Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-12 / 136. szám
1985. Június 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Állampolgár és állam írta: Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Most, amikor a választópolgár bizalmából, az 1983-as választási •törvény pozitív aktivitást hozó alkalmazásával létrejönnek az új népképviseleti szervek, a tanácsok, az országgyűlés, — érdemes ismét szólni állam és állampolgár viszonyának elvi kérdéseiről. Fontos mindenekelőtt arról szólni, hogy állam és állampolgár együttműködésének fejlesztésében óriási jelentősége, szerepe van a Hazafias Népfrontnak, mint széles körű tömeg- mozgalomnak; amely ebben a kapcsolatban az állampolgárok közösségét valósítja meg. s alkotmányos szerepet tölt be a népképviseleti szervek létrehozásában. A szocializmus — Marx szavaival — még a szükségszerűség birodalma, ahol bonyolult társadalomszerkezet és bonyolult munkamegosztás van, ahol nagy a szakadék a szükségletek és a kielégítésükhöz rendelkezésre álló eszközök, javak között. A szükségletek kielégítése itt is még az érdekek mozgatta konfliktusok megoldása, kompromisszumok eredményeként kialakuló közmegegyezés útján történik. Egység és kiegyensúlyozottság Ez a bonyolult, történelmileg meghatározott korlátok közé szorított szerkezet az oka, hogy a szocializmusban szükség van azokra a hatalmi szervezetekre, állami intézményekre, melyek képesek biztosítani a rendszer stabilitását, és megfelelő orientációját, haladását. Ugyanakkor a szocializmus — minden korlátja ellenére — az ember felszabadításának első foka is. Ezért az állam itt már, a politikai demokrácia segítségével, az ember felszabadulásának eszköze is. A szocialista viszonyok Uralomra jutásával és általánossá válásával megszűnt ugyan valamely osztály politikai elnyomásának szükségessége, de nem szűnt meg a társadalmi-gazdasági folyamatok politikai irányításának szükségessége. A pártirányítás eszköze: a központilag j szervezett államhatalom és igazgatás. A társadalom állanii igazgatása szükséges, mert az érdek- különbségekből és érdekellentétekből keletkező ellentmondásokat fel kell ismerni, és megoldásukat államigazgatási, politikai eszközökkel elősegíteni. Az állam funkciói között változatlanul kitüntetett helyet foglal el a gazdasági folyamatok szabályozása. Az állam feladata megteremteni — főleg gazdasági és gazdaságpolitikai, de szükség esetén adminisztratív eszközökkel is — a társadalmi újratermelési folyamat és a vállalati önállóság közötti összhangot. Természetesen a társadalom alapvető érdekeinek szem előtt tartásával. Feladata a szocialista tulajdonviszonyok alapján szervezni az elosztást, a kooperációs viszonyokat, a termelési ágazatok koordinációját. Még hosszú ideig csak az állam lesz képes rendelkezni és megfelelően élni azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével ki lehet számítani és jelezni a tudományos-technikai forradalom várható gazdasági és társadalmi hatását. Továbbra is az állami eszközök ígérkeznek legmegfelelőbbnek a természet és társadalom viszonyának szabályozására, az emberi környezet tudatos védelmére. Az állam felmérheti és befolyásolhatja a demográfiai viszonyokat, elháríthatja vagy mérsékelheti a természeti csapásokat. • Az ideológiai-kulturális feladatok tekintetében belátható ideig csak állami módszerekkel lehet megszervezni ,az egész társadalom megfelelő képzését, nevelését, a műveltség színvonalának emelését. Csak a többség jóváhagyásával A két világrendszer létéből adódó ellentmondások miatt az állam irányítja a külkapcsolato- kat, fenntartja a szükséges katonai erőket, szervezi a nemzetközi gazdasági kooperációt és a nemzetközi munkamegosztást. Ezeket a feladatokat azonban csak akkor láthatja el eredményesen, ha bírja az állampolgárok többségének jóváhagyását, támogatását, az elhatározásban és a kivitelezésben a többség részvételét. A társadalmi fejlődés jelenlegi fokán ugyanis nincs rá lehetőség, hogy az állampolgárok közvetlenül és naponta irányítási funkciókat töltsenek be a társadalomban. A legtöbb irányítási funkció folyamatosságot, szervezettséget igényel, és megköveteli az irányítóktól, hogy különleges szakképzettséggel, fel- készültséggel rendelkezzenek. A termelőerők mai színvonalán nagy intenzitású és egyúttal nagy energiákat lekötő társadalomigazgatásra van szükség. Eközben a társadalom igényt tart minden ember munkájára a munkamegosztás más-más területén. Ilyen körülmények között megengedhetetlen, hogy a legkülönbözőbb képzettségű emberek, időnként otthagyva a munkamegosztásban rájuk szabott feladatokat, közvetlenül részt vegyenek a társadalom igazgatásában. (A szabad idő ehhez még nem elegendő!) Napjainkban még a társadalom igazgatását elkülönült. szakjellegű tevékenységnek kell tekinteni, amely része a munkamegosztásnak, és ezt a funkciót az államapparátusba tömörült szakemberek hivatásszerűen látják el. Az elkülönült igazgatási gépezet^ megszűnése csak a nagyón távoli jövőben következhet be. Messzi még az az idő, amikor az emberek igazgatása helyébe a dolgok igazgatása lép. Addig az egész társadalomnak messzemenő érdeke fűződik egy szakszerűen, hatékonyan működő, jól ellenőrzött államigazgatáshoz. A hivatalnokuralom: passzivitás Kétségtelenül jogos az aggodalom, hogy az igazgatás elkülönülése az igazgatottaktól kitermelheti az igazgatási szervek lélektelen formalizmusát, bürokratizmusát és konzérvativiz- musát. Ennek következménye , az emberek passzivitása lehet, hiszen ha az apparátusok magukat a mindentudók testületének tekintik, és az állampolgárokat megvetéssel kezelik, nem is lehet másra számítani. Ha a hivatalnokok figyelmét túlzottan leköti az agyonrészletezett szabályok gondos alkalmazása, megtörténhet, hogy tevékenységük célját teljesen szem elől tévesztik. Az állam apparátusa a szocializmusban is magában hordja a bürokratizálódás veszélyét. E veszély ellen a szocialista demokrácia fejlesztésével lehet felvenni a harcot, kiépíteni a bürokratizmus elleni biztosítékokat. A bürokratikus tendenciákat nem lehet egyetlen huszárvágással megszüntetni. Folyamatos, kitartó küzdelemre Van szükség, mert meg-megújuló lehetőségről van szó. A harc két .síkon folyhat: egyrészt az államélet demokratikus intézményeinek fejlesztése terén, amelyekben aktivizálódhat az állampolgár, és mint az állam alanya, mint megbízó, figyelemmel kísérheti az államapparátus működését. Ezt a szerepet kell betöltenie az állampolgár bizalmából az országgyűlésnek és a helyi tanácsnak. Másrészt magában az államapparátusban, úgy, hogy erősítik benne a demokratikus szervezetre jellemző vonásokat, azaz az államapparátus dolgozói kialakítják saját munkahelyük demokratizmusát, és maguk is küzdenek a bürokratikus jelenségek ellen. Tehát a szakigazgatási szervezetek demokratikus ellenőrzésének biztosítása érdekében magának a szakigazgatásnak demokratizálására is szükség van. Az egyén és társadalom egymáshoz való viszonya a szocializmusban is még alapvetően az állampolgár és az állam egymáshoz való viszonyában nyilvánul meg. Ez a legtöbb esetben különböző intézmények közvetítésével valósul meg. De ez a viszony lényegében különbözik attól, ami az állampolgár és állam viszonyát a szocializmus előtti társadalmakban jellemezte, mert ma a különböző intézmények segítségével a dolgozó ember saját államával kerül kapcsolatba. Ennek az elvnek az