Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-11 / 161. szám
1985. július 11. • PETŐFI NÉPE • 3 A NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS ELÉ NEM CSUPÁN TURISZTIKAI CÉLLAL Kajszitermesztés a statisztika tükrében Európa gyümölcsterméséből az 1974 és 1983 közötti tíz év átlagában Magyarország 3 százalékkal, ezen belül a kajsziból 8 százalékkal részesedett. A mennyiség alapján az 5. helyen, az egy lakosra jutó. kajszi tekintetében pedig a 2. helyen állt Európában. A gyümölcs értékbeli aránya a mezőgazdasági termelésben elfoglalt területnél jóval nagyobb jelentőségű, annál is inkább, mert a termelési értéket gyengébb minőségű termőtalajokon tudja előállítani. Termesztése az egész országra kiterjed, a házkörüli kertekben mindenütt előfordul, de fokozott koncentráció is megfigyelhető — a termésmennyiség alapján — ami főként a Duna— Tisza közére, Bács-Kiskun és Pest megye déli részére jellemző. Az 1981—:1984-es évek átlagában a termesztett és a központi árualapba értékesített kajszi meny- nyiségét tekintve Bács-Kiskun megye az első helyen áll. Visszatekintés fél évszázadra A megyében hagyományai vannak a kajszitermesztésnek. A hagyományos termesztés főleg a homoktalajokon, a szőlővel együtt alakult ki, és alkotta az ismert kétszintes kultúrát. A termesztés jelenlegi helyzetének vizsgálata szükségessé teszi a korábbi állapot elemzését. Szükséges ez egyrészt azért, mert a magyar kajszi és az abból készített termékek világhírnevét ez teremtette meg, másrészt azért, mert a jelenlegi gondok — termőhely, fajta stb. — a múlthoz is szorosan kapcsolódnak. Az utóbbi 50 évben hazánkban 4 alkalommal volt gyümölcsfaA Magyar Agrártudományi Egyesület, együttműködve a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság Gyümölcstermesztési Szekciójának kajszitermesztési munkacsoportjával, ez év július 15. és 21. között Kecskeméten rendezi meg a VIII. Nemzetközi Kajszitermesztési Tanácskozást. Ez alkalomból a statisztika eszközeit felhasználva szeretnék tájékoztatást adni a kajszitermesztés főbb jellemzőiről. összeírás, áz adatok alapján képet alkothatunk az ország kajszifaállományáról és annak vál-< tozásáról. Fél évszázaddal azelőtt, 1935-ben a gazdálkodók megkérdezésével, 1959-ben teljes- körű helyszíni felvétel alapján, 1972-ben az általános mezőgazda- sági összeírás keretében, helyszíni felvételek során reprezentatív módon, és 1981-ben kisüzemi összeírás keretében jegyezték fel a gyümölcsfákat. Bács-Kiskun megyében 50 évvel ezelőtt 527 ezer kajszifát találtak, ami az akkori gyümölcsfaállomány 22 százaléka volt. 1935 után a meny- nyiség tovább emelkedett, 1959- ben elérte az 1 millió 502 ezer darabot, ami az összes gyümölcs- faállomány 15 százalékát jelentette. A tagosítások hatása A mezőgazdaság szocialista átszervezését követő tagosítások során a szőlők közötti és a szórvány gyümölcsfák, így a kajszifák jelentős részét is kivágták. Egyidejűleg nagyüzemi művelésre alkalmas gyümölcsösök létesültek. A második ötéves tervidőszak — 1961—1965 — nagy gyümölcstelepítési programjának FÜSTBE MENT GABONAKALÁSZOK A megelőzésen, az óvatosságon a hangsúly A tűzoltósági jegyzőkönyvekből is egyértelműen kitűnik, hogy az idei nyárelő .nem éppen az évszaknak 'megfelelő volt. A hűvös, csapadékos időjárás — mint köztudott — késleltette a mezőgazdasági növények fejlődését. Ennek köszönhető, hogy az idén a mezőgazdasági tűzesetek száma és kárösszege idáig (!) messze elmaradt a tavalyi évtől — tájékoztatott Bálint Béla, a megyei tűzoltóparancsno^ság alhadnagya. — A mezőgazdasági tűzesetek nagy hányadát teszi ki a tarló, vagy a még lábon álló gabonatáblák leégése. Mi okozza ezeket? S hogyan lehet védekezni ellenük? — Hanyag emberi magatartástól (eldobott gyufa, cigaretta), az aratást végző gépek rossz műszaki állapotától (szikra), villámtól, villamos vezeték leszakadásé-' tól, egyaránt a tűz martaléka lehet a kenyérnek való. Sajnos a hanyagság ellen figyelemfelhíváson kívül nem sokat tehetünk. Az aratást végző gépek állapotát azonban szigorúan ellenőrizzük. — Itt melyek a legfontosabb szempontok? — Leggyakrabban a gépek, kombájnok kipufogójából kipattanó szikra okoz tüzet. Az aratást megelőző gépszemlén egy papírlapot szoktunk 20 centiméterre a kombájnok kipufogójához tartani, ha azt a kipattanó szikrák átlövik, alkalmatlannak minősítjük a gépet a nagy nyá- ' ri munkában' történő részvételre. Ezt a vizsgálatot egyébként házilag is el lehet végezni. Megéri! Nagy hangsúlyt fektetünk a poroltókészülékek ellenőrzésére. Minideji gépen kell lenni és a vezetőknek tudni kell használni. Földelő lánccal is el kell látni a kombájnokat. Az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben az egyik kollégám a szemle sórán észlelt ilyen hiányosságot, de a téesz karbantartói pár perc alatt pótolták a láncot. A köztudattal ellentétben ezek nem a villámcsapás ellen védenek, hanem a gépek elektrosztatikus feltöltődését gátolják meg. HALÁSZQK A DUNÁN |Ég| Megkezdődött a keszegfogás a Dunán. A bajai €j Élet Halászati Tsz tagjai, akik kora tavasz óta járják a Dunát» könnyen húzzák a hálókat. A folyó gyakori alacsony vízállása, illetve. szennyezettsége miatt egyre kevesebb a nyiltvizi zsákmány. Ko- rábban szerencsés esetben tíz vagonnyi keszeget is partra húztak naponta a halászok, most viszont alig telik meg a háló ív sütni valóval. megvalósításakor a kajszibarack is nagyüzemi termelésbe került. Ezzel megváltozott a termelés szerkezete, az üzemforma a korszerű, nagy tömegű árut adó gyümölcsösök javára tolódott el. Az 1972. évi általános mezőgazdasági összeírás adatai szerint a nagyüzemi táblákon levő kajszifák száma 769 ezer volt, a megye faállományának 55 százalékát a nagyüzemi gyümölcsösökben művelték. Sajnos 1970-től kezdve a nagyüzemi gyümölcsösök faállományának növekedésétől eltérően a kajszifák számának és' arányának csökkenése volt megfigyelhető. Az 1981. évi összeírás idején a nagyüzemben levő kajszifák száma már csak 554 ezer. Az ugyancsak ebben az évben történt kisüzemi összeírás idején a megye kisgazdaságainak egyötödében volt termő kajszifa. Mind a kajsziültétvényt művelő gazdaságok, mind pedig a fák száma csökken. Növekvő feszültségek A kajsziültetvények számának csökkenése jelzi a termelési gondokat. Főként az utóbbi években fokozódtak a feszültségek, csökkent a termelési kedv, ami az új telepítések elmaradásában, valamint jelentős kivágásokban nyilvánult meg. Gondot jelent a fák pusztulása, az állomány'ritkulása, a betakarítás időszakának munkaerő-szükséglete. Az ültetvények termőképessége számos I tényező hatásaként eléggé eltérő, függ a termőhelytől, a fajtától és az agrotechnikától. Ingadozást okoz az időjárás, sőt a termesztésre jellemző’ évenkénti szakaszosság is. Mindezek miatt a termésátlagok évről évre nagy különbséget mutatnak. Országos helyzet is A megyében az utóbbi 20 esztendőben évente átlag 15 i 00 tonna kajszit takarítottak be. A legkevesebb termés 1979-ben volt, 3900 tonna, és a legtöbb 1969-ben, összesen 36 400 tonna. Az évenkénti ingadozó kajszitermés mind mennyiségben, mind arányában erősen csökkenő jellegű. A kisgazdaságokban termelt mennyiség kedvezőtlen alakulása azért figyelmet érdemlő jelenség, mert az utóbbi 4 évben ezekből származott a megyében termelt kajszi 57 százaléka. ■ A szakaszos termés kedvezőtlenül hatott a jövedelmezőségre és a kajszi a gyümölcságazatok versenyében emiatt is háttérbe szorult. Mindazok a jelenségek, amelyek Bács-Kiskun megye kajszitermesztését meghatározzák. az országos ‘helyzetet is tükrözik. Bízunk benne, hogy a nemzetközi tanácskozás segít majd a gondok megoldásában. dr. Nagy Lajosné közgazdász csoportvezető Központi Statisztikai Hivatal megyei Igazgatósága SEGÍT a fejlesztésben, piacszerzésben A BKR-ben már az idén hasznosítják Űj mezőgazdasági adatszolgáltatás A kecskeméti parancsnokság , tűzmegelőzéssel foglalkozó mun- / ka társai 19 gépszemlén vettek y részt, de csak néhol tapasztaltak hiányosságokat. Az orgoványi Sallai Termelőszövetkezetben például minden kombájn és teherautó megfelelt a tűzvédelmi előírásoknak. — A májusi gépszemlék kedvező képet mutatnak. Az aratás már folyik. Előfordult-e tűzeset? — Június 8-án fél hektár rozs égett le a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet területén. Az eldobott cigarettacsikk okozott tüzet, amelyet a tiszakécskei önkéntes tűzoltók eloltottak. A bát- monostori Kossuth Termelőszövetkezetben egy Hesston típusú körbálázó gyulladt ki munka közben csapágysúrlódás miatt keletkezett hőtől. Olyan tűzesetre is volt példa, hogy a lángok átterjedtek a kigyulladt munkagépről a traktorra. Ezért van szükség arra, hogy veszély esetén köny, nyen le lehessen kapcsolni az erőgépet az égő körbálázókról. Baján leszakadt villamos vezetéktől gyulladt meg és égett el 25 mázsa rendrevágott széna. — Említette, hogy az idei statisztika kedvezően alakult. Ha az időjárás melegre és csapadékszegényre változik, várható-e a tűzesetek számának növekedése? — Természetesen megnő a valószínűsége a tűz keletkezésének, azonban megelőző munkánk eredményeként reméljük, hogy a tavalyi és az idei statisztika közé még egyenlőségjelet sem kell raknunk. L. Szabó László IgMi Ij információs rendszert dolgoz ki az Agrárgazdasági Kutató lutézet a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerrel együtt» hogy a mezőgazdasági Üzemeknek adatokkal szolgáljanak a fejlesztő- és a piaci munka előkészítéséhez. A rendszer iránt — amely korszerű szolgáltatásként működik majd — maris Igen élénk az érdeklődés az üzemek körében, s nemcsak állami gazdaságok, termelőszövetkezetek jelezték igényüket, hanem ipari és kereskedelmi vállalatok is. A nagyfokú érdeklődést az információs rendszer újszerűsége keltette. A jelenleg működő különféle adatbázisok többsége ugyanis csupán tényszerűen közli a döntések előkészítéséhez az információkat, s az adatok dzsungelében . csak nehezen teszi lehetővé az '§|||eUgaz0<iást. Az új rendszer viszont — speciálisan képzett információs szakemberek köz- : remüködésév^l — nem ömleszt- ve, hanem gondosan válogat- va, tömörítve, „csokorba .kötve” szolgáltatja a szükséges adatokat. Egy-egy Ilyen információs csokor igen értékes támpontot jelent a gyakorlati szakembereknek, a többi között a' termékszerkezet módosításához, a termelési egység fejlesztési irányának meghatározásához, a külpiaci helyzet átfogó megismeréséhez. A rendszer megvalósításához az előkészítő munka megkezdődött. Az adatok tárolására a Volán Elektronika vállalkozott, nagy teljesítményű számítógépeinek szabad kapacitását kötik majd le, s egyelőre az állattenyésztéssel és a növénytermesztéssel kapcsolatos hazai és külföldi kutatási eredményeket és egyéb információkat táplálják be a gépekbe. A Bajai Kukorica- termesztési Rendszernek abban a mintegy 60 taggazdaságában. ahol a vezetés munkájának megkönnyítésére már működik számítógép, az új rendszer még az idén megkezdi tue adatszolgáltatást. Barátságvonatok a Szovjetunióba • Kijev, az egyik új útvonal végállo• A megyéből indított barát ság vonat utasai Moszkvában. Régi kedves hagyományt elevenített fel a Magyar—Szovjet Baráti Társaság az elmúlt esztendőben, amikor — a tagcsoportok, az MSZBT-aktivisták kívánságának eleget téve — ismét elindította a Szovjetunió nagyvárosaiba barátságvonatait. Hamar népszerűek lettek a Kijevbe, Leningrád- ba, Moszkvába közlekedő járatok: tavaly mintegy 3500-an utaztak a társaság szervezésében a baráti szocialista országba. Az utasok elsősorban á magyar—szovjet barátság ápolásában élen járók, valamint az MSZBT-tagcsoportok képviselői. Idén is hasonló az érdeklődés a változatos programokat ígérő barátságvonatok iránt. Az MSZBT a társadalmi és tömeg- szervezetekkel, illetve különféle klubokkal közösen szervez utakat a hagyományos, valamint — újdonságként — a Moszkva—Jereván—Tbiliszi—Kijev, illetve Moszkva—Buhara—Szamarkand útvonalon. Rendszeresekké váltak az úgynevezett szakmai utak. A napokban mintegy 350 pajtással indult el az MSZBT és az úttörőszövetség különvonata. A gyermekek baráti találkozókon ismerkednek meg pionírtársaik életével, s ellátogatnak egy Kijev melletti úttörőtáborba is. A következő hónapokban különösen megélénkül az „utazómozgalom’'. Az idei ifjúsági év kiemelkedő eseményén is ott lesznek az MSZBT barátságvonatának utasai: a közeljövőben mintegy kétszáz magyar turista utazik Moszkvába a XII. Világifjúsági Találkozóra. A nyár végén középiskolai orosznyelv-tanárok csoportja indul a Szovjetunióba, hogy az iskolalátogatással összekapcsolódó program segítségével ismerkedjék a szovjet nyelvtanárok eredményeivel. Szeptemberben régi MSZBT-aktivisták — közöttük a mozgalom alapító tagjai — látogatnak el Moszkvába és más szovjet nagyvárosokba. Októberben két repülőgép úticélja lesz Tbiliszi és Jereván: fedélzetükön ott lesznek a nyelvi vetélkedők és az MSZBT által meghirdetett különböző műveltségi- versenyek győztesei is. A társaság szervezésében novemberben mintegy háromszáz munkásőr tekintheti meg a moszkvai díszszemlét. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság vonatain utazók nem csupán turisztikai céllal keresik fel a Szovjetunió városait. A részükre összeállított programok — a személyes kontaktusok kialakításával — lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok ápolásán munkálkodók személyesen is megismerkedjenek a baráti nép életével, az eredményekkel és a gondokkal. SZABÁLYTALAN JAVÍTÁS MIATT — HALÁLOS Árleszállítási per Egy bányában, amikor a teherautók vezetői a reggeli műszakra megjelentek,, megdöbbenve látták, hogy egyik társuk, aki éjszakai üzemben teherautójával homokot szállított, a billenős platójú kocsi alvázán, a megrakott plató teljes súlya alatt holtan fekszik. A Társadalombiztosítási Igazgatóság az özvegy részére havi 2460 forint nyugdíjat, a két kiskorú gyermeknek pedig havi 2930 forint árvaellátást állapított meg. Az özvegy azonban a teherautót üzemeltető vállalat ellen még havi 4300 forint baleseti járadék, a temetési költségekre 18 ezer forint, és nem vagyoni kár címén 200 ezer forint fizetéséért pert indított. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság, szakértői vélemény alapján,, megállapította: az elhunyt munka közben szabálytalanul akart az autón javítani, és így érte a halálos baleset. Ezért a vállalat csak a kár 80 százalékát köteles fizetni. Ezen a címen a temetési kel ^egekből 14 ezer 500 forintot megtéríteni tartozik. A vállalattal szemben támasztott járadékigényeket azonban elutasította, mert az SZTK által megállapított özvegyi nyugdíj és az árvaellátás összege pótolja a férj halála miatti jövedelemkiesést. A nem vagyoni kártérítés iránti igénye is alaptalan, mert a közvetlen hozzátartozó halála, a gyász és a fájdalom erre önmagában nem nyújt módot. Az özvegy 30 éves, önálló keresettel rendelkezik, a gyermekek nevelését, gondozását ed- r dig is ő végezte. A váratlanul bekövetkezett' tragikus baleset nyilván komoly* megrázkódtatást okozott, azonban kora, egészségi állapota, munkahelyi közérzete módot nyújt arra, hogy elkerülhető legyen életének tartósan súlyos állapota. Az egyik «áfész szerződésileg kötelezte magát, hogy egy vállalatnak két és fél millió darab étkezési tojást, megállapított egységáron, és ütemezés szerint szállít. Nem sokkal később a vállalat közölte, hogy az árut csak alacsonyabb egységáron tudja átvenni. Az áfész azt válaszolta: ehhez nem járul hozzá, mert a szakcsoport tagjaival már szerződést kötött, és azok az árleszállítást nem fogadják el. Végül is a vállalat csak másfél millió tojást vett át. A megmaradtak egy részét az áfésznek sikerült eladnia, de 350 ezer darab tojás megromlott, és azokat kénytelen Volt megsemmisíteni. Az így keletkezett kárának megtérítéséért a vállalat ellen pert indított. Az első fokon ítélkező megyei bíróság a vállalatot 422 ezer forint megtérítésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság ezt az Ítéletet hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A döntés indokolása szerint a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy a szerződést módosították, márpedig .erre csak közös megegyezéssel van lehetőség. Tehát az eredeti szerződésben foglalt mennyiséget köteles volt átvenni. Szakértő meghallgatásával tisztázni kell, hogy az áfész az egyes hónapokra ütemezett tojásmeny- nyiséggel rendelkezett-e. Annak elbírálására, hogy az áfész-nél történt tojásromlást a vállalat magatartása okozta-e, meg kell állapítani, hogy az áfész mikor, i mennyi tojást vásárolt, azokat mikor kellett volna átadnia, vagyis felvásárlási kötelezettségét összhangba hozta-e szállítási kötelezettségével. Természetesen tisztázni kell azt is, hogy az áfész milyen tárolókapacitással rendelkezik, a felvásárláshoz hány nap szükséges, és a tojások — a tárolási körülményeket figyelembe véve — minőségüket meddig tudják megőrizni. Csak ezek ismeretében lehet állást foglalni abban, hogy a vállalat a mező- gazdasági termékértékesítési szerződést megszegte-e, és az emia'tt keletkezett kárt köteles-e megtéríteni. H; E.
