Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-27 / 200. szám
9 1985. augusztus 27. 0 PETŐFI NÉPE 3 KARALÁBÉ, KELKÁPOSZTA AZ ÁRKUS-DÜLÖBŐL — KISTELEKI ÉS BALÁSTYAI TERMELŐK KISKUNMAJSÁN • Kiskun- majsán deL előtt 10 órakor még javában tartott az adásvétel. (Somos László (elvételei) Hagyományos piaci nap lévén, _ péntek reggel Bács-Kiskunban több tízezren indultak venni és eladni a települések árusítóhelyeire. Két városban és két nagyközségben mi is a fogyasztókkal tartottunk, hogy képet kapjunk az augusztusi felhozatalról, az árakról, s arról: hol milyének a vásárlási lehetőségek. Faragó Ferenc, a kecskeméti piacfelügyelőség vezetője a Budai utcai árucsarnpkban azzal fogad, hogy a* növekvő forgalomban olykor köszönni is alig van idejük. Csütörtök estétől> • egész éjszakán át zsongott a nagybani piac. Még hajnalban is javában tartott az adásvétel. A nagypiacnak, s a bőséges felhozatalnak köszönhetően, 88 ezer 400 kilogramm zöldség-gyümölcsfélét, dinnyét és burgonyát kínáltak. A piacon ezen a napon — a kisfogyasztókon felül — több >mint hatvan zöldségbolt és számos üzemi konyha vezetője vásárolt. Uborkán kívül kielégítő' ellátást nyújt a piac, ahová 1330 kilogramm szőlőt is hoztak. őszibarackból, szilvából és egyéb gyümölcsből a fölhozatal a befőzési, szezonnak megfelelő. Mivel a nagybani piac révén immár több az áru, s a fogyasztóknak nagyobb a választási és vásárlási lehetőségük, a piac mind jobban kezdi betölteni árszabályozó szerepét. Míg az őszibarackot a csarnoki kiskereskedőknél húsz, az uborkát ugyancsak húsz, s a kelkáposztát tizennyolc forintért lehet megvenni, ezeknek az ára a nagybani piacon — sorrendiben — tizenhat, tizenhat és tizenöt forint. Tiszakécske piacán tíz asztalnál kétszázan árusítanak. Hat óra előtt Bellák József termelő az elsők közt érkezik. Görögdinnyéinek az Árkus-dűlőben jót tett a csőkutas öntözés az aszályos hetekben. Hasonlóan kitűnő termésre számít karalábéból és kelkáposztából, amelyek három hét múltán válnak eladhatóvá. A dinnye kilogrammja nyolc forint. S ha már az árnál tartunk, jegyezzük meg: az őszibarack a kecskemétinél valamivel olcsóbb, .tizenkettő—tizenöt, a Klapp kedvence körte tizenöt, egy csomó, vastag szálakból való sárgarépa öt forint, viszont az uborkát — amelyből itt is igen kevés van —, fajtájától függően, tizenöt—húsz forintért adják. Nagyszámú ringlóért kilónként tizenhárom forintot kér egy árus. A lakosság ellátásában fontos szerep jut a piaci üzleteknek. Kísérőnk. Takács Zoltánná tanácsi • Jövet-menet a félegyházi piac kapujában. ipari—Ikereskedelmi előadó elmondja: a boltok vasárnap is nyitva vannak. A .Béke és Szabadság Tsz zöldségüzletében például Farkas Béláné tizenhét éve minden hét végén kiszolgál. Szombat és vasárnap délelőtt ötvenezer forint a bevétele. . A tsz húsboltja, s a Kecskemét és Vidéke Sütő- és Édesipari Vállalat szaküzlete a hét 7. napján szintén várja a vásárlókat. Kiskunfélegyháza piacán úgyszólván ember ember hátán. A tömeg és az öt óra óta váltott hatezer forint értékű helypénzjegy csúcsforgalmat jelez. Eladó és vevő szeretne innét mihamarább megszabadulni. Csak nem mindegy, mivel és mennyiért. Hatvan mázsa dinnye — kilogrammonként, nyolc-tíz forintért — gyorsan elkelt, azonban a paradicsompaprika 30 forintos árától többen majdnem „hanyatt estek” — erről számol be Szakái Rozália helypénzszedő. Tarka látványt nyújtó piac egyébként a félegyházi. Férges, varas, romló, levélhulladékos alma az egyik asztalon — csodálatosan szép, nagy szemű alma és körte a másikon. A vevők szívesebben felkeresik a környékből, vagy a Csongrád megyéből érkezett termelőket. A kisteleki Palotás Vincéné és családja fáradozása nem volt hiábavaló. A háztájiban végzett munkájuknak jókora ízletes körték és egy-egy hetipiacon négyezer forint bevétel az eredménye! Kiskunmajsán hét-nyolc éve még kevés áruból választhattak a vevők a piacon. Ma? Paprikából • Palotás Vincéné kisteleki termelő körtéire gyorsan akad vevő. I nyolcvan, dinnyéből száz, őszibarackból hatvan, sárgarépából és gyökéiből tizenöt, vöröshagymából tizenkét és uborkából tíz mázsát hoztak a termelők — hogy csak a kínálat java részét említsük. A vöröshagyma kilogrammonkénti ára a legtöbb termelőnél tíz-tizenkét forint, de a makóiaknál már nyolc forintért lehet kapni. • A bőséges felhozatal és ennek nyomán az árak kisebb csökkenése — igazodva a kereslethez és a kínálathoz — abból ered, hogy „él” a piac; szabályozó szerepe, sajátosságai kezdenek hatni a mindennapi gyakorlatban. Ez annak köszönhető, hogy szélesedik a majsai piac eladói és vevőköre. A helybeliek mellett kömpöci, szanki, csólyospálosi, jászszent- lászlói, üllési, forráskúti, kisteleki és balástyai termelők is elhozzák ide áruikat, míg a vevők között nem ritka a jánoshalmi és a mélykúti. Kohl Antal Gazdag kínálat a zöldség—gyümölcs-piacokon BŐVÜLŐ KELMEVÁLASZTÉK Nyomott mintás poliészter szövetek A Magyar Selyemipar Vállalat a Hungarotex közreműködésével know-how szerződést kötött az NSZK-beli KBC textilipari céggel, új termelési technológia hazai bevezetésére. Ennek segítségével a vállalat rátér nyomott mintás poliészter szövetek gyártására. Az eljárás lényege, hogy hő és nyomás hatására egy speciális papírról a kelmére kerül a minta, így divatos, tetszetős, igen változatos poliészter szövetkollekciót alakíthat ki az MSV. Eddig — megfelelő hazai eljárás híján — nydmott mintás poliészter kelme gyártására nem volt módja-a vállalatnak. Ugyanakkor itthon és külföldön egyaránt keresett termék a nyomott • mintás szövet. Ezen a helyzeten változtat most a Magyar Selyem- ■ ipar Vállalat. A berendezést felszerelték, a próbagyártás is sikerrel befejeződött, s megkezdték az üzemszerű termelést. Az idén mintegy 700—800 ezer négyzetméter divatszövetet gyártanak ing, blúz és ruha készítéséhez, jövőre azt a' mennyiséget I—1,5 millió négyzetméternyire növelik. A Hungarotex piackutatása szerint az új termék felét tőkés piacon értékesíthetik, mert a nyomott mintás poliészter szövet iránt nagy az érdeklődés a fejlett nyugat-európai országokban is. Az eljárást és a gépeket adó cég vállalta, hogy évi 200 ezer négyzetméternyi divatkelmét megvásárol a magyar termelőtől. Az MSV emellett az új eljárással készült anyagok kivitelére ajánlatot tett a Szovjetuniónak is. A KBC cég technológiája alapján készített anyagok várhatóan igen kelendőek lesznek a hazai fogyasztók és felhasználók koréba) is, hiszen az új termék tőkés importot helyettesít, és jelentősen bővíti a kelmeválasztékot. Szervezett étkezés a diákoknak Szeptemberben mintegy 2 millió 200 ezer óvodás, általános Iskolás, szakmunkástanuló, középiskolás, valamint főiskolai és egyetemi hallgató számára kezdődik meg a tanév. Valamennyi óvodás, továbbá az általános iskolásoknak csaknem 58, a' középiskolásoknak mintegy 74. a főiskolai és egyetemi hallgatóknak több mint 62 százaléka ebédelhet helyben vagy szervezett formában valamilyen vendéglátóhelyen. Továbbra sem tudják egyenletessé tenni az általános iskolások ellátását az ország egyes területein. Míg Zala megyében a tanulóknak 78. Tolna megyében 71. a fővárosban 62 százaléka kap ebédet. Pest megyében például a gyermekeknek mindössze 43 százaléka étkezhet szervezett formában. • Szeptembertől a szervezetten étkező diákok csaknem 63 százalékának valamelyik vendéglátóipari vállalat főzi az ebédet. A vendéglátóhelyeken az anyagi lehetőséi gekhez mérten ügyelnek arra. hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő étel kerüljön a gyermekek tányérjára. Sokhelyütt szakemberek állítják össze a menüket. helyenként gyermekétkeztetésre szakosodott szakácsokat képeztek ki. Az adagokat a vendéglátóipari vállalatok belső ellenőrei és a kereskedelmi felügyelőségek is rendszeresen vizsgálják. ÚJ MŰTRÁGYAÜZEM Üj, folyékony műtrágyát készítő .vjzem építését kezdték-meg - a Vas;' megyei Sárvár közelében. A csaknem 60 mi 11 jó forintos beruházással mintegy félszáz mező- gazdasági nagyüzemben teremti meg a gazdaságosabb műtrágyafelhasználás feltételeit a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer. Az új üzem a jövő év októberében kezdi meg a működését. Évente 10 000 tonna folyékony műtrágyát állít majd elő olyan zárt rendszerben.' amely eleve lehetetlenné teszi, hogy mérgező anyag károsítsa a környezetet. A folyékony műtrágya a szemcsésnél lényegesen nagyobb hatásfokkal használható, s ugyanakkor megszűnnek a gazdaságok tetemes tárolási veszteségei is. — JAPÁN LICENC ALAPJÁN HAZAI GYÁRTMÁNY Robottal összekapcsolt esztergagépek A SZIM Budapesti Szerszámgépgyárának Soroksári úti üzemében elkészült a számítógépvezérlésű (CNC) esztergagép második .generációjának mintapéldánya. A berendezés úgynevezett kiszolgáló robottal összekapcsolva — egyelőre emberi felügyelettel — dolgozik. A SZIM-ben kifejlesztett új típusú esztergagéppel együttműködő robotot a Csepeli Egyedi Gépgyárban gyártották, japán Jicenc alapján. A kiszolgáló robottal közös vezérlésű esztergagép automatikusan forgácsolja a munkadarabokat. A berendezés abban különbözik a hagyományos CNC-esztergáktól. hogy a megmunkálandó fémet ember .helyett robot adagolja, amely gondoskodik a késztermék tárolásáról is: így lényegesen könnyebbé válik az esztergapadok mellett dolgozók munkája, nem kell a nehéz fémdarabokat kézzel emelgetni. Az első ilyen hazai gyártmányú, robottal egybeépített automatikus esztergapadot most próbálják ki a szerszámgépgyárban. A gyakorlati vizsga után a berendezést szeptemberben bemutatják a hannoveri szerszámgép-világkiállításon is. A SZIM ebben az esztendőben a mintapéldánnyal együtt ötöit gyárt az új típusú esztergagépből. Jövőre a CNC-vezérlésű gépcsalád másik, két tagját továbbfejlesztik és alkalmassá teszik robot' fogadására, megkezdik a sorozatgyártást és mindhárom továbbfejlesztett típusból tíz-tíz. összesen harminc darabot gyártanak. A berendezések felét a hazai, a többit a KGST-piacon értékesítik. A SZIM konstruktőrei tovább folytatják az esztergagépek korszerűsítését. A fejlesztési cél az, hogy a robottal kiszolgált berendezések emberi felügyelet nélkül folyamatosan üzemeljenek. Fogorvosnál Már régebb óta fájt a fogam egy videomagnóra. Végiül addig fájt, amíg egyszer úgy elkezdett nyilallni és sajogni, hogy majd a falra másztam kínomban. Napokig a régi jól bevált házi gyógymód szerint házipálinkával borogattam, de nem akart rendbejönni. Egy idő után a feleségem megsokallta a dolgot, főleg az üres pálinkásüvegek számát, és elküldött a fogorvoshoz. — Hidegre vagy melegre fáj? — tette fel' a fogas kérdést a doktor. — Leginkább egy videomagnóra — akartam válaszolni, de nem hagyott szóhoz jutni. — Milyen ritka szép foga van! Olyan, mint a Petőfi rádió szünetjelzése, egy . hang, egy szünet, egy fog, egy szünet — mondta, és kíváncsian les,- te, hogyan értékelem a humorát. —'Legyen sikerélményed — gondoltam, és rávigyorogtam, miközben kimutattam■ a fogam fehérjét. Viszont rögtöt1 lehervadt az arcomról a mosoly, amikor megláttam a kezében a fogót. Mélyen a szemébe néztem, és kipöckölt szájjal a fülébe röhögtem: — Szemet szemért, fogat fogért ... Úgy látszik, értett a szóból, mert a fogó nagyhirtelen visz- szakerült a szekrénybe. Azonban nem úsztam meg ilyen könnyen a dolgot. A fúrógép sivitása az agyvelőmig hatolt, úgy futkározott a hideg a hátamon, mint pók a falon. Ekkor utáltam meg egy életre a fúrót, bár az utcánkat havonta feltörő légkalapács is sokat tett már ennek/érdekében. Ha akad papír és toll, rögtön írásba adtam volna, hogy ezután még a főnökömet sem fogom fúrni. Arról igazán nem tehetek, hogy csak pap írzsebkendőt találtam, ) amire mégsem illik ilyen komoly dolgot írni. Elcsigázva ültem a székben. Az asszisztensnő megsajnált és vigasztalni kezdett: — Most adok valami finomat, ami a fogára való. Felvidultam. Micsoda meglepetés! Nem gondoltam, hogy még enni is-kapok. Azután kiderült, a korona az, ami a fogamra való. Mit mondjak, egy lábszárpörköltnek fejes salátával jobban örültem volna. A kezelés alatt megfogadtam: többet nem verem a fogamhoz a garast, mert kilyukad, és jöhetek újra ide. Amikor fizetésre került a sor, mintha, a fogamat húzták volna. Persze, inkább a pénzemet (sajnos sokat),, mint a fogamat hagyom az orvosnál. Sajgó arcomat tapogatva léptem ki a rendelőből azzal az elhatározással, hogy legközelebb a szalonnabőr helyett inkább a fűbe harapok, abba legalább nem törik bele a fogam ... — amik — Az időjárási frontok és szervezetünk Az orvosi meteorológia művelői meteoropátiának nevezik azt a jelenséget, hogy az időváltozások alkalmával igen sok élőlénynek megváltozik a viselkedése. A meteoropátia jelenségei még az egysejtű élőlényeken is kimutathatók. A magasabbrendű növények és állatok meteoropátiája még feltűnőbben megmutatkozik. A legnagyobb mértékben azonban emberen észlelhető a meteoropátia. Kedélyhangulatunk, munkaképességünk, munkakedvünk és közérzetünk sok esetben magán viseli a lejátszódó időváltozások következményeit. A beteg emberek meteoropátiája sokszor fájdalmak érzésében vagy szövődmények fellépésében mutatkozik. Régi sebhelyek, évek előtt begyógyult csonttörések helyei a meteoropatikus időjárási helyzetben sajogni kezdenek. Leggyakoribb talán a fejfájás jelentkezései Kétféle érzékenység A meteoropátia jelenségei olyankor lépnek fel, amikor egy többé-kevésbé gyorsan mozgó . időváltozási vonal, ún, időjárási front vonul át tartózkodási helyiünk felett. Éppen ezért a meteoropátiát gyakran frontérzékenységnek is nevezik. Nem minden ember szenved meteoropátiában. Legalábbis a fiatalabb korosztályba tartozók csaknem érzéketlenek az időjárás alakulása iránt. Az idősebbek viszont valamennyien panaszkodnak a meteoropátiára. A meteoropátiának kétféle alakja van. Az egyik az időváltozások bekövetkezése után lép fel (posztfrontális), és ez a jelenség aránylag könnyen megmagyarázható, a másik megelőzi az időváltozást (prefrontális). A? ilyen meteoropaták néhány órával az időváltozás előtt, de olykor még egy-két nappal korábban jelzik' panaszaikat, sokszor olyan korai időpontban, amikor a közeledő légköri átalakulásnak még semmiféle előjele nett) mutatkozik. A poszfrontális meteoropátiára könnyű magyarázatot találni: ha az időváltozás már lejátszódott, az azt jelenti, hogy testünk fizikai környezete alaposan átalakult. Igen rövid idő alatt megváltozott a hőmérséklet, a levegő vízgőztartalma, villamos állapota, szennyezettségi foka, valamint a légnyomás. Nem lepődhetünk meg azon, hogy ez a környezeti átalakulás befolyásolja szervezetünk működését. Hogyan jön létre ? Sokkal talányosabb az, hogy az időváltozás előtti meteoropátia miként jöhet létre? Hogyan lehetséges, hogy az időjárás megváltozását előre megérez- h etjük? HisZen ez a jelenség olyankor lép fel, amikor a környező levegő állapota még nem változott meg. Ügy tűnik, mintha az okozat előbb következnék be', mint a kiváltó ok, pedig ez nyilvánvalóan lehetetlen. A talánynak a kulcsát a modern meteorológia a következő úton keresi. Amikor a meteoropaták időváltozás előtti első panaszai mutatkoznak, akkor, ndha nálunk még teljesen szép idő uralkodik, tőlünk sok száz kilométer távolságban már kialakult az az időjárási front, amely bizonyos idő elteltével hozzánk érkezik. A metfeorológiai szolgálatok időjárási térképei ekkor már világosan mutatják a közeledő változást. Éppen ez teszi lehetővé azt, hogy a meteorológiai jelentések előre felhívják figyelmünket az időváltozás lehetőségére. Miként magyarázható azonban az, hogy a légkör távoli, sok száz kilométer távolságban levő részéiben lejátszódó meteorológiai változások a mi szervezetünkben okoznak átalakulásokat? Mar évek óta ismeretes, hogy az időváltozási frontók mentén elelrtromágneses kisugárzások keletkeznek a légkörben, amelyek a rádióhullámok tartományába esnpk. A zivatarok villámaiból is olyan,: erőteljes sugárzás indul ki, amely még' sok ezer kilométer távolságban is kimutatható. Rádiókészülékeink serce- gő zajai, zörejei gyakorta származnak az Afrika egyenlítői részében tomboló heves zivatarok villámaitól. A zivatar nélküli csendes esőt szolgáltató időjárási ■ frontokon képződő rádiófrekvenciás sugárzás lényegesen gyengéhb, de ez is meglehetősen nagy távolságrá szétterjed a légkörben. Nemcsak a szabadban hat ránk A helyzet tehát az, hogy amikor egy hozzánk közeledő időváltozási front még nagy távolságban van tőlünk, akkor már gyenge elektromágneses sugárzások érkeznek hozzánk. E tényen alapszik az a feltevés, hogy a meteoropátia jelenségeit esetleg ezek az elektromágneses hullámok idézhetik elő, de nem ad magyarázatot például arra, hogy a szervezetnek melyik szerve vagy része reagál a légkörön át érkező gyenge elektromágneses sugárzásra. Tudományos körökben sok híve van annak a, felfogásnak, hogy szervezetünk minden egyes sejtje külön-külön változást szenvedhet. Ez megmagyarázhatná azt is, hogy a meteoropátia, mint már említettük, az egysejtű élőlényeken is fellép. A meteoropátia nemcsak a szabadban, hanem épületekben tartózkodókon is jelentkezik. A fekvőbetegek gyakran rosszabbul bírják az időváltozást, mint a szabadban tartózkodó betegek. Ezért a meteoropátia létrehozó oka csak olyan légköri jelenség lehet, amely az épületek belsejébe is akadálytalanul behatol. A külső levegő hőmérsékleti változásai ellen a fűtés és a falak nagymértékben megvédenék bennünket. A légnedvességi változások a zárt szoba levegőjében szintén kevéssé érvényesülnek. Ellenben az elektromágneses sugárzás a házfalakon keresztülhatol. A távoli frontokról jövő elektromágneses hullámok éppen úgy bejutnak az épületek belsejébe, mint a távoli rádióállomások adásai). m. I.
