Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-24 / 146. szám

* O PETŐFI NÉPE * 1985. június 21 KAPITALIZMUS - SPANYOLFAL NÉLKÜL I. Korszakváltás Az állami monopolkapitalizmus új fejlödé­■ si szakaszába jutott a hetvenes években. A közgazdászok az egyes fejlődési periódusok el­flH határolásakor a mélyreható változások elem- Bh zéséből indulnak ki, konkrétan abból, hogy ■ az elmúlt másfél évtizedben lényegbevágóan | trendeződtek a „centrum", vezető tőkés or­szágok, és a „periféria”, vagyis a fejlődésben H[ elmaradottabb országok csoportjai közötti gazdasági erőviszonyok. Űj, az eddiginél is alapvetőbb változások történtek a műszaki és tudományos forradalomban, végül lénye- §jj gesen módosultak a gazdaságok növekedési feltételei, mind a vezető tőkés országokban, mind a fejlődő világban. Változott ennek kö­vetkeztében e két régdó együttműködésének jellege is. Nyugat-Európa gondjai „Világgazdasági korszakváltás” jellemzik a szakemberek tömören azt a fejlődési pályát, amelynek eseményei a kétszeri, az 1973-as és az 1979-es olajárrobbanás dátumához kap- m csolódnak. Az olaj- és az energiaárak három- h szoros, majd ötszörös emelkedése alapvetően átformálta a korábban tartósnak vélt arányo- B kát a mezőgazdasági termények, nyersanya- H! gok, illetve feldolgozott termékek árai között, átrendezte a fejlett és a fejlődő világ, ezen belül egyes országcsoportok fejlődési rangso­rát. A legkirívóbb változása talán ennek a pe­riódusnak mégis inkább az, hogy eltűnt a „válságmentes növekedés” illúziója, amelyet korábban széles körben 'hirdettek. 1974—75- ben, illetve a nyolvanas évek elején hosszan tartó, gazdasági visszaeséssel kísért válság rázta meg a legfejlettebb országokat is. A vezető tőkés országok a súlyos megráz­kódtatások — a kétszámjegyű infláció, és a fii milliós munkanélküliség — ellenére képes­nek bizonyultak a kilábalásra. Megteremtet­ték az ismételt fellendülés feltételeit, „moz-. gósították a tőkés termelési rendszer hatal- K más tartalékait". Az újabb növekedési pályára eltérő sebes­séggel álltak rá a tőkés világ államai, egyes térségei. Az elmúlt válságszakaszban bebi­zonyosodott, hogy a nyugat-európai orszá­goknak — legfontosabb tőkés kereskedelmi partnereinknek — megújhodási és válságtű­rő képessége gyengébb a tőkés világ más or- szágainál. Várhatóan a válságból való kilá­balás folyamata is lassúbb, terhesebb lesz náluk, mint más régiókban. A nyolcvanas évek elejének gazdasági tényadatai máris azt jelzik, hogy kontinensünk nehezebben bir­kózik meg a tőke internacionalizálása és a nemzeti érdekek érvényre juttatása közt fe­szülő ellentétekkel. Példa erre a közös piaci integrálódási folyamat, amely elé meg-meg- B újuló akadályokat gördítenek a nemzeti tő­ke, mezőgazdasági vagy munkaerőpiac fenntartásához fűződő érdekek. — tőkés módra A csendes-óceáni térség előretörése A válságszakaszból ezzel szemben erőtel­jesebben került ki a csendes-óceáni térség, amely átöleli a délkelet-ázsiai országokat, az Egyesült Államok és Kanada nyugati terüle­teit, egyes latin-amerikai országokat is. A ré. gió „újonnan iparosodott” országai nemcsak a viszonylag alacsonyabb bérszínvonalnak, hanem a tudományos és műszaki eredmények befogadására fogékony szakembergárdának, a széles és bővülő fogyasztói piacnak, az infra­strukturális hálózat viszonylag kiépült vol­tának is köszönheti kedvezőbb helyzetét. A csendes-óceáni térség dinamikusabb fejlődés elé nézhet évszázadunk hátralévő részében is, mélyreható ipari fejlődésen mehet keresz­tül a jövőben. A vezető ipari országok időben felismerték, hogy az általános tőkés fejlődés­nek ez az óriási térség a maga szélesedő pia­caival fontos kiegészítője, sőt támasza lehet. Hozzájárulnak ugyanis a „centrum” orszá­gaiban a gazdasági alkalmazkodáshoz. A tő­kés világ legfejlettebb országai a recesszió által leginkább sújtott iparágak — a hajó-, az acél-, a textil- és egyes gépipari ágazatok — technológiájának átadásával megteremtik a csúcstechnológia — a számítástechnika, a mikrobiológia — gyorsabb térnyerésének fel­tételét. A fejlődők függősége E csúcstechnológiák fejlesztéséhez pótlóla­gos erőforrások (tőke, munkaerő) állnak ily módon rendelkezésre. Az újtípusú munka- megosztás révén viszont a fejlődő világ egy jelentékeny csoportja integrálódik egyre erő­teljesebben a tőkés rendszerbe. Igaz, közü­lük csak néhány ország válik képessé a gaz­dasági közelítésre, a fejlődő világ országai­nak viszonylagos helyzete általában rosszab­bodik. A mai kapitalizmus elméleti kérdé­seivel foglalkozó kaposvári tanácskozáson a felszólalók azért tartották fontosnak hangsú­lyozni az „egyenlőtlen fejlődésnek” ‘ezt a vonását, hogy érzékeltessék; a kapitalizmus nemcsak a „középosztály” mind szélesebb rétegeire kiterjedő anyagi biztonságát terem­ti meg, egyes országok rendkívüli gazdagságát hozza létre, hanem fönntartja, sőt elmélyíti milliók elszegényedését, és teszi kilátástalan­ná a fejlődő világ legtöbb országának gazda­sági jövőjét. A harmadik világ országait jelenleg 700, — becslések szerint az évtized végére 900 — mil­liárd dollár adósság visszafizetésének terhe sújtja. Az eladósodott országok ezzel tartó­san függővé válnak a „centrum országokkal” kialakított kapcsolatoktól. A legfejlettebb tő­kés országok tőke és hitelezési hajlandósá­gától, áruátvételi képességétől, vagy segélye­zési hajlandóságától függ a sorsuk. :ttii9S9v Marton János Követk^zjkr,. neitrrosß 2. A jóléti állam bukása. S zabadverseny bent, foko­zatosan csökkenő verseny- képesség kint. Ilyen voll a magyarországi nyúltenyésztés és -vágás helyzete 1983-lg. Az országban üzemelő nyúlvágóhi- dak rendszertelenül, egymással versengve vásárolták fel az álla­tot. A sokszor erőn felüli árak kifizetése némileg ösztönzően ha­tott _ (inkább mennyiségi mint minőségi téren) a tenyésztésre, de nemzetközi vonatkozásban ez a magyar nyúl megdrágulását je­lentette. 1983. január 1-én az országban található három nyúlvágóhíd — köztük a vaskút! Bácska Terme­lőszövetkezeté is — gazdasági társulást alakított. Megszűnt a versengés. Ma már meghatáro­zott területről, azonos minőségi követelmények alapján, egységes áron vásárolják fel a nyulakat. A szolgáltató és tanácsadó rendszer is azonos elvekre épül. EGYEZTETETT ÉRDEKEK FELVÁSÁRLÁS ÉS EXPORT Érdemes nyúl után nyúlni — Milyen eredményeket hozott az eltelt két év? — erről kérdez­tem Kormány Jánost, a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet bajai nyúlvágóhídjának termeltetési osztályvezetőjét. > — A gazdasági társulás megala­kulása után a felvásárlási árakat közvetlenül a piaci ármozgások­hoz igazítottuk. A nyúlpiac vál­tozékony, voll