Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-16 / 165. szám

-4 • PETŐFI NÉPE © 1985. július 16. CSAK IGAZ LEGYEN Biztató hírek az építőanyag-piacról Az építési piac változásai nem történhetnek észrevét­lenül, ihászén mindnyá­junk szeme előtt zajlik az építkezés. Az a jelenség is, amelyiknek most a legponto­sabb jellemzője: a struk­túraváltás. Növekszik a magánépítkezések aránya, az állami vállalatokat pe­dig a karbantartásban, a korszerűsítésben várják a korábbinál jelentősebb fel­adatok. Nem pusztán elha­tározásról van szó, hanem olyan komoly és hosszú távú döntésről, ami közve­tett úton, a gazdasági sza­bályozók révén alakítja és formálja az építők moz­gásterét. Ám ahhoz, hqgy a kí­vánt szerkezetmódosulás megtörténjen, sok feltétel szükséges. Az egyik legfon­tosabb, évről évre vissza­térő téma: az építőanya­gok széles választéka meg­könnyíti az építők dolgát, hiánya pedig hátráltatja nemzeti gyarapodásunkat. Feltöltötték a raktárakat A hatodik ötéves» terv ' időszakában több mint 6 milliárd forintot for­dítanak az építőanyagipari kapacitások fejlesztésére, hiszen mindenütt igaz a mondás: korszerű termék csak korszerű berendezé­sekkel gyártható. A tégla­iparban 15 fontosabb, és 32 kisebb jelentőségű rekonst­rukció fejeződik be, növel­ve a fokozott hőszigetelésű falazóanyagok arányát. Kazincbarcikán bővítették az energiatakarékos falazó­anyagot készítő gázbeton- gyárat, és hamarosan meg­kezdi működését az 563 ezer köbméter kapacitású Mátra Gázbetongyár is. Ebben az évben már 1,3 millió négyzetméter hőszi­getelő üveggel ellátott nyílászáró készül az or- ■ szagban. Az anyagi ráfordítások meghozták gyümölcsüket, és hosszú idő után az idei esztendőben megtörténni látszik a csoda: lesz ele­gendő építőanyag a legfon­tosabbakból. Az elmúlt években tumultuózus jele­netek alakultak ki a TÜZÉP-telepeken. felvá­sárlási láz kerítette hatal­mába az építkezőket. A hiánytól félők jó rátartás­sal vásároltak cementet, téglát, meszet, így növelve mesterségesen a hiányt. Ezért nem volt csoda, hogy az év elején prognosztizált igények mindig rekordok­kal dőltek meg, nem volt annyi tégla, hogy minden­ki elégedett legyen. Az idén belépő új terme­lői kapacitások eredménye­ként ma 'már a legtöbb anyagból kínálat alakult k\ Ahol kevésnek mutat­kozott a haiai gyártás, im- oortból pótolták. Pedig az év eleji szokatlanul hideg időjárás kettős csapást je­lentett az építőknek: sok cement-, tégla-, üveggyár­ban időszakosain szünetelt a termelés, máshol akadozott, az energiaellátás, és már-' dúsig jelentős volt az el­maradás a tervtől. Késivé indult a hideg miatt az építési szezon is, az épít­kezők rohama csak április­ban kezdődött. Ekkor jól feltöltött raktárak várták a vásárlókat, mert. az építő- anyágipar tavalyi termelési tervét 2,1 százalékkal túl­teljesítette, és készletei fel­halmozódtak. Sok múlik a kereskedelmen Minden erőfeszítés elle­nére az idén még szükség lesz importra is falazó-, és kemény tetőfedő anyagok­ból, válla mint húzott sík­üvegből. Viszont az előre­gyártott vasbeton termé­kekből mindenki talál igé­nyének megfelelőt. Feszí­tett födémgerenda, vasbe­ton födémpanel és béléstest is van elegendő. Ajtóból, ablakból már válogatni is lehet — igaz. a korszerű, hő takarékos nyílászáró szerkezetek többe kerülnek a hagyományosaknál. A faáruk hiánya viszont . az idén sem szűnik meg. A kép országosan tehát kedvező, ám helységenként eltérő árnyalatokat mutat. Mert előfordul, hogy Bu­dapesten roskadoznak az építőanyag-telepek raktá­rai a cementtől, ám az Al­földön kevés jut belőle an­nak, akinek éppen most van szüksége rá. Hogy mindig, mindenhol kap­ható legyen a teljes vá­laszték. az nemcsak a gyár­tókon múlik, hanem a ke­reskedelmi hálózaton és szállítóin is. Az építőipari tárca erre az esztendőre kiegyensú­lyozott ellátást ígért, s hogy teljesíti a népgazdasági tervben rájutó kötelezett­ségeit. Talán érzékeltethető a feladat súlya, ha hozzá­tesszük, 1985-ben 63—64 ezer lakás épül magán erőből, ebből 34—35 ezer a hagyományos családi házak száma. Ám nemcsak a há­zilagos kivitelezőket kell ellátniuk építőanyagokkal, hanem az állami vállala­tokat is, amelyeknél egyre nagyobb a felújítás aránya — ez a tevékenység szintén anyagigényes. De a fo­gyasztáson belül a lakossá­gi érdek most is prioritást élvez. , Hát a szerelvények ? És ez sem csak elhatáro­zás: komoly gazdaságossági vonzafa van annak, hogy hazánk elavult téglagyárai közül iis üzemel még jó né­hány, így, ráfizetést is ter­melve, csökkenti a fálazó- anyaghiányt. A jelek szerint most már nem az alapvető építőanya­gokkal, hanem a kiegészí­tőkkel van baj, különösen nehéz jó minőségű szerel­vényekhez, fürdőszoba-be­rendezésekhez, és egyéb kellékekhez jutni. Lehet, hogy értékük eltörpül a cserép és az üveg mellett, ám jelentőségük nem ta­gadható. Ugyanolyan bosz- szúságot okoznak. mint a régen hagyományos hiány­cikkek. S mert ma is sok szaladgálás után lehet csak hozzákezdeni az építkezés­hez, ez a „sport" igazán a bátraké. Szikora Katalin SZÖRP A SZEGÉNYEK KRUMPLIJÁBÓL II. A csicsókából előállított sűrít­mény élettani hatásait orvosbio­lógiai szempontból elemezte d:. Angel-i István. Most a növény ter­mesztésév . és feldolgozásával foglalkozó; a Hosszúhegyi Mező- gazdasági Kor óinát szakemberei, e munka gondjaival és eredmé­nyeivel ismertetnek meg bennün­ket. Jankó István, a kombinát 'köz­ponti agronómusa kezdettől, 1981- től bábáskodik a csicsókatermes/.- tes felett. — A kombinát területén igen sok a gyenge homoktalaj, ennek hasznosítása mindenképpen meg­oldandó feladatunk. Így lett ösz- szeegyeztethető a gazdaság érde­ke és az orvosok véleménye. Hi­szen ez a növény gyenge homo­kon is képes 3—-10 tonnás 'hektá-. ronkénti termésre. Igaz viszont az is; hogy a jobb talajokon ennek négy-atszörösét lehet betakaríta­ni. Mi itt, a gazdaságban 1981- ben kezdtük meg öt hektárral a csicsóka termesztését, az idén ta­vasszal már 60 hektárról szedtük fel a gumókat. Most 82 hektáron növekszik reménykeltőén. Kisebb területeken próbálkoztak a Sza­bolcs megyei Hodászon és a so­mogyi Bárdibükkön. Mindkét nagyüzemben úgy döntöttek, hogy inkább más módon hasznosítják földjeiket. Pedig Hodászon kísér­leteket végeztek a csicsókaszár zöldtakarmányként való hasznosí­tására — mondja Jankó István. — Való igaz, hogy a termesztés technológiája igencsak kidolgozat­lan. Vetni a burgonyához haszná- . latos géppel lehet, a gyomirtással sincs nagy gond — betegsége alig van —, de a betakarítás ki­mondottan nehéz feladat. Magas vastag, dudvás szárától nehéz megszabadulni, és a gumók fel­szedése is keserves. A burgonya­felszedő gépei nemigen bol­dogulnak vele, így a kézi munka szintén szükséges — tájékoztat a központi agronómus. A Hosszúhegyi Kombinátban mégis -a hosszú távú termesztés mellett döntöttek. A múlt évben a gazdaság gyümölcsfeldolgozó Hosszúhegy kitart terve mellett © Mint egy kis szolgáló torony. „olajpárló”, olyan a csicsókasűritmény bepárlására üzemében már 2,7 tonna szörpöt állítottak elő. Az idén a feldolgo­zás technológiája elnyerte végle­ges formáját, és jövőre az ipar­szerű tevékenységhez is elegendő alapanyag áll majd rendelkezésre. Sasvári Károly, a gyümölcsfel­dolgozó üzem vezetője szerint a csicsóka feldolgozásának kísérlete lezárult, igaz, az értékelés még tart de az eredmények biztatóak. — Az elmúlt négy évben az al­masűrítő üzemben végzett mun­kával bebizonyítottuk, hogy lehet valamit kezdeni e növénnyel. Né­hány gép beszerzése szükségessé vált és a múlt évben saját kivi­telezéssel elkészült a csicsóka­feldolgozó vonal. Kapacitása 1,5 tonna óránként. Ezt azonban csak a nagyobb termésmennyiség be­érkezésekor tudjuk teljesíteni. Ha száznapos feldolgozási szezont fel­tételezünk, legalább 2000 tonna GYORSÍTJA A KÖVETELÉSEK KIEGYENLÍTÉSÉT Hazánkban a váltóról 1930-ban — nemzetközi1 szerződéssel is megerő­sített — törvény'' je-' lent meg. Ennek ellené­re az elmúlt 40 év alatt csak a külkereskedelmi forgalomban volt haszr nálatos. A belföldi üzleti életben való el­terjedését gátolta a gazdálkodó szervek egymás közötti hitelezésének tilalma, il­letve az ezzel járó alapelkülönítési köte­lezettség. A korábbi 30 napon belüli fize­tési határidőt egy éven belülire terjesz­tette ki a jogszabály, ami természetesen egy különleges szerződéses forma megva­lósítására ad lehetőséget. A kereskedelmi hitelnyújtás szerződéses formája mellett ma már alkalmazható ok­irat a váltó is, melyen valaki aláírásával fizetést ígér (vagy arra szólít fel) megha­tározott pénzösszegre, meghatározott he­lyen és időben, a váltó szó mellett a kibo­csátás helyének és idejének feltüntetésé­vel. Ezek a szigorú kellékek nagyrészük­ben a banknál beszerezhető nyomtatvá­nyon szerepelnek. A váltónak jogi és for­mai követelményeit jogszabály határozza meg. E cikk keretében elsősorban a gya­korlat oldaláról szeretném példákkal be- -mutatmi e fizetési módot, amely a szállító (elfogadó) és a vevő (kibocsátó) számára egyaránt előnyös. Induljunk ki abból a helyzetből, hogy „A" vállalat 360 milliós értékben szállít — egy éven belül rendszeresen — „B” ve­vőnek árut. A jelenlegi gyakorlat szerint „A” és „B” megállapodott abban, „B” 15 napos határidővel tartozását átútalással ki­egyenlíti. Ebben az esetben — a postai futamidőt és a banki adminisztrációt is beszámítva — átlagosan 25—30 nap alatt kerül a követelés „A" számlájára. EZ"áz"f' je1* lenti, hogy a szállító át­lagosan 25—30 millió fo­rint pénzeszközét köti lg, amiért a banknak — a 13 százalékos hitele­zési kamatot tekintetbe AZ; ÖBÖL^MENTI ORSZÁGOKBA EMlRSÉOEK/0**** Export (mttó dottr) 79,7 71.2 51.5 19.0 30,5 ,20 13.11 55.4 .2.7, ISO, 5 26,9 , ,2,3 Szaúd-Arábia Kuvait po5P9 • im o* i 9m| A többi öböl menti ország A Perzsa (Arab)-öböl kis országai közül Kuvait hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere. 1984-ben a fejlődő világ országaiba Irányuló magyar exportszállításokat illetően a 13. helyen állt. . Kuvait hosszú ideig a kereskedel­mi közvetítő szerepét is betöltötte Magyarország és a térség országai között. Ez a reexport tevékenység az utóbbi időben — különböző okok miatt, közel-keleti háború, valamint a kuvaiti tőzsde összeomlása — egy­re kevésbé volt elfogadható az öböl- menti országok számára. Egyidejű­leg megjelent az érintett országok közvetlen vásárlásainak igénye. Szá­mottevően felfutott a közvetlen ke­reskedelem Szaúd-Arábiával. A Kuvaitba irányuló exportunk­ban a legnagyobb volument a gép­ipari termékek képviselik. 1985-ben a teljes export 37 százalékát tette ki. Jól beváltak és kedveltek a magyar Ikarus autóbuszok és a Tungsram gyár termékei. Fontos exportcikke­ink közé tartoznak többek között a betonacél és az alumíniumipar ter­mékei is. Szaúd-Arábiával folytatott keres­kedelmünk legnagyobb százalékát a könnyűipari termékek" (1984-ben 23,2 százalék) és az élelmiszeripari termékek (1984-ben 48,3 százalék) jelentették. Élelmiszereink közül a tojást, a sajtot, a baromfit, a kon- zerveket és a vöröshagymát fogyaszt­ják az öböl-menti országok lakói. véve — évente 3,3—3,9 millió forint kama­tot fizet, csak azért, hogy saját fizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni. Mi van, ha váltóval fizetnek neki? Ez esetben az áruszállítás (beérkezés) nap­ján kap egy váltót, amely 25 millió forint­ról és annak 11,5 százalékos kamatáról szól. Példánkban azt a kamatszázalékot alkal­mazzuk, amellyel a bank leszámítolja a váltót. Ez esetben jut ugyanis a váltó el­fogadója 25 millió forinthoz. Tételezzük fel, hogy a fizetés határideje ez esetben is 30 nap. A 25 millió 240 ezer forintos váltót — amelyen együttesen szerepel a tő­ke plusz a 11,5 százalékos évi kamat egy hónapra eső része — aznap elviszi a bank­jába és abból másnap 25 millió forintot a számláján jóváírnak. Így megtakarított 30 ezer forintot, ami a 25 millió 13 százalé­kos évi kamatának egytizenkettede, vagy­is 270 ezer forint és a 240 ezer forint kü- lönbözete. Ez éves- viszonylatban 360 ezer forint. Ez a példa egyik oldala (az 1—2 napos kamattól most eltekintek). De „A” ugyanígy váltóval fizet „C”-nek. Ebbeni kötelezettségét, a 11,5 százalékos kamattal számított 25 millió 240 ezer fo­rintot a bank vele szemben 30 nap múl­va érvényesíti, amiért a hitelezés általá­nos 13 százalékos kamata mellett 270 ezer forintot kellene fizetnie. Így itt is keres 30 ezer forintot. De lehetőség van a kamat felszámításának mellőzésére is abban az esetben, ha az üzlet kockázatát csak ' a szállító kívánja vállalni. összegezve tehát: minden termelő és forgalmazó vállalat saját hasznát növelhe­ti az átlagos vevőállomány miatti bankhi­tel-felvétel kamatkülönbözetével és az át- j lagos vevőállomány csökkenésére eső hi­telállomány kamatmegtakarításával. Ugyanis gyorsul a futamidő, megszűnik a szállítói fizetés manipulációja, csökken az átlagos vevőállomány. Ugyanakkor a szállító állomány csökkenése mint „vevő­től” nagyobb fizetési fegyelmet, a fizeté­si kötelezettségihez fedezetbiztosítást kö­vetel. Ez a fedezetbiztosítás jó bonitású adósnál nem okoz a banknál nehézséget' és imég ezen is lehet milliókat keresni. Ezzel a kis szemelvénnyel gazdálkodó szerveinknek arra szerettem volna figyel­mét felhívni, hogy szállítási szerződéseik megkötése előtt nagy vevőikkel szemben próbálják a váltóval fizetés módszerét al­kalmazni, és ne riadjanak vissza váltót adni annak, aki a számla ellenértékét ab­ban kéri. Ha igénylik, forduljanak taná­csért a bank illetékeseihez. Szendrey Sándor az MNB megyei igazgatója Növekedett a Kamara súlya és hatásköre Beszélgetés dr. Beck Tamással gumóra van szükségünk. Ennek felét képes a gazdaság megter­melni. A többit — már szerve­zünk és vannak jelentkezők — a kistermelőkre „testáljuk”. — Megéri ezzel a növénnyel így foglalkozni? — A gazdaságossági kérdések még nyitottak. Nálunk tavaly a csicsóka termesztésének önkölt­sége 3,34 forint volt, ami viszony­lag magasnak számít. A bárdi­' bükki jobb talajokon ezt 1,9 fo­rintra tudták leszorítani. A fel­dolgozás. a nyereséges gyártás pe­dig függvénye a betakarított ter­més mennyiségének és minőségé­nek is. A tulajdonképpeni cukor­gyári technológia adott, ezt egy kicsit továbbfejlesztettük. A múlt évben 50—50 százalék fruktóz- glukóz (gyümölcs és szőlőcukor) arányt értünk el, november elején pedig kiugróan sok fruktózt nyer­tünk, 85 százalékot. És ,ez a lé­nyeg. A csicsókaszörppel végzett orvosi vizsgálatok párhuzamosak a mi termesztési, feldolgozási munkánkkal. A félkész és kész­termék felhasználási lehetőségei is a jövőben alakulnak még ki. Gyártottak már befőttet, főztek ételeket a szörp felhasználásával, sőt a csicsókavelővel kenyeret js sütöttek — sorolja Sasvári Károly. Még ma is sok szó esik hasznot hozó. új elgondolásokról, kísérle­tekről, amelyek valamilyen oknál fogva feledésbe merültek. A Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kombi­nátban — úgy tűnik — a csicsó­ka ügyét felkarolják, továbbvi­szik. Azok érdekében, akiknek feltétlenül szükségük van a magas frúktóztartálmű készítményre, de azokért is, akik „csupán” egészsé­güket kívániák megvédeni vele. Gál Eszter Tegnapi cikkünkben — nyom­dahiba folytán — egy fontos he­lyen inulin helyett inzulin sze­repelt, amiből a cukorbetegek azt a bátorítást olvashatták ki, hogy megkötés nélkül fogyaszt­hatnak csicsókát. Ettől azonban óvni kell őket! Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott, amelynek értelmében a Magyar Ke­reskedelmi Kamara a jövőben társadalmi szervezetként fejti ki érdekközvetítő, érdek­egyeztető és érdekképviseleti, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejleszté­sét elősegítő tevékenységét. Dr. Beck Tamást, a Kamara elnökét kértük meg, hogy ismer­tesse a szervezet jövőbeli tevékenységének új elemeit. — A Kamara a jövőben társadalmi szervként mű­ködik, tehát elvi és operatív vezetése egyaránt a tagjai által választott képviselőinek kezében lesz. Tevékenysége felett az állam, a Minisztertanács útján, a jövőben csak törvényességi felügyeletet lát el. Tovább bővülnek a Kamara érdekképviseleti feladatai. A törvényerejű rendeletben új elem­ként jelent meg, hogy a jövőben részt veszünk a külkereskedelmi jog megadására és visszavo­nására vonatkozó döntések előkészítésében, vala­mint a gazdálkodó szervezetek piaci intervenciós eszközökkel történő megsegítéséről hozandó dönté­sek előkészítésében is. A rendelet újraszabályozta és magasabb szintre emelte a Kamara kapcsolat- rendszerét: enneik révén a döntési folyamatokba történő bekapcsolódásunk már nem lesz esetleges, mint korábban, hanem intézményes. Űj elem még, hogy testületünk érdekelt tagjai esetenként felhatalmazhatják a Kamarát a más szervekkel folytatott együttműködés kapcsán közös állásfoglalások, ajánlások kiadására, sőt megállapo­dások kötésére is. Igen lényeges, hogy az új jog­szabály bekapcsolja a Kamarát azokba a döntési folyamatokba is — a szakszervezetek és egyes ér­dekképviseleti szervek jogainak érintése nélkül —, amelyek a gazdálkodó szervezetek igazgatóinak jog­állását, anyagi ösztönzését érintik. — Hogy érinti a vállalati érdekképviseletet a Ka­mara jogállásának megváltozása? — Az új jogállás lényegében azt jelenti, hogy a Kamara már nem az államigazgatás szervezetének része. Könnyen belátható, hogy a Kamarának így több lehetősége nyílik a tagvállalatok érdekeinek képviseletére. Más szavakkal a Kamara érdekkép viseleti tevékenységének bővülésére, és hatékony­ságának fokozódására számítunk a jövőben. Az új jogszabály lehetőséget teremt arra is, hogy a Kamara a korábbinál nagyabb szerephez jusson a gazdálkodó szervezetek vezetőinek, igazgatóinak érdekképviseletében. Természetesen ezt a szakszer vezetőkkel és más érdekképviseleti szervekkel egyeztetve kell majd elérni. .— Mit jelent a gyakorlatban, hogy a Kamara észrevételeket, javaslatokat tehet a népgazdaság számára fontos gazdasági-kereskedelmi döntésekkel kapcsolatban? — A jogszabály rendelkezése .nemcsak lehetővé feszi, hogy a Kamara észrevételeket, javaslatokat tegyen az egész népgazdaság számára fontos gazda­sági döntések előkészítésében. Kifejezetten kötele­zi az ilyen döntések előkészítőit a Kamara vélemé nyének kikérésére. Ez azt jelenti, hogy intézmé­nyessé válik a Kamara bekapcsolása a legma­gasabb szintű gazdaságirányítási folyamatokba Egészen konkrétan arról határoztak, hogy a jövő­ben a legnagyobb jelentőségű gazdasági döntések meghozatalánál a Kamarát nem lehet kikerülni Mindez a Kamara súlyának és befolyásának nagy­fokú növekedését hozza magával. G. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents