Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-25 / 173. szám

IMS. Július S». • FKTOn NCPK • f • Meg-raegálliii, Immb hajtani — ez a követelmény az útkarbantartás Idején: az idegenforgalmi főszezon kellős közepén. Karbantartás az 54-es úton MINDEN HATODIK DOLGOZÓ MUNKAHELYET VÁLTOZTAT Hatékonyabb foglalkoztatás Mintegy 2 éter 200 kilométer­nyi szilárd burkolatú út van a megyében. Az öt üzemmérnök­ség — a kecskeméti, kiskunha­lasi, kiskőrösi, bajai, solti — egyenként 400—430 kilométernyi Út állagáért felelős. Céljuk, hogy a lehetőségekhez mérten olcsón, jól, gyorsan és biztonságosain vé­gezzék el feladatukat. Olcsón, mert pénzügyi kerete­ik végesek. Jól, mert egy adott felület karbantartására csak öjt- t»at évenként kerülhet sor. Gyor­san, mert a munkát az utak fo­lyamatos használata közben kell elvégezniük, nem — vagy alig — gátolva a forgalmat. Biztonságo­san, hogy az úton haladók — ha betartják a forgalomkorlátozási előírásokat — ne veszélyeztessék önmagukat, járműveiket és az Úton haladók épségét. • • • — Az 54-es úton jelenleg egy-, illetve kétrétegű „felületi zárást" végzünk, aminek 18—35 forintba ikerül négyzetmétere. Ez az út az elmúlt években és a télen ko­moly károkat szenvedett, kátyús, repedezett, tehát halaszthatat­lanná vált rendbehozatala — mondja Rónai János, a kecske­méti üzemmérnökség vezetője, akivel helyszíni szemlére igyek­szünk. — Kecskeméttől Jaikab- szállásig, a mintegy százezer négyzetméternyi felületre csak­nem kétmillió forintot tudtunk költeni. A további, Kecelig ter­jedő szakasz többe kerül, mert a felületi kezelést két rétegben végezzük el, így kívánja az út je­lenlegi állapota. Elérjük az útépítést, a sebes­ségkorlátozást, a kaviesfelverő- dés veszélyét jelző táblákat. Az előírt negyven kilométeres se­bességgel haladunk, és minden jármű megelőz bennünket: álla­mi, szövetkezeti és magángépko­csik, furgonok, teherautók és ka­mionok. Néhány dühös karlen­getést is kapunk csigalassúsá­gunkért. Az út felületének „zárását” húsztagú brigád végzi, naponta mintegy öt kilométer hosszan, fél szélességben. Ä lezárt sáv mellett haladnak a gépkocsik. Haladnak?...! Tü­relmetlenkednek, előznek, ide­geskednek, sietnek. A táblákat a legtöbben figyelmen kívül hagy­ják. Az úttestről óhatatlanul leper­gő zúzalék pedig pattog a kocsik alvázán, hiszen a megengedett negyven kilométeres óránkénti sebesség helyett nyolcvan, sőt kilencven kilométeres sebesség­gel „söpörnek” és verik fel az utánuk haladó járművekre a ka­vicsot, a zúzalékot, a tört salak - darabokat. A lezárt szakaszok mellett megannyi figyelmeztető jel: se- curitkupacok. A gondatlan ve­zetés miatt itt naponta több szél­védő is az úttestre kerül... A lepattogott festékrétegről már nem is szólva ... Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakemberei elemezték' a munkaerő mozgásának sajá­tosságait, s azt, hogy a gazdaság átalakulását miként követi a. foglalkoztatás szerkezetének vál­tozása. A felmérésekből kitűnt,' hogy évente átlagosan mindén hatodik dolgozó változtat mun­kahelyet, ami azt jelenti, hogy — ■ a nyugdíjba menőket, a sorka-' tonai szolgálatra bevonulókat és a kismamákat is figyelembe vé­ve — a vállalati létszám, csaknem egynegyede évente kicserélődik. Különösen Jelentős mértékű a fluktuáció a szakképzetlen dol­gozók körében, akiknek mintegy a fele évente új állás után néz. ' A munkahely-változtatások íúIt nyomó többsége — 97 százaléka — a dolgozók elhatározásából történik, a kedvezőbb időbeosz­tás, illetve a magasabb kérését,, reményében. A gazdasági szabá­lyozók azt kívánják elősegíteni; hogy a munkaerő a dinamikusan fejlődő ágazatokba vándoroljon,, a tapasztalatok szerint azonban jó néhány, az átlagosnál nyere­ségesebben gazdálkodó, illetve népgazdasági szempontból ki­emelkedő jelentőségű vállalat to­vábbra is munkaerőgondokkal küzd. Ezt az ÁBMH szakemberei részben annak tulajdonítják, hogy a jövedelmezőség vállalati szinten ma még gyakran nem fejezi ki pontosan egy-egy tevé­kenység népgazdasági hasznos­ságát, illetve az elérhető kerese­Növekedésserkentők gyár­tásával bővíti mezőgazdasági termékeinek választékát a legnagyobb hazai növényvédő- szer-gyárunk, a fűzfői Nitro- kémia. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium növényvédelmi és agrokémiai központjával fogtak össze olyan kémiai anyagok előállí­tására, amelyek alkalmasak a mezőgazdasági termelés gaz­daságosságának javítására. Az új szerek mozgósítják a növény tartalékait, mintegy biológiai katalizátorként elő­segítik fejlődésük, növekedé­sük biológiai folyamatait. Az első ilyen vegyszert 313-as számmal jelölték és az idén tek között nincs olyan nagy kü­lönbség, amely ellensúlyozná a magasabb teljesítménykövetel­ményeket, a nehezebb munka- körülményeket, a kedvezőtle­nebb munkaidő-beosztást. Emiatt a szükségesnél keve­sebben vállalják a nehéz, s ma még kevésbé gépesíthető, vala­mint az átlagosnál rosszabb kö­rülmények között végezhető mun­kát. Így például hosszú idő óta munkaerőgondokkal küzdenek a bányászat, a kohászat, a közle­kedés és egyes könnyűipari ága­zatok vállalatai. A munkáltatók erőfeszítései, hogy a nagyobb igénybevételt jelentő posztokra is találjanak embert, egyes te­rületeken a bérarányok torzulá­sához vezettek^ A helyenként tapasztalt tény­leges munkaerőhiány ellenére gyakran még a meglevő munka­erőt sem használják ki. A válla­latok egy részénél a munka szer­vezettségének javítása, a terme­lés folyamatosságának biztosítása helyett még mindig a hóvégi, év­végi hajrákhoz méretezik a lét­számot. A munkaerő kihasznált­ságához tartozik az is, hogy nem sikerült jelentősebben előrelép­ni a gazdaságtalan tevékenysé­gek visszaszorításában, jelenté­keny munkaerőt köt le a veszte­séges termékek előállítása, illet­ve az elavult gépek üzemelteté­se, miközben másutt korszerű gépek állnak kezelő hiányában. már több nagyüzem kísérleti tábláin vizsgáztatják is. Az aratási eredmények összege­zése szerint többhelyütt mint­egy 15—20 százalékkal is nö­velte a gabona hozamát és az előzetes vizsgálatok alapján hasonló hozamnövekedéssel számolnak a kukoricában, nap­raforgóban is. A fűzfői labora­tóriumban továbbit négy, . ha­sonló tulajdonságokkal ren­delkező vegyszer vár széles körű kipróbálásra. Az újdon­ságok vizsgálatában részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári ku­tatóintézete és a növényvédel­mi kutatóintézet is. A szigorodó feltétetek hatásá­ra főként a nehezebb helyzetben levő vállalatok igyekeznek sza­kítani, munkaerő-gazdálkodási módszereikkel ésszerűsítik lét­számigényeiket, korlátozzák a felvételt, belső átcsoportosítá­sokkal gondoskodnak meglevő dolgozóik hatékonyabb foglal­koztatásáról. A ténylegesen hiányzó munka­erő pótlásához a vállalatok éssze­rűbb létszámgazdálkodása mel­lett elengedhetetlen a munkakö­rülmények javítása, a termelés gépesítése, mert bérintézkedé­sekkel ma már csak átmenetileg lehet enyhíteni a munkaerőgon­dokon.' Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az ország egyes vidékein hosszabb távon egyes szakmákban nehéz lesz elhelyez­kedni, , ezért előnyös helyzetbe kerülnek majd azok, akik több szakmával rendelkeznek. Az át­képzés lehetőségével most még csak szűk körben élnek a válla­latok, az elmúlt két évben alig több mint 30 vállalat vette igény­be az állami támogatást dolgo­zóinak új szakmával való meg­ismertetéséhez. A vállalatoknak és a dolgozóknak azonban közös érdekük, hogy mind szorosabb összhangba kerüljön a termelés a piaci igényekkel, az emberek szaktudása pedig a vállalatok változó feladataival — hangsú­lyozták az ÁBMH szakemberei. Hazai Dacia­alkatrészek A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár — a MOGÜRT Gép­jármű Kereskedelmi Vállalat közvetítésével — mintegy 9,2 mil­lió forint értékű gépkocsialkat­rész idei szállításában állapodott meg a romániai Auto-Dacia Vál­lalattal. A szerződés értelmében a magyar vállalat a Dacia gép- - kocsik -gyártásához az év végéig 200 ezer tárcsafékbetétet és 100 ezer kuplungtárcsabetétet ad át partnerének. A fékbetétekből azt az új típust exportálja a válla­lat, amelynek elhasználódására a gépjármű vezetőjét a műszer­falon egy kijelző figyelmezteti. A megállapodás keretében a romániai gyár ARO típusú dzsip­jeihez is szállítanak alkatrésze­ket. Selmecí Katalin Gondos vezetéssel, óvatossággal valóban csökkenthető az autósok kára —, ám ez csak az érem egyik oldala. A másik: eleve ember- feletti erőfeszítést kíván az útjavítóktól a hármas követelmény: ol­csón, jól és gyorsan kell dolgozni. Olcsón — tapasztalataink szerint — aligha lehet jó és gyors munkát végezni. Azt ugyan ki lehet mu­tatni, hogy a felületi zárás milyen kevésbe kerül, ám az nem szere­pel a statisztikákban, hogy mennyit romlik az autó (melynek árát igen nagy hányadú forgalmi adó terheli, ebből fordítanak összegeket az úthálózat építésére) egy-egy úton, miféle gondolatok járnak egy hazánkban első ízbén turistáskodó külföldi fejében. Az Állami Bizto­sító szerint megszaporodott az üvegtörések ;száma, s eléri a napi hú­szat is. Egy megyéi szérv'garázsvezetője mondja: „a festékkárt nem tudjuk pontosan kiszámolni, ezen felül 28 kocsinkból 9-nek a szélvé­dőjét, 7-nek a lámpáját kellett törés miatt kicserélni” — amióta a „felületi zárás” elnevezésű munkák folynak. Olcsó húsnak tehát híg a leve. Valamiképp meg kellene találni a pénzszerzés módját a valóban útjavító és kocsit nem rontó megoldá­sokra, mert hiszen — ezt magunk is tudjuk — a rendelkezésre álló keretből valóban nem futja jobbra. A szerkesztő HÚSZ SZÁZALÉKKAL NAGYOBB TERMÉS Növekedésserkentő — Fűzfőről Mesék, amelyek megmagyaráznak egyet-mást A nyúl és a káposzta Történt egyszer, hogy a ró­ka üldözőbe vett egy nyulat. Nem kötelességből futott, ha­nem azért, mert éhes volt. A nyúl pedig azért futott, mert életben akart maradni. De ereje egyre fogyott, ét a nyúl, hogy megmeneküljön, a me­redek partról beugrott a fo­lyóba. Kétségbeesett erőfeszí­téssel sikerült átúsznia a túl­só partra. A róka nem tudott úszni, és tovább futott, hogy gázlót keressen. A nyúl eközben elvájiszor- gott egy veteményeskerthez, ahol jókora káposztafejek so­rakoztak. Kiválasztotta a leg­nagyobbat, ét elrejtőzött alat­ta. Olykor óvatosan kikém­lelt, de a rókának színét sem látta. Beköszöntőtt az ette, a nyúl összekuporodott a káposztafej alatt, ét elaludt. A róka átgázolt a túlsó part­ra, kimerültén leheveredett az erdőben, és elnyomta az álam. Reggel mindketten felébred­tek: a nyúl a veteményeskert­ben, a róka- a fák között, és mindketten éhesek voltak. A róka a nyúl keresésére ira­modott, a nyúl pedig elhatá­rozta, hogy megreggelizik. Szép kényelmésen megette az egész káposztafejet1, amely alatt elbújt; és igy fedezék nélkül maradt. Odaszaladt a róka, észre­vette a nyulat, ét szőröstül- bőröstül felfalta. A tanulság: ne edd meg a káposztát, amely mögött el­bújhatsz. Jó mester és rossz mester A rossz fazekas egyszer így szólt a jó fazekashoz: — Azt mondják, néha te is készítesz görbe köcsögöket. — A jó mester olykor rossz holmit is készíthet, a rossz fa­zekas kezéből azonban soha­sem kerül ki jó holmi — vá­laszolta a másik. Különben, . nemcsak erről van szó. Hanem főként arról, hogy a rossz mesterek mindig a jó mesterek gyenge pontjait keresik. SS A tönk A tönk jól szolgálta az em­bert. Az ember rajta vágott fát, faragta a háza javításá­hoz szükséges fadarabokat. A tönk pedig örült, hogy az em­ber segítségére lehet a mun­kájában. Ünnepi lakoma előtt az em­ber a fatönkön vágta le az asztalra kerülő kisbárányt vagy kakast. Ezért az udvar­ban élő összes háziállat kissé félt a tönktől, A fejsze pengéje mindun­talan forgácsot és apró darab­kákat hasított le a tönk kér­géből, de magából a fájából Is. De a tönk éppen azért tönk, hogy ne erezzen fájdalmat, és mindez édeskeveset zavarta. — Semmi sem történhet ve­lem — igy gondolkodott a fa­tönk —, hiszen nagy érdeme­im vannak az ember előtt. A tönk azonban napról napra kisebb, vékonyabb lett, és egyszer aztán az ember ér­tékelőn végigmérte, és meg­állapította: — Ennek is eljött az ideje! Azzal felkapta a fejszét, ki­vágta a tönköt, s kifordította a földből. Mindenkire rákerül a sor, oki segítséget nyújt ahhoz, hogy másokat lekaszabolja­nak . i. Hriszto Pelitev Fordította: Gellért György A BÍRÓ TOLLÁBÓL Ha továbbtanul a ... Az idén is sok ezer diák fejezte be a tanulmányait, létesí­tett munkaviszonyt, és állt munkába. Nem kevés viszont azoknak a száma sem, akik bár érettségi, vagy szakmunkás­bizonyítványt szereztek, ősszel tovább koptatják valamelyik iskola padját. A gyermektartásdíj fizetése iránt indított pereket vizsgál­va az a tapasztalat, hogy az állampolgárok nagy része tisztá­ban van a kiskorú gyermekek után fizetendő tartásdíj össze­gével, de nem ilyen közismert a szükséges tanulmányokat folytató, munkaképes, nagykorú gyermekek tartása. Gyak­ran hangzik el ezdkben a perekben: kijárta a gyerekem az iskolát, leérettségizett, szakmát szerzett, álljon meg a saját lábán, és tartsa el magát. Jár-e tehát tartásdíj a továbbtanu­ló gyereknek? Meddig diák? A családjogi törvény szerint tartósra a munkaképes korú gyermek is jogosult, ha erre szük­séges tanulmányai folytatása ér­dekében rászorul. E tanulmá­nyok körébe tartoznak az élet­pályára élőkészítő szakképzett­ség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok (pl.: gyors- és gép­írás, egészségügyi stb.) valamint a nappali tagozaton a főiskolai és egyetemi tanulmányok foly­tatása is. ........_ . A bíróságnak mindig alaposan kell vizsgálni, hogy a középisko- , la befejezése utáni,., tanulásnak mi az igazi .oka. Az egyik úgy tényállása szerint az érettségi­zett gyermek szabás-varrást kez­dett tanulni a szakmunkáskép­zőben, majd a sikeres vizsga után „rájött’*', hogy a kirakatrendezés­hez nagyobb érzéke van, ezért egy másik iskolába iratkozott, és továbbra is igényelte a gyermek- tartásdijat. ^ A bíróság a követe­lését azonban elutasította azzal az indoklással, hogy a gyermek a tanulmányait befejezte, szakmát szerzett, önmaga eltartásáról gon­doskodni tud, újabb iskolába já- ' rása egyértelműen a tartásdíjfi­zetés meghosszabbítására irányul. A kirakatrendezést ugyan tanul- : hatja, de az ezzel járó terheket- már .magának kell viselnie. Ha a gyermeket a középiskola befejezése után a választott élet­pályára előkészítő tanfolyamra, főiskola, vagy egyetem - nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett szülő nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságot elért gyermeke létesítsen munkavi- * szonyt, és esti' Vagy* levelezőta­gozatra járjon. A szükséges tanulmányok foly­tatása szempontjából a tanulmá­nyok folyamatos végzésének van jelentősége.' A folyamatosságot, nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányokat megelő­ző, megkívánt gyakorlati munka, sorkatonai szolgálat, betegség, vagy más rendkívüli ok. Ha a középiskola befejezését követően hosszabb idő telt el, a körülmé­nyek mérlegelésével kell eldön­teni, hogy indokolt-e a gyermek tanulása nappali tagozaton, vagy pedig jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy önmaga el­tartása mellett esti, vagy levelező tagozaton tanuljon. Ha a gyer­mek a továbbtanulást megelőző hosszabb idő alatt akkori életkö­rülményeinek megfelelően vá­lasztott életpályán már elhelyez­kedett, rendszerint nem várható el a szülőtől, hogy több évi meg­szakítás után is fedezze a tanu­lás költségét, és erre az. időre új­ból tartásdijat fizessen. A kötelezettség kétoldalú A gyermek köteles a képessé­géhez mérten a legjobb ered­ménnyel tanulni annak érdeké­ben is, hogy tandíjkedvezményt, ösztöndíjat érdemeljen ki, és ez­zel a szülő' tartási terheit enyhít­se. A lelkiismeretlen, felelőtlen hozzáállás a tartásdíj összegé­nek a csökkentését eredményez­heti. 'A nagykorú .gyermektől foko­zatosan elvárható, hogy a tartás­díjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, ha­nem megfelelő magatartást ta­núsítson. Meg kell adnia a kellő tiszteletet még akkor is, ha érzel­mileg eltávolodott, vagy szülei válását lelkileg még nem hever­te ki.. Amennyiben nem így vi­selkedik, méltatlanná válik a tartásra. , Természetesen itt nem lehet egy-egy kiragadott esetre hivat­kozni, és ennek alapján a tartás- díj-fizetési kötelezettség megszün­tetését kérni. Vizsgálni kell, hogy a magatartást, milyen ok és kö­rülmény váltotta ki, nem a fize­tésre kötelezett szülő idézte-e elő, a gyermek tettét a társádal- mi közfelfogás valóban súlyosan elítéli-e. A szükséges tanulmányokat végző, munkaképes, nagykorú gyermekét a szülő nem köteles eltartani, ha ez a saját szükséges tartását, vagy másik kiskorú. gyermekének a tartását veszé­lyezteti. Ezért ilyen esetekben mindig fel kell mérni a szülő teherbíró képességét, kereseti, jö­vedelmi, vagyoni viszonyait, az őt terhelő ' kötelezettségeket. A tartásdíj mértékének megállapí­tásánál egyik tényező a tovább­tanuló gyermek indokolt szükség­lete. E vonatkozásban figyelem­mel kell lenni a gyermeknek a továbbtanulással szükségképpen együttjáró kiadásaira, de számí­tásba kell venni mindazt a tá­mogatást is, amelyet az állam, a társadalom nyújt (állami, társa­dalmi ösztöndíj, szociális segély, tandíjkedvezmény, az elhelye­zéshez és az étkezéshez nyújtott kedvezmény stb.) a gyermek eset­leges rendszeres jövedelmét (pél­dául amit korrepetálásból ér el), és a vagyonát is. .« Az ösztöndíj nem zsebpénz Nem fogadható el, amit az egyik perben adtak elő, neveze­tesen azt, hogy. az egyetemista fiú havi 1200 forint' ösztöndíja csak zsebpénz legyen. A bíróság rá­mutatott arra, hogy zsebpénzre szükség van, de az apa fizetési kötelezettségének a meghatáro­zásánál ezt az ösztöndíjat is be kell számítani. A tartásdíjat nem százaléko­san, hanem határozott összegben állapítják meg, miután a gyer­meknek a tényleges szükségletei az irányadóak. Igen méltányta­lan lenne a tartásra kötelezettre nézve, ha jövedelmének emelke­dése esetében fizetési kötelezett­sége is automatikusan növekedne a gyermek kiadásainak vizsgálata nélkül. Ugyanakkor annak sincs akadálya, hogy a gyermek a ko­rábban megállapított. tartásdíj összegének a felemelését kérje abban az esetben, ha igazolni és bizonyítani tudja, hogy megélhe­tését a régebben meghatározott össz^hdl nem képes fedezni. Dr. Varga Miklós megyei bíró

Next

/
Thumbnails
Contents