rá példa, hogy egy év alatt tizenhat-;zor módosultak az árak, 1984-től vezettük be az úgynevezett garantált árat. En­nek lényege, hogy a kistermelő ne érzékelje közvetlenül a piaci in- gásokat, hanem egy állandó,' ál­tala ismert feltételrendszerben tevékenykedhessen. Tudjon szá­molni, tervezni. Ilyen biztonságos termeltetés melléit, különféle ösz­tönzők segítségével „adjuk át” a tenyésztőknek a külföldi vevő igényeit. — Milyen ösztönzők ezek? — Korábban minden nyulat azonos, áron vettünk át. 1983-tól már első (2,4—3,iv kilogramm) és másod (3,5 kilogrammtól fölfelé) osztályba soroljuk az állatokat. Tavaly vezettük be a színkate­góriákat. A fehér nyulat felárral vesszük át. Ezzel az intézkedé­sünkkel a bőrpiac igényeihez próbáltunk közeledni. Az is fon­tos szempont, hogy a fehér színű nyúl intenzív, jó hústermelő faj­ta. — Hogyan segítik a tenyésztő­ket? . — Két éve, mikor megszűnt a versengés a vágónyúlért, leestek a fel vásárlási, árak, visszaesett a tenyésztési kedv, csökkent a mennyiség. Ezt a folyamatot, úgy érzem, sikerült megállítanunk. Célunk, hogy visszafordítsuk. Eri­nek érdekében kedvezményes és ingyenes ketrec, valamint te- nyésznyúl-kihelyezéssel próbál­juk megkönnyíteni a nyúlás gaz­dák dolgát. Szaktanácsadóink rendszeres előadásokon teszik közzé a legújabb tenyésztési mód­szereket, eredményeket. Az ér­deklődőknek a helyszínen is ad­nak iránymutatást. — öt megye teljes egészében, három részben az önök termelte­tési területe. Nehéz összehangol­ni a felvásárlást? — A jó együttműködés mellett érdekeltté tesszük forgalmazó partnereinket. A pontos mennyi­ségi jelentést honoráljuk. Fontos ez, mert ezeknek a jelentéseknek az alapján rendeljük a külföldi ■kamiont (aminek a kihasználtsá­ga mindig előtérben lévő szem­pont) és tervezzük meg a felvá­sárlási útvonalat. Ösztönözzük a ■kistermelőket, hogy az áfészek- kel kössenek. termékértékesítési ■szerződést. Ez szinte a tervezést könnyíti. A nyúlhús nagy részét olasz vevőknek adják el, de szállíta­nak Svájcba, az NSZK-ba és'Bel­giumba is. A gereznát főleg fran­cia szőrmefeldolgozó üzemek ve­szik meg. A nyúltenyésztés tehát valutaihozó tevékenység. Előse­gítése fontos feladat, állami tár mogatást is élvez. A vaskúti Bácska Termelőszövetkezet ba­jai nyúlvágóhídjának szakem­berei a gazdaságos kivitel bőví­tésén fáradoznak. L, Szabó László SAJTOPOSTA Vigyázat, ... a faliszekrény. Mármint az, ame­lyik a modern lakás konyhájában ta­lálható, a mosogató fölött, a szabvány­nak megfelelően két szegre akasztva. Az önsúlya is számottevő, hát még akkor mennyit nyom, ha a polcai tel­ve vannak poharakkal, bögrékkel, tá­nyérokkal stb. Ilyesféléket szokás benne tárolni. Vagy mégsem? A kecskeméti Spitzer Tiborné is annak rendje-módja szerint pakolta tele szekrényét mindenféle konyhai eszközzel, azután váratlanul lezuhant az egész, és darabokra hullott. Nyolc- kilenc ezer- forintnyi kára lett (rá­adásul egykönnyen be sem tudja szé* rezni a tönkrement értékes, ritka dísz­tárgyakat). ö pedig karját törte. Ez utóbbit, csak azért minősíti szeren­csés következménynek, mert tisztában van vele, mi történt volna, ha a kis­gyermekei is körülötte vannak. Tudomásunk szerint az utóbbi idő­ben több család járt pórul hason­lóan. Egyiküknek sem térítettek azon­ban kárt. Óhatatlan a kérdés: miért fordul­hatnak elő ilyes esetek? A kivitele­zők úgy vélik, a falba jól rögzített szegek biztosan tartják a szekrénye­lezuhanhat... két. Ha így igaz, éppen a sajnálatom esetek alapján merül fel az újabb kér­dés: azt a bizonyos „Jó rögzítést” fi­gyelmesen ellenőrzik-e a lakások mű­szaki átadásakor—átvételekor? Osztjuk a panaszosok álláspontját arról, hogy a szóban forgó konyhai bútorok balesetveszély forrásai. S kárt is okozhatnak, melyet — szerin­tünk — a garanciális határidőn belül, majd a szavatossági igény alapján meg kellene téríteniük az építőknek. Mint mindig, ezúttal is a megelőzés volna a legfontosabb teendő. Hogy mit kellene csinálni ennek érdekében? Semmi egyebet, csak még legalább két helyen a falhoz erősíteni a szek­rényt. Az efféle, a biztonságos hasz­nálatot szolgáló plusz munkához bi­zonyára lenne Ideje és anyaga mindegyik építőipari vállalatnak. A kár enyhítéséből talán kivehetné részét a biztosító Is, az ügyféllel kö­tött lakás-. Illetve háztartási ■biztosí­tási szerződés alapján. A kölcsönvevő mindent kibír? ÜZENJÜK Budaii Sándornénak, Soltra: Az úgynevezett végintézkedésnek gyakori módja az öröklési szer­ződés, melynek során az egyik fél a halála esetére a másik fél tulajdonába adja vagyonát. Ha­tósági jóváhagyás szükséges az ilyen szerződés érvényességéhez, mely nem zárja ki az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóinak — gyermekeinek, unokáinak, déd­unokáinak, házastársának . stb. — jogosultságát a köteles részre, vagyis a törvényes örökség felé­re. Kivétel ez alól, ha az örökha­gyó megfelelő indok alapján ki­tagadja hozzátartozóját (hozzá­tartozóit) anyagi javainak örök­léséből. Ha e témakörről részle­tesebben akar informálódni, for­duljon bizalommal illetékes szak­emberhez, közjegyzőhöz. Harkai Istvánnénak, Kiskun­halasra: Második leveléből vilá­gosan kiderül, hogy ön jóval mun­kaviszonyának (biztosításban töltött idejének) megszűnése után és nem betegségi állománya ide­jén szült, következésképpen sem terhességi-gyermekágyi, sem gyermekgondozási segélyre nem tarthat igényt. S bár még nincs egyéves a gyermeke, de utána — az említett okok miatt — gyedet sem kaphat. Ha emiatt nehéz anyagi helyzetben van, kérjen a helyi tanácstól szociális segélyt. Kivételes méltányosság alapján azonban megállapíthat az ön részére gyes-t a megyei tár­sadalombiztosítási igazgatóság. Lajter Pálnak, Rémre: Rejtély, miért nem szabályosan, vagyis az utolsó munkában töltött na­pon adta át önnek a munkaköny­vét a volt munkaadója. S az is érthetetlen, hogy e sajátos hely­Saját bosszúságait panaszolja a kecskeméti Pap Sándor, azon­ban a hallottakból arra követ­keztetünk, amiről szól, közügy a javából. Ezért hozzuk nyilvános­ságra, meg annak reményében, hátha tesznek valamit az ilyes­féle esetek megelőzése érdeké­ben. Íme a részletek: — Kiskertem műveléséhez gya­korta igénybe veszem a különbö­ző praktikus gépeket, mégpedig a helyi kölcsönzőboltból. Azon a keddi délutánon rotá­ciós kapát kölcsönöztem, mely a helyszínen beindítva semmiféle rendellenességet nem mutatott. Ám odahaza, a megművelendő földön rögtön megmakacsolta magát, hörgött, durrogott a mo­tor, majd véglegesen leállt. Még aznap visszacipeltem, s mert a már elkönyvelt kölcsönzési díjat nem kaphattam vissza, a boltos ajánlatára magammal vittem a a másik kapát. Kissé peches lehettem, mert 20 négyzetméternyi kapálás után ez a masina is csütörtököt mon­dott. A következő reggel már nyi­táskor a kölcsönzőben voltam ve­le, de üzemképtelensége miatt nem vették át tőlem, mondván, javíttassam meg. Bár a szerző­dés alapján csak szakszerűtlen kezelés vagy rongálás esetén kö­telessége az ügyfélnek a gép hi­báját ejháríttatni, s esetemben efféle fel sem merült, vállalkoz­tam a dologra. A kapott címen megtaláltam a mestert, aki délutánra ígérte a munka elvégzését. Csak annak árán tudtam nála megjelenni eb­ben az időpontban, hogy szabad­ságot vettem ki arra a napra. A szakember szerencsére tartotta szavát, s átadta a megjavított gé­pet, miután kiegyenlítettem a 35Ö forintos számlát. Azt nem, térí­tette meg a bolt, amelyről meg­tudtam, nyereségérdekeltségi rendszerben működik. Úton hazafelé azon meditál­tam: a kölcsönzőben nem lehet gond a nyereség előteremtésével, hiszen például én 260 forintot fi­zettem a bérletárt, valamint mű­ködő — a' már említett összegért megjavított — gépet hagytam ott. Ennyi pénz ellenében egy ma­gánszemély. háromszor is fel­szántotta volna 150 négyszögöl­nyi birtokomat. Legközelebb okosabb leszek, meg takaréko­sabb a pénzemmel, az időmmel és az idegeimmel... A történtekkel kapcsolatosan természetesen megkerestük Nagy lmréné boltvézetőt, aki így vála­szolt: — A reklamációval a munka­társam foglalkozott, sajnos nem helyesen, hiszen a javítási össze­get ki kellett volna fizetnie az ügyfélnek, aki két alkalommal is olyan rotációs kapát kölcsönzött, melynek üzemképessége nem volt tökéletes. Pótlólag térítjük meg az ügyfél kiadását, s ezúton kérünk tőle elnézést., * * * Az intézkedésre azóta már sor került, s úgy gondoljuk, az eset egyik (szubjektív) tanulságát le­szűrték a boltosok. Nem feled­kezhetünk meg az érem másik oldaláról sem, nevezetesen, hogy az egység túlságosan szűkös alap­területen kölcsönöz legalább 900- féle eszközt. A raktár is kicsi. Ilyen körülmények között a ház­tartási gépek, a kiskertekben használatos eszközök, a híradás- technikai készülékek stb. kipró­bálása sem könnyű. Erre aztán ráadás, hogy az üzlet központja által irányított szervízhálózati tevékenység körül is baj lehet, mert egyrészt sokáig tart az oda eljuttatott gépek, készülékek ki­javítása, másrészt a helyrehozott eszközök is gyakorta meghibá­sodnak. Nem minden esetben a kölcsönzőszolgálatot igénylő ügy­fél mulasztása miatt. Az üzlet vezetőjétől megtud­tuk, hogy vállalatunk már négy éve befizette az új helyre (a Batthyány utcába) költözésük „árát”, de egyelőre semmi ^bizta­tó hír a közeli áttelépülésrol. Pe­dig addig nagyon nehéz garan­táld, hogy ne következzék be a fentihez hasonló eset... zetét miért nem méltányolta az új munkáltató, melynek lehetősé­ge volt rá: legfeljebb 15 napig munkakönyv nélkül alkalmazza önt. E rugalmasság hiánya kö­CIKKÜNK NYOMÁN Példás intézkedés vetkeztében — mint levelében írja — 11 napig nem volt mun­kaviszonya. Ezek után csak az­zal vigasztalhatja magát, hogy szolgálati idejének megszakítása semmiféle hátránnyal nem jár. Nagy Jánosnak, Kecskemétre: Igaza van, enyhén szólva bosz- szantó, hogy a legnagyobb for­galmat lebonyolító 1-es számú postahivatal nyilvános telefon­jai sokszór használhatatlanok, s csak a pénzt nyelik- A készülé­kek folyamatos működése érdé-. kében, a javítások gyorsabb el­végzésére, illetve a műszaki hi­bák megelőzésére felhívtuk a Szegedi Postaigazgatóság figyel­mét. „Segítsenek” jeligére, Izsákra: Levelével kapcsolatosan arról tá­jékoztatott bennünket az Orszá­gos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei Igazgatósága, hogy ugyan­azon személynek a lakásvásárlá­si kölcsöne felvételétől számított 5 éven belül csak rendkívül in­dokolt esetben adható újabb, ha­sonló rendeltetésű hitel. Ilyen eset lehet, ha valaki a pénzinté­zeti támogatással szerzett ottho­na helyett — mely a család gya­rapodása következtében szűkös­sé vált — másikat akar vásárol­ni, építeni. Az ismételt» kölcsön­folyósításnak persze az is feltéte­le, van-e az igénylőnek elegendő összegű keresete vagy jövedelem- forrása. fAmi pedig konkrét hely­zetét, elképzelését illeti, ismer­tesse azt az OTP helyi fiókjával, ahol nemcsak további tájékozta­tást kaphat, de érdemi ügyinté­zésben is része lehet. Az utóbbi időben többször foglalkoztunk e hasábokon a Kis­kunsági Nemzeti Park orgovány —kargalai területén előfordult visszásságokkal, vagyis azzal, hogy nem kielégítő az ottani köz­értékek védelme. A napokban ismét e témakör­ben küldött hozzánk levelet a térségben lakó Horváth Emiiné, aki ezúttal kedvező fejlemények­ről, példás intézkedésekről szá­mol (be; i Örömmel tapasztalom, hogy jó ideje rend honol errefelé, már nincs oktalan gyújtogatás, s a környezet egyéb módon való pusztítóival sem lehet találkozni. Egyébként szigorú rendelkezés lépett hatályba, miszerint ezen­túl tilos itt, borókamagot szedni, fenyőtobozt gyűjteni, fát kivág­ni, legeltetni, s kirándulással za­varni a madarak és a vadak nyu­galmát, az erdő csendjét. Az ez­zel kapcsolatos rendszeres ellen­őrzést az erdészek és a vad ásítok folyamatosan végzik. Korábban nemegyszer meg­történt, hogy Orgovány belterü­letének néhány lakója előszeretet­tel kiszállította háztartási hul­ladékát és mindenféle kacatját e füves-bokros részre, most azon­ban már a hivatásuk magasla­tán állnak a határszemlézők és elejét veszik az ilyesféle sza­bálytalanságoknak. Egyedi hibát is javít a DÉMÁSZ-ügyelet Május 13-1 Sajtóposta rova­tunkban írtunk arról, hogy Ham- ■ za Zoltán kunbajai olvasónknál a szombaton történt áramellátási zavart kérésre sem hárította el a szolgáltató ügyelete, hivatkoz­va egy belső szabályra, miszerint hétvégeken és ünnepnapokon nem foglalkozik lakossági pana­szokkal. Cikkünk nyomán vizsgálatot folytatott, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Válldlat bajai üzemigazgatósága, melynek ■ ve­zetői megállapításukról és intéz­kedésükről az alábbiakat közöl­ték szerkesztőségünkkel: A panaszosnál a hőtárolós kály­ha üzembe helyezésekor átépí­tettük a légvezetéki csatlakozót is, s ezzel kizártunk olyan hibá­kat, melyek javításához villany- szerelő szükséges. A helyszínen járva kiderült, ezúttal sem volt nagyobb baj, mert a már emlí­tett kismegszakító újbóli működ­tetésével helyreállt az áramellá- tás> Az esetet követően azonban fel­hívtuk kirendeltségeink figyel­mét arra, hogy az ügyeleti szol­gálatok bejelentésre, kérésre végezzék el a javítást az egyéni fogyasztóknál is, azzal a feltétel­lel, hogy a kiszállás és a munka költségét felszámolják részük­re. Szerkeszti: Velkel Árpid Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents