Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-10 / 160. szám
4 W PETŐFI NÉPE • 1985. július 10. ORSZÁGJÁRÓ RUHÁK Erdei tűzőr Földünkön évente hatalmas területek válnak erdőtűz martalékává. Francia szakemberek olyan optikai eszközt 'konstruáljak, amellyel szinte keletkezése pillanatában felfedezhető a tűzvész. A készülék a látható és az infravörös hullámtártomány- ban működik, 360 fokos szögben elforgatva a teljes látóhatárt áttekinti. Működése azon alapul, hogy a környezeti sugárzás a meleg gáz- és szilárd részecskékből álló füstoszlopok hatására megváltozik. A sugárzás változásai a látható tartományban nappal, az infravörösben éjjel-nappal megfigyelhetők, ' nő az észlelés biztonsága, és a hamis riasztás aránya jelentősen csökken. Nappali felderítés esetén a megfigyelő távcső által felfogott sugárzást egy gj berendezés két nyalábra osztja, majd fotodiódákra vetíti. Megfelelő fényrekeszsorokkal a fotodiódák megfigyelési mezője különböző; a nagymezőjű dióda a sugárzás átlagos értékét, a kismezőjű pedig egy keskeny zóna egyedi értékét mutatja. A két érték összehasonlítása révén az esetleges rendellenesség — az erdőtűz — felfedezhető. Az infravörös tartományban végzett megfigyeléshez termisz- toros bolométert (sugárzásmérőt) használnak. A termisztor hőmérséklete emelkedik, ha sugárzás éri. A berendezés — teleppel működtetve — önálló, személyzet nélküli állomásként működhet, amely egy központtal 'áll összeköttetésben. Nagy előnye, hogy állandóan, éjjel-nappal üzemben van, s hogy azonnal észleli a tűz kitörését (a készülék reakciójának maximális ideje 60 másodperc). Képünkön az erdei tűzőr prototípusát láthatjuk, amelynek 15—20 km a hatósugara. A végleges berendezés 30—40 km távolságig figyel. 120 000 hektáros területet tartván ellenőrzés alatt. NÉGY ÉVTIZED EMLÉKEIBŐL a szövetkezés A Petőfi Népében, nemrégiben visszaemlékezést olvastam a szabadság első hónapjairól, amelyben egy Bácsborsódon készült jegyzőkönyv lapjait villantotta fel a-szerző. Az írás Bácsborsod község képviselőtestülete 1945. július 1-én megtartott rendkívüli közgyűlésen részt vevő koalíciós partnerek munkájáról adott számot az utókornak: A koalícióban részt vevő Magyar Kommunista Párt küldöttei között örömmel olvastam a bácsbokodi illetőségű Molnár György —■ egykori tanítómesterem nevét, akinek kommunista elkötelezettségére mindig tisztelettel gondolok vissza. Nem akármilyen egyéniség volt Molnár György, ezt az alábbi régi történettel igyekszem igazolni. Abban az időben a bácsbokodi Vörös Csillag (ma Aranykalász) Termelőszövetkezetben dolgoztam gyakornokként. Itt találkoztam először a tízgyermekes Molnár Györggyel, aki egy évvel idősebb volt az évszázadnál, s Veres Péterre emlékeztető, alacsony, kissé zömök testalkatú paraszt- ember volt. Népes családjával Szeged környékéről (ő úgy mondta: „a szögedi fődekrű”) költözött Bácsbokodra, nem sokkal a fel- szabadulás előtt. A szövetkezet ügyeiben és a munkára vonatkozó minden lényegesebb kérdésben készséggel és hozzáértéssel véleményt nyilvánító természete miatt tűnt fel nekem. Amint figyeltem a szenvedélytől fűtött, józgn kardoskodásait, napról, napra rokonszenvesebbnek találtam; s mind jobban megkedveltem. Kezdő szakemberként készséggel fogadtam a küzdelmeken érlelődött javaslatait. S ma is tudom, hogy a frissen kiállított technikusi oklevél mellé milyen jól jött az idősebb ember bölcsessége, a még felszínes ismereteimet pótló gyakorlati tanácsa. Rokonszenvemet növelte, hogy egyike volt a szövetkezet oljfun* idősebb tagjainak, akik jól értettek a fiatalabbak nyelvén, segítőkészen közeledvén hozzájuk. Mint távoli vidékről odaszár- mazott leendő szakembernek a helyi beilleszkedést tekintve is jól jött önzetlen támogatása, hiszen jól ismertem a falusi ember egyik jellemzőjét: a messziről jöttét, a számára „idegent” csakis akkor hajlandó elfogadni önmagával egyenrangú munkatársnak (még inkább vezetőnek), ha előzőleg személyes példával adja tanújt H, hogy méltó a bizalomra. Molnár György megszállottan hitt a szövetkezés jövőjében. Több mint három évtized után is felvillanyoznak az egyik korabeli Szövetkezeti közgyűlésen elhangzott hozzászólásai. Kifejtette, hogy a parasztság számára nincs más út, csakis a szövetkezés, hiszen — mondta — ezt az utat a történelem jelölte ki szá- A bácsbokodi párt- titkár helytállása «M« mára. Annyira érvdúsan, olyan meggyőzően állította mindezt, mintha a marxizmus legavatottabb művelői közé tartozott volna. Holott nem volt többje négy eleminél. A történelmi szükség- szerűség ösztönös megsejtésére, azt hiszem, az élet szenvedései, a felszabadulás előtt művelt. sivó homok tanította meg. Élete párjával, a halk szavú Etelka nénivel együtt 45-ös párttagok voltak. 1953 nyarán a szövetkezet párttitkárává választották. Magától értetődőnek tartotta a közös gazdaság ügyeinek önzetlen szolgálatát, a rábízott feladatok lelkiismeretes ellátását. Az agrárkérdés körül elhatalmasodott vita 1953-ban a bácsbokodi Vörös Csillagban sem maradt meg csupán az eltérő álláspontok ütközésének szintjén. A helyzet különösképpen Nagy Imre, akkori kormányelnök programjának meghirdetése után vált kritikussá a szövetkezeti tagság körében is. A tagság egy hányadát itt is megtévesztette a szövetkezeti mozgalom ügyének lejáratását célzó felhívás tartalma. Többen szét akarták hordani a közös vagyont. A szövetkezeti vezetőség megbízásából ketten, Molnár György párttitkár és személyem, tárgyaltunk a kilépni szándékozó csoportok meg- bízottaival. Abban a teremben, amelyet a községi tanács akkori elnöke rendelkezésünkre bocsátott a megbeszélés időtartamára, igen parazsas volt a légkör. A szövetkezés igenlőinek és ellenzőinek kegyetlen szópárbaja zajlott le a négyszer négy méter alapterületű helyiségben. Mi ketten amellett kardoskodtunk, hogy maradjon a szövetkezet. A patthelyzetet végül Molnár György mozdította ki a holtpontról. Miután a kilépők — türelmüket vesztvén — elindultak a szövetkezet ló- istállója felé, a párttitkár lenyűgöző nyugalommal így szólt a méltatlankodókhoz: — „Mán pe- stcKg1 ^'fhgg^ák mög kendtök, én, Mónár Gyura mondom’ maguknak, hogy aki ezt a szövetközetöt itt haggya, ha teccik neki, ha nem, csakis falovat vihet magává. Mögismétlöm, csak falovat. Azé, hát mög né próbájjanak a jószághó hozzányúni!” Váratlan kijelentéseit néhány pillanatnyi .‘csend követte. Egyesek kétes, célzatú, tettlegességet sejtető lépéseket tettek a titkár felé. A bátran szemükbe néző Molnár György azonban hajthatatlan maradt. A vitás ügy végül kompromisszummal zárult. A lovak, egyéb állatok és a különféle munkaeszközök megmaradtak a szövetkezet tulajdonában: egykori tulajdonosaikat pedig a közös gazdaság kártalanította. A honismereti rovatban olvasott írás kapcsán ezek jutottak eszembe Molnár Györgyről halálának közelgő második évfor-- dulóján. Südi Bertalan SZEREK KUTATÁSA A kukorica védelmében Hazánkban a mezőgazdaság növényvédő-, illetve gyomirtó- szer-felhasználása és -gyártása az 1960-as évek eleje óta rohamosan növekedett. Az elmúlt években azonban nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi szempontokra is súlyt kellett helyezni. A vegyszeres gyomirtás egyik alapvető követelménye, hogy valamely mezőgazdasági kultúra (például kukorica) gyomnövényeit a kultúrnövény károsodása nélkül lehessen kiirtani. Ennek a feltételnek a gyomirtó szerek önmagukban nem mindig képesek megfelelni: a hatékony gyomirtáshoz szükséges mennyiségben alkalmazva többé-kevésbé a kultúrnövényt is károsíthatják. Egy új kutatási irány a gyomirtó szereknek ezt a káros tulajdonságát ellenméreg hatású vegyületekkel, úgynevezett „an- tidotummal” igyekszik kiküszöbölni. Az antidotumot már a gyártás során a gyomirtó szerekhez keverik, s az így előállított készítmény a kultúrnövény károsítása nélkül pusztítja ki a gyomnövényeket. Az antidotumokról és a velük kapcsolatos kutatások jellegéről, az elért eredményekről a szakterület kiváló ismerőjével, dr. Dut- ka Ferenc kandidátussal, az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet Növényvédőszer Kutatási Osztályának vezetőjével beszélgettünk. Gyakorlati alkalmazás — Az elméleti kutatásokat néha az a vád éri, hogy a gyakorlattól elszakadnak, öncélúak. A hazai ántidotum-kutatásra ez a megállapítás semmiképpen sem érvényes. , — Valóban így igaz. A kutatások és azok eredményeinek gyakorlati alkalmazása között a legszorosabb kapcsolat van. Antido- tumok alkalmazására — hazai és világviszonylatban egyaránt — elsősorban a kukorica védelmére használt gyomirtó szerek esetében van szükség. A hazai kukorica-ültetvények (körülbelül 1 200 000 hektárnyi) vetésterülete gyomok elleni védelme nagy mennyiségű antidotált gyomirtó szert igényel. Igény tehát van, de mit kínál a piac? Az első, a gyakorlatban is kitűnően bevált ilyen antidotumot a Stauffer CO. (USA) hozta forgalomba, s ezen a területen monopolhelyzetet teremtett. A folyamatos kutatási erőfeszítések ellenére sem ’ sikerült eddig egyetlen növényvédőszer-gyártó cégnek sem olyan új antidotumot felkutatni, amely a Stauffer - készítmény versenytársa lehetne. Ezt felismerve, kutatásainkat originális, szabadalmilag független antidotum kifejlesztésére, tehát az import kiváltása és az export- lehetőségek megteremtése érdekében kezdtük. Az előzmények... — Mielőtt az új antidotumról bővebben szólnánk, pillantsunk vissza a múltba, s foglalkozzunk a témában folytatott kutatások jellegével, irányával. — Az 1960-as évek elejétől rohamosan megnőtt a növényvédő szerek felhasználása és gyártása iránti igény — mint már korábban említettük. Negatív vonása volt azonban a gyártásnak, hogy nagyon szűk volt a termékválaszték és hiányoztak az eredeti szerek. A helyzet javítására először az egyszerű szelektálásos módszert alkalmazták, amely meglehetősen idő-, energia- és költségigényes volt, továbbá kizárta a hazai kutatás nemzetközi versenyképességét. Szükségessé vált tehát, hogy felváltsa ezt egy tudományos alapokon álló kutatási irány. Az új típusú növényvédő szerek kutatása új, következetes, tudományos kutatási stratégiát igényel. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából 1976-ban kezdődtek meg a kutatások. A növényvédőszer-kutatás, -fejlesztés 1981-től kormányszinten kiemelt program lett. Ezt követően, a korábbi alapkutatási eredményeinkre épített új kutatási stratégia alkalmazásával — ■ megelőzve, az intenzív nemzetközi kutatást — sikerült i egy olyan eredeti antidotum-típust felismernünk, amely a hazai vegyipar által hozzáférhető, olcsó intermedierekből egyszerű technológiával gyártható; az ország jjtülönböző helyein végzett több éves mezőgazdasági kísérletek eredményei szerint jobb az eddig forgalomban levő anyagoknál; végül nemcsak import helyettesítésére alkalmas, hanem exportképes is. MG—191 — Ez a jelzése az új antido- tumnak. Mit mondhatunk el róla? — Rendkívül , olcfeó és köny- nyen hozzáférhető alapanyagokból gyártható. Nagyon gazdaságos. A felkutatott antidotum a kukoricáira alkalmazható és két különböző típusú gyomirtó szerre (EPTC, acetoklór) hatásos. A hazai kukorica-vetésterületeken a két gyomirtó szert a kukoricafajta herbicidérzékenységétől és a gyomflórától Tuggoen használják fele-fele arányban. Az új antidotum „jóságát” nemcsak laboratóriumi, hanem szabadföldi kísérletek eredményei is bizonyították. A kísérleteket a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet végezte. A MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet ez év február 11—15. között tartott kukoricaterrnesztésí szemináriumán a témában elhangzott előadások közül több is kiemelte az MG—191 hatékonyságát és előnyös tulajdonságait. Külön hangsúlyozzuk azt, hogy környezetkímélő, ugyanis hatásának kifejtése után a talajban nem halmozódik fel, hanem elbomlik, nincs másodlagos Hatása, illetve nem kerül a táplálékláncon át az emberi szervezetbe. E felismert új antidotum-típus kifejlesztése 1981 óta a Nitrokémia Ipartelepekkel együttműködésiben történik, a vegyületek rövidesen 18 országban fognak szabadalmi védettséget élvezni. Szabadalmi védelem — Antidotum tartalmú gyomirtó szer pillanatnyilag is van kereskedelmi . forgalomban: az Észak-magyarországi Vegyiművek készítménye, az Alirox és a Nitrokémia Ipartelepek készítménye, a Niptán. Ezek mellett miért van szükség az MG—191- re? — A termesztésben egyre újabb és újabb fajta kukoricák jelennek meg. Ezek herbicidérzékeny- sége csak kémiailag új antidotu- mokkal hárítható el. Emellett természetesen egy másik szempont is érvényesül: hatékonyabb antidotumokra van szükség. — Hogyan összegezhetnénk a kutatások elméleti és gyakorlati jelentőségét? — Az új antidotumok szabadalmi védelme folyamatban van, és ha a forgalomba hozatal minden feltétele létrejön, a legjobbnak bizonyult készítményekkel a mezőgazdasági felhasználásban is találkozhatunk. Az eredmények gyakorlati jelentőségét elegendő azzal megvilágítani, hogy egyik legnagyobb szántóföldi növénykultúránk, a kukorica védelmét szolgálják. Elvi jelentőségét pedig abban az örvendetes tényben látjuk, hogy az alig néhány éve központi támogatással megindult hazai eredeti növényvédőszer-kutatás eredményei máris közel jutottak a megvalósításhoz. Dr. Mérő Éva Guruló mintaterem • Az őszi napsütésben kellemes viselet a lágy esésű kőtöttruha. • Ruha teszi az embert? Igen is, nem is. Sok mindent elárul az emberről a külső megjelenés, csak ennek alapján viszont nem szabad messzemenő következtetéseket levonni senkiről. Manapság például kevésbé árulkodik társadalmi hovatartozásról, foglalkozásról az öltözködés, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Farmerben jár a fiatal mérnök, jól- ,szabott —öltönyben a középkorú esztergályos, a nők ruházkodásában pedig még több a variációs lehetőség. De az elvétve feltűnő bő szoknyák kivételével azt sem árulja él a külső megjelenés, hogy ki a pesti és ki a vidéki. Lehet egy soproni lány divatosabb, mint egy hagyományos stílust kedvelő fővárosi asszony. Az egyéni ízlés egyik fontos jellemzője, hogy ki milyen tempóban kívánja követni a divatot. Ez a követési távolság tájegységenként is változó, a szakemberek kétéves ciklust állapítottak meg. Balázs Tibómétól, a FÉR Ruházati Kereskedelmi Vállalat értékesítési főosztályának vezetőjétől hallottam ezt. A vállalat budapesti Arany János utcai bemutatótermében beszélgettünk arról, hogy az ■ ország minden tájáról idevándorló 2700 kiskereskedelmi partnerüket milyen kínálattal fogadják, illetve keresik fél őket. iNincv könnyű dolguk, mert a fővárosi kereslet mellett egyre igényesebbek a többi városok, települések áruházainak, boltjainak képviselői. Hogy a vásárlóerő,— magyarul a pénz — megvan. azt- nem kell nagyon bizonygatni. de a szép és divatos ruhák iránti Igény is egyre inkább iellemző. Ez a FER-t szinte kényszeríti a fejlődésre, egyre úlabb és újabb termékek forgalmazására. ) A mintaterem — a szebbnél ' szebb női és férfi ruhák, kabátok, gyetmefeholmik nagy választékát • A hűvösebb napokra az ete- gáns kosztümöt ajánl- luk. kínálva — szakmai fórum is. Nemrégen például Vámos Magda, a Magyar Divatintézet vezető tervezője tájékoztatta a boltvezetőket párizsi tapasztalatairól. A tájékoztatás persze kölcsönös: a vevőpartnerek tolmácsolják jaz ország legtávolabbi részén élő vásárlók kívánságait is. Hogy minden igényt kielégíthessenek, például 83-féle iskalairuhát kínálnak a kisdiákoknak és a nagyoknak is. A sok divatos holmi azonban nem Vár tétlenül, hanem rendszeresen „útrakel”. Persze nem gyalog, hanem autóbuszon járja az országot, felkeresve az ország áruházait, .üzleteit, „házhoz viszi” a legújabb. modelleket. A mozgó bemutatótermekben kultúrált tárgyalósarok ad módot a választék megtekintése irtán a rendelések megbeszélésére. Hogy mennyire népszerűek ezek az országjáró ruhák, annak bizonyítására egy számadat: 1984-ben a guruló mintaterem forgalma 220 millió forint volt, ezért a pénzért ■— átlagárat számolva — 370 ezer darab ruháneműt vettek a FER-.től az áruházak és a boltok. Előnye ennek a módszernek az is, hogy nemcsak a boltvezetők látják a kínálatot, hanem a vevőkkel közvetlenül foglalkozó eladók is elmondják róla — tapasztalataik alapján -t- , véleményüket. A vállalat forgalmának kétharmada a megyékben tevékenykedő állami vállalatok, szövetkezetek, boltegységek és magánkereskedők rendeléseiből tevődik ki. És nagy előny, ha a divatos szezonáruk rövid idő alatt megjelennek a települések boltjainak kirakataiban. A sportos, vagy elegáns vonalú nyári ruhákból kicsik és nagyok megtalálóik a választékot. A legutóbbi divatbemutatókon pedig már az őszi újdonságokat láthatták a FÉR mintatér- mének látogatói. I. E.
