Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
1985. Julios 20. • PETŐFI NÉPE • 3 . \ HHB| ■ H \ i;■ .■ H WBM ' v / • FANTOM BOLT ÜDÜLŐKNEK • SZORÍTÓ HELYZET „NAGY DOLGOKBAN” • A KILÁTÁSTALAN KILÁTÓ # TOPLESS A PARTON • A LÁNCOS, A KOLBÁSZ ÉS A KEMPING • Élet (?) a Holt-Tisza mellett Húsz esztendeje még aligha gondolta volna bárki is, hogy a' Laki telek melletti, buja növényzettel bo. rított egykori árterületből a víz és a napfény híveinek egyik Mekkája lesz. Ám azt sem sejthette senki sem, hogy az üdülőterület határtalan népszerűsége ellenére is, a több ezer idezarándokoló „hívő” a kába köve helyett sokszor csak „keserű kábulatot” talál... A nyári szabadság gondtalan eltöltését kiválóan akadályozza Tőserdőn az úgynevezett „Élelmiszer és Háztartásiszer” bolt. Sok rosszat hallottam már erről a kis nem is Judom minek nevez- zemről, de a valóságnál azért jobbra számítottam. A pultokon az üresség kínálja magát, tej, kenyér csak a kora reggeli ,nyitáskor kapható pár percig, liszt és cukor soha, felvágott, sajt és egyéb tejtermék pedig talán egy éve volt utoljára. Hogy mégis mit . lehet tenni? ■ Kérem szépen, széles a választék. Ilyen igazán fontos napi dolgokról, mint borotvahab, felmosórongy, sósborszesz vagy hypó meghatározhatatlan mennyiség áll a vásárlók rendelkezésére. A kosárért hosszú sorokban kígyóznak a szabadságukat töltő emberek, hogy aztán néhány perccel később csalódott arccal vágjanak neki a Lakitelekre vezető útnak. Mprad a bevásárlás, a délelőtti naofürdőzés helyett... Mindez a bolt vezetőjét láthatóan nem aggasztja, faarccal közli, naponta ezerszer vásárlóival: „nincs" és ,;ném is lesz”. A kereskedelmi ellátás — pontosabban: az el nem látás — jogosan bosz- szantja a kikapcsolódni vágyók ezreit. Néhány nap múlva illetékesek megkérdezésével — visz- szatérünk az ügyre. A szerk. A tűző napfény, a kánikula a partra üldöz mindenkit, s az emberek reggeltől estig a víz közelségét keresik. így aztán — hogy is mondjam csak — kisebb-na-. gyobb dolgaikat is itt kell elvégezniük. Nehezen megy, mert ebben a dologban is meglehetősen „szorító" a helyzet. A strandon perceket kell eltöl- teniük a hölgyéknek, míg a tűző riapot felcserélhetik az árnyék- székkel. Ám a parton még rosz- szabb a helyzet. Az illemhelyet leginkább gázálarcban és gólyalábakon ildomos felkeresni (csak- hát nem mindig van idő eme kellékek beszerzésére), hiszen egy vadászgörény is zászlót bontva, díszlépásben vonulna el az épület előtt. És persze dolgavégezetlenül... Népszerű hely volt, és naponta sokan felkerestek a kilátót, amelynek csúcsából csodálatos panoráma tárult az elé, aki megmnsz- ta a csigalépcsőket. Az idei nyáron még senki sem gyönyörködhetett a kilátásban, hiszen az üzemeltetők figyelmen kívül hagyták, hogy a fa — egy idő után elkorhad. A karbantartást elhanyagolták, persze—egyszerűbb volt kiírni a feljáratra, hogy j,felmenni tilos és életveszélyes”, mert a lépcső tönkrement, így azután szegényebb lett Tős- 9 Ennyi mindenből válogathatnak a boltban ... erdő ezzel a látványossággal, s jelenleg úgy fest a helyzet, hogy kilátástalan a kilátó sorsa is. Persze, nem kell azt gondolni, hogy csak rosszat élnek meg a Holt-Tisza mellett üdülők. Üdítő látvány volt például az amúgy csöndesnek mondott hétfő délutá- S non egy fürdőruhafelső nélkül napfürdőző fiatal lány. Lehet, hogy ez a „toplesshögy” korszakot nyitott a „Tős”-ben? Sokat változott — előnyére — a parti sétány is. Számos kiskereskedő árulja itt naponta portékáját. Persze, van itt sátras giccs- parádés, de őt szerencsére senki sem veszi észre, hiszen tőle pár méterrel kiváló minőségű lángost és palacsintát, odébb finom fagylaltot lehet kapni. Figyelmes a kiszolgálás a fürdővel szemben lévő büfében, ráadásul az árak. is alacsonyak. Az üdülni, pihenni vágyó emberek láthatóan a jót veszik készre a sok rossz mellett. Bizonyítja ezt, hogy a minden igényt kielégítő kempingben egész nyáron teltház van, s hogy a Tőserdő népszerűsége az idén tovább emelkedett. Csak azt a néhány idegesítő „apróságot” tudnánk feledni!... Rajtmár István Film a képlopásról Bacsó Péter filmrendező, a MA- FILM Dialóg Stúdiójának vezetője a stúdióban folyó munkáról nyilatkozott Láng Juditnak, az MTI munkatársának. Elmondta: a stúdiók átszervezése nem érintette különösebben ■ a műhely tevékenységét, mivel sem az anyagjaik nem növekedtek, sem az elkészíthető filmek száma nem emelkedett, a Társulás Stúdió megszűntével. Az 1985-re tervezett négy produkció tulajdonképpen elkészült: Mihályfy Sándor és Nógrádi Gábor „Gyermekrablás a Palánk utcában’’ című alkotása a napokban véget ért moszkvai fesztiválon díjat nyer*, s utómunkálatainál tart Xantus János „Valami van1 a tekintete- ben” című műve, amely érdekes formai kísérlet lesz egy mai. filozofikus burleszkfilm megteremtésére. Az utómunkálatokat végzik Szurdi Miklós és Szurdi And. rás lyKépvadászok” című alkotásán is, amely a Szépművészeti Múzeumban történt képrablás ötletéből kiindulva — dokumentációs igény nélkül — úgynevezett bolondos-bohózatban mutatja be a műalkotások kalandos útját. Jelenleg forgatják Dobray György és Horváth Péter „Szerelem első vérig” című filmjét. A kamaszokról készülő produkció hiánypótló, mert épp arról a nemzedékről szól, amely a leginkább jár moziba. Bacsó Péter szólt arról is. hogy a stúdió már megkezdte a jövő évi filmek forgatását is. András Ferenc Bereményi Géza forgató- könyvéből készíti a „Nagy generáció” című alkotását, amely a hatvanas évek nemzedékének jelenlegi állapotát, tagjainak sorsát mutatja be. A napokban kezd’ meg első filmjének forgatását Tímár Péter, aki korábban a MAFILM trükk-operatőreként dolgo zott A tehetséges ifjú rendező „Egészséges erotika” címmel készít egy mai témájú bohózatot. Nagyszabású történelmi produkció forgatására készül Vitézy László. Hankis Ágnes forgató- könyvéből Bethlen Gáborról készít filmet „Érzékeny búcsú a fe • jedelemtől” címmel, s mint a stúdióvezető elmondta, valószínűleg külföldi koprodukcióban. Ugyanakkor több rendező is dolgozik további alkotásokon: Kovács András a /Vörös, grófnő”' folytatásán. Makk Károly új, mai témájú filmjenek forgatókönyvé ’ elfogadás előtt áll. Mészáros Márta egy felnőtt-gyermekfilmet készül forgatni a Piroska és a farkas című mese modem feldolgozásaként. Bacsó Péter a Hunnia Stúdióban jövő tavasszal kezdi meg új filmjének forgatását „Banánhéjkeringő” címmel. A tragikomikus hangvételű produkció egy fiatal értelmiségi története lesz, akinek egy véletlen folytán a tökéletesen felépített életpályája megtörik. A Dialóg Stúdió — mondotta végezetül a neves filmszakember — az idősebb rendezők mellett a fiatal tehetségeknek is teret kíván biztosítani. Két dolog határozza meg azt* hogy az idei* „termésben” dominál a vígjátéki műfaj : az anyagi lehetőségek korlátozottsága mellett egy kicsit a stú - dióvezető ízlésé is, valamint az. hogy a stúdió célként tűzte ki a magvar film és a közönség közötti. kissé meglazult kapcsolat szorosabbra fűzését. | . jgSjO Egy kézben Régi igazság, hogy sok bába közt elvész a gyermek. Ha valaminek nagyon sok gazdáid van, az mindig azzal a veszéllyel jár, hogy az egymásra mutogatás. felelősség-áthárítás következtében az ügy végül is árván marad. Számos példát lehetne erre hoziji életünk minderuterületéről. Közülük is az egyik legfontosabb — ezért legsürgetőbb megoldást kívánó — dolog az emberiség legősibb közösségeinek, a családoknak a védelme, a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők felkarolása, a szellemileg vagy fizikailag elesettek gondozása, az önhibájukon kívül hátráT nyos helyzetbe kerültek körülményeinek megnyugtató rendezése. Sokan már a vészharangot is megkongatták; „válságban van a család intézménye”, „új népbetegség a tbz”, és így tovább. Az efölötti viták persze, önmagukban nem hoznak megoldást. Bizakodásra ad azonban okot az a tavalyi kormányhatározat, amely egy kézbe kívánja összevonni szociálpolitikánk mindeme feladatait, .vagyis a bábák után végre egyetlen édesanya gondjaira bízni a — valóban veszélyeztetett — gyermeket. Kísérlet Bács-Kiskunban Ez év márciusában a fővaros két kerületében, Bács-Kis- kun. Szolnok és Szabolcs-Szat- már megyében — kísérleti jelleggel — családvédelmi központokat hoztak létre. E szociális gondozó intézmények — megyénkben Csengődön. Kiskunfélegyházán és Lajosmizsén — szervezetileg a helyi tanácsokhoz tartoznak, működésükben azonban teljesen önállóak. A központok dolgozóinak létszáma, a foglalkoztatott szakemberek képzettsége részint a település'“lélekszámúhoz;', részint á ''helyi' sajátosságokhoz igazodik/A 'városokban áltálaiban hat-hét a családvédelmi szolgálatok főállású munkatársainak száma, a nagyközségekben, kisebb falvakban ennél arányosan kevesebb. Szakképzettségüket tekintve többnyire pszichiáterek, pszichológusok, pedagógusok, gyógypedagógusok, szociális szervezők és gondozók, jogászok, védőnők, államigazgatási szakemberei működnek közre a munkában. Három kísérleti központunk közül ebből a szempontból —. de egyéb feltételeiket tekintve is — a félegyháziak varrnak a legkedvezőbb helyzetből: a felsorolt szakembereknek szinte mindegyike fellelhető a városban. A másik két településen folyó kísérletet egv négytagú „repülő brigád” kíséri figyelemmel, s gyakori helyszíni látogatásaik alkalmával konkrét ügyekben is tanácsokat adna/k ä helyi munkatársaknak. Kérés nélkül is A családvédelmi központok átveszik mindazokat a szociális feladatokat, amelyek többsége jelenleg az egészségügyi, a művelődésügyi és az igazgatási agazat hatáskörébe tartozik. De ennél jóval szélesebb azoknak az intézményeknek a köre. amelyek közvetve vagy közvetlenül családvédelmi funkciót (is) betöltenek. Gondoljunk csak például a bíróságra (igazságügy) vagy a rendőrségre (belügy). Az egy kézben * összefutó ügyintézés azt az előnyt is magában hordozza, hogy egy adott család problémái összefüggéseikben tárulnak fel a központ munkatársai előtt, s nem különböző szálon fut, mint most — például — az alkoholista apa. a munkakerülő anya. a házi betegellátásra szoruió nagymama és az állami gondozásba veendő gyermek sorsának rendezése. A családsegítő szolgálatnak az is feladata, hogy felfedezze azokat a kisnyugdíjasokat, csökkent munkaképességűeket, vagy bármilyen más okból — de önhibájukon kívül — hátrányos helyzetűeket, akik maguktól soha nem kérnének segítséget, Helyzetük javítására a rendelkezésre álló pénzösz- szegből Félegyháza eddig hatszázezer, Lajosmizse kétszázezer forintot kapott a minisztériumtól erre a célra. A családvédelmi központok segélyt utalnak ki. vagy más módon gondoskodnak róluk. Nem hivatal kell-; Mint- minden, kísérlet. ez ,h 'splt buktatóvá!13ár. Az első, csáládvédelnii központoknak az a feladatuk, hogy a gyakorlatban igazolják: a módszer gyümölcsöző, érdemes továbbfejleszteni. elterjeszteni, orszá- gos hálózattá alakítani. Saját sikereiken, kudarcaikon keresztül kell kidolgozniuk az optimális modellt, vagyis azt, hogy mi az, amit az elbürokratizálódás vagy túlterhelés veszélye nélkül magára vállalhat ez a reményteljes szolgáltatás. Lelkiismeretességük, az esetleges hibákat, túlzó elvárásokat is feltáró őszinteségük függvénye, hogy súlyos társadalmi gondjaink^ írt hozó megoldás születik-e, vagy csak egy újabb hivatallal bővül a bábák sora. Amire pedig egyáltalán nincs szükségünk. Szabó Klára \ \ Vérnyomás és életbölcsesség Beszélgetés dr. Juhász István professzorral A magyar felnőtt lakosságnak körülbelül tíz—tizenöt százaléka szenved magas vérnyomás 'betegségben. Civilizációnk e közismert ár. talmát, a hipertóniát tehát népbetegségnek tekinthetjük. Első kérdésem dr. Juhász Istvánhoz, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú Belklinikája professzorához: —. Mi a kívánatos és mi a már esetleg betegséget sejtető vérnyomásérték? ,, . — A normális érték tulajdonképpen egyénenként és körülményenként változhat. Általában ma — az Egészségügyé Világszervezet ajánlása alapján — a 140—T50 higanymilliméteres szisztolés és a 90 higanymilliméteres diasztolés nyomást tartjuk a normális vérnyomás felső határának, az ennél magasabbat ,már hipertóniának. — Ilyen egyszerű lenne a megítélés? — Szó sincs; róla! Ezt, az értéket statisztikailag és tapasztalati úton állapították meg, de a yér- nyómás értékének megfelelői elbírálásakor számos körülményt kell figyelembe venni. Egyebek között j azt, hogy a teljesen ép keringésű ember vérnyomása is meglehetősen tág határok között ingadozhat. Például I egy nehéz fizikai megterhelésre vagy valamilyen erős lelki stressz hatására még az egészséges ember szervezete is magasabb vérnyomással válaszol. De közbeszólnak alkati adottságok is. Vannak izgékony-mozgékony emberek, t^ik hamarabb reagálnak vérnyomás-emelkedéssel az őket ért izgalmakra, mint a csöndesebbek: Bonyolítja a dolgot, hogy az előbb említett értékeknél kevesebb , is lehet normális, a 120/80-nál alacsonyabb, ihletve a határértékként megjelölt 140/90 is. , — Melyik adat a fontosabb: a felső, vagy az alsó érték? — Mindenképpen az alsó érték a diasztolés nyomás. Ez inkább kifejezi a kiserek feszültségét, ellenállását a keringéssel szemben, ami. a hipertónia ismertetőjegye. A magas .Vérnyomás valójában azt jelenti, hogy az artériás keringésben a vérnyomás magasabb a rendes értékénél. A nagyvérkörben a verőeres vér a bal kam-, rától a jobb pitvarig a szíven kívül áramlik, amihez nyomáskülönbség kell. Nagy nyomással indul a keringés, és mire visszatér a szívhez, a nyomástöbblet elfogy, nullává, - sőt mínusszá válik, mert a mellkas szívóhatása folytán negatív nyomás segíti a jobb pitvarba a vért. Elgondolkodtató, hogy miért kell eleve már 120/80 higanymilliméternek lennie a nyomásnak az artériás rendszerben, amikor sokkal kisebb nyomással is biztosítható volna a véráramlás a bal kamrából a jobb pitvarig. Ennék valószínűleg az az oka, hogy az ember nem él nyuga>- lomban, hanem megterhelésnek van kitéve, és ezek a kisebb-na- gyobb megterhelések többletigényeket támasztanak a keringéssel szemben: az agynak, és más szerveknek is, például a gyomornak, az izomnak időnként óriási véfmennyiséget kell kapniok. — Mi az, hogy 120/80, a normális vérnyomás középértéke? — Ez azt .jelenti, hogy a szív pulzálva működik, amikor a kamra összehúzódik, nagy erővel dobja ki a vért a főverőérbe, és ilyenkor a nyomás — rendes körülmények között — 120 higanymilliméterre emelkedik. Utána a billentyű zárul, a rugalmas aorta és a rugalmas artériák hajtják a periféria felé, a vért. Ahogyan a vér a periféria .felé folyik, úgy csökken a nyomás. Az alsó érték azt a\ minimális szintet jelzi, ameddig a nyomás az artériás rendszerben lecsökken. Aztán a kamra újra összehúzódik, és kezdődik minden elölről. Idős korban azonban, amikor az erek hálózata merevebb, a szisztolés szakaszban' a vérnyomás már nemigen tud alacsonyabbra beállni. Ez azonban nem betegség, hanem állapot. — Milyen következményekkel járhat a magas vérnyomás, hiszen a szervezet tűrőképessége nem határtalan? — De mennyire nem! A hipertónia túlterheli az érrendszert még akkor is, ha nem állandóan magas, hanem ingadozik, mert ilyenkor a nyugalmi értékek sem túl alacsonyak. Ez a nyomástöbblet elkoptatja, túlterheli és elöregíti az érrendszert, a szív- koszorú, az agy, a vese ereit, ami szövődményeket okozhat, és ez rontja a kezelhetőség és a gyógyulás kilátásait. A hipertónia más kórral is társulhat, például a cukorbajjal, anyagcsere-betegséggel és köszvénnyel. — A köztudatban úgy él, hogy bizonyos -betegségek okoznak magas vérnyomást, nem pedig fordítva. — Valóban vannak olyan betegségek — vesebaj, érszűkület, a hormonális elváltozások egy csoportja, — amelyeknek tünete a hipertónia. Ha egy magas vérnyomásban szenvedő beteggel először találkozunk, elsődlegesen . azt tisztázzuk, hogy hipertóniája enyhe, avagy súlyos, kimutatható-e valamilyen elsődlegesen kiváltó betegség, és vannak-e szervi szövődmények, mert ez dönt a gyógymód megválasztásánál. — Milyen életkorra jellemző ez a kór? Régebben úgy hittük, hogy az öregedés kísérője, velejárója. Manapság pedig arról. hallunk, hogy a fiatalokat sem kerüli el. — A hipertónia bármely életszakaszban előfordulhat. A csecsemőknél például bizbnyos érrendszeri rendellenességre, hormonális zavarra hívja fel a figyelmet. Sűrűbben fordul elő a serdülők körében is, ezért az iskolaegészségügyi szolgálat ilyenirányú szűrővizsgálatokat is végez. S bár maga a betegség nem, csupán a hajlam öröklődik, elsősorban anyai ágon, nagyobb a valószínűsége, hogy a gyermek is magas vérnyomású lesz, ha mindkét szülő hipertóniás. Olykor fiatal sportolóknál is észlelnek magas vérnyomást. De közülük sokan valójában nem betegek, csupán a szívük dolgozik az átlagosnál többet, beidegző- cfési zavar következtében, ezért a szisztolés értékük a normálisnál magasabb, amit gyógyszerrel rendezni is lehet. Az életkor előrehaladtával a hipertónia mind gyakoribb: a hatvanon túli lakosságnak közel negyede hipertóniás, hatvan éves korig főleg a férfiak betegsége,' de később a nők is felzárkóznak hozzájuk. — Mi bizonyítja, hogy a hipertónia valóban civilizációs ártalom. és nemcsak rásütjük a bélyeget, mint sok egyéb népbetegségre? — Arról' mit sem "tudhatunk, hogy addig, amíg a vérnyomás- mérés nem volt ennyire elterjedve, milyen arányú volt ez a kór. De hogy a civilizáció térhódításával'lett ilyen tömegméretű, az a világ szakirodalmából is kitűnik. Megfigyelték például, hogy ha a dzsungelekből, elhagyott falvakból, ahol talán még ősközösségben 1 éltek, embercsoportok bekerültek a nagyvárosok „poklába”, az első generáció tömegesen válaszolt magas vérnyomással a megváltozott életmódra. A már városban született nemzedék vérnyomása viszont az „őslakoséhoz” közelített Azt is megfigyelték, hogy azonos körülmények között élő emberek közül azoknál fejlődött ki a hipertónia, akik több sót fogyasztanak. — De hát nem fordíthatjuk vissza a fejlődés „kerekét” — és nem is akarjuk —, hiszen a civilizációnak, amelynek manapság főleg a hátrányait divat emlegetni, mégis sokat köszönhetünk. Akkor pedig miképpen lehet megelőzni ezt az életmóddal összefüggő betegséget? — A hipertónia tömegeket érint és tömegek tehetnek is. ellene. Aki hajlamos rá, az éljen óvatosabban. Szerezze meg azt az életbölcsességet, amely parancsoló- an írja elő, hogy az ember ambíciója. becsvágya álljon arányban lehetőségeivel és képessé-* geivel. Mondjon le az anyagiak túlzott hajszolásáról, de két kézzel ' nyúljon mindenhez, ami segít megteremteni a testi-lelki harmóniát. És mi, orvosok is segítünk: szűrővizsgálattal, a betegség korai felfedezésével, a betegek gyógykezelésével, gondozásával. Szshetyaé Kertész Katalin ;
