Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-09 / 159. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. Július 9. I AZ ELŐRELÉPÉS FELTÉTELEI T 1 önállóság, kockázatvállalás, felelősség mm« A kecskeméti Univer Áfész elnökének véleménye A kecskeméti Univer a megye legnagyobb fogyasztási szövetkezete. A forgalmát tekintve pedig országosan a hetedik. Hatáskörébe tartozik Kecskemét és a környező 13 község áruellátása. Erre az esztendőre másfél milliárd forint árbevételre számítanak a szövetkezet vezetői. Az áfész gondjai, törekvései hasonlóak más szövetkezetéhez, kitűnik ez a Szarka Balázs elnökkel történt beszélgetésből. — Az elmúlt időszakban a kereskedelmi hálózatuk számottevően 'bővült. A választók növelésére jelentős erőfeszítéseket tettek. — Szövetkezetünk feladatai megegyeznek a mozgalomban meghatározott tennivalókkal. De hogy mégis az Univer név ismert és elismert, ez az ételízesítők gyártásban elért eredményeinknek köszönhetőek. A szövetkezet vezetősége korábban is a „több lábon állást" tartotta taktikailag megalapozottnak, de a mai körülmények még inkább azt tanácsolják, hogy a hagyományos alaptevékenységen túl, mással is foglalkozzunk. A több éve jelentkező szabályozórendszer hatása miatt az élelmiszer-kereskedelemiben elérthető 9 százalékos árrésből nem lehet még a szinten- tartást sem biztosítani. — Hogyan jelentkezik ez? — Az említett általános gond számtalan jele már mutatkozik nálunk, de másutt is, ahol nem alakult ki az alaptevékenység mellett a gazdálkodást elősegítő ipari vagy egyéb melléküzemág. A kereskedelmi hálózat korszerűsítésében több éves lemaradást kell pótolni. Az előrelátás azt kívánta, hogy a községi áruellátás mellett, a városi ABC- áruházprograimba is bekapcsolódjék az áfész. Ma a kiskereskedelmi áruforgalomnak több mint 50 százalékát a kecskeméti Univer ABC-áruházak adják. Jogos igény viszont az is; a községi ellátás színvonalát is tovább kell javítani. Ezért folyamatosan újítjuk fel a falusi boltokat. _Sző volt az előbbiekben a szabá lyozókról. Az On véleménye szerint milyen Itatással vannak a kereskedelemre? _ Azt természetesnek vesszük, h ogy a népgazdaság jelenlegi helyzetében szigorítani szükséges a gazdálkodást, de véleményem szerint ez nemcsak kényszer- helyzetben követelmény, hanem mindennapi tennivaló a vezetés ■részéről. Példának elmondom a hetényegyházi konzervüzemünk fejlődését. Amikor az 1970-es években más szabályozók hatottak, azok korántsem igényeltek ilyen szigorú tartalékfeltárást, mint a jelenlegiek.‘Ennek ellenére mi akkor is már a jelenlegi szemlélettel irányítottuk az üzemet. Ennek eredménye az a színvonal, amit ott el tudtunk érni. Azt az előbb már említettem, hogy a 9 százalékos árrésből az élelmiszer-kereskedelem a legnagyobb kockázatvállalás mellett sem tud bővíteni. Ennek egyik következménye, hogy már szinte megoldatlannak látszó gondunk a munkaerőpótlás. Költségviselőképességünk nincs, ezért 1985-re a központi bérszabályozást tudtuk vállalni, ami mindössze 3 százalékos bérfejlesztési lehetőséget ad. _ A munkaerő-ellátás általában nem megoldott a kereskedelemben? — Sajnos ez napi gondot jelent, mert nehéz a szükséges létszámot megteremteni, de ezenkívül kulturált kereskedelmet is kell kiépítenünk. Ez már politikai kérdés, vagyis az, hogy a vásárló milyen áruféleséget kap, milyen minőségben és milyen kiszolgálásban részesül. A jelenlegi bérezési körülményeink és az egyre inkább jelentkező iparcikkhiány miatt egyszerűen , kivédhetetlennek tartjuk a csúszópénz térhódítását. Kereskedni csak áruval lehet. Itt szeretném megemlíteni, hogy külterületi boltjainkban az áru mozgatása ma is húsz évvel ezelőtti módszerekkel történik, korszerűtlen, elavult raktártérben, gépesítés nélkül. A szakma teljesen elnőiesedett és mindaz, ami ezzel jár, nálunk naponként gondként jelentkezik. — Hogyan képzeli el — az említették ellenére — az áruválaszték bővítését, a körülmények javítását? — Több intézkedést tettünk már. Januárban kértük a nagykereskedelmi, forgalmazási jogot műszaki és iparcikkekre, de sajnos a bürokratikus ügyintézés miatt még a mai napig nem kaptuk meg az engedélyt. Másik tervünk: a konzervipari termékek áruházi cserébe és a kishatármenti forgalomba történő bevonása. A piaci információink szerint jelentős mennyiségű ételízesítő megy ki az. országból1 az árucsere keretén belül, de ennek gazdasági haszna nem az Uni-, vernél jelentkezik. A megyében lévő élelmiszeripari vállalatokat megkeresve mind több termék esetében sikerült a közbeiktatott kereskedelmi láncszemeket megszüntetni, s ezzel —• ha szerény mértékben is — árrésünket emelni. Bízunk benne, hogy a nemrég létrehozott Bács- Coop Skála Gazdasági Társaság a tőkés importból származó áru- választék bővítésével jelentősen hozzájárul kereskedelmi egységeink készletének bővítéséhez. ■ — Milyenek az ségeik? exportlehető— Hagyományai vannak a zöldség—gyümölcs-felvásárlásnak szövetkezetünkben, bár csak közvetve a Zöldért közvetítésével járulunk hozzá az exporthoz. Ugyancsak a konzervgyárnak felvásárolt és átadott nyersanyaggal is tőkés exportot segítünk elő. Másik nagy lehetőségünk konzervüzemünk termékeinél jelentkezik és örömmel mondhatom, erőfeszítéseink gyümölcsözőek. Az első öt hónapban már annyit szállítottunk tőkés exportra, mint tavaly egész évben. — A kezdeményezőkészség eddig is Jellemző volt a szövetkezetre, ml az elképzelés a jövőre nézve? — Kimondottan örülök ennek a kérdésnek, szeretnék elmondani néhány kezdeményezést, amellyel sok kockázatot is vállaltunk, de ma enélkül nem lehet gazdálkodni. Első ilyen próbálkozásunk: a központi telepünkön sörpalackozáshoz fogtunk, de mivel ez gazdaságtalan volt, körültekintő elemzés után megállapítottuk, hogy nincs értelme folytatni. Ezért átalakítottuk a telepet és július 1-án megindítottuk a mustárüzemet. Ezzel a konzervipari termékprofilt átcsoportosítva megalapozzuk egy újabb ételízesítő készítését. Másik téma: a vágóhíd termelésének felülvizsgálata. Ez utóbbi több éves próbálkozások ellenére gazdaságtalan, ezért Önerőiből, vagy gazdasági társulás formájában a húsiparral összefogva, termékszerkezet-váltással, technológiai korszerűsítéssel .próbálunk változtatni a jelenlegi helyzeten. Az importosökkentés érdekében hoztuk létre április 1-vel a bőrfelvásárlási gazdasági társulást, bízva abban, hogy évente mintegy 150—200 milliós forgalmat tudunk elérni. Sajnos az eddigi tapasztalataink kedvezőtlenek. A ' bőripar monopolhelyzete miatt számtalan akadállyal találkozunk. Véleményem szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan, import bőrt hozunk be drágán, a belföldit pedig elherdáljuk. — Sokat beszélünk manapság az önálóbb gazdálkodásról. A szavaikon kívül érvényesül-e ez a gyakorlatban? — Valóban ‘különböző fórumokon az önállóságról sok szó esik, de a mindennapi gyakorlatban, a központi intézkedések hatásai ezt nem eléggé segítik elő. Meggyőződésem, hogy felhalmozódott gondjainkon csak az önállóság növelésével, kockázatvállalással és felelősségteljes vezetéssel tudunk úrrá lenni. Ma, amikor a vezetőket a szövetkezeti mozgalom tapasztalatai alapján választják, akkor a megtisztelő bizalommal együtt az említetteket is kell vállalni. Kereskedő Sándor Befejezés előtt a Ferihegy 2. Készül az utasforgalmi épület előtti autóparkoló. Rövidesen befejeződik a Ferihegyi repülőtér bővítésének második üteme. Ezzel tulajdonképpen egy új repülőtér, a Ferihegy 2. építése ér .véget. Az utasforgalmi épület az osztrák ARGE társulás fővállalkozásában és kivitelezésében, a repülőgépes előtér, a megközelítő úthálózat, a parkoló, a közműhálózat kiépítése pedig a Betonútépítő Vállalat fővállalkozásában — 18 ldsebb-nagyobb hazai vállalat és szövetkezet munkájának összehangolásával — készül. Jelenleg már az épületen és a környezetén is a befejező munkákat végzik az építők. 9 A svéd—finn kooperációban készülő utashidakat finn szakemberek szerelik. HULLÁMVÖLGY UTÁN FELLENDÜLÉS Duna gyöngye a Duna Gyöngye? Beszélgetés a szeremlei termelőszövetkezet elnökével deklődík a dísztárgyaink iránt. Ezért döntöttünk a fejlesztés mellett. Olyan felirattal gyártjuk a kanosokat, a butykosokat, amilyennel a vevő kéri. Nagyon sok a zsűrizett darabunk, s olyan is van, ami csak nálunk készül. — Itthon is vásárolhatók a szeremlei kerámiák? — Mire ez a cikk megjelenik, lehet, hogy már meg ,is nyílik Baján a központi művelődési házban a művészeti bolt, ahol a Sugovioa-parti város festődnek képei és a mi termékeink keresnek majd gazdát maguknak*. Ha a melléküzemágakról beszélünk, meg kell említenem a népi szőttest és a rongyszőnye- get. Jelenleg, házaknál készül, de nemsokára egy erre megfelelő épületet kapnak a szövőasszonyok. Svájcból tízezer négyzet- méter rongyszőnyeget 'rendeltek. — A község érzi a lendületet? — Baja közelsége nem okoz gondot. Munkaerő-problémánk nincs. A taigjelentkezések száma olyan nagy, hogy az idén felvételi stopot rendeltünk ' el. Termelőszövetkezetünk építő, brigádja tornaterem építésében vesz részt. Az iskolát és az óvodát anyagilag támogatjuk, de a községi sportegyesület szállítási kéréseinek is helyet adunk. Hús- bolt és vegyesüzlet nyílt a termelőszövetkezet segítségével. Most a szeremlei idegenforgalom megvalósításiáin törjük a fejünket. Célunk, hogy ne csak a termelőszövetkezet. hanem Szerem- le 'is a Duna egyik „gyöngye” legyen. Szeremlére, a Bajához közeli 1700 lélekszámú kisközségbe egy keskeny betonút vezet a Duna töltése mentén. — „Zsákutca-község” a miénk, csak az jön erre, akinek dolga van, átmenőforgalmunk nincs i — mondta Gruber György, a falu termelőszövetkezetének elnöke. h. A háromszázötven tagú Duna Gyöngye Tenhe- lőszövetkezet — mondjuk meg nyíltan — nem tartozott mindig a Duna-parti (se más) termelőszövetkezetek gyöngyei közé, már ami a gazdálkodás eredményességét Illeti. 1980-ra szorgalmas, kitartó munkával lefaragták* a hátrányt, s a közös vagyon megindulhatott a gyarapodás útján. Azóta öt év telt el. — Rugalmasan, megfontoltan kellett gazdálkodni — kezdte az elnök a beszámolót az elmúlt öt évről. — Hetvenmillió forintot költöttünk gépiekre. Az MTZ-ket nagy teljesítményű 'Rába-trakto- rokkal váltottuk fel. Modern, nagypontosságú vetőgépekkel vetünk. Az aratáshoz Claas domi- nátorokat használunk. Ebből a típusból az idén is vásároltunk két darabot. A gépesítés hozzájárul ahhoz, hogy .terméseredményeink grafikonja felfelé ível. őszí árpából, búzából 6 tonnára számítunk hektáronként. Jó idő volt —, s így szépen fejlődik a kukorica és a napraforgó i®. — Tehát a nyereségen termelő- eszközt, gépeket vásároltak. — Sőt, két új melléküzemágat is kialakítottunk. A veszteségessé vált szarvasrnarha-teieipünkön 1 millió 800 ezer forintos költséggel faipari üzemet rendeztünk be. Bérgépekkel kezdtük a termelést 1983-ban, ma már a lap- szabógéptŐl a saegecselőkig min• Tóth Zoltán kezei között életre kel az agyag. den a mi tulajdonunk, Nagyon jó — korszerű közgazdasági szemlélettel rendelkező — faipari szakembereink vannak. Több mint öt vállalattal állunk kapcsolatiban. Bútoripari bérmunkát végzünk, félkész termékeket gyártunk. Évente nyoiomilliós termelési értékkel a téesz egyik terhelhető ágazata a faüzem. — A másik melléktevékenység? — A kerámia. Félmilliós beruházással a régi tejházból alakítottunk ki egy korongozóhelyisé- get. A 'bajai múzeumban fellelhető mintavliilág szerint dolgozunk. de keramikusaink saját elképzelései is érvényesülnek. — Ügy hallom, máris bővítésre gondolnak. — Több nyugatnémet cég ér• Bor kerül a hordókba, amit hajőval szállítanak a Szovjetunióba. L. Szabó László HAZAI TÁJ A KO* A másodszor született város A4* ióta múzeuma negyed- századdal ezelőtt a régi minorita rendházban megnyílt, majd ezután rendezvényei, zenei hetei, alkotótáborai messzeföl- dön híressé tették, felfedezni se naigyon kell a „másodszor született várost", Nyírbátort, mely műemlékeivel és Iskoláival igazi kis kultúrközpont lett ismét, hazánk keleti határának közelében. A város központja: a két templom és a múzeum. Mindkét templom a hazai késő gótika remekbe készült alkotása; az 1480- as években épültek, de a címereken, sírköveken a reneszánsz díszítmények azt bizonyítják, hogy eljutott ide az akkori idők legfrissebb művészeti stílusa is. Fényes főúri udvar volt itt valaha, az Itóliától Krakkóig áramló olasz reneszánsz áramkörébe tartozó kis darab Európa a távoli végeken. Nevezetes család volt a Bá- thoriaké, hagytak maguk után jó s rossz emléket. „Azok a rossz hírű Báthpriak” — ezzel a címmel jelent meg nemrégiben Nagy László könyve, mely mondák és pletykák ködéből próbálja kifejteni, ml is az igazság Báthori Erzsébet szád Izmusa, Báthori Zsigmond zsarnoksága, Báthori Gábor hebehurgya nagyratörése és Báthori Anna boszorkányos varázsa körül? A másik oldalon viszont ott van Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem, akiben a lengyelek egyik legnagyobb uralkodójukat tisztelik : s ama másik, korábbi István, a kenyérmezei törökverő, aki ezt a két templomot építtette, egyiket a kolostor számára, a másikat a családjának szánva, sír tempi ómnak. Ez a sírtemplom lett a szebb, a művészibb kettő közül: itt elemi erővel érződik a késő gótika teljes egységre törekvése, a belső tér szinte korlátok nélkül tárul elénk, a mennyezet finom osztású háló- boltozata szinte lebegni látszik, a magas ablakok ontják a fényt. A szemben lévő ferences templom építkezése egyszerűbb, bár méreteiben nem látszik kisebbnek. A templom legszebb ékessége a Kmcsay-oltár. A helyi hagyomány szerint felesége emlékére állíttatta Knucsay János birtokos nemes, miután megtudta, hogy ártatlanul fejeztette le hűtlenség vádjávaL Fiatal életéért cserébe szép emléket kapott Pogány Borbála, megrendítő szépet: passió-játékot szoborcsoportban elbeszélve. Az ásatások nyomán rengeteg tárgy, használati eszköz, kályha- csempe, címerkő került elő. A múzeumban őrzik a város múltjának emlékeit a céhládák, mestermunkák, páncélok, fegyverek, ruhák, levelek, iratok. Itt látható Bethlen Gábor kardja, Brandenburgi Katalin levele, Báthori István adománylevele, de még Madách Imre. íróasztala is« A Báthori-család sokféle emléke mellett gazdag néprajzi kiállítás szól az ősök életmódjáról, A hajdani fényét veszített város most, az utóbbi két évtizedben kezd újjászületni'. Az erdélyi fejedelemség megszűntével Nyírbátor csillaga is lehanyatlott, olyannyira, hogy 1888-ban ötsiázéves városi jogállását is elvesztette. 1973 óta ismét város. Régi emlékei, a körülvevő táj szelíd szépsége, lakóinak lokálpatriotizmusa vonzóvá teszik: Nyírbátorban él a múlt, és otthon a jelen; jól érzi magát a látogató, és hiszi: visszajön még.
