Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

1985. július 12. • PETŐFI NÉPE 3 ■ MI LESZ A KAJSZIVAL? Arany barack terem rajta T „Kecskemét? Báráck, báráck!” — így köszön­tötték fél évszázada Bécsben az osztrák—magyaron a kecskeméti szurkolókat. A múlt század közepén jegyez­ték föl a kedvelt dalt: Kecskeméten egy barackfa, Arany barack terem rajta. Szedd le rózsám a barackját, Ne bántsd annak gyönge ágát. A Pester Lloyd így lelkende­zett 1881-ben: „És ha Párizs e magyar gyümölcsöt divatba hoz­za, az egész világ Kecskeméthez fog fordulni”. Még az első világ­háborúban sem szűnt meg kivi­tele: „Mikor a barack sárgulni kezd, megjelennek Kecskeméten az osztrák kereskedők. A régie­ket örömmel üdvözöljük, az újak hamarosan megszoknak vendég­szerető körünkben. Van sok, aki­nek második otthona Kecskemét. Megvan neki a rendes lakóhe­lye, pakolóhelyisége és a meg­szokott kártyakompániában újra elfoglalhatja a helyét." A Kecs­keméti Lapok riportere lelkesen méltatta a közelgő békében min­den bizonnyal zsáknyi aranyak­kal fizető exportot. „Fényes luxusvonaton indul el ma Kecskemétről Londonba az első barackszállítmány", tudat­ta az eddig leghosszabb éltű kecs­keméti újság 1934. június 21-én. Kovács Ferenc, a jeles kutató, a népszerű „fatanár" már 1956. június 17-én sürgette: „Szerezzük vissza a kecskemétvidéki kaj­szi világhírnevét!" Varga Domo­kos is érzékelte a veszélyt: „Kér­dés, hogy egy-két emberöltő múl­tán is a szőlő hazája lesz-e még a homokhátság? Jósolni bajos. Jómagam mégsem gondolom, hogy olyan gyors pusztulás felé haladnak a szőlők, mint mondjuk a kajszibarackosok.” Ugyaneb­ben az évben, 1980-ban olvastam a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet zár­számadásában baracktermeszté­sükről. „Az ültetvény vesztesége nem csökkent, a tervezett szin­ten maradt. Beállítottsága 50 szá­zalékos, ezért a jövőben gazda- * ságtalan lesz fenntartása. Az ül­tetvény selejtezésére, illetve ki­vágására megtettük a szükséges intézkedéseket.” A jövő sem biztatta a termelő­ket. „A tervezettnél jóval keve­sebb szilvát és kajszit telepítet­ték (az elgondoltnál 23 százalék­kal kevesebbet) az utóbbi 5 esz­tendőben”, aggodalmaskodott a Magyar Nemzet 1981. május 10- én. Bolyó István, a dunavecsei Béke Termelőszövetkezet főága- zat-vezetője szerint: „A kajszi­termesztés sok gondot okoz üze­münkben. Az utóbbi évtized idő­járása következtében, csak fagy- kárbiztosítás-kötéssel — és a fa­gyos években térítési díjjal — ta­láltuk meg számításunkat... A termés bizonytalansága miatt Magyarországon monokultúrában nem érdemes termeszteni. Ha te­hették, felszámolták kajsziültet­vényeiket az állami gazdaságok.” Pfenning Gyula megyei főkertész a VI. ötéves terv előkészítésekor felhívta a figyelmet: „Ma a ho­moki, üzemi kajszifaállomány csak negyede a tíz év előttinek, és úgy látjuk, hogy ezt sem tud­juk megmenteni, ha csak a kér­désben központi támogatással szervezett intézkedés nem törté­nik.” Császár Nagy László a Ma­gyar Nemzetben „Szertefoszlott egy hagyomány” feleimmel ele­mezte, hogy miért vágják ki a termő barackfákat Kecskeméten, Tiszakécskén. Két esztendeje Czauner Péter kollégám vizsgál­ta; miként csökkenthetők a ba­racktermelők gondjai. (A hírnév kötelez.) Lapunkban dr. Frigyesy Ferenc cikke nyomán vita bon­takozott ki arról, hogy van-e jö­vője a sárgabaracknak. Van-e? Erről is tanácskoznak a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Nemzetközi Kertészettudományi Társaság hétfőn kezdődő szimpó­ziumán. A gondok, a lehetőségek elem­zése előtt érdemes visszapillan­tanunk a kecskeméti barackter­melés küzdelmes múltjára. Csak a múlt század második fele óta tekintjük e táj jellegzetes gyü­mölcsének. Az ókori Kínából hó­dító útjára indult kajszi több­féléi, különböző korokban jutott el Magyarországra, hogy itt új hazát találjon magának. Már a XVII. század közepén ismerték_ Kecskeméten. Fodor Benedeket 1638-ban „Barackfiatalok” vá­sárlására küldték Tolnára. Tö­rökkori oklevelekben más gyü­mölcsöket emlegetnek. Az 1678- as városi regula szerint — példá­ul — „semminémű gyümölcsöt, úgymint almát, körtvélyt. diny- nyét és egyebet boltokban, ennek- utána berakni nem lészen sza­bados”. Városismertető munkák­ban főként a savanyú ízű kecs­keméti pogácsa- és édes véral­mát dicsérték. Az itt .kedvelt üvegmeggyet méltatta Jókai kert- gazdászati jegyzeteiben. Faial­mákat díjaztak az első, 1865-ben rendezett kecskeméti gyümölcs- tárlaton. (Igaz. a kiállítás előtt jóval lesziiretelték a barackot.) Heltai Nándor ♦ GyÜmőlcs- . csomagoló 1930-ban.- , I . ‘ '­ALAKULÓ TANÁCSÜLÉS UTÁN DUNAVECSÉN Beszélgetés Szalai Péter elnökkel a választás sokakat iz- galomba hozó ese­ménye volt közéletünknek. Olyanokat is politizálásra, vi­tára, ilyen vagy olyan szem­pontú állásfoglalásra kész­tetett, akik korábban távol­tartották magukat a közügyektől, és csak ak­kor szóltak közösségi, községi képviseletről, ha panaszkodtak, mert valamely dolgukat nem tudták az erre hivatott szervek időre és pontosan elintézni. Különösen izgalmas volt azoknak, akikről a választók döntöttek: meg­maradhatnak-e főállásban régi hivataluk­ban — vagy állást kell változtatniuk? Szalai Péterrel, a közvetlen megyei irányítású nagy­község, Dunavecse tanácselnökével nem sok­kal az alakuló tanácsülés — vagyis megvá­lasztása — után beszélgettünk. A feladatok összefogásra szólítanak — Amikor ismét visszatért író­asztalához, nem össze- hanem kicsomagolt. Jól ismert akták ke­rültek kezébe, amelyeket talán szívesen hagyott volna másra, hi­szen nem „szépítik” az elnök éle­tét. Melyik volt az a „csomag”, amelyet először kézbe vett? — A tanácsülés előtt és után kéznél volt az ivóvízellátás fel­iratú akta. Jó vizet szeretnénk inni végre Dunavecsén, amelyből locsolásra, fürdésre is jut elég. Négy-öt éve rendszeresek a pa­naszok a kútra. Mára tarthatat­lanná vált az állapot: felgyorsult a minőség romlása. Nagy a vas- és az ásványisó-tartalma a víz­nek. Sok a panasz: a lerakódások tönkreteszik a vezetékeket és a bojlereket. Nem kell bizonygatni, milyen fontos, hangulatformáló tényező ez! — Mit tennének, ha a KÖJÁL magasabbra emelné a mércét,, és elzáratná a főcsapot? — Nem is tudom ... Nincs al­ternatív megoldás. Ha csak nem a Duna — Vecsénél különösen szennyezett — vizét innánk!? Az is világos: a község önmaga nem tudja megoldani ezt a problémát. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat tervez ugyan egy — több község hasonló problé­máját rendezni hivatott — kis­térségi vízmüvet, de abból mi csak évtized múlva kaphatunk vizet. A koordinált beruházáshoz egyébként is egy modern sport- csarnok felépítésére elegendő összeggel, csaknem húszmillió fo­rinttal kellene hozzájárulnunk, ezt pedig, ha nagyon takarékos­kodnánk, akkor sem lenne köny- nyű előteremteni. A fejlesztési alapunk csak évi 1 millió 200 ezer forint. — Gondolom, akadt más akta is az asztalon ... — Nehézséget jelent az intéz­mények fönntartása is. Dunave­cse 1971-ben a járás megszűnése után irigylésre méltó helyzetbe került. Nagy alapterületű, isko­lának és ehhez hasonló közintéz­ménynek alkalmas épületek ma­radtak ránk. Míg a szomszédos falvakban fuldokoltak a tante­remgondokban, mi ízlés és ötlet szerint válogathattunk, melyik épületet, melyik termet mire hasz­náljuk. Most ez a helyzet visszá­jára fordult. Már-már elviselhe­tetlenül nagy terhet jelent az öreg épületek karbantartása. Költ­ségvetési üzemünk épitőbrigád- ja évről évre másikat újít föl, de ezekből igazán korszerűt nem tudunk csinálni. Nem duzzad a tanácsi pénztárca, különösen nem ilyen nagy tél után, hiszen min­den intézményünket olajjal fű­töttük. Vannak persze elképzelé­sek a plusz kiadások pótlására, a megyei tanács is ígért támoga­tást, de a megoldás majd az lesz, amikor a helyben képződő pén­zekből itt gazdálkodhatunk, ön­állóan. — Szegény gazdagok ...? — így igaz. Van egy másik pél­dám is erre. Régi törekvésünk, hogy tiszták, gondozottak legye­nek közterületeink. De - az évek során olyan sok parkot építettünk, hogy ma a többholdas közkertet egyedül képtelenek vagyunk fönntartani. Kevés a műszaki al­kalmazott, nem futja az időből. — A nagyközség a megyei te­rületfejlesztési versenyben rend­szeresen dobogós helyen végzett, az utóbbi két évben azonban se* reghajtó lett. Mi ennek az oka? I — Sok volt a személycsere, a község státuszta is megváltozott, s egyik pillanatról a másikra — a beruházások közismert visszafo­gása miatt — nem tudtunk fele­lősséggel új, a „nagy összefogás­hoz” szükséges célokat kitűzni. A lakosság is megfáradt egy kicsit. A kimagasló szerepléshez pedig tapasztalataink szerint „pontszer­ző” nagymunkák kellenek. A te­lepülésfejlesztési verseny normái nem a fenntartó, hanem az építő buzgalmat méltányolják inkább. — Az előbbiekből viszont kide­rül, hogy összefogás nélkül nem képes fejlődni a község ... — Én nagy reménnyel vállal­tam el ismét a tanácselnöki tisz­tet. Hiszem, hogy a község lakos­sága nem felejtett el a közért lel­kesülni, áldozatot vállalni. Jó len­ne, ha a termelő egységek kollek­tívái is látnák, hogy a település- fejlesztési munka nem lelkiismé- retnyugtató jó cselekedet, hanem önérdek. Az ötéves tervünkben számos olyan beruházás szerepel — a vízműépítés mellett kerék­párút, gázvezeték, vágóhíd stb. —, amelyhez a tanács pénze ke­vés. Látni kell: csak összefogás­sal érhetünk célba! Farkas P. József KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: Az ügyelet ‘ ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart. Szom­baton, vasárnap és ün­nepnapokon reggel 8 órától folya­matosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (Űj megyei kórház.) T.: 20-488. Központi tömb, diagnosz­tika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C-pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822. Ágasegyházán, Ballószög, Hel­vécia, Hetényegyháza, Jakabszál- iás, Nyárlőrinc, Városföld gyer­mek- és felnőttbetegeit a munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Ti- szaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 16.) Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kpssuth tér 6.) Lakitelek: dr. Gesztéi J. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-105). Orgovány: dr. Csői Iák L. (Orgovány, Haj ma A. 14. T.: 20). Lajosmizse, Ladány- bene: dr. Csertő E. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19—21. T.: 24.) Szabad- szállás, Fülöpszállás, Soltszent- imre: dr. Bezerényi P. (Szabad- szállás, Dózsa u. 2. T.: 75.) Kerek­egyháza, Fülöpháza: dr. Berényi A. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-234.) Kunszentmiklós, Kun- adacs, Tass, Kúnpeszér: dr. Vla- dár K. (Kunszentmiklós, Kossuth u. 2, á.) KISKUNFÉLEGYEHÁZA: a központi ügyelet szombaton reg­gel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Ki­lián Gy; u. 7. T.: 547.) Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszál­lási, pálmonostori, petőfiszállási és bugaci betegeket. Ügyel: dr. Patkós Z. — dr. Rádi I. — dr. Kiss E. A gyermekorvosi ügyelet rend­je hétvégeken: szombaton és va­sárnap 7—19 óráig. Helye és te­lefonja azonos a központi ügye­letével. KISKUNHALASON a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. T.: 11- 244, 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, ■ kunfehértói és pirtói be­tegeket. Ügyel: dr. Bálint M. — dr. Dutkay L. Kiskunmajsa, Szánk, Jász- szentlászló, Csólyospálos, Köm- pöc: dr. Rácz F. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 85. T.: 25.) Jánoshalma, Kéleshalom, Boro- ta, Rém, Mélykút: dr. Szilárd A. (Jánoshalma, Rákóczi u. 7. T.: 88.) Tompa, Kelebia: dr. Máriási K. Tompa, Rákóczi u. 15. T.: 31). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Du- naszentbenedek, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, öreg- csertő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mel­lék. Fájsz, Dusnok: dr. Juhász' D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19.) Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Bognár S. (Dunave­cse Központi orvosi rendelj.) Solt, Üjsolt, Dunaegyháza: dr. Bene­dek G. (Solt, Vécsey tér 1. T.: 167.) Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj1, Petőfi u. 14. T.: 17.) Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27). KISKÖRÖSÖN a Kossuth t ut­cai rendelőben látják el a bete­geket.' T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a környék la­kói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, páhi és kaskantyúi betegeket. Ügyel: dr. Kudik J. — dr. Gyetvai Cs. Kecel, Imrehegy: dr. Dérer A. (Kecel, Vasút u. 2. T.: 68.) Solt­vadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Sohwacz L. (Soltvadkert, Tanács u. 11. T.: 21). BAJÁN a hét végi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilon­jában látják el. T.: 11-244. Itt várják a bajai, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csát- aljai, csávolyi, dávodi, érsekcsa- nádi, felsőszentiváni, garai, her­cegszántói, nagybaracskai, ne­mesnádudvari, sükösdi, szerem- lei, vaskúti betegeket. Ügyel: dr. Gergely L. — dr. Ferenczy P. — dr. Pataki K. — dr. Tóth É.— dr. Ábrahám Gy. — dr. Nagy A. — dr. Horváth M. — dr. Simon I. BÁCSALMÁSON a rendelőin­tézetben a bácsalmási, bácssző- lősi, tataházi, mátételkei, kunba­jai, csikériai, madarasi és katy- mári lakosokat látják el. Ügyele­tet tart: dr. Somos T. — dr. Be- regszászy Z. GYÓGYSZERTÁRAK ^ A péntek esti zárórá- tói hétfő reggelig a kő­in vetkező gyógyszertárak tartanak ügyeletet. Kecskemét, Szabad­ság tér 1 a.; Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; Já­noshalma, Béke u. í/á.; Kalocsa, Széchenyi-lakótelep; < Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Attila u. 1.; Kiskunmajsa, Hősök tere 3.; Kunszentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Ifjúság u. 2.; Tiszakécske, Béke u. 132.; Solt, Béke tér 6.; Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart BÁCSALMÁSI ÁL­LATKÓRHÁZ: dr. Ve­réb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÖR- HÁZ: dr. Temeisiváry I. (Kecske­mét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmo- nostor, Szeretnie: dr. Steiner R. (Baja. November 7 tér 6.), Ne- mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsa- nád. dr. Lakatos J. Nemesnád­udvar, Petőfi u. 84. T.: 13), BácsL szentgyörgy. Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai u. l'a. T.: 12-851), Felsőszentivám, fsávoly, Bácsbokod, Bácsbonsód: dr: Sz. Tóth I.' (Félsőszemtiván, Petőfi u. 3.). Madarak, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. l a. T.: 2), Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja. Na'gybaracska: dr. Varga I. (Dávod, Dózsa u. 37.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kovócsffy Cs. (Kalocsa, Széchenyi u. 47.), Tass, Szalkszentmárton. Dunavecse Apostag: dr. Magyar K. (Duna­vecse, Bajcsy-Zs. u. 17 a), Solt, Üjsolt, Dunaegyháza, Állampusz­tai Célgazdaság Solti ker.^ dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.). Harta, • Dunatetétlen, Állampusz­ta. Dunapataj, Ordas, Géderlak, Dunaszentbenedek, Úszód: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, öreg- csertő, Homokmégy, Miske, Drág- szél: dr. Kerekes B. (öregcsertő, Vén J. u. 24.), Hajós, Fájsz, Csá­szártöltés, Dusnok: dr. Kunvári J. (Császártöltés, Tanácsköztársa­ság u. 1.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecske­mét, Hetényegyháza: dr. Ispáno- vity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869), Kecskemét, Bal­lószög. Helvécia, Városföld: dr. Lakos K. (Kecskemét, Marx tér 4. T.: 23-941), JakahszáHás, Orgo­vány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A u. 22. T.: 42), Lászlő- falva, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Lászlófalva, Alkotmány u. 16. T.; 45-012), Lajosmizse: dr. Kis- juhász Z. )Lajosmiizse, Ifjúság u. 9. T.: 76), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.). Kerekegyháza, Kunbaracsa. La- dánybene: dr. Tóth B. (Ladány- bene, Piactér u! 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. ). Ágaisegyhá>za, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák. Ság- vári u. 5), Kunszentmiklós. Kun- peszér, Kunadacs: dr. Szaűay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 93), Szabadszállás, Fülöpszál- ilás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u. 1.), Soltvadkert. Bocsa, Tázlár; dr. Pais K. (Bó- csia, Tanács u. 3. T.: 11), Akasz­tó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Solt­szentimre, Kaskantyú: dr. Far­kas F. (Akasztó, Fő u. 72. T.: 9), Kecel, Imrehegy: dr Sőreghy A. (Kecel, Vasút u. 59'3.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL­LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜ­LET: Kiskunfélegyháza: ■ ifj. dr. Horváth. T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 787), Gátér, Pálmonostora, Petöfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Táncsics M. u. 20. T.: 18), Tisza­alpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 23), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyos- pálos: dr. Koletics J. (Kiskun- maisa. Tanácsköztársaság u. 16. T.; 168), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihiaia F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kos­suth u. 7. T.: 4). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr Czabán L. (Kis­kunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 11- 241). Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kaizimczi F. (Kunfehértó, Előre Mgtsz. T.: 4), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borata, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mély­kút. Kisszállás: dr. Mdkó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikériai, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Har­mat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. tI 10).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents