Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-01 / 152. szám
„A FAEKE OLCSÓ, DE.. f FONTOS 'ÍÍSZTS&iekET KAPTAK 1985. július 1. hétfő • PETŐFI NÉPE * 3 Markusovszky-érmes röntgenorvos t ■, ' 1 Dr. Laczay András, a Hollós József Megyei Kórház radiológus főorvosa az Orvosi Hetilapnál kifejtett több évtizedes tevékenységéért a tavasszal megkapta az ezért járó rangos elismerést, a Mar- kusovSzky-emlékérmet. — Először e díj orvosi berkeken kívül kevésbé ismert névadójáról, Markusovszky Lajosról ejtsünk pár szót. Miért éppen az ő neve fémjelzi ezt a kitüntetést? — Markusovszky alapította 1857-ben a magyar nyelvű Orvosi Hetilapot, a világ egyik legrégebbi, folyamatosan megjelenő egészségügyi j orgánumát. Felbecsülhetetlen érdemeket szerzett közegészségügyi, egészségnevelési és az orvosképzés kidolgozásáért folytatott munkájával is. Felismerései rendkívül időállónak bizonyultak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az évente tartott Markusovszky- emlékünnepség előadásainak té-. mája mindig egy-egy általa felvetett gondolat "mái vetületét dolgozza felv — Hogyan került kapcsolatba ön az Orvosi Hetilappal? — Van az újságnak egy úgynevezett referáló rovata, amely egy közel ezer tagú hálózat segítségével a világ orvosirodalmát kíséri figyelemmel. Minden közreműködő a saját szakterületével kapcsolatos cikkekből ismertet havonta legalább egyet. Engem 1968-ban kértek fel erre a munkára, és nagyon szívesen vállaltam. Már akkor meghatároztam magamnak az azóta is tartott tempót: havonta minimum tíz szakcikket dolgozok fel. Már három :év múltán mejutalmaztak ezért a munkámért. Főként azt értékelték, hogy igen korai szakaszukban „ráéreztem” csak később jelentőssé váló tudományos eredményekre, amelyeket így a szokásosnál kisebb késéssel ismert rheg a magyar orvostársadalom. — Ezt nem értem pontosan. — Nézze, ezek a külföldi szakfolyóiratok is jelentős késéssel közük az illető ország orvosi híreit. Aztán időbe telik az is, míg ezek a lapok eljutnak hozzánk. Végül, mire megjelennek az újdonságok az orvosi hetilapbah, bizony, eltelik két év is. Ennek ellenére, ezt hangsúlyozom, ezek a dolgok merőben újak nekünk. A jelentőségük tulajdonképpen abban van, hogy tudomást szerzünk róla, mit, hogyan kellene tennünk a hatékonyabb gyógyításért — ha tehetnénk. Mert bármennyire szeretnénk is a megismert legkorszerűbb színvonalon dolgozni, ennek számos, elsősorban gazdasági jellegű akadálya van. — Tudtommal a referensi •munka mellett más tevékenységet is végez az Orvosi Hetilapnál; — Igen, 1974-ben felkértek a szakterületem témáihoz kapcsolódó eredeti tudományos dolgozatok lektorálására, később pedig recenzensi munkákkal is megbíztak. Az utóbbinak többszörös 'haszna van számomra: egyrészt eredeti forrásból ismerem meg a legújabb tudományos eredményeket, másrészt pedig — mivel a recenzens megkapja az értékelt könyvet —, gyarapodik a könyvtáram. Máskülönben ezekhez az értékes, drága könyvekhez nemigen tudnék hozzájutni. így pedig mindössze csak a szabad időmmel fizetek értük. — Többször elhangzott már, hogy az Orvosi Hetilapnál kifejtett sokrétű tevékenysége tulajdonképpen mind a szakterületéhez kapcsolódik. De pontosan mi is ez a szakterület? — Régebben röntgendiagnosztikának'hívták, de ez az elnevezés ma már két. okból sem helytálló. Először is, mert már régen nemcsak röntgensugarakkal dolgozunk; hanem — például — ultrahanggal, de tőlünk gazdagabb országokban széles körben elterjedt már a számítógépes rétegvizsgálat is. Nem igaz már az sem, 'hogy a „röntgenorvos” csupán a diagnózis megállapításáig foglalkozik a beteggel. Bizonyos radiológiai eljárásokkal magába a gyógyítási folyamatba is be tudunk avatkozni. Vannak olyan betegségek, amelyek e módszerek segítségével — a korábbi gyakorlattól eltérően — műtét nélkül is meggyógyíthatók. — Menhyire tudja hasznosítani mindennapi munkájában azt a sok ismeretet, amit'az Orvosi Hetilapnak dolgozva az evek során összegyűjtött? á Dr. Laczay András: ’„Minden fillér sokszorosan megtérül’’. — A már említett nehézségek miatt sajnos csak a töredékét tudom alkalmazni. Mégis, ’ sokkal többet, mint előző munkahelyemen, a komlói kórházban. Húsz- évet töltöttem ott, de nem túlzók, ha azt mondom: az itteni három év alatt szakmailag többszörösét sikerült megvalósítanom a korábbi két évtizedének. A kecskeméti kórházban a lehetőségek keretein belül szívesen karolják fel az építő, új-javaslatokat. — Ekkora elismeréssel a háta mögött: elégedett? — Tudja, én gyűjtöm az aforizmákat, ezért most egy ilyen bölcsességgel válaszolnék: „A megelégedettségtől az önteltségig nem nagy a távolság.” De nem csak ezért nem vagyok elégedett: ha az lennék, nem lenne, ami tovább hajtson, ösztönözzön az új felfedezések megismerésére) továbbadására, és főképpen alkalmazására. Mert én az utóbbiért is mindent megteszek, próbálom meggyőzni az illetékeseket, hogy a korszerű orvosi gépekért, a valóban költséges technikáért kiadott minden fillér sokszorosan megtérül. Egyik kedvenc aforizmámmal szólva: „A faeke olcsó, de faekével szántani drága” ... Szabó Klára Rovarirtás '•A házban futótűzként terjedt el, hogy kötelező rovarirtás lesz, amely kis lakás esetében 50, nagy lakás esetében 90 forintba kerül majd. Mindenki vér- mérsékletéinek megfelelően vette tudomásul a közlést, sokan nem ijedtek meg a kilátásba helyezett 5000 forint büntetéstől sem, s azt mondták, ném eresztik be a rovarosokat, mert náluk még nem láttak csótányt. ■ Magam szelídébb természetű ember lévén, csak kikérdeztem a kézi permetezőgéppel fölszerelt mestert, .mire jó ez az egész. — Ha a kedves lakó betartja a garanciális feltételeket. akkor négy hónapig biztosan megdöglik minden csótány és egyéb rovar, ami manapság előfordul a lakótelepeken. — Mégis, mik ezek a garanciális feltételek? t— Kérem, nagyon egyszerűek. Először is be kell engednie az ajtón, mert innen nem tudóm elvégezni a permetezést. Másodszor biztosítani keli, hogy mindent elrakjanak a per- metezés útjából. Harmadszor nem szabad eltávoli- . tani a kipermetezett mérget. — Miért, hogy lehet eltávolítani? — Nagyon egyszerűen. Ha például fel tetszenek mosni a lepermétezéft padlót, akkor egyszeriben megszűnik a garancia. — Nem súlyos ez a feltétel? Ahhoz képest, hogy nincs is a lakásban kiirtandó rovart — Majd lesz,, kérem. Ha négy hónapig nem tetszenek padlót mosni, majd lesz! G. J. Arcok a parlamentből A legfiatalabb, mint körjegyző A kereskedelmi bizottság elnöke Fontos tisztségeket kapott az országgyűlés alakuló ülésszakán több Bács-Kiskun megyei képviselő. A tanácskozás szüneteiben közülük kérdeztünk meg négyet, milyen gondolatokkal fogadták a megbízatást, mik lesznek a feladataik? Az Elnöki Tanács tagja Dr. Gajdócsi István (Baja, 13. választókerület) korábban a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke volt, most a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának tagjává választották. — Előző tisztemben, a bizottságban, a jogszabályok, főként a törvények és néhány törvényerejű rendelet véleményezése volt a feladat, viszonyítani azokat a gyakorlati élet mércéjéhez, és figyelni, kiszámítani, milyen lesz a várható fogadtatás. •Most, ha úgy tetszik, a másik oldalra kerültem, hiszen az Elnöki Tanács tagjaként a jogalkotásban veszek részt. S természetesen minden egyéb munkában, mert e testület az országgyűlések közti időszakban gyakorolja a reá ruházott jogosítványokat, havonta ülésezik, kinevez és felment, nemzetközi és protokolláris ügyeket intéz. Én továbbra is a Budapesten kívüli napi gyakorlatot fogom képviselni, úgy" érzetne ezt' iá'várják tőlem, Meggyőződésem, hogy ez a tevékenység JáZ'Jéífti§réti műhelyekben előkészített jogszabályok ügyében, de az élet minden más területén is elengedhetetlen. S á jogi bizottságban szerzett tapasztalatokra ezt a új munkát szilárdan építhetem. Az Alkotmányjogi Tanács elnöke Dr. Korom Mihály (Kiskunfélegyháza, 8. választókerület) egy, megalakulását tekintve, igen fiatal testület élén kamatoztathatja gazdag jogi, közéleti tapasztalatait. . «; — Az Alkotmányjogi Tanács már valóban nem új, de nem is régi intézmény, 1984-ben hozta létre az országgyűlés. Szocialista közéletünkben a demokrácia fejlesztéséhez hozzátartozik’ hogy alkotmányos elveink mind következetesebben érvényesüljenek a gyakorlati életben. Vonatkozik ez' az alkotmányra és az annak alapján kidolgozott jogszabályokra is. Ez társadalmi érdek. Az Alkotmányjogi Tanács nem azért létesült, mintha a törvényesség, az alkotmányosság betartásával gond lett volna eddig, vagy lenne a jövőben. De létével, mintegy garanciaként, segít az alkotmányosság kiteljesedésében. * A tanács — mint a parlamentnek alárendelt szerv — nem dönt önállóan, de megbízatása, hogyha indokolt, akkor az illetékeshez adott esetben egy tárca vezetőjéhez, a kormányhoz, vagy az országgyűléshez fordul. A tanácsban nemcsak képviselők kaptak helyet, hanem a jogi élet nagy tapasztalaté reprezentánsai is. Jóllehet, ez politikai testület, de nem -nélkülözheti az alapos jogi ismereteket. A munkamódszer fontos torvéhyí' előírása: egyes állampolgári ügyekkel nem foglalkozik, mert e testület nem panasziroda. • Nagy megtiszteltetés számomra,, hogy a tisztség betöltésekor rám esett a választás. ! Danka Márta (Kecskemét, 2. választókerület) is fölállt, s lejött az emelvényről, amikor elhangzottak a következő szavak: „Tisztelt országgyűlés, a tisztség- •viselők megválasztásával a korelnökség feladata megszűnt.” v — Rendkívül megtisztelő számomra, hogy 22 évesen, mint a parlament legfiatalabb tagja, ilyen megbízatást kaphattam, körjegyző lehettem. Életem leg- szeDO pillanata volt, úgy érzem egyszeri, megismételhetetlen. De az ünnepi percek elmúltával majd következik a gyakorlati munka. Igaz, először bizonytalan voltam, de most már, ahogyan jönnek a feladatok odahaza, úgy ez az érzés is elmúlik. Sok meghívás érkezett már eddig is a lakosságtól, pártalapszervezetektől, más kollektíváktól. S bár segítséget kapok, a saját utamat magamnak kell kitaposnom, nekem kell megtalálnom, mikor, milyen ügyben, kihez kell fordulnom, de úgy érzem menni fog. Az pedig a gyakorlatban alakul ki, hogy mely kérdésekkel kell a képviselőnek közvetlenül is foglalkoznia. Bár az én megválasztásomban szerintem döntő szerepet játszottak a fiatalok, áz idosek ügyét Is az ifjúságéhoz hasonlóan, hittel képviselem. Természetesen minden ihozzámfordulónák segítek. Ezt érezhették azok a korosabb emberek, akik már eddig is megkerestek. Nyers Rezső (Kecskemét, 1. választókerület) 1947-ben volt először képviselő. Legutóbb a kereskedelmi bizottság elnöki tisztét látta el, s e feladatkörében most újraválasztották. —1 Formailag nem változik a bizottság szerepe, az egyedüli eltérés az eddigi házszabályoktól — a megújítás jele —, hogy a bizottságok elnökét és titkárát is az egész parlamentyválasztja. Ezáltal kölcsönösen megnő a felelősség is. A lényeges módosulás: a mai helyzetben az eddiginél erőteljesebb ellénőrző, segítő munkát igényel a kormányzati politika. Ennek a módját kell kollektiven megtalálni, kialakítani a bizottságban. Az elnök szerepe jelentősen befolyásolja a munkát a témák 'megválasztásában, a munkatervek kidolgozásában, a javaslattételben, helyzetértékelésben. De a titkár tevékenységi köre is bővülni fog — legalábbis nálunk —, egyfajta munkamegosztás alakul ki, elsősorban a szervezésben. Minden bizottsági tagot el kell látnunk folyamatos és j azonnali információval, s egyes kérdésekben keresni kell a kapcsolatot a nem tag képviselőkkel is. Ha szükséges, szakértőket kérünk fel, albizottságot alakítunk, s törjük a fejünket, hogyan tudjuk érvényesíteni a választói, közmegítélést egy-egy különösen fontos kérdésben. Ami biztos: állandó témánk lesz, hogy a lakos-^ ság ellátása észrevehetően javuljon — az áruminőség és a kereskedelmi munka terén egyaránt. Váczi Tamás A június végi határ \ Ilyenkor június fordulóján, Péter-Pál után, amikor sokan már az üdülőhelyeiken pihennek, szinte mindenki figyelemmel kíséri á híradásokat a legnagyobb nyári munkáról: az aratásról. Idén a gabona betakarítása késik. Eddig csak néhány gazdaságban végeztek a legkorábban vágható őszi árpával. A legtöbb helyen a gépek, s kezelőik ugrásra készen várják, hogy az időjárás melegebbre fordultával mikor ad szabad utat a munkának. A szántóföldi zöldségfélék és a kapásnövények is a tartós napsütést várják. A mezőgazdaság többi ágazatában azonban bőven van tennivaló, A gyümölcsösökben a cseresznyeszedés befejeztével g meggy szezon féüdejénél tartanak. Kecelen eddig száz tonna megy- gyet vásárolt fel négy telephelyén a helyi áfész. A hét végén csaknem 80 tonna Pán- dy és. pipacsmeggyet szedtek le a termelők. Megyeszerte készülődnek a barackok szedésére is. Ha marad a verőfény, akkor a hét közepe után már megkezdődik az ízletes gyümölcs szezonja is. A szőlőben a zöldmunkák, a gyomirtás, és a párás, hűvös, csapadékos idő után a gombabetegségek elleni permetezés ad munkát. , Június utolsó hétvégéjén a kisebb kertek tulajdonosai sem pihentek. Szombaton és vasárnap szinte mindegyik kertben tüsténkedtek. *- ■■ jj • Lakiteleken a Szikra Termelőszövetkezet szőlőjében épitőtáboro- zók irtják a gyomot. Az első turnus most tart félidejénél. 4 A szőlőben a legtöbb munkát ilyenkor a permetezés adja. A sóit vadkerti Szőlőskert Szakszövetkezet és a kecskeméti Ag- roker Vállalat közös gazdaboltjában ilyenkor nagy a forgalom. ' (Czauner—■ Straszer) A keceli meggy az országhatárokon túl is hires. Stenczel Sándor egyike annak a sok száz helybélinek, aki az elkövetkező napokban többször is megfordul a felvásárlóhelyeken. Húsz meggyfája van, ezúttal 50 kilogrammot hozott, amit a kosárból hat kilogrammos rekeszekbe öntenek át, s repülővel szállítják a moszkvai VIT-re. • A kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben, ahol 690 hektárra vetettek zöldborsót, pénteken végeztek az ötödik fajta felszedésével A szemet, eddig kilenc- száz tonnát, a Kecskeméti Konzervgyárba szállítják, a zöldet pedig silózzák. A munka, amit ma folytatnak, még három—négy hétig tart. • A legtöbb gazdaságban, ahol a kombájnok még várják, mi. kor indulhatnak a határba, ilyenkor van idő az apróbb hiányosságok pótlására. A félegyházi Lenin Tsz szervizmestere, Tóth István egy, a tizenkettedik aratására készülő kombájn irányjelzőjének buráját cseréli.
