Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-16 / 192. szám

család • otthon • szabad idd ŐSZI—TÉLI DIVAT’85—86 Hosszú szoknya, széles váll A Magyar Divatintézet már bemutatta a sajtó képviselőinek ■az 1985—86-os őszi-téli szezon di­vatját. Három fő irányzatot te­ttetett megfigyelni: A klasszikus jellemzői a tiszta vonalak, ne­mes kelmék. Színek: szürke és lila árnyalatok, finoman össze­hangolva. Anyagok: velúr, lódén, juh nappa, tweed, tiszta selyem, jersey. Formák: szélesített felső­rész, lekerekítetten tömött váll, denevérujj, a szoknya hosszabb, néha bokáig ér. Újjászületik az angol kosztüm. Az alkalmi ruhák mélytónusú színekben, bársony­ból, fémszálas, könnyű anyagok­ból készülnek. A sportos és etnikus stílus a városban is viselt kényelmes és igen meleg szabadidő-öltözékeket foglalja magába. A színek: fe­hér, tej-szürke, kék, zöld jeges árnyalatai. Az anyagok: poszté, clubié, taikarószövet, Shetland, valódi és műszőrmék, bélelt steppelt anyagok. A formák, a túlméretezett arányok az eszki­móstílust idézik, a szabás kényel­mes, a szoknyák bővek, a puló­verek vastagok. Az overálok, mellények, anorákok, fejbe hú­zott kötött csónaknyak, tetejében viselt sapkával, prém kucsmával — bő variációban. Az avantgárd elsősorban a fia­talok öltözködési stílusa. Jellem­zője: a meghökkentő merészség, a sok bizarr részlet. A színek^ igen sok a fekete, élénk kiegészítő színekkel. Anyagok: vízhatlan műanyagok, műszőrme, óriás­kockás szövet és bőr. A váll túl széles, a nadrág túl bő, túl rövid. A kabát, a dzseki, a kosztümka­bát akkora, hogy mindegyik da­rabba akár három manöken is kényelmesen elférne. A férfidivat klasszikus, szo­lid, elegáns. Ismét a jólöltözött* ség, az ápoltság kerül előtérbe. A divatos öltöny zakója enyhén szélesített vállú. lazán karcsúsí­tott. mélyen gombolt, hosszú, 7—8 centiméteres kihajtóval ké­szül. A pantalló cigarettavonalú, szárbősége 23—24 centi. A fiata­lok által kedvelt zakók a hagyo­mányosnál hosszabbak vagy rö- videbbek, és- szélesebb vállúak. Az öltönyök anyaga finom gyap­júszövet. Divatos a csíkos blé­zer és a vastag halszálkás, vagy tweed szövetből készült, sport- aakó. A férfiak sportos öltözkö­dését — a dzsekik, mellények, pulóverek, farmerek kavalkád- ját — a divattervezők leginkább valóban sporthoz és szabadidős programokhoz ajánlják. A gyermekdivat minden darab­ja a folyamatosságra épül, azaz olyan holmikat kínálnak a ter­vezők, amelyek a gyermek meg­lévő ruhadarabjaival együtt is Viselhetők. Megújul a kötényru-i ha. Az új változat bő, hosszú, derékban nincs elvágva, és ál­talában ejtett vállal, szinte ja­pán ujjal készül. Népszerűnek ígérkezik a kollégiumi stílus: piros-kék-fehér színekben, kis kerek fehér gallérokkal, fiúknak is lányoknak is nyakkendővel, vagy csokorra kötött szalaggal a gallér alatt. És végül egy jótanács: az ed­dig felsorolt ötletek közül semmi sem kötelezőt Ki-ki a2 egyénisé­gének, korának, alkatának meg­felelő holmikat válassza! Táska — rafiadíszítéssel A bevásárló- vagy strandtáska két vagy egy dupla lapból áll, anya­gául lehetőleg erős bútor- vagy rolóvásznat válasszunk. Mérete tetszés szerinti. A fáiét készíthetják a táska anyagából, de rövid pálcákból horgolt rafiával is. A karikadíszítés úgy készül, hogy fém. illetve műanyagkarikákat rövidpálcával sűrűn behorgolunk, • ezeket rövid­pálcával be­horgolt kis gyűrűkkel fo_ gunk össze. Rafia helyett természetesen más erősebb horgolófonalat is használha­tunk különbö­ző színekben. Egyébként ilyen különfé. le alakzatban összehorgolt ikarikaelemek- ből (színes, dú­sított műszál, lal behorgolva) érdekes falidí­szeket, faliké­peket, térelvá. íasztó függö­nyöket is ké­szíthetünk. (B. K.) HORGÁSZOKNAK Mérgező halaink Hazánkban két olyan halfajt találunk, amelyek fogyasztásakor elővigyázatosnak kell lennünk: ezek a márna és az angolna.^ A Dunában és a Tiszában Is élő márna — népies nevén a tótkeszeg — a pontyfélék családjához tar­tozik. Robusztus erejű, a horgon szívósan védekező sporthal. Arról lehet felismerni, hogy teste nyúlánk és hatalmas uszonyai vannak. Kerekded, apró pik­kelyei szívósan ülnek bőrében. Háta barnászöld, ol­dalai sárgásbarnák, hasa sárgásfehér. Hát- és fa­rokúszója kékesszürke. Nos ennek a finomhúsú hal­nak az ikrája veszélyes, hiszen ciprinidint tartal­maz. Ez az anyag, ha már kis mennyiségben is jut az emberi szervezetbe, csökkenti a vérnyomást, fá­radékonnyá teszi az izmokat, leszállítja a test hő­mérsékletét. A márna ikramérgezés gyakori kísérő jelensége a hasgörcs és a hányás. Súlyosabb eset­ben — nagyobb mennyiségű ikra elfogyasztása után — a végtagok is megbénulnak, sőt a szívműködés is leáll. A Magyarországon is előforduló angolnának a vére, mája az ikrája és a teje egyaránt mérgező, egy bonyolult összetételű fehérjét: ichtiotoxint tar­talmaz. A kutatók egy gyűszűnyi friss angolnaszé­rumot fecskendeztek egy kutya nyaki vénájába, hogy megállapítsák, mennyire mérgez a szérum. A kutya néhány perc múlva nagy kínok között el­pusztult. Előbb nyugtalanná vált, képtelen volt áll­va maradni, majd légzési zavarai támadtak, vég­tagjai megbénultak, végül megállt a szíve. Vigyáz­ni kell tehát, hogy az angolnák friss vére nehogy valamilyen nyílt seben keresztül az ember vérébe kerüljön. Azért nincs ók az aggodalomra. Mindenki nyu­godtan fogyaszthatja a füstölt angolnát, vagy az angolnapörköltet, hiszen a veszélyes méreg 100 Cel- sius-fokon, vagyis főzés közben, teljesen ártalmat­lanná válik. H. G. ■ f i 3 H 6 6 ■ * Q u p \b ■ J P p 1 . ■ 1Ű ■ w _ ■ 3* ■ i ■ 26 lő ■ w ■ HL í ■ 9 ■ p * p S ■ ■ ■ 4CT H MO ■ ■ * I ■ Mt> MM M5 y Hí ■ Mi) * ■ ”, ■6 . ■ | ■ w 5t W ■ 1 1 _ ■ 56 s ■ 9 61 5 P ■ ■ 61 6» 6H ■ tíb I ■ ■ •zág. 6. A Hazai kohászat egyik leg­régibb telejxhely«. 7. Asszonynév vég­ződése. 8. Kassák Lajos folyóirata volt. 9. Kellemes zamata. 10. Papírra vet. 11. Tivornya. 12. A matertalls- tóikikal szembenállók. 12. Nyugtalan- ködük. lg. Cseh eredetű páros kör­tánc. 18. Szemesterményből nyert őr­lemény. 20. A görög T-betű. 21. ÚJ- zélandi futó madár. 02. szülő és gyer­mek is van ilyen. 24. ... és kontra. 20. Azonos a függőleges 8. számú sor­ral. 20. Párizs egyik peremvárosa a Szajna mellett. 29. A maniófca gyö­keréből készített igen tápláló liszt. 30. Iktató rövidítése. 33. A befejező sor (Zárt betű: E). 36. Francia váltó­pénz volt. 39. Fokhagymával tűzdelve pompás étel. 41. Necc. 43. Fekete Ist­ván fecskéje. 44. Külföldi izzólámpa- mónka. 46. A kör kerületének vala­mely része. 47. Játékvezető testület. 48. Hevea megyei község. 50. Oldal­szakáll. 51. Tapolcai barlang. 53. Ni­caraguái város, az ország korábbi fő­városa. 55. Romániai folyó. Titel kö­zelében a Tiszába ömlik. 56. Lago dl . . .; olasz tó az Alpok nyúlványai közt. 58. Fizimiska. 50. Baráti állam. 80. sapienti...; okos ember kevés szóból is ért. 62. Indiai légiforgalmi társaság. 63. Pára! 64. Laza egynemű betűi. H. J. Az elfnúlt héten közölt keresztrejt­vény helyes megfejtői közül könyv- utalványt nyertek: Vén István, Ka­locsa ; Zelsl Fülöpné, S oltva dk ért; Csömör Mlhályné, Érsek csanád; Ná­dor LAszlóné, Baja. Népdal VÍZSZINTES: 1. A Maigret- könyvek szerzője (Georges). 4. A Vénusz-szobor lelőhelyéről származó. 13. A népdal első sora. 16. Portugál gyarmat volt Indiában. 17. A rezeda egynemű betűi. 18. A Berni-Alpok csúcsa, 3975 méter. 19. ... Lokomo­tív, tánczenekar. 20. A hegedű pihe­nőhelye. 21. A holland MALÉV. 23. Iráni pénznem. 24. ... Avion; légi­postával. 20. A második sor (Zárt be­tű: R). 26. Könnyű angol sör. 27. Ma­dár Is, gép is. 09. A kikelet Időszaká­ból való. 31. Igeképző. 32. Liter át or. 33. Falusi bácsika. 34. Kapitalista. 38. Súlyegység rövidítése. 36. A szelén és az ólom vegyjede. 37. Vadnyugati fegyver. 36. Varróeszköz. 40. Anglia híres fiúnevelő intézetéből való. 42. Hernád partjai! 43. Orosz uralkodói cím volt. 44. Puha fém. 49. A szülő másodíziglenl leszármazottja. 46. Ün­nepélyes ígéret. 49. £s így tovább, rövidítve. 51. Török és olasz autójel­zés. 52. ... Madrid. 64. Román te­repjáró autó. (55. Tornaszer. 56. A ko­balt vegyjele. 57. ... medlocritas; az arany középút latin elnevezése. 99. Egyedi megjelölésre használatos szó. 60. Vadon termő gyümölcs. 61. A harmadik sor. 65. Becézett Ilona. 66. Ruhafogas. F Ü G G O L E G E S: 1. Fukar. 2. Dá­tumra g. 3. Mollbdén vegyjele. 4. Té­vedés, hiba, latinul. 5. Európai or­HÁZUNK TÁJA Augusztus közepén a kertekben KISTERMELŐK FIGYELMÉBE! A zöldségfélék gombabetegségei A változékony időjárás hatásá­ra megjelentek a paradicsomon, a burgonyán és a paprikán is az alternáriás szárazfoltosság kór­okozói. A betegség tünetei a levé­len sötétbarna, koncentrikus sá- vozású kerek foltok, amelyek fe­lületét sötétbarna bársonyos be­vonat borítja A termésen a fol­tok hasonlóak, csak bemélyedtek. Javasoljuk a növények Zineb 80 0,2—0,3 százalékos, vagy Ortho- cid 50 WP 0,2—0,25 százalékos ol­datával való permetezését. A fenti szerek hatásosak a pa­radicsomvész és a burgonyavész ellen is. A burgonyavész-tünetek először mindig a nővény alsó le­velein jelennek meg, barna sza­bálytalan alakú foltok formájá­ban, a foltok fonákén fehér vatta­szerű penészgyeppel. Az uborkánál most időszerű a peronoszpóra elleni permetezés. Az uborkaperonoszpóra tünetei a levélen sárgászöld erek által ha­tárolt foltok a levél fonálkán pe­dig a peroncszpórára jellemző 11- lásszürke penészbevonat látható. Védekezésre Orthocid 50 WP 0,3 százalékos dózisa ajánlható. A bab betegségei közül a bak­tériumos paszulyvész. a kolleto- trichumos levél-, szár- és termés, foltosság; a botritiszes rothadás és a babrozsda tünetei már meg­jelentek. A baktériumos paszulyvész a másodvetésű babot is megfertőz­te. Tünetei: elmosódó szegélyű, először sárgás, zsírszerű foltok, majd ezek megbámulnák és el­száradnak. A kolletotrichumos foltosság a levélnyélen kissé be­süppedő vörösbama csíkok a le- vóllemeZ fonákén vörös- barna levélerek. a hüvelyen apró vörös, majd sötétbarna besüppedt foltok formájában jelenik meg. A botritiszes rothadás tünete a vizenyős, fokozatosan nagyobbo­dó világosbarna folt, rajta szürke penészgyep. A babrozsda tünetei a leveleken, hüvelyen sötétbarna kiemelkedő apró foltok. Kolleto­trichumos foltosság és babrozsda esetén Zineb 0,3 százalék; botri­tiszes rothadás ellen Ortho Phal- tan 0,2 százalék; baktériumos oa- szulyvész fellépésekor Rézoxiklo- rid $0 WP Ö,2 százalékos oldata javasolt. A csapadékos időjárás kedvező­en befolyásolja a szőlőperonosz- póra fertőzését is. Tünetei: a le­vélen olajfoltok, a bogyókon szür­kés penészgyep és összezsugorodó bogyó. A betegség ellen réztartal- mú gombaölőszereket javaslunk a következő dózisban: Rézoxiklo- rifd 50 WP 0,5 százalék, vagy Miltox Special 0,3—Ó,5 százalék. Felhívjuk a figyelmet az előírt óvórendszabályok betartására! Ebben az időszakban legfőbb feladatunk az öntpzés. A paradi­csom és a paprika egy-egy locso­lás alkalmával 35—40 milliméter vizet igényel. Egyúttal megkezdhetjük a nyá­ri fejes káposzta, a burgonya, valamint a téli tárolásra szánt vöröshagyma felszedését. Most lehet a sűrű koronájú cseresznye- éa meggyfák ágait ritkítani. A díszkertben is találhatunk augusztus közepén bőven munkát: klülterthetjük a tavasszal korán virágzó hagymásokat, és a meg­erősödött kétnyári virágok palán­tái is a helyükre kerülhetnek. Vizsgáljuk át la beszemzett ró­zsáikat, a muskátlit most szapo­ríthatjuk. Ifir4*“* 3a* • A hartal Lisxtmayer Henrik 135 négyszögd- . lég kertjé­ben hétfőn már fel­szedték a burgonyái A . nyugdi­ja* házas. ; p#mak se- . gfte'ttek' a* ott nyaraló unokák is. .. Traktorok a háztájiban A Közlekedési Minisztérium és a MÉM a közelmúltban együttes tájékoztatót adott ki egyes — me- zógazdasági vontatóként üzemel­tetett — járművek úgynevezett lassú járművé történő átminősí­tésének lehetőségiéiről. A tájékoz­tató .Ismerteti az ide sorolható traktortípusokat; egyebek között a közismert MTZ—50-es, MTZ— 52-es, az UTOS—45-ös éa az UE—50-ea erőgépeket. Ezeket a jövőben egységes elbírálás sze­rint, az eddiginél szélesebb kör­ben használhatják a kistermelők, amennyiben a lassú járművekre ^előírt műszaki feltételeknek még megfelelnek, függetlenül attól, hogy teljesítményük nagyobb a magánszemélyek által üzemben tartható mezőgazdasági vontatók teljesítményhatáránál. Az átminő­sítést a tulajdonosok kérhetik a területilleg illetékes első fokú köz­lekedési hatóságtól. A MÉM-től kapott információ szerint ama lehet számítani, hogy a mezőgazdasági üzemekben le­futott, ám a kistermelés céljaira egy ideig még megfelelő erőgépek az eddiginél nagyobb számban cserélnek gazdát, s ezzel is ja­vulnak a kistermelés műszaki feltételei. A gyümölcsfák szemzése Faiskoláinkban sokféle gyü­mölcsfajta szaporítóanyaga meg­vásárolható, a saját magunk által nevelt fának azonban számunkra különleges értéke ven Néha rá is kényszerülünk, hogy magunk sza­porítsunk, mert sok olyan régi fájta van, amelyet a faiskolák nem szaporítanak. Tehát csak úgy juthatunk hozzájuk, ha magunk szemezzük vagy oltjuk őket A szemzés ideje akkor van, ha az alany „jól adja a héját”, vagyis a kéreg nedvdús, könnyen föl feszíthető, a nemesen pedig már fejlettek a rügyek. Ez az időszak rendesen augusztusra te­hető. A szemzőhajtást úgy fogjuk a bal kezünkbe, 'hogy rügyei fölfelé álljanak! Az éles szemzőkéi pen- getövót tegyük a kiválasztott szem fölé, majd egyetlen határo­zott mozdulattal metsszük le! A vágást a szem alatt fejezzük be, ügyeljünk ama, hogy a penge tel­jes Hosszában vágjon. Gyakran a szemet alulról még tartja a héja. Ilyenkor fogjuk meg a levél­nyelet és úgy ejtsünk egy ke­resztvágást. A levágott szem Így nem esik a földire. Az alanyt — mielőtt T alak­ban bevágnánk — tiszta és szá­raz ruhával töröljük át a szem­zés helyén. Előbb a vízszintes (felső) bemetszést ejtsük meg, majd ennek közepétől kiindulva vágjuk be függőlegesen olyan hosszan, hogy a szempajzs bele­férjen. Ezután a héjat a függőle­ges bemetszés mentén mindkét irányba kissé feszítsük föl. (A szemzőkés speciálisan kiképzett pengevége, az úgynevezett tűrő ezt a célt szolgálja.) A következő műveletben a szétnyitott héj alá toljuk a szem- pajzsot, ügyelve arra, hogy a paj­zson a rügy most már fölfelé- álljon. Az a jó, ha a betolt szem maga feszíti tovább a kérget, mert így jó megszorul, és nem kerül levegő a sebzett felülethez. A szemet addig nyomjuk, amíg a pajzs teljesen a héj alá nem ke­rül. MEGHÁLÁLJÁK A GONDOSKODÁST Szobanövények nyáron A szobanövények jó részét sza­badban lelhet tartani egész nyá­ron át. Ez idő alatt, ha körül­tekintően járunk el, a gyengén fejlett, vagy sárguló levelű növé­nyek ia magukhoz térnek, új hajtásokat, leveleket hoznak. A kihelyezésnél igen fontos a fokozatosság. Egyik napról a má­sikra ne rakjuk a tűző napra a növényeket, ez alól legfeljebb a mirigyszőrös, közönséges muskát­li, a leander, a „majomkenyéria” és a kaktusz képez kivételt. A szabad levegőn a széljárás, valaminet a meleg miatt a nö­vények jóval több vizet' párolog­tatnak, tehát gyakrabban kell öntöznünk is. A nyári időszakban tíznaposként, kéthetenként tápol- datazni is érdeme*. Csak a jól begyökeresedett, nem száraz gyö­kérlato dájú növényeket lomb trá­gyázzuk az esti, vagy a hajnali órákban, 1—4 ezrelékes Mlkra- mid, Fónika, Wuxat vagy Wopll lombtrágyázó szerekkel. (Tíz liter vízben 1—4 gramm, illetve 1—4 milliméter szert oldjunk fel.) Akinek nincs kertje, az erkély­re is kiteheti a növényeket, ha nagyobb méretű rostos tőzeget, perli tét, vagy más, nagy nedvszí­vóképességű anyagot, például komposztföldet tesz, s ebbe süly- lyeszti a cserepeket. A nagy levelű, nagy termetű szobanövények, a fikusz, filo- dendron, a pálmák csak akkor „ússzák -meg" károsodás nélkül ■ szabadban történő nyaralást, ha szélvédelmükről külön gondosko­dunk. Cserepestől süllyesszük őket a kertnek a legszélvédettebb részébe, félárnyékba. Nem árt nagyobb ágaikat kikötni, vagy karózni. A nagyobb levélfelület több vizet is párologtat, ezért * növény gondos öntözést igényelt A kaktuszokat és pozsgás növé­nyeket szárazon hagyhatjuk egy­két hetest távoliét esetén I* Tál­kájukból Öntsük ki a vizet — * tűző nap sem árt nekik. (kalimiM» Omwiwr NW

Next

/
Thumbnails
Contents