Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-03 / 154. szám
*4 9 PETŐFI NÉPE « 1985. július 3. JOBB MUNKASZERVEZÉSSEL Helyi érdek és a pártszervezet A párt gazdaságirányító és ellenőrző tevékenységének minden szinten — a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig — közös cél- j.i, vezérlő elve a népgazdasági érdek képviselete és érvényesítése. E munka eredményessége nagyrészt a feladat konkrétságától, értelmezésétől, és a jól megválasztott módszerek alkalmazásától függ. Az érdek egyáltalán nem'elvont, nem elméleti feltételezés, a maga módján nagyon is konkrét. A. gazdasági szabályozók, az irányítási mechanizmusok, az ösztönzési rendszerek, az ésszerű szervezeti megoldások, a piaci versenyszabályok közvetítik lefordítják a tennivalókat egy-egy ágazat, vállalat, üzem, brigád és dolgozó nyelvére. Végül is megfogalmazódnak a mennyiségi és minőségi előírások, a takarékossági intézkedések, a jövedelemnövelési követelmények, és így tovább. A pártmunka a maga sajátos eszközeivel segíti, értelmezi ezt az érdekegyeztetési, mondhatni „érdeklebontási” folyamatot, és mozgósít a végrehajtásra. Tehát nem az egyéni vagy az üzemi érdekekkel, törekvésekkel szemben, hanem azokkal többnyire egybeesőén képviseli a népgazdasági érdekeket. Jól kitűzött célok alapján a pártirányítás és -ellenőrzés szükségét látva, a pálya módosítását kezdeményezi, és nem a menetirány megváltoztatását. Nélkülözhetetlen a jó szabályozás Az érdek, mint tudjuk, az emberi cselekvés fő mozgatórugója. Ennek érvényesülésével szemben a politikai módszerek alkalmazása, a meggyőzés, a felvilágosítás eleve hatástalannak bizonyul. Ezért az eredményes politikai munka számára is nélkülözhetetlen a jó szabályozás, a következetes belső szervezeti és érdekeltségi rendszer. Olyan gazdasági környezet kialakítása, amelyben ami jó és hasznos az egyénnek, az jó és hasznos a vállalatnak is. A vállalat gyarapodása pedig egyben a népgazdaság felvirágzását is szolgálja. A gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy a különböző szintű pártszervek és szervezetek képesek elvi politikai munkával az érdekeket helyesen értelmezni, igényestmércét alkalmazni, az esetleges ‘torzulásokat, felfedni. Képesek a kollektíva mozgósítására, ha szükséges, a bajok felfedezésére, orvoslására. Eligazodnak a vállalat és a kormányzati szervek vitáiban. Amikor nem a helyi „készülékben van a hiba”, javasolják a központi intézkedések, szabályozások módosítását, az érdekegyeztetés mechanizmusának javítását. A pártszervezetek néni érthették egyet például az átlagbér-szabályozással, amely a kapun belüli munkanélküliséghez vezetett. Mint ismeretes, ennek a módszernek az alkalmazásával a jól dolgozókat csak úgy tudták megfizetni, hogy kispénzű, „vatta” embereket is alkalmaztak. Az ez év elejétől ét vényes kere- setszint-szabályozás viszont rdf'teltté teszi a vállalatokat a felesleges létszám leépítésében. A pártszervezetek, amelyek maguk is kezdeményezők voltak — nagyon helyesen — támogatják ezt a régóta sürgetett folyamatot. Közben persze felszínre kerülnek súlyos szociális problémák, azáltal, hogy esetenként a csökkent munkaképességű dolgozóknak is ajtót mutatnak. Kockázatokkal is számolva A teljes foglalkoztatás feltételeinek megteremtése állami feladat, a vállalatok a hatékony foglalkoztatásért felelősek. Ezt vállalják most a létszámleépítéseket kezdeményező gazdasági -vezetők. Joggal. Előbb-utóbb viszont központi intézkedésekkel kell segíteni, ösztönözni a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatását. Ebben a helyzetben a pártszervezet úgy képviseli a népgazdasági érdekeket, és egyben a humánus megfontolásokat — nem szembehelyezkedve a szabályozó hatásokkal és a vállalati célokkal —, hogy helyileg ösztönzi, kezdeményezi olyan munkalehetőségek feltárását, ahol a csökkent munkaképességű dolgozók teljesértékű emberként dolgozhatnak, helytállhatnak. Igényes szakmai munkával, bátran vállalkozó gazdaságvezetői koncepcióval, kockázatokkal is számoló vezénylettel lehet csak kikerülni a gazdasági hullámvölgyből. A párt- szervezet nem csupán szemlélője, asszisztálja az jröfeszítéseknek. Ihletője, kezdeményezője, bátorítója a cselekvéshez nélkülözhetetlen szemléletbeli változásoknak. Átleodjteni a holtponton És mennyiféle tudatformáló lehetőség, kötelesség! Átlendíteni az egyes embert, vezetőt és vezetettet, a kisebb-nágyobb kollektívákat a holtponton. Áttörni a kezdeményezések és „ötletrohamok” útját álló konzervatiz- mus gátjait. Legyőzni a nem minden esetben népszerű intézkedések miatti szorongást, a kishitűséget; az újjal szembeni idegenkedés leküzdéséhez lelkierőt, bizalmat önteni az ' emberekbe. Soha nem volt ólyan nagy szükség és lehetőség a hatásos eszmei-pártpolitikai munkára, mint éppen napjainkban. Az üzemek is, a pártszervezetek is a kiélezett nemzetközi gazdasági versenyben helytállásból vizsgáznak. Sikerre csak akkor számíthatnak, ha a dolgozó kollektívák legszemélyesebb ügyévé válik a „kitörés”. A hatásos érdekeltség és a magasfokú tudatosság a teremtő energiák felszabadulásán mérhető, s azon, hogy az egyén mit tész saját maga és az ország boldogulásáért. Kovács József Fejleszti exportját a dunavecsei konfekciógyár mm • A duna- . vecsei konfekciógyár termékei nagy részét dollárért értékesíti (Malinak Árpád felvétele) Évtizedes múltra tekinthet vissza Dunavecse és a PNYV kapcsolata. A kezdet kezdetén, a település eltartó és megtartó képességének javításé érdekében, több nagyvállalat is „bebocsátást” kapott a községbe. A helybeli és a környék falvaiban lakó asszonyok életében korszakos változás volt ez. Csökkent azoknak a száma, akiknek nap mint nap Dunaújvárosba, Budapestre vagy Paks- ra kellett ingázni. Ha szerényebb fizetéssel is, de végre helyben találtak munkalehetőségeket. A PNYV új gyárát 1979-ben adták át. Ez a nagyközség legmodernebb üzeme, s ma már há- romszázötven dolgozót foglalkoztat. Termékeik — ágyneműk, konyha- és kempingtextíliák — ismertek, keresettek a hazai üzletekben és a híres nyugat-európai áruházláncok is szívesen vásárolják a vecsei gyár . ízléses áruit. — Egy évtized kellett ahhoz — mondja Csűri Márton igazgató —, hogy a korábban mező- gazdaságban dolgozó kollektíva alkalmazkodni tudjon az ipari termelés sajátosságaihoz. A betakarítási munkák idején még ma is nehéz egyeztetni a szabadságokat. Visszatérő gondunk volt, hogy az első félévi termelés nehezen indult. A Budaprint központi raktára csak akadozva szállít ebben az időszakban, mi pedig nem tarthatunk „biztonsági” készleteket. Az első negyedévben az alacsony bérek miatt nagy volt a kilépések száma, s ez az egész év eredményességét veszélyeztette. Túlórával tudtuk csak ellensúlyozni a lemaradást, ami nem igazán vonzó a dolgozóink számára. Legnagyobb sikerünk: megoldottuk a termelés lépcsőzetes beindítását, a szabadságok ésszerűbb ütemezésével és olcsó alapanyagokból tartalékok képzésével. — És a táppénzes ügyek? — Ezen a téren is lett megoldás : munkaverseny-szerződést kötöttünk a szakszervezettel. Aki több alkalommal is hiányzik, az sajnos kimarad az előnyös feltételekkel szervezett akcióból. A módszer hatott: a táppénzes napok száma lényegesen csökkent. — Sajátos vonás a dolgozók alacsony — 30 év körüli — átlagéletkora. Ez hogyan „hat” a termelésben? — Talán könnyebb az új kezdeményezéseknek érvényt szerezni. Könnyebb dolguk van a munka- szervezőknek, hiszen nincsenek „ősi” tapasztalatokra és szokásrendre hivatkozó kollégák. Persze, nehézségeink is vannak emiatt. Nincs még elég rutin: egyszerűen elintézhető dolgok is problémát jelentenek esetenként. Hiányzik ,a megállapodott, jövőt tekintő középkorúak csoportja. Jelentős részük — 60 fő — gyesen van. Ezért a gépparkunk nincs kellően kihasználva. Vagyis: vár még feladat a szervezőkre. — Persze, nemcsak termelni kell tudni, hanem eladni is. Milyen a piaca a konfekcionált lakástextíliának? — 1984-ben a tőkés exportunk meghaladta a . négymillió dollárt, az összes árbevételünk elérte a négyszázmillió forintot. De tovább akarunk lépni. Munkánk során fontos szerepet kapott a piackutatás, a marketing. Legfőbb célunk, hogy a hagyományos kereskedelmi partnereink mellé Újabbakat szerezzünk itthon és külföldön egyaránt* Persze, ehhez elengedhetetlen termékeink szavatolt minősége. Mert ma már nem csak á Quelle, a Rietz vagy a Globus áruházlánc kíván igényes munkát, ízléses és praktikus csomagolást, hanem, a kelet-európai és a hazai vevőink is. Ma már nekünk is nehéz terepen kell megállni a helyünket, sőt az is szükséges, hogy előre haladjunk! F. P. J. \ TESTVÉRMEGYEI TAPASZTALATCSERE Románia híres borvidékei MELLÉKTERMÉKKEL — OLCSÓBBAN A borsószár hasznosítása Tasson • A cséplőgép utált el kell igazítani a szárat, hogy egyenletesen száradjon. (Méhest Éva felvétele) A Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete szervezésében tanulmányutat tettünk Romániában, melyen az intézet dolgozóin kívül részt vettek társintézetek és gazdaságok szakemberei is Szakmai programunk első állomása volt az Álba Iulia megyei Balázsfalva, ahol szívélyes fogadtatásban volt részünk. A város a Küküllő völgyében fekszik, szőlő- és gyümölcstermő vidék. Ökológiai adottsága a sav-, illat- és zamatgazdag minőségi fehérboroknak kedvez. A Balázsfalvi Szőlészeti és Borászati Kutató Állomáson rövid tájékoztatást kaptunk munkájukról, terveikről, problémáikról. Bejártuk a gondozott szőlőültetvényeket, és a program befejezéseként hangulatos borbírálaton vehettünk részt. Megismertük borfajtáik közül a Küküllő- menti Leánykát (Fateasca alba), a Királyleánykát (Fateasca regale), a Szürkebarátot, Traminit, Muscat Ottonelt, Neuburgert. Jó hangulatban érkeztünk meg utunk következő állomására a Maros völgyébe, az Ompoly torkolatánál fekvő Gyulafehérvárra, a testvérmegye székhelyére. Másnap reggel rövid városnézésre került sor. Láthattuk Erdély legmonumentálisabb román kori építményét, a XII. században épült püspöki székesegyházat Gyulafehérvárott. A székesegyház mellett áll a hatalmas, reprezentatív görögkeleti katedrális, mely a bizánci stílus jegyeit hordozza. Ezt követően a Jidvei Állami Gazdaság bor- és pezsgőüzemét kerestük fel. Vendéglátóink bemutatták a szőlőfeldolgozó gépsort, a tárolópincét és a palackozóüzemet. A megkóstolt borminták alapján megállapítottuk, hogy boraik magas alkoholtartal- múak, ízben gazdagok. Délután utunkat folytatva Segesvárra érkeztünk, ahol tiszteletünket tettük az új Petőfi-emlékműnél. Utunk további szakaszán Ploes- titől északkeletre megnéztük a dombos lankádon a Délül Mare-i borvidéket. A meglátogatott Valea Calugareasca, a Román Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Központja. Tíz kutatóállomás tartozik hozzá. Fő témájuk a kutatás, s emellett a termelés. Tájékoztatójuk után bejártuk szőlőültetvényeiket, ahol szép példáját láthattuk a lejtős területek teraszos kiképzésének, művelésének, és a csepegtető öntözés kialakításának. Fő fajtáik a Cabernet sauvignon, Merlot, Babeasca neg- ra, melyek néhány éves ászkolás után különleges minőséggel rendelkeznek. A szakmai program a Piet- roasa-i Kutató Állomáson folytatódott. A történelmi borvidék kutatóállomását 1893-ban alapították. Pietroasa körzetében, a meszesebb talajon termelt Kövér szőlő (Grasa), Román muskotály (Tamijoasa romanesca) Busuioa- ca híres, aromás borkülönlegességet adnak. A következő napon a Mur- fatlari borvidékre mentünk. Ez Constantától nyugatra, a Fekete-tenger közelében fekszik. A Murfatlari Kutató Állomást 1943- ban alapították, a Dobrudzsái borvidéken. Erre a tájra jellemző a nagy szárazság, szőlőfajtái magas cukortartalmúak, boraik aromában gazdagok. Ezzel a programmal szakmai része utunknak véget ért. A Pietroasatól már nem messze volt a tenger. A délutáni órákban érkeztünk meg Mamaiaba. Nagy élményt jelentett számunkra meglátni a forrósán habzó, hullámzó tengert. A kellemesen langyos vízben lemostuk az'út porát, s leheveredtünk az aranyló homokban. Romániai vendéglátóink mindent elkövettek annak érdekében, hogy jól érezzük magunkat és gazdag élményekkel, tapasztalatokkal térhessünk haza. .Örömmel fogadtuk, hogy ők is szeretnének megismerkedni hazánk szőlőtermesztésével és borászatával. dr. Szilágyi Attiláné könyvtáros Nagy Béla kertészmérnök Bács-Kiskunban az idén minden eddiginél nagyobb területen vetettek zöldborsót. Tavaly rekord termésátlagok voltak, s az idén is kedvezett az időjárás a hüvelyes növény fejlődésének. A termés nagyrészét a Kecskeméti Konzervgyár dolgozza fel. Mi történik — a jelentős mennyiségű zöldtömeggel — a szárral? A tassi Dózsa Termelőszövetkezetben — 400 hektárral a második legnagyobb borsótermesztő a megyében — három formában hasznosítják. Szatmári Ferenccel, a termelőszövetkezet elnökével erről beszélgettünk. — A félhasználás módja az időjárástól függ. Eső nélküli, napos idő kell ahhoz, hogy szénaként gyűjtsük be az értékes növényi részt a földekről. Ha ez nem lehetséges, silót készítünk belőle. — Ennek mi a feltétele? — Silónak már nedvesebben is felhasználható a borsószár, azonban nagyon fontos, hogy szárazanyag-tartalma elérje a 35 százalékot. Az idén sajnos volt példa arra is, hogy a sok eső miatt olyan nagy volt a nedvességtartalom, hogy kénytelenek voltunk a harmadik hasznosítási formát választani és leszántottuk. Ellenkező esetben megpenészedett volna, s így már silókészítésre, állati' fogyasztásra nem alkalmas. — Van valamilyen saját receptjük? — Ezt már a termelő- szövetkezet szarvasmarha-telepén a 'nagy, betonból készült si- lótározó mellett kérdeztem az elnöktől. — Jó silót, amit az állatok is szívesen fogyasztanak, csak alapos munkával lehet készíteni. Nagy gondot fordítunk arra, hogy taposás, tömörítés után ne maradjon levegő a kazalban. Minden negyedik-ötödik nap egy „kalappal” — mely nedvesebb, lédúsabb réteg az előzőeknél — lezárjuk az addig betárolt meny- nyiséget. Szezon végén az egészet fóliával borítjuk be. — Nagy szerepe van a silónak a szarvasmarha-állomány takarmányozásában ? — Ma nagyon drága ^mulatság” az állatállományt fő vetésromfddaraboló üzemet. Itthon, Háláson pedig megfelelő szervezéssel emelte ennek a részlegnek a teljesítőképességét. Képünkön ben termesztett növényekkel ellátni. Melléktermék feletetése — mint a fehérjékben gazdag, nagy tápértékű borsószár — sokkal kifizetődőbb. Az elmúlt télen például nagyon jól jött a siló. Takarmányszegény időszakban biztos tartalékot jelent, s szerepe van abban is, hogy szarvasmarhatartásunk nyereséges. L. Szabó László a vállalat dolgozód exportra szánt terméket csomagolnak a kiskunhalasi üzemben. ALKALMAZKODÁS A PIAC IGÉNYEIHEZ Csomagolják a baromfiterméket Javult a baromfipiac. Különösen a darabolt és ízlésesen kikészített, csomagolt termékek iránt növekedett a kereslet. A hazai és a külföldi vásárló- közönség igényeihez alkalmazkodva a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállatait ennek megfelelően bővítette kapacitását. A Tolna megyei Báta- széken, a dunántúli partnereihez közel létesített baI
