Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

1985. június 25. • PETŐFI NÉPE • S Dolgos nyár I A búzatáblákon arányló kalászok — az iskolák ka- 'puit meg bezárták. Vaká­ció — nyár — pihenés. So­kunkban igy kapcsolódnak a fogalmak, csak az a fon­tos, hogy a végső következ­tetés ne legyen a semmit­tevés. A felnőttek vakáció­ja, a szabadsági azt jelenti, hogy szabadon döntjük el, mire használjuk időnket. Kertészkedünk vagy a há­zat tatarozzuk, szerencsés esetben nyaralni megyünk a családdal. . ­De az élet addig sem áll meg. A földeken magától értetődő a dolgos nyár, hi­szen az áldott napfény ara­tásra érleli a gabonát, pi­rosítja a paprikát, paradi­csomot, édesíti a gyümöl­csöt. De a .gyárak második féléves termelési terve sem kéthónapos szünettel kez­dődik. A kánikulában sem hüsölhetnek a kohászok, na­pi nyolc óra a kötelező munkaidő a gépektől át­forrósodott üzemcsarno­kokban. Szezon van az ide­genforgalomban, nem szü­netelhet a szolgáltatás, mű­ködniük kell a hivatalok­nak, intézményeknek is. Mindez csak úgy lehet­séges, ha a nyári pihenés­re vonulókat helyettesítik társaik, ha mindazok, akik posztjukon maradnak, töb­bet dolgoznak a szokásos­nál. Az ő érdemük, ha az eredményeken nem látszik meg a szabadságolás üte­me, ha a harmadik negyed­évben sikerül teljesíteni az exporttervet, beleértve a minőségi mutatót is. Per­sze akik a nyári „csúcs­ban" is helytállnak az üze­mekben, a földeken, a pul­tok mögött, azok joggal elvárják, hogy ügyes-ba­jos dolgaik intézésében se legyen fennakadás, hogy a főnökök meg helyetteseik távolléte ne bénítsa meg hetekre az intézmények, hivatalok munkáját. A színházakban legördül az évadzáró függöny, a közéletben, a politikai és gazdasági munkában nem. A megválasztott képviselők ,&S tanácstagok nem ülnek babérjaikon, hanem meg­kezdik, vagy folytatják a köz szolgálatát, a nem min­dig hálás, nehéz feladatok elvégzését. Számítanak eb­ben mindannyiunk segít­ségére. A választások elő­készítése során erősödött a szocialista nemzeti ösz- szefogás, a társadalmilag aktív emberek jobban meg­ismerték egymást, köze­lebb kerültek egymáshoz különböző világnézetű ál­lampolgárok, párttagok, pártonkívüliek, fizikai dol­gozók és értelmiségiek. Így sikeresebben foghatnak össze a közös küzdelemben, a közös ügyért vívott napi csatározásokban. „Olyan országgyűlésre és tanácsokra van szüksé­günk, — mondotta Kádár János a közelmúltban tar­tott csepeli nagygyűlésen — amelyek képesek haté­konyan előmozdítani né­pünk alapvető törekvését, a szocializmus építését, bé­kénk és biztonságunk vé­delmét." Békés épitömun- kánk fontos szakaszába léptünk, amikor megkezd­tük a hetedik ötéves terv előkészítését. Fél esztendő múlva, 1986. január 1-én startol a következő öt esz­tendő programja, nem kell bizonygatni, hogy az elő­készítő munkálatok kö­zepette nincs mód kitenni a táblát: Nyári szünet. De ahhoz, hogy a „hetedik" újabb lépés legyen előre, megfelelően kell teljeiiteni az 1985-re esedékes nép- gazdasági tervet. Csak így tudjuk megteremteni a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növekedésének alapját, és ezzel arányosan az életszínvonal emelésé­nek feltételeit. Mindénnapi munkánk­ban tehát nincs kilátásunk Uborkaszezonra. Pihenésre természetesen mindenki­nek szüksége van. Kell a kikapcsolódás a hobbitel­ken vagy a Balaton part­ján, külföldön vagy a ha­zai tájakon. A jókedvű csa­ládi kirándulások, a gond­talan barangolás erdön- mezőn, egy-egy meghitt óra kedvenc mind az . erőgyűjtést szol­gálja. Akinek módja < van rá, ezzel is hasznosan tölti szabadságát ezen a dolgos nyáron. I. E. AMÍG AZ AUTÓT JAVÍTJÁK... Egy nap alatt fel lehet építeni egy Érdért típusú faházat. Legalábbis 1 ezt bizonyították szombaton a mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet dolgozói: Vacsis János, Szegedi Sándor, Kovács Béla és Kollár István. A 21 négyzet- méter alapterületű faház Kiskunhalason az autójavító (a régi AFIT) terüle­tén épült, és büfének használják majd. Harapnivalót, üdítőt, kávét egyaránt vásárolhatnak itt az autójukra várók. (Méhes! Éva felvétele.) ÖTLETEK A TENGERENTÚLRÓL Korszerű széntüzelés Korszerű széntüzelési technoló­giákról kezdődött négynapos nem­zetközi tanácskozás tegnap a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen. A Műegyetem,, az Állami Energeti­kai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet, valamint az Energia­gazdálkodási Tudományos Egye­sület által rendezett konferenci­án a Massachusetts-i Műszaki Egyetem neves, tüzeléstechniká­val foglalkozó professzorai is­mertetik a legkorszerűbb szén­tüzelési eljárásokat. A tanácskozás megnyitásakor a magyar szakemberek hangsú­lyozták, hogy napjainkban — ami­kor világszerte az országok több­sége igyekszik enyhíteni a szén- hidrogénektől való túlzott függő­ségén, ugyanakkor a nukleáris energia nem kellően. elterjedt még —, érezhetően ismét előtér­be került a leghagyományosabb energiahordozó, a szén. A mai ipari technológiák mellett azon­ban a szén alkalmazása csak ak­kor lehet gazdaságos, ha új, kor­szerű eljárásokkal sikerül jelen­tősen javítani hasznosításának a hatásfokát. A massachusetts-i egyetemen — amely az Egyesült Államokban a legnevesebb mű­szaki egyetemnek számít — töb­bek között ilyen technológiák ki- fejlesztésén dolgoznak. Az előadók által ismertetett tüzelési eljárások jelentős része Magyarországon is könnyen meg­valósítható. Ilyen lehetséges eljá­rás például az előadások között is szereplő úgynevezett' „fluid­ágyas” széntüzelési technológia, amelynek bevezetése hazánkban is napirenden van. Lényege, hogy speciális ' módszerrel az égőtér­ben lebegtetik a szenet, és ily módon — mivel a szén nem érint­kezik szilárd felülettel, ugyan­akkor a levegőben mozgatással növekszik az oxidációs hajlam — a korábbinál lényegesen intenzí­vebb, teljesebb égést lehet elér­ni. A négy nap során elhangzó tíz előadás — amelyeket minden esetben vita követ — az ilyen technológiák minél tökéletesebb megismeréséhez, azok megfeié-1 lő alkalmazásához kíván hozzá­járulni. Megválasztott tanácstagok ÁGASEGYHÁZA Ádám Józsefné, Balogh János, Ballun Tibor, Bódogh György, Durancsik György, Fakan Gab­riella, Gellért Dezső, Hegedűs Ká- rolyné, Hostyánszki György, Krj- zsák Imre, Mankovics Mária, dr. Mészáros Imre, Mikulácsik Jó­zsefné, Nagy Gyula, őri Tiborné, Szűcs Zoltánné, Varga Imre, Van- csai János, Zombory János. BALLÖSZOG Farkas Pál, Gáspár István, Ge- iszt Istvánné, János Mihály, Já­vorka Dezsőné, Kiss István, Kó- sa József, Kothencz József, Lippai László, Máté Lászlóné, Simon Gergelyné, Szabó Sándor, Szé- nási Istvánné, Terbe Imre, Tóth Sándor, Vincze Lajosné, dr. Zsa- dányi Nagy Árpádné. FÜLÖPHAZA Antal Mihályné, Aszódi Gyulá- né, Brunner Zoltánné, Csapiár Gyula, Dorcsák Pálné, Garaczi Ferenc, Gubicza Tiborné, dr. Mészáros Imréné, Mészáros Mi­hály, Oravecz Ferencné, Pesti Jó­zsefné, Szántó György, Szöllősi László. HELVÉCIA Adamik Józsefné, Ágoston László, Balogh László, Bartók László, Cseh Miklós, Enhoffer József, Herczeg Imre, Horváth István, Horváth János Antal, Ka- zi Tibor, Kovács György, Kovács János, Kurucz Kálmán, dr. Mé­száros István, Molnár Csaba, Nagy Lajos, Orbán Ferenc, Pan- kotai István, Papp Tibor, Pálfi Imréné, id. Szabó Sándor, ifj. Szabó Sándor, Termői Imréné, B. Tóth József, Vágó József. IZSÁK Ázsoth Tamás, Balogh István­né, Bakonyi Zoltán, Bérezés La­jos, Cséplő Gyula, Farkas Antal, Farkas István, Frittmann László, dr. Horváth Csaba, dr. Horváth István, Gyenes István, Izsák Je- pő, Kovács Lászlóné, Kovács Gyula, Kormos Jánosné, Kurucz Károlyné, dr. Mezei Gyula, Mar­ton Jenőné, Némedi János, Né­meth Ilona, Oreskó Imre, Rad- ványi 'Jenő, Rádi József, Sárossy István, ifj. Sörös József, Szegedi János, ifj. Szekeres Gyula, Sze- mők József, Szrapkó István, Te­tézi Lajos, dr. Tóth Mihály, Uj- szászi Sándor, Varga János, Vin­cze József, Vizi Mátyás. jakabszAllAs Aczél Józsefné, Bertus Ferenc, Bukovszki Sándorné, Czira Amb­rus, Csorba Ferenc, Földiné, Dor- mány Margit, Józsa István, Ká­mzsái Ferenc, Laczi István, Me­gyést József, Mészáros László, Miklovics Lajos, Nagy Béla, Ör­dög Antalné, Pólyák Tiborné, Pál Imréné, Szabó Mihály, Sze­pesi Antalné, Szirmai László, Tánczos Csaba, Tombácz Lajosné, Tóth Imre, Tóth József, Törtell Antal, Varga Zoltán, dr. Za- kupszky János. KEREKEGYHÁZA Abonyi Ferencné, Amler Sán­dorné, Ádám Kálmánné, Balázs József, Benkő József, dr. Berényi Antal, Bajnóczi József, Boda Lász­ló, Czakó István, Csorba János, Dómján István, Forgó Ferenc, Garzó János, Gulyás József, Gyenes Ferencné, Horváth Gá­bor, Hulicsár Józsefné, Kántor József, Kakulya Istvánné, Kiss Lászlóné, Mozsárik Lajos, Pecze­Bát monostor: Tihanyi Antal, Borota: Stribrik Ferencné, Dá- vod: Farkas József, ifj. Mező Ist­ván, Sükösd: Matauschek Vilmos, Kalocsa: Mádi János, dr. Mohá­csi János, Pálfy József, Varajti József, Dunapataj, Bach János, Dusnok: Hodován János, Tagicza József, Jámbor János, Sánta Pé­ter, Hajós: Berta Sándor, Izsá­ki Sándor, Harta: Kovács Sán­ták István, Pintér József, Rúzsa Antal, Spiegel Zsuzsanna, dr. Szakáll Szabolcs, Szalai József­né, Taskó Aladárné, Teilinger Ferenc, Tóth Béla, Tóth János, Tóth Miklós, Trepák Árpád, Vö­rösmarty Imre. KllNBARACS Beliczai János, Bogár Gyözö- né, Csordás Lajos, Herédl Szabó József, Horváth Jánosné, Jurá- szik László, Kaldenekker Jó­zsefné, Kormányosné Makai Esz­ter, Schaaf Mihály, Szabó Ist­ván, dr. Zöldi Gábor. LADÁNYBENE Berki/ József, Csépe Lajos, dr. Faragó Gyula, Földi Mihály, Hor­váth Gyuláné, Juhász Pál, Kaj- dácsi Dezső, Kiss Ferenc, Koli- nászi Dezső, Lakosné Pethő Gab­riella, Nagy Mihály, Németh Mi­hály, Németh István, Ritter Ti­bor, Szabó Péterné, dr. Tóth Bé­la, Visontay István. LAJOSMIZSE Bíró Lajos, Bujdosó Pál, dr. Csire Gézáné, Czira György, Csordás László, Dékányl Kál­mánné, Fakan Gézáné, Fejes Gyula, Gombkötő Márk, Gyenes István, Halasi Mihály, Herczegh Istvánné, Kántor István, Kem- mer Mihály, Kiss József, dr. Kis- juhász Zoltán, Korsós László, Kollár András, Kutasi Jánosné, Kutasiné Nagy Katalin, Lipóczi dór, Leitert Kristóf, Solt: Berkes Gábor, Somogyi István, Úszód: Láncz Gyula, Kecskemét: Bálái Ferenc István, Ágasegyháza: He- tényi József, Helvécia: Orbán Nándor Gyula, Városföld: Dobos Antal, Akasztó: Horváth Mihály, Tóth Istvánné, Császártöltés: Gatter Istvánné, Szabó Sándorné, ifj. Villányi János, Kaskantyú: Kornóczi Ferencné, Fülöpszállás: Imre, Lakatos Rudolf, Makai László, Marton Sándor, Mizsei Melinda, Nagy Miklós, dr. Nagy Károly, B. Nagy Pálné, Páldeák Borbála, Palócz Péter, Pintér Il­lés Pál, Rálkai István, Silek Lász­ló, Szeleczki Lászlóné, Szívós Ist­vánné, dr. Szebenyi Gyula, Tóth Károly, Tóth Pál, Urbán László­né, dr. Vágó Attila, Zrínyi Mi­hály, Zsiev Súndov, Zsigó Viktor. ORGOVÁNY Balogh Mihályné, Balogh Sán­dor, dr. Bartal József, Csajbók Pál, Csernus Józsefné, Csikós Im­re, Damásdi György, Farkas Jó­zsef, Fekete Gyula, Gudmon Já­nos, Gárdony István, j Hajma Margit, Kovács Ferencné, Kiss Lajos, Kulman István, Kristóf Lajos, Kun Imre, Libor János, Lóczi Ferenc, Nagy Benedekné, Nagy Lászlóné, Panyik Józsefné, Pető Sándor, Subicz József, Szabó Imre, Szabó József, Szénási Pál, Szűcs Jánosné, Vigh Kálmánné. VÁROSFÖLD Bodor András, Csabai László, Fenyvesi Valér, Fekete Béla, Göblyös Ferenc, Kiss János, Ko- leszár Jánosné, Kun László, Ma- gyarváriné T. Éva, Pelyva Elek, Szabó Endrgr Szabóné Gy. Zsu­zsa, Szabó József, dr. Torgyik Emőke, Török Péter, Varga Im­réné, Veszelka Mihály, Zala Gyárfásné. Tajti Sándor, Tabdi: Schróth Ándrásné, Kiskunfélegyháza: Tarjányi Antal, Kiskunhalas: Fü­zes István, Mélykút: Kapás Fe­rencné, Bácsalmás: Zátonyi Sán­dor Kiskunmajsa: Babenyecz Gyula, Jászszentlászló: Szabó Ferenc, Kunszentmiklós: id. Far­kas Jenő, Horváth László, Szap­panos Lajosné, Szombati János, Tass: Bálint Sándor. A június 22-i pótválasztáson mandátumot kaptak: MINI-VIT AZ ODERÁN . Wroclawi napok „Az Odera (Odra), Lengyelország második leghosszabb folyója a Szudétákból ered. Rövid hegyvidéki szakasz után átszeli a sziléziai síkságot, észak felé fordul, és viszonylag sekély mederben békésen kanyarog a Balti-tenger felé. Jobb víziót, mint a nehezen