Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

4 »1 PETŐFI NÉPE • 1985. augusztus 18. MINDEN NAP GYŐZTESEN A miniszter vendége volt: a Forradalmi brigád A Forradalmi brigád tagjai, akik a Kőolaj- és Földgázbányá­szati Vállalat szanki gáz- és kompresszorüzemének dolgozói, kiemelkedő teljesítményükkel már a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet is elnyerték. Sok múlik rajtuk, egyebek között az. megérkezik-e a földgáz a laká­sok konvektoraiba, tűzhelyei­hez, a hőközpontok kazánjaihoz és természetesen a munkahe­lyekre, ahol ennek az energiának a segítségével készülnek a ter­mékek. Most, nyáron mondom mind­ezt? Nemcsak, hiszen télen ír­tuk: „Teljes kapacitással dol­gozik a gázüzem”, pedig akkor mínusz 25 fokot mutatott a hő­mérő. . A munkahelyükön is, amelynek csak fedele van, s a tető alatt egymásba fonódó cső­kígyók, zakatoló kompresszorok akkor jegesen, havasan, de szál­lították a gázt. Együtt örültünk velük annak a munkásikernek, amikor termelésük során az ed­digi legtöbbet, naponta 3,8 millió köbméter földgázt sikerült az or­szágos hálózatba juttatniuk. Ja­nuár utolsó hete volt, a leghide­gebb napok, amikor ha vas­hoz árt a kéz, hozzáragadt... De nem volt megállás, panasz, si­ránkozás. Vállalták, mert arra vállalkoztak, hogy energiát ad­nak az országnak, minél többet. Nem rajtuk múlott, hogy még ez sem volt elég, hogy a fél évszá­zad legnagyobb hidege mindent „fölfalt"... Földgázból műtrágya És a társak, a többiek? Azok, akik ugyancsak- az energiát ter­melik, de más formában, nekik milyen a helyzetük? , Hogy megtapasztalják, alkalom volt rá: dr. Kapolyi László ipari miniszter nemrég meghívta a brigádot. A tapasztalatcserén kívül főként azért, hogy ily mó­don is kifejezze elismerését, va­lamint a Forradalmi szocialista ! brigádot, megismertess^ .a , tqb- ' biekkel'.1 a tatabányai ízéhbányá- : szókkal, á paks 1 -jatotri- lamosenérgia-termelőivel es rá­adásként a Páti Nitrogénművek- kel is, ahol a szankiak által to­vábbított földgázból műtrágyát készítenek. Ez volt a legnagyobb meglepe­tés számukra. Eszükbe sem ju­tott, hogy a földgáz nemcsak energia, hanem egy vegyészeti gyár alapanyaga is, amiből bo­nyolult folyamatok során nitro­gén-, foszfor-, kálium- és egyéb hatóanyag-tartalmú műtrágyát gyártanak. Aminek egyébként egy része eljut hozzájuk is, hi­szen ők még csaknem valameny- nyien kapcsolódnak a mezőgaz­dálkodáshoz, szüleik mestersé­géhez, bár már munkások, első generációját alkotják Szánkon ennek az osztálynak. S hogy milyen volt ez a láto­gatás-sor? Címszavakban: hasz­nos, örömteli, gazdagító. A nagy­egyházi bányában háromszáz méterrel a föld alatt féllábszárig vízben, a szivattyúk állandó for­gása közepette a vájatok bolto­• Dr. Kapolyi László az Ipari Minisztériumban fogadta a szanki brigádot és tájékoztatta az ország ipari termeléséről. • Néhány órára a bányában szokásos teljes felszerelésbe öltözött a brigád. zatából csöpögő, sistergő, per­metező, nyakukba ömlő víz elle­nére is dolgozó bányászok kö­zött mondogatták: nemcsak ne­künk vannak nehéz időszaka- rjok-f.-v. 0'V"'.r}vs Jél-»Ís'M Teljesíteni szeretnék Ott, lenn, a félhomályban a gu- miruhában légkalapáccsal, fú­rópajzzsal dolgozó bányászkol­légáik iközött hallottam egyikő- jüktől: „ha ezt látnák.akika TU- zépeken a szenet reklamálják, biztosan kisebb lenne a hang­juk ...” Mert a bányászokon itt sem múlik semmi, fejtik a sze­net, ősztől tavaszig szabadnapot sem vesznek ki, egyfolytában dolgoznak, három műszakban váltják egymást. Ezt vállalták, erre vállalkoztak, és teljesíteni Szeretnék feladatukat. - Arról ' már nem tehetnek, hogy kevés itt a szén, a dolomit közé réte­gesen „rakódott” be a fekete arany. Alatta pedig néhány tíz méterrel a vörös bauxit... s ez a másik meglepetés. Ebből van sok (és jó minőségű), így hát nem lenne csoda, ha néhány év múlva átírnák a vállalat nevét, s „szén- és bauxitbányászati” vállalat lenne. A dolgozó többet keres, a népgazdaság jól jár Vállalkozás és önállóság a BÁCSÉPSZER-rtél A szokványos* kérdésekkel semmire sem mentem a BÁCSÉPSZER Vállalat főmér­nöki szobájában. Először afelől érdeklőd­tem, mennyi volt a cég idei első féléves ár­bevételi terve, s hogy ebből mit sikerült va­lóra váltani? Nagy megrökönyödésemre Zi- ma Tibor főmérnök azt válaszolta, hogy ná­lunk ilyen terv nincs, így annak végrehajtá­sáról sém tud beszámolni. A beszélgetés vé­gén azzal a. meggyőződéssel álltam fel az, asztaltól, hogy a BÁCSÉPSZER-nél nagyon is figyelik, ki mennyit dolgozik, s hogy tel- jesíti-e a tőle elvártakat. Az érdekeltségi rendszer biztosítja, hogy terv nélkül is meg­felelő árbevételt, s — ami sokkal fontosabb — nyereséget érjenek el. — A nyolc építésvezető és az ipari üzem vezetője szinte „telj­hatalmú ura”. az egységének — magyarázta Zima Tibor. — Oly­annyiba nagy függetlenséget él­veznek. hogy k-ülső megrendelők­kel is kapcsolatot tarthatnak, bi­zonyos összeghatárig önállóan vál­lalhatnak munkát. Három fontos követelménynek kell eleget tenni­ük: iá vállalati szinten kiemelt munkák határidőn 'belüli elvég­zése, a részükre kiszabott nyere­ség „megtermelése”, és egy előírt számlázási ütem tartása': Ezek­hez a feladatokhoz hozzárende-; lünk egy meghatározott bértöme­get, amiből körülbelül az alap­fizetés adódik. — Mikor lehet több a munká­sok pénze? — Ha az egység az itt megsza­bott követelményeket 'túlteljesíti, növekedhet a dolgozók keresete is, átlagosán negyven 'százalékkal. Vezetők esetében ez száz száza­lék, vagyis az alapfizetés duplá­ja is lehet. Fedezeti alapnak hívjuk az egységek nyereségének összegét. A vállalati eredmény ennél nyilván kevesebb de a lényeg az, hogy ez a fédezeti alap minél na­gyobb legyen. A termelési érték az év végére összegeződik. Ez /nem kötelező mutató az egysé- ' gek felé, csak ellenőrzésiképpen figyeljük. Ha valahai ia bázishoz képesít csökken, akikor , megvizs­gáljuk, hogy mi lehet az oka. A vállalat tavalyi nyeresége 69 mil­lió forint volt, az árbevétel több minit ,500 millió lett. Idei ter­vünkben meghatároztuk a kiemelt feladatokat — ide soroltuk, pél­dául a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát új irodaházát és, a régi •negyei kórház .mellett épülő in­fúziós labort —, valamint előír­tuk az egységek altiad elérendő' fedezeti alap összegét. Ez .114 millió forint. Ennyit kell az alap­fizetésért teljesíteni, és így elér­jük tavalyi nyereségünket.' Ma­gunk között úgy számolunk, hogy az előírt fedezeti alapot az egysé­gek mintegy harminc százalékkal túlteljesítik, s a nyereségünk nyolcvan midiié körül lesz. — Kissé szokatlan, de érthető. Így azt kérdezem, hogy az első hat hónapban mennyi folyt be a- fedezeti alapba? Nokléáris energia Amikor feljöttünk a kasban, vagyis a gyorslifttel megérkez­tünk a felszínre, még az edzet- " ríebb'ék 1^SiímYS^eblSéff^öbb- j • 'kévésebh éVét r'r92éribá'nyábari‘'is > 'dolgozták'm-”,á1zt,rMó,nd't,ák':ovo&ki < itt bányász, minden elismerést megérdemel. És aki az atomerő­műben termeli az energiát? Ez persze egészen más. „Fehér köpe­nyes” munkahely. Olyan, ahol megközelíthetetlen, hatalmas energiák szabadulnak fel a reak­torban, amelynek hője vizet me­legít, s az ebből előállított nagy nyomású vízgőz turbinákat hajt, amelyek villamos energiát ter­melnek. Elmondani milyen egy­szerű. Megcsinálni azonban fan­tasztikusan nehéz. Itt „kézben kell tartani” a nukleáris ener­giát, amihez precizitás, gondosság, hozzáértés kell. Az energiatermelésen túl mi köti össze ezeket az embereket? Talán, igazam van, ha azt mon­dom: a vállalkozás nagysága, ve­szélye, a munkavégzés kockáza­ta, annak a tudata, hogy hibázni nem lehet, mindennap győztesén ; kell kikerülni a soha nem csilla­podó energiacsatákból. Csabai István • A BÁCS­ÉPSZER vállal­kozásának eredménye: hazai 'doj' y.o.jJWTéV.el 5,sv: fi nsaosBlSEY** káasbsi,« iiiW- lakasok, négyzet- méterenként alig több iqint 12 ezer forintért. (Somos . László felvételei) • Ha az év végére elkészül a KBK új székháza, másfél millióval többet kap az építő. LILIOMMAL GYÓGYÍT • VILMOS KÖRTE, KAJSZI, SZILVA, TÖRKÖLY A Kónya név maradjon márka! • A hajósi szeszfőző­mester ad a jó minőségre. Snapsz, szíverősítő, étvágycsi­náló, nyakolaj, subagallér, gége- kairmoló, kepíitéssz aggató és még hosszan sorolhatnánk a nép ajkán élő neveiit, az ízes, zamatos tö­mény italnak, a pálinkának. A címkék, a hol tréfás, hol gúnyos vagy elítélő elnevezések magu­kért beszélnek. A nedű étvágyat adhat, jókedvre deríthet, és— ha mértéktelenül issza — megbolon- díthalja, sőt megölheti fogyasztó­ját. Készítésének a modem homoki szőlő- és gyümölcskultúra fellen­dülésével itt az Alföldön is sok­féle módja vált ismertté, hiszen a gazdák az utolsó szemig hasz­nosítani akarják a terményt. Mi­vel a szeszfőzés állami monopóli­um, az erjedő gyümölcshulladék, a rsepiő és a törköly lepárlása csak hatóságilag ellenőrzött szesz­üzemben lehetséges. Az értékes italt azonban régen is, ma is sokan házilag barkácsolt szepará­torokkal próbálják elkészíteni. Akkor is kísérleteznek ilyennel, ha tudják, súlyos büntetés jár érte, és a munka tűz- és robba­násveszélyes. A tákolmányok vég­terméke pedig súlyosan ártalmas lehet az egészségre. Kónya József hajósi gyümölcs- feldolgozó és szeszfőző kisiparos. maga is „zugfőzőként” kezdte. Ügyes kezű ezermester-ember négy szakmával: szabad idejében családi szükségletre a pálinkát te .. kifőzte. Amikor azonban már másodszor is megbüntették, s híre járt, hogy lehetőség van ilyen céllal magánvállalkozás beindítá­sára, abbahagyta a feketemunkát. „Nem csinálom tovább — fo­gadta — legalábbis így nem!” A megyei tanács illetékesénél jelentkezett a MÉM szeszipari kutatóintézetében indított hathe­tes szakmai tanfolyamra, aminek elvégzése nélkül nem ‘ is kapha­tott volna iparengedélyt. — Híres gyümölcstermelő he­lyekről, Szabolcs, Csongrád és Fe­jér megyékből jötték a társaim — emlékezik —, a feketézői nem szerető vállalkozó szellemű em­berek, akik sajnálják, ha a le- . hullott gyümölcsöt beszántják, vagy ott megy tönkre a fa alatt. Az államnak történelmi időktől fontos 'bevételi forrása a szesz- monopólium. A beruházások visz- szafogása miatt az elmúlt' évek­ben nem épültek nagyüzemek. A szeszipari vállalat és. a szövetke­zetek pedig nem bírnak a felhal­mozott alapanyaggal. Több gaz­daság nem te áll szóba magán­termelőkkel. . — Először egy székesfehérvári táncfesztiválon hallottam a Kó- nya-féle üzemről. Járnak ide az ország távoli részeiből is? ■■ — Amikor megvettem a beren­dezést, elhatároztam: lesz : olyan híres Hajós pálinkája, mint a bora. Ha a gazdák címjegyzékét nézem, elmondhatom: ez talán sikerült is. Jönnek ide Szabolcs­ból, a Balaton vidékéről és Bara­nyából is, de a legtöbb főzető hajósi, keceli, miskei. Kezdettől sokat adtam a minőségre. Ügy vagyok véle, ha a termelő kifi­zeti a literenkénti 62 forint ötven. fillért, igazi csemegét kaipjoh, ne lőrét. Érre iaz elvre alapítottam vállalkozásomat. — Mit- ér a szándék, há nincs tapasztalat, tudás és Jó fölszere­lés? — Egy biztos; jó italt készíteni nem lehet megtanulni hat' hét alatt. A kezdésnél nagyon sokat segített Venyingi István kiskun­félegyházi kollégám. Először * a fölszerelést kellett' összeállítani.’ Vaskútón, Papp István kamrájá­ban találtam meg az üzem „szí- yét”, az 1940-beh készített 300 literes kalapált rézüstöt. Fontos a szűrő minősége is. Éz fogja föl ugyanis' a kozmaolajat. Ha kifo­gástalan, ’ nem lesz „nyomjelzős", vágyás büdös az italom. - Az íze­ket a hűtő - űrmlérete, szerkezete és a főzés, üteme -is befolyásolja.’ A legfontosabb természetesen az alapanyag minősége. Az ipar ki­váltása óta a kiadott 260 hektó pálinkából eddig . nem maradt rajtam egy deci sem. Bővíteni az üzemet hem akarom, mert azt szeretem, ha mindig rajtuk lehel a szemem a műszereken.... — ön melyik fajta pálinkát szereti a legjobban? ■ — Az igazi Kónya-márka Vil­mos körtéből:, ki magozott szilvá­ból és kajsziból valamint tör­kölyből készül. Miivel alkoholt soha égy kortyot sem iszom, a tenyeremre csöppentek, szétdör­zsölöm és az illatáról ítélem meg - á minőséget. — Megérte a hivatalos utat vá­lasztani? — Nem panaszkodhatok. Leg­utóbbi, másfél hónapi szeszadóm 180 ezer forint volt. A ‘hatóságok­kal jó a kapcsolatom. Nyugodtan alhatom, az üzletemben 270 hite­lesített plomba garantálja a pon­tos adóbevallást. Minden pontján mérve, ellenőrizve ‘van a mun­kám, a végterméket az üzletfele­im minősítik. Nap mint nap helyt kell állnom, há nem aka- > rom. hogy a vállalkozásom ku­darcba fulladjon. ■ A jö hit:, ía megbecsülés óriási kincs. Szeret­ném, ha a fiam is folytatná ezt a mesterséget, s ezért is vigyá­zok: a Konya név maradjon már- . ka továbbra is az állam, a kis­termelők és a magam hasznára. Farkas P. József — Hetvenegy millió forint, ami 126 százalékos teljesítést jelent. A tavalyi év hasonló időszaká­hoz képest dolgozóink keresete 16, a vállalat nyeresége harminc, .költségbefizetéseink összege .pedig — Mennyire következetesek a kiadott feladatok számonkérésé­ben'? I — A keeskémóti Jégvirág utcai — saját vállakózásunkban épített — tizenegy lakást már tavaly be akartuk fejezni. Csak hatot sike­rült, így a munkában résztvevők brémiumának húsz százalékát megvontuk. Következetesek va­gyunk, és' ezt könnyen tehetjük. A középvezetők nagyfokú önálló­sága esetén ugyanis a felső veze­tőknek nem keli csip-csup ügyek­kel foglalkozniuk, jut idejük a , Vállalati' stratégia 'kidolgozására, és —1 ami ugyanolyan -fontos — az ellenőrzésre, számonkérésre. — Ez a közvetlen nyereségér­dekeltség — melyet az eredmé­nyek igazolnak — milyen hatás- mechanizmuson keresztül érvé­nyesül? — iBriigádvezetőig lefelé, kiala­kul a vállalkozó szellem. Senki sem szereti — mert a zsebén érzi —, ha nincs munka. Kiskő­rösi egységvezetőinkkel előfordult, hogy nehezen tudta foglalkoztat­ni a burkojó szakmunkásokat. Végigjárta a családiház-építtető- ket,-kiderült; hogy a kisiparosok, fusizók négyzetméterenként 150— 300 forintért Végzik ezt a mun­kát. Elvállalta száztízért. Bebizo­‘ hyosodótt,' ‘hogy ha gyorsan 'Vég­zik-, a kis munkán is'van ’haszon. A megrendelő járt- legjobban, mert a 110 forintnál ás keveseb­bet számláztunk, az építési költ­ségvetési 'normák előírásai miatt. Szintén a kiskőrösi építésveze­tőnk versenyeztette a hozzá be­osztott ács brigádokat egyes fel­adatok . elyégzélsére. Ugyanez 'a hozzáállás jellemzi a vállalat fel­ső ’’ vezetését is. Annak a volt szovjet laktanyának a felújítását, ahová a KBK központja kerül, negyvenmillió forintért vállaltuk el 1986. március 31-i határidő­vel. Ha azonban 1985. december 31-ig elkészül, a megrendelő más­fél millióval többet fizet: Kétsze­resen érdekünk tehát a gyors munka, hiszen utóbbi esetben a tél okozta nagyobb költségektől is mentesülünk. ­— Az egységvezetők említett mértékű önállósága nem okoz zavarokat a munka szervezésé­ben? — Nem, de ehhez nyilván meg­felelő emberekre van -szükség. Ha egy építésvezető elvállal egy munkát, ahhoz rendszerint -hozzá ás kezd, még mielőtt a szerződést aláírnánk. Ez csak ,úgy- lehetsé­ges, ha a j felső és középvezetők kölcsönösen bíznak egymásban. A munkatársi kapcsolatok ná­lunk ilyenek, ez a légkör bizto­sítja a gördülékeny szervezést., Bálái F. István

Next

/
Thumbnails
Contents