Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

* * PETŐFI NfiPE • 1985. június 25. ORSZÁGOS ÉS VÁLLALATI ÉRDEK Csökkentsük a veszteségidőt a vasúti áruszállításban! Nyolcszázhatvankilent vasúti kocsit raktak meg áruval a múlt héten a MÁV Kecskeméti Körzeti Ozemfőnökségének állomásain és iparvágányain. A szállító nem maradt adósa a (eladóknak, csak el­vétve fordult elő, hogy valahol, hét közben késett egy-egy kocsi kiállításával. Hasonlóan zavartalan lesz később is a vasutasok és a fuvaroztatók kapcsolata, amikor a nyár újabb erőpróba elé állítja őket? A folytatás esélyeit legfeljebb találgathatjuk. Ami viszont mos. tanában időszerű: vasúton érke. zik a téli tüzelő. Várták Kiskun­félegyházán is, ahová a múlt hé. ten jelentős mennyiségű szenet küldtek a bányákból. Kár — vesz­teségidő a kocsifordulóban —, hogy a rakodás elhúzódása miatt, a Tüzépnek címzett vagonok kö­zül, szombat és kedd reggel kö­zött, három 24, kettő pedig 48 órán túl állt kirak.itlanul. Hat kocsi hiányzott Hogyan lehet csökkenteni az egész népgazdaságot érintő idő­veszteséget a vasúti áruszállítás. ban? A kérdés nemcsak Kecske. , méten és Kiskunfélegyházán, más­hol is egyre feszítőbb. Molnár István vezető kereske­delmi hivatalnok a kiskőrösi ál­lomáson : — Májusban 1020 kocsit indí­tottunk útnak borral, vermuttal, mezőgazdasági és fénymásoló .gé­pekkel — halljuk tőle. — Jóval több, 2359 vagonban érkezett üvegáru, takarmánykeverék, szó­jadara, lóbab, kukorica és egyéb termék a helybeli termelőüze­meknek és kereskedelmi vál­lalatoknak. Egy hete 119 üres kocsit kértek a fuvaroztatók áru- szállításra. Kettő htján a rende­lésnek eleget tettünk. Azonban gondjaink is vannak, bőven ... A teljesség kedvéért hadd foly­tassuk azzal, hogy június 13-án délelőtt hat, üres nyitott vagon­ra hiába vártak a Mezőgép gyá. rában. Némelyik határállomás áteresztőképessége is . megszab­ja. hogy honnét, mennyi áru ad­ható föl naponta, hetente. Ked­velt szállítóeszközök a konténe­rek; azonban ezeket, szovjetunió- beli rakodásókhoz, egy héttel ko­rábban meg kell rendelni. Láto­gatásunkat megelőzően Kiskő­rös vasútállomása Békéscsabá­ról 40 tartály megrakására ka­pott engedélyt. A fő gond azon­ban mégsem a fuvareszközökkel való központi gazdálkodásban — országos helyzetismerete egy állomásnak nyilván nem lehet —, hanem helyi tényezőkben rej­lik. Üj iparvágány a Kiskőrösi Állami Gazdaság hűtőházi udvarában. • — Volt úgy, hogy a gemenci erdőgazdaság egész héten át nem kapott kocsit — tudtuk meg Ha­zafi Mártontól. • Baján az állomás javítóműhelyében évenként ezer vagont tesznek újra használhatóvá. (Somos László felvételei) Iparvágányon könnyebb Hiányzik égy 25 kocsis állomá­si rakodóvágány. Építését terv­be vették. Használatával azok a kiskőrösi cégek rakodhatnának jobb körülmények között, ame­lyeknek pénzéből egyelőre nem telik saját iparvágányra. A Kis­kőrösi Állami Gazdaságban nyu­godtan gondolnak a nyári és az őszi gyümölcs—zöldség-szezonra. Hűtőházuk udvarán már -készen áll az a kétvágányú rakodóterü­let; ahol 5 millió palack bort rak­nak majd vasúti kocsikba, s 40 ezer tonna kukorica átvételére is felkészültek. Helyben, kevesebb munkaerővel, gyorsabban ' dol­gozhatnak. Rövidül az áru út­ja a vagonokhoz — ezt tartja fontosnak Kraszulyák Mihály szállítási ágazatvezető, s még hozzáteszi: — Azt kérjük a MÁV-tól. hogy a jelzett időben, pontosan küld­je hozzánk ne csak a feladási, de a rakott kocsikat is! így nem lesz üresjárat a munkában. A kiskőrösi MÁV-állomás és a fuvaroztatók közt különben jó a kapcsolat A Kecskeméti Bor­gazdasági Kombinát töltőüze­mében szombati és vasárnapi ra­kodási ügyeletet szerveztek. Ami­kor naponta 5(1—00 vagon üres palack érkezett részükre, s egy­magák már nem gvöztík a kira­kást Molnár István kereskedel­mi irányító ekkor az állomásról más vállalatoktól targoncákat kért az üzemnek. A Hosszúhegy! Mezőgazdasá­gi Kombinát évi vasúti forgalma 6 ezer vagon. A MÁV-val szoros egvüttműködésben dolgoznak. Já­noshalmán és Baján hétvégeken i is rakodnak, igv a gazdaság ««ész esztendőben kocsiálláspénzt úgy­szólván nem fizet. — Tavaly óta a MÁV válla­lat. Mit jelent ez a bajai vasút­állomáson? — érdeklődtünk ve­zetőjétől, Hazafi Mártontól. — Száznyolcvan dolgozónk kö­zül hatvan teljesítménybéres, akik az indított kocsik számától függően kapnak több vagy keve­sebb fizetést. Májusi áruforgal­munk — az átmenő vonatokat nem számítva — 2356 helybeli vagon volt. Áprilisban új premi­zálási rendszert vezettünk be harmincnyolc dolgozónknál. Az idetartozó 13 iparvágány kiszol­gálását is magukban foglaló fel- í tételek teljesítésével ilyen mó­don egy szolgálattevő negyedévi jövedelme 1800, egy tolatásveze­tőé 600—800, s egy váltókezelőé 500 forinttal lehet több. Egy hétig semmi! — Ne feledjük az emberi té­nyező szerepét. Viszont a kocsik műszaki állapotától is függ: el­jut-e az áru rendeltetési helyére. — Kisebb javításokat, alkat­részcseréket, az állomáson vég­zünk. A leesett kocsiajtók és -ab­lakok visszahelyezése, a féktus- kópótlás, a vámzár-, vagy szikra- fogólemez-hegesztés saját, mű­helyünkben történik. Az ott dol­gozók évente ezer vagont javíta­nak meg. A bajai vasutasok erőfeszítése az áruszállításért figyelmet " ér­demlő. Tavaly nem véletlenül nyerték el az élenjáró állomás cí­met. Túlzott elégedettségre még- sincs Okuk. Májusban 1503 meg­rendelt üres vagonból 262-t n'em tudtak kiállítani. Volt rá példa, hogy a gemenci erdőgazdaság egy teljes héten át ném kapott egyet­len kocsit sem! Egy hónapja nincs ilyen gond, miután a, gazdaság és a MÁV szerződést kötött. E szerint a MÁV is fizet partneré­nek késedelmi díjat, ha nem bo­csátja időben rendelkezésére a kért fuvareszközt. Hétvégi szünet, avagy: Ejh, ráérünk arra még.. Nemritkán az átvevők is hi­básak. Érsekcsanádon a Búzaka­lász, Dunafalván a Kossuth Tsz, Dávodon és- Nagybaracskán pe­dig az áfész két hétvégén húsz rakott vagon kiürítésével késett, így e, szállítójárművek csak a-kö- vetkező héten, kedden vagy szer­dán kerültek vissza újra a vas­úti forgalomba. Mint ahogy a téli hideggel sem lehet tovább „takarózni”, ment­A MAI KAPITALIZMUS — SPANYOLFAL NÉLKÜL II. A jóléti állam bukása Az egyenlőtlen függőségi viszo­nyok-tartós jellemzői kötünk ka­pitalista v fejlődésének. Az eladó­sodott fejlődő országok egyre na­gyobb, része került'abba a kény­szerhelyzetbe, hogy a lökés mun­kamegosztás keretein belül kérés­sé az -előnyszerzés lehetőségeit. A fejlett tőkés országokkal folyta­tott vitáikban alkupozíciójukat i.öbb tényező befolyásolja, köztük a szocialista országok befolyása, illetve a fejlődő országok egymás­rautaltságának erősödése. Ami az első tényezőt .illeti, a lé­tező szocializmus hatása, erkölcsi tamógatása alapvető fontosságú, mert a fejlődő országok számára kedvezően befolyásolhatja ja tőkés rendszeren belüli tás mikéntjét. munkamegosz­fejlődök A szocialista országok a fejlődő országokkal olyan hosszú távú kereskedelmi és fizetési szerződé­seket kötnek, amelyek stabil piacot nyújtanak, tervezhetővé teszik a fejődé országok számá­ra a kapcsolatokat, és a nemzet- gazdasági érdekeknek megfelelő fejlesztést helyezik előtérbe. E kapcsolatok puszta léte is ked­vezően hat a fejlődő országok küzdelmére, mégha e hatás ereje az utóbbi évtizedben gyengült is. Közrejátszott ebben az, hogy a szocialista világ országainak gazdasági nehézségei is foko­zódtak a hetvenes évek második felétől .kezdve, egyes országok­ban súlyos gazdasági feszültsé­gek keletkeztek, tévedések tör­ténték a mezőgazdaságii vagy az iparfejlesztés útjának, módsze­reinek megválasztásakor — így az új gazdaságfejlesztési szakasz­ban korlátozottak a fejlődő vi­lág közvetlen és áttételes támo­gatásához a gazdasági erőforrá­sok. Nemcsak a szocializmus visszaszorítására irányuló törek­vések erősödtek meg mindennek következtében U'fejlett tőkés or­szágokban. .hanem legalábbis egyelőre agios vesztett erejéből' az a hatás is, amelyet a szocialista országok a tőkés munkamegosz­tás pozitív irányú befolyásolá­sában fejthetnek ki. • Molnár István targoncákat kért a borpalackozó részére. ségül a meglevő energia, és ter­melési gondokra, ugyanúgy a vas­úti áruszállításban mit sem ér a kesergés a vagonpark egy ré­szének elhasználódása és egyéb, korántsem mai keletű problé­mák miatt. A meglévő fuvaresz­közökkel -kell jobban, hatéko­nyabban gazdálkodni! Ebben a szállítókra és a szál-líHalókra egy­aránt nagy feladatok várnák. Űjabb kocsik gyártására és vá­sárlására csak akkor lesz több pénz, ha azt a használatban lé­vőkkel — szervezettebb és gyor­sabb rakodással, s a termeléssel összhangban ütemesebb áruszál-, lítással — előbb a népgazdaság megkeresi. Kohl Antal A centrum törekvései Kedvezően hatott a fejlődő or­szágok törekvéseire, hogy meg­erősödött . a harmadik világ gaz­dasági „egységfrontja”, az úgy­nevezett 77-ek csoportja. Előnyö­sebb pozíciókat értek el együttes fellépésüknek köszönhetően az elmúlt évtizedben, amikor a multna-cionális konszernekkel tárgyaltak a vállalati beruházá­sok feltételedről, a helyi foglal­koztatási- körüményekről, vagy a fejlesztések irányairól. Számos afrikai, latin-amerikai és ázsiai fejlődő ország ma már ered­ménnyel valósítja meg fejlesztési elképzeléseit. az ország beruhá­zási prioritásainak megfelelően ad elsőbbségét, egy-egy kulcsfon­tosságú -szektoriban a beruházá­soknak, köti ki, hány helyi al­kalmazottat kell a külföldi vál­lalatnak foglalkoztatnia. Olyan kompromisszumos .gyakorlat bontakozott ki a tőkés munka­megosztásban, amely ötvözi a piaci irányítás és a kapcsolatok államközi szabályozásának, esizkö- zeit. A kompromisszum lehetősé­géről van itt szó, mert ön­szántukból a tőkés vállalkozá­sok aligha mondanak le kivált­ságaikról, befektetéseket csak akkor eszközölnek, ha profitre­ményeiket igazolva látják. A fej­lődő országok' tárgyalási, pozíció­ját gyengíti, ugyanakkor erőtel­jes ráutaltságuk a külföldi mű­ködő tőke behozatalára. Hasonló konfliktusok állandó jelenléte mellett fejlődik a tő­kés gazdasági rendszer a „cent­rumban”, a légíejletteb.b ipari országokban. A magánérdek „sérthetetlensége”' változatlanul alapelve a tőkés gazdálkodásnak, ugyanakkor az új fejlődési sza­kaszban az össztőkés érdekek megkövetelik, hogy mind jobban előrehaladjon a tőke társadal- masítási folyamata. A tőkés ál­lam rendszeresen beavatkozik a gazdaságszerkezeti folyamatok­ba. sietteti a kifutó ágazatok megszűnését, ösztönzi az újak születését. Környezetvédelmi cé­lokból. esetenként foglalkoztatá­si megfontolásokból, vagy a re­gionális fejlettségbeli különbsé­gek kiegyenlítése céljából is sé­relmet szenved a vállalati ma­gánérdek — természetesen en­nek folyamatált érd eköss/.«ütkö­zések kíséi’ik. Olyan esetekben szorítják háttérbe a szűk profit­érdeket, amikor szélesebb gazdasági szükségleteket akar­nak kielégíteni. Jelentős erőtarta­lékokkal rendelkezik a kapita­lizmus a társadalmasítás! folya­mat előrevitelében. Uj konzervativizmus Az Egyesült Államokban az elmúlt öt évben 3.0 .százalékkal nőtt a szegényeknek minősülök száma, 20 millió fölötti a legfej­lettebb tőkés országokban a munkanélküliek száma — az ilyen szociális gondok orvoslásá­ban elvben a magántulajdon alapvető sérelme nélkül is előbb­re lehet jutni. Elvben. mert ■napjaink tőkés jgazidaságáiban éppen ezzel ellentétes folyamia­tok érvényesülnek, e szakaszt a „jóléti társadalom'' egyes vívmá­nyainak tudatos felszámolása jellemzi. A lfegtöbb tőkés ország­ban a tartós, gazdasági növeke­dés feltételeinek biztosítását a szabadpiaci mozgások erőtelje­sebb érvényrejuttatásától, a ma­gánérdek fokozottabb kibonta­koztatásától — következéskép­pen az állam szociális feladatá­nak újraértelmezésétől remélik. Ü.i konzervativizmusnak nevezik azt a hetvenes évek óta egyre riyilvániviailóbb fordulatot, amely­nek lényege a magántőke adó- és egyéb pénzügy,i kedvezmé­nyekkel támogatott fejlesztése, és a túltengő, feleslegesnek tar­tott állami szabályozás vissza­szorításai. Marton János A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Rosszhiszemű lakáshasználók . Kunfehértón egy fiatal házaspár három­éves kislányával beköltözött az új, tágas összkomfortos családi házba. Kényelmes, biztonságos körülmények között, nyugod­tan éltek addig, amíg a férfi rá nem szo­kott az italra. Gépkocsivezető volt, napközben nem ivott, de miután letette a járművet, egy­re gyakrabban felöntött a garatra. Része­gen kötözködött, durván beszélt, sőt bán­talmazta is a feleségét. Emiatt büntetőel­járás indult ellene, s kétezer forint pénz- büntetésre kötelezték. Felesége megelégelte az esténként ál­landósult otthoni botrányokat, férje elvi­selhetetlen magatartását, rendszeres leré- szegedését, s a Kiskunhalasi Városi Bíró­sághoz fordult házasságuk felbontásáért. A keresetlevélben az asszony kérte, hogy a közös gsaládi ház kizárólagos hasz­nálatára őt jogosítsák fel, s szüntessék meg a tulajdonközösséget úgy, hogy a csa­ládi, ház férjére eső fele illetőséget adják a tulajdonába, és ezért az ingatlan fele ér­tékét kifizeti a férfinak. A bírósági tárgyaláson a férj a házas­ság felbontását nem ellenezte, de azt kér­te, hogy a kis Mártát nála helyezzék el, valamint a közös lakás/ használatát úgy ossza meg a bíróság, hogy a felesége tu­lajdoni részét ő kapja meg, s ennek árát, vagyis a családi ház fele értékét kifizeti. A férfi'durva, részeges magatartási mi­att a bíróság a házasságot felbontotta. Ter­mészetesen a körülményiek miatt az asz- szonynál helyezték el a gyereket. A lakás használatára pedig az asszonyt jogosítot­ták fel, tekintettel arra, hogy nála maradt a gyerek, s a férfitól nem lehet nyugton' élni. A bíróság megszüntette a tulajdonközös­séget, s az asszonynak ítélték a családi há­zat, arra kötelezve őt, hogy az ingatlan fe­le értékét fizesse ki volt házastársának. Ennek eleget tett, kifizette a 132 ezer fo­rintot, de a férfi nem költözött ki a lakás­ból, s folytatta botrányait. A jogszabály kifejezésével élve rosszhiszemű lakáshasz­náló lett. Az ítélet ellen az alperes — vagyis a férfi — fellebbezett. Ismételten kérte, hogy a családi ház az övé legyen és egyedül használhassa. Ha így ítélkezik a bíróság — állította —, akkor visszaadja a 132 ezer forintot volt feleségének, s majd ő kifizeti az ingatlan fele értékét. A másodfokú bí­róság a kérésnek nem teft eleget, elutasítot­ta a fellebbezést. Ennek ellenére sem költözött ki az al­peres a családi házból, s továbbra is tűr­hetetlenül viselkedett. Az ásszony kérésére a bíróság elrendelte az ítélet végrehajtá­sát, | az alperes végre elköltözött. Ezzel tulajdonképpen az asszony és a gyerek kálváriája szerencsésen befejező­dött. Azért nevezhetjük szerencsésnek, mert sajnós nagyon sok olyan eset van, amely nem végződik ilyen kedvezően és a bírósági ítélet után sincs béke, nyugalom. A bíróság az erőszakos, durva, részeges, vagyis elviselhetetlen ’ magatartásé volt házastársat a lakás elhagyására kötelezhe­ti, s az új otthonról saját magának kell gondoskodnia. Ám sokszor előfordul, hogy ennek nem tesznek 'eleget, s így rosszhisze­mű lakáshasználókká válnak. A jogerős bí­rósági ítéletet nehéz végrehajtani; hiszen senkit sem lehet kitenni a szabad ég álá. EJzért aztán a volt házastárs — amellett, hogy továbbra is kénytelen elviselni a már rosszhiszemű lakáshasználó botrányos vi­selkedését — arra kényszerül, hogy keres­sen egy olyan helyet, ahová a lakás elha­gyására kötelezett ingóságát el tudja vinni, s így megszabadul tőle. Nehéz ilyen, helyet találni, mert ki fogadja be az. ilyen embe­reket? Általában senki. Tehát a jogerős bírósági ítélet ellenére is nehéz ezeket az összeférhetetlen embe­reket kitenni a lakásból. Persze nem foly­tathatják tűrhetetlen magatartásukat a végtelenségig, mert a bíróság végül is' min­dig megtalálja a megoldást, a rendbontók megfékezését. Tamai László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents