Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

1985. július 10. O PETŐFI NÉPE • 3 O Az egykori parlag helyén szőlő díszük az izsáki Sárfehér Tsz-ben. A HASZNOSÍTÁS BEVÁLT FORMÁI Megnőtt a termőföld becsülete Kietlen parlag volt évekig. Most fiatal ültetvény díszük rajta. A szabadszállási szakcsoport tagjai telepítették, ,akik a helyi két ^szövetkezettel és a szomszédos Izsáki Állami Gazdasággal együtt azon munkálkodnak, hogy feltámasszák a nagyközség egykor igen híres szőlőkultúráját. Mindezért, nem utolsósorban a maguk hasznáért, anyagi áldozatra is hajlandók voltak. ® A párás, melég időben a nö­vényvédelemre is nagyobb gondot fordít a házikerti paradicsom ter­mesztője. nevezett város környéki kisker­tek, melyek kezelői, tulajdono­sai mezőgazdasági termelést foly­tatnak. öt esztendeje csupán 178 hektárt nyilvánították zártkertté. Tavaly már 857 hektárt. Sok ezerre tehető azoknak a száma, akik állami vagy szövet­kezeti gazdaságban szőlőműve­lést vállaltak készpénzért vagy részes munkáért. Se szeri, se száma a megyében a termőföl­det í hasznosító ji fkezdeményezés­nek. Kevés kivételtől eltekintve valamennyi városban, községben van arra mód, hogy tartós hasz­nálatra, hosszú időre érvényes bérletre földet adjanak azoknak, akik azt igénylik a helyi tanács­nál. A Kiskunhalasi Állami Gaz­daságban szakcsoportokat alakí­tottak. Tagjaik közreműködnek nemcsak az ültetvények műve­lésében, hanem az egyéni érde­keltségen alapuló rendszerben, a szőlőtelepítésben is. A mezőgaz­dasági nagyüzem és a kisterme­lők együttműködésének ez is egyik sajátos, célirányos formája. Kiss Antal Újabb kerteket lehet igényelni vetettek véget a földpazarlásnak. A termőfölddel való ésszerű gaz­dálkodás lett a fő követelmény. Rövid idő alatt a gyengébb ter­mőképességű talajok, az erdők, ültetvények közé beékelődött ki­sebb táblák, földparcelják cél­szerű hasznosításának is‘meg le­hetett találni a helyileg legjobb módját, formáját. Különösen a VI. ötéves terv­ben változott sokat a helyzet. A gazdaságok közöttk'“földcserékkel 1980 és 1984 között több mint 28 ezer hektár nagyüzemi ^ 'térütetet sikerült úgy táblásítani, hogy gazdaságosabban művelhető le­gyen. Ugyanakkor a települések­hez nem messze, háztáji, kisker- ti hasznosításra szabadultak, fel alkalmas termőföldek. — Gazdára is találtak? — Természetesen. 1984-ig 3386 hektár ilyen mezőgazdasági te­rületet haszonbérlet formájában tízezer-ötszáz kistermelő vett gondjaiba. Tavaly 585 hektárt adtak át, ugyancsak haszonbérlet­be, a megyében ezernyolcszáz kis­termelőnek. A zártkertek száma is gyarapodott. Ezek azok az úgy­Példa erre ipásutt is akad. Ba­ján a vasútvonal és a Rókusvá- ros közötti térségen nem is olyan régen még nádtenger hullámzott. Szúnyogok milliói árasztották el a közeli lakónegyedet. Aztán szakértő kézzel szabályozták a Livodát, termővé varázsolták a földet, s megalakították a Duna —Tisza közén-az első városi kert- szövetkezetet, melyben vetemé­nyesek, gyümölcsösök virulnak. Kiskertek sorakoznak az 53-as útvonal mentén is, a kiskunhalasi Sóstó közelében, ahol a város és környéké lakói szintén parlag­területet vettek gondjaikba. A szalagparcellákat a nagyüzemek nem tudták kellően hasznosítani. A megyei földhivatal adatai sze­rint 1980 óta megközelítőleg 10 ezer hektár parlag változott át hasonló módon, a szorgos kezek munkája nyomán gondosan mű­velt mezőgazdasági területté. Júniusban földhivatali szakem­berek szemrevételezték Bács- Kiskun szövetkezeteit, állami gaz­daságait, helyenként más gazdál­kodó egységek mezőgazdasági te­rületeit. Azt vizsgálták, hogy Péter-Pálra maradt-e gondozat­lan kert, szántó, ültetvény? Általában kedvező a tapaszta­latuk. ^Kiskunhalas körzetében a városi földhivatal munkatár­sai ,16 község határában csupán néhány kisebb területű öregsző­lőt találtak. A súlyos fagykárt szenvedett ültetvényeket tulajdo­nosuk, kezelőjük az idén már nem művelte tovább. A földhivatal közbenjárására a gazdaságok a közeljövőben érte­sítik a szakigazgatási szerveket arról, hogy hol, mikor, mekko­ra, nagyüzemileg alig művelhető területet tudnak átadni kiskertek céljára. — Mit jelent a kert, a föld az embereknek? — Az itt élők többségének a mezőgazdaság közvetlenül vagy közvetve a fő jövedelmi forrása szerves hulladékát is felhasználják a Kiskun- halasi Állami Gazdaságban. * (Méhesi Éva felvételei) — mondja Horváth József, a megyei földhivatal vezetője. — Számukra azért fontos, hogy a szántót, a kertet, az ültetvényt kellően gondozzák, szakszerűen műveljék. Akkor is így lesz ez — vélem —, ha a lakosság jövedel­me más népgazdasági ágból ké­sőbb. nagyobb arányban növe­kednék. — Mintha régebben kisebb lett volna a termőföld becsülete. — Volt olyan idős'za'k’'hálunk, amikor; elég .méltatlapul,, , bán­tunk a termőfölddel. Áz a nézet uralkodott el, hogy nem célszerű művelni olyan mezőgazdasági te­rületet, amelyen a termelés nem nyereséges. Mi lett a következr ménye? A földpazarlás. Sokan otthagyták parlagon a földet. A XI. pártkongresszus vetett véget ennek a káros felfogásnak, gya­korlatnak, amikor programnyi­latkozatában egy évtizede a nem­zeti kincs rangjára emelte a ter­mőföldet. — Mi változott azóta? — Módosult a földvédelmi tör­vény. Több rendelet jelent meg, s különböző állami intézkedések • A szőlős­kertek táp- anyag-visz- szapótlására a sertés­telep jól kezelt Mondom a magamét a munkapadnál ■■ ... Aranyapám, tud követni? ... Ak­kor figyeljen! ... Egy kilót nyomott az az alkatrész, amelyet akkortájt soro­zatban ezen a masinán csináltam. So­káig törtem a fejem, hogyan lehetne olcsóbban, kevesebb anyagból kihozni. És egyszeresük sikerült: addig forgat­tam, próbálgattam, számoltam, míg ugyanabból a mennyiségből két alkat­rész kerekedett ki. Az újítási főeladó örömében a plafonig ugrált, mondván, ha naponta csak ezer darabot gyár­tunk, ötszáz kilogrammal kevesebb alap­anyagot használunk fel, ez egy eszten­dőben több mint százötven tonna meg­takarítás. Szóval, óriási mennyiség! Mi­vel importtételről van szó, behozatal­ról, több tízezer dollárban is kiszámít­hatjuk a megtakarítást, nemcsak ki­lókban, veregetett vállon a főkönyvelő. Az év legjelentősebb újítása ez a vál­lalatunknál, mondta a főmérnök, ami­kor a dokumentumokat átvizsgálta Nem csoda, hogy a következő héten már ott virított a fényképem az üze­mi lap első oldalán, az újításért még oklevelet, kitüntetést is kaptam. Ez ko­ra tavasszal történt. Közben elmúlt a nyár, és sajnos, mon­danom sem kell, az alkatrészt tovább­ra is az egykilós tömbökből gyártottuk, az újítást elf elejtették bevezetni. Kitün­tettek, szerepeltél az újságban, mit akarsz még, oktattak ki az újítási iro­dán, amikor reklamálni merészeltem. Különben is, már a tervezők asztalán van az anyagod, egy kicsit igazítanak rajta, nem kell idegeskedned, isten mal­mai lassan őrölnék, nálunk meg az át­futási idő hosszú. Leesett az első hó, amikor a vállalat tervezőmérnöke megmutatta a rajzo­kat, a tervdokumentációt, mondván, már csak az igazgatói pecsét hiányzik, s ha ráütik, kezdődhet a gyártás. Mondanom sém kell, hogy tavasz lett újra, amikor, a vezér végső áldását adta a gyártásra. Megint lefényképeztek, megint bekerültem az újságba, a vál­lalat költségén külföldre küldtek üdül­ni. Hát ahogy az idegen tájakon úti­célom felé zakatolt velem a gőzös, arra gondoltam, te jóságos ég. ha azonnal bevezetik az újításomat, az elmúlt egy év alatt százötven tonna importanya­got takaríthattunk volna meg. Konver­tibilis valutában számolva: egy kalap pénz itthon marad, esetleg mást, fon­tosabb cikket, árut vásárolhattak volna érte. Na. de ne légy telhetetlen, pajtás, biztattam magam, visszajössz a nyara­lásból, és máris indul a gyártás az újí­tásod alapján. Hát nem indult. A dokumentáció el­készült, a vezéri pecsét is rajta volt, de az alkatrészre a megrendelő már nem tartott igényt, mert a gyártmány közben elavult. Egészen új alkatrész gyártásába fogott az üzem. Az újabb konstrukció súlya két ki­logramm. Már hetek óta töröm a fejem, hogyán lehetne olcsóbban, kevesebb anyagból kihozni. Végre rájöttem: ugyanabból a mennyiségből két darab is kikerekedhet. Állítólag ez lesz az idei év legnagyobb, leggazdaságosabb újítása a vállalatnál. Azt mondják, hogy még az üzemi lapba is beteszik a fény­képemet, sőt, oklevelet, kitüntetést is kapok ... ! Látja, azért van értelme az ember munkájának, nem igaz ... ? Tud követni... ? Vagy mondjam el még egyszer.. ? Kiss György Mihály' WM Nehézgépkocsi-család Aligha van manapság a Szovjetunióban olyan építkezés, ahol ne hasz­nálnák a kremencsugi/ Avtokraz egyesülés 1983 óta gyártott nagy telje­sítményű Kraz—260 te­herautóit. Műszaki-gazdasági mu­tatóit tekintve ez elv­ben teljesen új kocsi. Vele indult meg az összkerék-meghajtású, nagy terepjáró képessé­gű nehézgépkocsik új családjának gyártása. A Kraz—260 kocsinak mind a három hídja meghajtott. A 320 ló­erős motorral felszerelt kocsi bármilyen éghaj­lati viszonyok között megbízhatóan működik. Szilárd burkolatú uta­kon száz tonna, terepen 20 - tonna rakományt vontathat. A nagy raksúlyú ko­csi vezetőfülkéje ké­nyelmi szempontból felveheti a versenyt a személyautók utasteré­vel. A vezetőnek rugó- zotf párnás ülése van. A vezető a műszerfalon elhelyezett nyomógom­bokkal vezérli a motor számos részegységét és aggregátját, valamint az egyéb mechanizmuso­kat. • A KRAZ—260 terepjáró teherautó. (Fotó: APN—KS) Magasabb iskolázottsági szint Friss népszámlálási adatok A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelentek az el­múlt évi kis népszámlálás (mik- rocenzus) adatai. A KSH felmérése szerint az or­szág népessége a kis népszámlá­lás idején — tavaly októberben — 10 659 000 volt, ötvenezerrel — 0,5 százalékkal — kevesebb, mint öt évvel korábban. A nemek ará­nya viszont alig változott: az or­szág népességének 48 százaléka férfi, 52 százaléka nő. A korösz- szetételre az elöregedési folyamat jellemző, a 40 éven aluliak 220 ezerrel kevesebben, az ennél idő­sebbek viszont 170 ezerrel töb­ben vannak, mint a megelőző népszámláláskor. Főként a 20— 24 évesek vannak kevesebben, de a születésük visszaesésének kö­vetkeztében a csökkenés a cse­csemő-, illetve kisgyermekkorú- aknál szintén számottevő. A ko­rábbinál kedvezőtlenebb korösz- szetétel miatt kisebb a munka­erő-utánpótlás, valamint a szülő­képes korú nők száma is. Ked­vező vjszont, hogy a nők valami­vel több. gyermeket. vállalnak, mint korábban: száz, házasságban élő nő 1980-ban 172, 1984-ben vi­szont 175 gyermek szülésére vál­lalkozott. A statisztika szerint a lakosság iskolázottsági szintje tovább nö­vekedett, a tanköteles korból ki­lépők .95—96 százaléka végezte el az általános iskola nyolc osz­tályát, s az 1980. évi 23 százalék­kal szemben a 18 évesnél időseb­bek 2t százaléka fejezte be a kö­zépiskolát. Jelenleg a 25 évesnél idősebbek 8 százaléka diplomás, minden tizedik férfi és minden tizenhetedik nő. A korábbi évekhez hasonlóan tovább csökkent az iparban és az építőiparban munkát vállalók létszáma, de az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a közlekedés, a posta és a távköz­lés, valamint a vízgazdálkodás területén dolgozók száma is, no­ha ezeken a helyeken az előző évtizedben folyamatos volt a nö­vekedés. A kereskedelemben va­lamivel többen dolgoznak, mint korábban, a növekedés üteme azonban az utóbbi években mér­séklődött. Lelassult a mezőgazda­ságban és az erdőgazdálkodásban dolgozó aktív keresők létszámáé­nak csökkenése, s mind többen vállalnak munkát a melléküzem- ágakban. NAPKÖZBEN Tóparti bosszúság Az elmúlt hét végén a kel­lemes időben sokan felkeres­ték a vízparti üdülőhelyeket. A Vadkerti-tónál is csaknem „teltház” volt. Sajnos, olya­nok is akadtak, akik semmibe vették környezetüket. Kihasz­nálva a lehetőséget, hogy a vízpart a „nem hivatalos” be­járatok felől is megközelíthe­tő, szombaton kis autókara­ván parkírozott a tó egyik végénél, közvetlenül a víz­parton. A KL 91-93, a KV 72- 80, a PK 48-44, a TX 07-17 és a GE 27-09 rendszámú gép­kocsik foglalták el a napozók, a horgászok helyét. Bentebb egy család a GJ 54-18-as au­tó árnyékában húzódott meg. Egy taxi is várakozott (TY 21- 89), láthatóan nem a fürdőzők rendelésére Jócskán kel­lett a vizes-iszapos parton gurulnia a PR 73-04 éi a PO 18-75 rendszámú kocsinak is ahhoz, hogy utasaik az ülésből akár fejest is ugorhassanak a vízbe. < Vasárnap szintén sokakat vonzott a tóhoz a szövetkeze­ti fiatalok találkozója. A víz­parton napozók kénytelenek voltak összébbhúzódni, ami­kor „elsöpört” mellettük , a KR 24-48-as rendszámú gép­kocsi. Utasai jót mulattak a pánikon. Azok meg káromkod­tak, akiknek a homokvárat építő csemetéit riasztotta szét a felelőtlen autóvezető: Ezen a napon egyébként több hivatalos személy is az üdülő- területen tartózkodott, de kö­zülük senki sem utasította rendre a szabálytalankodó­kat ... Javasoljuk az illetékesek­nek, helyezzenek ki tiltó táb­lákat az üdülőhely egész terü­letén, hogy joguk legyen a gép­járműforgalom ellenőrzésére, szükség esetén a bírságolásra is. —pulai— JÚLIUS 19-TŐL AUGUSZTUS 20-IG Szegedi ünnepi hetek Tegnap kőt egymást követő sajtótájékoztatón számoltak be Szegeden a rendezők a X. Nem­zetközi Szakszervezeti Néptánc­fesztivál és a Dóm téri Szabad­téri Játékok idei programjáról. Mint elhangzott, az ünnepi hetek nyitányaként július 19-én kezdő­dik a Tisza-parti városiban tíz európai ország néptáncegyütte­seinek színpompásnak ígérkező műsorsorozata. Magyar csárdást, lengyel mazurkát, bolgár és szerb kólót, román horát, ukrán gopa- kot. csehszlovák, német, görög és spanyol néptáncokat láthatnak majd esténkint a folklór kedve­lői az újszegedi liget szabadtéri színpadán. A fesztiválon vendég­szereplő 14 tánccsoport a város terein és a tiszai rakparton is több ^alkalommal fellép. A néptáncotok gálaestje a Sza­badtéri Játékok idei nyitóelőadá­sa is lesz. Tavaszköszöntő című műsorukat július 26-án, 27-ón és 28-án adják elő a Dóm téren több mint féleze^ néptáncos köz­reműködésével. A gála rendező- koreográfusa Novák Ferenc lesz. A szabadtéri játékok történeté­ben először kerül színre Mozart Varázsfuvolája. Az augusztus 2., 3., 4-i előadásokat Oberfrank Gé­za vezényli^ áki a rendezésben is segítője lesz az NDK-toeLi Kari Heinz Erkrath-nak. A főbb sze­repekben Gregor Józsefet, Bándi Jánost. Iván Ildikót, Csaivlek Etelkát, Andrejosik Istvánt, Vaj­da Júliáit hallhatja a közönség. A látványos produkcióban 50 tagú tánckar is közreműködik. Pop-daljátékként, augusztus 9-én. 10-én, 11-én, 15-én, 19-én és 20-án adják elő Kacsőh: János vitézének modern hangvételű át­dolgozását. János, a vitéz cím­mel. Az ősbemutatóként szín re­kerülő produkció zeneszerzője Victor Máté, rendezője Kóltay Gábor. A címszereplő Varga Mik­lós. Iluska: Katona Klári, Bagó: Balogh Ferenc, a francia király, Gregor József, a gonosz mostoha Hernádi Judit lesz. Szerepel a da­rabban a két Bergendy és több más ismert énekes. Ugyancsak ősbemutatóként ke­rül színre augusztus 17-én és 18-án a Győri Balett és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesé­nek közös előadásában a Szarvas­sá változott fiák című táncdrá­ma. A Szülőház című első rész zeneszerzője Rossa László, ko­reográfusa Markó Iván. Az elő­adásban közreműködnek a KVDSZ Bihari János táncegyüt­tes tagjai is. Horváth Mihály, a szegedi fesz­tivál intéző bizottságának titkára elmondotta, hogy a szabadtéri játékok idei 14 előadására 72 ezer jegyet elővételben már meg­vásároltak. Nagy az érdeklődés az ünnepi hetek egyéb kulturális és szórakoztató programjai iránt is. A tervezett kiállítások közül július 28-án a Városi Képtárban nyílik meg a II. Szegedi Tábla­képfestészeti Biennálé, ahol 160 hazai festőművész 176 alkotása kerül a közönség elé. Ugyancsak július 28-án a múzeum kupola- galériájában nyílik meg Szath- máry Gyöngyi szobrászművész tárlata. Késs János grafikusmű­vész gyűjteményes kiállításának az Oj vár -utcai .bemutatóterem július 26-tól ad otthont. Július 18-tól Makovecz Imre építőmű­vész a November 7. művelődési házban, július 25-től Máthé And­rás belsőépítész a Gulácsy-te- remban és ugyanott augusztus 15-től Tóth Sándor szobrászmű­vész állít ki. Kamarakoncertek lesznek a ta­nácsháza udvarán, orgonahang- versenyek a Fogadalmi temp­lomban, prózai művészeti együtte­sek, kamarazene-együttesek mű­sorai a szegedi várban, könnyű­zenei estek az új szegedi liget­ben és más színpadokon. A leg­szebb szegedi „boszorkányt” a jú­lius 26-i boszorkánybálon \á- lasztják meg a Tisza Szállóban. Az augusztus 20-ig tartó ünnepi hetek programját nemzetközi és országos sportversenyek is színe­sítik. A Szeged Tourist tiszai séta­hajó-kirándulásokat, iovasitúrá- kat. halászléfőző bemutatót, őszi- barackszüretet, ciiterazenés-, disz­kás-, filmvetítéses vacsoraprogra­mokat, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba kirándu­lásokat. autóbuszos, konflisos vá­rosnéző sétákat ajánl a turisták­nak. A személygépkocsikkal ér-, kezők nemcsak a kempingben, hanem a tiszai partfürdőn és a kiskundorozsmai sziksósfürdő te­rületén is sátorozhatnak. Szege­den mintegy félszáz idegenvezető készült fel a hazai és a külföldi turisták kalauzolására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents