Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

4 ® PETŐFI NÉPE O 1985. július 4.

KGST-ÜLÉSSZAK UTÁN '

Az együttműködés új formái

A rugalmas gyártórendszerek kidolgozásában, szakosított és kooperációs gyártásának megszervezésében való sokoldalú együttműködésről és széles körű nép- gazdasági elterjesztéséről írtak alá keretegyezményt a KGST negyvenedik ülésszakán Varsóban. A szocialista országok együttműködését elősegítő újabb megállapodás jelzi azt, hogy az érdekelt államok milyen irányban és milyen ütemben kívánnak a következő években haladni.

Az elképzelések egyik fő témája olyan új gépipari termékek kifejlesztése, amelyek segítségével az energia- és nyersanyagmegtakarításokban gyökeres változásokat érhetnek el. Tény és való, hogy jelenleg még a saját erőforrásokból, valamint a kölcsönös együttműködés erősítésével kielégíthetik a KGST-tag- országok nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaszükségletét. A szakemberek azonban hangoztatják: bármilyen hatalmas készletekkel is rendelkezünk, ha nem csökken az anyag- és energiafelhasz-'* nálás, akkor veszélybe kerül a tagországok igényeinek kielégítése.

A probléma sürgősségére utal az a jelentés, is, mely szerint a KGST-országókban körülbelül 25—30 százalékkal több anyagot es energiát használnak fel egy

adott termék előállításához, mint a Közös Piac államaiban. Vagyis, a következő időszakban már a termelés növeléséhez elengedhetetlenül szükséges erőforrásokat elsősorban a takarékossági intézkedések eredményeként kapott anyagokkal, energiával kell biztosítani.

Nagy lehetőség nyílik a szocialista országok között az együttműködésre, hiszen az a takarékosság területén még gyerekcipőben jár. A hetvenes évek végétől az egyes államok sokrétű intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek nagyrésze megvalósult. Csakhogy valamennyi program mindenekelőtt a könnyen kialakítható, kevesebb beruházást igénylő tartalékok feltárását szorgalmazza. Ez akkor helyes volt, de a 80-as évek közepére bebizonyosodott, szükség van arra is, hogy az átmeneti javulást ígérő programok mellett, helyett készüljenek racionális változást biztosító tervek is. Az ilyen tervek kidolgozása idő- és pénzigényes. Viszont főleg beruházási eszközből egyetlen ország sem rendelkezik felesleges forrásokkal. Éppen ezért célszerűnek tűnik, hogy a meglévő szűkösebb anyagi lehetőségeket ésszerűbben használják fel.

A varsói megállapodás arra is jó például szolgál, .hogy a KGST- országok a következő időszakban milyen műszaki-fejlesztési politikát folytathatnak. Ennek fontossága abban rejlik, hogy a szocialista országok gazdasági fejlesztésük új szakasza előtt állnak. Ezekben a hónapokban dolgozzák ki az ipari szerkezet átalakításához iránytűként szolgáló tudományos-műszaki együttműködési programot, amely 2000- ig szól.

Az előkészítő munka során a szakemberek már kijelölték azt az öt kulcsfontosságú területet, amely a KGST-országok növekedésében döntő szerepet játszhat az évezred végéig. Ezek: az atom- energetika, a biotechnika, a népgazdaságok elektronizációja, új anyagok és műszaki megoldások kidolgozása, valamint a rugalmas gyártórendszerek kifejlesztése. A tanácskozáson ezzel kapcsolatban arra is rámutattak: az új csúcstechnológiák kifejlesztésének és bevezetésének előfeltétele, hogy mielőbb megteremtsék a kölcsönös érdekeket és érdekeltséget.

Figyelemre méltó politikai nyilatkozattal is szolgált a varsói ülésszak. A tagországok megerősítették, hogy Helsinki szellemében normális, egyenjogú kapcsolatok kialakítását óhajtják a tőkés országokkal, és azok gazdasági csoportosulásaival, például a Közös Piaccal.

F. A.

ISMÉTLÉS MEZŐHEGYESEN

Igazgatóválasztás a kétszázéves gazdaságban

A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát neve ismerősként hangzik_ Báes-Kiskun megye mezőgazdászainak, pedig térben és termőhelyi viszonyait illetően távolesik gazdaságainktól.

Származékok a szomszédból

Mezőhegyest két évszázada jegyzik a mezőgazdaság történetében. Az 1785-ben alakított Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok — a mai kombinát elődje — mindig a termelés élvonalába tartozott. A Tisza—Maros szöge jó talajt kínál az itteni gazdászoknak. A múlt évben például átlagban 7,1 tonna búzát, 9 tonna kukoricát, 9,8 tonna lucernát és 45 tonna cukorrépát takaríthattak be hektáronként.

Mégis inkább az állattenyésztésük híresebb — elismertebb határainkon belül és túl. A valamikori ménesbirtok hagyományai ma is élnek. Példaként említették, hogy a nálunk közismert Muity Ferenc-féle fogat fekete nóniusz-fnénjei Mezőhegyesről származnak. De Kiskunhalason is felfigyelhetnek a lókedvelők sport- és határőrlovakra, amelyek az ottani tenyészetben látták meg a napvilágot.

Igen jelentős a gazdaság sertés- és szarvasmarha-tenyésztése is. Az előbbit fémjelzi a sertés- hústermelő rendszer, amely 45 partnerével 1981 óta működik. És hogy ki ne felejtsük, a napokban is mintegy 600 Bács-Kiskun megyei középiskolás dolgozik az ottani építőtáborban. A kecskeméti Katona és Bányai gimnázium, valamint a bajai és a kiskunhalasi diákok nagy pontosságot igénylő munkát végeznek, kukoricát címereznek.

Hatból ketten

A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát rövid bemutatását nemcsak a kétszázadik évforduló indokolja. A napokban zajlott és meglepő fordulatokban bővelkedett az újonnan alakult vállalati tanács első döntése, a vezérigazgató-választás.

A kombinát 14 választóegységéből 3400 dolgozó 43 embert küldött a vállalati tanácsba, amely első felelős döntésével a vállalat szervezeti és működési szabályzatának elfogadásával megkezdte munkáját. Klenczner András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója elmondtál hogy az új testület hatáskörébe tartozik ezentúl- olyan határozatok meghozatala, amely eddig a felügyeleti szervezet, joga volt'. Ilyen a vezérigazgatói posztra pályázók közül kiválasztani. aki várhatóan legjobban "megfelel a gazdasági fejlesztés kívánalmainak és jól képviseli a dolgozók érdekeit.

A választást előkészítő bizottság elnöke, Faragó Károly, a vállalati tanács elé tárta a pályázatokat elbírálók döntését. A mezőhegyesi kombinát vezérigazgatói beosztására hatan pályáztak, ebből négyet eleve elfogadhatatlannak találtak. Dr. Papp Tibor (a* mezőgazdasági alaptevékenységgel foglalkozó) és Miskuca Péter (az ipari, valamint a szociális kérdésekkel foglalkozó) vezérigazgató-helyettesek pályázatait, jelölésüket bocsátották vitára.

Csatári Béla, a Békés megyei pártbizottság titkára állást foglalt a testület nevében és első helyen ajánlotta dr. Papp Tibor jelölését. Ügy mondta, a kombi-' nát előtt álló gazdasági feladatoknak, a vezetői hármas követelménynek — a megyei pártbizottság véleménye szerint —: ő felel meg leginkább, bár a másik jelölt ellen sem. merült fel semmilyen kifogás.

Ezután következett a titkos szavazás, amely meglepő eredményt hozott. A 41 érvényes szavazat 58,1 százaléka Miskuca Pétert javasolta és 37,2 százaléka dr. Papp Tibort. A szavazás ismétlését kellett tehát indítványozni a hiányzó kétharmados többség miatt. A második, ismételt szavazás újra nem hozott jóváhagyható eredményt, hiszen Miskuca Péter 26, Papp Tibor pedig 16 szavazatot kapott. így a fennálló rendelkezések értelmében — a felügyeleti szervezetek jelenlevő szakemberei javaslatára — a vállalati tanács új pár lyázatkiíró, és bíráló bizottság tagjainak névsorát fogadta el. Meghatározták a pályázat kiírásának egyhetes, és a pályázati lehetőség egyhónapos határidejét is. Addig; amíg ezek az események bonyolódnak, elfogadták a megbízott vezérigazgató — Andó Ferenc — személyére tett javaslatot.

A tanácskozás Supala Pál,í a most nyugdíjba vonuló vezető búcsúszavaival zárult, aki elmondta: azzal a reménnyel búcsúzik, hogy leendő utódja a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát eredményeit tovább növeli, hírnevét öregbíti majd.

KERESIK A PIACOKAT

Törekvések a lemaradás pótlására

Beszélgetés a KISZÖV megyei elnökével

Az irányítási rendszer fejlesztése Bács-Kiskun megye ipari szövetkezeteinek is szükségessé teszi, hogy az új követelményeknek megfelelően alakítsák ki tevékenységüket. Erről beszélgettünk Miklós Zoltánnal, a KISZÖV megyei elnökével.

— Milyen főbb célokat valósítanak meg az ipari szövetkezetek?

— A mind nehezebb termelési feltételek és értékesítési lehetőségek arra irányítják figyelmüket, hogy gazdálkodásuk fejlődése elsősorban a termék- szerkezet .további célszerű módosítására, a minőség javítására, és nem utolsósorban a kapacitás hatékony kihasználására alapozható. E célok megvalósításán dolgozott már 1984-ben az Ötven hagyományos formában gazdálkodó és a húsz kisszövetkezet.

— Hogyan alakult a termelés?

— A szövetkezetek termelési értéke megközelítette a 4 milliárd forintot, 1983-hoz viszonyítva ez 5 százalékos növekedést jelent. Számottevő volt az építőipari fejlődés, valamint a lakossági szolgáltatás bővítése. Figyelmet érdemelnek a kisszövetkezetek mellett működő új szervezeti formák — all szakcsoport és a 8 gmk — termelési eredményei is. Sajnos alacsony a lakossági szolgáltatások aránya annak ellenére, hogy az említett szervezeti formák alapvetően ezzel a céllal jöttek létre.

— Bővült-e a gyártmányskála?

— Az ipari szövetkezetek sokféle terméket gyártanak. Gépeket, gépsorokat, műszeripari bőr-, textilruházati, népművészeti, háziipari készítményeket. A szolgáltatás szinte valamennyi ágában tevékenykednek, sőt. olyan egyedi igényeket is kielégítenek, mint például az alkalmi munkavállalás. Ilyen: a vállalkozó fiatalok szakcsoportja, a kórházi műtök fertőtlenítése és így tovább. Megjegyzem, napjainkban tovább folytatódik a gazdaságtalan, illetve az alacsony jövedelmezőségű ágazatok megszüntetése, a kedvező piaci igényekre számottartó termékszerkezet kialakítása, a korszerűbb gyártmányok bevezetése. A belkereskedelemnek mintegy 20 százalékkal több árut szállítottak, ez nemcsak volumen- növekedés, hanem a hiánycikkek, körének csökkenését is eredményezte.

#

— Több szövetkezeti társulásról és közös vállalatról is hallottunk. Talán érdemes lenne erről is szólni.

— A megye ipari szövetkezetei négy közös vállalatnak, ugyanennyi társulásnak és egy egyesülés nek a működésében vesznek részt. Ezeknek fő feladata a termékek előállításához szükséges alapanyagok beszerzése, az elfekvő készletek értékesítése, s a piackutatás. A vasiparban a TECHNOCOOP Vállalat piacszerző és kooperációs szolgáltatást végez. Hat vasipari termékeket gyártó megyei szövetkezet tagja az országos vállalatnak. Ez utóbbi egyebek között exportkapcsolatokat is létrehoz, új termékek gyártását rendeli meg. A jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezetnél konténereket, a kiskunfélegyházi Fémipari Szövetkezetnél konzervipari gépeket készítenek a vállalat kérésére.

— Az előbbiekben utalt az exportra. Általában hogyan teljesítik a szövetkezetek külföldi szállítási kötelezettségeiket?

— A szocialista exportot túlteljesítették tavaly is. A korábbiak mellett öt szövetkezet jelent meg termékeivel a szocialista országok piacán. A tőkés exportban viszont lemaradtak. Ennek több oka van. Ezek: a rendszertelen, g megrendelésnél lényegesen kisebb mennyiségű, nem megfelelő minőségű alapanyag-ellátás, a tőkés partnerek alacsony árajánlata. A legtöbb esetben a műszaki fejlesztés hiányosságait, elmaradottságát kifogásolják. Az export- feladatok teljesítése mellett mindinkább előtérbe kerül az importot helyettesítő termékek egyre növekvő mennyiségben történő gyártása.

— Milyen gondjaik vannak?

•— Köztudott, hogy a szolgáltatások az árutermelésben elért nyereségnéMcevesebbet hoznak. Több ágazatban veszteségesek? A szabályozók módosításával, a támogatások csökkentésével a gazdálkodásban növekedtek a feszültségek. Ezért keresik szövetkezeteink az új megoldásokat, vállalják a kockázatot, hogy egyik-másik kezdeményezés esetleg nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. Az élőmunka tovább drágul, s ez különösen a dolgozóikat csekély hatékonysággal, alacsony termelékenységgel foglalkoztató szövetkezeteket érinti.

— Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a szabályozók hatását figyelembe vevő, átgondolt fejlesztési tervek készüljenek.

— Valóban oljran elképzelések kellenek, amelyek a VII' ötéves terv idejére is. megteremtik feltételeit a gazdálkodás stabilitásának, a jövedelmezőség és a versenyképesség fokozásának. Ennek a nem köny- nyű feladatnak a megoldásához kíván segítséget nyújtani a KISZÖV, s erre a célra külön Szákmái tanácsadó bizottságot alakított, amely az eredményes gazdálkodást segítő termelési, üzem- és munkaszervezési intézkedéseket, szervezeti változtatásokat ajánl a szövetkezeteknek. Figyelembe veszi azt, hogy a gazdasági irányítás fejlesztése a mozgalomban jelentős, társadalmi és gazdasági téren egyaránt mutatkozó megújulást indít el.

— A megújulás segítheti a belső tartalékok feltárását is.

— A szövetkezetek a soronlevő feladatok megoldásában segítséget kapnak belső mozgalmi tártaié-, kukból a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének' köszönhetően. A megváltozott gazdasági körülményekhez jobban igazodó demokratikus fórumrendszer, a választott testületek hatáskörének, munkastílusának korszerűsödése gazdagítja a szövetkezetek tevékenységét, elősegíti g tudatformálást, ^

— S az idei terv teljesítések?

— Az ipari szövetkezetek 1985-re 3 százalékos termelési felfutást irányoztak elő. Sajnos az elmúlt évhez képest az év első 5 hónapjában mint' egy 4 százalékos visszaesés tapasztalható, főként alapanyaghiány miatti Ugyanezért lemaradtak az exporttervek teljesítésében is. A pótlásra keresik "a hazai és a külföldi piacokat. A kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet nemrég 30 millió forint értékű áru szállítására kötött üzletet egy osztrák céggel. A Bajai Lakberendező Építő- és Vasipari Szövetkezet skandináv bútorokat készít nemcsak Európa számos országába, hanem a tengerentúlra is. Nemrég Kanadában kiállítást rendezett piackutatás céljából.

— Törekednek tehát az év eleji lemaradás pótlására. Vajon sikerül-e elérniük a célt?

— A szövetkezetek. — ahogy már az előbb utaltam rá Mr igyekeznek feltárni tartalékaikat, jobb kapcsolatokat teremteni az' alapanyag-termelő vállalatokkal, az anyagi érdekeltség növelésével mindent megtesznek azért, hogy teljesítsék idei terveiket — mondta Végezetül a KISZÖV megyei elnöke.

Kereskedő Sándor

Egyedül élő ismerősömtől kérdeztem, mekkora gázszámlát fizetett a nagyon hideg téli hónapokban. „Semmit — mondja magábiztos mosoly- lyal. — Hazaköltöztem a szüléimhez. Így legalább nemcsak a rezsim lett kisebb, a kosz- , tóm is megvolt." Persze, mondom én jóhiszeműen, az Őre- ‘ geknek is jól jött, hogy hozzájárultál a kiadásaikhoz. „Egy frászt” — válaszolja lakoni- kus rövidséggel a kérdezett. (A gyermeki státusban leledző férfiú túl van a negyvenen, a példásan áldozatkész szülők a nyolcvan felé ballagnak.)

Bízom benne, hogy ismerősöm nem egészen komolyan gondolta, amit mondott. De levelek özöne tanúsítja a „gyermeki önzetlenséget”. Csak néhány példa, tanulságok nélkül. , ,

Z. l.-né súlyos beteg. „A férjem meghalt — írja. Itt maradtam a 3 szobás öröklakással, amelynek a feléi — apjuk után á gyerekeim örökölték. Nagy a rezsi, céerépkályhá- val fütök, drága a tüzelő, no és a cipekedés rémes. Ezt a nagy lakást a nyugdíjamból nem tudom festetni, mázol- tatni. Minek panaszkodom — gondolhatják. Cseréljem el kisebbre és kész. Nohát, ezt szeretném. Egy másfél szobás lakást,'. meg egy rendes gondozót, akivel eltartási szerződést kötök. De a gyerekeim, akik egy fillérrel sem járulnak hozzá á rezsimhez — mondván, hogy én vagyok a haszonélvező —, nem engedik a cserét. Nem járulnak hozzá ahhoz sem, hogy eltartási szerződést kössek."

Az még csak-csak érthető, hogy a Z. gyerekek a már megörökölt apai rész jogán „nyakaskodnak”. De máig sem értem, mi jogon tette fel egy biásik olvasónk a kérdést: „Elpazarolhatja-e az öregem az én örökségemet? Az igaz, hogy a háza teljességgel az ő külön vagyona. Még anyámmal kötött házassága előtt építette. De most márt mégiscsak gondolnia kellene arra, hogy az a ház az enyém lesz. Képzeljék, csinált egy nagy adósságot. És másként nem tudja törleszteni, csak ha ezt a gyönyörű nagy házat elcseréli valami vacak társasházi lakásra, és a különbözet összegéből fizet.’’

Egy fiatalasszony leveléből: „Én már ' teljesen kivagyok. Remeg kezem, lábam. Van a tűrőképességnek is határa. Még egy kis feszítés, és elszakad a húr.’\ Hogy mi a fel- dúltságának az okozója? A „mérleg", amit mostanában elkészített: hogy férje jól kereső szülei mennyivel többet juttatnak az „örökségből" (így) a lányuknak, mint a fiuknak, vagyis a panaszkodó fiatal- asszony férjének. Igaz, hogy az „öregek" (akik még egyáltalán nem öregek) ahelyett, hbgy utaználnak, ■ szórakoznának, az évek során tőlük is átvállalták a konyhabútor, a magnó, és tizenötezer forint személyi kölcsön törlesztését. No meg adtak százezer forintot. Aztán még 'tizennégyez- ret. És a csuda tudja, miért, ennek á tizennégyezernek a visszaadásához ragaszkodnak. Semmi többhöz, dg ehhez igen. És ez a szülői „lelketlenség” bizony a lelki összeomlás szélére sodorta kis menyüket.

Vannak szülök, akik egy ingatlan vagy értékes ingóság értékesítéséré' még gondolni sem mernek addig, amíg a „gyerekek részét” ki nem osztják. Pedig saját vagyonával, ingó és ingatlan holmijával mindenki szabadon rendelkezik. Ha hagy valamit az utódaira, elismerést érdemel, gondos szülő. Ha feléli, ámít szerzett, joga van hozzá.

Jó tudni, hogy örökölni csak az elhunyt hozzátartozótól lehet. Az élőtől ajándék kierőszakolását, kikövetelését sem a jog, sem az erkölcs nem támogatja.

k. e.

Gál Eszter