Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-22 / 170. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. július 22. AZ ÜZEMI PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL „...fél óra múlva a termelésnél vagyunk” A Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára sikeres első félévet zárt 1985-ben. A tervezettet csaknem 13 százalékkal meghaladva, 235 millió forintos árbevételt értek el. Gyárt­mányaik nagy része — más termékekbe beépülve — export-, ra kerül, s az üzem — golyósorsói révén — a hazai szer­számgépgyártás fontos háttérbázisa. Az ipát más vállalatai­hoz hasonlóan náluk is a hatékonyság növelése, a termék- szerkezet korszerűsítése a 'legfontosabb feladat. Hogyan se­gíti ezt a munkát az itt' működő pártalapszervezet? Kérdé­seinkre Garaczi Károly párttitkár válaszolt, akinek ez az el­ső munkahelye. Tizenöt évvel ezelőtt lakatosként lépett be a gyárba, ma tmk-művezető. A pártvezetőségnek tíz éve tagja, ez év elejétől az alapszervezet titkára. — Néhányan bírálják mostaná­ban az üzemi pártmunkát végző­iket. hogy túlságosan a termelésre koncentrálnak — kezdte Garaczi Károly. — Ügy tűnik, mintha hát­térbe szorulna a politikai munka, pedig ez is az, sőt ma ez a leg­fontosabb. Bárminek a megvita­tásába fogjunk is, fél óra múlva a gazdaságnál, a termelésnél va­gyunk. Könnyen megkülönböztet­jük ugyanis, hogy mi az általá­nos és mi a konkrét, hiszen min­den párttag a termelési feladatok végrehajtásán dolgozik. — Ügy, mint a gyár fizetett dpi. gőzéi. De mint a pártalapszerve. set tagjai, hogyan kapcsolódnak ehhez? — A termeléssel „háromcsator­nás" összeköttetésünk van. Első érintkezési pontunk az üzemi négyszög, amelynek ülésein — a. gazdasági vezetők mellett, én mint a pártalapszervezet titkára veszek részt. A második az alapszerve­zeti vezetőség és az üzemi közép­vezetők kapcsolata, őket rendsze­resen beszámoltatjuk a gazdasági feladatok végrehajtásáról és a po­litikai hangulatról. — Elnézést, de itt közbevágok. Ez utóbbi milyen? — Jó. A most bevezetett kere- setszint-szabályozás a vártnál na­gyobb erőket mozgatott meg. Na­gyobb feladatokat azonos vagy csökkenő létszámmal is rpefitUT dúnk oldani. A1 tmk-mühelyb51, áhoV tnűvezeto at/agyói<.'“ Jtáváíy augusztus óta elment öt dolgozó, s csak egy jött. Azelőtt, ha bárki be akart állni hozzánk, örömmel fogadtuk. Ma már érdekel ben­nünket az „előélete”, s megvizs­gáljuk, hogy szükség van-e rá. A különböző területek vezetői na­gyobb önállóságot kaptak a kere­setek szétosztásában, amivel élni is tudnak, s ezt az emberek érzik a pénztárcájukon. Az előző gon­dolatot befejezve megemlítem még, hogy a termeléssel harmadik módon a pártcsoportok megbeszé­lésein találkozunk. Ezek a külön­böző munkahelyek szerint szerve­ződtek, így ismerik a legkisebb, speciális gondokat is. — Tehát az alapszervezet együtt él a termeléssel. Ennek milyen konkrét eredményei vannak? — Egy igen fontos, a golyósor­sához hasonlítható jelentőségű úi termék gyártásának előkészítésén dolgozunk. Ez az olasz Baruffaldi licenc alapján készülő szerszám- tartó, amellyel az egész magyar szers^mgépipart el akarjuk lát­ni. A népgazdaság így jelentős importot takaríthat meg. nekünk pedig jövőre már ötvenmillió fo­rintos árbevételt jelenthet. ,A vál­lalati pártszervezet budapesti ve­zetőségével fel kellett vennünk a kapcsolatot annak érdekében, hogy égy NC-megmunkáló köz­pont mielőbb a gyárba kerüljön. A műszaki osztályvezetőt beszá­moltatjuk a gyártási dokumentá­ciók készítésének helyzetéről. Az új termékkel kapcsolatban még sok kiforratlan dojog van, $ olyat! álláspontra helyezkedtünk, hogy * rtiöst kéll minden eshetőségre fél-" készülni. Előfordulhat, hogy vala­mit más gépen kell majd készíte­ni, mint ahogy most képzeljük. Ne akkor kezdjünk kapkodni, ha­nem az előkészítés során gondol­junk erre is. A forgácsoló üzem közútijái'mű-fékeket gyártó dolgo­zói most hagyományos gépeken, alumínium megmunkálásával fog­lalkoznak. Az átképzés után NC- gépeken acéllal dolgoznak majd. nagyobb pontpssági igények mel­lett. Az új bevezetése sohasem megy zökkenők 'nélkül, az itteni pártcsoportnak már most elébe kell mennie a dolgoknak, s felké­szíteni az embereket a változásra. Valóban együttélünk tehát a ter­meléssel. — Mi áll a politikai munka kö­zéppontjában? — Nem lehet vitás, a gazdaság. Meg kell barátkoznunk azokkal a közgazdasági fogalmakkal, ame­lyek 1978—1979 óta bombázzák az emberek tudatát. Ilyenekre gon­dolok mint: tőkeáramlás, infláció, kötvény, differenciálódás, vállal­kozás, termékváltás. A felsorol­taik új ismeretek megszerzésére ösztönzik a párttagokat. Az is ter­mészetes, hogy nem térhetünk ki az olyan periférikus jelenségek megvitatása elől sem, mint a kor­rupció, a csúszópénz. A politikai munka középpontjában a termé­kek minőségének javítása, a gaz­dasági élet által felvetett gondok, új jelenségek magyarázata áll. A tisztánlátás, a politikai elkötele­zettség. így válik termelőerővé. Bálái F .István SAJTÓ POSTA : Hol épüljön meg az összeköti út? Mintegy 150 bugacpusztai csa­lád nevében fordult lapunkhoz Gál Jenő és az alábbiakat közöl­te: — Eljutott hozzánk a hír arról, hogy pár éven belül műútf köti össze szűkebb lakóhelyünket a nagyközség, Bugac belterületével. Mindez örömmel fölt el, most mégis az aggodalmunkat tesszük szóvá, mert azt is hallottuk, e tervezett közlekedési területsza­kasz nem a kistelepülések köz­pontjában, vagyis a Káldi és a Csesztregi sarok érintésével ve­zet majd, hanem onnan legalább 1 kilométerrel arrébb, a szántó- földön át. Az illetékesek állító­lag így akarnak spórolni a hosz- szúsággal, no meg a' költséggel. Megértjük eme szándékokat, de szeretnénk, ha ők i,s méltányol­nák álláspontunkat, nevezete­sen, hogy ha az otthonunktól messze halad az új út, akkor to­vábbra is a mai állapothoz ha­sonlóan leszünk kiszolgáltatot­tak: száraz időben a homokos, csapadék alkalmával pedig a vizes-sáros talajon merülünk féllábszárig, míg elérjük a por- talanitott részt. Készek vagyunk , társadalmi munkára Pénzbeli hozzájárulásra és tár­sadalmi munkára is vállalkozunk annak érdekében, hogy egyszer s mindenkorra megszűnjenek közlekedési viszontagságaink, s az új ott épüljön meg, ahol leg­inkább megfelel az igényeink­nek. A közérdekű ügyben felvilágcK' sítást kértünk a beruházási-gaz­dájától, a megyei tanács közle­kedési osztályától, ahál ezekről értesültünk: A bugacpusztai idegenforgalmi hely kialakítása óta egyre sür­getőbb feladat, hogy egyszerű és gyors legyén az oda-vissza közle­kedés. A szükséges műszaki te­endőkről,'valamint a vele kap­csolatos pénzügyi lehetőségekről tavaly állapodtak meg az érde­kelt szervek, idén januárban pe­dig már sor került a tervezést megelőző ' úgynevezett közigaz­gatási bejárásra. Ekkor merült fel a kétféle megoldás lehetősége. Kétféle megoldás Az egyik változat alapján az út a nagybugaci általános iskola melletti dűlőn, a másik szerint az attól körülbelül 550 méterrel ke­letre lévő, párhuzamos dűlőn át vezetne. Az 1-es számú nyomvonal az idegenforgalmi térség főbejára­táig megy, összhangban van a tájrendezési tervvel, melynek- egyik célja a környékbeli tanya­hálózat idegenforgalmi érdekből történő /fejlesztése. Kivitelezésé­inél gondot jelent azonban, hogy nagyon keskeny az igénybe ve- endp földút, s a szélesítéséhez indokolt kisajátítani mezőgaz- /'oasági tnűvelésű területet. Az enyhe kanyarokat is ma­gában foglaló 2-es nyomvonal széles dűlőúton halad, melynek kiépítéséhez minimális mértékű termőföldet kellene kivonni a művelés alól. Ez esetben viszont nem vehető figyelembe a tájren­dezés, plusz 200 méteres szakaszt pedig azért kell létesíteni, hogy az út elérje a már. említett ide­genforgalmi terület ■ főbejáratát. Ezek után nem nehéz arra kö­vetkeztetni, hogy a hatóságok a kevesebb ráfordítással járó és sok más szempontból is célszerű 1-es nyomvonalú útépítés mellett foglaltak állást. Ezzel szemben a bugacpusztai lakosok a 2-es szá­mú megoldás mellett törnék lándzsát. Informátoraink végezetül el­mondották: bár a közóhajra hall­gatva több mint félezer méterrel kellene meghosszabbítani a ki­építendő utat, melynek e költsége legalább három és fél millió fo­rinttal növelné meg a tervezett költségvetés kiadási tételét, a la­kossági kérelem teljesítésének lehetőségét ismét megvizsgálják a szakemberek. Megállapításuk­ról, döntésükről természeteden tájékoztatjuk olvasóinkat. • Küzdelem az illemhelyért. Meglepő sorbanállás! A nyár, pontosabban a kániku- - la kellőis közepén járunk, s azv izzasztó Celsius-fokok elől rend­szerint az árnyas fák alá, vagy a hűsítő .vízbe menekül az ember. Az utóbbi lehetőséggel sokan él­tek július 14-én, vasárnap kecs­kémét en is, ahol a strand szinte mágnesként vonzotta látogatóit. A kora délután egyetlen sza­bad négyzetmétert sem lehetett találni a létesítmény területén, melynek büféinél a megszokott tumultus volt. Ekkor azonban fel­figyeltünk egy más célú, kissé \ meglepő sorbanállásra, az illem­helyek előtt. Hamar kiderült az 3k: az egyik WC-fülke a másik után vált használhatatlanná du-~ gulás miatt. A következmény pe­dig az lett, hogy legalább fél órás várakozással kellett számolnia annak, aki feltétlenül sorra akart kerülni. Talán a felnőttek még köny- nyebben türtőztették magukat, de kötve hisszük, hogy ez mind­egyik gyereknek sikerült... A televízió híradójának egyik műsorvezetője a napokban mon­dotta: a további fertőzések elke­rülése végett nagyon becsüljük meg a strandi higiéniát. Ehhez annyit fűzünk hozzá, hogy a kecskemétihez hasonló szituáció­ban aligha lehet foganatja az ■Ilyen közegészségügyi ^ jó tanács­nak. Az abban foglaltakat ugyan­is csak akkor lehet komolyan venni, betartani, ha a szabadtéri medencék környékén adottak a higiénia megőrzésének a felté­telei ! VILÁGGAZDASÁG Merre halad a nemzetközi pénzügyi rendszer? ÜZENJÜK Többe kerül a leves... Stabilizáljdiik-e a jövőben a nemzetközi pénzügyi rendszer, ragy az elmúlt évek súlyős gondjai még erőteljesebb megrázkódtatásokba torkollnak? E kér­désfeltevés jogosságát nemcsak az elmúlt évek pénzpiaci fejleményei igazolják, de’ az a tény is, hogy a vezető tőkés országok csúcskonferenciák so­rozatát — a Nemzetközi Valutaalap áprilisi köz­gyűlését, a vezető tőkés országok májusi bonni csúcstalálkozóját — szentelték az akut pénzügyek megvitatásának. Az ázonnali és- megrendítő nem­zetközi válság kirobbantását a legtöbb szakember kizárja — jóllehet a tőkés pénzügyi rendszer már jó ideje megoldatlan gondokkal küszködik, képte­len úrrá lenni az egyensúlytalanságokon. A 22-es csapdája Majd 200 milliárd dollárt ér el várhatóan az idén az amerikai költségvetés hiánya, és 150 milliárd dollár terheli a kereskedelmi mérleget is, ennyivel haladja meg az USA-.ba áramló termékek értéke az onnan exportált árúcikkekét. Normális körülmé­nyek között ilyen mértékű egyensúlytalanság meg­rendítő hatást gyakorol az amerikai gazdaságra: beruházási bizalmi válságot idéz elő, és meredek zuhanásra készteti a dollárt. A nyolcvanas évek tőkés gazdasági fejlődésének sajátosságaival magya­rázható, hogy ezúttal nem következett be, „gazda­sági összeomlás”, sőt soha nem volt még ilyen ke­resett az amerikai pénz és töretlen a nemzetközi töke bizalma az amerikai befektetések, ilietve azok jövedelmezősége iránt. Az amerikai költségvetés — főként a rekordmé­retű fegyverkezési kiadásokra visszavezethető — hiányát oly módon pótolja, — hogy viszonylag ma­gas szinten tartja a kamatokat, kifizetődővé teszi ezzel az Egyesült Államokba irányuló tőkeáramlást. Első ízben vált nettó adóssá ennek következtében a tőkés világ vezető hatalma, és állította súlyos di­lemma elé szövetséges társait. A fejlett nyugat-eu­rópai országokban ugyanis, íahQl minden tizedik foglalkoztatott állást keres, és mintegy 14 millió ember a munkanélküli, a gazdasági növekedés meg­indítására lenne szükség, ezt azonban lehetetlenné teszi az amerikai tőkeelszívás. Ha a kormányok el- zarják a tőkemenekítés útját, magasra emelik ők is a hitelkamatokat, a felélénkülés, a foglalkoztatás bővítése elé állítanak gátat, ha viszont belenyug­szanak „a dollár uralmába”, az inflációnak adnak teret. Valóságos alternatíva tehát nem kínálkozik- a nyugat-eut-ópai kormányok többsége hasztalan kér számon Washingtontól nagyobb felelősségválla­lást, javasolja, hogy az amerikai kormányzat is vállaljon szerepet a nemzetközi valutáris folyama­tok szabályozásában, egyszóval segítsen a dollár valóságos értékének helyreállításában, mert azt — mind mondják — 30 százalékkal reális értékénél drágábban adják-veszik. Az USA érdeke Van olyan szakértő, aki ennél is messzebbre megy, és az.; aranyalapon nyugvó nemzetközi valutarend­szer visszaállítását javasolja, mondván, hogy vala­mikor a dollárra szóló követeléseket nemesfémre lehetett beváltani, ami automatikusan alakította ki a valóságos erőviszonyokat kifejező valutaárfolya­mokat. Az aranyalap ötlete persze el sem jutott odáig, hogy a kormányzat komolyan foglalkozzon vele, az amerikai adminisztráció még olyan reális javaslatokat is módszeresen elvet, amelyek hosszabb távon biztosíthatnák a pénzügyi fegyelmet. Wa­shington következetes szabadpiaci álláspontot vall, nézete szerint semmiféle kormányzati beavatkozás­sal nem szabad, nem is lehet elejét venni a piacon érvényesülő folyamatoknak. Mindez érthető is, hiszen ezt diktálja az önös tő­kés érdeke. Az USA egyébként nemcsak a szövet­ségesekkel keveredett vitába, de a fejlődő világ­gal szembeni konfliktusában is ezt a nézetet kép­viseli. Az afrikai, a latin-amerikai eladósodott or­szágok ezzel szemben testre szabott elbírálást kér­nek, azt, hogy amikor a mintegy 700 milliárd dol­láros adósság törlesztésének, átütemezésének kér­dése merül fel,. mérlegeljék az adott ország sajá­tosságait, eltérő belső társadalmi viszonyait, kül­gazdasági lehetőségeit. A jelenlegi hitelezési gya­korlatot ugyanis ma az egységesség jellemzi, az, hogy valamennyi adósnak egyformán vállalni kell a gazdasági alkalmazkodás terhét, a belső felhasz­nálás rovására kell eleget tennie kötelezettségének. A szárazság sújtotta afrikai országok, vagy Latin- Amerika 350 milliárd dollárral tartozó országai az­zal érvelnek, hogy így viszont semmi esélyük nincs a tartós kilábalásra — egyre hevesebb erőforrás áll ugyanis rendelkezésükre. A fejlődő országok szá­mítása szerint az elmúlt években fordított irányúvá vált a tőkeáramlás folyamata, kamat és tőketör­lesztés formájában, a „harmadik világ” többet fi- zetett vissza a hitelezőknek, mint amennyi tőkéhez azoktól jutott. Adósságuk 40 százalékban a hitel­kamatok drágulása, — tehát a szabad pénzpolitika következtében halmozódott fel az elmúlt években. „Sugár utcai lakosok” Jeligére, Kecelre: Alighanem már közismert a szabály, bogy szilárd burkolatú közút építésekor a lakossági köte­lező ’ hozzájárulás mértéke nem ha­ladhatja meg tételenként a 8600 fo­rintot . Ha egyidejűleg közmű (csa­padékvíz-elvezető csatorna, vízhá­lózat stb.) Is létesül, az összeg ki­szabható summázva, bár nem lelhet több (szántén telkenként) 30 ezer fo­rintnál. A hozzájárulás persze csök­kenthető az önkéntes befizetéseikkel, és a társadalmi munka értékével. Ha önök úgy vélik., hogy az utcájukban nem ily módon határozzák meg a fizetési kötelezettséget, kérjenek felülvizsgálatot a helyi tanács szak- igazgatási szervétől, végsősoron pe­dig panasszal fordulhatnak a megyei tanács építési és közlekedési osztá­lyához. Szabó Sándoménak, Dunavecsére: A társadalombiztosítási törvény ér­teimében a nyugdíjösszeg megállapí­tásakor keresetnek minősül a balese­ti járadék, melynek folyósítását fel kell tüntetni a nyugdíjlgénylésl la­pon. Fontos tudnia, hogy a bérada­tai, és a többi bérjellegű javadalma­zása figyelembe vételével számítják ki a nyugdíj alapját képező átlagke­resetet, „Szeretném megtudni..Jeligére: Javasoljuk, hogy irodalmi kéziratát küldje el valamelyik budapesti könyv, kiadóhoz (Gondolat, Magv.ető, Szép- irodalmi stb.), ahol szakemberek vé­leményezik, érdemes-e a megjelen­tetésre. V. L.-nének, Kecskemétre: Szá­miunkra Is rejtély, hogy a rokkan- tosltása előtti utolsó munkahelyén miért állapítottak meg önnek csu­pán 7 nap pótszabadságot, amikor a munkaviszonyban töltött 27 esztendeje után összesen 9 nap pótszabadságot kellett volna kapnia. Mivel az eset tavaly, vagyis a 3 éves munkajogi el­évülési időn belül történt, kérje pa­naszának orvoslását a vállalat fel­ügyeletét ellátó városi tanács végre­hajtó, bizottságától. Vavra Jánosnak, Tompára: On a Kiskunhalason lakó rokona sérelmét Kereskedelmi kedvezményeket e^M»­ban, és legkésőbb augusztusban kell Az adósságdilemma megoldásának olyan kompro- kitizetoie a fűtési meleg víz-szol­misszuma formálódott ki- az elmúlt időkben, amely ^de^föiöttébb n^teíheu az adós országokra háruló kötelezettségeket ötvözi a családok pénztárcáját, hiszen a a nemzetközi- pénzintézetek erőfeszítéseivel. Olyan második félévtől kezdve emelkedett új hitelezési konstrukciók vannak terjedőben, amely- ?0g^^vábbitottXga™Ma^nkoS­ben a magánbankok mellett a nemzetközi pénzin- munáMs költségvetési üzemnek, ahol tézetek és kormányok is jelentős kölcsönzési fel- megtudtuk, félreértésrőa1 van sző. Az adatokat vállalnak magukra. Hasonló széllemű glo- 8 T a balls együttműködésnek kell kialakulnia a nemzet- fagyasztó nem is a 'teljes összeget közi kereskedelemben is atohoz, hogy enyhüljenek ken. hogy fizesse, hanem a miegiévö a súlyos pénzügyi aránytalanságok Egymagában $*£££«£? Azért* vlh JaäSttwJfö nem elégségesek a fejlődő világ erőfeszítései a ki- / kasszirozás, mert az érdekelt la-' vitel felfuttatására, ha azokat nem támogatják ke- < kosokhoz az év legelején éljut­reskedelmi kedvezmények. Ezek ellensúlyozhatnák *|*22£ c^kheken mlég n«m sze­., ... .,*{ , . _. , 1 repelit a díjváltozás. t elhat az a tőkés világ recessziója, az árak csökkenése, és aí abból adódó többletösszegeit ké­sokasodó kereskedelmi akadály következtében el- fi most a szolgáltató, a második szenvedett veszteségeket. S%S^%iét$S . csekkek jutnak cl a központi ftttéses Marton János lakások bérlőihez, tulajdonosaihoz. Veszelszki Pálné, Lajosmizse, Alsólajos 169. szám alatti lakos több nyugdíjastársa nevében pa­naszolja : — Tanyán lakunk, a nagyköz­ség belterületétől legalább 8 ki­lométerre. Ezt azért hangsúlyo­zom, mert az otthonunkba való mindenféle szállítást kétszer is meg kell gondolnunk, hiszen a tá­volság miatt eléggé borsos a ta­rifa. Most is alaposan meghány- tuk-vetettük, miképpen oldjuk meg a nyugdíjas utalványunkra kapható tüzelő fuvarozásának gondját. Végül is találtunk olyan vállalkozót, aki 400 forintért el­végzi a munkát. Illetve végezné, ha nem lennének annak akadá­lyai ... De sajnos vannak! Mégpedig a helyi TÜZÉP-telepen, ahol el­lentmondást nem tűrően közöl­ték velünk, csak akkor vehetjük CIKKÜNK nyomán HüÉ .. ‘ ' .-.VIC 1 11 aSi . P ostai válasz ­E hasábokon nemrégien ismer­tettük a kiskunhalasi Kábái Jó* zsefné panaszát. Olvasónknak postai úton továbbították a kór­házi I beutalója átvételéről szóló értesítésit, melyet ■ nem kapott meg. Szintén hiába várta a rok­kantsági állományba helyezésé­vel kapcsolatos levelét. E kézbe­sítés körüli hiányosságok főleg azért furcsák, mert helyben fel­adott küldeményekről van szó. A cikkünkben foglaltakra eze­ket válaszolta a Szegedi Posta- igazgatóság helyettes vezetője, dr. Lénárd László: s Megállapítottam, hogy a rek­lamált értesítést az orvos a ha­lasi kórház ügykezelési rendjé­nek megfelelően közvetlenül, s nem a posta közbeiktatásával juttatta el a címzettheg. A má­sik levelet a feladástól számított 3 napop, belül kézbesítettük a megadott címre, a bajai társa­dalombiztosítási kirendeltséghez. Svmma summárum: a postai munkát ért bírálatok ezúttal nem megalapozottak. meg a tüzrevalót, ha az ott al-; kalmazott fuvarossal dolgoztad tunk, potom 1800 forint ellenében Hát persze, hogy nem mentünk bele a dologba, hiszen az az ösz-j szeg magasabb, mint a vásáro-i landó szén, fa értéke. Az ilyen ajánlattal: — többe kerül a leves mint a hús, nem tud mit kezdeni » magunkfajta szerény jövedelj mű nyugdíjas.' De mit tehetünk? A szerk. megjegyzése: A kereskedelemnek semmitől« jogalapja hincs ahhoz, hogy kö­telezze a vásárlót szállítási szol­gáltatása igénybevételére. Ilye*] mire legfeljebb csak felhívhatjs a figyelmet. ^Olvasóinknak java] soljuk, sürgősen keressék tel « Tüzép-telepet működtető cél központját, s kérjék ügyükben i haladéktalan Intézkedést, vagyit annak lehetővé tételét, hogy ma­guk gondoskodhassanak a meg­vett tüzelő hazafuvarozásáról! ■ét kérdőjelekkel / Készséggel helyt adunk e pos tai reagálásnak, melyhez azonj ban idekívánkozik néhány kén dőjeles megjegyzés: Olvasónk- panasza jogosságé nak bizonyítására . orvosokra, a munkaadója illetékes ügyinté zőire hivatkozott, akik tudnak kézbesítési Hiányosságról. Az bizonyos értesítés pedig valóba a kórházi ügykezelés révén ke rült él hozzá, csakhogy másod szorra, mert az első ilyen tai talmú .Levélnek nyoma veszett postán. Ami pedig a bajai cím 7-ósű küldemiésnyt illeti, nem an nak sorsát tudakolta-kifogásolt] hanem a rokkantsági vizsgája tával összefüggő, részére posta zott iratok hollétét. Szerkeszti: Telkei Árpái Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-011 í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents