Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-17 / 193. szám
1985. agusztes IT. • PETŐFI NÉPE 0 t HOGY NYARAL AZ ISKOLAIGAZGATÓ? Találkozás a „görög” partokon Apostag, Nagykút-puszta. Csak kél kilométerre van a Baja—Budapest főútvonaltól, de itt mindenfelé teljes a nyugalom. Villamosított tanyák hosszú sora; erdősávok, kukorica- és répaföldek váltják egymást. Kovács Lajost, a terület tanácstagját keresem, de látom: hiába! Eltévedtem. A tanyasor már távolodik. Merre menjek? Nézzük csak, mi vörösük ott a fűben? Sátor! A dinnyeföldön! Emberek hajlonganak, a termést vizsgálják. Majd csak útbaigazít valaki! — Jó napot kívánok! Mi már találkoztunk valahol... — Hol? — A tanévnyitó ünnepségen, Dunavecsén. De hisz ön az iskolaigazgató... Itt nyaral? • A dinnyézés nem könnyű pénzkereset. Nagyon szép a dinnyeföld. Lehet vagy hat hektár. A földön lapuló ola.jzöld kobakok között nem ritka a nyolc-tíz kilós. — Nem is tudom sajnálkozzak vagy irigykedjek — folytattam a beszélgetést Erdélyi Tibornéval, a dunavecsei általános iskola vezető pedagógusával. — Hogyan lett dinnyés? — Szerintem elavult az a fe - fogás hogy egy pedagógus — vagy más szellemi munkát végző ember — a nyarat is könyvei, jegyzetel között töltheti csak. Fontos az önművelés, a továbbképzés, a tájékozottság, de a fizikai munka tud csak igazán pihentetni. kikapcsolni. És a ..mellékes” sem mellékes ilyen árak és bérek mellett. Én — családommal együtt — már évek óta fóliázok. a dinnyével öt éve foglalkozom. — Miért választotta ezt a növényt? — Ezt a munkát jól össze tudom egyeztetni a főállásommal. A termés zöme lemegy szeptember elsejéig. Ilyenkor, augusztus végén, amikor már javában készülök az új tanévre, csak két-három órát kell a földön dolgozni ... - 1 — Azt mondják a dinnyéhez nagy szaktudás, tapasztalat és jó hallás ■ kell... — Férjem tsz-tag. fiam most lesz első éves az orvostudományi egyetemen: együtt döntöttünk úgy. hogy ellessük a .dinnyés- dinasztiák" tudományát. Azt mondják, hogy erre a növényre nem tud úgy ráfizetni az ember, hogy jól ne járjon. Sorra felkerestük a környékbeli „tudós” em- be-eket. hogy megismerjük a munka fortélyait... De el kell mondani: egyszer-kétszer már a tanulópénzt is megfizettük. — Milyen az 'idei év? — A mostani időjárás szerencsés számunkra, de a késő tavaszi hideg megviselte a növényt, csak kínlódott. Kapáltunk, permeteztünk eleget lett is futóinda elég. Sokan csak a könnyű gazdagodó- lehetőségét látják a dinnyében pedig nehéz pénzkereset ez. A ..kobakos” nem szereti az egyenes derekat, csak akkor áll velő ''•k szóba, ha lehajolunk hozzá ... — És úgy mit tudhat mea? — Olyan a jó dinnye hangja, mint a gumicsizma-száráé. Sainos. most nem az igazi kopogtató bicskámat hoztam ki. Azzal mindig biztosra mehetek. Egy a lényeg: ne kopogjon, hanem topogjon ... — Hol adják el? Kérdésemre már a közben felegyenesedő medikus jelölt, ifj. Erdélyi Tibor válaszolt. Ennek a témának ő a szakembere ... — Hetedik osztályos koromtól én árulok a standokon- A legkeményebb piac Dunaújvárosban van. de Dunavecsén is el tudunk adni többszáz mázsát. Törzsvevőink bíznak bennünk, s tudják: félérett, posh a d t dinnyét sohasem adnánk el. Az sem mellékes, hogy mi mindig olcsóbban adjuk egv kicsit mint a bolt. Hamarosan egyedül marad a papa — veszi áti a szót ismét Erdélyi Tiborné. — A fiam a gólyatáborba utazik, én meg az iskolába kezdek augusztus végén. Délelőttönként már a tantervváltoztatást írom és be-benézek az iskolába. Az alakuló értekezleten maid mindenki meséli merre járt, mit csinált a nyáron ... Én azt szoktam mondani: mi a „görög” partokon üdültünk - .. Farkas P. József BOCSAK MIKLÓS Elátkozott sporttörténetek Akik példát mutattak (1) A legjobb tenne persze mindig sikerekről írni. Igazi megszállottakról ... Néhány felejthetetlen emlékem róluk is van. Hadd idézzem pályáim talán legfelemelőbb tudósítását — az akkori idők hangulatában. 1980, július. Moszkva. Olimpiai falu, 16-os épület, ötödik emelet. A színhely egy konyha (főzőftil- ke?), az időpont: valamikor két birkózóérem megszerzése között. Az asztal másik oldalán eav fiatal szövetségi kapitány azt mondja: „Mi nem egy, nem is csupán két aranyéremétt jöttünk .. Mondja mindezt annak a sportágnak az élén. amelyben nyolc éve nem nyertünk olimpiát, s utoljára 1964-ben fordult elő, hogy két ízben is a dobogó legtetejére állhatták képviselőink... Megszállott? Amikot Hegedűs Csaba 1979 januárjában. 31 esztendősen, versenyzőből vezetőedző lett. még csak egyetlen dolgot tudott biztosan: hogy önmagát, ha kell. rettenetesen fel tudja „pörgetni", hogy képes legyen ezt másokkal is megtenni, pszichológusokat, színészeket. rendezőket kérdezett meg. — Én néhány fiúnak győzelmet ígértem —, mondja most ellentmondást nem tűrő tekintettel. — Győzelmet ígértem, de cserébe mindent kértem; mindent, amit egy sportember áldozhat a sikerért. Volt aki a magánéletéről mondott le. volt. aki — család- szerető ember — sokszor hetekig nem ült le játszani a gyerekeivel. Három héttel az indulás előtt egyiküknek eltörött az ujja. Gipszbe tett kézzel jött be hozzám■ „Nyerni akarsz, vagy sebeidet nyalogatni?” — kérdeztem tőle. „Nyerni!" — mondta és letéptük a gipszkötést. A hangulat ráragadt valamennyiükre. Egy futóedzés közben, a Szabadsághegyről lefelé, egyikük egy póznának szaladt. Négy foga tört ki, csupa vér voltí az arca. de nem állt meg, nem fordult vissza, még lefutotta a távot és csak azután ment az orvosi rendelőbe. Hát megelégedhet ezután az ember egy vagy két aranyéremmel? ... CSZKA-csarnok. A lelátón hétezer néző, a kezekben nyolc magyar zászló és négyszáz torokból zeng a „Hajrá magyarok!" A mik- robuszból érkező birkózóink körülnéznek. és nem hisznek a fülüknek. „Ilyet még nem hallottunk!" ------mondják és szemükben ugyanaz a furcsa fény csillog mint a Hegedűs Csabáéban ... Az aranyra esélyesek közül a 22 éves Növényi Norbert kezd. Ügy tűnik megismétli a kapitány. Hegedűs Csaba egykori bravúrját. és ő is túskirály lesz: sem a finn Mannt, sem a szír Mahajri. sem a görög Poziéisz, sem a kubai Poll nem tud ellenállni neki. erejüket pillanatok alatt felőrli. Közben a másik szőnyegen a, szovjet Kanigin „tisztítja" a terepet, még a súlycsoport koronázatlan királyát, a göndör szőke, bohém, páratlan adottságú világbajnokot, a svéd Anderssont. is megveri. Növényi és Kanigin csatája következik. És Növényi ugyanúgy kezd, mint a korábbi mérkőzésein, megy előre, űzi, űzi azonnal \lecsap, amikor pillanatnyi lehetösjéae támad. A harmadik meneteft. 7:4-es előnnyel kezdi, amikor Kanigin utolsó kétségbeesett rohamot indít. Nehéz előle kitérni, kibújni: egy akció, egy intés és már csak 7:6 az előny. 7:6 és nemcsak Kanigin hanem a hazai közönséa is újult erőre kap. Kanigin tovább rohamoz, azaz rohamozna, de nieqszólal a gong ... Növényi a döntőben! (Folytatjuk) RÁ DIÓ JEGYZET Ez egy ilyen ország? Van szép háza, kocsija, üdülője, mégsem boldog, elkeseredetten panaszkodik: a munkahelyén feleslegesnek érzi magát, ugyanis a rengeteg megkötés lehetetlenné teszi, hogy valóban önmagát adja, hogy kibontakoztathassa képességeit. Mert ez egy ilyen ország ... Az emberek többsége nem akar kiemelkedni a középszerűségből, félnek az önállóságtól, mint az öTdög a szenteltvíztől, rutinszerűen végzik a dolgukat — tudva, bogy így elkerülhetik a konfliktusokat —, olyan munkahelyeket keresnek, ahol nem kell keményen megragadni a munka végét, örökös hajszában élni... Mert ez egy Ilyen ország ... Fényes nappal, a munkaidő közepén, annyi az ember az utcákon, hogy lépni alig lebet. Pénteken délelőtt, például, már szinte senkit nem találni a munkahelyén: az ötnapos munkahétből sok helyen négynapos lett. Mert ez egy ilyen ország ... Panaszkodnak a diplomások: kevés a jövedelműk, megtépázott a presztízsűk. Szintúgy a szakmunkások. Sőt, már a maszekok, kistermelők is; hogy keveset kapnak termA- keikért, alig fizetődik ki vállalkozásuk, az élet meg drága, az árak egy* re emelkednek. Közben mindenki a másik termékét drágállja. Mert ez egy ilyen ország • • • Nemcsak drágák a termékek, de jó néhány dologhoz protekcióval vagy csúszópénzzel juthat ma is a vásárló. Mert ez egy ilyen ország ... □ □ □ Pintér István, a közismert publicista, egy jókora csokorba kötötte napjaink legszembetűnőbb gazdasági, társadalmi, etikai vadhajtásait, melyek közül fentebb néhányat kiragadtunk. Rádió jegyzetét Ilyen ország? .címmel, csütörtök délelőtt sugározza a Kos- suth-adó. ,.Egyik barátom (ismerősöm, rokonom stb.) mesélte (panaszolta)** kezdetű bevezetőkkel szólt néhány szót a megoldást sürgető gondokról, ellentmondásokról. Nem boncolgatta azokat - tíz perc műsoridő erre kevés —, csak felmutatta, konkrét esetekhez kötve, érzékeltetve jó néhányat. Valójában közismert, jórészt nem mai keletű problémákról beszélt. Olyanokról, amelyeket szinte mindenki ismer, tapasztal nap mint nap. £s rengeteget szövegelünk róluk — mutatott rá Pintér István, mintegy konklúzióként — társaságban, az újságok hasábjain, a tévé képernyőjén. Vitatkozni, azt tudunk. Mert ez egy ilyen ország .. • □ □ □ Ilyen ország — vagy legalább is ilyennek látszik —, s a viták vége mindig az, hogy másmilyennek kellene lennie. Szó szót követ, de nem sok minden történik. Vagy mégis? — Egyébként hogyan értük volna el an, amit elértünk? Az már más kérdés, hogy mennyivel többre juthattunk volna (juthatnánk), ha a szavakat tettek követnék; ha többet, jobban termelnénk, dolgoznánk, miközben arról dünnyögünk, sziszegünk vagy elmélkedünk, hogy milyen ez az ország. Vagy úgy jó. ahogy van, s örömet okoz, ha minél gyakrabban, rendszeresebben panaszkodhatunk? Leb hogy a miénk ezért egy ilyen ország? ... Kolob Elek Pártkongresszus, illegalitásban A kongresszus igen szerény körülmények között egy bécsi munkásikerület könyvtárának keveset látogatott olvasószolbájában ülésezett. Huszonkét magyar kommunista, 21 férfi és egy asszony jött össze hogy megtárgyalja az illegalitásban dolgozó kommunista mozgalom helyzetét és feladatait. Már öt esztendő telt el a Tanácsköztársaság megdöntése óta, már öt esztendő küzdelmei, súlyos veszteségekben fogant tapasztalatok állottak a KMP mögött. Ideje volt tapasztalataikat összegezni, véleményt cserélni, egymással szót érteni... Az összejövetelt, amelyre 1925. augusztus 18—21. között került sor, jelentős gyakorlati és elméleti tevékenység előzte meg. S maga a kongresszus arra törekedett, hogy záróakkordja legyen az eddig végzett munkának és egyúttal kiindulópontja az immár stabilizálódott ellenforradalmi rendszer elleni küzdelemnek. Jelentések készültek a hazai pártépítés eredményeiről, téziseket terjesztettek be, amelyek elemezték a nemzetközi és hazai politikai viszonyokat, előadások hangzottak el a feladatokról és minden napirendi pont körül élénk vita alakult ki. A küldöttek A kongresszusi küldöttek mintegy harmada 1919 augusztusa óta emigrációban élt. Kun Béla a Tanácsköztársaság kimagasló vezetője ebben az időben ki menthetetlennek tűnő energiáját megosztotta a hazai és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom között. Részt vett a Kommunista Internacio- nálé munkájában és fáradhatatlanul harcolt az illegális KMP -megerősítéséért. Alpári Gyula, aiki Lenin régi harcostársai sorába tartozott, ekkor a nemzetközi kommunista sajtóorgánum, az Inpre- korr felelős szerkesztője volt, ismert és elismert marxista. Rákosi Mátyás, a Tanácsköztársaság és a Kommunista Internacionálé tisztségviselője, Landler Jenő az emigráció és a hazai munkásmozgalom szeretett „öregje”, a magyarországi munkásmozgalom élő gyakorlatának legjobb ismerője, -Hirossik János a tízes évek baloldali szociáldemokratája, a •KMP egyik alapítója vett részt a vitában. És a fiatalabbak: Révai József, az éles szemű, jó tollú publicista, Vas Zoltán a Horthy börtöneit már megjárt .bátor pártépítő, Szántó Zoltán, a magyar Vörös Hadsereg volt politikai biztosa ezekben az években pártmunkás, osztozott a többiekkel a kongresszus munkájában. A 'hazai 'küldöttek többségét is az orosz és a magyar proletárforradalom ériélte kommunistává. Gőgös Ignác, Fiala Ferenc, Németh Lajos Szovjet- Oroszországban voltak vöröskatonák, öry Károly, Szekér Nándor, Czeiner Ferenc, Kélinger Pál, Juhász Pál a magyar Vörös Hadseregben vagy a Vörös Őrségben szolgáltak. Kisebb-nagyobb tisztséget töltöttek be a forradalmakban Szabó Péter, Mitterer József, György Benedek, Váradi László is. Hámán Kató kapcsolata a forradalmi munkásmozgalommal ugyancsak az 1918-as esztendőhöz .kötődik. A felsoroltak mindegyikére elmondhatjuk, hogy forradalmi magatartásuk miatt már megismerték az uralkodó osztályok elnyomó apparátusát, volt akit rendőri felügyelet alá helyeztek, volt akit internáltak, vagy börtönbüntetéssel sújtottak, de valamennyiük jellemző tulajdonsága, hagy kiszabadulásuk után ismét bekapcsolódtak a legális munkásmozgalomba és igen hamar „rátaláltak” az illegális .kommunista pártra. A forradalmi fellendülés kilátásai Az egybegyűltek tehát elméletből és gyakorlatból egyaránt ismerték a feladatokat. Ezért a kongresz- szus lényegében reálisan értékelte az illegális párt helyzetét és a politikai erőviszonyokat, a sejtrendszer szervezési nehézségeit, a kommunisták társadalmi kapcsolatait és tömegbefolyását. Felfigyeltek az illegális munka nehézségeire és az illegalitásból következő elzárkózottság veszélyeire is. Nagy reményeket fűztek a Magyarországi Szocialista Munkáspárt munkájához, de vitatták a legális és illegális pártmunka összekapcsolásának módszerét és elemezték a mozgalom egészére ható előnyét, illetve az esetleges hátrányokat, veszélyeket, amelyeket az illegális párt számára jelenthet. Reálisan és sok összefüggésében nézték a nem-' zetközi eseményeket is. A kérdés előadója Alpári Gyula, jól ismerte nemcsak a nyugat-európai, de a kelet-európai fejlődés tendenciáit is. A kongresszus valamennyi, a nemzetközi munkásmozgalomban közvetlen tapasztalatokat szerzett résztvevője saját tapasztalataiból is -megértette, hogy a -kapitalizmus elleni harc az elkövetkező években hosszantartó és elhúzódó folyamattá válik, gyors