érvényesülését segíti a szocialista demokrácia fejlesztése az államéletben, vagyis az államintézmények átalakítása úgy, hogy következetesen megvalósulhasson a marxi követelmény: „az állam a társadalom fölé rendelt szervből a társadalomnak mindenben alárendelt szervvé váljék”. A népszuverenitás legfőbb megtestesítője Természetesen e tekintetben nem a követelményeket nehéz megfogalmazni, hanem azt az alkalmas módot megtalálni, ahogyan ezeknek a követelményeknek eleget lehet tenni. Az előbbiekben ugyanis éppen arról beszéltünk, 'hogy a termelőerők mai színvonala és a munkamegosztás követelményei miatt az állampolgárok nem vehetnek részt nap mint nap közvetlenül a társadalom iigazgatásában. erre a célra hivatásos szakapparátusokat kell fenntartani. Ez az ellentmondás azonban feloldható, mert az állampolgároknak messzemenő lehetőségeik vannak szervezetek és képviseleti intézmények létrehozására. Lehetőségük van arra. hogy ' különböző szervezeteikben mint 'meghatározott érdekcsoportok lépjenek fél. Emellett a közvetlen demokrácia különböző intézményei állnak rendelkezésükre. (Ezek elsősorban a választójogban, tehát a képviselet létrehozásában megfogalmazott intézmények: ielölőgyülések: képviselői, tanácstagi beszámolók: visz- szahívási jog.) A másik eszköz az állampolgárok birtokában az állami szervezetben kiépített képviseleti intézmények rendszere: a tan á csők minit népképviseleti-önkormányzati szervek, és az országgyűlés, a törvényhozás. A cél az. hogy & szocialista demokrácia fejlesztésének következtében ezek a képviseleti intézmények egyre eredményesebben, töltsék be ha táró- zathozúi. törvéhytíbzói' !funkcföjü- kat, és az állampolgároktól kapott megbízás szellemében ellenőrzői funkciójukat az állam igazgatási tevékenysége fölött. Országgyűlésünk a népszuverenitás legfőbb megtestesítője, országunk legfőbb törvényhozói szerve. Társadalmi előrehaladásunk gyorsítása, rendszerünk szocialista jellegének fejlesztése céljából szükséges, hogv az országgyűlésben erősödjék a törvényalkotói tevékenység, növekedjék az országgyűlés szerepe a kormányzati munka alkotmányos ellenőrzésében. Ugyanennek a követelménynek a tanácsok akkor felelhetnek meg egyre eredményesebben, ha tovább erősödnek önkormányzati szerepükben a helyi politika alakításától a bevételeikkel való önálló rendelkezésig, gazdálkodásig. Az emberek jogérzéke A szocialista állam eredményes működése. demokratizmusának fejlődése feltételezi azt az állam- apparátust. amelynek fejlett a jogtudata és jogérzéke, s amelv természetesnek tartja, hogy a jogrend a kötelezettség rendje is. Az ilyen állampolgár azoknak a viszonyoknak a terméke, amelyekben az emberek az államhatalmat nem kényszerűen elviselendő külső erőnek .tekintik, hanem saját eszközüknek saját rendjük megszervezésére. Olyan eszköznek, mely hatalmát attól nyeri, hogy az állampolgárok közvetlenül vagy képviselőik útján nemcsak véleményükkel, hanem cselekvő részvételükkel is támogatják. Ez a követelmény a szocialista állam demokratikus intézményei, és a felvilágosult, tudatos állampolgár találkozásával valósul meg. A napokban lezajlott országgyűlési és tanácsi választások, az új választási törvény első és nagy sikerű alkalmazása, a választások népfrontos jellegének kidomboro- dása nagy lépést jelentett előre a szocialista demokrácia fejlesztésében, az állampolgár és a szocialista állam együttműködésének erősítésében. Szennyeződés elleni védekezés a Berettyón Kedden folytatódott a szennyeződés elleni védekezés a Berettyón. A tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok szakemberei eddig négy helyen: közvetlenül a román határnál Pocsajnál, majd Darvasnál, Füzesgyarmat és Szeghalom térségében építették merülő falakat, amelyekkel részben sikerült felfogni a folyót szennyező olajat, illetve pakurát. A két igazgatóság 'területén kedden reggelig csaknem 2300 liter olajat szedtek fel a Berettyó vízfelületéről. Az erőfeszítések1 ellenére a lokalizálás még nem sikerült. A Körös-vidéki igazgatóság ezért Szeghalomnál, a vasúti hídnál még egy merüÄr-fa- lat telepít. A partmenti növényzetre vastagon rakódott otajáftlffipÉfes^t kúrát összegyűjtik és eregetik. ORSZÁGOS1 KIRAKODÓVÁSÁR KECSKEMÉTEN a Május 1. téren június 15 és 16-án, egész nap. « Telefon: 28-212 21-123 Zsöllyeszékek Vlagyivosztokba ímmmm A Fővárosi Faipari- és Kiállításkivitelező Vállalat keceli üzemegysége évente 30 millió forint ér-- tékben gyárt zsöllyeszékeket. A képen látható bútorok a' Iszovjetunióbeü Vlagyivosztokba kerülnek. Július 1-től önelszámoló gyár lesz a ke-^ celi,' s már kedvező jelek mutatkoznak arra, hogy a második félév, ben kooperációs szerződést kötnek egy NSZK-beld partnerrel. Ez-* zel fejlett nyugati' technoló-V gia honosul meg Kecelen. CIKKEINK NYOMÁN Hétvégén is árusítottak •Talán olvasóink emlékeznek rá, hogy két alkalommal, . május 27-én „Áramszünteit” a kecskeméti kereskedelemben, és június 3-án Toválbb tart az „áramszünet” címmel bíráltuk a megyeszékhelyire (láltögató vendégek elégtelen hét végi áruellátásán. Június 8-án és 9-én, vég. re, úgy láttuk, vannak már kedvező jeled a kiskereskedelem szombati— vasárnapi élénkülésének. Mindkét 'napon nyitva találták a vásárlók a Két- templom közi Pezsgőbánt. a Háry-éttermet, a Puszi TatöüriSt' üzletét, a Rákóczi » úti ‘ édesség"; ;s ‘a'• méh lette levő ajándékboltot, valamint az Arany János utcai dohányüzletet. Ezeken kívül három fagyialtos is árusított a város- központban, s megjelent egy hordóáruda. A Dózsa György úti szerződéses Rózsa cukrászda üdítővel, cukorkával, csokoládéval és cigarettával kitelepült a Kossuth-szo- bor közelébe. A kecskeméti Városi Tanács portáján 'helyi képeslapokat lehetett kapni. Több üzlet egyelőre nem jelezte szándékiát, hogy a vendégj árassal növekvő forgalmú hét végi napokon * — ügyeletben, yagy felváltva — kíván-e árusítani a megyeszékhely®"- K a ÉLENJÁRÓ HATÁRŐR Zászlóssá léptették elő A BM Határőrség élenjáró kiskunhalasi magasabb egységénél bensőséges csapatünnepséget rendeztek a leszerelő határőrök részére. Búcsúztak a csapatzászlótól, amely előtt másfél évvel ezelőtt tettek esküt a haza fegyveres szolgálatára, a Magyar Népköztársaság államhatárának őrizetére és védelmére. Itt beszélgettünk Tóth Lászlóval, a határőrség háromszoros élenjáró katonájával. — Kalocsán születtem, az általános iskola elvégzése után Szegeden, a Vedres Istvánról elnevezett építőipari szakközép- iskolában érettségiztem, majd a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán szereztem üzemmérnöki diplomát. Édesanyám az Aranykalász Termelőszövetkezetben dolgozik Homokmégy en, édesapám Kalocsán a BV Intézetnél vezető beosztásban vain, lánytestvérem általános ’ iskolába jár. Az újoncbevonulás napján szüleim és testvérem kísértek el a művelődési házba, ahová társaimmal vegyes érzésekkel érkeztünk ... Tóth László határőr főtörzsőrmester őszinte, határozott, fegyelmezett, .példamutató. A politikai, a katonai és a szakmai kiképzésben folyamatosan kiemelkedő iteljeisítményeket ért el. az ifjúsági munkában aktívan dolgozott. A szolgálatban, a szak felada tok ellátásában jól tudta hasznosítani a tanultakat — így jellemezte parancsnoka. Beosztásában példásain helytállt az utolsó percig, katonai szolgálata alatt sok dicséretet, elismerést kapott, büszkén viselte a háromszoros élenjáró címet. Munkája, magatartása és szakfeladatalimak maradéktalan teljesítéséért — leszerelése alkalmával — a BM Határőrség országos parancsnoka határőr zászlóssá léptette elő. Tóth László hattárőr zászlós kezében szorítva a fegyvert, leszerelő társai nevében búcsúzott a csapat zászlótól, parancsnokaitól. Köszönjük a szolgálatot, a helytállást! Tóth IstváB JÓ TANÁCSOK MELEG NAPOKRA Hogyan előzhetjük meg az ételmérgezéseket? Az elmúlt hetekben országszerte nőtt a háztartásokban előforduló ételmérgezések száma. Az Egészségügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint ebben jelentős szerepet játszott, hogy a nagy melegben — higiénés rendszabályok elmulasztása miatt — az ételbe jutott kórokozók rendkívül gyorsan szaporodnak. Ezért felhívják a figyelmet: a megbetegedések megelőzése céljából meleg időben a szokásosnál is gondosabban ügyeljenek arra, hogy az élelmiszerek a bevásárláskor, a tároláskor és az ételkészítéskor kórokozókkal ne fertőződjenek, illetve megfelelő főzéssel, sütéssel elpusztuljanak. Az élelmiszernek a hűtőtérben való tárolása gátolja a kórokozóik szaporodását. A megbetegedések megelőzhetők, ha a gyorsan romló élelmiszerekből csak frisset vásárolnak, illetve olyant,' amelynek még nem járt le a csomagoláson feltüntetett szavatossági határideje, továbbá ha csak annyit vesznek meg, amennyit egy-két napon belül elfogyasztanak. A bevásárlásnál és az otthoni tárolásnál a kórokozókat nagy valószínűséggel tartalmazó nyers élelmiszereket — húst, zöldségeket, tojást — megfelelő csomagolással el kell különíteni, az eközben használt eszközöket pedig csak mosogatószeres meleg vízben elmosva lehet ismét használni. A nyershúst, a zöldségeket — főleg a nyersen fogyasztott salátát — alaposan meg kell mosni. A kacsa-, a liba- és a pulykatojás legfeljebb keménytojásként, tíz percig tartó főzés után fogyasztható. Egyéb célra nem, még tészta gyúráshoz sem szabad felhasználni. Nyáron madártejet, krémest és egyéb főtt •krémet tyúktojásból se készítsenek. Másnapra csak olyan ételt szabad eltenni, amely fogyasztás előtt ismét átsüthető, forrásig hevíthető. Nem tehetők el másnapra a belsőségből, halból, gombából készült ételek. A meleg idővel nem jár együtt feltétlenül az ételmérgezés, ha viszont a higiénés rendszabályokat nem tartják be, az valószínűleg bekövetkezik. Fontos, hogy ismétlődő hányás, hasmenés, láz esetén azonnal forduljanak orvoshoz. A mérgezést okozó ételt — vigyázva arra, hogy belőle senki se fogyaszthasson — szükséges megőrizni, hogy el lehessen végezni a laboratóriumi vizsgálatot. Ez a betegnek és környezetének egyaránt érdeke, mert az ételmérgezéstől szenvedő egyén fertőzheti a környezetében élőket is. Csehszlovák taneszközbemutató Kedden Budapesten, az Országos Tanszer gyártó és Értékesítő Vállalat Báthori • utcai bemutató termében megnyílt a csehszlovák Ar- tia és magyar partnere, a , Kultúra Külkereskedelmi Vállalat taneszköz-bemutatója. Az Artia szakemberei már az új tanévre való tét- készülés jegyében hozták d Magyarországra a Tesla cég oktatást segitó legmodernebb eszközeit, amelyek a hazai szakemberek érdek- | lődésére egyaránt számot tarthatnak. Itt mutatják he egyebek között a Tesla új. hordozható nyelvi laboratóriumát. amely kis méretének és mozgékonyságának köszönhetően a kisebb .jj létszámú iskolák számára P§. is elérhetővé teszi é korsze- | rű nyelvoktatási segédeszközt. Ugyancsak most első Ízben láthatják az érdeklődők azt az írásvetítőre szerelhető szemléltetőeszközt, amely a mikrovilág — az atomok és a molekulák — „rejtelmeivel’’ ismerteti meg az általános iskolás tanulókat A most bmniWaH . tott modern - csehszlovák 's taneszközök várhatóba már ji' Sas . 1985—86-os MKÉ&tÉáiatba kerülnek Iskoláinkban.
