Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

4 W PETŐFI NÉPE • 1985. július 10. ORSZÁGJÁRÓ RUHÁK Erdei tűzőr Földünkön évente hatalmas területek válnak er­dőtűz martalékává. Francia szakemberek olyan op­tikai eszközt 'konstruáljak, amellyel szinte kelet­kezése pillanatában felfedezhető a tűzvész. A ké­szülék a látható és az infravörös hullámtártomány- ban működik, 360 fokos szögben elforgatva a tel­jes látóhatárt áttekinti. Működése azon alapul, hogy a környezeti sugár­zás a meleg gáz- és szilárd részecskékből álló füstoszlopok hatására megváltozik. A sugárzás változásai a látható tartományban nappal, az inf­ravörösben éjjel-nappal megfigyelhetők, ' nő az észlelés biztonsága, és a hamis riasztás aránya jelentősen csökken. Nappali felderítés esetén a megfigyelő távcső által felfogott sugárzást egy gj berendezés két nyalábra osztja, majd fotodiódák­ra vetíti. Megfelelő fényrekeszsorokkal a fotodió­dák megfigyelési mezője különböző; a nagymezőjű dióda a sugárzás átlagos értékét, a kismezőjű pedig egy keskeny zóna egyedi értékét mutatja. A két érték összehasonlítása révén az esetleges rendelle­nesség — az erdőtűz — felfedezhető. Az infravö­rös tartományban végzett megfigyeléshez termisz- toros bolométert (sugárzásmérőt) használnak. A termisztor hőmérséklete emelkedik, ha sugárzás éri. A berendezés — teleppel működtetve — önálló, személyzet nélküli állomásként működhet, amely egy központtal 'áll összeköttetésben. Nagy előnye, hogy állandóan, éjjel-nappal üzemben van, s hogy azonnal észleli a tűz kitörését (a készülék reakci­ójának maximális ideje 60 másodperc). Képünkön az erdei tűzőr prototípusát láthatjuk, amelynek 15—20 km a hatósugara. A végleges be­rendezés 30—40 km távolságig figyel. 120 000 hek­táros területet tartván ellenőrzés alatt. NÉGY ÉVTIZED EMLÉKEIBŐL a szövetkezés A Petőfi Népében, nemrégiben visszaemlékezést olvastam a sza­badság első hónapjairól, amely­ben egy Bácsborsódon készült jegyzőkönyv lapjait villantotta fel a-szerző. Az írás Bácsborsod község képviselőtestülete 1945. július 1-én megtartott rendkívü­li közgyűlésen részt vevő koalí­ciós partnerek munkájáról adott számot az utókornak: A koalíció­ban részt vevő Magyar Kommu­nista Párt küldöttei között öröm­mel olvastam a bácsbokodi il­letőségű Molnár György —■ egy­kori tanítómesterem nevét, aki­nek kommunista elkötelezettsé­gére mindig tisztelettel gondolok vissza. Nem akármilyen egyéni­ség volt Molnár György, ezt az alábbi régi történettel igyekszem igazolni. Abban az időben a bácsbokodi Vörös Csillag (ma Aranykalász) Termelőszövetkezetben dolgoz­tam gyakornokként. Itt találkoz­tam először a tízgyermekes Mol­nár Györggyel, aki egy évvel idő­sebb volt az évszázadnál, s Ve­res Péterre emlékeztető, alacsony, kissé zömök testalkatú paraszt- ember volt. Népes családjával Szeged környékéről (ő úgy mond­ta: „a szögedi fődekrű”) költözött Bácsbokodra, nem sokkal a fel- szabadulás előtt. A szövetkezet ügyeiben és a munkára vonatkozó minden lé­nyegesebb kérdésben készséggel és hozzáértéssel véleményt nyil­vánító természete miatt tűnt fel nekem. Amint figyeltem a szen­vedélytől fűtött, józgn kardosko­dásait, napról, napra rokonszen­vesebbnek találtam; s mind job­ban megkedveltem. Kezdő szakemberként kész­séggel fogadtam a küzdelmeken érlelődött javaslatait. S ma is tudom, hogy a frissen kiállított technikusi oklevél mellé