Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-16 / 192. szám

IMS. a arául aa l« « PEIon NCn • * EGY — A HÉTBŐL • • Üdülőterület lesz-e Ujsolt? TERVEIVEL MEGELŐZTE KORÁT Istvánffi Gyula emlékezete A botanikus és mikológus Istvánffi Gyula — aki • Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet jogelődjét, a világhírű Ampelológiai Inté­zetet alapította — 70 éves korában (55 éve) 1930. au­gusztus 16-án hunyt el Budapesten. Gyermekéveit szülővárosában, Kolozsvárott töl­tötte és itt végezte iskolai tanulmányait. Költői és képzőművészeti hajlammal is rendelkezett, de ter­mészet iránti szeretete arra indította, hogy a ter­mészettudományok kutatásával jegyezze el magát. 1881-ben elvégezte a kolozsvári egyetemen a ter­mészetrajz-földrajz szakot, megszerezte a bölcsész- doktori címet és a középiskolai tanári oklevelet. A tehetséges fiatalember életének következő ál­lomása Bonn volt, ahol neves szakemberek mellett dolgozott, tökéletesítve szakmai és nyelvi ismere­teit. 1883-ban visszatért a kolozsvári egyetemre, ott a növénytan tanszéken tanársegédként, később ma­gántanárként tevékenykedett. Két évvel később meghívást kapott a münsteri egyetemre, ahol Oscar Breefeld mellett dolgozott és ismerkedett a legkor­szerűbb mikológiái kutatásokkal. Közben az oslói sörgyárban is vállalt munkát, itt vizsgál­ta az élesztőgombák szerepét az erjesztés folyamatában. A bel- és külföldi szakkörökben elismert Istvánffit 1889-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának igazgató­jává. A növénytártól 1897-ben vált meg, ugyanis megbízták a kolozsvári egyetem Növénytani Tanszékének vezetésével. A következő évben Darányi Ignác földműve­lésügyi miniszer felkísérte a Központi Szőlé­szeti Kísérleti Állomás, az Ampelológiai In­tézet megszervezésére. A földművelésügyi kormányzat Istvánffit — a jó szervezőt, a . nagytudású botanikust és mikológust — tartotta a legalkalmasabbnak az új inté­zet irányítására. Munkásságának ebben a szakaszában, 1900-ban — saját költségén — adatta ki a Clusius Codex-et, a kultúrtörténet számára igen értékes művet. Sikeres kutatói mun­káját elismerve 1901-ben a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagjává vá­lasztották. Három alkalommal nyerte el a francia Tudományos Akadémia „Prix Thore” díját, majd 1914-ben a „Desma­ziéres” díjat is megkapta. 1912-ben vissza­hívták a kolozsvári egyetemre, Istvánffi a meghívást nem fogadta el, hűségesen ki­tartott szeretett intézetének igazgatása mellett. Tervei között szerepelt egy általános ma­gyar Biológiai Intézet létrehozása. Ez a gondolata valósult meg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Szegedi Biológiai Központ­jának megalakulásával. Az egyre szűkö­sebb lehetőségek behatárolták a Szőlésze­ti Kísérleti Állomás munkáját. E körülmé­nyek arra késztették, hogy 1915-ben elfo­gadta a Műegyetem növénytan, és áruis- meret.tanszék vezető tanári állását. Meg­romlott egészségi állapota miatt, 1927-ben nyugállományba vonult. 1930. augusztus 16-án távozott el az élők sorából, de Ist­vánffi Gyula, a nagy alkotómunkásságával, gondolataival — közöttünk él ma is. dr. Szilágyi Attiláné a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet könyvtárosa EGYSZERŰBB ÜGYINTÉZÉS Kevesebb a biztosítási panasz Elöljáróság. A szó csak az idő­sebb korosztályban ébreszt némi rosszízű emléket — a (elszabadu­lás előtti közigazgatás használta ezt a fogalmat —, a fiatalok tu­datába azonban éppen szélesedő demokráciánk egyik bizonyítéka­ként vonul be a régi keletű, ám merőben új tartalmú elnevezés. Az idei választás napján életbe lépett rendelet szerint az elöl­járóságok lettek a nem székhely társközségek — vagyis az önálló tanács nélküli falvak — lakossá­gának népképviseleti, önkor­mányzati testületéi. A közös ta­nácsok szervezetének részeként Bács-Kiskunban hét kistelepülé­sen alakult elöljáróság. Közülük az egyik Solt társközségében, Üjsolton. i A Solti tanácselnök, Prohászka János és a végrehajtó bizottság titkára. Var­sányi Tamás először le is akar beszél­ni a riportról, mondván, az újsolti pél­da annyira nem tipikus, hogy rajta keresztül nem ismerik meg az olvasók az elöljáróság lényegét. — Ennek a testületnek a létrehozása ott hoz jelentősen változást, ahol a társ­községek között nem érvényesült az egyenlőség, s a tanács nélküli falvak a székhelytelepülésekhez képest több szempontból is hátrányt szenvedtek — magyarázza Prohászka János. — Ná­lunk ilyesmi soha nem fordult elő. Há­rom éve, az egyesülést megelőző falu­gyűlésen elhangzott ugyan egy aggály, hogy ezután azt a kicsit is elveszik majd az újsoltiaktól' ami van. Azt hi­szem, az ottaniak elégedettek lehetnek: nemcsak arra vigyáztunk, hogy azt a pénzt, ami ott képződik, teljes egészé­ben visszakapják a társközség lakói; ha szükség volt rá, mindig jutott ezen felül is. Még egyetlen kérésüket sem kellett visszautasítanunk. — A település jellegéből adódóan sem jelentkezik sok olyan probléma, ami más társközségekben igen — foly­tatja a „lebeszélést" Varsányi Tamás. — Nincs a faluban semmilyen intéz­mény, a körzetesítés óta az iskolásokat meg óvodásokat is Dunaegyházára hord­ja a busz. Az egyetlen termelőüzem, a Solti Szikra Tsz telepe pedig megoldja a helyiek foglalkoztatását. — Bár ml lennénk oTyan — viszony­lagos — jó helyzetben, mint az újsol- tiak — teszi hozzá a tanácselnök: — a falu minden utcája szilárd burkolatú, mindenütt van járda, víz, villany. Az alapellátásra sem panaszkodnak a hely­beliek. De győződjék meg minderről a saját szemével, ha már a mi társköz­ségünkéi választotta! • ‘ Üjsolt 280 lakosa a falu öt takaros ut­cájában és a települést koszorúként övező tanyavilágban él. A forró hét­köznapi délelőttön egyetlen kerékpáros­sal találkozunk, mindenki a tsz-ben vagy saját háztájiján szorgoskodik. A virágzó parkkal körülvett régi tanács­háza inkább amolyan faluház: benne kapott helyet az orvosi rendelő, itt mű­ködik a könyvtár, s itt nyílt Volna meg a posta is. A felirat még felkerült a homlokzatra, de a postáskisasszonyok helyett varrónők vették birtokukba a helyiséget: először két műszakban, az­tán csak egyben, végül — munkaerő híján — be kellett zárni a soha meg nem nyílt postát. Most raktár. Az éjjel­nappal nyitott előcsarnokban segélyké­rő — magáncélra becsületkasszás — te­lefon. Hétfő, ügyfélfogadási nap van, így az elöljáró, Szellák Józsefné mellett itt találom dr. Bácslné Naszvadi Máriát,, a solti tanács dolgozóját — a három új­solti tanácstag egyikét — is. — Valóban nem sok minden változik nálunk az elöljáróság megalakulásával, hiszen eddig is mindent megtettünk azért, hogy — például — hivatalos ügyeikkel ne kelljen a helybelieknek fölöslegesen utazgatni — mondja Bá- csiné. — Az önálló tanács megszűnte után kirendeltséget hoztunk létre, a fo­gadónapok számát azonban a kezdeti he­ti ötről fokozatosan csökkentettük egy al­kalomra, hiszen ez is elégnek bizonyult. Most is ugyanaz a gyakorlat. Igaz, a tervekben az szerepelt, hogy hétfőnként mindig más-más szakterület ügyintéző­je jön ki a solti tanácstól, de az itte­niek azt kérték, maradjak csak én. En­gem jól ismernek, hiszen itt lakom, munkaidő után vagy esetleg vasárnap is megtalálnak. Ha a dolog helyben nem oldható meg, én továbbítom a közös ta­nács illetékeséhez. — Mekkora rangot jelent az, hogy szülőfalujában elöljáróvá választották? — fordulok1 Szelláknéhoz, aki „civil­ben” szintén a tanács alkalmazottja. Ta­karítja a faluházat, ha kell, parkot gon­doz, kézbesít, egyszóval amolyan nél­külözhetetlen mindenes. — Ügy érzem, sem több, sem keve­sebb nem lettem a falubeliek szemé­ben. Választóim bizalmát valószínűleg immár csaknem két évtizedes tanácsta­gi ténykedésemmel érdemeltem ki. Ez alatt az idő alatt szinte mindent sike­rült véghez vinni, amit egy ekkora lé­lekszámú település egyáltalán célul tűz­het. Csak a közlekedés jelent változat­lanul nagy gondot, s kíván sürgető megoldást. A napi négy pár buszjárat Soltra, illetve onnan vissza — rendkí­vül kevés. Még nagyobb baj, hogy va­sárnap meg teljesen el vagyunk zárva a külvilágtól. A diákok szüleinek ko­csival — ha nincs saját, fogadottal — kell visszavinni a gyerekeket a kollé­giumokba. — Ha minden más rendben van, mi­ért fogy mégis a falu? Három éve még nászai többen laktak Itt... — Hiába, a fiatalok már többre vágy­nak — veszi át ismét a szót Bácsi né. — Sokan „idegenbe" házasodnak, mások olyan szakmát tanulnak, amit itt nem lehet űzni. Kevés a szórakozási, műve­lődési lehetőség, 6 az igények ezen a té­ren is emelkednek. Mi — bármennyire szeretnénk is — nem tudunk lépést tar­tani a városok közművelődési intéz­ményeivel. Már csak azért sem, mert nálunk nincs >is ilyen, fin vezetem a könyvtárat, ami itt van a másik szobá­ban. Itt a tanácsházán szoktunk néha rendezni kiállításokat, a régi iskolában filmvetítéseket, de ezeket is inkább az idősebbek látogatják. A fiatalok job­ban kötődnek oda, ahol a tanulmányai­kat folytatják. — Mi lendíthetné fel a települést? — Van egy dédelgetett álmunk — így az elöljáró —, miszerint a község Solt üdülőterületévé válna. Ez azonban ak­kora befektetést igényelne, amit helyi erőforrásokból nem tudunk megoldani. Már az is gondot okoz, hogy az egyet­len vegyesbolt — ahová például húst csak megrendelésre, névre szólóan, elő­recsomagolva szállítanak —, nehezen bírja a hétvégi forgalmat. Százával ér­keznek a vadkempingező turisták, hor­gászok a Kígyós-csatorna partjára. — Milyen szinten ismert ez a terv? — Beszélgettünk róla a község veze­tőivel. Az elnök elvtárs azt kérte, bizo­nyítsuk be, hogy lenne erre igény. Tol­di József, elöljáróságunk harmadik tag­ja mintegy négyszáz aláírást gyűjtött össze azoktól a környékbeli és főváro­si kirándulóktól, akik szívesen venné­nek itt telket. De sajnos — hiába ren­delkezünk mi az új rendelet szerint a község fejlesztésére fordítható pénzösz- szeggel —, évi negyven-ötvenezer fo­rintunkkal hozzá sem tudnánk fogni ah­hoz az óriási munkához, amivel az üdü­lőkörzet kialakítása járna. — Ezek tényleg csak távlati tervek — folytatja Bácsiné. — Egyelőre azon iparkodunk, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között tegyünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy az újsoltiak szeres­senek itt élni. Túlzásként hangzik, de ha figyelembe veszi, hogy ez a falu olyan, mint egy kis közösség — egy-egy városi általános iskolába több gyerek jár, mint ahányan itt élnek —, talán hi­hető: mi itt az elöljáróságon azt akar­juk, hogy ha bárkinek bármi gondja van, meg tudjuk oldani. Akkor is, ha az nem tartozik'szorosan vett kötelessé­geink közé, hanem „csupán" egyvalaki­nek sokat jelentő szívesség. Ebből a szempontból talán tényleg nem tipikus a mi elöljáróságunk. Hét közül — egy. Bácsborsódon, Bács- szentgyörgyön, Drágszélen, Dunatetétle. nen, Kéleshalmon és Kunpeszéren bizo­nyára másképp csinálják, hiszen má­sok az örömök, gondok is. De ha a meg­választott elöljáróságok tagjai ezeken a helyeken is olyan szívvel-Jélekkel lát­tak hozzá új feladataikhoz, mint három újsolti társuk — nem lesz baj a de­mokráciával. Szabó Klóra Évente mintegy hetvenezren fordulnak tanácsért, segítségért, sérelmeik orvoslásá­ért az Állami Biztosító immár csaknem egy évtizede működő központi ügyfélszolgála­tához. Nyaranta különösen megnövekszik a forgalom, sokan keresik fel a biztosító szakembereit az utazással kapcsolatos biz­tosítások megkötése vagy a kártérítések Ügyében. Ilyenkor 60—70, de gyakran száz ügyfél is megfordul naponta az irodában. Az ügyfélszolgálat szakemberei orvosol­ják a panaszokat is, amelyekből tavaly 3674 érkezett, ez 8,4 százalékkal kevesebb, mint a megelőző esztendőben. A panasz­ügyek számának csökkenése annak köszön­hető, hogy a biztosítások ma már jobban megfelelnek a lakosság igényeinek, s ke­vesebb a panasz a kárrendezésre, hiszen a technikai feltételek mind Budapesten, mind vidéken sok helyütt javultak, gyorsabb, egy­szerűbb lett az ügyintézés. Budapesten el­sősorban az új, korszerű gépjármű-kárren­dezési központ belépésével enyhültek a súrlódások az autós ügyfelek és a biztosí­tó között, bár a panaszok zöme még így is a gépjárműkár-rendezésre vonatkozik. A panaszok legnagyobb része a tapaszta­latok szerint abból adódik, hogy az ügyfe­lek nem ismerik eléggé a biztosítási szer­ződésekben foglalt feltételeket. Ennek töb­bek között az is oka, hogy a szerződés megkötésekor a biztosító szakemberei álta­lában csak az előnyökre hívják fel a fi­gyelmet, s nem szólnak a biztosítás esetle­ges árnyoldalairól. Így végső soron a pa­naszoknak évente mindössze harminc szá­zaléka bizonyul jogosnak. Az ügyfélszol­gálat munkatársai az esetek döntő többsé­gében a törvényes harminc napos határ­időn belül orvosolják a panaszokat, s noha az ügyfelek nem mindig kapnak kedvező­választ, az utóbbi időben egyre kevesebb panaszügy végződik bírósági tárgyalással. Az Állami Biztosító a panaszok, reklamá­ciók számának további csökkentése érde­kében fokozza a tájékoztatást, hogy min­denki tisztában legyen azzal, milyen felté­telekkel köti meg biztosítását. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMfiT: Az ügyelet ideje szombat este 18 órától szerda reg­gel 8 óráig tart. Az ügye­let helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (Oj me­gyei kórház.) T.: 20-488. Központi tömb, diagnosztika. Gyérmekek- nek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822. Ágasegyháza, Ballószög, Hel­vécia, Hetényegyháza, Jakabszál- 4ás, Nyárlőrinc, Városföld gyer­mek- és felnőttbetegeit a munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Ti­szaalpár, Imre tér 18. T.: 14), 20- án: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Má­tyás k. u. 2. T.: 16). Izsák: dr. Söreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 6). Laki telek: dr. Dudás E. (Lakitelek, Széchenyi krt. 48/a. T.: 42-152). Orgovány: dr. Csar- nay J. (Orgovány, Hajma A. 30. T.: 25). Lajosmizse, Ladánybene: dr. Tábori B. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19—21. T.: 25), 20-án: dr. Zsi- gó L. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19— 21. T.: 24). Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: dr. Berta L. (Szabadszállás, Dózsa Gy. u. 2. T.: 75). Kerekegyháza, Fülöp- háza: dr. Mánya I. (Kerekegyhá­za. Lenin tér 14. T.: 71-101). Kun- szentmiklós, Kunadacs, Tass, Kunpeszér: dr. Kenéz L. (Kun- , szentmiklós, Kossuth u. 2/a. T.: ' 155). Tiszakécske, Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Besztercei Gy. (Lászlófalva, Kossuth u. 18. T.: 45-033); Tiszakécske: központi or­vosi rendelő dr. Varga I. (Tisza­kécske, Béke u. 132. T.: 41-201). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet vasárnap reggel 7 órától szerda reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7.„<T.: 547). Ellátják a kis­kunfélegyházi, gátéri, kunszállá­si, pálmonostori, petőfiszállási és bugaci betegeket. Ugyeletet tart: dr. Csányi M.—dr. Értékes T.— dr. Gulyás J. A gyermekorvosi ügyelet rend­je, helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. KISKUNHALASON a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak Ugyeletet. T.: 11- 244, 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, kisszállás!, harka- kötönyi, zsanai. kunfehértói és pirtói betegeket. Ügyel: dr. Bá­lint M.—dr. Somogyvári J.—dr. Dobos L. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszent- lászló, Csólyospálos, Kömpöc: dr. Kováts L.—dr. Kiss T. (Kis­kunmajsa, Tanácsköztársaság u. 85. T.: 25). Jánoshalma, Kélesha- lom, Borota, Rém, Mélykút: dr. Rauzs J. (Jánoshalma, Rákóczi u. ?• T.: 88). Tompa, Kelebla: dr. Máriás! K. (Tompa, Rákóczi u. 15. T.: 31). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügy eletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Du- naszentbenedek, Foktő, Géder- lak, Homokmégy, Miske, Ordas, Oregcsertő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje vasárnap reggel 7 órától szerda reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as .mellék. URH-szoba: 219-es mellék. Fájsz, Dúsnak: dr. Szilágyi K. (Dúsnők, Dembinszki u. 13. T.: 24), 20-án: dr. Juhász D. (Fájsz, Szt. István u. 30. T.: 19). SzaUc- szentmárton, Dunavecse, Apos- tag: dr. Pávó I.—dr. Szöllősl Zné (Dunavecse, központi rendélő). Solt, Ojsolt, Duna egyháza: dr. Borhy E. (Solt, Vécsey t. 1. T.: 167). Du napa táj, Harta: dr. Ká- konyi A. (Harta, orvosi rendelő, T.: 33), 20-án: dr. Jaksa J. (Duna- pataj, Petőfi u. 14. T.: 17). Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Kossuth u. 1. T.: 10). KISKOROSON a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügye­let a város és a környék lakói ré­szére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügye­let idején a rendelőintézetben el­látják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tatod i, páhi és kaskantyúi betegeket, ügyel: dr. Tüske L.— dr. Somogyi E. Imrehegy, Kecel: dr. Dérer A. (Kecel, Vasút út 2. T.: 68). Solt­vadkert, Bócsa, Tázlár: dr. Judák J. (Soltvadkert, Tanács u. 11. T.: 21). BAJÁN a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavi­lonjában látják el. T.: 11-244. Itt látják el a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- Csanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, ne­mesnádudvari, sükösdi, szerem- lei és vaskúti betegeket. Ügyel: 18-án: dr, Petróczi Kiss K.—dr. Ferenczy P.—dr. Plázár L., 19-én: dr. Fehér S.—dr. Adám S.—dr. Vándor I., 20-án: dr. László -M.— dr. Adám S.—dr. Chappon T. A gyermekorvosi ügyeletet ellátja: dr. Greguss Zs.,—dr. Vass K. 20- án: dr. Csécs K. BÁCSALMÁSON a rendelőin­tézetben a bácsalmási, bácsszölő­si, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madaras! és katymári lakosokat látják el. Ügyeletét tart: dr. Bodrogi I.—dr. Csécsény L.-né —dr. Szilák L. GYÓGYSZERTÁRAK------- A péntek esti zárórá­f tó l hétfő reggelig a kö­vetkező gyógyszertárak tartanak ügyeletet. Kscsksmit, Szabad­ság tér 1/a.; Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök téri é.; Izsódé, Dózsa György u. 7.; Jánoshalma, Béke u. 1/a.; JCalo- eee, Széchenyi-lakótelep; Kis­körös, Kossuth u. 5.; Kiskunfii- egyháza, Attila u. I.; Kis kunma j- so, Hősök tere 3.; Kunszentmik- lós, Kálvin tér ?.; Soltvadkert Ifjúság u. 3.; Tiszakécske, Béki u. 132.;. Solt, Béke tér 6.; Kiskun­halas, Kossuth u. 15—19. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet vasárnap reggel 7 órától1 szerda reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI AL. LATKÓRHAZ: dr. Ve­réb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ALLATKÖR- HAZ: dr. Repkény I. (Kecskemét. Halasi üt 34. T.: 28-344). bajai Állategészség­ügyi KERÜLET: Bajá. Bátmo- nostor, Szeretnie: dr. Németh P (Bátmonostor. Mátyás u. 6.), Ne­mesnádudvar. Sükösd, firsekcsa- nád: dr. Lakatos J. (Nemesnád­udvar Petőfi u. 84. T.: 13), Báes­szén tgyörgy, Gara. Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/a.). Felsőszentiván. Csávolv. Bácsbokod. Bácsborsód: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván. Petőfi u 3.), Madaras. Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Petőfi u. 1.). Her­cegszántó. Dávod. Csátalia Nagy­ba racska: dr. Varga I. (Dávod. Dózsa u. 37.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa. Bátya, Foktő: dr Simon E. (Ka­locsa. Vörösmarty u. 69.), Tass. Szalkszentmárton. Dunavecse. Apostag: dr. Reviczky Gy. (Szalk- szentmárton. Vasút u. 12.), Solt. Űjsolt Dunaegyháza, Állampusz­tai Célgazdaság Solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt. Kossuth u. 86. T.: 52). Harta. Dunatetétlen, Állam­puszta. Dunapataj, Ordas, Géder- lak Dumaszentbenedek. üsződ: -ifj. dr. Babos L. (Dunapatai. Bé­ke tér 3. T.: 75). Szakmár. öreg- csertő, Homokmégy. Miske. Drág- szél: dr. Kerekes B. (öregcsertő. Vén J. u. 24.). Hajós, Fájsz. Csá­szártöltés. Dusnok: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11). KECSKÉMfiTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecske­mét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454). Kecskemét Ballószög. Helvécia. Városföld: dr. Lakos K (Kecskemét. Marx tér 4. T.: 23-941), Jakabszállás. Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás. Petőfi u. 26.), Lászlófalva. Nyár­lőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc. Sugár u. 16. T.: 21). Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse. Rákó­czi u. 29. T.: 99), dr. Csitári J. (Tiszakécske. Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza. Kunba- racs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza. Engels u. 54. T.: 71-161). KISKÖRÖS! ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ispánovity J. (Kiskőrös. Baj- csy-Zs. u. 84.). Ágasegyháza, Fü- löpháza. Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza. Kossuth u. 23. T.: 20), Kun szentmiklós, Kunpeszér. Kunadacs: dr. Szalay T. (Kun­szentmiklós. Mikulás u. 1.). Sza­badszállás. Fülöpszállás: dr Bá­lint T. (Szabadszállás. Könyves K. u. 7). Soltvadkert. Bócsa. Táx- lár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvad­kert Kossuth IL. u. 4.), Akasztó. Csengőd. Tabdi. Páhi, Soltszent­imre. Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd. Dózsa Gy. u. 51. T.: 61). Kece), Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel. Vasút u. 59/3.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL­LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. з. T.: 61-389), Kiskunfélegyháza. Gátér. Pálmonostora. Petőfiszál- lás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegy­háza. Szegfű u. 2. T.: 62-455). Ti­szaalpár, Laki'telek: dr: Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7.). Kiskunmajsa, Kömpöc. Csólyos- pálos: dr. Hegedűs L. (Kiskun­majsa. Tanácsköztársaság u. 130. T.: 118), Jászszentlászló. Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló. Radnóti u. 3. T.: 6). Bugac. Kun­szállás: dr. Szabó G. (Bugac. Fel­sőmonostor 577. T.: 10). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kis­kunhalas. Kosevoj tér 5. T.: 11-241). Zsana. Harkakötöny. Pir­tó, Balotaszállás. K unfehért ó: dr. Erdőd! J. (Kiskunhalas. Schön- herz Z. u. 5.). Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma. Magyar L. и. 18.), Borota, Rém: dr. Boldi­zsár J. (Rém. Petőfi u. 23.). Mély­kút, Kisszállás: dr. Mészáros I. (Mélykút. Petőfi tér 16. T.: 102). Tompa, Kelebla: dr. Patocskai G (Kelebia. Ady E. u. 21. T.: 17), Bácsalmás; Csikéria. Bácsszőlőa. Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bács­almás Rákóczi u. 8.). Tataháza. Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza. Kossuth u. 39. T.: 10).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents