Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

1985. június 22. • PETŐFI NÉPE ® 3 [ VÁROSISMERETI VETÉLKEDŐ — MÁSFÉLEZERNYI RÉSZTVEVŐVEL Országjáró diákok Baján Azt hittem, hogy némi lele­ménnyel időt nyerhetek, s nem kell lekutyagolnom a Petőfi-szi- geten fölvert sátortáborig azért, hogy az országjáró diákok orszá­gos találkozójának néhány részt- ' vevőjével személyesen is talál­kozzam: megszólítottam . tehát egy sportcipős, anorákos, ODOT- fejpántos fiatalt, akihez hasonla­tos száz számra jött és ment pén­tekén délelőtt a bajai Béke téren. Ám ezúttal törököt fogtam, mert a szimpatikus fiatalember — aki­ről később kiderült, hogy az egyik fővárosi szakmunkásképző tanulója — megelőzött a kérde­zésben. — Nem tudja véletlenül, hogy ki volt a vízenjárók védőszertt- je? — szólt, s nyomban előhúzott egy vaskos kérdőívet, hogy az esetleges választ azonnal bevésse a megfelelő rubrikába. — Ha igaz, akkor Nepomuki Szent János — dadpgtam, s ami­kor megerősítést várva körülnéz­tem, látnom kellett, hogy minden főtérre tévedt bajai a sorstársam e pillanatban. Egy-egy kisebb cso­porttól körbevéve próbálnak vá­RÁDIQJEGYZET Filmfül Hangzatos, sokat sejtető tarta­lomjegyzéket közölt a rádióújság- a kedd esti Filmfül műsorhoz. Ám valójában csaik a beharangozó volt izgalmas, az egyórás „kép­telen rockfilmtörténet" már nem annyira. A tizenhét részesre ter­vezett Filmfül harmadik fejeze- zetében a hatvanas évekről kap­hattunk keresztmetszetet. Arról az időszakról, amikor a Magyar Nemzetben jampec-vita zajlott megalakult a Scampolo együttes, a rádióból Vico Toriani hangja szólt, Fernandel volt az isteni sztár, a mozikban pedig olasz, amerikai és angol filmeket is ve­títettek: például a nagysikerű Rocco és fivéreit. A Filmfül társalgással egybe­kötött műsor. Sebők János, a Vi­lág Ifjúsága olvasószerkesztője, Széky János, az ÉS kritikusa és Réz András filmesztéta elevení­tette fel a közelmúlt eseményeit, olykor csapongóan. Az eredeti hangfelvételek, beolvasott kri­laszt adni arra, hogy ki volt az a dúsgazdag selyemgyáros, aki a múlt Században parkot adomá­nyozott Bajának, s melyik az a helybeli vállalat amelyiknek az irodaháza lóistállóként szolgált egykoron? . Bizony, időbe tellett, amíg is­mét a kezdeményező szerepébe kerülhettem, s kideríthettem: a négynapos találkozó — amely­nek csütörtök esti megnyitóján részt vett Varga Sabján László, a KISZ KB titkára is —egyik fő rendézvénye, a városismereti ve­télkedő zajlik! éppen. — Mintegy kétszázötven csapat részvételével — informált vala­mivel később Kubovics Antal, a KISZ bajai bizottságának mun- kátársa, az egyik táborvezetőségi tag. Tekintve, hogy.£ csapatok öttagúak, könnyen kiszámíthat­tam: a tábor 1420 résztvevője közül szinte mindenki benevezett. — Lesz olyan rendezvény is — folytatta Kubovics Antal —, amelyre még ennél is több részt­vevőt várunk: szombaton dél­előtt, az olimpiai ötpróba keretén BE Utcarészletek,' Csengey Dénes . .. és mi most itt vagyunk című esz- széjének kifejező, sorai között dis- kuráltak a beszélgetés résztvevői, vagy inkább közbeszóltak. Olyat is mondtak, amit ki lehetett vol­na hagyni. Éppen ezért úgy tűnt, hogy. ez a műsor többre vállalko­zik a rockfilmek történetének feldolgozásánál. Egy kor hangu­latát' vázolják fel körültekihtően, sok apró mozzanatot- figyelem­be véve. Ez nem baj, sőt okos kezdeményezés. Csak épp a hall­gatónak az az érzése: sokat mar­kolt a szerkesztő, Barát József, s nem vált gördülékennyé, izgal­massá a Jampec fia huligán, uno­kája hippi alcímet viselő össze­állítás. A hazai könnyűzenét is meg­hódította, befolyásolta a külföl­di divat. Olasz, német mintákat követtek a zenészek. A San Re- mo*i fesztivál nótáihoz hasonlí­tottak a magyar dalok, „a szocia­lista emberhez méltó szerzemé­nyek". S egyszer csak népszerű­vé vált a dzsessz. Loúis Amstrong lépett fel Budapesten 1965-ben, fergetegesen játszott a Benkó Di­xieland Band, s a Stúdió 11-et, a belül indítjuk a Dunán azt a ví­zitúrát, amelyre az egész Dunán­túlról érkeznek még csapatok. Tekintélyt parancsoló számok ezek, ám igazán csak akkor kezd­tem ámulni, amikor megtudtam: eddig a legkisebb zökkenő nélkül alakultak az események. Reme­kül működik a gondosan kiépí­tett hírlánc, a tábori rádió min­denről percek alatt informálja a csapatokat, s a szervezettségre mi sem jellemzőbb, minthogy az egyébként több kilométernyi tá­volságra fekvő kismotorgyári ét­teremben alig egy órányi idő alatt megebédelt a 33 autóbusszal odaszállított másfélezernyi fia­tal. Nem aggódnak a szervezők a szabadtérre tervezett szórakoz­tató műsorok miatt sem. Ha csö­pögni kezd az eső, pillanatok alatt beköltöztetik a rendezvényt Valamelyik közeli épületbe. 1 Hasonló körültekintéssel szer­vezték meg a vasárnapi progra­mot is, amikor a. résztvevők át­utaznak Kunfehértórá, az együtt-, létet záró tájékozódási futóver­seny. színhelyére. Káposztás János Tatabányai zenekart istenítették a rajongók. Ki volt az első „magyar Elvis"? Komár László esztergályos, aKi angol nyelven énekelt. S most, 1985-ben ismét rock and rollok- kal arat babérokat. (Vissza a kez­dethez?) Ennek persze nem sok kö­ze volt a zenés filmekhez. A ró- ■ zsaszín karriertörténeteket ak­koriban felváltotta a vadság, az ifjúsági közösségben helyüket nem találók léitek a filmek sze­replői. Például néhány Elvis- produkcióbán, amire a Mi tör­tént Elvis? című könyvében így emlékezik a szerző: „jó üzlet volt. de nem nagy az anyag, amelyből az Oscar-díjas filmeket készí­tik." A nálunk bemutatott első rockfilm az angol Slágerrevu volt, amely 1965-ben készült, s hozzánk 1966 júliusában jutott el. Erről hosszasan vitáztak a műsor meghívottai. A hatvanas években induló klubmozgalom­ról is szóltak. A következő rész talán színe­sebb lesz, ha a jól ismert témák újbóli feldolgozásánál az újsze­rűség kap nagyobb hangsúlyt. Borzák Tibor Az új tanácsnak maradt munka CSÓLYOSPÁLO ás. wjp Nem hiába integetett hét­főn délután egy fiatalem­ber Kiskunmajsa határában. Üticélunk is megegyezett, így velem autózott tovább Csólyospálosra. Amikor köz­sége legjellemzőbb értékeiről kérdeztem, rögtön rávágta: több mint száz házban gázzal fű- tenek tavaly óta, és újabbak bekapcsolására is készülnek. Bár a legény alig volt tizenhét éves, tudott arról, hogy az­nap tartja alakuló ülését a frissen megválasztott huszonhá­rom tagú, tanácstestület. Majd elmagyarázta, hogy hol talá­lom meg az üléstermet: a tanács és a Kunsági Mezőgazda- sági Szakszövetkezet közös üzemeltetésű művelődési ottho­nában. IS Odabent már együtt voltak a tisztségbe került és a póttanács­tagok. Legtöbben régi munkatárs­ként köszöntötték egymást, míg néhányan inkább kíváncsian vár­ták, mi is fog történni köziogi tisztük első munkanapján. K<J|Rik Horpáczi Ferencné matematika- fizika szakos általános iskolai ta­nár. felsőtagozatos osztályfőnök A hármas számú belterületi körzetet képviselem, ahol sűrűb­bek a gondok, hiszen arrafelé laknak a legtöbben. Szinte min­denkit ismerek a faluban, hiszen magam is csólyósi vagyok, Vá lasztöim egy. részének még a gyerm.ekeit is .tanítottam. Leg­büszkébb persze most nem erre vagyok, hanem a felújított, kibő­vített iskolánkra, amely nyolc tantermével, tornaszobájával, ki­tűnő fűtésével, világításával a városi igényeknek is megfelelne. Tavaly szeptember óta nálunk is minden gyerek csak délelőtt jár iskolába. Most a tanácsülés és persze az öt évre szóló feladatsor előtt kicsit izgulok, hogy meg tu­dok-e felelni a választók bizalmá­nak. Szeretném szorgalmazni a község további szépítését. Közben lassan elcsendesedett a terem. Gulyás Lajos köszöntötte a megjelenteket, köztük Tóth Ist­ván országgyűlési képviselőt. Majd felkérte a HNF'községi bi­zottságának elnökét, hogy tegyen javaslatot az ügyrendi bizottság tágjaira. A választás után Gyuris , Ferenc állt fel és adott tájékoz­tatást a június 8-i eseményekről.- Majd a testület meghallgatta az ügyrendi bizottság jelentését és a népfrontbizottság elnökének elő­terjesztését a tanács elnökének .személyére és a'vb-tagiaira vo­natkozóan. - . Amíg á szavazás, megtörtént, a levezető elnökkel; Gulyás’ Lajos­sal beszélgettem, aki egyébként a szakszövetkezet .állattenyésztési. ágázatyezetőie. — Tudják rólam, hogy engem késő este is fél lehet keresni. Bizony sokszor „méglep­tek” ügyes-bajos dolgaikkal a vá­lasztóim. Főként az útjavítás ügye érdekelt sokakat. Sikerült is velük együtt a szakszövetkezet és tanács elnökét addig győzköd­ni, amíg elkészült. Kölcsön kér­tük a farráskúti Haladás Tsz út­javító gépeit és nekiláttunk. Az idősebbek gondjain úgy próbál­tunk. segíteni, hogy házi gondozó­kat állítottunk „szolgálatba". akik az időjárástól' függően aütón, biciklin, vagy akár traktoron fel­keresik a tanyákon élőket és ke n.yeret, gyógyszert visznek’, ha kell. De kitakarítanak, felaprítják a fát és szinte mindent elvégez­nek, amj a ház körül szükséges. Tavaly november óta igen nép­szerű a három fiatalasszony. Közben a lanácstestület egy­hangúlag ismét Kiss Zoltánt’ vá­lasztotta tanácselnöknek. Társar dalmi helyettese Csányi Mihálif lett. A napirendből ekkor már csak a4 számvizsgáló és szabály­sértési bizottság, valamint a me. , gyet tanácstag, megválasztása volt hátra. Kömpöcön is ugyanebben az ■ időben jelöltek és szavaztak. - A cédulákon mindkét helyen egy név áljt: Bodor Péterijéé. Amíg a kömpöciek válasza telefonon meg­érkezett. őt faggattam a terveiről. ’ — Igén nagy kívánságunk vál­hatna valóra, há -megépülhetne a ■ Csólyospálos—Kömpöc .’ között* mintegy 5 kilométeres út. Onnan sokan jönnék ■ Csólyosra dolgozni. De a szakszövetkezetnek sem len­né-mindegy, hogy, rossz időben is még tudja- közelíteni a másik fa­lut. Alig tudta; befejezni, máris jött az-értesítés: egyhangúlag őt választották nies a megyei tanács tagjának; — Ügy látom, nem dolgoztam hiába, majd tíz évig Kömpöcön védőnőként. Érzem, hogy tisztel­nek, becsülnek az emberek itt is. ott is. .Ha az előző .ciklusban meg­feleltem á bizalomnak, tálán most sem fognak bennem csalódni. Tuza Béla 9 Befejezéshez közeledik a Bajai Mezőgazdasági Kombinát mátéházi kerületében a gazdasági társulás­sal épülő szilárd és híg műtrágya előállítására alkalmas kémiai telep. A több mint húszezer tonna kapacitású, ipari vágánnyal ellátott vegyianyág-lerakat 30 ezer hektár területet lát el kemikáliákkal. Képünkön: a műtrágyaoldó berendezés üzembehelyezés előtt. (Méhest) Üzletünket megszüntetjük Mostanában egyre gyakrabban találunk kü­lönböző hasznos szolgáltatást végző üzletek be­járatánál ilyen feliratot: MEGSZŰNT! — A. me­gyeszékhelyen legalább is,' mintha terjedőben lenne ez a gyakorlat. A közelmúltban a Széchenyivárosban szüntet­tek meg egy nagy alapterületű — yalamikor ün­nepélyesen átadott — zöldségboltot azzal, hogy gazdaságtalan. A helyére nem új bolt került, csak áthelyezték ide a szomszédos rövidáruüzle­tet, ami itt kétségtelenül jobban elfér, de nem szolgálja ugyanazt a célt, mint az elődje, a szük­ségességét természetesen senki sem vitatja. A közelben most két egymás mellett lévő boltra is kitették a megszűnést jelző táblát. Az egyik az órások szövetkezetének üzlete, a másik egy cipőjavító részleg, amolyan egyszemélyes cipész­műhely, amelyre nagy szükség volt, nem lévén hasonló a környéken. A cipész szerint neki fel­ajánlották, hogy vegye át a bérleményt saját ke­zelésbe, de ezt a magas rezsi — lakbér és egye­bek — miatt nem vállalta, annyit nem hoz a ja­vítás. A szolgáltatásért most a városközpontba kell menniük a rászorulóknak. Nemrégiben, a növekvő idegenforgalommal is összefüggésben tette szóvá a lap egyik munka­társa, hogy hét végén nincs nyitva üzlet, ahol netán képeslapot, ajándéktárgyat vehetne az idegen. Tanúja voltam, hogy iskolai kirándulá­son levő diákok, a tanárukkal együtt, a járóke­lőket kérdezgették, hol találnak ilyen üzletet. Valaki még emlékezett rá, hogy az Aranyhomok Szállóval szemben volt egy trafik, igen ám, de az már régen átalakult rövidáru-butikká, amihez természetesen a tulajdonosnak joga van, csak hát a megszűnt üzlet hiányzik ezen a részén. Az Arany János utcai bolt éppen zárva volt, küld­ték aztán a fiatalokat a taxiállomás melletti pa­vilonhoz, mondván, ott kell lennie egy trafik­nak. Valóban, még látható is a felirat, miszerint itt működött egykor a Konzum Vállalat (1708 sz.) dohányboltja, de most már csak egy elnézést kérő tábla fogadja a vevőt — ez is ritkaság egyéb­ként! —, mely szerint: „egységünket VÉGLEGE­SEN MEGSZÜNTETJÜK. Legközelebbi dohány­boltunk a városi tanács épületében". A gyere­keknek már indult a buszuk, nem volt idejük oda elmenni, Kecskemétről nem ment képeslap a rokonoknak. De hát ez csak aprócska ügy, gondolja az em­ber, ámde azt hallotta vonta nem kis forga szükség volt rá bizoi ták be hát oly rtel&Ti hogy ez a boltocska ha­di bonyolított le, tehát isan. Vajon miért csuk­__I? Amint értesültem, a k özelben kezdődő építkezés irodája kerül majd ide, később pedig lebontják, nem illik a város­képbe, és sokba kerülne a felújítása, zöldterület lesz a helyén. Még annyit, hogy az üzemeltető­nek nem volt szándékában megszüntetni, sőt tervezte is a felújítás : is mutatja. zdaságtalan- :va — fó- t kielégíteni tolgáltató és inak esetleg íj a hiányuk isal pótolha­példc hiaba n t térségi , utánjár Talán a felhc\__ h ogy különböző okókból ságra, hol városképi okokra gyatkoznak a lakosság .szí hivatott kisebb-necyobb ü kereskedelmi részlH más helyen újak, érezhető, és csak -?|__ r ó. Jó lenne felmérni — nemcsak a megyeszékhe­lyen — o létező boltok, szolgáltató egységek te­rületi eloszlását, s a lakossági szükséglettel való egybeesését, vagy attól való eltérését. A lakó­hely tanácsa felelős azért, hogy a kedvezőtlen folyamat megváltozzon. Talán lehetne bérleti kedvezményekkel '— pl. az említett órás és ci­pész esetében is — ösztönözni a kisiparosokat a megfelelő üzlet nyitására, s elsősorban olyano­kat részesíteni előnyben, akik a tényleges igény szerinti munkára, szolgáltatásra vállalkoznak. Más­részt a boltok — zöldség, trafik stb. — megszün­tetésénél körültekintőbben kellene eljárni, ügyel­ve arra, nem sértenek-e ezáltal valós lakossági érdekéket. Mert a redőnyt könnyebb lehúzni, mint aztán új boltot nyitni jelentős költséggel. S bizonyára senki sem vitatja, hogy az állampolgárok jö közérzetéhez az ilyen látszólagos „apróság” is hozzátartozik. F. Tóth Pál DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ____ H ibás volt a tervezés süllyedt a könyvtár szükség. Elvárható’ volt, hogy a tervező szövetkezet a talajviszo­nyokat megszemlélje, s annak figyelembevételével a szükséges értékelést megtegye. Az építő- . ipari szövetkezetnek azonban. az alapozási terv hibáit fel kellett volna ismernie! és arra mind a beruházó, mind a tervező figyel­mét felhívni. Ennek a kötelezett­ségének azonban nem tett eleget, ezért mulasztása arányában szín. téri kártérítéssel tartozik. Jogtalan volt az elbocsátás Az egyik beruházási .. vállalat megbízásából, a helybeli tervező szövetkezet dokumentációja alap­ján, egy ugyancsak helybeli épí­tőipari szövetkezet kiyitelezte a városi könyvtár épületét. Az át­adás után négy évvel az utcai homlokzaton és a belső válasz­falon repedések keletkeztek. A helyszíni szemlé megállapította: a ház öt centimétert süllyedt. Mind a tervező, mind az építő­ipari szövetkezet a javításokat ? díjmentesen elvégezte, de egy ev múlva ugyanott, ahol korábban, újabb süllyedéseket tapasztaltak. Ezekután a beruházási vállalat a két szövetkezet ellen pert indí­tott. Az Igazságügyi Műszaki Szakértői Iroda véleményében közölte a bírósággal: a süllyedést tervezői mulasztás okozta, mert hibás alapozási tervet készítettek.1 A javítási terv is hibás, és a to­vábbi süllyedés rriegakad álypzá­sára-.álkalmatlan.’ Ezt. azonban a kivitelezőnek fél kellett Volna is­mernie. A szakértői véleményt a Leg­felsőbb Bíróság elfogadta, és íté­letében a tervező szövetkezetei kötelezte, hogy harminc napon belül újabb javítási tervet ad­jon, s annak alapján az építőipa­ri szövetkezet a munkát öt hó­nap alatt végezze el. A javítási költségek hetven százalékát a ter­vezőnek, harminc százalékát a kivitelezőnek kell viselnie. Ezt azzal indokolta, hogy a tervező hibás dokumentáció szolgálta­tásával a beruházóval kötött.szér- ződését megszegte, ezért szava­tossági és kártérítési felelőséggel tartozik. A könyvtárépület köze­lében korábban észlelt talajvi­szonyok miatt a tervezésnél fo­kozott gondosságra lett vtjlna Leesett a létráról — megrokkant Egy gyári munkás leesett a létráról és jobb térdét erősen megütötte. Művezetője, akinek az esetet jelentette, elutasította, mert — aznap már volt egy üze­mi baleset. A sérült egy ideig táppénzes állományban volt, majd térdét kétszer megoperál­ták, de munkaképességét nem nyerte vissza, rokkantsági állo­mányba kellett helyezni. A válla­lat a baleset üzemi jellegét nem ismerte el, ezért ennek megálla­pításáért a munkás pert indított ellene. Az első fokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A bekövetkezett kárért a munkáltató teljes mértékben fe­lel. Ebből következik: azt is el kell bírálni, hogy mennyi kárté­rítést kell fizetnie. Tehát a me­gyéi bíróságnak a rokkantat ki kellett volna oktatnia arról, hogy nemcsak a baleset üzemi jelle­gének, hanem a kártérítés össze­gének megállapítását is kérheti. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, va­lamint új határozat hozatalára kötelezte. Egy nemrég alakult városi jo­gú nagyközségi tanács előadóját, aki 32 éve dolgozott az állam- igazgatásban, késedelmes ügyin­tézés miatt szigorú megrovásban részesítették, majd két hét múl­va átszervezés címén felmondták neki. A tisztviselő mindkét ha-% tározat hatályon kívül helyezésé­ért pert indított. Az ügyben vég­ső fokon döntő Legfelsőbb Bí­róság a fegyelmi büntetést meg­rovásra változtatta, a felmondást pedig érvénytelenítette. Megál­lapította: az a munkakör, amit az előadó betöltött, továbbra is megvan, tehát az átszervezés a munkaviszony felmondását nem tette indokolttá. Hosszú szolgála­ti idejére tekintettel figyelembe kellett volna venni a Miniszter- tanácsnak azt a rendeletét, amely a vezető állású, valamint áz ál­lamigazgatás és az igazságszol­gáltatás terén legalább tizenöt éve dolgozó ügyintézők munka­viszonya megszüntetésének lehe­tőségére vonatkozik. Ez a rende­let a felmondási okokat tételesen felsorolja. — Ebben az ügyben egyik fel­mondási ok sem áll fenn — szö­gezte lé a Legfelsőbb Bíróság. Az államigazgatási szerv nem szűnt meg, sőt hatásköre és ille­tékességi területe bővült. A Mi­nisztertanács arra a munkakörre, amelyben az elbocsátott tanácsi dolgozó tevékenykedett, nem ren­delt el olyan nagymérvű létszám- csökkentést, ami az illető továb­bi foglalkoztatását lehetetlenné tenné. Éppen az ellenkezője áll fenn. A tanácsnak tehát nem volt lehetősége, hogy a több mint teirminc évet az államigazgatás­on eltöltött dolgozójának — a jogszabályban tneg nem engedett átszervezés címén — felmondjon. Ezért intézkedése jogellenes volt. H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents