Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

család • otthon • szabad idő Ha kórházba kerül a gyermek Nyári színházi programok Nyáron sok kisgyermek van kórházban. Általában óvoda- és iskolaszünet idején kerül sor a szükséges, de korábbra halaszt­ható műtétekre. (Sajnos, ilyenkor a gyermekbalesetek ás megsza­porodnak.) Mindenképpen súlyos megrázkódtatást jelent a gyer­meknek, ha kórházba visszük. A szokatlan környezed, az idege­nek, a fájdalmak, s jóformán azt sem tudja, mi történik vele, csu­pán annyit érez, mindé» na­gyon rossz, kellemetlen. Nem cso­da, ha félelemmel, elutasítással reagál. A szülők nagymértékben eny­híthetnek a gyermek szorongá­sán. A kórházba kerülést meg­előzően el kell mondani, hogy mi is az, miért kell egy időre odd beleküdnie. várhatóan mi törté­nik majd vele. Mindenképpen meg kell előzni, hogy rettegjen az orvostól, akikkel („ha rossz leszel, szuriit kapsz") soha nem szabad ijesztgetni őket. Amikor elbúcsúzunk, meg kell nyugtatni a gyermeket, hogy ez nem végleges, nem egyfajta bün­MIT HASZNÁLJUNK NAPOZÁSKOR? A verejték-kiválasztás szüksé­ges, nélkülözhetetlen élettani fo­lyamat. Az ember bőrén azért található milliónyi verejtéknyí­lás, hogy ezeken keresztül a szer­vezet — részben — ki tudja vá­lasztani felesleges salakanyagai­nak egy1 részét, ugyanakkor a párolgás következtében megfele­lő hűtőhatás is érvényesüljön. A verejték kémhatása savanyú; ez a bőrön alkotott savköpeny pe­dig fontos tényezője annak, hogy akadályozza a baktériumok és gombák megtelepedését, elszapo­rodását. A fokozott hőtermelés, .az erős fizikai munka természe­tesen növeli az izzadást. Kevés­bé mondható ez el a pszichés alapon — izgalomtól, vizsga­drukktól. szereplési kényszertől stb. — keletkezett izzadásról, bár ez is sokkal több emberen je­lentkezik, mint gondolnánk. Ez ellen más eszközökkel lehet küz­deni: a szoktatáson, a gyakorlá­son kívül az orvos által rendelt enyhébb nyugtatok . segíthetnek. f‘‘Az Izzadság egy ‘idő után er­jedni kezd, ilyenkor válik kelle­tetés. csak egy röv.id időre kell ott lennie gyógyulása, egészsége érdekében. Amelyik 'gyermek már számolni is tud, ne hazud­junk neki, hogy egy-ltót nap, mert annak eltelte után 'becsap­va érzi maigát, s utána biztat­hatjuk bármivel, nem hisz ne­künk. Pedig jóllehet, később a hosszabb kórházbantaiitózkodás után még nagyobb szüksége len­ne erre. Azt sem szabad elhall­gatnunk, hogy kellemetlenségek, fájdalmak is érik. Látogatásokkor felesleges a gyermeket mindenféle étellel - itallal elhalmozni. Mindig csak annyit vigyünk neki — és ter­mészetesen a megengedett étrend­je szerint —, aimit akkor, ott, előttünk elfogyaszt. Felesleges az ajnározás, a gügyögés. A szána­kozásnál megnyugtatóbb az őszinte együttérzés, a figyelem. Nem kell faggatni sem a gyer­meket, mintegy emlékeztetve az addig átélt fájdalmaira. A keze­lőorvosaitól, á nővérektől érdek­lőd iünk. Mindkét félnek legnehezebb a metlen, később bűzös szagává. Ezt el lehet kerülni a meleg víz­zel és szappannal való rendsze­res, napi kétszeri lemosással. A lemosott testrészeket, különösen a bőrhajlatokat, redőket teljesen szárazra kell törölni: fokozottan vonatkozik ez a lábujjak közére. Ide még hintőport is érdemes szórni: a célra különösen alkal­mas a gyógyszertárakban kapha­tó, izzadás elleni hintőpor. A gyógyszeres beavatkozások azzal fejtik ki hatásukat, hogy többé-kevésbé elzárják a verej- téknyílásokat. Csak frissen mo­sott testfelületen hatásosak. Elő­nyük a nyári spray-készítmé- nvekkel szemben, hogy kevésbé okoznak allergiás bőrreakciót. A permet alakjában forgalom­ba kerülő dezodorok jó része al­koholt is tartalmaz, amelynek önmagában is van szárító hatá­sa. Ez az érzékenyebb bőrű egyé­neknek nem ajánlatos. Dezodo­raié szerrel csak a hónaljakat és a lábujjak közét Szabad kezelni, mert ha nagyobb testfelületre szórjuk. megakadályozzuk a búcsú. De jusson eszünkbe, hogy a gyermek nehezen viseli a hir­telen elszakadást. Ezért a látoga­tás befejezése előtt már vagy tíz perccel kezdjük el neki mondo­gatni, hogy el kell válni, de a legközelebbi látogatáskor újra jö­vünk. A megszökést ne próbál­juk ki! Megkönnyíti az elválást, hu a magunkkal vitt ajándékot — színes ceruzák, kifestők, papír­lapok, mesekönyv — közvetlen előtte adjuk át, mert azokba tá­vozásunkkor mintegy beleka­paszkodik. Ha hazavisszük gyermekünket a kórházból, még sokáig emlegeti az ott történteket. De ml ne em­lékeztessük rá! Ügyeljünk arra, . hogy minél zök k enőmenteseb­ben illeszkedjen vissza megszo­kott környezetébe. Ha azonban tartós, rendellenes magatartása lenne — szorongás, alvászavarok, túlzott mértékű ragaszkodás, vagy éppen fokozott agresszivi­tás —, akkor haladéktalanul for­duljunk gyermekorvoshoz. szükséges párolgást. Napozás al­kalmával óvakodjunk a dezodo- rálók használatától, mert az ez­zel bekent testfelületeken a na- poztatás után gyakran jelentkez­nek apró, piros, gombostűfej nagyságú kiütések. Ilyenkor mind a napozást, m:ind a dezodoráló szer használatát abba kell hagy­ni: langyos vízzel történő lemo­sás után kamillateás főzetbe mártott vattával kezelhetjük a kialakult bőrgyulladást. Ne dör­zsöljük törölközővel sem, a ned­vességtől óvatosan, felitatva sza­badítsuk meg. Bekenhetjük a gyógyszertárakban kapható Bu- row-kenőccsel, vagy ennek gyá­ri készítményével: Alsói krém­mel. Súlyosabb esetben szakor­voshoz kell fordulni. A spray formájú dezodorok különösen akkor veszélyesek a napon, ha sok iillatanyagot tar­talmaznak. Hasonló okból kölni­vizet, parfümöt sem szabad na­pozáskor használni: az illóolajok ugyatíis jelentősen fokozzák a napfény ■ ultraviola sugarainak bőrt égető hatását. Mi lehet egy, mindössze 64 négyzetméteres lakásnak a titka, ha az tágasnak tűnik? — választ ad a kérdésre a közelmúltban megjelent Lakáskultúra ez évi 3. száma. Tudjuk, nem ideális álla­pot albérletben vagy hasonló „szükséglakásban” élni. Ez még átmenetileg is megalkuvásokkal jár, és számos megfontolást kö­vetel. például a lakberendezés­ben. Hogyan tegyük mégis ottho­nossá az ideiglenes lakást? Erre is ad ötleteket a lap, amelyben tetőtérbeépítés-változatokat is ta­lálunk. Szűcs Eszter Lakunk — de ho­gyan? sorozatának harmadik ré­szében a térrel, térhatással fog­lalkozik. Az olcsón — jót össze­állításban apró, praktikus tár­gyakat — amelyek hasznosak a háztartásban. — mutatnak be. Vannak asztalok, kicsik és na­gyok. szögletesek és kerek tete- jűek, festettek és pácoltak, ha­zaiak és importból származók. Ilátszólag széles a választék. De hogy jók-e? Ennek nézett utána a Lakáskultúra munkatársa, aki tíz képben bemutatja, mit talált asztalkereső útján. Bánáti János pajzos-szöveges ajánlata arra ad ötletet, hogyan lehet helytakaré­kos asztalt barkácsolni. Az utóbbi években bővült a szobanövónyek választéka is: új fajok és fajták tucatját kínálják a virágboltokban, egyebek között trópusi fákat és cserjéket. Ezek közül is bemutat néhányat a La­káskultúra legutóbbi száma. VÍZSZINTES: 1. Gyulán Júliusban mutatják be Gosztonyi Ja­nos ezen tragikomédiáját. 15. Széles­re nyitja. 16. Földrész. 17. Becézett női név. 18. Sör — népiesen. 20. Le­hetőség. 21. ... Paz, dél-amerikai főváros. 23. Ruhátlan alakot ábrázoló képzőművészeti alkotás. 25. Lovas nomád nép volt a IV—V. században. 26. Americum vegyjele. 27. Érzék­szerv. 29. Kiszolgált katona. 32. An­gol világos sör. 33. Ruhadísz. 35. Ón­nal bevon. 36. Hév, lendület, 38. Szé­kesegyház. 40. Kicsiny! tóképző. 41. Dunántúli város. 44. A. F. 46. .. .and Roll. 48. Vadló. 49. Ellenben. 50. Anyó. 52. Előadó, röviden. 53. Egyszerre szü­lettek. 55. Tud. 56. Két molekulából lett nagyobb molekula. 59. Irányjelző szó. 60. Sérülés. 61. Válaszol a kér­désre. 63. Röntgennel egyenlő sugár­dózis. 64. Névelő. 65. Hangerősség mé­résének egyik egysége. 66. Vízi nö­vény. 68. Kicsinyítöképző. 69. Gázló- madár. 70. Libát hizlal./ 72. Bánatos. 74. Javító. 77. Ring. 80. Itt mutatják be Nagy Ignác Tisztújítás című ze­nés vígjátékét. 81. Fém. FÜGGŐLEGES: 1. A város­majori színpadon kerül bemutatásra Aphra Behn ezen müve. 2. Sei- .. . 3. Baszk terrorszervezet. 4. színésznő (Bernadett). 5. sportolók öltözete. 6. Rosszallás szava. 7. A hét vezér egyi­ke. 8. Végtag. 9. Ifjúsági lapunk be­tűjele. 10, Romulus ikertestvére. 11. Férfinév. 12. Dúr-jellegű ógörög hang­sor. 13. Y. K.—14. A Margitszigeten ez a Bizet-opera kerül bemutatásra, 19. Női név. 22. ... poetica. 24. Tuber­kulózis (röviden). 25. Ide'irealrttbtta.. 26. Még lejjebb. 28. Vörös — angol/ul. 30. Kellem, báj. 31. személyes név­más. 32. ... carte. 34. Becézett női név. 38. Enkölcs. 37. Kacsóh Pongrác— Victor Máté ezen szerzeményét au­gusztusban mutatják be Szegeden. 39. Cök- ... 42. Vonatkozónévmás. 43. A Körszínház előadásában láthatjuk ezt a Boccacció-darabot. 45. Lassít az autó vezetője. 47. Átruház, latin ere­detű szóval. 48. Kínai sú'lymértéik. 49. Filmsztár (Bo). 51. Olimpiai csúcs­szerv. 52. Egyszerű gép. 54. Egyfor­ma betűk. 57. Edmond Dantes vár­börtöne. 58. Vese, latinul. 61. Kocsi­szín. 02. Község Somogy megyében. 65. Szürkésbama szín. 67. Dirr- ... 69. Gyomnövény. 70. Tengeri hal. 71. A máltai, a svéd és a spanyol gép­kocsik jele. 73. Német személyesnév­más. 75. Kiejtett betű. 76. Magad. 78. Zóna egynemű betűi. 79. Állóvíz. Beküldendő: a vízszintes 1., 80., a függőleges 14., 37., és 43. szá­mú sorok megfejtése. F. I. A július 5-én közölt rejtvény helyes megfejtése: A SIMA RÉZORCÁJUK KIPI­RULVA ÉS VILLOG A NAP KASZÁJOK HEGVÉN. Az elmúlt héten közölt kereszt- rejtvény helyes megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Alács Gyula, Kiskunfélegyháza.;, Tavodi Antal, Kecskémét; BéNikii Má­tyás, Baja; Keszthelyj pál Má- téteike. ' ' ! J , Pulai Sára Az izzadás és a dezodorok Csátalján láttuk KISTERMELŐK FIGYELMÉBE! Vetésfehérítő bogarak a házikertekben Évek óta növekvő gondot okoz­nák a gabonatermesztésben a vetésfehéntő bogarak különbö­ző fajtái, elsősorban a vörösnya- 'kú árpabogár. A kifejlett rova­rok 4—5 milliméter hosszúak, keskeny testük zöldeskék színű a fej alatti részük és lábaik vö­rösek. Április közepétől folyama­tosan települnek be a gabona-. táblákba. Ä leveleken keskeny, hosszú csíkokat hámozgatnak, melyek később át is lyukadhatnak. A fő kártevő a lárva, melynek jellegzetessége, hogy testén hord­ja' nyálkás ürülékét. Erős fertő­zés esetén a csíkokban történő rágás nyomán — mivel a levél zöld részeit fogyasztja el — az egész levélzet kifehéredik. Az utóbbi években megfigyel­hető, hogy az aratás idejére ki­fejlődött újabb bogárnemzedék — elhagyja a beérett búzát, ár­pát, rozsot, zabot — a szomszédos területek ^növényeire telepedik át, és addig károsít, amíg . nyu­galmi szakaszba nem kerül. Leg­szívesebben a kukoricát és egyéb egyszikű növényeket, fűfélékat, sőt a gyomnövényeket rágja csí­kosra, de már kétszikű kultúrá­kon is megfigyelték (például az oenoterán). A folyamat a kárté- teli szint alatti egyedszám ese­tén természetesnek mondható élettani jelenség. Azonban nagy népesség érzékeny károkat okoz­hat a kiskertekben. A védekezés a rágó kártevők elleni készítményekkel oldható meg (például: Unitron 40 EC, Fii­ból E, Decis 2,5 EC stbj Sajnos nem lehet előre megmondani, hogy a bogarak mikor vonulnak nyugalomba a talajba, ahol majd áttelelnek. A'védekezés szüksé­gességét ezért csak az egyes ker­tekben található egyedszám pon­tos ismeretében vagy a károsítás mértékét látva lehet eldönteni. Irányadó lehet a növényenként 2—3 darab bogár vagy egy nö­vény felületének 15—20 százalé­kos károsítása. Ez már védeke­zést tesz szükségessé. Amennyiben egy idő múlva nem találják meg a bogarakat, úgy a vegyszeres beavatkozás sem indokolt, mert bekövetkezett a talajba vonulás. Felhívjuk a figyelmet a már egyre több érő zöldség, illetve gyümölcs közelsége miatt a vá­rakozási idők betartására. # Jól megfér egymással a főnö­vény, a szőlő és a paradicsom. A iMIPlónüíöIUi /.ülílséíjesben még ■■■_ paíxrtka, a tö;iá«5g.vti* l.Tí'V'*. ,.:ú kései karfiol, |pfka pos/h», fBjo^kápNzta* ka* ; raláhé p&lántáit« a, csé- • ■sí'.<12a habot, a Céklát; a ' íniisotilvetésíl sáügárépát'i A jta- * kapálással lazítsuk | a | fölél feXüie­|; Artéria, aintfc-fo kozott an • paradicsom ^íiíső' iévo'4! It-í* r-^yv iav/íjJtstík . :él*. fiíY seifítva: az érést, ék csökkent* .‘ve a : kórokozók ; te •%'Zéíyéfc; rA/fötUctö és,; nélltil>* li jCöliasAtrakhan lehetöség van áss jisizÁ ■ hajtatásra. Készüljünk gon­dos talaj-e löké szí léssel a léke* rUÍÖ paradicsom vagy uborka után a paradicsom, saláta, hó­Még nem késő! naposretek, paprika termesztésé- •■'re.*.. A gyümölcsösben utolsó alka­lommal lombtrágyázzunk, később már a hajt ásó k beérését késlel­tetnénk. Fejezzük be a hajtások lekötözéstít, a gyepesített gyümöl­csösben pedig kaszáljunk. Fo­gyasztásra érettek már a legko­rábbi körték. Fzeket — bár M| hézkes a fáról leszedni a termést —, ne rázzuk, mert ez sok kárt okozhat a következő termést adó részeken’. * A csapadékos időjárás hatásá­ra a szótőben erőteljes a hajtás- nö.vekedés. A sűrű lombozatban a levelek hónaljából képződő haj­|ggg| ív ■' i§§j§ fásokat két—három levélre csíp - jűk vissza. A tőkéket nagy gond­dal kötözzük. A *iij?asművelésü „ szőlőkben Igazítsuk vissza a huzal- párok közül kiszabadult hajtáso­kat. Igen gondosan Irtsuk a gyo-' ‘ mot, ne hagyjuk, hogy magot ér­leljenek. A virágoskertben szedjük lel azokat az etvirágzott -virághagy- rn ik ti amelyek három évnél ré­gebben vannak a földben. Osz­tályozzuk, és hűvös kamrában pi­hentessük az őszi ültetésig. Vet­hetjük á kétnyári Virágok, az ár­vácska, a harangvirág, a nefelcirs, a sárgavtoia magját. A szabadba kihelyezett szobanövényeinket gyakrabban öntözzük, mint ami­kor tnég a lakásban voltak, A ki­mosott földjüket időnként pótol­juk érett komposzt tál. A háztáji gazdaságok állatai közül a nyári magas hőmérsék­let káros hatása főként a na­gyobi) testű sertéseket sújtja. A sertéstartóépületek belső hőmér­séklete nyáron napközben 26—30 Celsius-fokra emelkedik, ami igen megterheli az állatok szer­vezetét. Ilyen hőmérsékletben a felesleges hőjüket jórészt víz el­párologtatósával tudják leadni. Amikor tartósan meleg az idő — különösen a nagy súlyú sertések­nél — fennáll a hőtorlódás, hő­guta veszélye, de megbetegedhet­nék és elhullhatnak sertésorbánc- ban is. Ennek megelőzésére cél­szerű a három hónapnál idősebb állatokat e fertőző betegség ellen védőoltásban részesíteni. Meleg környezetben csökken az állatok anyagcseréje, ami ke­vesebb takarmányfel vétellel - jár, ugyanakkor sok energiát fordí-1 tanak a hőszabályozásra, ami rosszabb takarmányértékesítést eredményez. Megváltozik a ser­tések viselkedése is, a jobb hőle­adás miatt az állatok a trágyalé­be, trágyába fekszenek. A szop­tatós kocáknak emiatt szennye­ződik a tőgyük, gyakoribb a ma­lacok káli-hasmenése és a tőgy­gyulladás is. Ezért kerülni kell a zsúfolt el­helyezést, állatainkat védjük a közvetlen napsugárzástól, az ál­lattartó épületekben kellő lég­cserét és bőséges ivóvizet bizto­sítsunk. A baromfiaknál elsősorban a zártan, ólban nevelt broilercsir- kékre jelent veszélyt a kánikulai meleg, a befülladás. Ha az ól kör­nyéke árnyékos, fásított, ez védi az állatokat. Ahol az ólak légcse­réjét ventillátorokkal biztosítják, gond lehet az áramkimaradás. Ezért ajánlatos tartalék áram­forrásról. aggregátorból gondos­kodni. főleg a több ezer csibét rievelő. gazdáknak. A nyári nagy meleg beálltá­val a tejtermelőknek a fejési és a tejkezelési higiéniára kell foko­zott gondot fordítani. A tőgvelő- készítés tisztítási fázisát (alapos melegvizes tőgymosást, tőgybim- bófertőtlenítést) különös alapos­sággal kell elvégezni. Még a fejé­si higiénia legszigorúbb betartá­• Banász Péter mátételki kis­tenyésztő jól tudja, mennyire fontos a tőgy gondos lemo­sása fejés előtt. Ö az idei országos tej- termelési ver­seny har­madik he­lyezettje. * A szoptató kocák kutricái- nak körülte­kintőbb taka­rításával meg­előzhető a tőgygyulladás és a malacok kóli­hasmenése. sa esetén is előfordul, hogy kü­lönböző szennyezőanyagok (bél- sárrögök, takarmányrészecskék, por stb.) kerülnek a tejbe. Ezek­ből a meleg időszakban különö­sen gyors baktériumszaporodás indulhat meg, ezért a tej szűrését — eldobható szűrőpapírral és nem vászonkendővel! — és mi­előbbi lehűtését biztosítsuk. Nagy veszélyt jelent a nyári Időszak­ban a légy, amely végtagjain és testfelületén baktériumok millió-j it viheti a tejbe. Ezért gondos- kodni kell a folyamatos légyir­tásról, valamint a tejkezelő helyi­ségek ajtajának, ablakainak ro- varthálóval történő védelméről. A személyi higiénia betartása.' ezen veszélyes időszakiban még lényegesebb, mint bármikor. Ä! rendszeres és alapos kézmosás el-j enged'hetetlen a tejkezelés meg­kezdése előtt. Körömkefét, a kéz- törléshez használat után eldo­bandó papírtörölközőt használ­junk. A fejés és tejkezelés során használt tárgyakat, edényeket a munka befejezése után azonnal súroljuk meg forró, lúgos mosó­szerrel, majd vízzel alaposan öblítsük ki. Hetenként legalább egyszer egyszázalékos Hypo-ol- dattal fertőtlenítsük a tejesedé­nyeket és eszközöket. A fertőtle­nítőszer-maradványokat ebben a: esetben is alaposam öblítsük fo­lyó vízzel. L. A. . Összeállította: Gál Eszter A meleg veszélyei az állatokra

Next

/
Thumbnails
Contents