Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
4 »1 PETŐFI NÉPE • 1985. augusztus 18. MINDEN NAP GYŐZTESEN A miniszter vendége volt: a Forradalmi brigád A Forradalmi brigád tagjai, akik a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki gáz- és kompresszorüzemének dolgozói, kiemelkedő teljesítményükkel már a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet is elnyerték. Sok múlik rajtuk, egyebek között az. megérkezik-e a földgáz a lakások konvektoraiba, tűzhelyeihez, a hőközpontok kazánjaihoz és természetesen a munkahelyekre, ahol ennek az energiának a segítségével készülnek a termékek. Most, nyáron mondom mindezt? Nemcsak, hiszen télen írtuk: „Teljes kapacitással dolgozik a gázüzem”, pedig akkor mínusz 25 fokot mutatott a hőmérő. . A munkahelyükön is, amelynek csak fedele van, s a tető alatt egymásba fonódó csőkígyók, zakatoló kompresszorok akkor jegesen, havasan, de szállították a gázt. Együtt örültünk velük annak a munkásikernek, amikor termelésük során az eddigi legtöbbet, naponta 3,8 millió köbméter földgázt sikerült az országos hálózatba juttatniuk. Január utolsó hete volt, a leghidegebb napok, amikor ha vashoz árt a kéz, hozzáragadt... De nem volt megállás, panasz, siránkozás. Vállalták, mert arra vállalkoztak, hogy energiát adnak az országnak, minél többet. Nem rajtuk múlott, hogy még ez sem volt elég, hogy a fél évszázad legnagyobb hidege mindent „fölfalt"... Földgázból műtrágya És a társak, a többiek? Azok, akik ugyancsak- az energiát termelik, de más formában, nekik milyen a helyzetük? , Hogy megtapasztalják, alkalom volt rá: dr. Kapolyi László ipari miniszter nemrég meghívta a brigádot. A tapasztalatcserén kívül főként azért, hogy ily módon is kifejezze elismerését, valamint a Forradalmi szocialista ! brigádot, megismertess^ .a , tqb- ' biekkel'.1 a tatabányai ízéhbányá- : szókkal, á paks 1 -jatotri- lamosenérgia-termelőivel es ráadásként a Páti Nitrogénművek- kel is, ahol a szankiak által továbbított földgázból műtrágyát készítenek. Ez volt a legnagyobb meglepetés számukra. Eszükbe sem jutott, hogy a földgáz nemcsak energia, hanem egy vegyészeti gyár alapanyaga is, amiből bonyolult folyamatok során nitrogén-, foszfor-, kálium- és egyéb hatóanyag-tartalmú műtrágyát gyártanak. Aminek egyébként egy része eljut hozzájuk is, hiszen ők még csaknem valameny- nyien kapcsolódnak a mezőgazdálkodáshoz, szüleik mesterségéhez, bár már munkások, első generációját alkotják Szánkon ennek az osztálynak. S hogy milyen volt ez a látogatás-sor? Címszavakban: hasznos, örömteli, gazdagító. A nagyegyházi bányában háromszáz méterrel a föld alatt féllábszárig vízben, a szivattyúk állandó forgása közepette a vájatok bolto• Dr. Kapolyi László az Ipari Minisztériumban fogadta a szanki brigádot és tájékoztatta az ország ipari termeléséről. • Néhány órára a bányában szokásos teljes felszerelésbe öltözött a brigád. zatából csöpögő, sistergő, permetező, nyakukba ömlő víz ellenére is dolgozó bányászok között mondogatták: nemcsak nekünk vannak nehéz időszaka- rjok-f.-v. 0'V"'.r}vs Jél-»Ís'M Teljesíteni szeretnék Ott, lenn, a félhomályban a gu- miruhában légkalapáccsal, fúrópajzzsal dolgozó bányászkollégáik iközött hallottam egyikő- jüktől: „ha ezt látnák.akika TU- zépeken a szenet reklamálják, biztosan kisebb lenne a hangjuk ...” Mert a bányászokon itt sem múlik semmi, fejtik a szenet, ősztől tavaszig szabadnapot sem vesznek ki, egyfolytában dolgoznak, három műszakban váltják egymást. Ezt vállalták, erre vállalkoztak, és teljesíteni Szeretnék feladatukat. - Arról ' már nem tehetnek, hogy kevés itt a szén, a dolomit közé rétegesen „rakódott” be a fekete arany. Alatta pedig néhány tíz méterrel a vörös bauxit... s ez a másik meglepetés. Ebből van sok (és