Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-24 / 146. szám
1985. június 24. © PETŐFI NÉPE © A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSÉN HANGZOTT EL Javítani kell a fiatalok lakáshelyzetén Amikor az MSZMP Központi Bizottsága 1984. október 9-i ifjúságpolitikai állásfoglalásának végrehajtásával kapcsolatos Bács-Kiskun megyei feladatokat határozunk meg, nem szabad figyelmen kívül hagyni az ifjúság jelenlegi helyzetét, és azokat a reális lehetőségeket, amelyek rendelkezésünkre állnak. Ahhoz, hogy az ifjúságpolitikai határozatot végre tudjuk hajtani, nemcsak jó határozatokra van szükség, hanem a rendelkezésre álló anyagi eszközök koncentrálására is. Sokat tehetnek a vállalatok, intézmények, egyszóval a munkahelyek, a fiatalok helyzetének javításáért. A munkahelyi légkör'meghatározóan hat a fiatal pályakezdőkre. Ott, ahol megértéssel és segítő szándékkal fogadják a fiatalt, hamarab be tud illeszkedni a közösségbe, de ahol ennek az ellenkezőjét tapasztalja már gondot és problémát okoz, esetleg csalódást is. Nálunk a Kecskeméti Konzervgyárban bevezették azt a gyakorlatot, hogy a fiatal pályakezdők kétévenként találkoznak a vállalat vezetőivel, s ott elmondják, milyen tapasztalatot szereztek, és mik a gondjaik. Kidolgozták, hogy a lakással nem rendelkező fiataloknak albérleti hozzájárulást fizet a vállalat. A fiatalokat érintő legfontosabb probléma a lakáshoz jutás. Mióta megszűnt a munkáslakás-ak- ció. a vállalatok is csak azokat a fiatalokat tudják segíteni, akik viszonylag nagyobb összegű pénzzel, 2—300 ezer forinttal rendelkeznek, és "be tudnak egy OTP-s vagy magánerős építkezésbe lépni. A kezdő tőkével nem rendelkező fiataloknak hiába ad a vállalat segítséget, nem tud vele mit kezdeni a jelenlegi lakásárak melletti Sajnos ezeknek a fiataloknak a száma a nagyobb. Számukra a megoldás egyedüli útja a lépcsőzetes lakáshoz jutás lenne. Ezért indokolt több* KISZ-garzonlakást építeni, mert akinek nincs lakása, kezdetben megelégedne az egyszobás otthonnal is. Véleményem szerint a minőségi igények mellett, vagy azok rovására is, ki kellene elégíteni az alapvető igényeket. Hogy tovább soroljam érveimet a KlSZ-garzon- házak'fontossága mellett, a jövőben is szükség lesz rájuk, mert a VII. ötéves terv végére a demográfiai hullám első szakaszában is sok lakásigénylő jelentkezik majd. Mivel a tanácsoknak és a vállalatoknak is kevés a pénze, így szükséges lenne a pénzeszközök koncentrálására. Meg kellene vizsgálni, hogy van-e lehetőség esetleg közös ifjúsági alap létrehozására, a tanácsok és a vállalatok összefogásával. Csikasz Jánosné, a párt megyei végrehajtó -bizottságának tagja, a Kecskeméti Konzervgyár művezetője © A kecskeméti nagybani piacon hétfőn és csütörtök délután jó a felhozatal. Rakonczay Zoltán, az OKTH elnökhelyettese ZÖLDSÉGGONDJAINK — 1985 Viták helyett közös érdekeltséget Nagybani piac működik Kecskeméten is, s ha a termelők értékesítési árait nézzük, alacsonyabbak, mint egy évvel ezelőtt; kivétel ez alól a paprika és a paradicsom. Elegendő a felhozatal, sok kereskedő — a környező városokból és Budapestről — szívesen jön a kecskeméti nagybanira. A fővárosi Bosnyák téri piac zsúfolt, 3—4 órát állnak a termelők áruikkal a kapu előtt, míg bejutnak, a Nagyvásártele- pen meg — sajnos — még nem indult el az élet, főként a sok alaptalan mendemonda miatt. .. A háziasszonyok szerint az idén a piacokon jó az ellátás, van minden, csak az árakkal van gondjuk. Mindenki meg akar gazdagodni — termelő és kereskedő, fuvaros és közvetítő — a zöldségen, gyümölcsön. A természeti értékek, az emberi környezet megóvása évről évre egyre sürgetőbb feladattá válik hazánkban is. Az elmúlt évtizedben — a környezetvédelmi törvény életbelépése óta — felgyorsultak a kutatások, gyarapodott a védett területéit száma, jogszabályok, intézkedések sora igyekezett lépést tartani a mind fenyegetőbbé váló veszélyekkel. A most formálódó hetedik ötéves tervet már az átfogó környezetvédelmi program figyelembevételével öntik végleges formába a szakemberek. Többek között a következő öt év tennivalóiról is beszélt a Kiskunsági Nemzeti Park jubileumi tanácskozásán Rakonczay Zoltán, az Prszágos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese. A vásárlók a termelőket szidják, mondván, azért magas a zöldség ára, mert drágán termelik. Ez ugyan féligazság, hiszen valóban sokba kerül a zöldségfélék előállítása, ám ezért nem csupán a termelők hibáztathatok. Ingadozó termelés A legutóbbi években többször is emelkedett a gépek, eszközök ára, drágább lett az energia, s mindezek tetemesen, megemelték a termelők kiadásait is. Az pedig érthető, hogy ők is szeretnének megélni, ezért kiadásaikat a bevételekkel igyekeznek ellensúlyozni. Erre van is lehetőségük, mert a zöldségfélék szabadárasak, tehát a kereslet-kínálat egyensúlyától függ az áruk. A lehetőség azonban csak elvi — legalábbis ami a megélhetést illeti — mert a termelők is panaszkodnak. Szerintük alacsony a zöldségfélék felvásárlási ára, s nem mindenkor térülnek meg a béfektetések. Számos zöldségféle termelése veszteséges a mezőgazdasági nagyüzemeknek, ezért lemondtak róluk. Jól mutatja ezt, hogy, .a zöldségfélék területe a 120 eres hektárréi 60-ezerre'csökkent a nagyüzemekben. S ezért nem a gazdaságok hibáztathatok, mert tőlük a jövedelmező termelést várja a tagság és a népgazdaság egyaránt, így a veszteséges termékektől igyekeznek szabadulni. Egyre inkább kiszorul tehát a nagyüzemekből a zöldségtermelés, s ma már a termékeknek több mint felét a háztáji és a kisegítő gazdaságok állítják elő. De a kistermelők még érzékenyebbek a jövedelmezőség ingadozására. A költségek emelkedése, valamint az értékesítés bizonytalansága a kistermelőket is mind nehezebb helyzetbe hozza. Már az idei tavaszon is sokfelé lehetett látni fóliával bontatlan sátortartó vasakat. A termelés ingadozása, netán tartós csökkenése pedig nyilvánvalóan az árak emelkedéséhez vezet. A vásárlók jogos panasza csak növekvő mennyiségű áruval orvosolható, ami pedig a tartós termelői érdekeltséget tételezi föl. Minden más megoldás csak ezután következhet, hiszen áru nélkül a mégoly szervezett kereskedelem sem lenne képes az árakat alacsonyan tartani. Akadozó kereskedelem A bajokat csak tetézi, hogy jelenleg a kereskedelem is akadozik. Számos szakember egybehangzó véleménye, hogy elsősorban a nagykereskedelem drágán dolgozik, ezért szembekerül a termelővel és fogyasztóval egyaránt. Ráadásul igyekeznek egymásra haragítani őket, mert, saját érdekükben, mindkét félnél a másikra hivatkoznak, amikor a jogos panaszokat hallgatják a kereskedők. A nagykereskedelem fokozatosan kiszorult a zöldségpiacról, jelenleg a forgalomból csak 30 százalékban részesedik. Ez mindenkinek kedvezőtlen, hiszen a szétaprózott termelés éppen a szervezett felvásárlással és kereskedelemmel jelenthetne biztonságos ellátást, a fogyasztók pedig akkor juthatnának olcsóbb árukhoz, ha a nagykereskedelem konkurrenciát jelentene á kisebb társaknak. Most a nagykereskedelem egyik feladatára sem igazán alkalmas. A felvásárlási szervezeteket fokozatosan leépítették, s információk hiányában jóformán mindenki azt termel, amit gondol. így aztán csöppet sem lehet csodálkozni a termelés ingadozásán. Nem versenyképesek a kiskereskedelemmel sem a friss fogyasztású zöldségfélék forgalmazásában: bárki tapasztalhatja, menynyivel gusztusosabb, frissebb árut kínálnak a kiskereskedők. A kereskedelmi munka javítása helyett mostanában úgy tűnik, egymással vannak elfoglalva a nagy- kereskedők. Ám az egymásra mutogatás mindeddig nem járt eredménnyel. Hiszen a vita önmagában semmit nem old meg, a nehéz helyzeten is csak akkor enyhítene, ha a nézeteltérés tanulságait megfogalmazzák, s azok ismeretében döntenék a további lépésekről. , Egyezségre várva Sokak szerint most nem nehéz a tanulságok összegezése. Közismert a termelők és a fogyasztók panasza, nem titok a nagykereskedelmi vállalatok egy részének elégtelen munkája (néhányuk megszüntetése ékes példája ennek), és ismertek a célok is. Az sem kétséges, hogy szükség van a nagykereskedelemre, hiszen pótolhatatlan, ezt senki nem tudja tőlük átvállalni. Kereskedelmi elgondolásaikon kellene változtatniuk, konkurrenciát teremtve a kiskereskedőknek. Persze mindezt nem adminisztratív, hanem piaci módszerekkel kell elérni, hogy a hatás tartós maradhasson. A termelőkkel közös érdekeltségen alapuló tisztességes kereskedelem révén lehet a fogyasztókhoz igazodni. V. F. J. MEDOSZ-NAP KUNFEHERTÓN © A körhinta sem hiányzott. — Melyek az elkészült terv- koncepció legfőbb célkitűzései? — Az előzetes elképzelés biztató számokat tartalmaz. A népgazdaság várhatóan jóval többet fordít környezetvédelemre, mint eddig bármikor. Az anyagi lehetőségek persze így sem korlátlanok, ezért rangsoroltuk a tennivalókat. Valószínű, hogy jelentősen mérsékelni tudjuk a kéményeken a levegőbe jutó szilárd szennyezőanyagok mennyiségét. Nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy ezzel együtt a széndioxidkibocsátás is 15—20 százalékkal csökkenjen. Legalább a jelenlegi szinten szeretnénk tartani a következő öt évben a vezetékes víz és a szennyvízkibocsátás közötti ollót, visszafogni az altalajvizek további romlását. Lényeges javulást várunk a földvédelem területén. Célunk, hogy egyre több termőföld kerüljön visz- sza a mezőgazdasági művelésbe. A legnagyobb előrelépés — ha nem is teljes frontáttörés — a hulladékok kezelésében, feldolgozásában várható. Hamarosan megkezdődik az első átmeneti tárolók és égetőművek építése a veszélyes hulladékok semlegesítésére. — A természet és a környezet védelme nem képzelhető el széles társadalmi összefogás, a közvélemény támogatása nélkül. Történt-e előrelépés e területen az utóbbi években? — A változás sajnos lassúbb, mint szeretnénk. Ahogy egyre kijjebb megyünk a művi környezetből a természetbe,*a városból az erdő felé, úgy gyengül az állampolgári fegyelem. Természetesen vannak biztató jelek is. Sorra szerveződnek a természet- barát körök, városvédő egyesüle-, tek. A Magyar Természetbarátok Szövetségének elnökeként látom, milyen intenzíven foglalkozik az emberek egy bővülő csoportja természeti értékeink megvédésével. De a társadalmat nem oszthatjuk úgy két részre, hogy az egyik — nagyobbik — fele szemetel, a másik — a .kisebbik — pedig azzal van elfoglalva, hogy összeszedi, amit a" többiek szétszórtak. Ez a megoszlás hosszú ideig nem tartható fenn. — Kecskeméti előadásán említette, hogy külföldön gyakran jobban elismerik, méltányolják eredményeinket, mint itthon. Mire figyelnek fel leginkább a külföldiek? — Elsősorban a természetvédelemben értünk el figyelemreméltó eredményeket. A magyarországi madárvédelém szinte egyedülálló, és ritkaságnak számít az is, hogy minden barlangunk védett. Négy nemzeti parkunk van, és az elmúlt évtizedekben megsokszoroztuk védelem alá helyezett területeink nagyságát. Sikerült egyetemes emberi értékét — Európa egyetlen füves pusztáját — megmenteni alföldi nemzeti parkjainkban. Nyugat-európai vagy például latin-amerikai természetvédők gyakran hitetlen- kedve teszik fel a kérdést: hogyan tudtuk meggyőzni a törvényhozókat a természetvédelem fontosságáról? — Az országban másodikként alakult meg 1974-ben a Kiskunsági Nemzeti Park. Hogyartíc illeszkedett be működése első évtizedében a természetvédelmi hálózatba? — Jelentős helyzeti előnyt jelentett itt az indulásnál a helyi vezetők, társadalmi testületek hihetetlenül jó hozzáállása. Gyorsan összeállt a szakembergárda, kiépült az infrastruktúra, ügyesen rákapcsoltak a kutatásokra is, s ma már jó nemzetközi kapcsolataik épültek ki. Mindez társadalmi támogatás nélkül sokkal nehezebben, lassabban ment volna. — Melyek a természetvédelem soron következő feladatai Bács- Kiskun megyében? — A közeljövő nagy feladata: szeretnénk, ha az országban elsőként a Kiskunsági Nemzeti Parkban vezetnék be a saját kezelésű területeken a természetszerű gazdálkodást. S van még néhány ezer hektárnyi terület, melyet mielőbb védelem alá kellene helyezni. — S hogyan rangsorolná a környezetvédelmi tennivalókat? — A legidőszerűbb a veszélyes hulladékok kezelésének megoldása. Mivel a Duna—Tisza közén a talaj homokos, s könnyen átengedi a mélyebb rétegekbe is az elszennyeződött vizet, a hulladékok okozta veszély kétszeres. — Végül arra kérem, mondjon néhány szót azokról a feladatokról, melyek leginkább foglalkoztatják mint hivatásos környezet- védőt, az OKTH elnökhelyettesét? — Az egyik legnagyobb gondom, hogy á hivatásos természet- védők közé olyan lelkes,, fiatal szakembereket tudjunk felvenni, akik élethivatásuknak tekintik ezt a munkát. Sajnos, jelenleg elég nagy az elvándorlás. Jó lenne, ha minél többen éreznék otthonosan magukat szervezetünkben, s hosszú ideig itt is maradnának, Mint a természetvédelem L ügye mellett elkötelezett ember, szeretném, ha mielőbb megvalósulna távlati célkitűzésünk : az ország . összes értékes területe — mintegy 600 ezer hektár — védelem alá kerülne. Legyen minden védett, ami arra érdemes. Mire használják később, mit csinálnak majd vele? Legyen módjuk ezt annak idején utódainknak eldönteni... Lovas Dániel © Nagy sikert aratott a kiskun- halasi Lyra Együttes. © Izgalmas jelenet a Hosszúhegyi Mező- gazdasági Kombinát és a tisza- alpári Tiszatáj Termelő- szövetkezet labdarúgómérkőzésén. © Előkészület a főzéshez. • Hűvös időben is jólesik fagylalt. (Méhest Éva felvételei) VITelőkésziiletek Fontos szakaszához érkezett a XIII-ik moszkvai Világifjúsági Találkozó előkészítése: a nemzetközi előkészítő bizottság állandó bizottsága jóváhagyta a július 27—augusztus 3. között megrendezésre kerülő nagyszabású nemzetközi ifjúsági fórum „percnyi pontosságú” programját. Megkezdték már a fesztivál-sorsjegyek árusítását is. Az egy rubel értékű sorsjegyekből ötvenmillió darabot bocsátottak ki,, s az árusításból befolyt összeg felét a VIT alapjába utalják át. A másik 25 millió rubelt a nyereményekre fordítják: az augusztus 28- án, a szovjet fővárosban megrendezésre kerülő sorsoláson 33 ezer értékes árucikk — köztük kétszáz darab Személygépkocsi.— és több millió péjaznyjhr.e-: mény talál gazdára. A programok összehangolását, a 35 ezer szovjet és külföldi vendég tájékoztatását számítógép segítségével oldják meg. A „Ju- noszty” szállodában, az előkészítő stáb főhadiszállásán már működik a stílszerűen Fesztiválnak »elkeresztelt számítógéprendszer. Segítségével szerkesztették meg a nyitó- és záróünnepély programját. VENDÉGÜNK VOLT
