Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

'A • PETŐFI NÉPE • 1985. jóliua 83. HAVI 6900 AZ ÁTLAG A döntések háttere A lehetséges keresetszabá­lyozási formák közül ki, mi- ;j lyen variációt választott és 1 miért? Ez ügyben vizsgálód- :í tak nemrégiben a Gazdaság- j kutató Intézet munkatársai, 1 összesen 33 iparvállalatnál és szövetkezetnél. Melyiket a három közül? Tájékoztatásul hadd emlé- I keztessünk arra, hogy 1985 I januárjától kezdve három, a i változatokat tekintve 4 kere- i setszabályozási forma között i választhatnak a vállalatok. ■ Ezek egyike a hagyományos, : jól ismert központi kereset- I szabályozás, ahol — amiként i eddig — a központi intézmé- 1 nyék határozzák meg az évj f béremelés lehetséges mérté- p két. Ebbe a körbe tartoznak a ? szénbányák, a kommunális és I szolgáltató vállalatok, vagyis ‘ azok, amelyeknél csak korlá- I tozottan érvényesülhet a nye- v reségérdekeltség. A sokat emlegetett másik két s forma a keresetszint-, illetve a keresetnövekmény-szabályo­zás. Az elsőben — ahogy az elnevezés is érzékelteti — a kereset szintje után adóznak a vállalatok, a másodikban pedig az évi keresetnövek­mény alapján. Mindkét vál-. ; tozat — különösen a kéreset- ; szint-szabályozás — lényege­sen bővíti a vállalatok bérpo- ’ litikai mozgásterét, de tete­mes gazdasági elkötelezettsé- | gek árán. Ezért azok a válla­lj latok, amelyek úgy érezték, ; hogy nem tudják vállalni e kötelezettségeket, a szigorított I központi keresetszabályozást I is választhatták. Zsebre menő dologról lévén I szó, mindezek elég jól ismer- | tek a vállalatok dolgozói kö- I rében. Kényszerhelyzetben Visszatérve a Gazdaságku­tató Intézet által vizsgált 33 vállalatra: 15 a keresetnövek­mény, a többi pedig a szigo­rított központi' keresetszabá­lyozás mellett: döntött; A vizs­gálat végkövetkeztetéseinek.' lényege: az iparvállalatok és a szövetkezetek többnyire kényszerhelyzetben választot­ták azt,a szabályozási formát, amit végül is választottak. Hi­teltörlesztési kötelezettségeik, gazdasági bajaik, gondjaik eleve meghatározták a válasz­tási lehetőségeiket. Illusztrá­cióként: a szintszabályozás helyett növekményszabályo- , zási formát választó vállala­tok érdekeltségi alapjait 38 százalékban, a szigorítottat választó vállalatok érdekelt­ségi alapjait pedig 86 száza­lékban (!) terheli le a hiteltör­lesztési kötelezettség. Sőt: a szigorított formát választó vállalatok egynegyedénél az érdekeltségi alap még a hitel- törlesztésekhez sem nyújt kel­lő fedezetet. Vagyis a vállalati választá­sok indítékai nem az ösztön­zési rendszer lehetséges kor­szerűsítésére, hanem a gaz­dálkodási körülményekből adódó kényszerűségre vezet­hető vissza. A vállalati szá­mi tgatások vezérelve: a lőhe­tő legkisebb adó mellett a le­hető legnagyobb átlagkere­set-növelés, és persze: az en­nek megfelelő szabályozási forma megválasztása. E meg- • fontolásból kiindulva kereset- szint helyett a növekmény­szabályozás mellett döntöttek a viszonylag kedvező piaci po­zícióban levő, termelésük és nyereségük növelését illetően nagy reményeket tápláló — ám súlyos hiteltörlesztési és vagyonadófizetési kötelezett­ségekkel bajlódó, s mind­em iatt alaphiánnyal, illet­ve adófizetési gondokkal küsz­ködő — vállalatok is. A vi­szonylag messzebbre látók pe­dig azért döntöttek a növek­ményszabályozás mellett, mert jó előre fölmérték, hogy a szintszabályozással együtt­járó teljesítménykövetelmé­nyeket aligha stabilizálhatnák három évig, márpedig az eset­jeges visszaesés gyakorlatilag végveszélybe sodorná őket. A szigorított mellett' döntő vállalatok piaci érvényesülé­süket már az idén sem ítélik megnyugtatónak. Kalkuláltak — és felelősen — például az­zal, hogy a szünet nélküli anyagáremelések miatt a nye­reségük alig-alig növekedhet. És persze óvatoskodtak is, mondván, hogy átmenetileg — a szabályok értelmében egy évig — inkább ezt a formát választják. A vizsgálódások — és a hi­vatalok érdeklődésének — középpontjában az eredeti i döntésektől eltérő választások j vállalati indítékainak elem- i zése áll. Ám arra is figyelni I kell, hogy a keresetszint-sza- ; bályozást választók jó része is > sokat kockáztat. Feltételezőe- tő, hogy a következő években közülük többen is nehéz hely­zetbe kerülnek. Nem szabályozási — gazdálkodási kérdés A Gazdaságkutató Intézet munkatársai végül-is így ösz- szegzik vizsgálódásaik ered­ményeit: az új szabályozási rendszer nemcsak láthatóvá tette, de ki is élezte a válla- \ lati gazdálkodás problémáit, j hiányosságait. A kedvezőtlen j gazdasági, illetve pénzügyi \ helyzetben levő vállalatok j nem vállalták, mert nem vál­lalhatták a haladó szintszabá- j lyozási formát, az ezzel együtt- j járó kockázatot; annak eile- j nére, hogy ez — ösztönzési j szempontból — jócskán bőví- j tené a mozgásterüket. És a j végkövetkeztetés: e vállalatok problémája „ ... tahát nem ] keresetszabályozási, hanem j gazdálkodási kérdés, ezért; helyzetük rendezése csak a j hatékonysági és az egyensúlyi: követelményeket kikénysze­rítő irányítási, szabályozási j rendszer egész eszköztárának komplex és következetes al- i . kalmazásával lehetséges.” Vértes Csaba A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Két év négy hónapot kapott Nem mindennapi ügyben ítél­kezett gyorsított eljárás kereté­ben a Kecskeméti Városi Bíróság. A vádlottak padján egy alig 19 éves. szakmával, megfejelő mun­kahellyel nem rendelkező élet­erős fiatalember ült. Nagy Antal, aki azonban fiatal kora ellenére már többször követett el bűn- cselekményt. Néhány évvel ezelőtt a fiatal­korúak bírósága jármű önkényes elvételének vétségéért és ittas járművezetésért felfüggesztett szabadságvesztésre, később a Kiskőrösi Városi Bíróság ittas vezetésért pénzbüntetésre ítélte. Jelenleg is ilyen bűncselekmény elkövetése miatt folytatnak vele szemben eljárásit Kiskőrösön. A fiatalember 18 éves korában élet- közösséget létesített, amelyből gyermek is született, ez a tény sem késztette őt arra, hogy meg- komoliyodjon. becsületes életmó­dot folytasson. Már egészen fia­talon megtanult különböző jármű­veket vezetni, arra .azonban nem szánta el magáit, hogy járműve­zetői engedélyt szerezzen, és így „törvényes keretek” között gya­korolhassa vezetői tudását. Nagy Antal arról is híres Soltvadker- tan és környékén, hogy az italt igen korán megkedvelte, „vödör­VI em volt könnyű ö&sze- , -hozni a találkozást So- n-ogyi Józseffel, a BACSÉPSZER Vállalat pártalapszervezetének titkárával. S hogy nyugodtan beszélgethessünk, a központban „randevúztunik", ott legalább nem zavarták sem az építésveze­tőt. sem a párt funkcionáriust. Ä hét párt<^oportba tömörülő 51 kommunista dolga az utóbbi években megszaporodott, hiszen két évig kísérleti, ez év január 1-től keresetsziint-szabáiyozási bérrendszerben dolgoznak. Ennek magyarázata, megértetése sem tartozott a könnyű dolgok közé. — Nehéz volt tudomásul ven­ni — kezdte a titkár —, hogy nincs termelési mutató, a terv a -nyereségből és a bérből tevő­dik össze. Tulajdonképpen meg­szabják aa elérendő nyereséget, s ehhez biztosítják a bért, A kilenc építésvezetőség és az ipa­ri üzem gyakorlatilag önálló, s a szabad Kapacitásokat a köz­pont bevonásával az építésveze­tők leköthetik. A feladatokat természetesen ismerik, sőt, az alapszervezet ja­vaslatára — mint minden évben, az idén is — kiemelten kezelik az Izsáki úti kórház, a Honvéd téri épület rekonstrukcióját, Kunszent mi klóson a 16 tantermes iskola és könyvtár építését (egy hónappal korábban adják át), az akkumulátorgyár üzemcsarno­kát, amelyet már átadtak. A javaslaton túl, az alapszervezet kommunistái ellenőrzik az épít­kezések készültségi fokát, s ha netán lemaradást, hanyagságot tapasztalnak, nyomban szóvá te­szik. — Az első félévben taggyűlé­sen számoltattuk be a termelés- szervezési osztály vezetőjét, aki a kiemelt építkezésekkel foglal­kozott. Kitűnt: a munkálatok megfelelő ütemben folytatódnak, de ennek ellenére a-zt ajánlottuk, hogy Kecskeméten az Izsáki úti kórháznál jobban szervezzék a munkát. Ekkor számolt be a jogi és üzemeltetési osztály is. A ta­pasztalatunk jó. ugyanis a javuló anyagellátást szeretnék még job­bá tenni-, s termeléskiesés anyag­hiány miatt nem volt. Igazán eredményesek a BACS­ÉPSZER dolgozói, mert amíg a múlt év első felében 220 millió értékű munkát végeztek el, az A munka és a bér összhangja • Kiváló minőségben adták át Kalocsán a MAV-állomást a BACSÉP­SZER dolgozói. Az állomás egy részlete. idén pedig 255 milliónyit. Az a hosszan tartó hideg, téli idő­árbevétel 52. a nyereség 10 mii- járás ellenére érték el. Ez a ha­lióval volt magasabb a múlt év gyón impozáns eredmény há- azonos időszakánál. Nem érdek- rom dolognak tulajdonítható: éb- telern megemlíteni, hogy mindezt ben a félévben 60 létesítményt» adtak át, ebből 46-ot mennyiségi és minőségi hiány nélkül. (Ez az építőiparban arányait tekintve olyan ritka, mint a fehér holló). A második ok: 54 szakmunkással növekedett a vállalat létszáma (javultak a viszonyok az építke­zéseken), s utoljára, de nem utol­sósorban, növekedtek az átlagke­resetek. Ez év első felében Í6 szá­zalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában, ami 6900 forintos havi átlagot takar. — A mennyiségi és minőségi termelésben mindenki érdekelt — szögezte le Somogyi József. — Kapacitásunkat egész évre lekö­tötték, de ha megrendelést ka­punk, nem utasítjuk vissza, in­kább új szakmunkások felvételé­vel próbáljuk megtartani a meg­rendelőt. Nagyon fontosnak tart­juk a munka és a kereset össz­hangját. Nálunk kialakult az ösz­tönző bérezés, amely időbérből és prémiumból áll. Gyakorlatilag az építésvezető megállapodik a bri­gádvezetővel, az adott munkáért mennyit fizet. A brigádon múlik, hogy a felajánlott — normán ala­puló — pénzt mennyi idő alatt koresik meg. Ehhez kapcsolódik a határidő és a minőség. A vé­leményező mindkét esetben az építésvezető és a., beruházó. Ha csúszik a határidő, ha nem első osztályú a munka, csökken vagy elvész a prémium. A nálunk dol­gozó brigádok tagjainak zöme 8—12 ezer forintöt keres ... A pártalapszervezet a termelés segítésén kívül, a vállalati tanács megválasztásának előkészítésé­ben, a vállalati működési szabály­zat átdolgozásában is részt vett. Javaslatukra minden nagyobb egység megbízottja helyet kapott' a vállalati tanácsban, s a 15 tagú, testületnek 7 kommunista tagja van. A következő félév hasonló kemény munkát igényel a párt­alapszervezet tagjaitól. Tervezik a párt XIII. kongresszusa építő­iparra vonatkozó; határozatainak elemzését, a további tennivalók meghatározását. . Az alapok stabilak. Ez a mun­ka már nem lesi olyan nehéz! Gémes Gábor A Kiskunsági Nemzeti Park külkapcsolatai Környezet-, illetve természet- védelmi munkát nem lehet egye­dül, elszigetelten folytatni, mert eredménytelen lenne. Ez az alap­elv érvényes a KNP esetében is. Nekünk is szükségünk van a hazai és nemzetközi tudományos és természetvédelmi tapasztala­tokra. a széles körű együttműkó- dási'e. Nemzeti parkunk különle­ges helyzete — tudniillik a védett területek szétszórtságából eredő érzékenysége és sérülékenysége a környezeti ártalmaikra — mégin- kább indokolja a nemzetközi ta­pasztalatok átvételét és alkalma­zását. Fennállásunk tíz éve alatt szé­les körű nemzetközi kapcsolatokat allakítottumk ki különböző, első­sorban európai országok nemzeti parkjaival, tudományom intézmé­nyeivel és szakembereivel, vala­mint a nemzetközi szervezetek és szövetségiek képviselőivel. Ezek közül kiemelt jelentőségű a Nem­zetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) — melynek az OKTH' is tagja —, az Európai Nemzeti Parkok és Tájvédelmi Körzetek Szövetségle, az UNESCO illetékes természetvédelmi, oktatási, neve­lési bizottságai és a KGST-or- szágok természetvédelmi intéze­teinek munkabizottsága. Nemzeti parkunk természeti értékei és az itt végzett termé­szetvédelmi munka az egész vi­lág hasonló intézményeinek ér­deklődési körébe került azáltal, hogy az UNESCO 1979-ben a MAB (Ember és Bioszféra) elne­vezésű világprogramja keretén belül a KNP-t is bioszféra-re­zervátummá 'nyilvánította. Ezzel bekerültünk az UNESCO által szerkesztett számítógépes nyil­vántartásba; adataink megjelen­tek az összes idegen nyelvű tu­dományos kiadványban, ismertető anyagban. Az UNESCO-tól ka­pott kiadványokon keresztül ter­számra” tud szeszes italt fogyasz­tani. Ez év július 5-én az esti órák­tól kezdődően úgyszólván egész éjszaka italozott Kiskunhalason egy barátjánál. Reggel fél 8 kö­rül támolygiotit, kerékpárját maga mellett tolva gyalogosan Kiskun­halason. a Batthyány utcában ideiglenes lakása felé. Nem sok­kal előtte az egyik büfében még megivott egy kis üveg konyakot. Erősen ittas állapotba került, annyira azonban nem, hogy ész­re ne vegye a 47. sízámú ház előtt várakozó Lada 1500-as sze­mélygépkocsit A jármű megtet­szett neki, és elhatározta^ hogy Dupaföldvárra megy vele. Fel­nyitotta a járművet és — mivel az indí tókulcs benne volt — könnyűszerrel el tudta vinni. Rátért a Széchenyi útra; és azon — mintegy 150 km/óra sebes­séggel száguldva — Soltvadkert irányába 'hajtott. A 109. számú ház előtt egy előzés után hirte­len tért vissza a jobb oldalra, ezért járművével az útszegélynek ütközött. Az ittasság, a nagy se­besség és a gyakorlatlanság miatt elvesztette a gépkocsi feletti ural­mat átsodródott a bal oldalra, eközben elütötte a vele azonos irányban kerékpárján haladó Vince Imrénél, akit egy darabon a motorháztetőn magával vitt. A - szerencsétlen asszony időköz­ben aíz úttestre esett és súlyos sérüléseket szenvedett. Nagy An­tal észlelte a balesetet’ és látta a vérző sérültet, mégis — miután sikerült megállnia — elfutott, El­menekült a helyszínről, a sérül­tet sorsára hagyta. Vince Imré­mé súlyos sérüléseket szenvedett, amelyekből előreláthatóan há­rom hónap alatt épül fel. Az ámokfubó a Csókánál utcá­ban kötött ki, ahol az 1. számú ház előtt meglátottt egy másik Lada 1500-as személygépkocsit. A tulajdonos csak néhány percre ment lakására, így a járművét nyitva hagyta, és az indítókulcs is benne maradt. Nagy Antal beült a kocsiba és Soltvadkert irányába elszáguldott. Mivel is­merte a környéket, az időköziben üldözésiére indult rendőröket megtévesztve földes utakon kiju­tott FülöpszáUásma és onnan a dunaföldvári útra. így eljutott a Duna-hidig. Amikor lezárták előtte a sorompót, kiugrott a kocsiból és futásnak eredt, azon­ban a rendőrök elfogták és őri­zetbe vették. Útközben azért — ittassága ellenére — annyi „ide­je" volt. hogy a 'gépkocsiban ha­gyott táskáiból elvegyen 4300 fo­rintot. Szerencsére a pénzt nem tudta már elkölteni. Az őrizet­ben lévő Nagy Anitáit 1985. jú­lius 12-én állította a bíróság elé a Bács-Kiskun megyei Főügyész­ség. - Nagy Antal nem tagadta cselekményeit, „elkeseredettségé­re’! hivatkozott. * A Kecskeméti Városi. Bíróság példás büntetést szabott ki a sú­lyos fdkú alkoholos befolyásolt­ság állapotában. Vezetői engedély nélkül személygépkocsit vezető, a KRESZ szabályait többszörösen és durván megsértő fiatalember­rel szemben: jármű önkényes elvétellének vétségeiért, súlyos testi sértést okozó Ittas jármű­vezetés és segítségnyújtás elmu­lasztásának bűntetteiért, valamint lopás vétségéért főbüntetésként 2 évi és 4 hónapi szabadságvesz­tés büntetéssel sújtotta, mellék- büntetésül 6 évi időtartamra el­tiltotta a járművezetéstől, 3 évre pedig a közügyek gyakorlásától. Az ítéletet Nagy Antal tudomá­sul vette, az elitéit megkezdte büntetésének letöltését. ■ Ez az elset is Intő példa a ma­gukról megfeledkezett, meggon­dolatlan életmódot folytató, bűn- cselekményeket elkövető fiatalok számára. Mindenesetre a gépko­csik tulajdonosai elősegítették a bűncselekmények - elkövetését, amikor járműveiket lezáratlanul', indítókulccsail hagyták az utcán; ha rövid időre is. Ezt is tiltja a KRESZ. Dr. Abrahám István közlekedési ügyész mészetesen mi Is értesülünk a világ többi rezervátumainak az adatairól, az azokban folyó tudo­mányos tevékenységről, az elért eredményekről sitb. A nemzetközi környezet-, illet­ve természetvédelmi szervezete­ken kívül közvetlen kétoldalú kapcsolatok ás kialakultak kül­földi nemzeti parkokkal, intéze­tekkel. Legrégebbi szerződéses együttműködésünk van például a szomszédos Vajdaságban mű­ködő Újvidéki Természetvédelmi Intézettel, melynek területén a Duna—Tisza közére jellemző — és a KNP-ben is védett — élő­helyek is megtalálhatók. (Például a Duna—Száva ártéri erdők, de- libláti homokbuckák, szikes ta­vak.) A kölcsönös szakembercserón túlmenően közös kutatási témá­kon Is dolgozunk velük. Az OKTH és a Svéd Természetvé­delmi Hivatal között tíz éve fennálló szerződéséé együttműkö­dés keretén belül minden évben fogadunk svéd delegációkat. A magyar—szovjet testvérmegyei kapcsolatok segítségével felvet­tük az érintkezést a Krím-félszi- igeten lévő védett rezervátummal (Aliustám). Szinte minden évben sor kerül a szlovák nemzeti parkok és táj­védelmi körzetek szakemberei­nek fogadására. Illetve a mi lá­togatásainkra, tapasztalatszerzés céljából. Nyugati szomszédaink közül állandó szakmai kapcsolatunk van az Osztrák Vadvédelmi Ala­pítvánnyal (WWF) és a Burgen­landi Madárvédelmi Egyesülettel. Osztrák szomszédaink a náluk most Időszerű nemzeti parkok létesítéséhez, szervezeti kialakí­tásához szükséges tapasztalatok megszervezése céljából járnak hozzánk. Az NSZK-bál legtöbbször a Bajor Természetvédelmi Szövet­ség és az Erdészeti Egyesület szakember-delegációi jönnek el a Kiskunságra. Rendszeresen ér­keznek vendégek Angliából, Svájciból, Belgiumból, az USA- ból. Indiából, Japánból, Kanadá­ból és Ausztráliából. Nevezetes tudományos személyek voltak: a szovjet-grúz tudományos akadé­mia főtitkára, az UNEP főigaz­gatója Nairobiból, az USA-ból a Harward Egyetem professzora és Schlesinger úr, ex-lhiadügymini&z- ter mint amatőr ornitológus, a szovjet Mezőgazdasági Tudómé­alelnöke, az EUCARPIA növényi génbankszövetség elnöke stb. A magyar természetvédelem hírnevét és ezen belül a KNP természeti értékeinek nemzetközi elismerését erősítik a — proto­koll jellegű — látogatások. Ha­zánkban tartózkodó és megyénk­be 'is ellátogató kormánydelegá­ciók és a Budapesten akkreditált nagykövetek keresik fel a KNP-t. (Például a kubai igazságügy mi­niszter. a japán tv elnöke, az angol alsóház delegációja, a va­tikáni főpapok küldöttsége, a tö­rök parlamenti delegáció, a gö­rög kormánydelegáció, az USA- városok polgármesterei, a ku- waiiti parlamenti delegáció^ a francia ifjúsági és sportminisz­ter. a szovjet-észt köztársaság erdészeti minisztere, Ausztria egészségügyi és természetvédelmi minisztere. Bajorország környe­zetvédelmi minisztere, stb.) A budapesti diplomáciai karból- Görögország, Jugoszlávia^ Romá­nia, Japán. Franciaország, Svéd­ország, Ausztria, Hollandia nagy­követei jártak nálunk és csodál­ták meg természetvédelmi érté­keinket. Az elmúlt tíz évben számos nemzetközi rangú tudományos tanácskozást is itairtottunk a KNP-ben. több ország szakem­bereinek részvételével. Ilyenek voltak például a KGST-országok természetvédelmi intézeteinek munkabizottsági ülése (1979), az - erdészeti szakbizottsági ülés (1978, 1983), Európai Mikoíógus Kongj resszus (1978), EUCARPIA nö­vényi génbankkongresszus (1979)) KGST madángyűrűző konferenji oia (1979), UNESCO földtani ’ szeminárium (1980). IWRB ma­dárvédelmi konferencia (1981) Európai Állatkertek Szövetségé nek szimpóziuma (1982). KGST oktatási bizottsága komferemciáj ja (1983) stb. A világban elterjedt jó hírűn- |j két és munkánk nemzetközi el­ismerését is igazolják ezek az adatok. Ezen túlmenően azonban fontosabbnak tartjuk azt a hoz­zájárulást hazánk nemzetközi rangjának növeléséihez, amely a || tudományos és természetvédelmi eredményeinek megismertetésén kívül politikai téren is megnyil­vánul. Ugyanakkor hazánk ide­genforgalmi bevételeinek növelé­sét is szolgáltuk, nem 'is beszél­ve szűkebb hazánk, Bács-K ifikor méltó bemutatásáról. Dr. Tóth K&rolj a KNP igazgatóit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents