Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1985. augusztus 3. VIT Baráti találkozók Fazekas László és Nagy Attila, az MTI tudósítói jelentik: MOSZKVA Pénteken újabb kétoldalú baráti találkozókon vett részt a magyar politikai delegáció egy—egy csoportja. Délelőtt a magyar nemzeti klubban az osztrák nemzeti küldöttség mintegy ötven képviselőjét látták vendégül a magyar fiatalok. 'Délután a magyar küldöttség tagjai a román, a finn, a koreai és a mongol nemzeti klubba látogattak. A román—magyar, valamint a finn—magyar találkozókon a magyar fiatalokat Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezette. A vendéglátók küldötteinek élén Nicu Ceausescu. az RKP KB Politikai Vé.grehai'ó Bizottságának póttagja a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, if júságügyi miniszter, illetve Markus Aaltonen, a Finn Szociáldemokrata Párt Politikai Bizottságának tagja állt. A szívélyes légikörű eszmecseréken a magyar kulturális delegációval érkezett művészek, együttesek rövid műsorral léptek a közönség elé. A magyar és a román nemzeti klubban a Hegedősegyüttes és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tagjai népzenei, illetve népitánc-bemu- tatóval szórakoztatták a közönséget. Finnország nemzeti klubiá- han a Rajkó zenekar adott ízelítőt repertoárjából, valamint Sárközi Gergely gitárjátékát. hallgathatták meg az egybegyűltek. A mongol és a koreai nemzeti klubban a Pingvin pantomimegyüttes műsorát tekinthették meg a kétoldalú találkozók résztvevői. t A házigazdák, a Szovjetunió nápiát rendezték meg pénteken, a XII. Világifjúsági Találkozó utolsó előtti napján. HETI VILÁGHÍRADÓ SZOMBAT: Moszkvában nagyszabású ünnepséggel megkezdődik a 12. Világifjúsági és Diáktalálkozó, amelyen 150 országból érkezett küldöttek vesznek részt. A fesztivál megnyitóján felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. — A kenyai fővárosban záródokumentum elfogadásával befejezte munkáját a nők világkonferenciája. VASÁRNAP: A Biztonsági Tanács határozatban ítélte el a dél-afrikai rendszer fajüldöző politikáját, bár a testület végül nem szavazott meg kötelező szankciókat. — Peruban beiktatták az ország új elnökét, a szociáldemokrata Alan Garciát. HÉTFŐ: Moszkvában nyilvánosságra hozták,, hogy a Szovjetunió augusztus 6-tól az óv végéig egyoldalúan beszünteti atomfegyver- kísérleteit. Gorbacsov főtitkár felszólította a többi atomhatalmat is, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdítása céljából kövessék a példát. — Libanoni célpontok ellen intéztek támadásokat az izraeli légierő egységei. KEDD: A finn fővárosban találkoztak 33 európai ország, valamint az I Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterei a Helsinki Záróokmány aláírásának 10. évfordulóján. A tanácskozás nyitónapján kerül sör mind a szovjet, mind az amerikai diplomácia vezetőjének felszólalására. — Lövöldözés robbant ki az amritszari arany- templomban. — A latin-amerikai országok adósságproblémáiról kezdődik nemzetközi konferencia Havannában. SZERDA: Helsinkiben George Shultz amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter tárgyalt egymással. — Növekszik a feszültség Nicaragua határterületein. CSÜTÖRTÖK: Befejeződött a finn fővárosban rendezett külügyminiszteri találkozó. A zárónapon szólalt fel Várkonyi Péter, hazánk külügyminisztere. PÉNTEK: Bolíviában a parlament megválasztotta az állam új elnökét. Helsinki mérlege Nem az emlékezés, nem ünnepélyes aktusok, hanem a jövőbe tekintés, az enyhülési folyamat továbbviteli esélyeinek felmérése jellemezte a mostani hét vitán felül legfontosabb, világpolitikai. jelentőségű eseményét, a 35 külügyminiszter részvételével rendezett helsinki tanácskozást. Nos, az összegzés korántsem könnyű, a Helsinki-mérleget szinte minden megfigyelő más-más szemszögből vonja meg. Amiben mégis minden szakértő egyetérthet: már az sem lebecsülhető siker, hogy (az előzetes viták és bizonytalanság ellenére) mégis létrejött a külügyminiszteri találkozó. Senki nem várta — reálisan gondolkozva nem is várhatta —hogy a helsinki szószékre fellépő hozzászólók, a mögöttük álló évtized fejleményeit áttekintő, s a záróokmány megvalósulását vizsgáló diplomaták mindenben egyet fognak érteni. De az értekezlet ténye és magas szintje jelezte azért, hogy az egykori aláíró országok napjainkban is messzemenő figyelmet szentelnek a Helsinki alapokmánynak. A mérleg egyik serpenyőjébe helyezhető tehát a felismerés, hogy a párbeszéd fenntartása kontinensünk minden országának közös érdeke. E nézeteket igazolta az az általános Szándék, hogy a néhány napot kihasználva a megjelent külügyminiszterek minél több kétoldalú eszmecserét folytassanak, áttekintve a bilaterális kapcsolatok fejlesztésének lehetséges módozatait, a világhelyzet megítélésének azonos, vagy éppen eltérő aspektusait. Hazánk képviseletében Várkonyi Péter nem kevesebb, mint 15 külföldi kollégájával folytatott megbeszéléseket, s fogadta őt a házigazda, Finnország miniszterelnöke is. A magyar külügyminiszter a csütörtöki zárónapon elmondott felszólalásában egyébként kiemelte: Magyarország külpolitikájában megkülönböztetett helyet foglalnak el az európai béke, biztonság és együttműködés kérdései. Rámutatott annak fontosságára, hogy a feszültség enyhítését ki kell terjeszteni katonai területre is, sőt — mondotta — az így, a leszerelési, fegyverzetkorlátozási döntésekkel kiegészülve válhat csak teljessé. A legnagyobb érdeklődés természetesen a szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozóját kísérte. Sevardnadze felszólalását a megfigyelők egybehang• A helsinki jubileumi találkozó számos két. és többoldalú tárgyalásra is lehetőséget nyújtott. A képen: folynak a szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélések. A Szakszervezeti Világszövetség üdvözölte a szovjet moratóriumot PRÁGA A . Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) pénteken nyilatkozatban üdvözölte Mihail Gor- bacsovnak. az SZKP KB főtitkárának azt a bejelentését, hogy a Szovjetunió egyoldalúan felfüggeszti a kísérleti atomrobbantáso- kat. A prágai székhelyű szervezet rámutatott, hogy az újabb szovjet kezdeményezés a korábbi konstruktív szovjet javaslatokra épül, amelyek az atom- fegyverkezési hajsza megfékezését és azután a nukleáris fegyverek felszámolását célozzák. Ha az Egyesült Államok és az atomfegyverrel rendelkező más országok csatlakoznának ehhez a javaslathoz, és a Szovjetunióhoz hasonlóan lemondanának az atomfegyver elsőként való alkalmazásáról, ez a nukleáris leszerelés felé tett első lépést jelentené — állapította meg az SZVSZ nyilatkozata. Sajnálatos viszont, hogy az Egyesült Államaik kormányzata nem reagált pozitívan a szovjet javaslatra, hanem ehelyett kitart a fegyverkezési verseny fokozására, és annak a világűrre történő kiterjesztésére irányuló tervei mellett, akadályozva ily módon bármilyen előrelépést a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon. A Szakszervezeti Világszövetség elítélte ezt az amerikai álláspontot, és felszólította a világ dolgozóit és szakszervezeteit, hogy követeljék: valamennyi nagyhatalom haladéktalanul jelentsen be moratóriumot a nukleáris robbantásokra. A nyilatkozatban felhívással fordult a világ szakszervezeteihez, hogy a hirosimai és a nagaszaki atom- támadás negyvenedik évfordulójának napjaiban, valamint szeptember 1-én, a szakszervezetek béke- és leszerelési nemzetközi akciónapján fokozzák harcukat a háború veszélye, ellen. >»»»»>» • A helsinki záróokmány aláírásának :lQ> ‘iá*rtó5flHJója alkalmából 33 európai ország, valamint az Egyesült,,Állanak,és Kanada külügyminiszterének részvételével ünnepi találkozó színhelyé volta finn főváros. zóan higgadtnak, előremutatónak és mértéktartónak értékelték, míg Shultz beszéde inkább hasonlított egyfajta „számonkéréshez”. Igaz, tették hozzá sokan, Shultz felszólalásának érezhetően amerikai belpolitikai használatra szolgáló kitételei is voltak, összességében azonban tükrözte azt a washingtoni irányvonalat, amely az egész helsinki folyamatot bizonyos fokú gyanakvással, sőt elutasítással kíséri. A két tárgyaló delegáció szerdai három órás találkozóján szerencsére már nem ez az éles szembenállás dominál. Szó sincs persze arról, hogy eltűntek volna azok a mély ellentétek, amelyek a Szovjetunió és az Egyesült Államok álláspontjában (elsősorban a fegyverkezés, katonai és biztonsági kérdések kapcsán) jelentkeztek, de a jelek szerint előtérbe került a Reagan—Gorbacsov csúcsot előkészítő hatékony munka, összességében tehát nem eltúlzott talán az optimizmus, ha a helsinki nagyhéttanácskozás légkörét oldottabbnak, enyhébbnek nevezzük, mint az 1975 óta tartott jó néhány úgynevezett „utókonferencia” bármelyikét. Pozitív és negatív tények, kedvező és elcsüggesztő fejlemények egyaránt jellemezték a helsinki találkozót, összességében a mérleg mutatója mégis talán inkább az óvatos bizakodás fele leng ki, s remélhetőleg a mostani tanácskozás ellentmondásaival együtt is új impulzust, új lökést képes adni az európai együttműködés gyakorlatának, segítve, hogy az enyhülés irányvonala újból erőre kapjon. Jóleső érzés, hogy ebben a folyamatban hazánk is fontos szerepet játszik: a következő nagy eseméhy színhelye ugyanis épp a magyar főváros lesz, ahol ősszel rendezik meg a nagy érdeklődéssel várt európai kulturális fórumot. Szegő Gábor Várkonyi Péter hazaérkezett Tegnap délelőtt Várkonyi Péter külügyminiszter Helsinkiben látogatást tett a Magyar Kulturális és Tudományos Központban, amely egyebek között otthont ad a Finn—Magyar Társaság központi szervezetének is. A magyar diplomácia vezetőjét Heikki Koski, a baráti társaság elnöke és az elnökség több más tagja köszöntötte a székházban. A meghitt beszélgetésen Heikki Koski tájékoztatta a vendégeket a hétezer tagot számláló baráti társaság szerteágazó tevékenységéről és a finn— magyar testvérvárosi kapcsolatok fejlődéséről. Várkonyi Péter tegnap délután hazaérkezett Helsinkiből, ahol az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya aláírásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett külügyminiszteri találkozón vett részt. Várkonyi Pétert Mikko Jokela, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Befejeződött a művelődéselméleti nyári egyetem Köpeczi Béla művelődési miniszter előadásával tegnap Szegeden befejeződött a TIT tizenegyedik művelődéselméleti nyári egyeteme. A nyolcnapos kurzuson a megyei művelődési intézmények vezetői, a tanácsi és üzemi közr művelődésügy irányítói közül mintegy kétszázan vettek részt. A nyári egyetem hallgatói tizenhat előadást hallgattak meg. a közművelődés és az értékrend összefüggéseiről. Az előadássorozat elméleti és gyakorlati módszereket isrpertetve a marxista— leninista oktatás és propaganda mai feladatainak megoldásához nyújtott segítséget. Az előadók ezzel összefüggésben szóltak a művelődési intézmények tennivalóiról. a demokratikus fórumok fejlesztésének lehetőségeiről. A résztvevők kerekasztal-beszélge- tésen tekintették át az országhatáron túli magyar irodalom helyzetét. A nyári egyetemen elhangzott legfontosabb referátumokat nyomtatásban is megjelentetik. Igazgatóválasztás Kiskunfélegyházán (Folytatás az 1. oldalról.) lalati tanács tagjainak, hogy erősítsék meg tisztségében a jelenlegi vezérigazgatót, Szabó Lajost. Az indítványt több felszólaló támogatta, s így nem tartogatott különösebb meglepetést a titkos szavazás, amely a javaslat elfogadását eredményezte. Szabó Lajos 45 éyes, vegyipari gépészmérnök, jelenlegi munkakörébe 1983 októberében nevezték ki. Mostani megbízatása 1990. augusztus 1-ig szól. Vezetése alatt a vállalat — példamutató módon — nagyot lépett előre az ipari szervezetkorszerűsítésben, decentralizálásban. Befejezésül a jelenlevők elfogadták a vállalati tanács 1985 második félévi üléstervét. A tulajdonosi és a vezérigazgató feletti munkáltatói jogokat, gyakorló testület novemberben a vállalat VII. ötéves tervének fő koncepcióit, decemberben pedig az idei munka eredményeit és a jövő évi gazdálkodás célkitűzéseit tárgyalja majd. B. F. I. Helytállnak a Dutép brigádjai (Folytatás az 1. oldalról.) ugyancsak az idén adják át. Itt vannak azonban gondok: — Nem jutottunk egyezségre az OTP megyei igazgatóságával a hibák miatti értékcsökkenés mértékében — mondta a főépítésvezető. — Ez késlelteti az épületátadást. A lakóház többi részével csak jövőre készülünk el, mert tervmódosítások történtek, és a tűzoltóság által nemrég előírt újabb munkálatokat, pótlásokat is el kell végezni. A Batthyány utcán egy 120 lakásos épületet ugyancsak átadunk még az idén, és jól haladunk áz itteni 198 lakásos épület panel-szerelésével is. A Dutép főépítésvezetőségének szocialista brigádjai kéthetente áttekintik: hol tartanak a vállalásaik teljesítésével, milyen gondokat kell megoldani, és hogyan osszák be a munkákat, hogy mielőbb elkészüljenek a lakásokkal. Október végéig még lesz jó néhány péntek, amikor a brigádok közreműködésével hozott döntések szerint dolgozik a főépítésvezetőség teljes kollektívája. A közös elhatározás bizonyára segíti és összehangoltabbá teszi a munkálatokat, valamint lehetővé a határidők betartását. Cs. I. HIROSIMÁI NAPLÓ I. Vakító villám cikázott Negyven évvel ezelőtt, 1945. augusztus C-án, Tru- ixuan, az .Egyesült Államok elnöke parancsára ledobták az első atombombát. A célpont: (Hirosima volt. A múlt évben az atombomba áldozatainak OSAKA Egyesülése füzetet adott iki. A «címe: „Naoki, Live Again!*' („Naoki, térj vissza az életbe!") A szerzőt, sácsuk! {Mükamit az egyesülés elnöke, Shi- zuko Takagi így jellemzi: „O volt egyesülésünk első elnöke. Nyolc évig töltötte be ezt, a funkciót, 1975-ben történt visszalépéséig. 1984-ben, 77 éves korában, amikor a japán (hagyományok szerint a hosszú élet kezdődik, közreadta élettörténetét. Az olvasó megértheti ebből, hogy „a háború minden boldogságot elrabol** r— ahogy ezt Mik ami asszony kifejezi. A férje katona volt, meghalt a csendes-óceáni csatában, 12 éves fia, Naoki az első atombomba tüzében égett el Hirosimában. Mély benyomást kelt, hogy ez *az asszony, annyi szenvedés után, élete hátralevő részét a békének, az emberiség Jólétének szenteli*'. (teásunk az anya naplójának részleteit közli,) 1945-ben alig múlt el nap, hogy Japán valamely részéiben ne rendeltek volna el légiriadót. Érdekes módon Hirosimát mind ez ideig nem támadták. Mindössze egyetlen bomba esett a városra, márciusban. Emlékszem, éppen ágyban feküdtem betegen. Abban az időben kettesben éltem a fiammal, Naokival, a lányomat tanáraival és osztálytársaival együtt evakuálták. A 12 éves Naoki megható módon ragaszkodott hozzám. Augusztus 6-án kora reggel egyetlen fel- hőcske sem volt az égen. Naoki, mint mindig, elindult az iskolába. De rövid idő múlva ismét a szobájában találtam. A szekrényében rakodott. ,-,Menj már!” — jnondtam a fiamnak. Később, amikor újra’ beléptem, a szoba már üres volt. Milyen szomorú, hogy ezek voltak az utolsó szavak, amelyeket egy anya a fiához intézett. Röviddel 8 óra előtt felbúgtak a légiveszályt jelző szirénák. Én nem siettem az óvóhelyre, és hamarosan le is fújták a riadót. Naokinak másnap egyhetes .nyári szabadsága kezdődött volna. Tekintve a helyzetet, nem sokat várt a szabadságtól, így arra kért, készítsek valami finom ennivalót. Abban reménykedtem, hogy a szomszédos kereskedőtől sikerül néhány tojást szereznem. Útközben találkoztam egy szomszédunkkal és beszélgettünk. Ebben a pillanatban vakító villám cikázott, majd kiszúrta a szemem. Ezt tompa dörgés követte. Rohánni kezdtem, s arra gondoltam, hogy a közeli domb alatti alagútban védelmet találok. De egyszercsak betemetett valami — valószínűleg egy ledőlt ház romjai. Nem tudom, meddig feküdtem eszméletlenül. Amikor magamhoz tértem, fénysugár hatolt be az engem körülvevő sötétségbe. Megpróbáltam a deszka- és fadaraboktól megszabadulni. Haliottani, hogy néhány szomszédom a nevemet kiáltozta. Az ő segítségükkel végül kijutottam. A hegyek felé indultam. Az úton élő kísértetek menetével találkoztam. Egyes emberek olyan iszonyatosan kikészültek, hogy a férfiakat nem lehetett a nőktől megkülönböztetni. Néhánynak csak ruhafoszlányok fedték a testét;. Botorkáltak, előrenyújtott, kézzel vonszolták magukat. A jelenet egy gyermekkoromban látott poklot ábrázoló képre emlékeztetett. Hazaszaladtam, hátna Naoki visszajött már az iskolából. A ház előtti bozótban több ember feküdt. Valamennyi szörnyen megégett, soknak szénné vált bőrdarabok lóg• Az amerikaiak 1945. augusztus 6-án dobták le az első atombombát Hirosimára. A képen: a sokezer ember halálát okozó szörnyű robbanás gombafelhője. tak a testéről. Megkerültem a házat és hátulról mentem be az udvarra. Ott három felfúvódott arcú embert találtam. Kettő közülük rettentő erőfeszítéssel — arcát a vízbe merítve — ivott a szökőkútból. A harmadik tehetetlen volt: merítőkanálban vizet nyújtottam neki. El akarta venni, de közben beállt a halál: Megkövültem a látványtól. Következik: 2. „Naoki, te vagy?”