változásra, forradalmi fellendülésre nincsenek biztató kilátások. A kapitalizmus -válságjelenségeit azonban súlyosabbnak, megújulási lehetőségeit jelentéktelenebbnek ítélték a valóságosnál. A -magyarországi társadalmi és gazdasági kérdésekről szólva, Kun, illetve Landler előadása tükrözte a Horthy-rendszer a maga összetett, de az adott időszakban viszonylag konszolidált viszonyait. S bár a kongresszus nem szakított, és az adott időszakban nem is szakíthatott a forradalom, a proletárforradalom koncepciójával, az egybegyűltek azt is látták, hogy a forradalmi fellendülés útjában Magyarországon is akadályok tornyosulnak. S a proletariátust, de más dolgozó és kispolgári rétegeket is csak a napi politikai és gazdasági kérdések pontos megfogalmazásával lehet megnyerni. A mindennapi gazdasági feladatok középpontba állítása előtérbe helyezte a magyarországi agrár- viszonyok beható tanulmányozásának ’ igényét, a munkás—paraszt szövetség tartalmának vizsgálatát, valamint a szakszervezeti munka érdemi elemzését is. A kongresszus által meghatározott feladatok ősz- szessége adta a kommunisták által folytatandó taktika gerincét. A kommunisták által folytatandó taktikai vonal kidolgozásában viszont benne rejlett a lehetősége olyan fontos elméleti-politikai kérdések - megvizsgálásának, mint a demokrácia és szocializmus egymáshoz való viszonya, a polgári demokrácia helye, szerepe és lehetősége Magyarországon. Uj központi bizottság A KMP 'kongresszusa, pártunk történetében az első kongresszus, történelmi esemény volt. Lezárta a párt fejlődésének egy szakaszát, meghatározta a párt politikai feladatait, taktikáját, elfogadta a párt szervezeti szabályzatát és választott testületet állított a párt élére. Az új központi bizottság azonnal munkához látott. Tagjai sorából megválasztotta a magyarországi titkárságot: Mitterer Józsefet, Öry Károlyt, Rákosi Mátyást. A Külföldi Bizottság tagjai maradtak Kun Béla, Landler Jenő és Alpári Gyula. A kongresszus hazai küldötteinek többsége a határt ismét illegálisan átlépve visszatért Magyarországra. Valamennyien azon voltak, hogy végrehajtsák a kongresszuson hozott határozatokat. Ezt a célt azonban nem sikerült hiánytalanul megvalósítani. A kongresszus után nem egészen egy 'hónappal súlyos letartóztatási hullám kezdődött, melynek — árulás miatt — áldozatul esett az egész hazai pártvezetőség. A kongresszus közvetlen hatásától várt lendület egy időre megtört. i A kongresszuson elfogadott irányelvek azonban a magyarországi kommunista mozgalomban tovább éltek, s napjaink történetének is elválaszthatatlan részei. Szabó Ágnes történész Az első „termés” a halastavakban A bajaiak és környékbeliek fogyasztási igényeinek jobb kielégítésére a nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezetben összefogással halastó- rendszert építettek. A társulásinak, amelynek ügyintézője a nagybaracskai közös gazdaság, tagja még a rémi Dózsa Termelőszövetkezet, valamint a Magyar Horgászok Országos Szövetsége. A 200 hektár felületű — 4 egységből álló — tórendszert a tavasszal betelepítették az első ponty- és busaivadékokkal. A közelmúltban próbahalászattal ellenőrizték az állomány fejlődését. A 90 dekagramm feletti halakat a termelőszövetkezet halászcsárdájába szállították, ezenkívül a kereskedelemnek is juttattak. A ritkító halászatnak olyan célja is van, hogy a megmaradt állománynak nagyobb életteret teremtsenek a fejlődéshez. Fotóriporterünk, Straszer András az úgynevezett ritkító halászás néhány mozzanatát örökítette meg.