hajózható Visztula. Mellékfolyójával, a Neissével (Nysa) 460 kilométer hosszan országhatár is Lengyelország és az NDK között.” Ifjúság és béke Térképek és útikönyvek bön­gészése közben jegyeztem fel eze­ket a tudnivalókat noteszemoe május elején, néhány nappal az indulás előtt. Az utazást, melyre készültem, a B1TEJ, a diák uta­zási irodák nemzetközi szövetsé­ge szervezte a közelgő VIT je­gyében. Csehszlovák, NDK-beli, magyar és lengyel fiatalok egy- egy csoportja érkezett Wroclaw- ba, hogy közösen végighajózzon az Oderán, Sziléziától a tenger­partig. A félezer kilométeres hajóút — melynek mottója ifjúság és béke volt — nem véletlenül indult ép­pen Wroclawból. Ez a város adott otthont 1948-ban az első nemzetközi békeértekezletnek. „A világ népei nem akarnak hábo­rút, és elég erősek ahhoz, hogy megvédjék a békét és a kultúrát egy újabb fasizmus merényletei­vel szemben" — a békefelhívás, melyet 45 ország ötszáz írója, tu­dósa, művésze írt alá, máig vissz­hangzik. Az együtt töltött tíz nap nem­csak arra adott alkalmat, hogy (bepillantsunk Lengyelország és az NDK életébe, hanem arra is, hogy szót váltsunk a béke esélyeiről más népek fiaival. íme utunk rö­vid krónikája: Az első közös vacsora a négy- csillagos Hotel Wroclawban. Mi magyarok a húszórás vonatozás alatt már átestünk az ismerkedé­sen. Tizenöttagú csoportunkat az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda indította útnak. Az ifjúsá­gi szövetség és a békemozgalom aktivistái kerekedtek fel az or­szág különböző tájairól Nyíregy­házától Zalaegerszegig. A szomszédos asztaloknál ott ülnek már házigazdáink és leen­dő útitársaink. Egyelőre az étke­zéseken túl nemigen találkozunk. Az első két nap Wroclaw jegyé­ben telik. Csehek, németek, ma­gyarok — járjuk az Odera mel­lékágaival behálózott várost, ahol éppen a hagyományos „wroclawi napok" rendezvénysorozata zaj­lik. Város az Oderán Alsó-Szilézia hatszázezer la­kosú központja — melyet nálunk a XIX. századig Boroszló néven ismertek — nem tartozik a ma­gyar turisták ismert úticéljai kö­zé. Pedig a negyedik legnagyobb lengyel város sokféle látnivalót kínál. Tucatnyi gótikus katedrá- lisa a történelmi múltat idézi, melyben magyarok is szerepet játszottak. A XV. században Zsigmond, utána Mátyás csatol­ta birodalmához Sziléziát. A wroclawi egyetemet a cseh—ma­gyar király, 11. Ulászló alapította 1505-ben, s a püspöki széket jó ideig a felvidéki Turzó János foglalta el, aki a reneszánsz szel­lemét plántálta a felvirágzó ke­reskedővárosba. Sok évszázados történelmé­nek legszomorúbb napjai negy­ven évvel ezelőtt köszöntöttek Wroclawra. Lakóinak többségét • Hamarosan befejezik a főté­ren álló Szent Erzsébet templom felújítását. a náci Németországba telepítet­ték, s 1945 tavaszán, a több hó­napos ostrom során a város szin­te teljesen elpusztult. Ma tizenegy főiskola és egye­tem működik, s mintegy negy­venezer diák tanul1 a megfiatalo­dott városban, ahol a lakosok háromnegyede már a háborút követő években született. Ünnepi köntösben Évente egy alkalommal, a ta­vaszi fesztivál idején az ország figyelme az itt zajló események felé fordul. Sok hazai és külföldi vendég is érkezik a látványos rendezvényekre, s szinte minden­ki útba ejti a Swidnicka utcából, az Odera egyik mellékága mel­lett nyíló sétányt, mely ezekben a napokban nyüzsgő kirakodóvá­sárrá alakul. Kapható itt min­den, a régi ingaórától a házi ké­szítésű pulóvereken, játékbabá­kon át a könyvekig, hanglemeze­kig. Az idén felvonult az állami kereskedelem is. A leghosszabb sorok nap mint nap a ruházati cikkeket árusító pavilonok előtt állnak. A főtér sem a megszokott, hét­köznapi arcát mutatja. A hatal­mas zászlók, a piros-fehér drapé- riás tribünök, a reflektorok és te­levíziós kameraállások jelzik, hogy néhány nap múlva nagy ün­nepségre kerül sor, A negyven évvel ezelőtti események évfor­dulóján nagygyűlést rendeznek, melynek ünnepi szónoka Jaru­zelski miniszterelnök lesz, és lát­ványos élőképekkel Idézik fel a lengyel történelem emlékezetes eseményeit. Lovas Dániel (Következik: 2. Hajóút — vízitündérrgl.) . HATARMENTI KAPCSOLATOK Ipari és lak- berendezési kiállítás Baján Baja és Zombor, valamint a két város környékének testvéri kapcsolata csaknem 20 évre nyú-- lik már vissza. A két város ve­zetésének kezdeményezése hozta meg a Hercegszántó—Bácski bre- gi határátkelőhely megnyitását, és teremtette meg a határmenti forgalom kiszélesítésének pers­pektíváit. Ez a kapcsolat azóta kiterebélyesedett és minden év­ben új, gazdagabb hajtással gya­rapodik, színesítve a két nép kö­zötti barátságot. Ezúttal — a megyei pártbizott­ság kezdeményezésére — a Pusz- ta tourist Idegenforgalmi Hiva­tal szervez ipari és lakberende­zési kiállítást Baján, június 27— 29 között, melyen harminc ju­goszláv kiállító mellett vala­mennyi bajai ipari vállalat és üzem is bemutatja termékeit. Minden bizonnyal tetszést ara), nak a Zomborban készülő mi­nibuszok, a jugoszláv textilipari termékek és bútorok is. Csatla­kozik a kiállítók sorához a Be- ográd Keramika Is, fürdőszoba­berendezéseivel, amiket a DUTÉP irodaházában mutatnak be. A mostani rendezvény a magvát képezheti egy később rendszeressé váló Bács-Kiskun megye—Vaj­daság közötti kiállítás és vásár­nak, mely a kishatármenti for­galmat bővítené, és mindkét fél megelégedésére gazdagabb áru­választékot kínálna a vásárlók­nak. A kiállítás megnyitója csütör­tökön délelőtt 11 órakor lesz a dr. Pósta Sándor sportcsarnokban. A rendezvény részeként ugyan­aznap a Finomposztó Vállalat, a Bácska áruház, valamint három jugoszláv vállalat rendezésében a Mészáros Lázár Helyőrségi Művelődési Otthonban este 7 óra­kor divatbemutatót tártéinak. Ipari Textil- művészeti Biennálé Június 28-án nyílik meg a.| hazai textilművészet egyik leg­rangosabb szemléje, a sor­rendben immár VII. szombat­hely! Ipari Textilművészed Biennálé. A Savarla Múzeum-« ban rendezendő bemutatón Iái vállalat, szövetkezet, továbbá a Magyar Divatintézet terve-, zőinek, gyártmányfejlesztőinek alkotásait: láthatják az érdek­I lődők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents