Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
Az egyetemes béke megőrzéséért Külpolitikai programunk megtervezésekor ábból indulunk ki, hogy a kormánynak a jövőben is alapvető kötelessége lesz a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítani szocialista építőmunkánk folytatásához. Ezért nemzeti . érdekeinkkel összhangban és biztonságunk védelmében még szorosabbra kívánjuk fűzni barátságunkat a Szovjetunióval, és a többi testvéri szocialista országgal. Továbbra is azon leszünk, hogy eleget tegyünk a Varsói Szerződésben vállalt kötelezettségünknek, és ezzel együtt hozzájárulunk az európai és az egyetemes > béke megőrzéséért folytatott küzdelem sikeréhez. Mint eddig, a jövőben is támogatni .fogjuk a szabadságukért ©s a függetlenségü-' kért küzdő népek harcát, és készek vagyunk, hogy az egyenjogúság és ,a kölcsönös előnyök alapján továbbfejlesszük kapcsolatainkat a tőkés országokkal is. Kedves Képviselő Elvtársak! Ezt az alkalmat sem mulasztha. tóm el, hogy felhívjam a figyelmet közvetlen tennivalónkra: ez évi tervünk teljesítésének fontosságára. Ügy vélem, aligha kell bárkit is meggyőzni ennek időszerűségéről. Közvéleményünk előtt ismert, hogy hosszabb idő óta ez az első olyan tervünk, amely a belső felhasználásban nem visszalépést, hanem — a külkereskedelmi mérleg egy- , :;dejű javításával — a reálbérek megőrzését és a beruházások némi .növelését irányozza elő. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a teljesítmények is a tervezett mértékben emelkednek. Az 'is köztudott, hogy a mostoha időjárás következményéként előállt veszteségek, és a külpiaci viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt a magunk elé tűzött feladatokat az eredetileg tervezettnél csak több és jobb munkával érhetjük el. A tények azt mutatják, hogy az elmaradást még csak részben sikerült pótolni, a gazdasági teljesítmény a szükségesnél, és a lehetségesnél lassabban javul. A kormányzati szerveknek és a gazdasági vezetőknek közös feladata azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek lehetővé teszik a kollektívák tenniaka- rásának érvényre jutását, hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesíthessük. de legalábbis megközelíthessük az ez évi tervünkben kitűzött célunkat. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében még egyszer köszönöm a részünkre előlegezett bizalmat, és élve a lehetőséggel. képvisel őt ársa i mna k felelős megbízatásuk teljesítéséhez jp egészséget és sok sikert kívánok. Sarlós István zárszava Sarlós István zárszavában megköszönte a kormány elnökének szavait, és az országgyűlés nevében üdvözölte a megválasztott és hivatalába lépő kormányt, valamint megválasztásuk alkalmával a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. A továbbiakban Sarlós István elmondta: Az újonnan megalakult országgyűlés tennivalóinak fontos állomásán jutottunk túl: megválasztottuk az országgyűlés irányító szerveit, az Elnöki Taná-. csőt és a Minisztertanácsot, s ezzel megteremtettük a további munka alkotmányos feltételeit. A szükséges politikai és szervezeti feltételek is rendelkezésünkre állnak ahhoz, hogy eredményesen folytathassuk az előző parlamenti ciklusok munkáját. A iú- niusi választások eredményeként társadalmunk minden rétegének képviselői itt ülnek az ország- gyűlés soraiban. Valamennyien rendelkezünk a választópolgárok bizalmával, támogatásával, és már jelölésünk első pillanatában elfogadtuk a Hazafias Népfront választási felhívásában szereplő programot. Az is fontos, hogy' életkorunktól függően hosszabb-rövidebb ideje elkötelezettjei vagyunk a szocializmus ügyének. Hazánkban a hatalom gyakorlása nem az uralkodás, hanem a szolgálat fogaiméval azonos. Ez a szolgálat felkészültsé- r»r,f tó feMoc*ée4rzetet, demokratikus magatartást, magas erkölosiséget követel meg mindazoktól, akik vállalták és vállalják a törvényhozói munkát. — Testületünk, mint eddig is. állandó kapcsolatban áll politikai és igazgatási intézményeinkkel, és arra törekszik, hogy ez a kapcsolat harmonikus és építő jellegű legyen. Jómagam úgy fogom fel a helyzetünket, hogy az országgyűlés kormánypárti, a kormány viszont országgyűléspárti. Ebben a felfogásban kell kezelnünk törvényalkotói, valamint ellenőrző és beszámoltató tevékenységünket. Minden intézményünk közös kötelessége, hogy védje és fejlessze meglévő anyagi, erkölcsi, politikai értékeinket, és támogassa azokat, akik ebben élenjárnak és példát mutatnak. Az országgyűlésnek arra kell törekednie, hogy olyan törvényeket alkosson, amelyek világosan, egyértelműen és határozottan ilyen irányba mutatnak. Az ebben való részvétel elsőrendű feladata minden képviselőnek. Határozzuk el: minden lehetőséggel élni fogunk, amely alkalmat ad árrá, hogy á 'közérdeket szolgáljuk. Megválasztott bizottságaink működjenek úgy, hogy. állásfoglalásaikkal megkönnyítsék az országgyűlés munkáját. A képviselők felszólalásaikkal, interpellációikkal az ország egészét érintő gondokra, hiányosságokra, de a sikerekre és az eredményekre is hívják fel a figyelmet. Legyünk egymásnak képviselőtársai. honfitársai, elvtársai, barátai, de éppen e viszony miatt legyünk nyíltak, őszinték és vállaltuk az egymással való vitát azért, hogv a kialakuló döntések* helveSségében biztosak legyünk. Az országgyűlés elnöke végül sok sikert kívánt a képviselőknek fele'ősségtelíes munkájukhoz. majd az ülést bezárta. Megkezdődött a békéért küzdő orvosok kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) téséhez, az egész emberiség jövőjét jelentő béke megvédéséhez és megszilárdításához. Kongresz- szúsuknak, nemes célú mozgalmuknak teljes sikert kívánok mondotta Kádár János. Az ünnepélyes megnyitó után plenáris üléssel folytatódott a tanácskozás. Bejelentették, hogy a nemzetközi politika több vezető személyisége köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a kongresszushoz intézett ‘ üdvözletében hangoztatja, hogy a Szovjetunióban megértést tanúsítanak a mozgalom hasznos tevékenysége iránt, és támogatják azt: osztozunk az orvosok azon céljában, hogy megvédjék az emberiséget a földön és az űrben folyó fegyverkezési hajsza veszélyétől. Teljes mértékben egyetértek a kongresszus jelszavában — „EgyüttműköcTést, és ne szembenállást!” — meghirdetett céllal, és hangsúlyozom: a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy megóvja a világot a nukleáris háborútól. Ronal(3 Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke üzenetében együttműködésre hívta fel a Szovjetuniót a nukleáris háború megakadályozása érdekében. Ugyanakkor a Szovjetunióra hárítja a felelősséget az eddigi leszerelési erőfeszítések sikertelenségéért. Javier Pérez de Cuellár, az ENSZ főtitkára üdvözletében rámutatott, hogy a nemzetközi orvosmozgalomnak igen fontos szerepe van, képes felhívni a figyelmet a korlátozott nukleáris háború orvosi következményeire. II. János Pál pápa üzenetében támogatásáról biztosította a nemzetközi orvosmozgalom tagjait, abban, hogy folytassák a nukleáris háború megelőzésére tett erőfeszítéseiket az emberiség jövőjének érdekében. Az ülésen ismertették Todor Zsivkov bolgár, és Gustáv Husák csehszlovák államfő, Andreasz Papandreu görög .miniszterelnök és Raul Alfonsin argentin elnök üdvözletét is. A plenáris ülés további részében a nemzetközi orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzéséért elnevezésű szervezet társelnökeinek, Jevgenyij Csazov szovjet, és Bernard Lown amerikai professzornak a közös nyilatkozatát Bemard Lown olvas- ta fel. A konferencia főreferátumát Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke tartotta. Hangsúlyozta: arra a kérdésre, hogy mit jelent ma egy atomháború a különböző országokban más-más választ adnak, de valamennyi felelet közös érdeket, tudniillik az élet védelmét juttatja kifejezésre. Bruno Krelskv volt osztrák kancellár beszédében hangsúlyozta: ahhoz, hogv a nukleáris háború megelőzhető legven. milliók összefogására van szükség. A kongresszus szombaton plenáris. illetve szekcióülésekkel folytatódik. ' > - § 0 W' m KOZLEM a SöMönö^Sazdasági Segítsé Jljanácsa wmm I n^Bésszakáril mm A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban 1985. június 25—27. között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakát, amelyen Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság küldöttségveze- tője elnökölt. Az ülésszak kiemelte a szabadságszerető népek által a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem hatalmas jelentőségét, amelynek 40. évfordulójáról ebben aá évben ünnepélyesen emlékeznek meg a szocialista országok, az egész haladó emberiség. A szocializmus napjainkban hatalmas erőt képvisel, amely igen nagy hatást gyakorol az emberiség fejlődésére* a béke legyőzhetetlen tényezője és garancia a népek biztonságára. A KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén (1984. június) és a KGST 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok teljesítését vizsgálva kiemelték a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés növekvő szerepét a testvéri országokban a társadalmi termelés hatékonyságának növelése területén. A testvéri országokban célirányos munka bontakozott ki az értekezlet határozatainak megvalósítására, a hosszú távú fejlesztési stratégia és a kölcsönös együttműködés elmélyítése egyeztetett fő irányainak realizálására. Mélyülő integráció Tavaly és az jdén a KGST-országok népeinek életében a kommunista és munkáspártok kongresszusainak előkészítése és megtartása a legfontosabb esemény. Jelentős munka folyik a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítása, a lakosság munka- és politikai aktivitásának növelése, az életszínvonal emelése, a nép- gazdasági szerkezet javítása érdekében, a társadalmi élet minden terén korszerűsítéseket hajtanak végre, fejlesztik a kölcsönös együttműködést,;;; elmélyítik a szocialista gazdásági integrációt. A KGST-tagországokban a nemzeti jövedelem 1983-hoz viszonyítva összességében 3,6 százalékkal, az ipari termelés 4,4, a mezőgazdasági termelés 3 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó reáljövedelem 2,6 százalékkal emelkedett. Nagy lakásépítési programok megvalósítása folyik, javul az egészségügyi és a szociális ellátás. A KGST-országok teljes külkereskedelmi forgalma 1984-ben meghaladta a 313 milliárd transzferábilis rubelt, ami 9,7 százalékkal nagyobb az 1983. évinél. A kölcsönös kereskedelem ennél nagyobb értékben, 10,6 százalékkal nőtt. A teljes árucsere-forgalomban való részesedése pedig körülbelül 60 százalékos volt. A gazdasági értekezlet határozatainak megfelelően a KGST- tagországok és a tanács szervei következetes munkát végeznek a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására. A kidolgozásra kerülő 15—20 évre szóló komplex műszaki-tudományos fejlesztési programmal kapcsolatban az ülésszak különös figyelmet fordított a műszaki-tudományos és a termelési együttműködés szoros összehangolásának szükségére. A gépiparban, a rádióelektronikában és más ágazatokban az együttműködést azokra a területekre összpontosították, amelyeket a gazdasági értekezlet határozott meg a műszaki-tudományos haladás meggyorsítása érdekében. Folyik az ipari robotokkal kapcsolatos együttműködés szervezése. Az ülésszak idején aláírták a gépipar számára szükséges rugalmas gyártórendszerek kidolgozásában, szakosított és kooperációs gyártásuk megszervezésében és széles körű népgazdasági elterjesztésükben való sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Magas fokon automatizált berendezésrendszerek létrehozását tervezik a különböző technológiai folyamatokban, az ipari termelés, a szállítás és a raktározás területén, aggregát- modul ipari robotok, automatizált irányítási és tervezési rendszerek létrehozását, a program-, a normatív-műszaki és a káderellátást. Az egyezmény megvalósítása elő fogja segíteni a résztvevő országok népgazdasági szerkezetének további tökéletesítését és műszaki színvonalának emelését. Az ülésszak a tanács szerveinek, elsősorban a KGST Gépipari Együttműködési Bizottságának feladatául tűzte ki a gyártásszakosítás és kooperáció továbbfejlesztését, különösen a kiváló minőségű és műszaki világ- színvonalon álló gépek és berendezések tekintetében. Űj energia- és nyersanyagbázisok A KGST-tagországok saját erőforrásainak mozgósítása és erőinek egyesítése, valamint a megfelelő termékek kölcsönös szállítása útján erősödik a közösség valamennyi országa népgazdaságának fűtőanyag-energetikai és nyersanyagbázisa. Megkezdődött a kohászat számára nyersanyagot előállító kri- voj-rogi ércdúsító kombinát építése. Befejező szakaszához érkezett a hmelnyickiji atomerőmű egymillió kilowatt teljesítményű, első blokkjának szerelése. Felépült az említett erőmű és a Lengyel Népköztársaság közötti villamos-távvezeték. Üzembe helyezték a dél-ukrán atomerőmű új energiablokkjait, közösen építik ez utóbbi erőmű és a Román Szocialista Köztársaság, valamint a Bolgár Népköztársaság közötti 750 kV-os rendszerközi távvezetéket. Üzembe helyezték a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság atomerőműveinek újabb energetikai blokkjait. Kidolgozzák az atomerőművek és atomfűtőmű- vek - KGST-tagországokban történő felépítésének 2000TÍg szóló programját. Megkezdték a Jam- burg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gáztávvezeték építésében való együttműködés feltételeinek egyeztetését. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok komplex intézkedéseket tesznek az erőforrások ésszerű felhasználásáért vívott küzdelem erősítésére. Ugyanakkor itt még jelentősek a tartalékok. Hangsúlyozták: fontos az e téren szerzett élenjáró tapasztalatok gyakorlati megvalósítása, mivel ez a termelés in- tenzifikálásának fontos tényezője. Világszínvonalú technológiák Az ülésszak elfogadta az anyagi erőforrások megtakarítása < és ésszerű felhasználása területén való együttműködés 2000-ig.szóló programját, gz összhangban van a moszkvai felső szintű értekezlet által meghatározott, az erőforrások megtakarítását célzó irányvonallal, ami a fűtőanyagenergetikai probléma megoldásának egyik fő iránya. A programban több mint 100 együttműködési intézkedés szerepel, amelyek előirányozzák az energia- és anyagtakarékos gépek és berendezések, az ellenőrző műszerek, az atomatizált rendszerek, a korszerű, gazdaságos, a világszínvonalnak megfelelő technológiák és anyagok létrehozását és bevezetését, a másodlagos erőforrások és gyártási hulladékok, a megújítható energiaforrások szélesebb körű alkalmazását, a folyékony fűtőanyagok szilárddal és gázneművel való felváltását. E program megvalósításának első lépéseként az ülésszakon aláírták a földgáznak szállítójárművek üzemanyagaként való felhasználásában kialakítandó sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagországok 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordinációjának helyzetét. Megállapította, hogy e munka során következetesen teljesítik a gazdasági értekezlet határozatait, folytatják a gazdaságpolitika egyeztetését a kölcsönös együttműködéssel kapcsolatos területeken, az érdekelt országok pedig más területeken is egyeztetik gazdaság- politikájukat, beleértve azoknak a beruházásoknak a koordinálását is, amelyek az egyeztetett területekkel és létesítményekkel függenek össze. A KGST-tagországok ennek érdekében már 17, 2000-ig szóló gazdasági és tudományos-műszaki fejlesztési kétoldalú együttműködési programot írtak alá. Ez ideig a következő ötéves időszakra alapjában véve egyeztették a kölcsönös áruszállításokat és intenzív tárgyalások folynak a népgazdasági tervkoordináció befejezéséről. Több, a tanács 39. ülésszaka által meghatározott jelentős együttműködési tervezetet dolgoztak ki. Igen nagy figyelmet fordítottak a korszerű, nagy teljesítményű gépek és berendezések meghonosítására és gyártásának bővítésére, a kölcsönösen szállítandó termékek műszaki színvonalának és minőségének javítására. Előirányozták számos gép- és berendezéstípus gyártásának és kölcsönös szállításának további növelését, amelyeknek a szocialista országok részére történő eladását az Egyesült Államok és néhány más tőkés ország mesterségesen korlátozza. A gazdasági értekezlet irányvonalát követve, amely a Vietnami Szocialista Köztársaság, Kuba és a Mongol Népköztársaság népgazdasága ' fejlesztésének meggyorsítására és hatékonyságának növelésére, a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való szélesebb körű részvételre irányul, a KGST-tagországok, elsősorban a Szovjetunió, továbbra is gazdasági segítséget nyújt ezeknek az országoknak és közreműködik főbb népgazdasági ágazataik fejlesztésében. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában végzett munkát megvizsgálva, az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottságnak és más KGST-szerveknek a gazdasági értekezletén és a Tanács 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok következetes teljesítésére irányuló munkáját. Termelésszakosítás és kooperáció A KGST-tagországok megállapodtak abban, hogy az 1986— 1990. évii népgazdasági tervkoordináció befejező szakaszában keresni fogják a gazdasági együttműködés, elsősorban a nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció fejlesztésének és a kölcsönös árucsere-forgalom növelésének a rendelkezésre álló termelési kapacitások teljesebb kihasználásából adódó pótlólagos lehetőségeit. Előiírják a különösen fontos. egymásnak szállítandó termékfajták műszaki színvonalának emelésére és minőségének javítására vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket. Megállapodtak, hogy a közeljövőben befejezik az új gazdasági és tudományos-műszaki egyezmények aláírásra előkészítésével, és a meglevők megújításával kapcsolatom munkát. A tanács ülésszaka megbízta az ágazati KGST-szerveket, hogy folytassanak konzultációkat az ágazati együttműködés továbbfejlesztéséről, ezen belül a termelési kooperációról is, azzal a céllal, hogy elősegítsék a termelés hatékonyságának növelésére és intenzifikálására hozott intézkedések megvalósítását, feltárják a kölcsönös árucsere-forgalom növelésének tartalékait, s az eléri megállapodásokat megfelelő egyezményekben rögzítsék. Megállapították. hogy ' eredményesen fejlődnek a tanács kapcsolatai a KGST-n kívüli országokkal. A JSZSZK kormányával kötött egyezmény alapján folytatódott a tanács és Jugoszlávia gyümölcsöző együttműködése. A megfelelő egyezmények alapján folytatódott a KGST együttműködése Finnországgal. Irakkal és Mexikóval. Az ülésszak jóváhagyta a KGST és a Mozambiki Népi Köztársaság együttműködési egyezményét. Eredményesen fejlődik az együttműködés a KGST-tagországok és Nicaragua, illetve az 1983-as együttműködési megállapodásnak megfelelően a KGST, mint szervezet és Nicaragua között. Segítség a fejlődő országoknak Az ülésszakon megerősítést nyert, hogy a KGST-országok változatlanul arra .törekednek, hogy következetesen elmélyítsék és kibővítsék a fejlődő országokkal való együttműködést mind két-, mind sokoldalú alapon. A KGST-országok továbbra is segítik a fejlődő országokat függetlenségük és gazdasági fejlődésük megszilárdításában, az állami és szövetkezeti szektor, valamint a népgazdasági tervezés megerősítésében, ipari létesítmények építésében, az agráripari komplexum létrehozásában és bővítésében, szem előtt tartva, hogy a legtöbb fejlődő állam számára az élelmiszer-ellátás megoldása a legégetőbb kérdés. A szocialista országok készek arra, hogy a felek érdekesnek és lehetőségéinek figyelembevételével bővítsék az ipari kooperációt a fejlődő országokkal, a késztermékek előállítása terén. Továbbra is aktív segítséget nyújtanak a fejlődő országoknak a szakemberképzésben. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a KGST-tagországok legfelső szintű gazdasági értekezletén elfogadott akcióprograim a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezését, a nemzeközi gazdasági bizalomerősítést szolgálja, ezért a program megvalósítása jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi gazdasági 'kapcsolatok igazságos, demokratikus átalakításához, segiti az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért folytatott küzdelmet. E program megköveteli minden állam erőfeszítésének egyesítését. Az ülésszak megállapította, hogy az imperialista körök által — mindenekelőtt a nukleáris fegyverzet terén — szított fegyverkezési hajsza a fő oka annak, hogy az egész világon nőtt a politikai és gazdasági bizonytalanság, és fokozódott az atomháború veszélye. A fejlett tőkés országok gazdasági helyzete továbbra is ingatag és válságos, ami negatív hatást gyakorol a nemzetközi gazdasági együttműködésre. Elmélyült a va- lutáris és pénzügyi válság, még jobban kiéleződtek a kereskedelmi ellentétek a tőkés országok között. Az Egyesült Államok imperialista körei arra törekednek, hogy az ellentmondásokat és nehézségekeit az amerikai nép és más népek — köztük az Egyesült Államok nyugati partnerei — rovására oldják meg, a válság terhét a fejlődő országokra hárítsák át. Az Egyesült Államok katonai kiadásainak és állámi költségvetési deficitjének jelentős növekedése, a dollár árfolyamának és az amerikai bankok leszámítolási kamatlábainak mesterségesen magas szintje, az imperialista nagyhatalmak protekcionista politikájának erősödése és a nem ekvivalens csere megbontja a világkereskedelem normális fejlődését, különösen kedvezőtlenül befolyásolja a fejlődő országok helyzetét. A KGST-országok támogatják a fejlődő országok azon törekvéseit, hogy a tőkés világgazdaság pénzügyi kapcsolatait igazságosan és demokratikusan át kell rendezni, s a nemzetközi kapcsolatokban fel kell számolni a gazdasági kényszer és az agresszió minden formáját. A KGST-tagországok síkraszáll- nak a szocialista és a fejlett tőkés országok közötti kölcsönösen előnyös, diszkriminációmentes kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztéséért. Ügy vélik, hogy ez elősegítheti a nemzetközi' gazdasági kapcsolatok egészségesebb fejlődését, továbbá az együttműködést és a 'biztonságot. Az ülésszak megerősíti a KGST és az EGK közötti kapcsolatfelvételre vonatkozó javaslatot. Békés kezdeményezések A szocialista közösség következetesen békés kezdeményezésekkel lép fel. Határozottan síkraszáll a világűr militari- zálásának megakadályozásáért. A szocialista országok javasolják a fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési verseny — felszámolását, a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetését, a nukleális fegyverzet azonnali befagyasztását, hogy a továbbiakban el lehessen kezdeni a nukleáris fegyverzet radikális csökkentését és végső soron teljes felszámolását. A szocialista országok javasolják továbbá a vegyi fegyverek betiltását és felszámolását. Indítványozzák, hogy a Varsói Szerződés és a NÁTO kössön egymással szerződést arról, hogy nem alkalmaznak egymás ellen katonai erőt, megőrzik a békés kapcsolatokat, nem növelik, sőt a jövőben csökkentik 'katonai kiadásaikat. A békét veszélyeztető, a nemzetközi feszültséget kiélező, a normális gazdasági kapcsolatokat aláásó imperialista törekvéseknek elsősorban a szocialista közösség, annak hatalmas gazdasági és védelmi potenciálja vet gátait. A KGST-országok erősítik egységüket és együttműködésüket, és a jövőben is mindent megtesznek, ami csak szükséges létérdekeik, műszaki és gazdasági függetlenségük megőrzése céljából. Immár harminc éve őrködik a béke fölött a Varsói Szerződés szervezete, a béke fenntartását szolgálják tagállamainak külpolitikai kezdeményezései. A Varsói Szerződés hatályának újabb 20 évre történt meghosszabbítása is azt támasztotta alá, milyen nagy jelentősége ván a Varsói Szerződésnek a tagállamok közötti együttműködés fejlesztésében és erősítésében. A szerződés meghosszabbításával együtt a tagállamok megerősítették, hogy a jóakarat és a bizalom szellemében békés párbeszédet szándékoznak folytatni más országokkal, készek széles körű nemzetközi együttműködést folytatni a világbéke és a biztonság garantálásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a földi fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési verseny — beszüntetéséért. s a kozmikus fegyverkezés megakadályozásáért. Az ülésszakon kifejezésre jutott az a szilárd meggyőződés, hogy az ülésszak által meghatározott intézkedések elősegítik a KGST-tagországok legfelső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok sikeres végrehajtását. a testvéri országok további gazdasági és társadalmi fejlődését, együttműködésük következetes elmélyítését és javítását, a béke és a haladás ügyét. Az ülésszakot az egyetértés, a testvéri barátság és a kölcsőrtös- megértés jellemezte.
