Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

Z • PETŐFI NÉPE • IMS. június IS. RIADÓKÉSZÜLTSÉGBEN KANADA ÖSSZES Merénylet okozta a légi katasztrófát? 145 holttestet megtaláltak — Tengeralattjáró szállt le a „fekete dobozért” PRAG A- Cachtzl uvákto sx uctolUtA ífjlo* déff kföu H tfrpdnü s cidiHii ulovdkuli L & ftl ■ írok. az ukrán. len;, rét e nemzet iségek bar«* ti cgu ! -»ének és épí­tíbnufikáj jelentette ki Peter C»! .KP KB EJ­(tűk ««géni ok tagja. ulovák kor* .mii fU» ii wérnap Gombsuücön. ' cMsuzák jubileumi. 30. kulturális i fcsztW ál iának isró* napján, é v nagyg? ’úléim rém vett Sidó Zoltán, » kétnapos kút­turálit ünnepséget ucrvvsó CSE­MADOK <>r*záf; * ' elnöke. Jelen volt Ron M JfDíl, l lazánk pozoo­nyi fókrti •iiótusúiuk konzulja. MAPUTO A Máz* független w válmsi forduló)* sáftifnéboi rfixtcxstt ünnepe '. ' H *t f*** i magyar párt­é* korín Htfs mkcsrtt Maputo' nációt Grósz Károly. t ■ /.Mi * Politikai Bl* sotNár te ingj*» a Bucht pa* ti Párti»:/ xg dió IHíture vcsati. ATLl'i Hí-iíu : itt t-KzálliioUali Isracu i At lit be irtonboi 31 rlban**­ni dll i ifilyul l. és D -i-Libanon­ban i; időn •-it -edték «>ket — kfioöh or isr yri| katonai szóvi­lésre a mzrtkózi Vó* ruftkff VMl 1 Bi. Zgal együtt­múk(N kerü> r, Israeli réu* tk. h.i ►v.> a szabadon cn* gedt-u bárrr ri köze lenne a tútidr tűni ih<\ Síita vrirtok sse* rillt '1 A C TW A frpűluííC— pen ' ifVi >( ne&vvrn »meri­Kat tu 43 mi’*!-uldig Bejrútban marad : unii>!i*k nem cn* ged Ik i az Aliit börtön­ben le fVli bononí foglyot. WAS! 11N&TON Mar k P almet ■. u amerikai kül* úgyml ni si ítériui n fűusziályveze­tője e s O lm 2 äzokotov, a wa­shingtoni SXDV jel nagykövetség tani icsosi » mggnyltó. bőszé­dével héti *n 61 napos tanácskozás kezdőt lütt Név r York államban. Otutauqua üt lütókúzpontban a két (>r ixá| : kapcsolatainak ki-rdé­wirul. A tani lemosáson vezető issovjc 1 (h ama rikai közéleti szí— métylí áfcuí < tar '.mák vitaindító­kát. a vili íkkrn, 3 szemináriumok­nui am« rrikui, . k«>/,válrp»«ri.y sió­nu* lépv tseiojét hívjak tnák.; s i ny ilvan osság bevonásával tódnak. A vasárnap esti sötétség beáll­táig 143 holttestet találtak meg az indiai repülőgép lezuhanásának helyszínén kutató mentóalakula­tok. Az indiai légitársaság Toron­tóból Montrealon és Londonon át Bombayba tartó Boeing 747-ese vasárnap délelőtt az Atlanti-óce­án térségében, az ír partoktól két­száz kilométerre zuhant le, fedél­zetén — a legutolsó indiai közlés szerint — 329 utassal és a sze­mélyzettel. Az utasok zöme ka­nadai útlevéllel rendelkező indi­ai személy volt. A kutatást hétfő hajnalban új­ra kezdték, de kevés reményt fűznek ahhoz, hogy túlélőkre bukkannak a jéghideg vízben. Az eddig megtalált holttestek jó­részt teljesen összeroncsolt álla­potban voltak. Ebből — valamint a gép darabjainak igen nagy te­rületen történt szétszóródásából — arra következtetnek, hogy a katasztrófát robbanás okozta. Er­re utal az is, hogy a Boeing szin­te az utolsó percig rádiókapcso­latban állt az írországi Shannon repülőtérrel, és hirtelen tűnt el a radaremyőről. Jelenleg egy brit tengeralattjáró keresi a gép repülési adatait tartalmazó „feke­te dobozt". A hatóságok egyelőre csupán valószínűsítik, hogy merénylet történt, de máris többen jelent­keztek elkövetőkként. A The New York Times szerkesztőségét fel­REPÜLŐTERE hívta egy ismeretlen telefonáló, és azt állította, hogy a „Szikh Diákok Szövetsége" helyezett el időzített szerkezetet a gépen, „til­takozásul a hindu imperializmus ellen". Az Amerikai Szikhek Tár­saságának elnöke viszont cáfolta a szikhek részességét a történ­tekben, és részvétét nyilvánítot­ta az áldozatok családtagjainak. Egy másik, ugyancsak ismeretlen telefonáló később azt közölte a kanadai rádióval, hogy a „Kas­mír! Felszabadítási Hadsereg" robbantotta fel a gépet. Radzsiv Gandhi indiai minisz­terelnök mélységes megdöbbené­sét fejezte ki, és azonnali vizs­gálatot rendelt el. Közben Kanada összes repülő­terét riadókészültségbe helyez­ték. Vasárnap ugyanis szintén Kanadából szállt fel a Canadian Pacific légitársaság Vancouver— tokiói járatának az a gépe, amely­nek egyik poggyásza a tokiói re­pülőtéren kirakodás után felrob­bant, s két embert megölt. A gép a tervezettnél hamarabb szállt le Tokióban, s csak ennek kö­szönhető, hogy a detonáció nem a levegőben történt. A nyomozás egyelőre nem tárt fel közvetlen kapcsolatot a két eset között. Gyáva orgyilkosok Az elmúlt, amúgy Is /diós-borongás hétvégén eny­hén szóira lehangoló hírek érkeztek hozzánk plane- tank több tájáról is. Miközben a világ a bejrúti túsz­ügy fejleményeit leste, a hírügynökségek csaknem egyidejűleg három hírt Jelentettek. I. „Ismeretlen eredetű robbanás" történt a luxem- , burgi gázművek egyik telepén. A hatóságok terro­rista szabotázsra gyanakodnak. 2. A kanadai Van­couverből Tokióba érkezett a Canadian Pacific lé­gitársaság gépe, amelynek egyik poggyásza kirako­dás után felrobbant és megölt két embert. A gép — hangzanak a jelentések — a tervezettnél előbb szállt le. Lehet, hogy a detonáció — amit valahol valakik gondosan megkomponáltak! — ezért vég­zett „csak" két ártatlan emberrel? 3. Ugyancsak Ka­nadából, de az ország másik széléről. Torontóból Igyekezett Bombay felé az indiai légitársaság (Air India) Boeing 747-es óriásgépe. A többit — sajnos — tudjuk. Ez a történelem egyik legszörnyűbb légi­katasztrófája. Ezek az emberek nem a természet, vagy a vak véletlen, hanem a vak erőszak, az irracionális té­boly, még pontosabban gyáva orgyilkosok áldozatai. Hiába szeretnék egyes sötétben bujkáló gyilkosok, sőt. orgyilkosok a politikai dicsfény glóriáját és va­lamiféle bátorság látszatát kölcsönözni az ilyen cse­lekedeteknek. Ez már régen nem politika. Bármely „iígy" nevében követik el gaztetteiket, ölnek meg bekötött szfrr\mf 1 találomra járókelőket^ rqjcoáó-^ munkásokat.^.vágy utasokat, cselekményeiknek*. csak egy vonatkozása lehet: (e járatják az eszmét vágy célt, ámít — állítólag — 'képviselnek. H. E. • A Jtépen látható férfi egy családi fotót mutat, a felvételen láthaió felesége és két gyermeke a le­zuhant indiai gépen utazott. DIPLOMATÁK TALÁLKOZÓJA MOSZKVÁBAN AZ ENSZ ÉVFORDULÓJÁN Az alapokmány kiállta az idők próbáját Az í; -.y -sült Nemzetek Szerve­zetének alapokmánya kiállta az idők próbáját, a bebizonyította életképességét gyorsan változó világunkban: a világszervezet alapokmánya egészében véve megbízhatónn segíti a realizmus és a felelósiégiudat térnyerését a nemzetközi kapcsolatukban. Ezt hangsúlyozta egyebek között Via- iVlmir Petruvszkij. u Szovjetu­nió külügyminisztériuma kollé­giumának tagja. A magas rangú diplomata az ENS2-alapokmány aláírásának negyvenedik évfor­dulója alkalmából találkozott a Moszkvában működő diplomáciai képviseletek vezetőivel, s fejtet­te ki a Szovjetunió álláspontját. Mint megállapította, a Szovjet­unió és a többi szocialista ország az ENSZ megalakulásától kezdve következetesen arra törekszik, hogy a világszervezet a kollektív biztonság megteremtésének ha­tékony eszköze legyen. A doku­mentum aláírása óta eltelt négy évtized nagyszabású társadalmi, gazdasági, politikai és tudomá­nyos-műszaki változásai csak megerősítik a békés egymás mel­lett élés és az államközi együtt­működés szükségességének az alapokmányban meghatározott gpndolatát; ezeknek az elveknek ii gyakorlati megvalósítása az egyetlen ésszerű alternativa az egész emberiség számára. A nemzetközi biztonságnak az alapokmányban foglalt gondola­ta — mondotta a továbbiakban Petrovszklj — összeegyeztethe­tetlen azokkal az állításokkal, melyek szerint a biztonság, a fegyverzetek további felhalmo­zása. a nukleáris fenyegetés el­hárítása pedig a támadó kozmi­kus fegyverek kifejlesztése útján érhető el. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy az első nukleáris fegyverek létrehozása és alkal­mazása nem eredményezte a ha­gyományos fegyverzetek kiikta­tását, hanem mindkét területen a fegyverkezési hajsza fokozódásá­hoz vezetett. Hasonló helyzet ala­kulna ki a kozmikus fegyverek vonatkozásában. A szovjet diplomata emlékez­tetett az ENSZ-nek a Szovjetunió kezdeményezésére elfogadott ha­tározataira, amelyek a fegyver­kezést hajsza megfékezését cé­lozzák. Az ENSZ alapokmánya aláírásának negyvenedik évfor­dulóját a világ sorsa Iránt érzett növekvő aggodalom Időszakában kell ünnepelni. — Az ezért való felelősség azo­kat terheli, akik ma is idejét­múlt birodalmi gondolatokat táplálnak, s politikájukat nem kivánják összhangba hozni ko­runk realitásaival — mondotta Petrovszklj, elutasítva azokat a nézeteket, hogy meg kellene vál­toztatni az alapokmányt vagy az ENSZ felépítését. Igen nagyra értékelte az el nem kötelezett országok szerepét, amelyek — mint mondotta — az ENSZ alapokmányában foglalt elvekhez és célokhoz hű állásfog­lalásaikkal előmozdítják, hogy az ENSZ az államok egyezte­tett tevékenységének központjá­vá váljék. — A Szovjetunió — mondotta — a korábbiakhoz hasonlóan je­lenleg Is jelentős szerepet tulaj­donit az ENSZ-nek, mint a béke megóvása hatékony eszközének, és kész további lépéseket tenni annak érdekében, hogy az ENSZ alapjául szolgáló igazságos és de­mokratikus elvek meggyökere­sedjenek a nemzetközi kapcsola­tokban. A szovjet ENSZ-társaság mun­kájáról Georgij Arbatov, a tár­saság elnökhelyettese tájékoztat­ta a találkozó részvevőit. ILO-KONFERENCIA Magyar felszólalás GENF A .Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) Genfben folyó éves konferenciáján a főigazgató je­lentése feletti általános vitában felszólalt dr. Martos István, a MEDICOR vezérigazgatója, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara alel- nöke, aki a konferencián ta ma­gyar munkaadókat képviseli. A szervezet főigazgatójának je­lentését értékelve rámutatott, hogy az sajnálatos módon figyelmen kívül hagyja a szocialista orszá­goknak a munkaügy, a foglalkoz­tatottság, és a szakmai kapcsola. tok terén elért eredményeit, még a szervezet Magyarországon járt küldöttsége által készített jelen­tés pozitív megállapítását Is. Dr. Martos István felhívta a konferencia résztvevőinek fi­gyelmét a Magyar Kereskedelmi Kamara státusában, tevékenysé­gi körében bekövetkezett leg­újabb változásokra, s rámutatott: E változások immár hivatalos formában is megerősítik, t\ogy a Magyar Kereskedelmi Kamara te­vékenysége és jogállása teljes mértékben megfelel az ILO alap­okmánya által támasztott köve­telményeknek, így még inkább el­fogadhatatlan és tarthatatlan a képviselőivel szemben a szervezet munkaadó tagozatában megnyil­vánuló diszkrimináció. Cossiga lett az elnök Nicosia törvénytelennek minősíti a ciprusi török választásokat France.*«» C‘*—smji lett „hétfőn az 01 ut Köztársaság új államfő* Jt*. Az olasz képviselőhöz épüle­tében iiss'/ezvűli 1011 . jtngyvá- lauW“ ía parlament kel házának a t áldásból és tartományi kül­döttekből álló testület) elsöprő többséggel. 732 mhvimIIiI vá­lasztotta Comktiit ii köztársaság nyolcadik elnökévé. Olavnirwáit- mk a ti. vihVzhóború utáni tör­ténelmében mo«l másodszor for­dult elő. huny c«v köztársasági elnököt rögtön az első szavazási forduló során megválasztottuk. Frances«» Cossiga ok Olasz Köztársaság új elnöke 1928. jú­lius 26-án született Smwllxin. Politikai pályafutását fiatalon kezdte; 17 éves volt amikor 1945- ben belépett a keresztényde­mokrata pártba. 1956-ban pedig Sassartban megyei titkárrá vá­lasztották. Kormány funkciót először 1966­ban Aldo Moro harmadik kabi­netjében töltött be. hadügyi ál­lamtitkárként. Az ezt követő években közigazgatásit miniszter­ként is dolgozott, majd 1976-tól két évig belügyminiszter volt, s a Moro-gyilkosság miatt mon­dott le. Egy évvel később. 1979. augusz­tus 4-én azonban Ismét felelős­ségteljes posztra került, kor­mányt alakított. 1980 szeptember 27-én — ami­kor a kormány egyik dekrétumát a parlament nem szavazta meg — lemondott posztjáról, és egy időre szülővárosába vonult vtsz- sza. Néhány évig tanulmányai­nak. kutatásainak élt. de már 1083-ban visszatért a politikai színpadra, amikor az olasz sze­nátus elnökévé választották. A távozó államfő, Sandro Per- tini néhány nappal ezelőtt rövi­den becsületes emberként jelle­mezte Cosslgát. CIPRUS A nicosiai kormány szóvivője törvénytelennek minősítette és elítélte a Ciprus északi, török megszállás alatt lévő részén va­sárnap tartott úgynevezett par­lamenti választásokat. A Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) nyilatkozatban foglalt állást e „választások" ellen. Hét­fő reggelig csupán a szavazatok hetven százalékát számlálták ösz- sze. így hivatalos eredmény még nem áll rendelkezésre. Eliasz Georgiádesz kormány­szóvivő szerint a választás nem lehetett szabad, és nem fejezi ki a ciprusi törökök akaratát. A szóvivő szerint nemcsak ciprusi lakosok, hanem Törökországból érkezett személyek is voksoltak; ők tették ki a választók egy har­madát. Georgiádesz kijelentette; a választások aláássák az ENSZ főtitkárának a ciprusi kérdés rendezésére Irányuló erőfeszíté­seit, és egyben az ENSZ Bizton­sági Tanácsa Idevonatkozó hatá­rozatainak megsértését jelentik. Georgiádesz felhívta a világ kor­mányait: gyakoroljanak nyomást Törökországra, hogy szüntesse be a sziget megosztását célzó politi­káját. A görög és török nemzetiség által lakott Cipruson az évek óta tartó megosztottság 1983 novem­berében oda vezetett, hogy Rauf Denktas a ciprusi török közösség vezetője irányításával egyolda­lúan kikiáltották a köztársaságot. Az „Észak-Ciprusi Török Köz­társaságot” csak Törökország is­merte el. ■ KÍSÉRLETEZŐ ALKOTÓTELEP Hét nemzet zománcművészei Tegnap délután Kecskeméten, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán megnyílt ~ a XI. Nemzetközi Zománcművé­szeti Alkotótelep. A megyei párt- bizottság, a telepet finanszírozó megyei tanács és a házigazda in­tézmény képviselői köszöntötték az ideérkezett negyven művészt — a magyar, szovjet, lengyel, csehszlovák, NDK-beli, svéd és dán alkotókat. Kátai Mihály Munkácsy-díjas festőművész, az alkotótelep veze­tője körvonalazta az elmúlt tíz év tapasztalatait; a zománc fel- használásával kapcsolatos mű­vészeti és tudományos szemléle­teket, illetve említést tett azok­ról a lehetőségekről, amelyek a zománcban rejlenek,'miközben a valóság, a fantázia és az eszme, a „megtisztító” művészet és a 800 fokos kemencék tüzében művek­ké alakulhat. Az alkotótelepnek, a korábbi esztendőktől eltérően, nem lesz konkrétan meghatározott prog­ramja — fogalmazódott meg a tegnapi megnyitón —, hogy ne sikkadjon el a zománcban rejlő művészi lehetőségek kikísérlete­zésére való törekvés. Mert végül is ez az igazi célja ennek a nya­ranta megrendezett, hathetes szimpózionnak, s ehhez kell, hogy kedvet keltsenek az elméleti elő­adások is, ahogy a közös együtt- lét, a tapasztalatcserék minden bizonnyal ugyancsak erre inspri- rálják majd a „többnyelvű" alkotótelep művészeit. ORVOSOK AZ ATOMHÁBORÚ MEGELŐZÉSÉÉRT „Együttműködés és nem szembenállás!” A nukleáris háború megelőzé­séért küzdő orvosok nemzetközi mozgalmának V. kongresszusát június 28. és július 1. között Bu­dapesten tartják. A találkozót — amelynek jelszava „Együtt­működés és nem szembenállás!" — első alkalommal rendezik szocialista országban. A konfe­renciára több mint nyolcszáz szakember érkezik a világ kü­lönböző országaiból, hogy mint­egy 135 ezer orvost képviselve tanácskozzék a nukleáris fegy­verkezési verseny és egy esetle­ges atomháború lehetséges kö­vetkezményeiről. A négynapos találkozó ünne­pélyes megnyitóját június 28-án délután tartják a Budapest Kong­resszusi Központban, majd ple­náris ülésen vitatják meg a. ke­let—nyugati nemzetközi egész­ségügyi együttműködés kérdé­seit. A kongresszuson — ame­lyen részt vesz Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke, Bruno Kreisky volt osztrák kancellár, valamint Halfdan Mahler, az Egészségügyi Világ- szervezet főigazgatója is —. fel* hívásme# ; anáák érdekeljen, fogy rriínél többen támaP^kDrF^il3g,"%eA>ei életének megmentésére indított, sok országot felölelő nemzetközi orvosi programot. Az elképzelé­sek szerint 1990-ig a Világon élő valamennyi gyermeknek védőol­tást kell kapni, ezzel évente több mint ötmillió életet lehet meg­menteni. A kongresszus szekcióülésein megvitatják többek között az or­vosok szerepét a nukleáris há­ború megelőzésében, szót kapnak a hirosimai és a nagaszaki atom- itámadás túlélői, s elemzések hangzanak el egy esetleges nuk­leáris háború járványos követ­kezményeiről, a világűr békés célokra váló ifelhasználásának lehetőségiéiről. A nemzetközi tanácskozást több más program egészíti ki: tanácskoznak a világ egészség- ügyi dolgozói szakszervezeteinek képviselői, valamint kollokviu­mot tartanak a nemzetközi or­vosi folyóiratok szerkesztői. Új­donság lesz, hogy a résztvevők gyermekei nemzetközi faluban ipihenlhettniek/ Budapesten; „Mentsd meg az életet a Földön" címmel nemzetközi képzőművészeti ki­állítás nyílik június 28-án a vi­lág több mint száz elismert mű­vészének munkáiból, s nemzet- fközi 11 gyermeknajiK-kiiáüitást in rendeznek, 8 A' kongresszus" ptógramját nemzetközi sajtótájékoztató zár­ja július 1-én, amelyen ismerte­tik a tanácskozáson elfogadott dokumentumokat. Magyar—NSZK külügyminiszteri tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) tárgyalások. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügy­minisztere és Hans-Dietrich Genscher megvitatta a kétoldalú kapcsolatok alakulását, s véle­ményt cserélt a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen jelen volt Horváth István, hazánk bonni és Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Az NSZK külügyminiszteré­nek programja a délutáni órák­ban hajókirándulással folytató­dott: Hans-Dietrich Genscher a fedélzetről gyönyörködött a ma­gyar főváros és környéke látvá­nyosságaiban. Este Várkonyi Péter díszvacso­rát adott vendége tiszteletére a Külügyminisztérium vendéghá­zában. (MTI) Diplomaújító rendezvény (Folytatás az 1. oldalról.) lyen a kecskeméti is. Elismerés illeti az óvónőképző intézetet — a honi óvodapedagógiai szakem­berek rangos gyülekezőhelyét ‘—, hogy immár másfél évtizede ilyen színvonalas továbbképzési al­kalmat ad a szakmabelieknek. Ennek jelentősége még nagyobb,' ha mindezt a pedagógustovább­képzés általános gondjainak tük­rében vizsgáljuk. Aki .négy-öt évig rendszeresen részt vesz a nyári kurzuson, szinte teljesen megújíthatja tudását, mintegy új diplomát érezhet a zsebében. A rangos előadók közül tegnap _ a megnyitó után elsőként Lénárd Ferenc, a pszichológiai tudomá­nyok doktora beszélt a képesség- fejlesztő aktivitásról, mint a sze­mélyiségfejlesztés fontos felté­teléről. H. K. E. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1985. június 25—27-én 4 Pénznem Vételi Elad*«* árfolyam 100 ettysézra, forintban Angol font 6332.00 6723,66 Ausztrál dollár 3276,60 3479.26 Belga frank 70.65 84.57 Dán korona 446.65 474.49 Finn márka 773.54 821.38 Francia frank 526.50 530.06 Görög drachma a) 36.40 38.66 Hollandi forint 1423.74 1511.80 Japán yen (1000) 198,33 210.39 Jugoszláv dinár b) 16.10 19.22 Kanadai dollár 3612.76 3636.26 Kuvaiti dinár 16206.27 17271,37 Norvég korona 359.04 . 593.62 NSZK márka 1604.0$ 1703.27 Olasz líra - (1000) 25.13 26.69 Osztrák schilling 228.29 242.41 Portugál escudo 26.28 30.02 •lO Spanyol peseta Svájci frank 26.03 1919.35 2038.29 Svéd korona 357.27 591.78 USA dollár 4933.26 5238,40 a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 500-aB b) vásárolható legmagasabb ban k jegyei miét: 100-as

Next

/
Thumbnails
Contents