Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-11 / 161. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. július 11. A KÖLTSÉG ANNYI, AMENNYI? Játék az A gazdálkodásban rejlő lehetőségek minél kedvezőbb kihasználása fontos népgazdasági cél. A munkaerő ésszerű hasznosítása, az anyagokkal való ta­karékos gazdálkodás, a termelés szer»- vezettsége, a hatékonyság növelése min­denkor követelményként jelentkezik megyei vállalatainknál is. Az elváré, sok teljesülése gazdálkodó szervenként nagyon eltérő. Jellemző az. is, hogy ezeknek a legalapvetőbb dolgoknak a megvalósításakor nem helyeznek meg­felelő hangsúlyt mindenre. Jelenleg messze a jelentősége alatt foglalkoz­nak az értékelemzéssel. Az a szemlé­let érvényesül tehát, hogy a költség annyi, amennyi, azt a vásárlónak az árban meg kell téríteni, más választá­sa úgysem lehet. Ellenőrizetlen készletek Általánossá vált az ilyen magatar­tás, és egyik okozója is a vevő kiszol­gáltatottságának, az indokolatlanul ma­gas áraknak. Viszont értékelemzés hiá­nyában megválaszolatlanul marad az a kérdés, hogy az ár miért túlzott? Az ilyen és hasonló feltevésekre pedig megvan á válasz, ha azt megkeresik. Milyen tapasztalatok birtokába jut­hat ma egy értékelemző? Szembetűnő például, hogy még ma is vannak vállalatok, ahol lényegesen több készletet tartanak, mint amit a termelés szükségletei indokolnak. Az anyagmegrendeléseknél figyelmen kívül hagyják a raktári készleteket. Semmi­féle normarendszer nem működik, ami szabályozná a beszerzéseket. Az anyag-; gazdálkodás teljesen ellenőrizetlen, a belső ellenőrzés sok éven keresztül nem tűzi ki feladatul a terület áttekintését. A negatív eredmény természetesen nem marad el. Attól függően, hogy milyen mértékű a figyelem hiánya, jelentkez­nek a gondok. A vizsgálatok tapaszta­lataiból ide kívánkozik egy egyedi eset, amely nem jellemző ugyan, de szembe­tűnő szélsőség. Az egyik megyei válla­latnál raktáron levő anyagólét, nor­mális üzemeltetés és teljes 1 .rm: lési kapacitás mellett, csak 50-—60 év t !#tt lehetne felhasználni! Az már ugyan­itt eg; 'les következmény, hogy 100 fo_ rint lesütött álló- és forgóeszközzel fe­le, illetőleg egyharmada árbevételt tud­nak produkálni, mint a szakma hason­ló- vállalatai. Tehát alacsony árbevé­telt realizálnak nagy költséggel, magas árak mellett. Eltérő számlák Más esetben, más szakmában műkö­dő vállalatnál az értékelemzés bebizo­nyította például, hogy egy bizonyos 12 ezer forintért elvégzett szolgáltatás tényleges költsége ötezer forint. A ma­gas ár alkalmazására ez esetben azért volt módja a szolgáltatást nyújtó vál­lalatnak, mert monopolhelyzetben van. Ide idézhető az a régebben történt eset, amikor egy társadalmi jelenségeket ku­tató csoport vásárolt egy vadonatúj te­levíziós készüléket, 'majd abban szán­dékosan megfelelő műszaki hibát oko­zott. Ezután leadta javításra. A készü­léket visszakapva, ismét az elrontás kö­vetkezett, majd ismét a javítása, de minden esetben más szerviznél. A meg­döbbentő végeredmény az volt, hogy minden esetben más összegű — és igen eltérő — számlákat kellett kifizetni, a készülék pedig egyre rosszabbá vált. Az eset régi, illetve azóta nem volt a já­tékra vállalkozó. Azért azt ma sem ál. líthatjuk, hogy nincs is játék az érték­kel. A költségek területén tehát nagyobb rend is lehetne itt-ott. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ennek a követelménynek a teljesítését köny- nyebb célul tűzni, mint megvalósíta­ni. A költség — nagyon egyszerűen meghatározva — nem más, mint anyag és bér, valamint ezek vonzatai. A bér­ben a munkaerő újraelőállításához értékkel szükséges költségeknek kell tükröződni, azaz a megélhetési költségeknek, a csa­ládfenntartás ráfordításainak, a műve­lődés költségeinek. Hogyan állunk ezek­kel a dolgokkal? Annyit előre leszö­gezhetünk, hogy izgalmas dolog ezen elmeditálni. A probléma jó érzékelhe- tősóge miatt képzeletünkben alkossunk magunknak egy magyar állampolgárt, aki helyzeténél fogva hozzájut minden közvetett juttatáshoz, állami támoga­táshoz, pénzügyi megkülönböztetéshez. Nos, tartsuk nagyító alá a szerencsés polgár pénzügyi helyzetét és vegyük szemügyre, hogy miben részesülhet. Tisztán látni Az előnyök konkrét megjelenési for­májának megfelelően bérlakásban la­kik, minden harmadik évben üdül, üze­mi étkeztetést vesz igénybe, államilag támogatott árukat vásárol és szolgálta­tásokat vesz igénybe, lakását a legol­csóbbnak számitó távfűtéssel üzemelte, ti, 30 százalékos utazási igazolványa van stb. Kiszámítható, hogy a külön­böző pénzügyi előnyök a szóban for­gó ember életében kétmillió-ötszázezer forintos értéket képviselnek — mai ára­kon —, ami a megszerezhető összes keresetnek 50 százaléka körül alakul, természetesen átlagkeresettel számolva. A 2,5 milliós összeg tehát a támogatá­sok maximuma. Az előnyökben azonban különböző mértékben és követhetetlen módon részesülünk. A munkaerő ára tehát igencsak nagy szóródást mutat, és a helyzet ismerete kikényszeríti azt a kérdést is, hogy a javadalmazás alap­ja miért nem kizárólag a munka? A munka, mint beépülő érték befolyásol­ja az árat a maga problémáival együtt. A tisztánláttatáshoz az eszközeink megvannak, többek között az érték- elemzésben. ezeket az eszközöket azon­ban használni is kell. Herczeg Kis Béla okleveles közgazda MINDER NEGYEDIK PESTRE Hová az agrárszakemberek? A mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok megnövekedtek. Hogy ezeknek eleget tudjunk tenni, a korszerű gépek mellett fokozni kell a szellemi teljesít­ményt is. Évről évre több jól- képzett, az új termelési mód­szereket ismerő, a piacot fel­mérni tudó szakemberre van szükségük a gazdaságoknak. A magyar felsőoktatás évente 1600 agrárszakembert képez ki. El tudnak-e ennyien helyezked­ni, és milyen munkakörülmé­nyek várják a pályakezdő fiata­lokat? A MÉM illetékes osztályán el­mondták, hogy már évek óta több az álláskínálat, mint a végzős szakember, s emiatt ter­vezik, hogy a nyolcvanas évek végére 200—300 hallgatóval töb­bet vesznek majd fel az egyete­mekre és főiskolákra. A jelen­legi 1600 helyre tavaly csaknem négyezren jelentkeztek, tehát több mint két és félszeres a túl­jelentkezés. Évről évre fokozó­dik az érdeklődés a mezőgazda- sági tudományok iránt. Szerződés nélkül Még ma is a legdivatosabb szaknak tartják az állatorvosi tudományt, az egyetemre négy­szeres a túljelentkezés. Divatos szakágak még: a kertépítés és a kertészet. Ezek a szakágak azon­ban eléggé telítettek. Leginkább agrármérnökökre, élelmiszeripa­ri és gépészeti szakemberekre van ma szükség a mezőgazda­ságban. Hiány mutatkozik fa­A HELVÉCIÁI Állami gazdaság kajszibarackosában „szedd magad” mozgalmat hirdet (Kg-onként kedvezményes áron.) Jelentkezés: július 15-e után Halász László né s^akadminiszt- rátornál. Telefon: 22-455/24-es mellék, vagy személyesen Helvécia-Alsómajorban. 1428 ipari mérnökökből is. Ezek lét­számát a jövőben felemelik az egyetemeken és főiskolákon, vi­szont az erdőmérnöki, a kertész­mérnöki állománynál a szinten- tartást határozta el a miniszté­rium. Átlagosan egy pályakezdő me­zőgazdasági szakembert 2,3 állás vár. Keresettebbek az egyetemet végzett szakemberek, azokra há­rom állás jut, míg a főiskolát végzőknél ez az arány 1,8. Mindez azt mutatja, hogy igen kedvezőek az elhelyezkedési- le­hetőségek. Ma már nem csak pályázat útján lehet állást talál­ni. Egyre kevesebb az olyan pá­lyakezdő, aki pályázatra jelent­kezik. De maguk az üzemek sem tesznek közzé pályázatot, mert sok a személyes jelentkező, ami kedvezőbb lehetőséget kínál ar­ra, hogy a leendő munkatársat alaposabban megismerjék. Az utóbbi években a tanul­mányi szerződést kötő hallgató is kevesebb, nem kötnek szíve­sen szerződést az üzemmel, sőt aki kötött, az a diploma meg­szerzése után inkább visszafizeti a kapott pénzt, s maga választ helyet. Ez élénkké teszi az el­helyezkedési piacot. A felmérés szerint már az illetékesek is úgy látják, hogy a tanulmányi szer­ződés elavult forma. A pályakezdők 78 százaléka a MÉM felügyelete alá tartozó munkáltatóknál helyezkedik el, s ezeknek csaknem a fele nagy­üzemekben, állami gazdaságok­ban vagy termelőszövetkezetek­ben vállal munkát. MOMSKCÉ- MHHHgj ?»'•£>.■ ■■■■ Tárt karok — a valóságban S '.mSE8l&*Ív 1 mmüI *m A felmérések azt mutatják, hogy vannak még fehér foltok, akadnak termelőszövetkezetek, ahol hiány van szakemberből. És vannak olyan tájak is, ahol az utóbbi tiz esztendő alatt szin­te megkétszereződött a szakem­berek száma. Különösen vonat­kozik ez Budapest területére és Pest megyére. Tehát a főváros környékére; ennek vonzásköre rányomja a bélyegét a szakem­berellátásra. Gyakran említették példának a Sasád Termelőszövetkezetet, ahol a brigádvezetők is mind egyetemet végzett szakemberek. Másutt, Szabolcs-Szatmár me­gyében meg örülnek, ha az ága­zatot pályakezdő fiatalra bízhat­ják. Az utóbbi években kismér­tékben ugyan, de csökkent a mennek Pestre vagy Pest megyébe elhe­lyezkedni igyekvők száma. Két évvel ezelőtt az összes pályakez­dő mezőgazdasági szakemberek­nek több mint 25 százaléka a fő­városban és környékén akart ál­lást, az idén már a végzett szak­embereknek „csupán” 23,5 szá­zaléka. De még ez is túl magas szám a megyék súlyához képest. (Az egészséges arány a 10 szá­zalék lenne talán!) Hogyan lehetne a fiatalokat megnyerni távolabbi megyék­nek is, Szabolcs-Szatmárnak pél­dául, ahol sok a betöltetlen ál­lás, ahol tárt karokkal várják a pályakezdőket? A válasz erre a kérdésre, amit az utóbbi húsz évben olyan gyakran feltettek: „Milyen az a tárt kar?” Mivel tudnák lekötni, odakötni ehhez a tájhoz a szakembert? Az ille­tékesek véleménye, hogy a me­gyéknek kellene többet tenniök. (Általában, mert nemcsak Sza­bolcsról van szó.) A megye mit tehet? Elsősorban az alapvető igényeket kellene kielégíteni: la­kást adni a pályakezdőknek. lakást kapnák • ••• .V*’ ’. J.'-.t f.,X ■ Ahol lakást kínálnak, ott kap­nak is szakembert, mert manap­ság divat, hogy az egyetemista már a diploma megszerzése előtt’ megnősül. A családalapításhoz pedig feltétlenül szükség van az otthonra. Ez a legnagyobb vonz­erő. Egyre inkább az a törekvés, hogy ahol a gazdaság nem tud szolgálati lakást biztosítani, ott igyekszik kamatmentes kölcsönt folyósítani, s munkával, anyag­gal segíteni az építkezést. Ez mindenképpen járható út. Megállapítható, hogy a terme­lőszövetkezetek által meghirde­tett állások iránt nagyobb az ér­deklődés. Ennek anyagi vonat­kozása van. A termelőszövetke­zet háztájit ad, s talán a pré­miumosztásnál is bőkezűbb. A pályakezdő mezőgazdasági szak­emberek átlagbére 4000 forint körül mozog jelenleg. És még egy örvendetes válto­zás: az utóbbi években jelentő­sen megnövekedett a mezőgaz­dasági szakemberek erkölcsi megbecsülése a falvakban. Egy­re nagyobb számban vesznek részt a közéletben, és hangadói­vá váltak a települések kultu­rális életének is. I. S. Emlékező parányok A számítástechnikában haszná­latos mágneslemezes memóriák (diszkek) virágkorukban vannak, az informatikai rendszerek meg­határozó fontosságú részed, és — bár sarkukban vannak a ver­senytársak, a mágneses doméne- ket felhasználó, úgynevezett mágnesbuborékos tárolók, a vil­lamos töltésekkel operáló, töltés- csatolásos tárak — várható, hogy újabb megoldásokkal továbbfej­lődnek. A mágneslemezes tárolók vas- oxiddal bevont alumínium vagy műanyag tárcsák. A vasoxid ap­ró. tű alakú részecskéket tartal­maz; ezeknek saját mágneses dipólig terük van, amely külső tér hatására Irányváltozásra ké­pes. Az információt a számítás- technikában szokásos bináris kó­dolási móddal tárolják, két jól megkülönböztethető állapot lét­rehozásával! (az egyik állapot a 0, a másik az 1 értéket kapja) A lemez forgása közben elhalad egy speciális fej alatt, amely beírá­sakor megfelelő mágneses álla­potváltozást hoz létre az alatta levő parányi szakaszban. A fej eltávolításakor a polarizációs ■irány megmarad, a beírt jel tá­rolódik. A nagy precizitással készülő speciális fej elektromágnese na­gyon pontos réssel rendelkezik, amelynek hossza 1,6 mikrométer. Az elektromágnes-tekercsek öt­század milliméter átmérőjű hu­zalból készülnek, amelyet 0,5x0,25 mm-es magra tekercselnek fel (a féltekercselt mágnesmagokból 3000 fér él egy gyűszűben!) Az elkészült mágnesrendszert végül egv keramikus’ „repülő” testbe helyezik, amely különleges szer­kezete következtében a forgó mágneslemez magával ragadott levegőjével képződő légpárnán siklik., s igy a fejet 1 mikrométer távolságban tartja a lemez felü­lete felett. Képünköh: a icsirketollon nyugvó parányi precíziós mág­nest láthatjuk, jól érzékelvén a méretarányokat. VENDÉGÜNK VOLT Bokor László, a MÁV Vezérigazgatóságának főosztályvezető-helyettese Időszerű kérdéssel, a vasút és a fuvaroztatók új típusú együtt­működésével foglalkozott elő­adásában Bokor László, a MÁV Vezérigazgatósága kereskedel­mi főosztályának helyettes veze­tője Kecskeméten, a fuvarozta­tók nyári egyetemén. Előtte a Tudomány' és Technika Házá­ban beszélgettünk vele. . — Mit ért új típusú együttmű­ködésen? — A hagyományostól eltérő kapcsolatfelvételt szállító és szállíttató között. Kezd beérni a gyakorlatban az a törekvés, hogy a MÁV uj módon közeledjék partnereihez. Ennek már van­nak eredményei. 1985-öt fordu­lóévnek tartom ebből a szem­pontból. Létrehoztuk a MÁV Idegenforgalmi és Szállítási Igaz­gatóságát, amely sokrétű szol­gáltatást nyújt. Ezenkívül az üz­letszerzésben keressük a fuva­roztatóknak és nekünk egyaránt. előnyös lehetőségeket. — Például? — A Ohinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárával szerződést kötöttünk. A gyárfej­lesztési alapjából egymillió fo­rintot ad a MÁV-nak. Ezért cse­rébe tíz — egyenként húszlábas és 30 négyzetméteres — konté­nert bocsátunk rendelkezésük­re, állandó használatra. Á tar­tályokba rakott áruk elszállítá­sát naprakészen, pontosan meg­szervezzük. — Az egyhetes kocsirendelés is része az új típusú együttmű­ködésnek? — Igen. Ez a szerződéses for­ma, kétoldalú üzleti kapcsolat­tal, kölcsönös felelősségen és kockázatvállaláson alapul. Ebben egyrészt az az új vonás, hogy a fuvaroztatókkal egész heti, fo­lyamatos rakodásban állapodunk meg, ami népgazdaságilag és a vasúti járművek jobb kihaszná­lását tekintve előnyös, másrészt az, hogy a MÁV-ot éppúgy fize­tési kötelezettség terhéli mulasz­tásai miatt, mint a feladót. -Már volt rá példa, nem is egy, hogy a MÁV fizetett megbízóinak, mivel nem teljesítette szerződé­ses kötelezettségét. — Az országban hány válla­latnál rakodnak ilyen , formá­ban? — Száznál. — ön huszonöt éve dolgozik a vasútnál. Negyedszázad eltelté­vel főként miben látja a változ­Vízvédelem Elkészült vízgazdálkodásunk egyik jelentős alkotása, a kis- balatoni vízvédelmi rendszer első szakasza. • A balatonhídvégl vízszintszabályozó zsilip. tatás szükségességét? Hiszen azt mondta — 1985 fordulóév. — Azelőtt az állomások szol­gálati helyek voltak. Az új hely­zetben viszont más a mérce. Üz­letté kell válniuk. Nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy a közútinál a vasúti háromszor energiatakarékosabb szállítási mód. A régi gyakorlat szerint tonnaszámok voltak mértékadó- ak egy-egy állomás munkájá­nak elbírálásában. Ezen az egy­síkú értékelései! túl kell lépni. — Éspedig? — Két irányból szeretnénk a vállalati vonásokat erősíteni. Az egyik, hogy a MÁV Vezérigaz­gatósága július 1-gyel az állo­másokat,. bevételi terv készítésé­re kötelezte, ami teljesen új do­log. A másik irányból, helyből is várunk kezdeményezéseket! Me­lyik állomás, hogyan képes fu­varoztatóinak az igényét kielé­gíteni? Az állomásfőnökökben és a forgalmi irányítókban van-e, (lesz-e) annyi kereskedelmi fel- készültség, amennyi általában kell egy üzlet vezetéséhez? Rö­viden úgy foglalom össze a kí­vánt nézetváltozás lényegét: ton­na helyett értékszemléletet vá­runk munkatársainktól. Azt, hogy a szállíttatókkal jól együtt­működve oldják meg feladatai­kat, s hogy darabszárhlálással, mérlegeléssel és egyéb szolgál­tatásokkal növeljék az állomá­sok bevételét. Mindez nagyon fontos, hiszen az elhúzódott, ke­mény tél miatt az áruszállítás­ban nehéz félév vár ránk — mu­tatott rá 'Bokor László. Kohl Antal EB 60/19 JELG födémbéléstest GYÁRTÁSÁT ÉS ÁRUSÍTÁSÁT KEZDTÜK MEG DUNAÚJVÁROSBAN. ÁRA: 18,50 Ft/db. Címünk 26. sz. Állami Építőipari Vállalat ÉPÍTŐK BOLTJA 2401 Dunaújváros, Papírgyári út 17. (Az épületelemgyárral szemben.) Telefon: 164-73 (körzet 25) Telex: 29-329 A bolt munkanapokon 9 órától 17 óráig áll a kedves vevők rendelkezésére. 1434 &

Next

/
Thumbnails
Contents