Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-31 / 178. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. július 31. í A cél: 0,4 Az energetikus panaszko- j dik. Bizony, jól letolták, iaz- I tán meg kjoktattákr Mert- I hogy, úgymond, mások felség- I vizeire evezett. Pedig neki | nem az a feladata, hogy a töb- | biek dolgába üsse az orrát! I Tartsa rendben a vállalat reá 11 tartozó ügyeit — határidőre I legyenek készen a különböző I előírt kimutatások, bizonyla- I tok, törődjön a „'háztáji, ener- 1 giával”, idejében készítse el az i elvárt takarékossági tervet — i| a többivel ne törődjön. De hát mi is történt való- gp jában? I Cement és energia Igaz, sem a vállalat építő- 1 részlege, sem az anyagbeszer- I zés ügyei nem tartoznak a I fiatal, de kezdőnek már nem 1?| nevezhető mérnök energetikus £ „hatáskörébe”, ő mégis elgon- | dolkodott. Nevezetesen azon, I vajon egy-, legfeljebb kétszin- I tes épületekhez, no meg „plac- I cok” 'betonozásához, alapozá- i sához minek kell a legjobb ;i 450-es meg 350-es portlandce- ment? Hiszen másutt ezeket ■j hidakhoz, bonyolult vasbeton- ‘ konstrukciókhoz, a magas- (de tényleg magas) építéshez hasz- h nálják. Ide viszont megtenné -í az ennél jóval kisebb szilárd- 1 ságú, olcsóbb, például az, I amelyben több a kohósalak és a pernye. Hogy mindehhez mi köze á van az energetikusnak? Látszólag semmi — valójáig ban sok. A hazai cementfo- gyasztás ugyanis megközelíti a világszínvonalat. Ami nemes i és becsületes eredmény len- ne, ha éghajlati viszonyaink, I földrajzi és építészeti adottsá- - gaink indokolnák, hogy ebben az élvonalban tartózkodjunk. I De nem indokolják. Mi ugyan- ■- is viszonylag kevés viaduk- j tot, felhőkarcolót, tengeri lé- * tesítményt építünk — családi ^ házat viszont annál többet. Tehát a jobb minőségű cement az „átlag"-betonba egy- , szerűen luxus. Ám még mindig nem vilá- gos: miért éppen az energeti- i kus feje fáj ezért? Nos, mert a cement energiaigényes porszázalék téka. Egyetlen tonna, előállításához 120—140 kilowattóra villamos energia, és több mint négymillió kilojoule tüzelési energia kell. Aki tehát cementet takarít meg, az . egyben energiát is — nem keveset. Mérsékelt növekedés Jó évtizede, ám még az energiaár-növekedések után is, bizony nem nagyon volt szempont, mekkora gazdasági gyarapodásunk energiaigénye. Egészen 1978-ig- egységnyi nemzetijövedelem-növeke- dést csak több mint egységnyi energiafelhasználással tudtunk elérni. Akkor, amikor a fejlettebb országok ugyanezt fele, néhol harmada energiával produkálták. Ám nemcsak a külföldi példák serkentenek bennünket, hanem a források bővítésének korlátái is arra késztetnek: mérsékeljük az energiaigény-növekedést. És e felé hajt bennünket íme legfrissebben a téli gondok aláhúzta, feszített energetikai helyzet, amely várhatóan az évtized végéig ilyen is marad; noha természetesen — a paksi atomerőmű bővítése révén — többletenergiára számíthatunk. E többlet okos fel- használása kulcskérdés. A szemléletesen energiarugalmassági mutatónak nevezett szám, (amely, mint említettük, 1978 előtt 1-nél nagyobb volt), azaz a gazdasági növekedés energiaigényessége jelentősen csökkent az elmúlt években, összességében és átlagosan remélhető, hogy ebben a tervidőszakban az előirányzott 0,7 alatt marad. Az energiaigényesség csökkentésének folyamata azonban ezzel nem fejeződhet be. Erre az új tervidőszakban is szükség lesz. Kivált, hogy a hetedik ötéves terv energetikai előirányzata szerint az említett mutatónak a 0,4-es értéket kell megközelítenie. Miképpen érhető el ez az immár szinte világszínvonalú fejlődés? S valóban világszínvonalú-e? E kát kérdésre csak egymással összefüggő válasz adható. Ha ugyanis a gazdasági növekedést sikerül valóban akként elérnünk, hogy egy százaléknyi nemzetijövedelem- gyarapodás csupán 0,4 százaléknyival növeli az ország energiaigényét, akkor ez, a mutatót tekintve, energetikai szempontból kétségtelenül a , világ jobbjai közé sorol bennünket. Ám mindezt csak akkor mondhatjuk magunké- fl| nak, ha — egyebek mellett — a termelés anyagigényességét is sikerül mérsékelni. Ha jóval több magas feldolgozott- |jj ságú terméket állítunk elő. Ha a termelés technológiája korszerűbb, a termék- modernebb, szebb, célszerűbb, ezért elad- hatóbb lesz. Másként: ha több H lesz a világszínvonalat megközelítő, elérő produktum. Nemcsak kazánházban lehet takarékoskodni Így tehát a termelés energiaszükségletének csökkentése már nem pusztán energetikai kérdés. Nem fokozható le csupán — az egyébként szükséges! — primér energia- jjj megtakarítás szintjére. Az ösz- szefüggések sokkal áttételesebbek, bonyolultabbak. Bár az energiafelhasználás ésszerűsítését szolgáló program az elmúlt esztendőkben jelentős H megtakarítást eredményezett, most alighanem többre lesz szükség. Átfogóbb, komplexebb szemléletre. Annak belátására, hogy nemcsak a kazánház az a hely, ahol az energiát meg lehet fogni. Arra, hogy ne csak az energetikus gondolkodjék el azon, va- S§f jón a termelés, a technológiai folyamat egy-egy pontján mi- . \ képp lehetne a termék fajlagos energiatartalmát csökkenteni. Meglehet, egyszerű a példa, ,Y amivel ezt az írást indítottuk. De véljük, épp ezért önmagát értető. Annak belátását szol- N gálja, hogy az energetikus ce- - mentmentő szándéka tisztességes. Nem kellenék hát sem ott, sem másutt a jobbra érdé- H mes ötleteket leseperni az asztalról pusztán presztízsokokból, úgymond: nem tartozik rá. Hiszen az a bizonyos 0,4-es energiarugalmasság csak ekként lesz elértiétő. Kellő rugalmassággal. Trömböczky Péter HÁZILAG OLCSÓBB Tápgyártás — számítógépes folyamatirányítással • ökrös Gergely a soltvadkerii takarmányüzembe beépítésre kerülő rendszer ,,lelkén” végez ellenőrző ‘méréseket. Ipari technológiák műszaki színvonalának, gazdaságosságának, exportképességének folkozása a célja a nemrégiben alakult budapesti székhelyű ÉLCOP-nak (Élelmi- szeripari Számítás- és Irányítástechnikai Kutatási Fejlesztési Társaság). Mindezt korszerű számítástechnikai eszközök és módszerek bevezetésével, úgynevezett termelési folyamatirányító rendszerek alkalmazásával kívánja megvalósítani. A közelmúltban a társaság irodavezetője tartott előadást Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Nemrég a televízió Hét című műsorában láthattuk, hallhattuk a Nyíregyházi Konzervgyárban már működő számítógépes rendszer előnyeiről. Az említett társaságtól függetlenül de ugyanezen a területen Bács-Kiskun megyében a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az úttörő, A három éve átadott kecskeméti komcentrátumgyárát már behálózzák az érzékelők vezetékei. A tavalyi átalakítás, korszerűsítés után 20—30 .százalékkal növekedett ' a gyár kapacitása, s egyszerűbbé vált a keverési folyamatba való beavatkozás. — Hogy sikerült növelni a hatékonyságot? — kérdeztem Markos Jánost, az irányítástechnikai osztályvezetőt. — 1982-ben, amikor átadták az üzemet, a számítógépes rendszerrel együtt jól felszerelt karbantartó részleget is létrehoztak. Itt jelenleg négyen dolgozunk. A teljesítménynövekedést úgy értük el. hogy a könnyű fajsúlyú alkotórészeket egyszerre több tartályból adagoljuk. így hamarabb mérlegen van a kívánt tömeg. Ehhez az adagolócságákat éppúgy át kellett szerelni, mint magát a számítógépes rendszert. — Hogyan történik a keverés? — Megadott receptek szerint dolgozunk. A kezelőszemélyzet beprogramozza a gépbe a keverési arányt, és egyéb meghatározó adatokat. Ezután 'a számítógép végez és ellenőriz mindent. Egy- egy táp receptjét sajnos, nem vi- ( hétj ük mágnesszalagra, mert a beérkező tápanyagok minősége különböző, vagy éppen egy hiányzó alapanyagot kell egy hasonlóval helyettesíteni. i— Úgy tudom, hogy az irányítástechnikai osztálynak csak egyik feladata a karbantartás. Fejlesz-’ tenek is? — Bácsbokodi üzemünkben nemrég szereltünk be egy általunk készített számítógépes irányítót. Reméljük, jól sikerül a próbaüzem. A második félévben telepítjük majd a soltvadkerti takarmánykeverőnkbe a másakat. Ebben már modernebb mikroprocesszor van az előzőnél. — Kifizetődő házilag Ilyen bonyolult rendszerekkel foglalkozni? — Más cégtől másfél millió forintnál olcsóbban nem kapunk folyamatirányítókat. Mi nem egészen négyszázezer forintból hozzuk ki. A takarékosságon túl fontos szempont az is, hogy n programcsomagot úgy állítjuk össze, hogy az üzemeink adottságainak, feladatainak a legjobban megfeleljen, s így kevesebb élő munkaerőt kötünk le. Dr. Molnár Istvántól, a vállalat igazgatójától megtudtam, hogy az irányítástechnikai csoport folyamatosan telepít hasonló rendszereket a vállalat takármánvkeve- rőibe, s a jövőben más gazdálkodó egységek megrendelésére is vállalnak ilyen munkát. ■ L. Szabó László A TEXCOOP KOMMUNISTÁI A HATÉKONYSÁGÉRT Piacra, nyereségesen termelnek A beszélgetés nehezen kezdődött. Nem csoda, hiszen Lóránt Kálmánná, a kiskunhalasit Tex- coop pártvezetőségének titkárában, és Zöld Károly igazgató- helyettes, főmérnök, a pártvezetőség gazdaságpolitikai bizottságának vezetőjében még mindig ott él a bizalmatlanság. (Emléke, zetes, nem éppen hízelgő, olykor igaztalan írás jelent meg róluk.) A Skáia-Coop leányvállalatánál dolgozó kommunistáiknak, a munkásoknak és vezetőiknek pedig most már Igazán nincs szégyenkezni valójuk. — A régi gondok, a nehézségek még megvannak — kezdte nagyon szerényen a pártvezetőség titkára.. — Azon dolgozik a négy pártalapszervezet 124 kommunistája, hogy kikerüljünk .a kátyúból. Nagyon nehéz helyzetben voltaik 1983-ban, amikor a * Skála megvásárolta a vállalatot, de ettől kezdve kis lépésekkel ugyan, de haladtak előre. Olyah gazdálkodó szervezet irányítása alá kerültek, ahol a hatékonyság került előtérbe, ahol megvolt a fejlesztés lehetőségén kívül a nemzetközi kereskedelmi háttér. — Az elvárások — mondta Zöld Károly — a következők voltak : hatékony gazdálkodós, piacorientált termelés, rugalmas termelésszervezés, a veszteséges tevékenység felszámolása, illetve gazdaságossá tétele, a munkafegyelem megszilárdítása, az ösztönzési rendszer kialakítása. Nemcsak a gazdasági vezetőknek, de a pártvezetőségnek is munkastílust kellett változtatni, keresni annak lehetőségét, hogyan tudunk a már említettekben segíteni. Nem véletlenül készítenék évente a pártvezetőség tagjai gazdaságpolitikai tervet, amelyben a konkrét gazdasági feladatokat és a felelősöket is meghatározzák. Ezekben a tervekben természetesen kiemelt szerepet kap a Központi Bizottság határozataiban megfogalmazott tőkés és ’ szocialista exporttervek teljesítése. A kívánalmak megvalósítása igazán kemény, szívós munkát igényelt a pártalapszerveze- t éktől, a kommunistáktól, az üzem egész kollektívájától. E munkát siker koronázta, ugyam- is, amíg 1983-ban 47 milliós volt a gyár vesztesége, egy év múlva már 130 ézer forint nyereséget értek el, ebben az évben pedig 10 milliós eredményt várnak. — Ez év első felében — folytatta Lórántné — eredményesebben dolgoztunk, mint a múlt év • Naponta járja végig az üzemek munkahelyeit Lóránt Kálmánná — jobboldalt — a pártvezetőség titkára. azonos időszakában. A minőség 1,5 százalékkal javult, a szovjet export a bázishoz viszonyítva 150 százalékkal növekedett. A termékszerkezetben is történt változás, csökkentettük az exportnál a gyermekáruk arányát. A körkötött termékek gyártása termelékenyebb, mint a síkkötött áruké, ezért új profilként szabadidő- és tréningruháikat készítünk, amelyek egyébként is keresettek a szocialista országokban. A tőkés és hazai piacra a Flash Knit (villanófény) Amerikában véd- jegyzett síkkötött pulóvereket, kardigánokat készítjük. Ez a termékcsalád árbevételben igen eredményesnek bizonyult. — A piacra érzékenyebben reagáltunk, mint korábban — vette át a szót Zöld Károly. — Emlékezetes, hogy hiánycikknek számított a divatos háromszög női nadrág. Két hónap alatt százezer darabot gyártottunk. Tőkés exportra 200 ezer pulóvert küldtünk. A rugalmasabb tprtmelés szervezéséhez 'tartozik, hogy 350 kézikötő bedolgozót foglalkoztatunk — nyugdíjasokat, gyesen lévőket, fő- és mellékfoglalkozásban —, akik a lazakötésű, vastag divatpulóvereket készítik. ‘ A nagy >iértékű. Importgépeket ' Kiskunhalason a Texcoopnál há- < rom műszakban., üzemeltetik., de képesek kis szériákat — 10—200 darabig — gyártani, sőt, a magánkereskedőiket is kiszolgálják. Megragadnak minden lehetőséget a gazdaságosság érdekében. Kisiparosokat, kisszövetkezeteket bíznak meg bérkötéssel, de a hét vállalati gazdasági munkaközösség is jelentős hasznot hoz. A csévélőben például két vgmk végzi a fonalcsévélést. Korábban e munka 50 százalékát téesznek adták ki, most fele árért, s másfél milliós fuvarköltség-megtakarítással saját dolgozóik látják el. A lökésszerűen jelentkező tennivalókat, mint például a vasalást is a vgmk-k látják el, s az így felszabadult létszámot átcsoportosíthatták. — Erősödött a fegyelemsértések felderítése, és számonkérése, a társadalmi tulajdon0 védelme is — mondta a pártvezetőség titkára. — Ugyanakkor az ösz- tönzési rendszer alapelve: a differenciált teljesítménybérezés, amelyhez kapcsolódik az egyéni és csoportteljesítmény és a minőségi mozgóbér. Munkásnőink átlagosan 5 ezer forintot keresnek, de akad 12 ezer forintos kiemelkedő teljesítmény is. Kiskunhalason a Texcoopnál megkezdődött valami, amely a stabilitás, a termelékenység, a hatékonyság, a nyereség irányába mutat. A gyár a főmérnök megfogalmazása szerint — ma már nincs olyan helyzetben, hogy gazdaságos termelésbővítést nem hajthat végre, mert ninfi$,^.-Pénz. A fejlesztés lehetőségei adottak, igaz, sok gondot, nehézséget kell megoldaniuk, de a cél, és a hozzá vezető út ma már világos ... Gémes Gábor Napjainkban az élelmiszer- fogyasztásban világszerte mindinkább előtérbe kerül a magas fehérjetartalmú, tápanyagokban koncentrált, aránylag alacsony kalóriatartalmú étel. A táplálkozástudományi kutatások tapasztalatai szerint e sajátosságoknak a baromfihús kiválóan megfelel. A fehérjéket alkotó mintegy húsz amlnosavból nyolc nélkülözhetetlen. Ezt megfelelő mennyiségben és arányban kell kapnia a szervezetnek ahhoz, hogy fiatal korában a saját szöveteit felépítse, felnőtt korban pedig az elkopott, elpusztult sejtek regenerálódását lehetővé tegye. Az emberi fehérje felépítéséhez szükséges anyagokat a baromfihús, a > . tojás megfelelő mennyiségben tartalmazza. A tápanyag-táblázatok tanúsága szerint a csirkehús például 21,5 egységnyi fehérjét, 2,5 egységnyi zsírt, 0,4 egységnyi szénhidrátot, 150 egységnyi Bi- és 200 egységnyi B 2-vita- mint, valamint vasat és foszfort tartalmaz. Ugyanakkor a kövér sertéshúsban 100 kalóriára mindössze 3,6 egységnyi fehérje található; a pontyban 15,5, a borjúban 16, a sovány marhahúsban 17,2. Magyarországon szeretik a baromfihúst. Európában a barom- fifogyasztásban a harmadik-negyedik helyen állunk, és az egész világon is a középmezőnyben foglalunk helyet. Az élen egyébként az USA áll, ahol 17—18 kilogramm az egy főre jutó évi baromfihús-fogyasztás. A baromfihús termelése a világon 1983— 1984 között majdnem megkétszereződött, 23,9 millió tonnára nőtt. Képünkön egy korszerű nagyüzemi baromfifeldolgozó gépsor. KUN-FÉG mintaboltunkat 1985. augusztus 1-én megnyitjuk Kiskunhalas, Kossuth a 29. sz. alatt T.S 11-411 Tx.: 26-416 Forgalmazunk; különféle gázzal működő lakásfűtő berendezéseket és -alkatrészeket. Várjuk tisztelt vásárlóinkat. NUHEP „KUNÉP” Kiskunhalasi Építőipari Vállalat. 1563 A becses baromfihús