jó minőségű), így hát nem lenne csoda, ha néhány év múlva átírnák a vállalat nevét, s „szén- és bauxitbányászati” vállalat lenne. A dolgozó többet keres, a népgazdaság jól jár Vállalkozás és önállóság a BÁCSÉPSZER-rtél A szokványos* kérdésekkel semmire sem mentem a BÁCSÉPSZER Vállalat főmérnöki szobájában. Először afelől érdeklődtem, mennyi volt a cég idei első féléves árbevételi terve, s hogy ebből mit sikerült valóra váltani? Nagy megrökönyödésemre Zi- ma Tibor főmérnök azt válaszolta, hogy nálunk ilyen terv nincs, így annak végrehajtásáról sém tud beszámolni. A beszélgetés végén azzal a. meggyőződéssel álltam fel az, asztaltól, hogy a BÁCSÉPSZER-nél nagyon is figyelik, ki mennyit dolgozik, s hogy tel- jesíti-e a tőle elvártakat. Az érdekeltségi rendszer biztosítja, hogy terv nélkül is megfelelő árbevételt, s — ami sokkal fontosabb — nyereséget érjenek el. — A nyolc építésvezető és az ipari üzem vezetője szinte „teljhatalmú ura”. az egységének — magyarázta Zima Tibor. — Olyannyiba nagy függetlenséget élveznek. hogy k-ülső megrendelőkkel is kapcsolatot tarthatnak, bizonyos összeghatárig önállóan vállalhatnak munkát. Három fontos követelménynek kell eleget tenniük: iá vállalati szinten kiemelt munkák határidőn 'belüli elvégzése, a részükre kiszabott nyereség „megtermelése”, és egy előírt számlázási ütem tartása': Ezekhez a feladatokhoz hozzárende-; lünk egy meghatározott bértömeget, amiből körülbelül az alapfizetés adódik. — Mikor lehet több a munkások pénze? — Ha az egység az itt megszabott követelményeket 'túlteljesíti, növekedhet a dolgozók keresete is, átlagosán negyven 'százalékkal. Vezetők esetében ez száz százalék, vagyis az alapfizetés duplája is lehet. Fedezeti alapnak hívjuk az egységek nyereségének összegét. A vállalati eredmény ennél nyilván kevesebb de a lényeg az, hogy ez a fédezeti alap minél nagyobb legyen. A termelési érték az év végére összegeződik. Ez /nem kötelező mutató az egysé- ' gek felé, csak ellenőrzésiképpen figyeljük. Ha valahai ia bázishoz képesít csökken, akikor , megvizsgáljuk, hogy mi lehet az oka. A vállalat tavalyi nyeresége 69 millió forint volt, az árbevétel több minit ,500 millió lett. Idei tervünkben meghatároztuk a kiemelt feladatokat — ide soroltuk, például a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát új irodaházát és, a régi •negyei kórház .mellett épülő infúziós labort —, valamint előírtuk az egységek altiad elérendő' fedezeti alap összegét. Ez .114 millió forint. Ennyit kell az alapfizetésért teljesíteni, és így elérjük tavalyi nyereségünket.' Magunk között úgy számolunk, hogy az előírt fedezeti alapot az egységek mintegy harminc százalékkal túlteljesítik, s a nyereségünk nyolcvan midiié körül lesz. — Kissé szokatlan, de érthető. Így azt kérdezem, hogy az első hat hónapban mennyi folyt be a- fedezeti alapba? Nokléáris energia Amikor feljöttünk a kasban, vagyis a gyorslifttel megérkeztünk a felszínre, még az edzet- " ríebb'ék 1^SiímYS^eblSéff^öbb- j • 'kévésebh éVét r'r92éribá'nyábari‘'is > 'dolgozták'm-”,á1zt,rMó,nd't,ák':ovo&ki < itt bányász, minden elismerést megérdemel. És aki az atomerőműben termeli az energiát? Ez persze egészen más. „Fehér köpenyes” munkahely. Olyan, ahol megközelíthetetlen, hatalmas energiák szabadulnak fel a reaktorban, amelynek hője vizet melegít, s az ebből előállított nagy nyomású vízgőz turbinákat hajt, amelyek villamos energiát termelnek. Elmondani milyen egyszerű. Megcsinálni azonban fantasztikusan nehéz. Itt „kézben kell tartani” a nukleáris energiát, amihez precizitás, gondosság, hozzáértés kell. Az energiatermelésen túl mi köti össze ezeket az embereket? Talán, igazam van, ha azt mondom: a vállalkozás nagysága, veszélye, a munkavégzés kockázata, annak a tudata, hogy hibázni nem lehet, mindennap győztesén ; kell kikerülni a soha nem csillapodó energiacsatákból. Csabai István • A BÁCSÉPSZER vállalkozásának eredménye: hazai 'doj' y.o.jJWTéV.el 5,sv: fi nsaosBlSEY** káasbsi,« iiiW- lakasok, négyzet- méterenként alig több iqint 12 ezer forintért. (Somos . László felvételei) • Ha az év végére elkészül a KBK új székháza, másfél millióval többet kap az építő. LILIOMMAL GYÓGYÍT • VILMOS KÖRTE, KAJSZI, SZILVA, TÖRKÖLY A Kónya név maradjon márka! • A hajósi szeszfőzőmester ad a jó minőségre. Snapsz, szíverősítő, étvágycsináló, nyakolaj, subagallér, gége- kairmoló, kepíitéssz aggató és még hosszan sorolhatnánk a nép ajkán élő neveiit, az ízes, zamatos tömény italnak, a pálinkának. A címkék, a hol tréfás, hol gúnyos vagy elítélő elnevezések magukért beszélnek. A nedű étvágyat adhat, jókedvre deríthet, és— ha mértéktelenül issza — megbolon- díthalja, sőt megölheti fogyasztóját. Készítésének a modem homoki szőlő- és gyümölcskultúra fellendülésével itt az Alföldön is sokféle módja vált ismertté, hiszen a gazdák az utolsó szemig hasznosítani akarják a terményt. Mivel a szeszfőzés állami monopólium, az erjedő gyümölcshulladék, a rsepiő és a törköly lepárlása csak hatóságilag ellenőrzött szeszüzemben lehetséges. Az értékes italt azonban régen is, ma is sokan házilag barkácsolt szeparátorokkal próbálják elkészíteni. Akkor is kísérleteznek ilyennel, ha tudják, súlyos büntetés jár érte, és a munka tűz- és robbanásveszélyes. A tákolmányok végterméke pedig súlyosan ártalmas lehet az egészségre. Kónya József hajósi gyümölcs- feldolgozó és szeszfőző kisiparos. maga is „zugfőzőként” kezdte. Ügyes kezű ezermester-ember négy szakmával: szabad idejében családi szükségletre a pálinkát te .. kifőzte. Amikor azonban már másodszor is megbüntették, s híre járt, hogy lehetőség van ilyen céllal magánvállalkozás beindítására, abbahagyta a feketemunkát. „Nem csinálom tovább — fogadta — legalábbis így nem!” A megyei tanács illetékesénél jelentkezett a MÉM szeszipari kutatóintézetében indított hathetes szakmai tanfolyamra, aminek elvégzése nélkül nem ‘ is kaphatott volna iparengedélyt. — Híres gyümölcstermelő helyekről, Szabolcs, Csongrád és Fejér megyékből jötték a társaim — emlékezik —, a feketézői nem szerető vállalkozó szellemű emberek, akik sajnálják, ha a le- . hullott gyümölcsöt beszántják, vagy ott megy tönkre a fa alatt. Az államnak történelmi időktől fontos 'bevételi forrása a szesz- monopólium. A beruházások visz- szafogása miatt az elmúlt' években nem épültek nagyüzemek. A szeszipari vállalat és. a szövetkezetek pedig nem bírnak a felhalmozott alapanyaggal. Több gazdaság nem te áll szóba magántermelőkkel. . — Először egy székesfehérvári táncfesztiválon hallottam a Kó- nya-féle üzemről. Járnak ide az ország távoli részeiből is? ■■ — Amikor megvettem a berendezést, elhatároztam: lesz : olyan híres Hajós pálinkája, mint a bora. Ha a gazdák címjegyzékét nézem, elmondhatom: ez talán sikerült is. Jönnek ide Szabolcsból, a Balaton vidékéről és Baranyából is, de a legtöbb főzető hajósi, keceli, miskei. Kezdettől sokat adtam a minőségre. Ügy vagyok véle, ha a termelő kifizeti a literenkénti 62 forint ötven. fillért, igazi csemegét kaipjoh, ne lőrét. Érre iaz elvre alapítottam vállalkozásomat. — Mit- ér a szándék, há nincs tapasztalat, tudás és Jó fölszerelés? — Egy biztos; jó italt készíteni nem lehet megtanulni hat' hét alatt. A kezdésnél nagyon sokat segített Venyingi István kiskunfélegyházi kollégám. Először * a fölszerelést kellett' összeállítani.’ Vaskútón, Papp István kamrájában találtam meg az üzem „szí- yét”, az 1940-beh készített 300 literes kalapált rézüstöt. Fontos a szűrő minősége is. Éz fogja föl ugyanis' a kozmaolajat. Ha kifogástalan, ’ nem lesz „nyomjelzős", vágyás büdös az italom. - Az ízeket a hűtő - űrmlérete, szerkezete és a főzés, üteme -is befolyásolja.’ A legfontosabb természetesen az alapanyag minősége. Az ipar kiváltása óta a kiadott 260 hektó pálinkából eddig . nem maradt rajtam egy deci sem. Bővíteni az üzemet hem akarom, mert azt szeretem, ha mindig rajtuk lehel a szemem a műszereken.... — ön melyik fajta pálinkát szereti a legjobban? ■ — Az igazi Kónya-márka Vilmos körtéből:, ki magozott szilvából és kajsziból valamint törkölyből készül. Miivel alkoholt soha égy kortyot sem iszom, a tenyeremre csöppentek, szétdörzsölöm és az illatáról ítélem meg - á minőséget. — Megérte a hivatalos utat választani? — Nem panaszkodhatok. Legutóbbi, másfél hónapi szeszadóm 180 ezer forint volt. A ‘hatóságokkal jó a kapcsolatom. Nyugodtan alhatom, az üzletemben 270 hitelesített plomba garantálja a pontos adóbevallást. Minden pontján mérve, ellenőrizve ‘van a munkám, a végterméket az üzletfeleim minősítik. Nap mint nap helyt kell állnom, há nem aka- > rom. hogy a vállalkozásom kudarcba fulladjon. ■ A jö hit:, ía megbecsülés óriási kincs. Szeretném, ha a fiam is folytatná ezt a mesterséget, s ezért is vigyázok: a Konya név maradjon már- . ka továbbra is az állam, a kistermelők és a magam hasznára. Farkas P. József — Hetvenegy millió forint, ami 126 százalékos teljesítést jelent. A tavalyi év hasonló időszakához képest dolgozóink keresete 16, a vállalat nyeresége harminc, .költségbefizetéseink összege .pedig — Mennyire következetesek a kiadott feladatok számonkérésében'? I — A keeskémóti Jégvirág utcai — saját vállakózásunkban épített — tizenegy lakást már tavaly be akartuk fejezni. Csak hatot sikerült, így a munkában résztvevők brémiumának húsz százalékát megvontuk. Következetesek vagyunk, és' ezt könnyen tehetjük. A középvezetők nagyfokú önállósága esetén ugyanis a felső vezetőknek nem keli csip-csup ügyekkel foglalkozniuk, jut idejük a , Vállalati' stratégia 'kidolgozására, és —1 ami ugyanolyan -fontos — az ellenőrzésre, számonkérésre. — Ez a közvetlen nyereségérdekeltség — melyet az eredmények igazolnak — milyen hatás- mechanizmuson keresztül érvényesül? — iBriigádvezetőig lefelé, kialakul a vállalkozó szellem. Senki sem szereti — mert a zsebén érzi —, ha nincs munka. Kiskőrösi egységvezetőinkkel előfordult, hogy nehezen tudta foglalkoztatni a burkojó szakmunkásokat. Végigjárta a családiház-építtető- ket,-kiderült; hogy a kisiparosok, fusizók négyzetméterenként 150— 300 forintért Végzik ezt a munkát. Elvállalta száztízért. Bebizo‘ hyosodótt,' ‘hogy ha gyorsan 'Végzik-, a kis munkán is'van ’haszon. A megrendelő járt- legjobban, mert a 110 forintnál ás kevesebbet számláztunk, az építési költségvetési 'normák előírásai miatt. Szintén a kiskőrösi építésvezetőnk versenyeztette a hozzá beosztott ács brigádokat egyes feladatok . elyégzélsére. Ugyanez 'a hozzáállás jellemzi a vállalat felső ’’ vezetését is. Annak a volt szovjet laktanyának a felújítását, ahová a KBK központja kerül, negyvenmillió forintért vállaltuk el 1986. március 31-i határidővel. Ha azonban 1985. december 31-ig elkészül, a megrendelő másfél millióval többet fizet: Kétszeresen érdekünk tehát a gyors munka, hiszen utóbbi esetben a tél okozta nagyobb költségektől is mentesülünk. — Az egységvezetők említett mértékű önállósága nem okoz zavarokat a munka szervezésében? — Nem, de ehhez nyilván megfelelő emberekre van -szükség. Ha egy építésvezető elvállal egy munkát, ahhoz rendszerint -hozzá ás kezd, még mielőtt a szerződést aláírnánk. Ez csak ,úgy- lehetséges, ha a j felső és középvezetők kölcsönösen bíznak egymásban. A munkatársi kapcsolatok nálunk ilyenek, ez a légkör biztosítja a gördülékeny szervezést., Bálái F. István