Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-25 / 147. szám
* * PETŐFI NfiPE • 1985. június 25. ORSZÁGOS ÉS VÁLLALATI ÉRDEK Csökkentsük a veszteségidőt a vasúti áruszállításban! Nyolcszázhatvankilent vasúti kocsit raktak meg áruval a múlt héten a MÁV Kecskeméti Körzeti Ozemfőnökségének állomásain és iparvágányain. A szállító nem maradt adósa a (eladóknak, csak elvétve fordult elő, hogy valahol, hét közben késett egy-egy kocsi kiállításával. Hasonlóan zavartalan lesz később is a vasutasok és a fuvaroztatók kapcsolata, amikor a nyár újabb erőpróba elé állítja őket? A folytatás esélyeit legfeljebb találgathatjuk. Ami viszont mos. tanában időszerű: vasúton érke. zik a téli tüzelő. Várták Kiskunfélegyházán is, ahová a múlt hé. ten jelentős mennyiségű szenet küldtek a bányákból. Kár — veszteségidő a kocsifordulóban —, hogy a rakodás elhúzódása miatt, a Tüzépnek címzett vagonok közül, szombat és kedd reggel között, három 24, kettő pedig 48 órán túl állt kirak.itlanul. Hat kocsi hiányzott Hogyan lehet csökkenteni az egész népgazdaságot érintő időveszteséget a vasúti áruszállítás. ban? A kérdés nemcsak Kecske. , méten és Kiskunfélegyházán, máshol is egyre feszítőbb. Molnár István vezető kereskedelmi hivatalnok a kiskőrösi állomáson : — Májusban 1020 kocsit indítottunk útnak borral, vermuttal, mezőgazdasági és fénymásoló .gépekkel — halljuk tőle. — Jóval több, 2359 vagonban érkezett üvegáru, takarmánykeverék, szójadara, lóbab, kukorica és egyéb termék a helybeli termelőüzemeknek és kereskedelmi vállalatoknak. Egy hete 119 üres kocsit kértek a fuvaroztatók áru- szállításra. Kettő htján a rendelésnek eleget tettünk. Azonban gondjaink is vannak, bőven ... A teljesség kedvéért hadd folytassuk azzal, hogy június 13-án délelőtt hat, üres nyitott vagonra hiába vártak a Mezőgép gyá. rában. Némelyik határállomás áteresztőképessége is . megszabja. hogy honnét, mennyi áru adható föl naponta, hetente. Kedvelt szállítóeszközök a konténerek; azonban ezeket, szovjetunió- beli rakodásókhoz, egy héttel korábban meg kell rendelni. Látogatásunkat megelőzően Kiskőrös vasútállomása Békéscsabáról 40 tartály megrakására kapott engedélyt. A fő gond azonban mégsem a fuvareszközökkel való központi gazdálkodásban — országos helyzetismerete egy állomásnak nyilván nem lehet —, hanem helyi tényezőkben rejlik. Üj iparvágány a Kiskőrösi Állami Gazdaság hűtőházi udvarában. • — Volt úgy, hogy a gemenci erdőgazdaság egész héten át nem kapott kocsit — tudtuk meg Hazafi Mártontól. • Baján az állomás javítóműhelyében évenként ezer vagont tesznek újra használhatóvá. (Somos László felvételei) Iparvágányon könnyebb Hiányzik égy 25 kocsis állomási rakodóvágány. Építését tervbe vették. Használatával azok a kiskőrösi cégek rakodhatnának jobb körülmények között, amelyeknek pénzéből egyelőre nem telik saját iparvágányra. A Kiskőrösi Állami Gazdaságban nyugodtan gondolnak a nyári és az őszi gyümölcs—zöldség-szezonra. Hűtőházuk udvarán már -készen áll az a kétvágányú rakodóterület; ahol 5 millió palack bort raknak majd vasúti kocsikba, s 40 ezer tonna kukorica átvételére is felkészültek. Helyben, kevesebb munkaerővel, gyorsabban ' dolgozhatnak. Rövidül az áru útja a vagonokhoz — ezt tartja fontosnak Kraszulyák Mihály szállítási ágazatvezető, s még hozzáteszi: — Azt kérjük a MÁV-tól. hogy a jelzett időben, pontosan küldje hozzánk ne csak a feladási, de a rakott kocsikat is! így nem lesz üresjárat a munkában. A kiskőrösi MÁV-állomás és a fuvaroztatók közt különben jó a kapcsolat A Kecskeméti Borgazdasági Kombinát töltőüzemében szombati és vasárnapi rakodási ügyeletet szerveztek. Amikor naponta 5(1—00 vagon üres palack érkezett részükre, s egymagák már nem gvöztík a kirakást Molnár István kereskedelmi irányító ekkor az állomásról más vállalatoktól targoncákat kért az üzemnek. A Hosszúhegy! Mezőgazdasági Kombinát évi vasúti forgalma 6 ezer vagon. A MÁV-val szoros egvüttműködésben dolgoznak. Jánoshalmán és Baján hétvégeken i is rakodnak, igv a gazdaság ««ész esztendőben kocsiálláspénzt úgyszólván nem fizet. — Tavaly óta a MÁV vállalat. Mit jelent ez a bajai vasútállomáson? — érdeklődtünk vezetőjétől, Hazafi Mártontól. — Száznyolcvan dolgozónk közül hatvan teljesítménybéres, akik az indított kocsik számától függően kapnak több vagy kevesebb fizetést. Májusi áruforgalmunk — az átmenő vonatokat nem számítva — 2356 helybeli vagon volt. Áprilisban új premizálási rendszert vezettünk be harmincnyolc dolgozónknál. Az idetartozó 13 iparvágány kiszolgálását is magukban foglaló fel- í tételek teljesítésével ilyen módon egy szolgálattevő negyedévi jövedelme 1800, egy tolatásvezetőé 600—800, s egy váltókezelőé 500 forinttal lehet több. Egy hétig semmi! — Ne feledjük az emberi tényező szerepét. Viszont a kocsik műszaki állapotától is függ: eljut-e az áru rendeltetési helyére. — Kisebb javításokat, alkatrészcseréket, az állomáson végzünk. A leesett kocsiajtók és -ablakok visszahelyezése, a féktus- kópótlás, a vámzár-, vagy szikra- fogólemez-hegesztés saját, műhelyünkben történik. Az ott dolgozók évente ezer vagont javítanak meg. A bajai vasutasok erőfeszítése az áruszállításért figyelmet " érdemlő. Tavaly nem véletlenül nyerték el az élenjáró állomás címet. Túlzott elégedettségre még- sincs Okuk. Májusban 1503 megrendelt üres vagonból 262-t n'em tudtak kiállítani. Volt rá példa, hogy a gemenci erdőgazdaság egy teljes héten át ném kapott egyetlen kocsit sem! Egy hónapja nincs ilyen gond, miután a, gazdaság és a MÁV szerződést kötött. E szerint a MÁV is fizet partnerének késedelmi díjat, ha nem bocsátja időben rendelkezésére a kért fuvareszközt. Hétvégi szünet, avagy: Ejh, ráérünk arra még.. Nemritkán az átvevők is hibásak. Érsekcsanádon a Búzakalász, Dunafalván a Kossuth Tsz, Dávodon és- Nagybaracskán pedig az áfész két hétvégén húsz rakott vagon kiürítésével késett, így e, szállítójárművek csak a-kö- vetkező héten, kedden vagy szerdán kerültek vissza újra a vasúti forgalomba. Mint ahogy a téli hideggel sem lehet tovább „takarózni”, mentA MAI KAPITALIZMUS — SPANYOLFAL NÉLKÜL II. A jóléti állam bukása Az egyenlőtlen függőségi viszonyok-tartós jellemzői kötünk kapitalista v fejlődésének. Az eladósodott fejlődő országok egyre nagyobb, része került'abba a kényszerhelyzetbe, hogy a lökés munkamegosztás keretein belül kéréssé az -előnyszerzés lehetőségeit. A fejlett tőkés országokkal folytatott vitáikban alkupozíciójukat i.öbb tényező befolyásolja, köztük a szocialista országok befolyása, illetve a fejlődő országok egymásrautaltságának erősödése. Ami az első tényezőt .illeti, a létező szocializmus hatása, erkölcsi tamógatása alapvető fontosságú, mert a fejlődő országok számára kedvezően befolyásolhatja ja tőkés rendszeren belüli tás mikéntjét. munkamegoszfejlődök A szocialista országok a fejlődő országokkal olyan hosszú távú kereskedelmi és fizetési szerződéseket kötnek, amelyek stabil piacot nyújtanak, tervezhetővé teszik a fejődé országok számára a kapcsolatokat, és a nemzet- gazdasági érdekeknek megfelelő fejlesztést helyezik előtérbe. E kapcsolatok puszta léte is kedvezően hat a fejlődő országok küzdelmére, mégha e hatás ereje az utóbbi évtizedben gyengült is. Közrejátszott ebben az, hogy a szocialista világ országainak gazdasági nehézségei is fokozódtak a hetvenes évek második felétől .kezdve, egyes országokban súlyos gazdasági feszültségek keletkeztek, tévedések történték a mezőgazdaságii vagy az iparfejlesztés útjának, módszereinek megválasztásakor — így az új gazdaságfejlesztési szakaszban korlátozottak a fejlődő világ közvetlen és áttételes támogatásához a gazdasági erőforrások. Nemcsak a szocializmus visszaszorítására irányuló törekvések erősödtek meg mindennek következtében U'fejlett tőkés országokban. .hanem legalábbis egyelőre agios vesztett erejéből' az a hatás is, amelyet a szocialista országok a tőkés munkamegosztás pozitív irányú befolyásolásában fejthetnek ki. • Molnár István targoncákat kért a borpalackozó részére. ségül a meglevő energia, és termelési gondokra, ugyanúgy a vasúti áruszállításban mit sem ér a kesergés a vagonpark egy részének elhasználódása és egyéb, korántsem mai keletű problémák miatt. A meglévő fuvareszközökkel -kell jobban, hatékonyabban gazdálkodni! Ebben a szállítókra és a szál-líHalókra egyaránt nagy feladatok várnák. Űjabb kocsik gyártására és vásárlására csak akkor lesz több pénz, ha azt a használatban lévőkkel — szervezettebb és gyorsabb rakodással, s a termeléssel összhangban ütemesebb áruszál-, lítással — előbb a népgazdaság megkeresi. Kohl Antal A centrum törekvései Kedvezően hatott a fejlődő országok törekvéseire, hogy megerősödött . a harmadik világ gazdasági „egységfrontja”, az úgynevezett 77-ek csoportja. Előnyösebb pozíciókat értek el együttes fellépésüknek köszönhetően az elmúlt évtizedben, amikor a multna-cionális konszernekkel tárgyaltak a vállalati beruházások feltételedről, a helyi foglalkoztatási- körüményekről, vagy a fejlesztések irányairól. Számos afrikai, latin-amerikai és ázsiai fejlődő ország ma már eredménnyel valósítja meg fejlesztési elképzeléseit. az ország beruházási prioritásainak megfelelően ad elsőbbségét, egy-egy kulcsfontosságú -szektoriban a beruházásoknak, köti ki, hány helyi alkalmazottat kell a külföldi vállalatnak foglalkoztatnia. Olyan kompromisszumos .gyakorlat bontakozott ki a tőkés munkamegosztásban, amely ötvözi a piaci irányítás és a kapcsolatok államközi szabályozásának, esizkö- zeit. A kompromisszum lehetőségéről van itt szó, mert önszántukból a tőkés vállalkozások aligha mondanak le kiváltságaikról, befektetéseket csak akkor eszközölnek, ha profitreményeiket igazolva látják. A fejlődő országok' tárgyalási, pozícióját gyengíti, ugyanakkor erőteljes ráutaltságuk a külföldi működő tőke behozatalára. Hasonló konfliktusok állandó jelenléte mellett fejlődik a tőkés gazdasági rendszer a „centrumban”, a légíejletteb.b ipari országokban. A magánérdek „sérthetetlensége”' változatlanul alapelve a tőkés gazdálkodásnak, ugyanakkor az új fejlődési szakaszban az össztőkés érdekek megkövetelik, hogy mind jobban előrehaladjon a tőke társadal- masítási folyamata. A tőkés állam rendszeresen beavatkozik a gazdaságszerkezeti folyamatokba. sietteti a kifutó ágazatok megszűnését, ösztönzi az újak születését. Környezetvédelmi célokból. esetenként foglalkoztatási megfontolásokból, vagy a regionális fejlettségbeli különbségek kiegyenlítése céljából is sérelmet szenved a vállalati magánérdek — természetesen ennek folyamatált érd eköss/.«ütközések kíséi’ik. Olyan esetekben szorítják háttérbe a szűk profitérdeket, amikor szélesebb gazdasági szükségleteket akarnak kielégíteni. Jelentős erőtartalékokkal rendelkezik a kapitalizmus a társadalmasítás! folyamat előrevitelében. Uj konzervativizmus Az Egyesült Államokban az elmúlt öt évben 3.0 .százalékkal nőtt a szegényeknek minősülök száma, 20 millió fölötti a legfejlettebb tőkés országokban a munkanélküliek száma — az ilyen szociális gondok orvoslásában elvben a magántulajdon alapvető sérelme nélkül is előbbre lehet jutni. Elvben. mert ■napjaink tőkés jgazidaságáiban éppen ezzel ellentétes folyamiatok érvényesülnek, e szakaszt a „jóléti társadalom'' egyes vívmányainak tudatos felszámolása jellemzi. A lfegtöbb tőkés országban a tartós, gazdasági növekedés feltételeinek biztosítását a szabadpiaci mozgások erőteljesebb érvényrejuttatásától, a magánérdek fokozottabb kibontakoztatásától — következésképpen az állam szociális feladatának újraértelmezésétől remélik. Ü.i konzervativizmusnak nevezik azt a hetvenes évek óta egyre riyilvániviailóbb fordulatot, amelynek lényege a magántőke adó- és egyéb pénzügy,i kedvezményekkel támogatott fejlesztése, és a túltengő, feleslegesnek tartott állami szabályozás visszaszorításai. Marton János A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Rosszhiszemű lakáshasználók . Kunfehértón egy fiatal házaspár hároméves kislányával beköltözött az új, tágas összkomfortos családi házba. Kényelmes, biztonságos körülmények között, nyugodtan éltek addig, amíg a férfi rá nem szokott az italra. Gépkocsivezető volt, napközben nem ivott, de miután letette a járművet, egyre gyakrabban felöntött a garatra. Részegen kötözködött, durván beszélt, sőt bántalmazta is a feleségét. Emiatt büntetőeljárás indult ellene, s kétezer forint pénz- büntetésre kötelezték. Felesége megelégelte az esténként állandósult otthoni botrányokat, férje elviselhetetlen magatartását, rendszeres leré- szegedését, s a Kiskunhalasi Városi Bírósághoz fordult házasságuk felbontásáért. A keresetlevélben az asszony kérte, hogy a közös gsaládi ház kizárólagos használatára őt jogosítsák fel, s szüntessék meg a tulajdonközösséget úgy, hogy a családi, ház férjére eső fele illetőséget adják a tulajdonába, és ezért az ingatlan fele értékét kifizeti a férfinak. A bírósági tárgyaláson a férj a házasság felbontását nem ellenezte, de azt kérte, hogy a kis Mártát nála helyezzék el, valamint a közös lakás/ használatát úgy ossza meg a bíróság, hogy a felesége tulajdoni részét ő kapja meg, s ennek árát, vagyis a családi ház fele értékét kifizeti. A férfi'durva, részeges magatartási miatt a bíróság a házasságot felbontotta. Természetesen a körülményiek miatt az asz- szonynál helyezték el a gyereket. A lakás használatára pedig az asszonyt jogosították fel, tekintettel arra, hogy nála maradt a gyerek, s a férfitól nem lehet nyugton' élni. A bíróság megszüntette a tulajdonközösséget, s az asszonynak ítélték a családi házat, arra kötelezve őt, hogy az ingatlan fele értékét fizesse ki volt házastársának. Ennek eleget tett, kifizette a 132 ezer forintot, de a férfi nem költözött ki a lakásból, s folytatta botrányait. A jogszabály kifejezésével élve rosszhiszemű lakáshasználó lett. Az ítélet ellen az alperes — vagyis a férfi — fellebbezett. Ismételten kérte, hogy a családi ház az övé legyen és egyedül használhassa. Ha így ítélkezik a bíróság — állította —, akkor visszaadja a 132 ezer forintot volt feleségének, s majd ő kifizeti az ingatlan fele értékét. A másodfokú bíróság a kérésnek nem teft eleget, elutasította a fellebbezést. Ennek ellenére sem költözött ki az alperes a családi házból, s továbbra is tűrhetetlenül viselkedett. Az ásszony kérésére a bíróság elrendelte az ítélet végrehajtását, | az alperes végre elköltözött. Ezzel tulajdonképpen az asszony és a gyerek kálváriája szerencsésen befejeződött. Azért nevezhetjük szerencsésnek, mert sajnós nagyon sok olyan eset van, amely nem végződik ilyen kedvezően és a bírósági ítélet után sincs béke, nyugalom. A bíróság az erőszakos, durva, részeges, vagyis elviselhetetlen ’ magatartásé volt házastársat a lakás elhagyására kötelezheti, s az új otthonról saját magának kell gondoskodnia. Ám sokszor előfordul, hogy ennek nem tesznek 'eleget, s így rosszhiszemű lakáshasználókká válnak. A jogerős bírósági ítéletet nehéz végrehajtani; hiszen senkit sem lehet kitenni a szabad ég álá. EJzért aztán a volt házastárs — amellett, hogy továbbra is kénytelen elviselni a már rosszhiszemű lakáshasználó botrányos viselkedését — arra kényszerül, hogy keressen egy olyan helyet, ahová a lakás elhagyására kötelezett ingóságát el tudja vinni, s így megszabadul tőle. Nehéz ilyen, helyet találni, mert ki fogadja be az. ilyen embereket? Általában senki. Tehát a jogerős bírósági ítélet ellenére is nehéz ezeket az összeférhetetlen embereket kitenni a lakásból. Persze nem folytathatják tűrhetetlen magatartásukat a végtelenségig, mert a bíróság végül is' mindig megtalálja a megoldást, a rendbontók megfékezését. Tamai László