Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-03 / 154. szám
1985. július 3. * PETŐFI NÉPE © 3 A Bács-Kiskun megyei Tanács alakuló ülése «111111 umy-c MPHIH • i|pi © A megyei tanács tisztségviselői és a végrehajtó bizottság tagjai leteszik az esküt. (Folytatás az 1. oldalról.) Borsódi György elmondta, hogy a választás egész időszakát, annak előkészítését is jól szervezett, összehangolt, aktív közéleti tevékenység jellemezte, az, illetékes szervek körültekintően készítették elő a választás lebonyolításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A jelölés és a szavazás nyugodt, jó politikai légkörben zajlott le. A választópolgárok éltek törvényadta jogaikkal, leadták szavazatukat a népfront jelöltjeire. Egy országgyűlési választókerületben és 44 tanácstagi választókörzetben került sor pótválasztásra. A választások során Bács-Kiskun megyében megválasztottak húsz országgyűlési képviselőt és 19 pótképviselőt, összesen 2727 tanácstagot és 1953 póttanácstagot. A helyi tanácsok alakuló üléseiken jelölték és választották meg a megyei tanács 86 tagját. A választási elnökség javasolta, hogy a megyei tanács megalakulása alkalmából köszöntse,' BácsnKiskű'rír', lakosságát, ,mond-4 jón köszönetét a ’választási munkában részt vett szerveknek, szervezeteknek és aktivistáknak. A megyei tanács a választási elnökség jelentését elfogadta, a javaslattal egyetértett. Ezután dr. Posváncz László terjesztette elő az ügyrendi bizottság jelentését, amely szerint a megválasztott tanácstagok mandátuma törvényes, s ennek megfelelően érvényes is. A megyei tanács elfogadta a jelentést, ugyanakkor megbízta a bizottságot a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatával, amelynek eredményéről a legközelebbi ülésen számol be. Az ülés, további részében Farkas József a Hazafias Népfront megyei bizottságának javaslatát ismertette a megyei tanács elnökére, elnökhelyetteseire és a végrehajtó bizottság többi tagjára. A megyei tanács a javaslattal egyetértett, majd titkos szavazás után az ügyrendi bizottság elnöke ismertette az eredményt. Ennek megfelelően a Bács-Kiskun megyei tanács elnöke ismét DR. GAJDÓCSI ISTVÁN lett. Általános elnökhelyettes Tohai László, elnökhelyettesek: dr. Matos László és dr. Geri István. A végrehajtó bizottság további tagjai a következő megyei tanácstagok lettek: Bercsényi Zoltán, a KSH megyei igazgatója; Erdélyi Ignác, a MÉSZÖV elnöke; dr. Gátay Ferenc, a BÁCSÉPSZ.ER igazgatója, Hegedűs János, a pálmonostori Keleti Fény Tsz elnöke, dr. Kincses Ferenc, Baja város Tanácsának elnöke, Korsós Istvánná, a soltvadkerti Szőlőskert Mező- gazdasági Szákszövetkezet laboránsa, dr. Mező Mihály, Kecskemét város Tanácsának elnöke, dr. Molnár István, a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója, dr. Nagy Károly, Lajosmizse nagyközségi Tanács elnöke és Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. A megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, dr. Arvay Árpád — akit a tanács határozatlan időre nevezett ki — hivatalból tagja a végrehajtó bizottságnak. A megyei tanács megválasztott tisztségviselői és a végrehajtó bi' zottság többi tagjai ezután letették a hivatali esküt, majd dr. Dobos László korelnök a tanácsülés további vezetését átadta dr. Gaj- dócsi Istvánnak. < : Bács-Kiskun megye Tanácsának elnöke megköszönte a bizalmat s kifejezte azt a véleményét, hogy a bizalomra csakis tisztességes és eredményes munkával szabad válaszolni. Megköszönte azok munkáját, akik egy, vagy több ciklusban voltak a megyei tanács tagjai, s arra kérte őket, hogy tapasztalatukkal, felkészültségükkel legyenek továbbra is segítségére a testületnek abban a nem könnyű munkában, amit a hetedik ötéves terv megalapozása, előkészítése és végrehajtása jelent. Beszélt arról, 'hogy erre a segítségre nagy szüksége van a testületnek a kongresszusi határozatokból adódó feladatai megvalósításához. Sokat kell tenni a lakosság igényeinek jobb kielégítése, s ezen belül is a fiatalok lakáshelyzete javítása, az idősek életkörülményei jobbá tétele, az iskolák, tantermek építése és a művelődési célok elérése érdekében. A most megalakult megyei tanácstól azt kérte, hogy feladatát s egyben kötelességét mindenkor a szocialista demokratizmus szellemében végezze. A megyei tanács a következőkben — ugyancsak a népfront javaslata alapján — megválasztotta a számvizsgáló és a tervgazdasági bizottságot. Az előbbi elnöke Szendrey Sándor, titkára Kvalla Ferenc lett. A tervgazdasági bizottság elnökévé Tohai Lászlót, titkárává pedig Gaborják Józsefet választották. Ugyancsak a tegnapi ülésen választották meg a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyetteseit _és tagjait. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a megyei tanács végrehajtó bizottságával egyetértésben tett írásbeli javaslatát elfogadva a megyei NEB elnökévé Szvorény Jánost, elnökhelyettesévé Tréfás Antalt, társadalmi elnökhelyettessé pedig dr. Szűcs Endrét és Suhajda Istvánt választották meg. A megyei NEB tagjai a következők: Diószegi Dezső- né, dr. Faragó Kálmán, Forczek András, Gaál Ödön, dr. Hévizi István, dr. Jobbágy Lajos, dr. Tóth Károly, Zubor Lászlóné és dr. Wolfárt Mária. A megyei népi ellenőrzési bizottság tisztségviselői és tagjai letették a hivatali esküt. A bíróságokról szóló törvény értelmében a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit a megyei • tanácsok választják meg öt évre, A Hazafias Népfront megyei; bizottsága javaslatát a népi. ülnökök személyére a tanácstagok írásban megkapták s azzal egyetértettek. Ennek megfelelően a megyei bírósághoz 30, a munkaügyi bírósághoz pedig 80 népi ülnököt megválasztottak. Dr. Hetényi István kért szót ezután. A pénzügyminiszter a kormány nevében köszöntötte a tanácsülést, a megválasztott tisztségviselőket. Röviden szólt a választásokról, s az azt megelőző jelölőgyűlésekről. Elmondta, hogy a Bács-Kiskunban most megalakult megyei tanács munkájának alapját a korábbi években folytatott ténykedés alapozta meg, azt ikell tovább folytatni. A választások — mondta a miniszter — megerősítették a tanácsok életrevalóságát, amit éppen Bács- Kiskunban többször is meggyőzően bizonyított a testület a korábbi években. A továbbiakban szólt a VII. ötéves terv jó előkészítésének fontosságáról, a vállalatok önállóságának növekedéséről, a párt XIII. kongresszusának határozatairól, s az ezekből a tanácsokra háruló kiemelkedően fontos és nem könnyű féladatokról. Végül dr. Hetényi István megköszönte a meghívást, hogy részt vehetett az ülésen és a következő öt esztendőre jó munkát kívánt a megalakult tanácsnak. A Bács-Kiskun megyei Tanács alakuló ülése dr. Gajdócsi István zárszavával ért véget. G. S. Cj tanácstagok dr. Hetényi István társaságában. K airóban kongresszust tartottak az építészek. Az előadások, hozzászólások java az elkésett modernkedés ellen és az emberléptékű architektúra mellett foglalt állást, örülünk, hogy az építészek nemzetközi szervezetének magyar alelnököt választottak, Böhönyei Jánost; Kerényi József pedig Kecskemét város építéséért díjat kapott, Makovecz Imrét a világ legjobb tíz építésze közé sorolták. De a kongresszuson elhangzottak nem hagyhatják érintetlenül a magyar építészet és belsőépítészet felett töprengőket. S ilyenek egyre többen vannak. 1 ,T ^ ■ yl— J*-» 4 i furáim rs 1 jp <kpfrqrizp Lassan ugyan, de az építészet kezd közüggyé válni. A közvélemény mozgósítása, de még passzív jelenléte is igen fontos ebben a közügyünkben. Amikor Varsót újjáépítették, közszemlére ki tették a terveket; a lerombolt városrészekről házakról, berendezésekről fotókat, rézkarcokat, terveket, rajzokat kértek, figyelembe vették a lakosság észrevételeit. A megújult belvárost a ' varsóiak magukénak tudják, mert részt vettek egy akarattal a munkában. Máskor megoszlanak a vélemények; Kecskeméten még mindig nincs egyetértés abban, hogy a város központjából kizárták a tömegközlekedést, igaz, a járókelők javára, de a közlekedés hátrányára. „Meg kell találni a módját, hogy azt nyújtsuk az embereknek, amit ők akarnak élvezni, nem pedig azt, amit az építész szán nekik élvezetül” — hangzik a mai építészek többségének egybehangzó véleménye. Ha az építészet megtalálja a helyes egyensúlyt, befogadásra talál. Alvar Aalto a finneké, Gaudi a spanyoloké, pedig egy korban két véglet. Bármelyikőjü- ket adaptálnánk a mi körülményeinkre, Gaudi buja dekorativi- tásával, Aalto szigorú tárgyiassá- gával, idegen maradna. De mindkettőtől megtanulhatjuk, hogy saját körülményeik feladataiból indulnak ki. Gaudi új barokkja, sok árnyékot adó felületével kedvez a tűző nap elől elbújóknak, díszítő kedve a spanyol játékos elevenségnek, Aaltónak a természetre nyitott nagy ablakai, portáljai a fényre szomjas finneknek, tágas terei a falak között védelmet keresőknek. A kongresszuson — a köznapokon is — sokat vitatott postmo- dernizmus, tehát a tegnap még korszerű építészet valamiféle aktualizálása azért volt napirenden, mert bizonyos stílust, formát erőszakol, s nem azt nyújtja, amit az ember, a társadalom java kíván. Ha nagyon leegyszerűsítjük, azt mondhatjuk, a két háború közötti „modern” építészet az azt megmegelőző kisipari módszerekkel szemben tömegesen előállítható, olcsó, célszerű architektúrát kívánt teremteni a funkcionalitás jegyében. A ma építészete pedig vagy folytatja a funkcionalizmust, (gondolva a világ minden részén egyforma, sivár skatulyaházakra), vagy pedig leplezi azzal, hogy feldíszíti az épületet kívül-belül, de meghagyja antihumánus sablonjait. Ezernyi mentség van a hibákra, de ezek nem zárják ki, hogy ne tudatosítsuk és ne törekedjünk a jobbra. Hiszen ha épületeink jól funkcionálnának, és biztosítanák kényelmünket, nyugalmunkat, szükségleteinket! De ennek hiányát .nem pótolják cifra vagy színes üvegerkélyek, a tűző nap ellen emelt épületpaj- ZSQk, , , _ I Á postmodern izmus Igyekszik kitörni az egyhangúságból, de egyénieskedő kísérletezések árán. A „regionális építkezés”, ami a népi építkezésből és szerves egészben, a tájban való gondolkodás egyességéből született. De ez még az új építkezésnek csak egyik formája, Szemlélete. A nehezebbje hátra van. Ha építtető és építész egyaránt komolyan venné, amit évtizedek óta hirdetünk, vagyis, hogy az épület van az emberért, hogy organikusan a táj, a település szerves egészét figyelembe véve építkezzünk, hogy architektúra és természet egyensúlyban legyen, hogy belülről kifelé építkezzünk a ’két-három emeletig terjedő bioszférában, s ha ügyelnénk az épület és belseje összhangjára, az emberi léptékre, arra a jó közérzetre, amit az épületnek kellene biztosítani — akkor az érdeklődés fényébe kerülhetnének a magyar építészet legjobbjai. S ami még fontosabb: jó közérzetünk birtokba vehetné jó reménységre biztató építőművészetünket. De ez talán már nemcsak az építészeken múlik. K. A. Posta a pusztán A monda szerint: Kamuthi vitéz (bátor izsáki fiatalember) miután egy — a később Nyakvágónak elnevezett — határbeli buckánáWkardjával elválasztotta Buka Türk bég fejét nyakától, kopjáján a környék falvait nyomorgató pogány szűkre szabott ábrázatával egyenesen Kecskemétre indult. A gyümölcsös városban pedig a bíróhoz ment, hogy szalutáljon: „elvégeztetett...” A városi vének a hőstett jutalmául any- nyi földet adtak az izsákiáknak, amennyit egy napi lovaglással, megállás nélkül bejár fiuk. Hogy merre és mennyit trappolt egy nap a Kamuthi lova? Ezt legjobban az izsáki posta külterületi kézbesítői — Hajnal Sándor és Bus László — tudják, akik a szolgálati Nivával naponta vé- gigkocsikázzák az izsáki határt, hogy a dűlőutak mentén megkeressék az apró zöld postaládákat. Kamuthi köre, a terepjáró órája . szerint közel nyolcvan kilométeres volt... Ezt már az egyik Matyó-pusztai „megállónál” tudtam meg, a terepjáró utasaitól. — A „modern” pusztai postának is külön története van — mondta Hajnal Sándor, az izsá- ki kézbesítőbrigád vezetője. — Én még emlékszem rá — kerékpáros postás koromból —, amikor a nagy táskával esőben, sárban vittük a küldeményeket a címzettekhez. Sokan kismotorral is próbálkoztak, de a hidegek beálltával még gyalog is kellemesebb volt, mint- a robogón. Izsákon 1974-ben — Hambalkó Feri bácsi irányításával — szerveződött először gépkocsis brigád. Én azóta járom négy keréken a dű- lőutakat. — Olyan ez a körjárat — vette át a szót Bus László — mintha a fél határra rányitnánk naponta a kaput. Sokan várnak ránk a támpontoknál, ahová a pontos időre általában meg is érkezünk. Nem szabad késnünk, mert mindenkinek drága az ideje; aztán esőben, hóban nincs, ami védje a nyugdíjra, újságra, levélre várakozókat. Harminchét támpontunkon, 1100 postaláda tartozik hozzánk. Könnyen a szemünkbe tűnik, ha valakit már több napja nem láttunk a szokásos találkahelyen. Mi lehet vele? Érdeklődünk az ismerősöktől, aztán ha továbbra sem szedi ki a fiókból a küldeményeket az ügyfelünk, nem restellünk dudálni a, tanyabejárónál. Ha nem jön ki senki, bekopogunk az ajtón. Volt úgy, hogy magatehetetlenül feküdt az idős, egyedülálló tanyagazda a tűzhely mellett. Az életét mentette meg, hogy gyorsan orvost tudtunk hívni. A brigádvezető, miután észrevette, hogy a kocsi csomagtartóját kémlelem, közbevág: — Mi szigorúan betartjuk a szabályzatot, de ugye amit kifejezetten nem tilt az előírás, vagyis csak a mi időnkön, vagy fáradtságunkon múlik, azt megtesz- szük. Gyakran viszünk a „púpossal” kenyeret, tejet vagy gyógyszert a rászorulóknak; hálásak a segítségért. Fontos szolgálat ez, hiszen ügyfeleink több mint fele nyugdíjas. — Mivel szolgálhatnak, mint postások? — kérdeztem. \ — Mozgó postahivatal vagyunk, vagyis nem csak kézbesítünk; bélyegzőnk van, ajánlott levelet, pénzt, táviratot és csomagot is felvehetünk — válaszolt Hajnal Sándor, akit kollégája követett a szólásban. — Az sem mindegy, hogy irígylésreméltóan szép a táj — télen-nyáron — amerre naponta eljárunk. A Kiskunsági Nemzeti Park legszebb részei az izsáki határban vannak. Hatalmas bokorfüzes rétek, borókás buckasorok és a Kolon-tó. Ez is magyarázza, hogy — ha nehéz is — szeretjük ezt a munkát, ezt a hivatást. VENDÉGLŐKBEN, NYÁRI TÁBOROKBAN Fokozott KÖJÁLellenőrzés A megelőzés alapfeladat — mondta dr. Tempfli Ágnes, a Bács-Kiskun megyei KÖJÁL igazgató főorvosa, amikor, az időszerű feladatokról érdeklődtünk. — Nyáron fokozott erővel kell figyelnünk, hogy betartják-e az egészségügyi, tisztasági rendszabályokat a vendéglátóhelyeken, konyhákon. Ilyenkor átcsoportosítjuk dolgozóinkat. 'hogy minél többen lehessenek a terepen. A megyei, s a városi KÖJÁL alkalmazottai váratlanul néznek meg minden közétkeztetési létesítményt. Ha valamit nem találnak rendben, figyelmeztetnek. pénzbírságot szabnak ki, sőt esetenként bezáratják az egész létesítményt is. — Már szezon előtt végignéztünk valamennyi élelmiszer-forgalmazó helyen, vajon elegendő-e a hűtőkapacitás, rendben van-e a raktár, tiszta-e a W. C„ adott-e a mosa- kodási lehetőség? A zsúfoltság a higiénia rovására megy, ezért minden konyhán egyedileg határozzuk meg, hogy hány személyre főzhetnek. Természetesen működés közben is ellenőrizzük, hogy betartják-e az előírásokat, például a négyfázisú mosogatást, tiszták-e a törlőruhák, nem tárolnak-e romlott ételt a hűtőben, felhasználják-e aznap a tejtermékeket, elkülönítik-e a tiszta és a szeny- nyes munkafolyamatokat, forralják-e az ételt 2 óránként, 60 fokon tartják-e? Fontos feladatunk a vándortáborok, építőtáborok, diákszállások higiéniájának ellenőrzése. Ennek elősegítésére a szervezők, fenntartók közvetlenül a megyei KÖJÁL-nak jelentsék be működésüket, szálláshelyeiket. A nyár veszélyei között szólnunk kell a gombáról, mert ez az egyik oka az ételmérgezéseknek. Az esetek 80 százalékában a su- sulyka a bűnös, amelyet ösz- szetévesztenek a szegfűgombával. Mindenki csak a gombaszakértő által vizsgált gombából egyen. Ez év májusában kilenc bejelentett gombamérgezés fordult elő területünkön, s 19-en lettek betegek. Ezért a kecskeméti piacon reggelente ellenőrizzük a gombafelhozatalt. Június 1-től pedig a megyei KÖJÁL végzi a toxikus vizsgálatokat, nem kell Budapestre vinni az, anyagokat. Tavaly az országban hatezren betegedtek meg ételmérgezésben, ebből megyénkben 146-an. Jó lenne ezt a számot idén csökkenteni! Márkus /Zsuzsa Farkas P. József
