Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

1985. július 3. * PETŐFI NÉPE © 3 A Bács-Kiskun megyei Tanács alakuló ülése «111111 umy-c MPHIH • i|pi © A megyei tanács tisztségviselői és a végrehajtó bizottság tagjai leteszik az esküt. (Folytatás az 1. oldalról.) Borsódi György elmondta, hogy a választás egész időszakát, an­nak előkészítését is jól szerve­zett, összehangolt, aktív közéleti tevékenység jellemezte, az, illeté­kes szervek körültekintően készí­tették elő a választás lebonyolí­tásához szükséges tárgyi és sze­mélyi feltételeket. A jelölés és a szavazás nyugodt, jó politikai lég­körben zajlott le. A választópol­gárok éltek törvényadta jogaik­kal, leadták szavazatukat a nép­front jelöltjeire. Egy országgyű­lési választókerületben és 44 ta­nácstagi választókörzetben került sor pótválasztásra. A választások során Bács-Kiskun megyében megválasztottak húsz országgyű­lési képviselőt és 19 pótképviselőt, összesen 2727 tanácstagot és 1953 póttanácstagot. A helyi tanácsok alakuló üléseiken jelölték és vá­lasztották meg a megyei tanács 86 tagját. A választási elnökség javasol­ta, hogy a megyei tanács meg­alakulása alkalmából köszöntse,' BácsnKiskű'rír', lakosságát, ,mond-4 jón köszönetét a ’választási mun­kában részt vett szerveknek, szer­vezeteknek és aktivistáknak. A megyei tanács a választási elnökség jelentését elfogadta, a javaslattal egyetértett. Ezután dr. Posváncz László ter­jesztette elő az ügyrendi bizott­ság jelentését, amely szerint a megválasztott tanácstagok man­dátuma törvényes, s ennek meg­felelően érvényes is. A megyei tanács elfogadta a jelentést, ugyanakkor megbízta a bizottsá­got a szervezeti és működési sza­bályzat felülvizsgálatával, amely­nek eredményéről a legközelebbi ülésen számol be. Az ülés, további részében Far­kas József a Hazafias Népfront megyei bizottságának javaslatát ismertette a megyei tanács elnö­kére, elnökhelyetteseire és a vég­rehajtó bizottság többi tagjára. A megyei tanács a javaslattal egyet­értett, majd titkos szavazás után az ügyrendi bizottság elnöke is­mertette az eredményt. Ennek megfelelően a Bács-Kiskun me­gyei tanács elnöke ismét DR. GAJDÓCSI ISTVÁN lett. Álta­lános elnökhelyettes Tohai Lász­ló, elnökhelyettesek: dr. Matos László és dr. Geri István. A vég­rehajtó bizottság további tagjai a következő megyei tanácstagok lettek: Bercsényi Zoltán, a KSH megyei igazgatója; Erdélyi Ignác, a MÉSZÖV elnöke; dr. Gátay Fe­renc, a BÁCSÉPSZ.ER igazgatója, Hegedűs János, a pálmonostori Keleti Fény Tsz elnöke, dr. Kin­cses Ferenc, Baja város Tanácsá­nak elnöke, Korsós Istvánná, a soltvadkerti Szőlőskert Mező- gazdasági Szákszövetkezet labo­ránsa, dr. Mező Mihály, Kecske­mét város Tanácsának elnöke, dr. Molnár István, a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat igazgatója, dr. Nagy Károly, Lajosmizse nagy­községi Tanács elnöke és Terhe Dezső, a megyei pártbizottság tit­kára. A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, dr. Arvay Árpád — akit a tanács határozat­lan időre nevezett ki — hivatal­ból tagja a végrehajtó bizottság­nak. A megyei tanács megválasztott tisztségviselői és a végrehajtó bi­' zottság többi tagjai ezután letet­ték a hivatali esküt, majd dr. Do­bos László korelnök a tanácsülés további vezetését átadta dr. Gaj- dócsi Istvánnak. < : Bács-Kiskun megye Tanácsá­nak elnöke megköszönte a bizal­mat s kifejezte azt a véleményét, hogy a bizalomra csakis tisztes­séges és eredményes munkával szabad válaszolni. Megköszönte azok munkáját, akik egy, vagy több ciklusban voltak a megyei tanács tagjai, s arra kérte őket, hogy tapasztalatukkal, felkészült­ségükkel legyenek továbbra is se­gítségére a testületnek abban a nem könnyű munkában, amit a hetedik ötéves terv megalapozása, előkészítése és végrehajtása je­lent. Beszélt arról, 'hogy erre a segítségre nagy szüksége van a testületnek a kongresszusi hatá­rozatokból adódó feladatai meg­valósításához. Sokat kell tenni a lakosság igényeinek jobb kielé­gítése, s ezen belül is a fiatalok lakáshelyzete javítása, az idősek életkörülményei jobbá tétele, az iskolák, tantermek építése és a művelődési célok elérése érde­kében. A most megalakult me­gyei tanácstól azt kérte, hogy fel­adatát s egyben kötelességét min­denkor a szocialista demokratiz­mus szellemében végezze. A megyei tanács a következők­ben — ugyancsak a népfront ja­vaslata alapján — megválasztotta a számvizsgáló és a tervgazdasági bizottságot. Az előbbi elnöke Szendrey Sándor, titkára Kvalla Ferenc lett. A tervgazdasági bi­zottság elnökévé Tohai Lászlót, titkárává pedig Gaborják Józse­fet választották. Ugyancsak a tegnapi ülésen választották meg a Bács-Kiskun megyei Népi El­lenőrzési Bizottság elnökét, el­nökhelyetteseit _és tagjait. A Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a megyei tanács vég­rehajtó bizottságával egyetértés­ben tett írásbeli javaslatát elfo­gadva a megyei NEB elnökévé Szvorény Jánost, elnökhelyette­sévé Tréfás Antalt, társadalmi el­nökhelyettessé pedig dr. Szűcs Endrét és Suhajda Istvánt válasz­tották meg. A megyei NEB tag­jai a következők: Diószegi Dezső- né, dr. Faragó Kálmán, Forczek András, Gaál Ödön, dr. Hévizi István, dr. Jobbágy Lajos, dr. Tóth Károly, Zubor Lászlóné és dr. Wolfárt Mária. A megyei népi ellenőrzési bi­zottság tisztségviselői és tagjai le­tették a hivatali esküt. A bíróságokról szóló törvény értelmében a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit a megyei • tanácsok választják meg öt évre, A Hazafias Nép­front megyei; bizottsága javasla­tát a népi. ülnökök személyére a tanácstagok írásban megkapták s azzal egyetértettek. Ennek meg­felelően a megyei bírósághoz 30, a munkaügyi bírósághoz pedig 80 népi ülnököt megválasztottak. Dr. Hetényi István kért szót ezután. A pénzügyminiszter a kormány nevében köszöntötte a tanácsülést, a megválasztott tiszt­ségviselőket. Röviden szólt a vá­lasztásokról, s az azt megelőző jelölőgyűlésekről. Elmondta, hogy a Bács-Kiskunban most megala­kult megyei tanács munkájának alapját a korábbi években foly­tatott ténykedés alapozta meg, azt ikell tovább folytatni. A vá­lasztások — mondta a miniszter — megerősítették a tanácsok élet­revalóságát, amit éppen Bács- Kiskunban többször is meggyő­zően bizonyított a testület a ko­rábbi években. A továbbiakban szólt a VII. öt­éves terv jó előkészítésének fon­tosságáról, a vállalatok önállósá­gának növekedéséről, a párt XIII. kongresszusának határoza­tairól, s az ezekből a tanácsokra háruló kiemelkedően fontos és nem könnyű féladatokról. Végül dr. Hetényi István megköszönte a meghívást, hogy részt vehetett az ülésen és a következő öt esz­tendőre jó munkát kívánt a meg­alakult tanácsnak. A Bács-Kiskun megyei Tanács alakuló ülése dr. Gajdócsi István zárszavával ért véget. G. S. Cj tanácstagok dr. Hetényi István társaságában. K airóban kongresszust tartottak az építészek. Az előadások, hozzászólások java az elkésett modernkedés ellen és az emberléptékű archi­tektúra mellett foglalt állást, örülünk, hogy az épí­tészek nemzetközi szervezetének magyar alelnököt választottak, Böhönyei Jánost; Kerényi József pedig Kecskemét város építéséért díjat kapott, Makovecz Imrét a világ legjobb tíz építésze közé sorolták. De a kongresszuson elhangzottak nem hagyhatják érintetlenül a magyar építészet és belsőépítészet felett töprengőket. S ilyenek egyre többen vannak. 1 ,T ^ ■ yl— J*-» 4 i furáim rs 1 jp <kpfrqrizp Lassan ugyan, de az építészet kezd közüggyé válni. A közvéle­mény mozgósítása, de még passzív jelenléte is igen fontos ebben a közügyünkben. Amikor Varsót újjáépítették, közszemlére ki tették a terveket; a lerombolt városrészekről házak­ról, berendezésekről fotókat, réz­karcokat, terveket, rajzokat kér­tek, figyelembe vették a lakosság észrevételeit. A megújult bel­várost a ' varsóiak magukénak tudják, mert részt vettek egy aka­rattal a munkában. Máskor meg­oszlanak a vélemények; Kecske­méten még mindig nincs egyet­értés abban, hogy a város köz­pontjából kizárták a tömegköz­lekedést, igaz, a járókelők javá­ra, de a közlekedés hátrányára. „Meg kell találni a módját, hogy azt nyújtsuk az emberek­nek, amit ők akarnak élvezni, nem pedig azt, amit az építész szán nekik élvezetül” — hangzik a mai építészek többségének egy­behangzó véleménye. Ha az építészet megtalálja a helyes egyensúlyt, befogadásra talál. Alvar Aalto a finneké, Gaudi a spanyoloké, pedig egy korban két véglet. Bármelyikőjü- ket adaptálnánk a mi körülmé­nyeinkre, Gaudi buja dekorativi- tásával, Aalto szigorú tárgyiassá- gával, idegen maradna. De mind­kettőtől megtanulhatjuk, hogy saját körülményeik feladataiból indulnak ki. Gaudi új barokkja, sok árnyékot adó felületével ked­vez a tűző nap elől elbújóknak, díszítő kedve a spanyol játékos elevenségnek, Aaltónak a termé­szetre nyitott nagy ablakai, por­táljai a fényre szomjas finnek­nek, tágas terei a falak között védelmet keresőknek. A kongresszuson — a köznapo­kon is — sokat vitatott postmo- dernizmus, tehát a tegnap még korszerű építészet valamiféle ak­tualizálása azért volt napirenden, mert bizonyos stílust, formát erő­szakol, s nem azt nyújtja, amit az ember, a társadalom java kí­ván. Ha nagyon leegyszerűsítjük, azt mondhatjuk, a két háború közöt­ti „modern” építészet az azt meg­megelőző kisipari módszerekkel szemben tömegesen előállítható, olcsó, célszerű architektúrát kí­vánt teremteni a funkcionalitás jegyében. A ma építészete pedig vagy folytatja a funkcionalizmust, (gondolva a világ minden részén egyforma, sivár skatulyaházak­ra), vagy pedig leplezi azzal, hogy feldíszíti az épületet kívül-belül, de meghagyja antihumánus sab­lonjait. Ezernyi mentség van a hibákra, de ezek nem zárják ki, hogy ne tudatosítsuk és ne töre­kedjünk a jobbra. Hiszen ha épü­leteink jól funkcionálnának, és biztosítanák kényelmünket, nyu­galmunkat, szükségleteinket! De ennek hiányát .nem pótolják cif­ra vagy színes üvegerkélyek, a tűző nap ellen emelt épületpaj- ZSQk, , , _ I Á postmodern izmus Igyekszik kitörni az egyhangúságból, de egyénieskedő kísérletezések árán. A „regionális építkezés”, ami a népi építkezésből és szerves egész­ben, a tájban való gondolkodás egyességéből született. De ez még az új építkezésnek csak egyik formája, Szemlélete. A nehezebbje hátra van. Ha építtető és építész egyaránt ko­molyan venné, amit évtizedek óta hirdetünk, vagyis, hogy az épü­let van az emberért, hogy orga­nikusan a táj, a település szer­ves egészét figyelembe véve épít­kezzünk, hogy architektúra és természet egyensúlyban legyen, hogy belülről kifelé építkezzünk a ’két-három emeletig terjedő bio­szférában, s ha ügyelnénk az épület és belseje összhangjára, az emberi léptékre, arra a jó közér­zetre, amit az épületnek kellene biztosítani — akkor az érdeklő­dés fényébe kerülhetnének a ma­gyar építészet legjobbjai. S ami még fontosabb: jó köz­érzetünk birtokba vehetné jó re­ménységre biztató építőművé­szetünket. De ez talán már nem­csak az építészeken múlik. K. A. Posta a pusztán A monda szerint: Kamuthi vitéz (bátor izsáki fiatalember) miután egy — a később Nyakvágónak elnevezett — határbeli buckánáWkardjával elválasztotta Buka Türk bég fejét nya­kától, kopjáján a környék falvait nyomorgató pogány szűkre szabott ábrázatával egyenesen Kecskemétre indult. A gyü­mölcsös városban pedig a bíróhoz ment, hogy szalutáljon: „elvégeztetett...” A városi vének a hőstett jutalmául any- nyi földet adtak az izsákiáknak, amennyit egy napi lovag­lással, megállás nélkül bejár fiuk. Hogy merre és mennyit trap­polt egy nap a Kamuthi lova? Ezt legjobban az izsáki posta kül­területi kézbesítői — Hajnal Sán­dor és Bus László — tudják, akik a szolgálati Nivával naponta vé- gigkocsikázzák az izsáki határt, hogy a dűlőutak mentén megke­ressék az apró zöld postaládákat. Kamuthi köre, a terepjáró órája . szerint közel nyolcvan kilométe­res volt... Ezt már az egyik Ma­tyó-pusztai „megállónál” tudtam meg, a terepjáró utasaitól. — A „modern” pusztai postá­nak is külön története van — mondta Hajnal Sándor, az izsá- ki kézbesítőbrigád vezetője. — Én még emlékszem rá — kerék­páros postás koromból —, ami­kor a nagy táskával esőben, sár­ban vittük a küldeményeket a címzettekhez. Sokan kismotorral is próbálkoztak, de a hidegek be­álltával még gyalog is kelleme­sebb volt, mint- a robogón. Izsá­kon 1974-ben — Hambalkó Feri bácsi irányításával — szervező­dött először gépkocsis brigád. Én azóta járom négy keréken a dű- lőutakat. — Olyan ez a körjárat — vet­te át a szót Bus László — mintha a fél határra rányitnánk naponta a kaput. Sokan várnak ránk a támpontoknál, ahová a pontos időre általában meg is érkezünk. Nem szabad késnünk, mert min­denkinek drága az ideje; aztán esőben, hóban nincs, ami védje a nyugdíjra, újságra, levélre vá­rakozókat. Harminchét támpon­tunkon, 1100 postaláda tartozik hozzánk. Könnyen a szemünkbe tűnik, ha valakit már több nap­ja nem láttunk a szokásos talál­kahelyen. Mi lehet vele? Érdek­lődünk az ismerősöktől, aztán ha továbbra sem szedi ki a fiókból a küldeményeket az ügyfelünk, nem restellünk dudálni a, tanya­bejárónál. Ha nem jön ki senki, bekopogunk az ajtón. Volt úgy, hogy magatehetetlenül feküdt az idős, egyedülálló tanyagazda a tűzhely mellett. Az életét men­tette meg, hogy gyorsan orvost tudtunk hívni. A brigádvezető, miután észre­vette, hogy a kocsi csomagtartó­ját kémlelem, közbevág: — Mi szigorúan betartjuk a szabályzatot, de ugye amit kife­jezetten nem tilt az előírás, vagy­is csak a mi időnkön, vagy fá­radtságunkon múlik, azt megtesz- szük. Gyakran viszünk a „púpos­sal” kenyeret, tejet vagy gyógy­szert a rászorulóknak; hálásak a segítségért. Fontos szolgálat ez, hiszen ügyfeleink több mint fe­le nyugdíjas. — Mivel szolgálhatnak, mint postások? — kérdeztem. \ — Mozgó postahivatal vagyunk, vagyis nem csak kézbesítünk; bé­lyegzőnk van, ajánlott levelet, pénzt, táviratot és csomagot is felvehetünk — válaszolt Hajnal Sándor, akit kollégája követett a szólásban. — Az sem mindegy, hogy irígylésreméltóan szép a táj — télen-nyáron — amerre naponta eljárunk. A Kiskunsági Nemzeti Park legszebb részei az izsáki határban vannak. Hatal­mas bokorfüzes rétek, borókás buckasorok és a Kolon-tó. Ez is magyarázza, hogy — ha nehéz is — szeretjük ezt a munkát, ezt a hivatást. VENDÉGLŐKBEN, NYÁRI TÁBOROKBAN Fokozott KÖJÁL­ellenőrzés A megelőzés alapfeladat — mondta dr. Tempfli Ágnes, a Bács-Kiskun megyei KÖJÁL igazgató főorvosa, amikor, az időszerű feladatokról érdek­lődtünk. — Nyáron fokozott erővel kell figyelnünk, hogy betart­ják-e az egészségügyi, tiszta­sági rendszabályokat a ven­déglátóhelyeken, konyhákon. Ilyenkor átcsoportosítjuk dol­gozóinkat. 'hogy minél többen lehessenek a terepen. A me­gyei, s a városi KÖJÁL al­kalmazottai váratlanul néznek meg minden közétkeztetési létesítményt. Ha valamit nem találnak rendben, figyelmez­tetnek. pénzbírságot szabnak ki, sőt esetenként bezáratják az egész létesítményt is. — Már szezon előtt végig­néztünk valamennyi élelmi­szer-forgalmazó helyen, vajon elegendő-e a hűtőkapacitás, rendben van-e a raktár, tisz­ta-e a W. C„ adott-e a mosa- kodási lehetőség? A zsúfolt­ság a higiénia rovására megy, ezért minden konyhán egye­dileg határozzuk meg, hogy hány személyre főzhetnek. Természetesen működés köz­ben is ellenőrizzük, hogy be­tartják-e az előírásokat, pél­dául a négyfázisú mosoga­tást, tiszták-e a törlőruhák, nem tárolnak-e romlott ételt a hűtőben, felhasználják-e aznap a tejtermékeket, elkü­lönítik-e a tiszta és a szeny- nyes munkafolyamatokat, for­ralják-e az ételt 2 óránként, 60 fokon tartják-e? Fontos feladatunk a ván­dortáborok, építőtáborok, diák­szállások higiéniájának ellen­őrzése. Ennek elősegítésére a szervezők, fenntartók közvet­lenül a megyei KÖJÁL-nak jelentsék be működésüket, szálláshelyeiket. A nyár ve­szélyei között szólnunk kell a gombáról, mert ez az egyik oka az ételmérgezéseknek. Az esetek 80 százalékában a su- sulyka a bűnös, amelyet ösz- szetévesztenek a szegfűgom­bával. Mindenki csak a gom­baszakértő által vizsgált gom­bából egyen. Ez év májusá­ban kilenc bejelentett gomba­mérgezés fordult elő terüle­tünkön, s 19-en lettek bete­gek. Ezért a kecskeméti pia­con reggelente ellenőrizzük a gombafelhozatalt. Június 1-től pedig a megyei KÖJÁL vég­zi a toxikus vizsgálatokat, nem kell Budapestre vinni az, anyagokat. Tavaly az országban hatez­ren betegedtek meg ételmér­gezésben, ebből megyénkben 146-an. Jó lenne ezt a számot idén csökkenteni! Márkus /Zsuzsa Farkas P. József

Next

/
Thumbnails
Contents