékonyabb munkát, a nagyobb nyereséget. A meglehetősen silány földeken gazdálkodó Aranykalász Szakszövetkezetben most a tagság, a vezetők azért dolgoznak, hogy az év második felében ió gazdálkodással. a teljesítmények növelésével javítsanak eredményeiken. A nehezebb körülmények ellenére az a céljuk —. s ez úgy tűnik megvalósul —. hogy nagyobb jövedelmet, érjenek el. Gémes Gábor ELKÉSZÜLT A VÁDIRAT Videót valutáért - feketén Vámorgazdaság, devizagazdálkodás megsértése, csalás. Három címszó azokból a kapcsolódó bűncselekményekből, amelyeknek ügyében az elmúlt . napokban készült el a vádirat a Kecskeméti Városi Ügyészség nél. Megszokott, természetes dolog, hogy nyugati államokból turisták érkeznek, hazánkba. Az sem újdonság, hogy a nagyarányú kamionforgalom révén olyan árucikkek is bejutnak az országba, amelyek elkerülik a vámkezelést. Baj. persze , ebből leginkább csak akkor van, ha a helyzetet kihasználva üzletelni kezdenék a kamionsofőrök. Magyar partnerek pedig mindig akadnak. Esetünkben heten ülnek majd a vádlottak padján a kisebb-nagyobb törvénysértések miatt. S. A. fiatal magyar hölgy 1983- ban kötött házasságot S. Miles török kamionossal, aki munkája' révén rendszeresen Magyarországon keresztülutazva jutott el más államokba. Még 1983 nyarán, nem sokkal házasságkötésük után, kaptak egy külföld’ állampolgárságú barátjuktól ajándékba egy Fischer -gyártmányú videomagnetofont. amply vámkezeletlenül került az országba Ám a fiatal párnak nem volt szüksége a készülékre, ezért S. A., bevitte abba a maszek kecskeméti üzletbe, ahol eladóként dolgozott. Cs. N„ a boltos, minden további né'kül teljesítette a kérést, és vállalkozott az áru továbbadására. A. R. tudomást szerezve a magnóról felkereste Cs. N-t, megvettte a készüléket. S. A. 60 ezer forintot kért érte, s ezt a vevő két részletben ki is fizette. Cs. N. mielőtt elszámolt volna a pénzzel, egy ideig használta, és befektette azt, majd végül oda- - adta ' S. A.-inak. A készülékkel együtt az ifjú pár kapott még 10 kazettát is, amit szintén az ismert módon adtak el hatezer forintért. S. A. cselekménye közkegyelem alá esett, így őt a rendőrség gyanúsítottként sem hallgatta ki. A. R. és Cs. N. vámorgazdaság vétségét követte el, így ők ezek miatt várják, hogy a bíróság döntsön ügyükben. Az előbbi esetben is szereplő A. R. és társa, Sz. O. a kecskeméti Szélmalom csárdában dolgoztak, ök különösen a nyári hónapokban szolgálták ki a nyugati államokból jött turistákat, főként az NSZK állampolgárságúnkat, akik nyugatnémet márkával honorálták a „kedvességet”. A borra- < valókból 1983—84. években fejenként hozzávetőlegesen négyezer márkányi valutához jútottak. Bár kötelességük lett volna a valutát beszolgáltatni 'a Magyar Nemzeti Banknak, illetve azt felajánlani megvételre, mégsem tették, hanem különböző vásárlásokra fordították. A. R. 1984-ben egy ismeretlen NSZK férfitól két esetben vásárolt ezer márkáért kilenc darab' Sony. típusú magnetofonkazettát., Ugyancsak ettől a férfitől vett ^ötszáz márkáért egy bőrkabátot. I. O. budapesti lakos gvafcran járt a kecskeméti Szélmalom csárdába, és külpnböző tárgyakat kínált megvételre az ott dolgozó vádlottaknak. Tavaly júliusban egy Sharp típusú videokamerát kínált háromezer nyugatnémet márkáért. Ezt később Sz. O. meg Is vásárolta egy magnóval, és egy adapterrel együtt valamint kért hozzá két akkumulátort, és két kazettát. Sz. O. akkortájt egy másik ismerősének átadott még négyszáz nyugatnémet márkát, hogy vásároljon külföldi barátjától négy darab jugoszláv autókeréktárcsát. A barát — vámkezelés nélkül — a valuta ellenében be is hozta a tárcsákat Magyarországra. Az említett manőverekkel A. R. és Sz. O. devizagazdálkodást sértő bűntettet követtek el. O. N, pincérként dolgozott. . .ugyancsak a Szélmalom csárdában 1981 óta. ő is gyakran kapott borravalót nyugatnémet márkában. Az évek során össze- ■ gyűjtött 1800 márkát, amelyből egy részt, márkánként 20 forintért adott-el A. R.-nek. O. I. tavaly szeptemberben a csárdában egy török kamionsofőrt megkért, hogy szerezzen neki egy videomagnót. A török az év végén le is szállította a kívánt Blauplunkt ■készüléket, amelyért 34 ezer forintot, és 300 nyugatnémet márkát fizetett ki: O. I. a pincér nem sokkal később vásárolt még a készülékéhez tíz darab Schamu- ny-kazettát is. A. N. benzinkút-kezelőként dolgozott az UNIVER ÁFÉSZ lakiteleki szerződéses kútjánál. Nyugati turisták sok esetben nyuVILÁGGAZDASÁG Késztermékek és nyersanyágárak A jővő gazdaságpolitikájának kialakítása szempontjából mindenütt meghatározó fontosságúak az árprognózisok, annak becslése, hogy bizonyos áron beszerezhető olaj, szén, vagy vasérc felhasználásával mekkora ütemű ipari fejlődés, gazdasági növekedés érhető el a jövőben. Az elmúlt évtized kétszeri nyersanyag- és olajárrobbanása meg. mutatta, hogy a váratlan árfejlemények milyen mély recessziót okoz. hatnak a tőkés világban, illetve milyen éles megvilágításba helyezik a szocialista országok gazdasági alkalmazkodóképességének fogyatékosságait. 4 gatnémet márkával fizették a benzin árát, s így a férfi kisebb tőkét gyűjtött össze. Tavaly júniusban egy nyugatnémet állampolgár benzintöltés közben felajánlott a kútkezelőnek egy vá- molatlan rádiómagnót.’ A. N., a kutas, rögtön hatezer forintot fi» zetett érte. ■■ ■■ Ka A. R., Sz. O. és H. N., a Szélmalom csárda vezetői, 1984. jú- nius 1-én kaptak .„fülest” arról, hogy az üzletben félévi leltárel- lenőrzést fognak tartani. Ekkor csináltak gyorsan egy önleltárt, és megállapították, hogy 10 ezer forintót meghaladó a többlet. Hárman eldöntötték, hogy ezt a többletet kivonják az ellenőrzés alól. A. B.'szólt az üzemeltető téesz tehergépkocsi-vezetőjének, hogy a gépjárművel álljon a csárda- raktárához. Ezután körülbelül 30 kiló sertéshúst, 40 liternyi étolajat, egy karton Symphohia cigarettát' és 12 karton sört pakoltak fel a teherautóra, kb. 12 ezer forint értékben, azzal az utasítással, hogy a sofőr vigye haza a lakására, majd másnap érintet- , lenül hozza vissza. A gépkocsi-- vezető a szállítás céljáról ném tudott, így a megbízatásnak szó nélkül eleget tett. Ám a leltározás az elszállítást. követő napon a hiányzó áru figyelmen kívül hagyásával is több mint tízezer forintos többletet mutatott ki. De ez az érték nem került ki a leltározás alól, így nem is sértette a fenntartó termelőszövetkezetet. Az elszámolás alól való kivonás cselekményével a vádlottak csalás bűntettét követték el. Az ügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a bíróság a vádlottaktól lefoglalt videomagne- tofonokat és -kazettákat, valami ni keréktárcsákat kobozza el, valamint kötelezze őket az okozott (cár és kamatai megtérítésére. Tuza Béla. A hetvenes évek elején gyökeresen átrendeződtek a nyersanyagok és feldc4gozóipari tér-' mékek árai, szélesre nyílt az „'árolló”: az évtized elején másfélszer gyorsabban emelkedtek az úgynevezett primér termékcso portok árai. Az 1979. évi újaKU olajárrobbanáskor — egyik évről a másikra 170 százalékra emelkedett a fekete arany ár® — ugyanaz, csak tompítottan ismétlődött meg. Az árolló mozgása Hazánk az elmúlt évtizedben részben ezeknek az átrendeződéseknek a hatására szenvedett el a külkereskedelemben 20 százalékos árveszteséget, vagyis eny- nyivel több terméket kényszerült a drágább import ellensúlyozá- sára exportálni. A közgazdasági elmélet szerint, ha drágábbak más árucsoportokhoz viszonyítva az anyagjellegű termékek, „javul a cserearányuk”, akkor ennek megfelelően gyengül a feldolgozás jövedelmezősége. Kifizetődőbbé válnak azok a befektetések, amelyeket az elsődleges, kitermelő szektorokban eszközölnek, vagyis e képlet szerint visszaesnek a feldolgozóipari beruházások. Persze csak elméleti „tökéletes szabadpiacot” feltételezve játszódnak le így az események, következik be elő/bb-utóbb automatikusan a fordulat. Az anyagjellegű Jiernjékek kínálata a fejlesztések révén idővel bővül, az árak így ismét eltolódnak a késztermékek javára. Közgazdászok kimutatták, hogy az elmúlt száz évben többször is lejátszódott ez az átrendeződési folyamat: így az első világháború után az anyagok felé tolódtak el az árarányok, és ez történt a második világháborút követően is. A kitermelői „boom” 1951-ben tetőződött, ettől kezdve megint a feldolgozóipari árak emelkedtek gyorsabban. A hetvenes években kezdődött harmadik átrendezési folyamat most is tart —, a nyersanyagok jelenlegi keresettsége annak jele, hogy az alapanyag- gyártó ágazatok még nem futottak föl olyan mértékben, hogy az letörte volna az-árakat — állítják a kutatók —. akik tartózkodnak attól, hogy megjósolják, visz- szaszérzi-e, és mikor a feldolgozóipar vezető szerepét. Nyertesek és kárvallottak A feldolgozóipari termékek alighanem általában már nem nyerik vissza korábbi árelőnyüket. A hagyományos, viszonylag kevés szellemi tőkét megtestesítő, a feldolgozottsági fok alacsonyabb szintjén álló textilipari kohászati termékek semmi esetre sem. Ami pedig a tudásigényes, nagy hozzáadott értéket megtestesítő, jelentős kutatási, fejlesztési munka eredményeként gyártott termékeket illeti, ezek helyzetét a viharos árvál- ,. tozási folyamatok eddig sem érintették, előállítóik jövedelmezősége, árnyeresége tartósan kedvező volt a hetvenes években is. > ’Néhány vezető tőkés ország, és számos, az ipari fejlődés élvonalában álló vállalat példája azt jelzi, hogy a gazdasági felzárkózás útja. csak az igényesebb termékek piacán való helytállás lehet — különösen olyan ország esetében, mint a miénk, ahol főként a szellemi kapacitások kihasználásában rejlenek óriási tartalékok. A nyersanyagpiaci átrendeződés csak néhány, olajjal vagy egy-egy keresett ásványkincscsel rendelkező fejlődő országnak kedvezett, az országok többsége kárvallottja volt az „olló” szétnyílásának. Jellemző, hogy a hetvenes években számos fejlődő ország is a késztermék-kereskedelem súlyának növelésé-' ben kereste az előrelépés úti' Sikerrel járt például Brazília, amely kivitelében az 1970. évi 20 százalékról a jelenlegi hatvan százalékra futtatta fel a késztermékek részarányát. Az újonnan . iparosodott országot is kétszeresére, mintegy 8 százalékra növelték a jelzett időszakban részarányukat a nemzetközi iparcikkfor- galomban —, igaz, főképp csak a hagyományosnak számító fogyasztási javak, vagy a vezető tőkés országoktól' átvett beruházási javak piacán növelték súlyúkat. A nyersanyagárak átrendeződésének világméretű- költségeit a legkevéöhé a csendes-óceáni térség országai érezték meg. Gyorsan kezdték háttérbe szorítani a fogyasztásban és a termelésben az energia- és anyagigényes termékeket, és álltak át a toké- és munkaigényes gyártmányokra. A csúcstechnológia " * előretörése A legfejlettebb tőkés országok az árrobbanás következtében 1974-ben még 8 milliárd dolláros fizetési mérleghiányt halmoztak föl, 1978-ra ezt már ledolgozták, 30 milliárd dolláros többletet értek el az említett módszerekkel. Hasonlóan megy végbe most is az átállás, amelyet természetesen súlyos feszültség, nagyarányú ' munkanélküliség és számos korlátozó intézkedés kísér. A magas feldolgozottsági fokú, azon belül is a piacon keresett, élenjáró gyártmányok értékesítésével’ ellensúlyoztak' az árváltozások veszteségeit. Nagyfokú cserearányromlast a fejlő dő világ országai, és egves szocialista országok szenvedtek el, s főképp nem az árarányár módosulása, hanem az dási folyamat elhúzódása, lassú sága következtében. Végül is nem a nyersanyagok és az energiaféleségek drágulása fokozta, elsősorban gazdasági gondjaikat, azok dsak kiélezték a gazdálkodás gyenge pontjait: a merev áru- szerkezetet, a piaci igényekre nem . tekintő választékot, » fogyatékos minőséget. Ezen országcsoportte kintélyes árvesztesége íészoe abból adódbtt, hogy nem tudtak feldolgozott ipari termijeikkel versenytársaikhoz hason lóan kedvező árakat elern^ ^ Tanévkezdés előtt KERESSE FEL A Tünde Kisáruházat (KISKUNHALAS) — iskolaköpenyek, — iskolatáskák — tornaruházati cikkek, — egyéb gyermekruházati áruk nagy választékával várjuk vásárlóinkat. 1044.
