Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

1985. augusztus 18. • PETŐFI NÉPE • 3 Növekedett a szakszervezetek befolyása M Beszélgetés dr. Kőrös Gáspárral, a tömegmozgalom időszerű tennivalóiról,, választási előkeSzMlete^™ Egymás idejét tisztelve mindig pontosan kezdtük terve­zett beszélgetésünket. Most néhány percig várnom kellett a bebocsátásra, mert ügyes-bajos dolgaival egy választópolgár kereste fel Kerekegyházáról. Mindketten természetesnek éreztük: övé az elsőbbség. Dr. Kőrös Gáspár több évtizedig dolgozott vezető beosztásokban tanácsi testületekben, párt­munkásként. Most két, számára új megbízatásban gyümöl- csözteti gazdag közéleti tapasztalatait. Tavaly választották meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkárának, néhány hónapja országgyűlési képviselő. NEGYVEN ÉVE Munkás—paraszt találkozó Kecskeméten • Kádár János a szónoki emelvényen. , képen alul a kiskun- halasi és kláber- telepi hallgatóság.. Minden évben megünnepeljük augusztus 20-át. Ehhez a naphoz fűződik István király országalapí­tása, Európa zajos történelmébe való bekapcsolódá­sunk. Az is augusztus húszadikán iktatódott törvény­be, hogy minden hatalom a dolgozó népé! 1949-ben a már régen ostromolt emberi jogok sáncai közé ke­rült népünk, ezzel mintegy megkoronázva addigi küzdelmeit. Históriánk új szakasza, a gyökeresen megváltozott körülmények segítették világra az 1949-es Alkotmányt, a törvények törvényét. A huszadik század közepén már országnyi ember igénye volt, hogy a föld, a gyár, a kultúra, az igaz­gatás mindenki tulajdona legyen. Már anakroniz­mus volt az ezeréves alkotmány ködös, semmit sem mondó, megfoghatatlan fikcióira való hivatkozás. Az új folyam egy irtózatos háború lelkeket sértő, fizikailag és gazdaságilag romboló, fájdalmas re­ménytelenségéből indult el. A kommunisták és más haladó erők bíztak: lesz magyar újjászületés! Az első szabad esztendő, 1945 nyarának végén megoszlottak a politikai erők: építőkre és maradi­akra. Tenni kellett ’hát! Az előrelépés küzdelmet kí­vánt. Fórumok publikálták ezeket a törekvéseket. A kommunisták pünkösdi konferenciája az újjáépítés jegyében izzott. A szociáldemokrata párt XXXIV. kongresszusa nemkülönben. A kisgazdapárt nagy­választmánya már az első országgyűlési képviselő- választásokra készült. A forint megalapozása, a Moszkvában megkötött árucsereforgalmi egyezmény, az igazolóbizottságok, a népbíróságok működése mind-mind az ország helyzetének stabilizálására irányult. A törekvések helyessége már akkor — de negyven év távlatából még inkább — az egész or­szág számára igazolódott. Az első szabad aratás, amikor már az újgazdák is kaszát fogtak, igazi örömöt jelentett. Bár csak négy hónap telt el az előző rend igájától való szabadulá­sunk óta, egyáltalán nem voLt elhamarkodott dön­tés az, hogy 1945. augusztus 20-án Kecskeméten munkás—paraszt találkozót tartottak, ezzel is kife­jezve a két nagy társadalmi osztály összetartozását. Az akkori időkre emlékezők és az újság megsár­gult lapjai megőrizték a nap eseményeit. Rákosi Mátyás, a kommunisták akkori vezetője Kádár Jánossal és Nagy Imrével, már az előző nap délutánján megérkezett Kecskemétre. Az ünnepé­lyes fogadtatás után, este 7 órakor a kommunista párt székházában Rákosi pártaktíva előtt beszédet mondott. Utána térzene, majd fáklyás felvonulás volt. Az ünnepi program — amely hétfőre esett — ze­nés ébresztővel kezdődött. Közben megérkeztek a környező községekből az ingázó különvonatok. A feldíszített pódiumot a Szabadság téren helyezték el. A gyűlés első szónoka Rákosi Mátyás miniszter­elnök-helyettes volt. Több tízezer ember előtt beszé-' det mondott még Nagy Imre földmüvelődésügyi mi­niszter, Safrankó Emánuel Duna—Tisza közi terü­leti titkár és Kádár János. Kádár János egyebek között kijelentette: „A demokratikus Magyarország minden ember szabad hazája és minden embernek boldogulását is fogja jelenteni, aki tisztességgel és becsülettel dolgozik. Ez a mi pártunk útja.” Az ün­nepség a Műkertben folytatódott, ahol a MADISZ nagy sportünnepélyt rendezett. Az MKP hatvanezres demonstrációját nagy siker­nek vallhatta. A nap akkor még szenzációnak számító híre, ame­lyet Rudnay 'János — annak idegén Kecskemé­ten két éven át Pest megye iparindítási miniszteri biztosa volt, egyben iparszervezéssel, az üzemek fel­szerelésével és beindításával foglalkozott — jegy­zett fel: „Kecskeméten szerveztük meg az ország első munkásversenyét 1945-ben, és augusztus 20-án a Platter konzervgyárban volt a díjak kiosztása, az emléklapok kiadása.” 1945. augusztus 20. volt a fellobogózott Kecske­mét első igazi ünnepe. W. D. EGYMILLIÓ TONNÁVAL TÖBB SZÉN ÉS BRIKETT KÜLFÖLDRŐL Javul a tüzelőellátás Várható-e javulás a tüzelőéi látás ban még kellő idővel a fűtési sze­zon előtt? A lakosságot joggal foglalkoztató kérdésre Andrikó Mik­lós belkereskedelmi államtitkár válaszolt az MTI munkatársának. Feladataiból adódóan jól ismer­te a szakszervezetek tevékeny­ségét is, ezért gyorsan tájékozód­hatott a tömegmozgalom helyze­téről, a tervekről, a tennivalók­ról, a gondokról. Dolgát köny- nyítette is, nehezítette is, hogy a magyar szakszervezetek alapsza­bálya szerint választásra, kong­resszusra készülnek. Az alap­szervezeti szakszervezeti bizott­sági, ágazati megyebizottsági ösz- szegzések révén rengeteg infort máció jut a szakszervezetek mel gyei tanácsához. Ezek mérlege­lése, összegzése, a következteté­sek kialakítása és felelős állás- foglalás a hogyan tovább kérdé­seiben nagy felkészültséget, poli­tikai gyakorlatot, társadalmi ér­zékenységet, olykor bátorságot kö­vetel. Különösen a szakszerveze­teket is érintő szemléletváltozás és még inkább szervezeti módo­sítások időszakában. De halad­junk sorjában. A magyar szakszerveze­tek XXIV. kongresszusa fontos feladatként határoz­ta meg az üzemi demokrá­cia erősítését, fejlesztését. Előbbre jutottak-e ezen az ■érdekviszonyoktól, káros beidegzettségektő! terhes munkában? — Valamennyi üzemben, vál­lalatnál létrejöttek a munkahelyi demokrácia fórumai. Ennek kö­szönhetően lényegesen többen vettek részt a termelési és szo­ciális tervek kidolgozásában, mondták el véleményüket a ve­zetőségek. az irányítók tevékeny­ségéről. Tapasztalataink szerint a testületek munkastílusában a korábbinál hatékonyabban érvé­nyesült a kollektív vezetés elve. A bizalmi testületi ülések, réteg- és termelési tanácskozások a szakszervezeti érdekvédelmi mun­ka színterévé váltak. El kell azon­ban mondani azt is, hogy a gyor­san változó,gazdálkodási feltéte­leket a testületi döntések csak körvonalakban tudták meghatá­rozni, emiatt olykor csak hozzá­vetőleges adatokat tudtak a ter­vekben rögzíteni. Ez a vezetők és a tagság körében egyaránt bi­zonytalanságot okozott. Így ter­mészetesen korlátozódott a véle­ménynyilvánítási lehetőség is. — Az eddig hallottakból is arra következtetek, hogy a megyei politikai, gazda­sági, kulturális életben nö­vekedett a szakszervezet szerelte, befolyása. — Mindenképpen. Erőteljeseb­bé vált politikai elkötelezettsége a Szocializmus építésében, a dol­gozók érdekeinek érvényesítésé- bemí A szakszervezeti munka tár­sadalmunk közvéleményt formá­ló, követelményeket meghatáro­zó tényezőjévé vált. — Tudok ellentétekről, összeütközésekről és a szak- szervezetet lebecsülő gaz­dasági vezetőkről. Előfor­dult: illetéktelennek minő­sítették a fölszólalókat. Másutt fontos döntések előtt sem kérték ki a szakszer­vezet véleményét. — Elvileg természetesen azono­sak a vállalati irányító testüle­tek, a szakszervezeti tagok és ál­talában a népgazdasági érdekek. A szakszervezeti bizottságnak is minden lehetőt meg kell tenni a termelés növelésére' a minőség javításáért. Csak nyereséges vál­lalatnál javíthatók az életkörül­mények, teljesíthetők a szociálpo­litikai tervek, osztható nyereség­részesedés, jó a közérzet. Köz­vetlenül összefüggés van a kere­setnövelés és a nyereséges gaz­dálkodás között. Előfordulhat: a tagság, a szakszervezeti bizottság és a gazdasági vezetőség eltérően ítéli meg az adott helyzetet, a szükséges intézkedéseket. Nincs baj, amíg érves, egészséges vitá­ban tisztázódnak az ellentétek, amíg közösen keresik a legjobb megoldást. Sőt, kívánatos az ilyen termékenyítő, mérlegelő vita. Né­ha azonban a rendszeres terme­lést akadályozó, hátráltató fe­szültség alakul ki. . — Mondana erre példát? — Néhány éve feszültté vált a viszony a gazdasági vezetők és a szakszervezet között a Bajai Me­zőgazdasági Kombinátban. Vé­gül is ■ rendezték az ellentéteket, ami lehetővé tette a termelési szerkezet megváltoztatását, kor­szerűsítését. Ennek is tulajdonít­ható, hogy idén túlteljesítik be­tervezett nyereségüket. — A választási előkészü­letek alkalmakat terem­" teqek a termelési teendők áttekintésére is. — Mondanom sem kell: nem jelenthetnek befelé fordulást a szeptemberben kezdődő válasz­tások. A SZOT állásfoglalása szerint szüntelenül fáradoznunk kell az idei tervek teljesítéséért. Közreműködünk a hetedik ötéves terv vállalati programjának szé­les körű megismertetésében, vi­tájában. A helyi tanácsi tervkon­cepció előkészítésében a szakma­közi bizottságok is részt vesznek. A Szakszervezetek Megyei Taná­csa megvizsgálta az ipari és élel­miszeripari vállalatok első félévi tervteljesítését, állásfoglalását el­juttatja az érintett tagsághoz. Az érdekelt alapszervezetek, szakmai megyebizottságok és az SZMT tagjai nagy figyelemmel segítik az új vállalatirányítási formák bevezetésének előkészületeit, megvalósítását. — Hány alapszervezetben készülődnek a választásra? — Százhatvanháromezer tagot tömörít 390 munkahelyi alapszer­vezet. Ezekben csaknem hétezer szakszervezeti csoport működik. Nem feledkezünk meg a mintegy tízezer szakmunkástanulóról és nyolcezerhatszáz gyermekgondo­zási segélyen lévő fiatalról sem. — Az 1986 márciusában befejeződő választások után milyen szervezeti változta­tásokat terveznek? — A SZOT vonatkozó határo­zata a leghatékonyabban műkö­dő szervezeti keretek kialakítá­sára ad lehetőségeket. Általáno­sítva elmondható: csökkent a tes­tületek száma és ezek létszáma. Az SZMT — például — 67 he­lyett 45 taggal működik a jövő­ben. Megszűnik a titkárság. Két tanácsülés között egy szűkkörű (7 tagú) elnökség irányítja a munkát. Megszűnnek egyes szak­mák — a helyiipar, az élelmiszer- ipar, az építőipar, a közalkalma­zottak — megyebizottsógai. He­lyettük megyei titkárságok ala­kulnak, ami remélhetően erősíti az ágazati központok és a szak­szervezeti alapszervezetek kap­csolatát, gyorsítja az információ- áramlást, gyakorlatiasabbá teszi a munkát. A vasutasok többme­gyés területi bizalmi testületét In­téző Bizottság váltja majd fel. A testületek átszerveződésével, a jog- és hatáskörök módosulásával a felsőbb irányítási szintek köze­lebb kerülnek a tagsághoz. Vár­hatóan alkalmazkodóképességük előnyére a választott vezető tes­tületekben válik a gyakorlati ösz- szehangoló tevékenység. Nagyobb szerepet kapnak a választott Szak­szervezeti vezető testületeket se­gítő, szak- és célfeladatokat ellá­tó munkabizottságok. — Tekintettel lesznek-e t változó gazdasági feltéte­lekre, körülményekre, for­mákra? — Ügy kell kialakítani szak- szervezeteinket, hogy a hagyo­mányos szakszervezeti feladatok mellett lehetővé tegyék az új fel­tételekhez való igazodást, a kü­lönböző tagsági érdekek megkü­lönböztető megoldását. — Módosul-e a szakszer­vezetek megyei tanácsa fel­építése? — Megszűnnek az osztályok, mint közbeeső vezetési szintek. A belső munka közvetlen titkári irányítással szerveződik. Terü­letpolitikai bizottságokat kell vá­lasztani a dolgozói és a lakossá­gi érdekvédelem összhangjáért. Ennek jegyében alakulnak újjá a szakmaközi bizottságok is. — Mire hívná fel a tag­ság figyelmét? — Az aktívák, a tisztségviselők gondos kiválasztása mindenek­előtt Munkánk minőségét, jog- és hatáskörünk érvényesítésének mértékét döntően meghatározza a választott testületek tagjainak felkészültsége, rátermettsége, po­litikai áttekintóképessége. Java­soljuk: a munkatársaik bizalmát élvező aktívák kapjanak bizal­mat. A testületek tükrözzék az adott munkahely dolgozóinak összetételét. Arra is törekedni kell, hogy a szakirányú feladatok ellátására megfelelő képzettségű jelölteket válasszanak. — Szíveskedjék ismertet­ni a választás legfontosabb változásait! — Megszűnt a tagsági időhöz kötött feltétel a tisztségviselők választásánál, így jobban előtérbe , kerülhetnek a fiatalok. Szerves egységgé vált a jelölő, az előké­szítő és a konkrét jelölés. A bi­zalmiak és helyetteseik, a főbi­zalmiak és helyetteseik a vezető főbizalmiak jelöléséhez jelölő fe­lelősöket választanak, akik előké­szítik a jelölő bizottságok tevé­kenységét. Lehetőség van arra is, hogy a jelölésben résztvevőket is jelölhessék és arra is, hogy két­szakaszos választáson a szakszer­vezeti tagok közvetlenül a mun­kahelyen válasszák meg a szak- szervezeti bizottságot, annak el­nökét és titkárát (aki egyben a bizalmi testület elnöke és titká­ra is), a számvizsgáló bizottsá­got, valamint a küldötteket a fel­sőbb szakszervezeti szerv kül­döttértekezletére. Szavazhat a tag­ság nyíltan vagy titkosan, de csak akkor érvényes a döntés, ha a szavazásra jogosultaknak leg­alább kétharmada állást foglalt. Ellenkező esetben két héten be­lül meg kell ismételni a szava­zást. Természetesen a többes je­lölés esetén a választók aktivitá­sa erősödni fog. Mindez gazda­gítja a választások demokratiz­musát. — Végezetül azt kérdem, hogy megítélése szerint a párt- és tanács választások kedvező hatása milyen mó­don nyilvánul meg a szak- szervezeti kongresszus elő­készületeiben, a választá­sokon? — Az MSZMP XIII. kongresz- szusa, az országgyűlési és tanács­választások meggyorsították a de­mokratikus fejlődést, hatásuk ér­zékelhető a társadalmi, a politi­kai élet minden szintjén. Meg­győződésem : a szakszervezetek megbirkóznak nagy feladataikkal és még tevőlegesebben, szélesebb körűen segíthetik szocialista épí­tőmunkánkat. Heltai Nándor A szénhiány okairól szólva egyebek között elmondotta, hogy amíg a bányák a vállaltnál ke­vesebbet szállítottak, s az össze­tétel sem felelt meg az igények­nek, a lakosság a tavalyi ellátá­si problémák megismétlődésétől tartva, biztonságra törekedett, a szokásosnál többet vásárolt. A forgalom tehát a vártnál gyor­sabban, az év első felében 13 szá­zalékkal növekedett. Az irányító szervek a bizton­ságos ellátásért már az év eleje óta több intézkedést tettek. A legfontosabbal kezdve: a kormány határozata alapján a tervezettnél lényegesen, csaknem egymillió tonnával több jó minőségű sze­net és brikettet vásárolunk kül­földről. Ennek jelentős hányada már az országban van, s a teljes mennyiség is megérkezik a fűté­si időszak előtt. A belkereskede­lem telepein így az idén csaknem 16 százalékkal több szenet és bri­kettet hoznak forgalomba, mint tavaly. — Bár a többletfűtöanyag ki­zárólag importból származik, az Ipari Minisztérium kötelezettsé­get vállalt, hogy a belföldi szál­lítási elmaradást — főként a bor­sodi bányákét — más bányák többletszállításokkal kiegyenlí­tik — mondotta az államtitkár. Emellett a szénbányászat a ter­vezettnél több lignit szállítását ajánlotta fel a belkereskedelem­nek. Ez a szénfajta alacsony fű­tőértéke miatt kevésbé keresett, nem pótolja a jobb minőségű tü­zelőanyagokat, viszont a belke­reskedelem jelenleg csaknem öt­venszázalékos árengedménnyel kínálja. Szervezési intézkedések­kel is' segítjük az ellátás javítá­sát. A hazai és külkereskedelmi szállítók elsőként az észak- és keletmagyarországi, valamint az alföldi területekre juttatják a sze­net. — Az ismertetett intézkedések alap­ján várható-e a sorban állások net- szűnése? — A belkereskedelem szénből és brikettből az év második fe­lében több mint 24 százalékkal többet hozhat forgalomba, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. A tüzelőkínálat ilyen mér­vű növekedése elegendő lesz a la­kosság ellátására. — Említette, hogy az Idén lénye­gesen több importszén és brikett ér­kezik, mint tavaly. A vásárlókat az is foglalkoztatja, milyen minőségű lesz ez a tüzelőanyag, a milyen áron tudják majd megvásárolni? Az importszenek lényegesen magasabb fűtőértékűek, mint a hazaiak. A borsodi bányából szár­mazó berentei mosott kockadara­bos szén — amely a hazai szál­lításoknak több mint a felét te­szi ki — fűtőértéke 3300 kalória, az importált feketeszenek fűtőér­téke pedig 6000—6600 kalória. Természetesen a fogyasztói ár a minőséggel arányos, az import­szenek mázsánként 130—140 fo­Andrikó Miklós állam­titkár nyilatkozata rintba kerülnek. A magasabb fű­tőértékű szénből azonban viszony­lag kisebb mennyiség szükséges a megfelelő hőmérséklet elérésé­hez. — sok gondot okoz az Mén a SZOT- u talván y-ok beváltása. Milyen választ tadunk adni azoknak, akiknek mind ez ideig nem sikerült az utalvánnyal tüzelőhöz jutniuk? — A SZOT az idén a tavalyi­nál 12 százalékkal több, egymil­lió 232 ezer tüzelőutalványt bo­csátott ki, mintegy 1,3 milliárd forint értékben. A tüzelőgondok miatt az utalványok iránt is lé­nyegesen nagyobb az érdeklődés, mint korábban volt, ezért a ke­reskedelem pótutalványokat is ki­bocsátott. Az utalványok jelen­tős részének beváltási határide­je június 30-a volt, az ellátási gondok miatt azonban a belke­reskedelem szeptember 30-ig meg­hosszabbította ezt a határidőt. — Ml történik akkor, ha az Idén is nagy hideg lesz? Felkészült-e erre a kereskedelem? — A tavalyinál csaknem 16 szá­zalékkal több szén és brikett le­hetővé teszi a lakosság igényei­nek teljes kielégítését, s bizton­ságos készletet jelent a kereske­delemnek is. A termelés és az import növelését szolgáló munka természetesen folytatódik és nem­csak az idén, hanem a jövő év elején is folyamatos ellátást tesz lehetővé. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium az intézkedésektől azt várja, hogy a lakosság tüzelőel­látása ismét kiegyensúlyozottá válik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents