Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-12 / 136. szám
4 • PETŐFI N&PE • 1985. június 12. SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZ SZOVJET EXPORTRA SZEZON ELŐTTI KÉRDÉS: Bugaci buszjavítók Bugac nevét hallva mindenkinek a puszta, a ménes, a szürkegulya és egyéb idegenforgalmi látványosság jut eszébe. Azt viszont kevesen tudják, hogy ez a község néhány. éve mással ás öregbíti hírnevét. Amikor 1982- ben a kiskpnfélegvházi Lenin Termelőszövetkezettel egyesült a helybeli Béke Tsz, majorjában létrehoztak egy kis üzemet, Balogh Albert a tsz félegyházi autójavítójából jött — négy szakembertársával — a községtől néhány kilométerre lévő majorba, s állt élére az itteni kis kollektívának. Mezőgazdasági gépszerelők. traktorosok s korábban más munkával foglalkozók — közöttük hat nő — talált itt megfelelő elfoglaltságot. — Nagyon sokat dolgoztunk, amíg elértünk idáig — emlékezik Balogh Albert üzemvezető. — A birkahodályokat kellett először átalakítani műhelyekké. Az üzem létesítését örömmel fogadták a dolgozók, s hamarosan hatan kecskeméti munkahelyüket is otthagyták, és itt vállaltak munkát. Gyors ütemben alakítottuk ki a munkahelyeket, mindenki szívvel-lélekkel dolgozott. — A betanítás hogyan sikerült? — A vártnál jobban. A kiskunfélegyházi szakmunkásképző intézettel együtt féléves tanfolyamot szerveztünk, és azon nyolcán tettek sikeres vizsgát. Jelenleg negyvenketten vagyunk, s a múlt évben elértük a 16 millió forintos árbevételt. Autóbuszok, hűtőkamionok, Rába tehergépkocsik és más járművek közép- és nagyjavítását végezzük. Ügyfeleink — a MALÉV, az IBUSZ, a TV, az Ikarusz és még sok más cég — elégedettek tevékenységünkkel. Minőségi reklamáció nem volt, és a járműveket határidőre adtuk vissza tu la jdon os aiknak. Hogyan megy a meggy? Már az első rendelet megjelenése óta élénk figyelem kíséri a kisvállalkozásokat. Az egyéni kockázatvállaláson alapuló gazdasági tevékenység kisüzemi formája nagy (lehetőséget kínált mind a vállalatoknak, szövetkezeteknek, mind az itt szerencsét próbáló dolgozóknál. Az elmúlt három esztendő tapasztalatai alapján pedig már össze lehet állítani a mérleget, mennyiben valósult meg a kormányzat szándéka, amikor a lakossági ellátás javítására és a hiányzó háttéripar pótlására zöld utat engedett a kisvállalkozásoknak. A mennyiségi mutatók egyértelműen arról tanúskodnak, hogy valóban létező hiányt pótol az ilyen keretek között végzett tevékenység: több mint harmincötezer szervezetben mintegy 350 ezer ember dolgozik, a munkaképes lakosság 7 százaléka. Az általuk termelt érték az ipari termelés 1,7 százalékát teszi ki. A vgmk-k erényei A 35 ezer gazdálkodó szervezet között legnépesebb csoport a vállalati gazdasági munkaközösségeké, számuk meghaladija a 18 ezret. S mire is vállakoznak ezek a szervezetek? A legtöbbször olyan munkára, például karbantartásra, amire nem akadt egyáltalán külső kivitelező, máskor a gépek kihasználtsági fokát javítja a plusz időben végzett munka. Jó néhány cégnél éppen a vállalati gazdasági munkaközösségek révén sikerült korábban veszteséges tevékenységeket nyereségessé tenni, avagy éppen a hatékonyság javult számottevően, ami több millió forint haszonként öltött testet az év végi mérlegben. Jogosan kérdezheti bárki is, ha ennyire hasznos a vgmk-k működése, akkor miért nézik mégis ferde szemmel őket néhány vállalatnál? Sajnos ebben objektív okok is szerepet kaptak. Az első időben elég nehezen birkóztak meg a vállalatok a belső ellenőrzés megszervezésével. Néhányszor — mint a revizori jelentésekből kiderült — nem különítették el megfelelően egymástól a fő- és túlmunkaidőben végzett munkát, és ez jogosan háborította fel a vgmk-n kívül maradt dolgozókat. Máskor pedig az okozott gondot, hogy a kisvállalkozás tagjai között volt az a vezető is. aki ellátta őket munkával, illetve az elvégzett feladatot igazolj. Szerencsére az elmúlt évben a legtöbb helyen a vezetés megtalálta az ellenszerét e kezdeti hiányosságoknak, és megnyugtatóan elkülönítették egymástól a kétféle munkát — az ellenőrzést pedig megerősítették. Sőt, megjelent a társadalmi kontroll is. Szakszervezeti tisztségviselőkből alakultak — jobb híján nevezzük őket így — olyan bizottságok, amelyek kivizsgálják a dolgozóknak a vgmk-kal kapcsolatban írt észrevételeit. A vgmk másik erénye egyébként — s ezt még az ellenzők tábora is elismeri — hogy segíti megtartani a munkaerőt, hiszen gyárkapun belül meg lehet keresni a kiegészítést. S a gyár sem jár rosszul, ha kipróbált emberei végzik el a számára fontos munkát. Az érdekek nem mindig egyeznek Ha marad a meleg, csapadékos idő, akkor idén is június közepétől július derekáig tart a meggyszedés szezonja. A friss termés jelentős része rövidebb, hosszabb utazás után az NSZK-ban, Belgiumban, Hollandiában, Ausztriában az NDK-ban és Csehszlovákiában talál vevőre. Az exportra jellemző Bács-Kiskun megye vezető szerepe. A Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermesztők Egyesülete című, 1934-ben megjelent könyvecske beszámolt arról, hogy 1928 és 1933 között az országos meggykivitelből 30—48 százalékosan részesült Kecskemét. Tavaly a Bács-Kiskun megyei arány 73 százalék volt. Tehát nem mindegy, milyen a termelési kedv. • A festőbrigádban talált kedvére való munkát Rab Lászlóné Is, aki hosszú' éveket töltött el szőlőmunkával. — Most érdekes feladatot kaptunk. Az Ikarusz megbízott bennünket, hogy készítsünk egy szemléltető eszközt, amelyet más országokban fognak használni az oktatóbázisokon, ahová Ikarusz autóbuszok kerülnek. Ez lényegében egy autóbusz orr-része, műszerfallal és a szükséges elektromos felszerelésekkel. A külföldi autóvillamossági szerelők ennek segítségével ismerkedhetnek meg a javítási feladatok elvégzésével. Egyelőre ötre kaptunk megrendelést, az elsőt május végén szállították a Szovjetunióba. — Gondolom, az egykor Itt dolgozó juhászok nem ismernének a majorra. — Az biztos. A műhelyek átalakítása után szocialista brigádjaink igen nagy gondot fordítottak a parkosításra. Ezek a kollektívák különben nemcsak üzemen belül, hanem a községben is dolgoznak. Most például az aranyjelvényes Béke brigád a napközi otthon diákjait viszi el autóbusszal kirándulni, a bronzjelvényes Viktória brigád pedig • A szovjet exportra kerülő szemléltető eszközön az utolsó simitáso- az’ióvoda játszóterének felújítókat végzi Nagy István szerelő és Forgó István, a szerelők csoport- SárajCÍlletllíQbBvítÖite Sésíüt vezetője. Opauszky László Merre tartanak a kisvállalkozások? A piac igényeihez A másik népes csoport az önálló gazdasági munkaközösségeké, számuk 7800. A kockázat Itt lényegesen nagyobb, mint az előbbi formánál, hiszen a vállalkozók saját tőkéjüket fektetik be, egyetemlegesen felelőseik munkájukért, és az esetleges veszteségekért. Nem véletlen tehát, hogy a várakozások ellenére inkább az állami vállalatok és szövetkezetek számára dolgoznak, és viszonylag kevesebben vállalkoznak a lakossági ellátás .javítására. A keresetekről is készült felmérés, átlagosain a gmk-tagok 8500—9000 forintot kapnak havonta. Ez kevesebb, mint amit baráti beszélgetések során hallunk, viszont több a mostani átlagkeresetnél. Az értékelésnél viszont számba kell venni azt is, hogy mennyit és miképp dolgoztak. A gazdasági munka- közösségek — már amelyek bírják hosszabb távon a versenyt — általában többet és jobban dolgoznak, mint az átlag. S ahogy az előbb már szó volt róla, saját tőkéjüket is kockáztatják, nem beszélve arról, hogy biztos munkahelyüket cserélték fel saját vállalkozásukért, ahol hónapról hónapra meg kell küzdeniük a szerződésekért és a szervezet fennmaradásáért. A kisvállalkozások köre nem szűkül le a két formára, ezenkívül még alakultak ipari és szolgáltató szakcsoportok, kisszövetkezetek, átalányelszámolású részlegek is, bár egyelőre számuk nem jelentős. Ezekről együttesen elmondható, hogy hatékonyan dolgoztak, rugalmasan próbáltak a piac igényeihez alkalmazkodni, és például az építőiparban az átalányelszámolásos részlegek tették nyereségessé a korábban ugyanott veszteséget hozó tevékenységek egy részét. Korszerű gépeket Ha a számokat nézzük, valószínűleg a közgazdasági elemzésekben kevésbé jártasaknak is feltűnik, hogy a foglalkoztatottak viszonylag magas aránya ellenére meglehetősen kis mértékben járulnak hozzá a kisvállalkozások az ipari termeléshez. S még egy mutató tér el lényegesen, ha nem is a tervezettől, inkább — enyhébb kifejezéssel élve — a várttól; rendkívül alacsony a befektetett tőke nagysága, összesen 13 milliárd forint. Ezt egyrészt magyarázza a vgmk-k elszaporodása is, ahol a vállalat gépeivel és anyagával vállalkoznak különböző munkára a dolgozók. Vagyis, nem kockáztatják saját pénzüket vagy egyéb eszközeiket, ha csak léhet. / Másrészt arra utal, hogy egyelőre ugyanolyan bizalmatlanok a vállalkozók, ípint annak idején a magániparosok és -kereskedők. Viszont nem nehéz megjósolni, hogy hamarosan a vállalkozókedv kevés lesz e szektorban, mert egy adott szinten túl, arriikor az alapvető hiány megszűnik, mindenképpen^ korszerű termékeket és szolgáltatásokat várunk az állami ipartól, a kisvállalkozóktól is. Amihez viszont modern felszerelésre van szükség. Csak így töltheti be a kisvállalkozás a neki szánt szerepet,* hogy javítsa a lakossági ellátást és részben pótolja a hiányzó háttéripart, így szolgálva a nagyipar minőségileg is növekvő igényeit. L. M. Különleges fajta Kecelről Ahogy a magyar almát a jonatán tettbe híressé, úgy a megy- gyet a Pándy. A külkereskedők, a HUNGAROFRUCT szakemberei a fő fajtának tekintik. Gye- nes István, a vállalat Bács-Kiskun megyei kirendeltségének vezetője jegyzeteiben lapozgatott, és az elmúlt néhány év kiviteléről besztéllt: — A Pándy meggyre, sajnos, jellemző a szakaszos, rendszertelen termés — mondta. — A megyében a jelenlegi ültetvény- szerkezet a 70-es évek közepén alakult ki. Azóta is meglehetősen ingadozó a kivitt áruk meny- nyisége. A két szélső érték az 1976-os 753 (tonna, és a két évvel ezelőtti 4070 tonna. Az idén reméljük, elérjük a 3500 tonnát. A virágzás még jó képet mutatott, de a gyümölcs kötődése a hűvös, szeles Idő miatt már kevésbé sikerült jól. A meggy zömét a kistermelők adják. Az ő kertjeiken kívül nagyobb mennyiségben terem a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban, a Sziknál, a Kiskunhalasi és az Izsáki Állami Gazdaságban, valamint jó ^néhány bácskai és kiskunsági szövetkezeti gyümölcsösben. A legtöbb fát Kecel térségében találjuk. Kecel egyébként sajátos tájkörzet, a mint ilyennek, különleges fajtája is van; la* híres pi- pacsmeggy. Majorosi Gyulánál, a helyi áfész felvásárlójánál a környéken aligha ismerik jobban a meggy at..Késeken .károm évtize- , de foglalkozik a gyümölcs fel- vásárlásával. Nem véletlenül kértem ki a véleményét az idei szezon kilátásairól. — Kecelen a 60-as évekig köztesnek számított a meggy, jól megfért a szőlővel — kanyarodott a múltba. — Akkoriban az 500—600 tonna rekordnak számított. Ezután életrehlvták a szakcsoportokat, s elkezdett mindenki meggyet vagy szőlőt telepíteni, de már csak „tiszta” ültetvényben. Itt a baj, mert régen fia az egyik elfagyott, akkor termett a másik. Most pedig szidnak az emberek mindenkit, ha nem úgy alakul az időjárás, ahogy a monokultúrás termesztés kívánná. Mondtam én mindenkinek, nem jó ez az egy lábon állás... Említette még, hogy Kecelen, akinek háza vara, annak meggyfája is. Ha másutt nem, akkor az udvarban. Csak az a baj, hogy a meggyen kívül alig találunk más gyümölcsöt. — Régóta hangoztatom, hogy ezen a fajon kívül más is kellene. De az a baj, hogy a termelő csak abban (bízik, ami egyszer már biztos jövedelmet hozott. Persze az sem ártana, ha lenne valaki, aki 10—15 évre előre megmondaná, hogy mit telepítsünk. Nem akarom a vészharangot meghúzni, de a pipacs* és a Pándy meggyen kívüli fajtákkal, ha nem jó az évjárat, mindig baj van. Idén télen Kecelen — ahogy mondták —, megfáztak a fák. Most alig ígérkezik 400 tonnánál nagyobb termés. A biztonság hiánya Legyen valaki, aki megmondja, mit telepítsünk, csengett visz- sza a fülemben Majorosi Gyula gondolata — egyébként ez a termelők jogos igénye —, amikor Szegedi Ferenccel, a HU.NGA- ROFRUCT külkereskedelmi főosztályvezetőjével és Thurn László áruforgalmi főosztályvezető-helyettessel beszélgettem arról, mit várhatunk az idén a külföldi, élvben jobban fizető piacoktól. Turn László kezdte: — A hatvanas évek végéig a „Pándyt ég^.. pipacsmeggyet .szín-,, te korlátlan mennyiségben el tudtuk adni« a nyugati piacon. Ez egyébként ma is így van, csak szép lassan ezekhez a fajtákhoz felzárkóztak az újak, s főleg ezek okoznak gondot. Kiváló genetikai tulajdonságokkal rendelkeznek de izük, állaguk, színük csak a ritka, jó években közelíti meg a Pándy üvegmeggyét. Ha a hazai 60 ezer tonnás termést nézzük, nem rossz az exportált friss áru aránya, az összes termés körülbelül 10 százaléka így hagyja el az országhatárt. Szegedi Ferenc folytatta: Külföldön a meggyvásárló kedv a 70-es évek elején fellendült. A tőkés országok, a csehszlovák és az NDK-beli konzervgyárak viszonylag jó árat fizettek. Persze ezt nemcsak mi, a .külföldi kertészek is észrevették. Az évitized második felében Franciaországban, Belgiumijain, az NSZK-ban, az NDK-ban és Jugoszláviában megkezdték- a telepítéseket. 'Erinek következménye, hogy Nyugat-Európában a meggytermelés az elmúlt négy évben 35 százalékkal emelkedett. Egyébként ebben az időszakban futott fel nálunk is az éven- ként leszedett meggy mennyisege 45 ezerről 60 ezer tonnára. A nyugati helyzethez az is hozzátartozik, hogy ebben az évtizedben további 35 százalékos növekedés várható. Egyébként a kínálat növekedését jól példázzák az áraik változásai is. Öt évvel ezelőtt 2,20—2,30 nyu- . gat német márkát kaptunk 1 kiiiogirdmm gyümölcsért, ma már örülhetünk az 1 márkának is. . Megkérdeztem azt is, hogy milyen előnyt élvez a mindenütt csodálatosnak tartott Pándy üvegmeggy. k— A /Pándynál (nincs jobb konzervipari fajta — hangzott a válasz. — Ez azonban nem azt jeleníti, hogy pótolhatatlan. Ez a lépéselőny árban nem érezhető, viszont el tudjuk adni. Szigorú vevők A külkereskedőktől (megtudtam, hogy a nem éppen jól fizető nyugati vevő szigorú is. Előírja például azt, hogy pontosan hány órákor érkezzen a Magyarországtól sok száz kilométerre levő konzervgyárba a meggy. Ez egyébként érthető, hiszen a** termelést programozni kell. A friss árun kívül 8—10 ezer tonnányi feldolgozott gyümölcsöt (is szállít a HUNGAROFRUCT külföldre, így a hazai gyárakban meggyből készült dzsemet, dobozos gyümölcsöt, pürét, velőt, szörpöt és igen kis mennyiségben vegyes- ' befőttét. * Még néhány nap, és megkezdődik a szezon. Bács-Kiskun megyéből a 'hagyományos piacok mellett repülővel 500 tonna meggyet szállítanak a moszkvai Világifjúsági Találkozóra. Az idei szezon a kevés termés miatt, úgy tűnik, zökkenőmentes lesz. De az európai meggytermelés további felfutásával már most kellene számolni, és főleg azzal, hogy mi legyen a nehezen és drágán megtermelt gyümölccsel, hogy az ne jusson az alma sorsára... Czauner Péter Halasi Casanova Szingapúr után — és előtt Spanyolországban működik az Editorial Ofice, amely gazdasági folyóiratokat kiadó iroda. Rendkívül szerteágazó külgazdasági ismereteire alapozva minden évben több mint tízféle díjat adományoz különféle kereskedelmi tevékenységekért, ígv jutalmazza az ázsiai és arab országokba irányuló exportot jelentősen növelő vállalatokat is. A -Nemzetközi Ázsia Díjat, szakírók információi alapján, a szőlő-borvertikumban elért 1984. évi tevékenységéért — mint arról Ihár korábban hírt adtunk — a Kiskunhalasi Állami Gazdaság érdemelte ki. Ezt a díjat az idén ötödször adták át, hagyományosan Szingapúrban, a Mandarin Hotelban. A közelmúltban vette át Katona István, a gazdaság igazgatója. Kovács Imre növényvédelmi ágazatvezető, aki mint tolmács elkísérte a gazdaság igazgatóját, feleleveníti az élményeket. — Szingapúr rohamosan fejlődő két és fél milliós városállam. A nagymértékben beáramló külföldi tőkét a helyi lakosság —, amelynek 75 százaléka kínai —- jól hasznosítja. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi 25 évben a gazdasági fejlődés eléri az évi 8 százalékot. Az egy személyre jutó nemzeti jövedelem .megközelíti a japánokét. A 618 négyzetkilométer területű városállam repülőterén Hirschler András, a Magyar Kereskedelmi Kamara szingapúri kirendeltségének vezetője fogadta a Magyarországról érkezett vendégeket.,Rajtunk kívül ugyanis még négy magyar cég kapott Nemzetközi Ázsia Díjat. * A díj átvételével Katona István igazgató tagja lett a Trade Leaders Clubnak, magyarul kereskedelmi vezetők klubjának. — A tagság számos előnnyel ® Szingapúri városkép a Mandarin Hotellal. jár — kapcsolódik a beszélgetésbe az állami gazdaság igazgatója. — Információival elősegíti a nemzetközi piacon való tájékozódásunkat. Legközelebbi kiadványában összeállításban ismerteti az állami^ gazdaság tevékenységét. Ez a kiadvány eljut a világ minden tájára. A gazdaság igazgatója elmondja még, hogy legújabb termékük, a Casanova néven forgalomba hozott tojásldkőr, amelyet már szinte az egész világon keresnek, döntő szerepet játszott az V. Nemzetközi Ázsia Díj odaítélésénél. A MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat már tárgyalásokat kezdett Szingapúrban is a halasi termék értékesítéséről, ősszel magyar mezőgazdasági és élelmi- szeripari kiállítást rendeznek a városállamban. Ezen a bemutatón megyei termékek is — köztük a Kiskunhalasi Állami Gazdaság készítményei — szerepelnek majd. K. S.
