Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-25 / 173. szám
IMS. Július S». • FKTOn NCPK • f • Meg-raegálliii, Immb hajtani — ez a követelmény az útkarbantartás Idején: az idegenforgalmi főszezon kellős közepén. Karbantartás az 54-es úton MINDEN HATODIK DOLGOZÓ MUNKAHELYET VÁLTOZTAT Hatékonyabb foglalkoztatás Mintegy 2 éter 200 kilométernyi szilárd burkolatú út van a megyében. Az öt üzemmérnökség — a kecskeméti, kiskunhalasi, kiskőrösi, bajai, solti — egyenként 400—430 kilométernyi Út állagáért felelős. Céljuk, hogy a lehetőségekhez mérten olcsón, jól, gyorsan és biztonságosain végezzék el feladatukat. Olcsón, mert pénzügyi kereteik végesek. Jól, mert egy adott felület karbantartására csak öjt- t»at évenként kerülhet sor. Gyorsan, mert a munkát az utak folyamatos használata közben kell elvégezniük, nem — vagy alig — gátolva a forgalmat. Biztonságosan, hogy az úton haladók — ha betartják a forgalomkorlátozási előírásokat — ne veszélyeztessék önmagukat, járműveiket és az Úton haladók épségét. • • • — Az 54-es úton jelenleg egy-, illetve kétrétegű „felületi zárást" végzünk, aminek 18—35 forintba ikerül négyzetmétere. Ez az út az elmúlt években és a télen komoly károkat szenvedett, kátyús, repedezett, tehát halaszthatatlanná vált rendbehozatala — mondja Rónai János, a kecskeméti üzemmérnökség vezetője, akivel helyszíni szemlére igyekszünk. — Kecskeméttől Jaikab- szállásig, a mintegy százezer négyzetméternyi felületre csaknem kétmillió forintot tudtunk költeni. A további, Kecelig terjedő szakasz többe kerül, mert a felületi kezelést két rétegben végezzük el, így kívánja az út jelenlegi állapota. Elérjük az útépítést, a sebességkorlátozást, a kaviesfelverő- dés veszélyét jelző táblákat. Az előírt negyven kilométeres sebességgel haladunk, és minden jármű megelőz bennünket: állami, szövetkezeti és magángépkocsik, furgonok, teherautók és kamionok. Néhány dühös karlengetést is kapunk csigalassúságunkért. Az út felületének „zárását” húsztagú brigád végzi, naponta mintegy öt kilométer hosszan, fél szélességben. Ä lezárt sáv mellett haladnak a gépkocsik. Haladnak?...! Türelmetlenkednek, előznek, idegeskednek, sietnek. A táblákat a legtöbben figyelmen kívül hagyják. Az úttestről óhatatlanul lepergő zúzalék pedig pattog a kocsik alvázán, hiszen a megengedett negyven kilométeres óránkénti sebesség helyett nyolcvan, sőt kilencven kilométeres sebességgel „söpörnek” és verik fel az utánuk haladó járművekre a kavicsot, a zúzalékot, a tört salak - darabokat. A lezárt szakaszok mellett megannyi figyelmeztető jel: se- curitkupacok. A gondatlan vezetés miatt itt naponta több szélvédő is az úttestre kerül... A lepattogott festékrétegről már nem is szólva ... Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakemberei elemezték' a munkaerő mozgásának sajátosságait, s azt, hogy a gazdaság átalakulását miként követi a. foglalkoztatás szerkezetének változása. A felmérésekből kitűnt,' hogy évente átlagosan mindén hatodik dolgozó változtat munkahelyet, ami azt jelenti, hogy — ■ a nyugdíjba menőket, a sorka-' tonai szolgálatra bevonulókat és a kismamákat is figyelembe véve — a vállalati létszám, csaknem egynegyede évente kicserélődik. Különösen Jelentős mértékű a fluktuáció a szakképzetlen dolgozók körében, akiknek mintegy a fele évente új állás után néz. ' A munkahely-változtatások íúIt nyomó többsége — 97 százaléka — a dolgozók elhatározásából történik, a kedvezőbb időbeosztás, illetve a magasabb kérését,, reményében. A gazdasági szabályozók azt kívánják elősegíteni; hogy a munkaerő a dinamikusan fejlődő ágazatokba vándoroljon,, a tapasztalatok szerint azonban jó néhány, az átlagosnál nyereségesebben gazdálkodó, illetve népgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű vállalat továbbra is munkaerőgondokkal küzd. Ezt az ÁBMH szakemberei részben annak tulajdonítják, hogy a jövedelmezőség vállalati szinten ma még gyakran nem fejezi ki pontosan egy-egy tevékenység népgazdasági hasznosságát, illetve az elérhető kereseNövekedésserkentők gyártásával bővíti mezőgazdasági termékeinek választékát a legnagyobb hazai növényvédő- szer-gyárunk, a fűzfői Nitro- kémia. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium növényvédelmi és agrokémiai központjával fogtak össze olyan kémiai anyagok előállítására, amelyek alkalmasak a mezőgazdasági termelés gazdaságosságának javítására. Az új szerek mozgósítják a növény tartalékait, mintegy biológiai katalizátorként elősegítik fejlődésük, növekedésük biológiai folyamatait. Az első ilyen vegyszert 313-as számmal jelölték és az idén tek között nincs olyan nagy különbség, amely ellensúlyozná a magasabb teljesítménykövetelményeket, a nehezebb munka- körülményeket, a kedvezőtlenebb munkaidő-beosztást. Emiatt a szükségesnél kevesebben vállalják a nehéz, s ma még kevésbé gépesíthető, valamint az átlagosnál rosszabb körülmények között végezhető munkát. Így például hosszú idő óta munkaerőgondokkal küzdenek a bányászat, a kohászat, a közlekedés és egyes könnyűipari ágazatok vállalatai. A munkáltatók erőfeszítései, hogy a nagyobb igénybevételt jelentő posztokra is találjanak embert, egyes területeken a bérarányok torzulásához vezettek^ A helyenként tapasztalt tényleges munkaerőhiány ellenére gyakran még a meglevő munkaerőt sem használják ki. A vállalatok egy részénél a munka szervezettségének javítása, a termelés folyamatosságának biztosítása helyett még mindig a hóvégi, évvégi hajrákhoz méretezik a létszámot. A munkaerő kihasználtságához tartozik az is, hogy nem sikerült jelentősebben előrelépni a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorításában, jelentékeny munkaerőt köt le a veszteséges termékek előállítása, illetve az elavult gépek üzemeltetése, miközben másutt korszerű gépek állnak kezelő hiányában. már több nagyüzem kísérleti tábláin vizsgáztatják is. Az aratási eredmények összegezése szerint többhelyütt mintegy 15—20 százalékkal is növelte a gabona hozamát és az előzetes vizsgálatok alapján hasonló hozamnövekedéssel számolnak a kukoricában, napraforgóban is. A fűzfői laboratóriumban továbbit négy, . hasonló tulajdonságokkal rendelkező vegyszer vár széles körű kipróbálásra. Az újdonságok vizsgálatában részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutatóintézete és a növényvédelmi kutatóintézet is. A szigorodó feltétetek hatására főként a nehezebb helyzetben levő vállalatok igyekeznek szakítani, munkaerő-gazdálkodási módszereikkel ésszerűsítik létszámigényeiket, korlátozzák a felvételt, belső átcsoportosításokkal gondoskodnak meglevő dolgozóik hatékonyabb foglalkoztatásáról. A ténylegesen hiányzó munkaerő pótlásához a vállalatok ésszerűbb létszámgazdálkodása mellett elengedhetetlen a munkakörülmények javítása, a termelés gépesítése, mert bérintézkedésekkel ma már csak átmenetileg lehet enyhíteni a munkaerőgondokon.' Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az ország egyes vidékein hosszabb távon egyes szakmákban nehéz lesz elhelyezkedni, , ezért előnyös helyzetbe kerülnek majd azok, akik több szakmával rendelkeznek. Az átképzés lehetőségével most még csak szűk körben élnek a vállalatok, az elmúlt két évben alig több mint 30 vállalat vette igénybe az állami támogatást dolgozóinak új szakmával való megismertetéséhez. A vállalatoknak és a dolgozóknak azonban közös érdekük, hogy mind szorosabb összhangba kerüljön a termelés a piaci igényekkel, az emberek szaktudása pedig a vállalatok változó feladataival — hangsúlyozták az ÁBMH szakemberei. Hazai Daciaalkatrészek A Villamosszigetelő és Műanyaggyár — a MOGÜRT Gépjármű Kereskedelmi Vállalat közvetítésével — mintegy 9,2 millió forint értékű gépkocsialkatrész idei szállításában állapodott meg a romániai Auto-Dacia Vállalattal. A szerződés értelmében a magyar vállalat a Dacia gép- - kocsik -gyártásához az év végéig 200 ezer tárcsafékbetétet és 100 ezer kuplungtárcsabetétet ad át partnerének. A fékbetétekből azt az új típust exportálja a vállalat, amelynek elhasználódására a gépjármű vezetőjét a műszerfalon egy kijelző figyelmezteti. A megállapodás keretében a romániai gyár ARO típusú dzsipjeihez is szállítanak alkatrészeket. Selmecí Katalin Gondos vezetéssel, óvatossággal valóban csökkenthető az autósok kára —, ám ez csak az érem egyik oldala. A másik: eleve ember- feletti erőfeszítést kíván az útjavítóktól a hármas követelmény: olcsón, jól és gyorsan kell dolgozni. Olcsón — tapasztalataink szerint — aligha lehet jó és gyors munkát végezni. Azt ugyan ki lehet mutatni, hogy a felületi zárás milyen kevésbe kerül, ám az nem szerepel a statisztikákban, hogy mennyit romlik az autó (melynek árát igen nagy hányadú forgalmi adó terheli, ebből fordítanak összegeket az úthálózat építésére) egy-egy úton, miféle gondolatok járnak egy hazánkban első ízbén turistáskodó külföldi fejében. Az Állami Biztosító szerint megszaporodott az üvegtörések ;száma, s eléri a napi húszat is. Egy megyéi szérv'garázsvezetője mondja: „a festékkárt nem tudjuk pontosan kiszámolni, ezen felül 28 kocsinkból 9-nek a szélvédőjét, 7-nek a lámpáját kellett törés miatt kicserélni” — amióta a „felületi zárás” elnevezésű munkák folynak. Olcsó húsnak tehát híg a leve. Valamiképp meg kellene találni a pénzszerzés módját a valóban útjavító és kocsit nem rontó megoldásokra, mert hiszen — ezt magunk is tudjuk — a rendelkezésre álló keretből valóban nem futja jobbra. A szerkesztő HÚSZ SZÁZALÉKKAL NAGYOBB TERMÉS Növekedésserkentő — Fűzfőről Mesék, amelyek megmagyaráznak egyet-mást A nyúl és a káposzta Történt egyszer, hogy a róka üldözőbe vett egy nyulat. Nem kötelességből futott, hanem azért, mert éhes volt. A nyúl pedig azért futott, mert életben akart maradni. De ereje egyre fogyott, ét a nyúl, hogy megmeneküljön, a meredek partról beugrott a folyóba. Kétségbeesett erőfeszítéssel sikerült átúsznia a túlsó partra. A róka nem tudott úszni, és tovább futott, hogy gázlót keressen. A nyúl eközben elvájiszor- gott egy veteményeskerthez, ahol jókora káposztafejek sorakoztak. Kiválasztotta a legnagyobbat, ét elrejtőzött alatta. Olykor óvatosan kikémlelt, de a rókának színét sem látta. Beköszöntőtt az ette, a nyúl összekuporodott a káposztafej alatt, ét elaludt. A róka átgázolt a túlsó partra, kimerültén leheveredett az erdőben, és elnyomta az álam. Reggel mindketten felébredtek: a nyúl a veteményeskertben, a róka- a fák között, és mindketten éhesek voltak. A róka a nyúl keresésére iramodott, a nyúl pedig elhatározta, hogy megreggelizik. Szép kényelmésen megette az egész káposztafejet1, amely alatt elbújt; és igy fedezék nélkül maradt. Odaszaladt a róka, észrevette a nyulat, ét szőröstül- bőröstül felfalta. A tanulság: ne edd meg a káposztát, amely mögött elbújhatsz. Jó mester és rossz mester A rossz fazekas egyszer így szólt a jó fazekashoz: — Azt mondják, néha te is készítesz görbe köcsögöket. — A jó mester olykor rossz holmit is készíthet, a rossz fazekas kezéből azonban sohasem kerül ki jó holmi — válaszolta a másik. Különben, . nemcsak erről van szó. Hanem főként arról, hogy a rossz mesterek mindig a jó mesterek gyenge pontjait keresik. SS A tönk A tönk jól szolgálta az embert. Az ember rajta vágott fát, faragta a háza javításához szükséges fadarabokat. A tönk pedig örült, hogy az ember segítségére lehet a munkájában. Ünnepi lakoma előtt az ember a fatönkön vágta le az asztalra kerülő kisbárányt vagy kakast. Ezért az udvarban élő összes háziállat kissé félt a tönktől, A fejsze pengéje minduntalan forgácsot és apró darabkákat hasított le a tönk kérgéből, de magából a fájából Is. De a tönk éppen azért tönk, hogy ne erezzen fájdalmat, és mindez édeskeveset zavarta. — Semmi sem történhet velem — igy gondolkodott a fatönk —, hiszen nagy érdemeim vannak az ember előtt. A tönk azonban napról napra kisebb, vékonyabb lett, és egyszer aztán az ember értékelőn végigmérte, és megállapította: — Ennek is eljött az ideje! Azzal felkapta a fejszét, kivágta a tönköt, s kifordította a földből. Mindenkire rákerül a sor, oki segítséget nyújt ahhoz, hogy másokat lekaszaboljanak . i. Hriszto Pelitev Fordította: Gellért György A BÍRÓ TOLLÁBÓL Ha továbbtanul a ... Az idén is sok ezer diák fejezte be a tanulmányait, létesített munkaviszonyt, és állt munkába. Nem kevés viszont azoknak a száma sem, akik bár érettségi, vagy szakmunkásbizonyítványt szereztek, ősszel tovább koptatják valamelyik iskola padját. A gyermektartásdíj fizetése iránt indított pereket vizsgálva az a tapasztalat, hogy az állampolgárok nagy része tisztában van a kiskorú gyermekek után fizetendő tartásdíj összegével, de nem ilyen közismert a szükséges tanulmányokat folytató, munkaképes, nagykorú gyermekek tartása. Gyakran hangzik el ezdkben a perekben: kijárta a gyerekem az iskolát, leérettségizett, szakmát szerzett, álljon meg a saját lábán, és tartsa el magát. Jár-e tehát tartásdíj a továbbtanuló gyereknek? Meddig diák? A családjogi törvény szerint tartósra a munkaképes korú gyermek is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. E tanulmányok körébe tartoznak az életpályára élőkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok (pl.: gyors- és gépírás, egészségügyi stb.) valamint a nappali tagozaton a főiskolai és egyetemi tanulmányok folytatása is. ........_ . A bíróságnak mindig alaposan kell vizsgálni, hogy a középisko- , la befejezése utáni,., tanulásnak mi az igazi .oka. Az egyik úgy tényállása szerint az érettségizett gyermek szabás-varrást kezdett tanulni a szakmunkásképzőben, majd a sikeres vizsga után „rájött’*', hogy a kirakatrendezéshez nagyobb érzéke van, ezért egy másik iskolába iratkozott, és továbbra is igényelte a gyermek- tartásdijat. ^ A bíróság a követelését azonban elutasította azzal az indoklással, hogy a gyermek a tanulmányait befejezte, szakmát szerzett, önmaga eltartásáról gondoskodni tud, újabb iskolába já- ' rása egyértelműen a tartásdíjfizetés meghosszabbítására irányul. A kirakatrendezést ugyan tanul- : hatja, de az ezzel járó terheket- már .magának kell viselnie. Ha a gyermeket a középiskola befejezése után a választott életpályára előkészítő tanfolyamra, főiskola, vagy egyetem - nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett szülő nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságot elért gyermeke létesítsen munkavi- * szonyt, és esti' Vagy* levelezőtagozatra járjon. A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége.' A folyamatosságot, nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányokat megelőző, megkívánt gyakorlati munka, sorkatonai szolgálat, betegség, vagy más rendkívüli ok. Ha a középiskola befejezését követően hosszabb idő telt el, a körülmények mérlegelésével kell eldönteni, hogy indokolt-e a gyermek tanulása nappali tagozaton, vagy pedig jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy önmaga eltartása mellett esti, vagy levelező tagozaton tanuljon. Ha a gyermek a továbbtanulást megelőző hosszabb idő alatt akkori életkörülményeinek megfelelően választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülőtől, hogy több évi megszakítás után is fedezze a tanulás költségét, és erre az. időre újból tartásdijat fizessen. A kötelezettség kétoldalú A gyermek köteles a képességéhez mérten a legjobb eredménnyel tanulni annak érdekében is, hogy tandíjkedvezményt, ösztöndíjat érdemeljen ki, és ezzel a szülő' tartási terheit enyhítse. A lelkiismeretlen, felelőtlen hozzáállás a tartásdíj összegének a csökkentését eredményezheti. 'A nagykorú .gyermektől fokozatosan elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem megfelelő magatartást tanúsítson. Meg kell adnia a kellő tiszteletet még akkor is, ha érzelmileg eltávolodott, vagy szülei válását lelkileg még nem heverte ki.. Amennyiben nem így viselkedik, méltatlanná válik a tartásra. , Természetesen itt nem lehet egy-egy kiragadott esetre hivatkozni, és ennek alapján a tartás- díj-fizetési kötelezettség megszüntetését kérni. Vizsgálni kell, hogy a magatartást, milyen ok és körülmény váltotta ki, nem a fizetésre kötelezett szülő idézte-e elő, a gyermek tettét a társádal- mi közfelfogás valóban súlyosan elítéli-e. A szükséges tanulmányokat végző, munkaképes, nagykorú gyermekét a szülő nem köteles eltartani, ha ez a saját szükséges tartását, vagy másik kiskorú. gyermekének a tartását veszélyezteti. Ezért ilyen esetekben mindig fel kell mérni a szülő teherbíró képességét, kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyait, az őt terhelő ' kötelezettségeket. A tartásdíj mértékének megállapításánál egyik tényező a továbbtanuló gyermek indokolt szükséglete. E vonatkozásban figyelemmel kell lenni a gyermeknek a továbbtanulással szükségképpen együttjáró kiadásaira, de számításba kell venni mindazt a támogatást is, amelyet az állam, a társadalom nyújt (állami, társadalmi ösztöndíj, szociális segély, tandíjkedvezmény, az elhelyezéshez és az étkezéshez nyújtott kedvezmény stb.) a gyermek esetleges rendszeres jövedelmét (például amit korrepetálásból ér el), és a vagyonát is. .« Az ösztöndíj nem zsebpénz Nem fogadható el, amit az egyik perben adtak elő, nevezetesen azt, hogy. az egyetemista fiú havi 1200 forint' ösztöndíja csak zsebpénz legyen. A bíróság rámutatott arra, hogy zsebpénzre szükség van, de az apa fizetési kötelezettségének a meghatározásánál ezt az ösztöndíjat is be kell számítani. A tartásdíjat nem százalékosan, hanem határozott összegben állapítják meg, miután a gyermeknek a tényleges szükségletei az irányadóak. Igen méltánytalan lenne a tartásra kötelezettre nézve, ha jövedelmének emelkedése esetében fizetési kötelezettsége is automatikusan növekedne a gyermek kiadásainak vizsgálata nélkül. Ugyanakkor annak sincs akadálya, hogy a gyermek a korábban megállapított. tartásdíj összegének a felemelését kérje abban az esetben, ha igazolni és bizonyítani tudja, hogy megélhetését a régebben meghatározott össz^hdl nem képes fedezni. Dr. Varga Miklós megyei bíró
