Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-23 / 171. szám
1985. július 23. • PETŐFI NÉPE • 3 mmm a kényé»-:SÄV' ,ym.. «* Miért üres a tőserdei ABC? — Meg tudott mindent venni, amit szeretett volna? — Ugyan — dehogy. Jóformán semmit — mutatja félig üres szatyrát Király Jánosné, aki Tőserdőn nyaraló unokáinak szeretett volna reggelire valót vásárolni az üdülőtelep abc-boltjában. — A péksütemény már elfogyott, elfogadható sajt, felvágott nincs. A tejből az utolsó Jitert hoztam el, pedig nézze, még mennyien várnak. Az üzlet bejárata előtt valóban hosszú sor áll. Legtöbben a szomszédos kemping, vagy a környező vállalati üdülők lakói. A bennszülött üdülőtelepiek, ha tehetik, 'messzire elkerülik a boltot. Hogy miért? Nem kell sokáig az okot keresni, elég egyszer körülnézni. A tej néhány perce — háromnegyed kilenckor — fogyott el, kenyér most még van. Körben a félig üres polcok, a kihssználac- lanul árválkodó hűtőpultok látványa lehangoló. A pénztár előtt így sem fogy el a reggeli órákban a sor. Mindenki azt ' vesz, amit talál. Tej helyett üdítőt, kifli helyett kenyeret, szalámi helyett májkonzervet. Egyesek méltatlankodva, mások csendes beletörődéssel. Aki ide betér, többnyire bosz- szankodással kezdi Tőserdőn a napot. Az ország különböző tájairól ■ érkezett kempingezők, üdülővend égek, a gyarapodó számú külföldiekhez hasonlóan nem értik: miért éppen az alapvető élelmiszerek nem kaphatók az egyetlen itteni boltban. Nem először látom ezt a jellegzetesnek mondható tőserdei jelenetet, mégis mindig újból és újból elcsodálkozom. íme,- éppen ezen a kedves, vendégváró helyen sikerült látványosan a. kirakatba tenni a kereskedelem összes betegségét: az áruhiányt, a sorbán- állást, az udvariatlan, nívjótlan kiszolgálást. Talán nem jó üzlet élelmiszert árusítani az üdülőknek? Sajátos gondok A kérdést felteszem Kása János boltvezetőnek is, aki június eleje óta bérli magánkereskedői engedéllyel a csak nyaranta nyitva- tartó üzletet. Válaszul két láda megromlott kakaót mutat a raktárban : — Tessék, ez mind hétvégéről maradt. Kilencvenet rendeltem, csak ötven fogyott el, a többit fizethetem saját zsebből. Teljesen kiszámíthatatlan a forgalom. Ha befelhősödik, unatkozunk, ha kisüt a nap, majd megszakadunk a munkától. Az idényjellegű üzletben valóban sajátos gondokkal találja szemben magát a kereskedő. Kó- sa János jó néhányat elsorolt ezek közül. Hosszú a rendelések átfutási ideje, gyakran ütemtelen a szállítás. A megrendelt és kifizetett sört például egy hét múlva s'em kaptam meg a söripari vállalattól. A bejelentés nélkül érkező autóbuszos iskolai csoportok gyakran megveszik az összes tejet, péksüteményt a többi vevő elől. Mintha csak az üzletvezető szavait akarnák igazolni, ü korül egy iskolai vándortábor vezetői futnak be. Elviszik az ösz- szes kolbászt — nyolc kilónyit — és a maradék kenyeret,, reggelre pedig előj egyeztetnek hetv en zsömlét. — A csoportokat előnyben részesítjük, a holnapi vásárlóknak ennyivel kevesebb jut — . jegyzi fel a megrendelést a boltvezető. A kiszámíthatatlan forgalomból adódó gondok valósak, mégsem hagy nyugodni a kérdés: Valóban nem oldható meg zökkenő- mentesen egy ilyen népes üdülő- terület élelmiszer-ellátása? Nem lehetne legalább a tejet és kenyeret folyamatosan, mondjuk telefonon utánrendeléssel biztosítani? Az UNIVER Afész lakiteleki ügyvezetője, Magyar Sándor szerint akár .napközben is rfendel- hetne tőlük a kereskedő. Mint megtudom, a szövetkezet elfátó- rak tárat alakított ki a községben, külön gépkocsi szolgálja ki itteni egységeiket — az abc mellett két vendéglőt és. három büfépavilont. A kiskereskedőnél kimaradt tej és kenyér költségeit is magára vállalta a szövetkezet. Néha tehát csak át kellene menni a szomszédos strandépü- letbe, és felvenni a telefonkagylót, ha fogytán a tej és a kenyér. Kérdés, hogy érdekelt-e ebben a boltvezető, akinek így is megvan a forgaLma. De vajon, miért nem saját dolgozóival üzemelteti az UNIVER Áfész az emblémáját viselő üzletet? Piukovics Miklós, az UNIVER kereskedelmi^ igazgatója, akinek az utóbbi időben nap mint nap sok dolga akad a tőserdei bolttal, széttárja a kezét: — örültünk, hogy egyáltalán elvállalta valaki ezt a kritikus é Szabvány szerint a kenyér a sütéstől számított 12 órán belül értékesíthető — hirdeti a felirat, van kenyér — tesszük hozzá. (Tóth Sándor felvétele) üzletet, öt éve, mióta megnyílt, .minden szezonban teljesen kicserélődött az itteni gárda. Aki egyszer megpróbálta, nem vállalta többet. Az idén is meghirdettük, de dupla bárért sem akadt jelentkező. Végül jelképes összegért adtuk bérbe — berendezéssel, hűtőpultokkal együtt — az egyetlen magánvállalkozónak. Örülnénk a versenytársaknak — Nézze, az üdülőterületi ellátás számunkra veszteséges — folytatja a kereskedelmi igazgató, és már sorolja is az érveket. — Az árrés olyan kicsi, hogy ha egy nap kétszer kell a tejjel fordulni, s ráadásul egy része még meg is marad, ebből csak ráfizetés lehet. Mi vállaljuk a ránk eső részt, de végső soron egy gazdálkodó szervezet vagyunk. Azt is néznünk kell, hogy a vállalkozásunknak legalábbis minimális haszna legyen. A jelenlegi feltételek mellett éhíheZ konkrét*' Segítségre, anyagi támogatásra lenne szükségünk. Miért nincsenek más kereskedelmi vállalatok is jelen az üdülőtelepen? Higgye el, szívesen vennénk a konkurrenciát, így biztosabbá válna az ellátás. Ennél többre, mint most, nem vagyunk képesek. De emelje fel a kezét, aki többet áldoz a tőserdei kereskedelmi ellátásért... * Két hónap sincs már a főszezonból, szeptember végén pedig ismét bezár, kiürül a tőserdei abc. Addig azonban úgy tűnik, marad a sorállás, és a messziről érkezett vendégek ezrei állítanak ki nem éppen hízelgő bizonyítványt az ország e vidékén uralkodó kereskedelmi állapotokról. Engem, megvallom, még mindig nem hagy nyugodni a kérdés: valóban nem lehet gazdaságosan élelmiszert árusítani a tőserdei üdülőknek? Lovas Dániel £ A megszólaltatott illetékesek véleményéből as sejlik ki: fik., minden tőlük telhetőt megtesznek k bolt zavartalan működéséért, kifogástalan ellátásáért. Ha azonban ez így lenne, aligha hallanánk ennyi panaszt ., Ezek annál is inkább kellemetlenek, mert nem áruhiány akadályozza a ellátást — erre ma Magyarországon különben sem lehet jogos panasz —, hanem wwrveaési ttba, ben» nem értés, érdektelenség, kényelmesség. ekkora üdülőtelepen a kereskedelmi ellátás ráadásai nem ««úHteriien' ^ kérdés, hanem tanácsi hatáskörbe tartozó politikai konzekvenciák levonására alkalmas ügy.. Ne feledkezzünk meg azonban arról, amit mindenki tud: egy üdülőhelyi ABC —, ha hozzáértők dolgoznak benne — a. szó leg- * «korosabb értelmében jó üxletS bogy a tőserdei bolt nem az *— nemcsak elfogadhatatlan, de egyenesen »rttitttllzn Memóriakártya Magyarországon BOLTBAN, KÓRHÁZBAN Huszonegy tagvállalat részvételével Aktív Memóriakártya Gazdasági Társaság alakult Magyarországon. A gazdasági társaságot a napokban jegyezték be a vállalati törzskönyvbe. Az aktív memóriakártya — amely francia találmány — lényegében hitelkártya, amely mikroprocesszorral. és egy igen kis méretű számítástechnikai adattároló egységgel van ellátva. E tói dóban — attól függően, hogy ír kártyát milyen célra használják — elhelyezhetők a hitelkártya-tulajdonos adatai, s hogy mennyi pénzzel rendelkezik. így a kártyával — a megfelelő leolvasó készülékkel felszerelt boltokban — a vásárló fizethet is. Jelenleg lljöbb Inyuigat-európaá országban és a tengerentúlon dolgoznák az aktív memória- kártya elterjesztésén, elsősorban SZÁLLODÁBAN a csekkek és a mágnescsikos hitelkártyák helyett alkalmazzák. Rónai Tibor, a gazdasági társaság koordinációs igazgatóságának vezetője az MTI munkatársának elmondta: hozzáláttak a kártya magyarországi felhasználásának előkészítéséhez. Az elképzelésiek isizeriinit a Skála Metróban é® a Skála Budapest Nagyáruházban még az idén bevezetik. Elsőként a dolgozók kapnak memóriakártyát, hogy munkahely ükön salját vásárlásaikat azzal intézzék. Amennyiben a kísérlet sikeresnek bizonyul, a1 Skála a törzsvevőit is ellátja ilyen kártyákkal, s számukra -a vásárlásnál (bizonyos kedvezményt is aid A későbbiekben a kártya szélesebb körű elterjesztésével is számolnak. Az aktív memória- kártya bevezetését megkönnyíti, hogy használatához elegendő, ha a boltokat felszerelik a kártya olvasására alkalmas pénztárgépekkel. A készpénz helyettesítésén kí- . vül az aktív memóriakártya számos más területien is felhasználható. Tervezik, hogy az állampolgárok egészségügyi kartonjait a későbbiekben ilyen kártyák fogják helyettesíteni. Magyarországon elsősorban a kártya olvasására alkalmas készülékek gyártáséra, az úgynevezett terminálok készítésére kedvezőek a feltételek. A Videotonnál, a VILATI-nál, a Híradástechnikai Szövetkezetnél, a | Telefongyárban egyaránt lehetséges a gyártás megszervezése — valamennyien tagjai is a ginek. A 'gazdasági .társaság már megkezdte a munka koordinálását. Ügy számolnak, hogy viszonylag rövid időn ibelül sikerül megszervezni! a terminálok összeszerelését. A szovjet kultúra napjai Szovjet kulturális napokat rendeznek idén ősszel hazánkban: október 8—14 között negyedik alkalommal kerül sor a rendezvénysorozatra, amely része a hazánk és a Szovjetunió közötti, négy évtizedes, a kultúra minden területére kiterjedő, széles körű együttműködésnek. A mostani kulturális napok kiemelkedő jelentőségűek abból a szempontból is, hogy kapcsolódnak hazánk felszabadulásának 40. évfordulójához, s viszonozzák azokat a magyar művészeti rendezvényeket, amelyeket idén tavasszal Moszkvában, továbbá a Szovjetunió számos köztársaságában és városában tartottak. Az MTI munkatársa Moszkvában tájékozódott a kulturális napok rendezvényeiről, az előkészületekről. Georgij Ivanov, a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese a kulturális napok jelentőségét méltatva kiemelte: a szovjet kulturális napok magyarországi rendezvényei az eddig eredményes kulturális együttműködés kiemelkedő állomásait jelentik, s egyben új ösztönzést adnak a kulturális kapcsolatok további fejlesztésének is. Az őszi program betekintést ad majd a szovjet kultúra számos területére, és több ágazatot érint. Az egyik legkiemelkedőbb esemény a Moszkvai Nagyszínház balettegyüttesének vendégszereplése. A világ egyik vezető balett-társulata Budapesten és Győrben lép közönség elé. Programjukon a Sosztakovics-zenére összeállított Aranykor című műsor és Glazunov: Rajmonda című balettje szerepel. Mindkét művet a színház fő balettmestere, a világhírű Jurij Grigorovics állította színpadra. Az Aranykort először 1930 őszén, Lenin- grádban mutatták be, de akkor csak néhány előadást élt meg. Most nagy sikerrel játsszák Moszkvában. A mű a szovjet történelem egyik érdekes — s nálunk kevéssé ismert — periódusában, a húszas években játszódik. A Nagy Színház társulata a kulturális napok eseményeit követően a budapesti Európai Kulturális Fórum idején további két előadást tart. A moszkvai Lenini Komszomol Színház két darabbal ^ érkezik. Mark Zaharov, a, színház főrendezője a társulatról — amely jelenleg az egyik legnépszerűbb a szovjet fővárosban — elmondta, hogy érdeklődésük középpontjában a politikai, publicisztikai jellegű produkciók állnak. Élénken foglalkoztatják az együttest a nemzedéki kérdések, a múlthoz való viszony, s a mai kultúra problémái is. Bár főleg fiatalok látogatják az előadásokat, nem tartják magukat ifjúsági színháznak, s nem visznek színre csak a fiataloknak szóló előadásokat. A Budapesten is bemutatni tervezett Juno és Avósz című rockopera a színház útkeresési törekvéseinek egyik eredménye. A darab Voznyeszenszkij művén alapul, a magyar közönség a Fővárosi Operettszínház előadásából már ismerheti a darabot — itthon Remény címmel mutatták be. A Komszomol Színház másik előadásán egy kortárs szovjet szerző munkáját játsszák. A rendezvénysorozat nagy közönségsikerre számot tartó eseménye lesz a szkita aranykincsek és régészeti leletek tárlata, amelyet az Ermitázs anyagából állítottak ősszé. A kiállítás eddig több európai fővárost megjárt, s most a magyar közönség is megismerkedhet a sok tekintetben páratlan műtárgyakkal. Egy másik tárlaton — a Szépművészeti Múzeumban — válogatást mutatnak be a Tretyakov Képtár, a Puskin Múzeum és néhány más szovjet gyűjtemény anyagából. A zenei rendezvényeken több híres előadóművész vendégszerepei. Ismét fellép Jelenő Obraz- cova, valamint Jevgenyij Nyesz- tyerenko, aki magyarul is énekel majd, s mesterkurzust vezet? a Zeneakadémián. Két további zenei esemény: a Moszkvai Virtuózok Kamarazenekarának koncertje, s az immár világhírű Vlagyimir Minyin vezette kórus fellépése. A kórus jelenleg a Szovjetunió egyik vezető együttese, repertoárjukon XVI—XVII. századi ősi orosz zene, az orosz klasz- szikusok művei, valamint olasz reneszánsz dalok szerepelnek.' Egyik legfontosabb zenei törekvésük annak bemutatása, hogy a régi orosz zene miként tükröződik a mai szovjet szerzők műveiben. A kulturális napokra mintegy ötszáz szovjet művész érkezik hazánkba. A nagyszabású program része lesz a szovjet filmhét, számos író—olvasó találkozó, irodalmi est, fotókiállítás és művészi szimpózium. CÉLSZERŰ A. NAGY HATÁRÁLLOMÁSOKAT ELKERÜLNI Augusztusban idegenforgalmi csúcs Az elmúlt félév során 14 millió utas fordult meg az ország határátkelőhelyein — 400 ezerrel több, mint tavaly ilyenkor —, az áthaladó járművek száma pedig elérte a 4,8 milliót. A 65 határállomás közül tizenöt bonyolította le a forgalom 60 százalékát. A féléves tapasztalatok szerint továbbra is Hegyeshalom a nyugati határ- szakasz, s egyben az ország legforgalmasabb közúti átkelőhelye, itt az elmúlt hat hónapban 1,2 millió utas, s 400 ezer jármű útiokmányait kezelték. Észak felé Komárom a legkedveltebb határállomás: 900 ezer utas és 300 ezer jármű halad itt át az első félévben. Dél felé a szegedi, keleti irányban pedig a nagylaki határátkelőhely a legforgalmasabb, ezeket 600, illetve 370 ezer utas érintette az év első félében. Üj jelenség, hogy jelentősen megnőtt az autóbusszal útra kelők száma, így gyakran több busz egyidőben érkezik útlevél- és vámkezelésre. Ha ez váratlanul éri a határállomást, jócskán megnövekedhet a várakozási idő, éppen ezért célszerű, ha az utazási irodák előre tájékoztatják az átkelőhelyeket a buszok várható érkezéséről, hogy ott kellőképpen fölkészülhessenek a nagyobb forgalom zökkenőmentes fogadására. A gyorsabb, egyszerűbb útlevélkezelés érdekében a határőrségnél felmérték, hogy milyen tényezők lassítják, akadályozzák a forgalmat, és több intézkedést tettek a helyzet javítására. Jobb munka- szervezéssel csökkentik a holtidőket, a forgalmas átkelőhelyekre csúcsidőben átcsoportosítják a személyzetet, . s egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy az útlevélkezelők minél több nyelvet ismerjenek. Mindezeknek kedvező hatása már érzékelhető, de a gyökeres változásokhoz szükség lenne a 15—20 évvel ezelőtt épült hafárátkelőhelyek bővítésére, korszerűsítésére, s az eddiginél több kamion-leállósáv építésére. Sopronban például a bővítések ellenére is nagy a zsúfoltság, van olyan nap, amikor 12 ezren haladnak itt át. A most elkészült korszerű kópházai átkelőhely egyelőre még nem tehermentesíti Sopront. A határátkelőhelyeken augusztusban számítanak, a legnagyobb forgalomra, ekkor van ugyanis ' az idegenforgalmi szezon csúcsideje. Néhány határ- állomáson ilyenkor általában számottevően megnő a forgalom, éppen ezért célszetű ezeket elkerülni, és más útirányt választani. így például akik Jugoszláviába utaznak, Letenye helyett választhatják a kihasználatlan Bajánsenyét, vfigy az újonnan épült Berzencét. A Csehszlovákiába indulók Parassapusz- ta helyett Balassagyarmaton, Komárom és Rajka helyett pedig, nem kis időt megtakarítva Vámos- szabadiban haladhatnák át. A soproni átkelőhely mellett Kópháza, Búcsú és Rábafüzes is várja az Ausztriába utazókat. Nagylak elkerülésére Gyiűa és Csengersima az ajánlott útvonal a Romániába" készülőknek. Naponta többször is előfordul,' hogy egy-egy utas a határon veszi észre: otthon maradt, vagy lejárt az útlevele, nincs kiutazási engedélye; hiányzik a valutakiviteli engedélye. Ez nemcsak a gondatlanok számára jár hátránnyal — hiszen visz- sza kell fordulniuk —, hanem a többiek várakozási idejét is feleslegesen meghosszabbítja. Éppen ezért célszerű az indulás előtt meggyőződni arról, hogy rendiben vannak-e az útiobmányok, megvaw-e mindaz, ami a külföldi utazáshoz szükséges. Megújul a szárligeti állomás A Budapest—Hegyeshalom közötti egyes számú vasútvonal korszerűsítése során megújul a szárligeti állomás is. A nagy átmenő forgalmat lebonyolító, Budapesttől 52 km-re levő állomás új felvételi épületet kapott, 1 vágányosra bővítették, átépítik a villamos felsővezetéket és új, korszerű DOMINO 55. típusú biztosítóberendezést szerelnek fel. A munkákat a MÁV Budapesti Építési Főnökség és a Távközlési és Biztosítóberendezési Építési Főnökség szakemberei a harmadik negyedévben fejezik be. Ezután ezen a szakaszon 140 km-es vontatási sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Képünkön: Korszerűsítik a felsővezetéket. r