milyen jól jött az idősebb ember böl­csessége, a még felszínes ismere­teimet pótló gyakorlati tanácsa. Rokonszenvemet növelte, hogy egyike volt a szövetkezet oljfun* idősebb tagjainak, akik jól ér­tettek a fiatalabbak nyelvén, se­gítőkészen közeledvén hozzájuk. Mint távoli vidékről odaszár- mazott leendő szakembernek a helyi beilleszkedést tekintve is jól jött önzetlen támogatása, hi­szen jól ismertem a falusi em­ber egyik jellemzőjét: a messzi­ről jöttét, a számára „idegent” csakis akkor hajlandó elfogadni önmagával egyenrangú munka­társnak (még inkább vezetőnek), ha előzőleg személyes példával adja tanújt H, hogy méltó a bi­zalomra. Molnár György megszállottan hitt a szövetkezés jövőjében. Több mint három évtized után is felvillanyoznak az egyik korabe­li Szövetkezeti közgyűlésen el­hangzott hozzászólásai. Kifej­tette, hogy a parasztság számára nincs más út, csakis a szövetke­zés, hiszen — mondta — ezt az utat a történelem jelölte ki szá- ­A bács­bokodi párt- titkár helytállása «M« mára. Annyira érvdúsan, olyan meggyőzően állította mindezt, mintha a marxizmus legavatot­tabb művelői közé tartozott vol­na. Holott nem volt többje négy eleminél. A történelmi szükség- szerűség ösztönös megsejtésére, azt hiszem, az élet szenvedései, a felszabadulás előtt művelt. sivó homok tanította meg. Élete párjával, a halk szavú Etelka nénivel együtt 45-ös párt­tagok voltak. 1953 nyarán a szö­vetkezet párttitkárává válasz­tották. Magától értetődőnek tar­totta a közös gazdaság ügyeinek önzetlen szolgálatát, a rábízott feladatok lelkiismeretes ellátását. Az agrárkérdés körül elhatal­masodott vita 1953-ban a bács­bokodi Vörös Csillagban sem ma­radt meg csupán az eltérő állás­pontok ütközésének szintjén. A helyzet különösképpen Nagy Im­re, akkori kormányelnök prog­ramjának meghirdetése után vált kritikussá a szövetkezeti tagság körében is. A tagság egy hányadát itt is megtévesztette a szövetkezeti mozgalom ügyének lejáratását célzó felhívás tartal­ma. Többen szét akarták horda­ni a közös vagyont. A szövetkeze­ti vezetőség megbízásából ket­ten, Molnár György párttitkár és személyem, tárgyaltunk a ki­lépni szándékozó csoportok meg- bízottaival. Abban a teremben, amelyet a községi tanács akkori elnöke rendelkezésünkre bocsá­tott a megbeszélés időtartamára, igen parazsas volt a légkör. A szövetkezés igenlőinek és ellen­zőinek kegyetlen szópárbaja zaj­lott le a négyszer négy méter alapterületű helyiségben. Mi ketten amellett kardoskodtunk, hogy maradjon a szövetkezet. A patthelyzetet végül Molnár György mozdította ki a holtpontról. Miu­tán a kilépők — türelmüket veszt­vén — elindultak a szövetkezet ló- istállója felé, a párttitkár lenyű­göző nyugalommal így szólt a méltatlankodókhoz: — „Mán pe- stcKg1 ^'fhgg^ák mög kendtök, én, Mónár Gyura mondom’ maguk­nak, hogy aki ezt a szövetközetöt itt haggya, ha teccik neki, ha nem, csakis falovat vihet magá­vá. Mögismétlöm, csak falovat. Azé, hát mög né próbájjanak a jószághó hozzányúni!” Váratlan kijelentéseit néhány pillanatnyi .‘csend követte. Egye­sek kétes, célzatú, tettlegességet sejtető lépéseket tettek a titkár felé. A bátran szemükbe néző Molnár György azonban hajtha­tatlan maradt. A vitás ügy végül kompromisszummal zárult. A lovak, egyéb állatok és a külön­féle munkaeszközök megmarad­tak a szövetkezet tulajdonában: egykori tulajdonosaikat pedig a közös gazdaság kártalanította. A honismereti rovatban olva­sott írás kapcsán ezek jutottak eszembe Molnár Györgyről ha­lálának közelgő második évfor-- dulóján. Südi Bertalan SZEREK KUTATÁSA A kukorica védelmében Hazánkban a mezőgazdaság növényvédő-, illetve gyomirtó- szer-felhasználása és -gyártása az 1960-as évek eleje óta rohamo­san növekedett. Az elmúlt években azonban nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi szempontokra is súlyt kellett he­lyezni. A vegyszeres gyomirtás egyik alapvető követelménye, hogy va­lamely mezőgazdasági kultúra (például kukorica) gyomnövényeit a kultúrnövény károsodása nél­kül lehessen kiirtani. Ennek a feltételnek a gyomirtó szerek ön­magukban nem mindig képesek megfelelni: a hatékony gyomir­táshoz szükséges mennyiségben alkalmazva többé-kevésbé a kul­túrnövényt is károsíthatják. Egy új kutatási irány a gyom­irtó szereknek ezt a káros tulaj­donságát ellenméreg hatású vegyületekkel, úgynevezett „an- tidotummal” igyekszik kiküszö­bölni. Az antidotumot már a gyártás során a gyomirtó szerek­hez keverik, s az így előállított készítmény a kultúrnövény káro­sítása nélkül pusztítja ki a gyomnövényeket. Az antidotumokról és a velük kapcsolatos kutatások jellegéről, az elért eredményekről a szakte­rület kiváló ismerőjével, dr. Dut- ka Ferenc kandidátussal, az MTA Központi Kémiai Kutató Inté­zet Növényvédőszer Kutatási Osz­tályának vezetőjével beszélget­tünk. Gyakorlati alkalmazás — Az elméleti kutatásokat né­ha az a vád éri, hogy a gyakor­lattól elszakadnak, öncélúak. A hazai ántidotum-kutatásra ez a megállapítás semmiképpen sem érvényes. , — Valóban így igaz. A kutatá­sok és azok eredményeinek gya­korlati alkalmazása között a leg­szorosabb kapcsolat van. Antido- tumok alkalmazására — hazai és világviszonylatban egyaránt — elsősorban a kukorica védelmé­re használt gyomirtó szerek ese­tében van szükség. A hazai ku­korica-ültetvények (körülbelül 1 200 000 hektárnyi) vetésterülete gyomok elleni védelme nagy mennyiségű antidotált gyomirtó szert igényel. Igény tehát van, de mit kínál a piac? Az első, a gyakorlatban is ki­tűnően bevált ilyen antidotumot a Stauffer CO. (USA) hozta for­galomba, s ezen a területen mo­nopolhelyzetet teremtett. A fo­lyamatos kutatási erőfeszítések ellenére sem ’ sikerült eddig egyetlen növényvédőszer-gyártó cégnek sem olyan új antidotu­mot felkutatni, amely a Stauffer - készítmény versenytársa lehetne. Ezt felismerve, kutatásainkat ori­ginális, szabadalmilag független antidotum kifejlesztésére, tehát az import kiváltása és az export- lehetőségek megteremtése érde­kében kezdtük. Az előzmények... — Mielőtt az új antidotumról bővebben szólnánk, pillantsunk vissza a múltba, s foglalkozzunk a témában folytatott kutatások jellegével, irányával. — Az 1960-as évek elejétől ro­hamosan megnőtt a növényvédő szerek felhasználása és gyártása iránti igény — mint már koráb­ban említettük. Negatív vonása volt azonban a gyártásnak, hogy nagyon szűk volt a termékvá­laszték és hiányoztak az eredeti szerek. A helyzet javítására elő­ször az egyszerű szelektálásos módszert alkalmazták, amely meglehetősen idő-, energia- és költségigényes volt, továbbá ki­zárta a hazai kutatás nemzetkö­zi versenyképességét. Szükségessé vált tehát, hogy felváltsa ezt egy tudományos alapokon álló kuta­tási irány. Az új típusú növény­védő szerek kutatása új, követ­kezetes, tudományos kutatási stratégiát igényel. A Magyar Tudományos Aka­démia kezdeményezésére és az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság megbízásából 1976-ban kezdődtek meg a kutatások. A növényvédőszer-kutatás, -fejlesz­tés 1981-től kormányszinten ki­emelt program lett. Ezt köve­tően, a korábbi alapkutatási eredményeinkre épített új kuta­tási stratégia alkalmazásával — ■ megelőzve, az intenzív nemzet­közi kutatást — sikerült i egy olyan eredeti antidotum-típust felismernünk, amely a hazai vegyipar által hozzáférhető, ol­csó intermedierekből egyszerű technológiával gyártható; az or­szág jjtülönböző helyein végzett több éves mezőgazdasági kísér­letek eredményei szerint jobb az eddig forgalomban levő anya­goknál; végül nemcsak import helyettesítésére alkalmas, hanem exportképes is. MG—191 — Ez a jelzése az új antido- tumnak. Mit mondhatunk el róla? — Rendkívül , olcfeó és köny- nyen hozzáférhető alapanyagok­ból gyártható. Nagyon gazdasá­gos. A felkutatott antidotum a ku­koricáira alkalmazható és két különböző típusú gyomirtó szer­re (EPTC, acetoklór) hatásos. A hazai kukorica-vetésterületeken a két gyomirtó szert a kukorica­fajta herbicidérzékenységétől és a gyomflórától Tuggoen használ­ják fele-fele arányban. Az új an­tidotum „jóságát” nemcsak labo­ratóriumi, hanem szabadföldi kí­sérletek eredményei is bizonyí­tották. A kísérleteket a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Inté­zet végezte. A MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet ez év február 11—15. között tartott kukoricaterrnesztésí szeminá­riumán a témában elhangzott előadások közül több is kiemel­te az MG—191 hatékonyságát és előnyös tulajdonságait. Külön hangsúlyozzuk azt, hogy környe­zetkímélő, ugyanis hatásának ki­fejtése után a talajban nem hal­mozódik fel, hanem elbomlik, nincs másodlagos Hatása, illetve nem kerül a táplálékláncon át az emberi szervezetbe. E felismert új antidotum-típus kifejlesztése 1981 óta a Nitrokémia Ipartele­pekkel együttműködésiben törté­nik, a vegyületek rövidesen 18 országban fognak szabadalmi vé­dettséget élvezni. Szabadalmi védelem — Antidotum tartalmú gyom­irtó szer pillanatnyilag is van ke­reskedelmi . forgalomban: az Észak-magyarországi Vegyimű­vek készítménye, az Alirox és a Nitrokémia Ipartelepek készít­ménye, a Niptán. Ezek mellett miért van szükség az MG—191- re? — A termesztésben egyre újabb és újabb fajta kukoricák jelen­nek meg. Ezek herbicidérzékeny- sége csak kémiailag új antidotu- mokkal hárítható el. Emellett természetesen egy másik szem­pont is érvényesül: hatékonyabb antidotumokra van szükség. — Hogyan összegezhetnénk a kutatások elméleti és gyakorla­ti jelentőségét? — Az új antidotumok szaba­dalmi védelme folyamatban van, és ha a forgalomba hozatal min­den feltétele létrejön, a legjobb­nak bizonyult készítményekkel a mezőgazdasági felhasználásban is találkozhatunk. Az eredmé­nyek gyakorlati jelentőségét ele­gendő azzal megvilágítani, hogy egyik legnagyobb szántóföldi nö­vénykultúránk, a kukorica vé­delmét szolgálják. Elvi jelentősé­gét pedig abban az örvendetes tényben látjuk, hogy az alig né­hány éve központi támogatással megindult hazai eredeti növény­védőszer-kutatás eredményei máris közel jutottak a megvaló­sításhoz. Dr. Mérő Éva Guruló mintaterem • Az őszi napsütésben kellemes viselet a lágy esésű kőtöttruha. • Ruha teszi az embert? Igen is, nem is. Sok mindent elárul az emberről a külső megjelenés, csak ennek alapján viszont nem szabad messzemenő következte­téseket levonni senkiről. Ma­napság például kevésbé árulko­dik társadalmi hovatartozásról, foglalkozásról az öltözködés, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Far­merben jár a fiatal mérnök, jól- ,szabott —öltönyben a középkorú esztergályos, a nők ruházkodásá­ban pedig még több a variációs lehetőség. De az elvétve feltűnő bő szoknyák kivételével azt sem árulja él a külső megjelenés, hogy ki a pesti és ki a vidéki. Lehet egy soproni lány divato­sabb, mint egy hagyományos stí­lust kedvelő fővárosi asszony. Az egyéni ízlés egyik fontos jellemzője, hogy ki milyen tem­póban kívánja követni a divatot. Ez a követési távolság tájegységen­ként is változó, a szakemberek kétéves ciklust állapítottak meg. Balázs Tibómétól, a FÉR Ruhá­zati Kereskedelmi Vállalat érté­kesítési főosztályának vezetőjétől hallottam ezt. A vállalat buda­pesti Arany János utcai bemu­tatótermében beszélgettünk arról, hogy az ■ ország minden tájáról idevándorló 2700 kiskereskedel­mi partnerüket milyen kínálattal fogadják, illetve keresik fél őket. iNincv könnyű dolguk, mert a fővárosi kereslet mellett egyre igényesebbek a többi városok, te­lepülések áruházainak, boltjai­nak képviselői. Hogy a vásárló­erő,— magyarul a pénz — meg­van. azt- nem kell nagyon bi­zonygatni. de a szép és divatos ruhák iránti Igény is egyre in­kább iellemző. Ez a FER-t szin­te kényszeríti a fejlődésre, egyre úlabb és újabb termékek forgal­mazására. ) A mintaterem — a szebbnél ' szebb női és férfi ruhák, kabátok, gyetmefeholmik nagy választékát • A hűvö­sebb napok­ra az ete- gáns kosztü­möt ajánl- luk. kínálva — szakmai fórum is. Nemrégen például Vámos Magda, a Magyar Divatintézet vezető ter­vezője tájékoztatta a boltvezető­ket párizsi tapasztalatairól. A tá­jékoztatás persze kölcsönös: a vevőpartnerek tolmácsolják jaz ország legtávolabbi részén élő vásárlók kívánságait is. Hogy minden igényt kielégíthessenek, például 83-féle iskalairuhát kínál­nak a kisdiákoknak és a nagyok­nak is. A sok divatos holmi azonban nem Vár tétlenül, hanem rend­szeresen „útrakel”. Persze nem gyalog, hanem autóbuszon járja az országot, felkeresve az ország áruházait, .üzleteit, „házhoz viszi” a legújabb. modelleket. A mozgó bemutatótermekben kultúrált tár­gyalósarok ad módot a választék megtekintése irtán a rendelések megbeszélésére. Hogy mennyire népszerűek ezek az országjáró ruhák, annak bizonyítására egy számadat: 1984-ben a guruló mintaterem forgalma 220 millió forint volt, ezért a pénzért ■— át­lagárat számolva — 370 ezer da­rab ruháneműt vettek a FER-.től az áruházak és a boltok. Előnye ennek a módszernek az is, hogy nemcsak a boltvezetők látják a kínálatot, hanem a vevőkkel köz­vetlenül foglalkozó eladók is el­mondják róla — tapasztalataik alapján -t- , véleményüket. A vállalat forgalmának kéthar­mada a megyékben tevékenykedő állami vállalatok, szövetkezetek, boltegységek és magánkereske­dők rendeléseiből tevődik ki. És nagy előny, ha a divatos szezon­áruk rövid idő alatt megjelennek a települések boltjainak kiraka­taiban. A sportos, vagy elegáns vonalú nyári ruhákból kicsik és nagyok megtalálóik a választé­kot. A legutóbbi divatbemutató­kon pedig már az őszi újdonsá­gokat láthatták a FÉR mintatér- mének látogatói. I. E.

Next

/
Thumbnails
Contents