Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

MŰVELŐDÉS • IRODALOM • MŰVÉSZET VENDÉGÜNK VOLT John Halas, az ASIFA elnöke A napokban lezajlott I. Kecskeméti Animációs Filmszem­lére — e műfaj első hazai seregszemléjére — szép számmal érkeztek külföldi rajzfilmes szakemberek. A négynapos fesz­tivál vendége volt a Londonban élő JOhn Halas (Halász Já­nos) is, a Nemzetközi Animációs Film Szövetség (ASIFA) elnöke, a magyar rajzfilmgyártás egyik úttörője, akivel pá­lyájáról, az animációs művészet új törekvéseiről, népszerű­ségéről, s persze a kecskeméti filmszemléről beszélgettünk.- — Tizenhat évesen kerültem az eUű magyar rajzfilrries mű­terembe. Nem sokkal később, 1929-ben Párizsban töltöttem egy j esztendőt, majd újra visszajöt­tem Pestre, s a közismert grafi­kus, Bortnyik Sándor assziszten­se lettem. Nagyon sokat tanul­tam és sok nagyszerű művésszel UiUUkoztam az, ő műhelyében. Itl ismertem meg például Berény Róbertét, majd később Macskás- Sy Gyulát, akivel 1932-ben (mindketten húszévesek voltunk) elhatároztuk, hogy csinálunk eg.v rajzíilmes műtermet. Legalább negyven reklámfilmet produkál­tunk ez idő alatt. Ezután egy évig Londonban dolgoztunk, majd 1937-ben ismét Budapesten 'létesítettünk műtermei, á Múze- ■ufn körúton.' de ez is csak rövid ideig létezhetett, mert a mecéná­sunk hamar megvonta támogatá­sát. Üjra -visszautaztunk Angliá­ba. Ott ért a háború is ,. . — Körülbelül hány animációs film készítésében működött már közre eddig? — Ügy kétezer-valaihányszáz- ban. Közülük T80 nyert diját. . — Az animációs művészet évé­vé nyilvánították 1985-öt. Mit jelent ez konkrétan? — Kiállítások, szimpozjonok sokaságát, illetve új filmfesztivá­lokat. Amilyen például ez a kecskeméti. De most először je­lentkezett nemzetközi animációs seregszemle rendezésére Hirosi­ma. sőt Hollywood is. Hogy mindez mennyire jelentős e mű­vészet fejlődését, népszerűsítését tekintve, azt nehéz lenne meg­határozni, Egy érzékletes adattal azonban szolgálhatok: az. idén csak eddig körülbelül 100 millió dollárral több megrendelést kap­tak a világ rajzfilmes műtermei, mint tavaly .. . — Véleménye szerint mennyi­re kötődik ma az animációs film a képzőművészethez? — Az! igényesebb grafikai meg­oldások és a festészet idővel egy­re lényegesebbé váltak ebberú- a műfajban, s mondhatni: ma már a művészi igény, koncepció, illet­ve á dinamikus mozgás jellemzi az animációs filmeket. Újdonság például a művek gondosan ki­munkált. festői háttere. Olyany- nyira szorosan- kötődnek egymás­hoz tehát, hogy — különösen, ha a. képzőművészet . napjainkra el­bizonytalanodott szerepére, az iz­musok összemosódására gondolok — szerintem az animáció felfog­ni Z animáció évében ható a képzőművészet egyik leg­újabb | irányzatként. A művészi kifejezés, önmegvalósítás és a kommunikáció határtalan lehető­ségeit mutatja be az animáció, melyet egy ébredező óriáshoz ha­sonlítanék, aki arra vár, hogy felrázzák — gazdasági és művé­szi ambíciókkal támogassák. — Mindebben persze jelentős szerepet játszik a technika is . . . — Természetesen. A komputer- grafika új távlatokat nyitott és' nyit az animációnak. Ám a?., hogy a most felnövekvő generá­ciók már az iskolában megismer­kedhetnek a számítógéppel, még Önmagában kevés: fel kell fe­dezniük a múzeumokat is.., — Milyen filmen, filmeken dolgozik jelenleg? — Készítek egy sorozatot a képzőművészet nagy mestereiről, s' egy másik .sorozatot (á BBC- nek) az animációs művészet nagy egyéniségedről: Ez utóbbi 12 or* szag — közöttük Magyarország — ki.váló rajzfilmeseiről mesél, tizenharmadik része pedig a jövő animációs lehetőségeiről', a kom­puterek világáról. — Ha már szóbakerült hazánk: milyennek ítéli a magyar ani­mációs filmeket? — A Pannónia Rajzfilnistüdió kétségtelenül világviszonylatbán is nagyon jelentős műhely ma már. . akár a létszámát, akár a szellemi tőkéjét, alkotásainak számát és színvonalát nézzük,. S ezt megannyi nemzetközi sike­rük bizonyítja. — Milyen benyomásokat szer­zett a kecskeméti filmszemléről? — Nézze, ha nekem valaki an­nak idején, amikor Londonba in­dultam, azt mondja, hogy ötven év múltán világszerte ismert rajzfilmek készülnek Kecskemé­ten. valószínűleg nem tartottam volna normálisnak az illetőt. S azután 1971 -ben* amikor megala­kult az önök műterme, s itt'jár­tam, már leheteti . sejteni, hogy van perspektívája ebben a város’-, ban ennek a művészetnek is, mert van- igény iránta, s mert fejlődését erkölcsileg és anyagi­lag egyaránt támogatják. Ma már- úgy látom, igazi presztízse van itt a rajzfilmes műteremnek, s ilyen bázison nem mindennapi magasságokra emelkedhet ez a művészet. Őszintén örülök a kecskeméti filmszemlének, illet­ve annak, hogy ennyi nívós ma­gyar alkotást láthattam. Nem alacsonyabb színvonalú ez a se. legízemlé egyik világfesztivál színvonalánál sem. Semmilyen tekimtetbén. • Koloh Elek Fiatal művészek a Szovjetunióból SZEPESI ATTILA: LÁTOGATÓ egy szélűzte újságpapír beszáll az ablakon hívatlan látogató tavaszi híreivel üszkös betűi szertefutnak riadt hangyanép szakadt lapjairól a túlélés szaga árad hó lucska korhadt fáké fogadd»mégis örömmel a méltó hírhozót bár több biztatót nem tud mondani a völgyek viráglámpái kigyúlnak csipognak sárga kiscsibék véget ér medveálmod nem vártál hiába K1HI HORVÁTH Ü mm,■$, % ■ mr*.: J - ■ - Hi fesjls* «fel m KJ KLINIKAI FÖLTÁMADÁS Széles és rendszeres áttekintése lehet a magyar nézőknek a mai szovjet képzőművészetről, hiszen gyakran érkeznek hozzánk ven­dégkiállítások a Szovjetunióból, melyek többnyire a Műcsarnok­ban kerülnek megrendezésre, é.> amelyek a különféle, általában a realizmushoz közeli törekvések­nek, a különféle korosztályoknak, műfajoknak • egyaránt helyet ad­nak! éreztetik az' egyes köztársa­ságok képzőművészétének : „coü- leur.ípcale"-ját is, A mostani táj- lat. mélyet a Szovjetunió Képző­művészeti Akadémiája állított össze, a legifjabb nemzedék tevé­kenységéről kíván beszámolni. A kiállított 150 festmény, szobor. * V J. Romanov: Marija Pcd- cscnko művészettörténész portré­ja..' 9 A. A. Melderc: Kisfiú mada­rakkal. grafika arról tanúskodik, hogy a Szovjetunióban a művészi mes­terség oktatása, az orosz és szov­jet művészet hagyományainak megismertetése az if jú tehetse­gekkel tervszerűen folyik: a főis­kolai és művésztelepi munka, a nagy építkezések meglátogatása, és persze á mindennapi élet meg­ismerése bőséges élményanyaggal látja el a művészeket. • D K Lapinja: ősz 1/ J — De mi a baj? ' 11 — Ingerületvezetési zűr van a szívén. Akár százhúsz évig is elélhet vele. Feleségemben sokkal több a racionális elem, mint bennem, azt kezdte firtatni, mit kell ten­nem. Kertünk van, áshatok-e? — Hogyne!. — Biciklizni is szokott. — Azt is szabad, csak repülnie nem, és a katonaságtól ezzel a bajjal le szokták szerelni. Visszajött a lélekjelenlétem. — Majd megmondom a főnö­kömnek, hogy ki ne rúgjon, mert én nem repülhetek. — Ügy tessék érteni, hogy nem lehet pilóta. — És az mit jelent békeidő­ben. hogy a katonaságtól le szokták szerelni az embert? — Azt, hogy én adok egy pa­pírost, bemegy vele a hadkiegé­szítőkhöz, ők is adnak egy pa­pírost, arra is ráírom, mi a ba­ja, és ha van magánál behívó, azt visszaveszik. — Köszönöm, doktor úr! Leg­alább ennyi hasznom legyen be­lőle. BiztoSj ami biztos, átkül­♦ , dött a gégészetre. Belenézett a torkomba az ottani doktornő, és mór irta is a papírosra, hogy a manduláimat ki kell szedetnem. Először a katonaságbéli ügyei­met intéztem el, aztán kiszedet­tem a manduláimat. Kínos be- vallanom, de ez a második volt a nehezebb. A cukorhistóriam is ennél a doktornál kezdődött, de azt nem mofidom el most. Á' két eseten kívül kórházzal és klinikával nem volt dolgom. . Mire visszaértem a klinikára, szinte .kicserélődött a szoba. Csak a Laci bácsi maradt a ré­giek közül. Az egyik ágyban egy kopasz ember feküdt, megope­rálták á fejét. Nem, emlékszem már rá, miért hozták át ide, ha egyszer az operáció sikerült, de vidám volt, és hamar 'Tíazament. Bennem hagyott csak rémületet: szén tséges Istenem, ott operál­nak is? Akkor én nem kerülhé- teni el a kést. A másik ágyban a deszki ember haldoklóit. Csőn-. des volt szegény, talán nem is volt eszénél. Ákos etette reggel is, délben is. Amikor arról be-, szeltünk a tanársegéddel, hogy átadnak az idegsebészetnek, ak­kor húzták át az ágyát ’a nővé­rek szobájába akkora robajjal, mintha ég és föld össze akarna szakadni. Itt az a szokás, mond­ta a tanársegéd, hogy a haldok­lót mindig átviszik, mert étjeiig löniteni nem tudják a többi­től. Most vágódott igazán az agyamba: itt meg is lehet halni! Megnéztem szegényt többször is, ELŐTÉRBEN A RÉGÉSZET Könyv a kutatásokról Hosszú éveken keresztül szak. mai berkekben rangot vívott ki. a . Cumania tudományos könyv- sorozat. Leningrádtöl Washingto­nig. Londontól Berlinig el-isme-. réssel nyugtázták a hozzáértők, hogy a hírős városban képesek túlzás nélkül világszínvonalon maradandó értékű, kutatási ered­ményeket felmutató tudományos kiadványokkal gazdagítani az emberiség szellemi értékeit. Ami­kor híre ment. annak, hogy ez a könyvsorozat anyagi okokból megszűnik, sokap jogosan kapták fel a fejüket: .Miért? Nos, erre , ti nyugtalanító kérdésre teljes egészében megnyugtató a válasz: 'E rangos kiadványsorozat nem szűnik meg. csak némileg átala­kul. Megjelent Bács-Kiskun szel­lemi színterén, egy újabb, soro­zatnak ígérkező kiadvány, mely |;z alábbi címet viseli: Múzeumi Kutatások* Bács-Kiskun megyé­ben. Első alkalommal nemrégiben látóit napvilágot á sorozat első kötete. Sztrinkó István szerkesz­tésében. A kiadvány tartalmazza a tavalyi muzeológuskonferencia teljes anyagát. Bánszki Pál me­gye: múzeumigazgató bevezetőjé­ben meggyőzően bizonyítja, hogy a hatvan évvel ezelőtt felavatott kecskeméti múzeum sok-sok elő. zetes erőfeszítés nyomán szüle­tett meg. Az évfordulóhoz kap­csolódtak azok a tudományos előadások, amelyek a legkülön­félébb kutatási területeket ölelik ■ fel. Aki a gazdiig tartalmú köny­vet lapozgatja. annak mindenek­előtt három dolog tűnik a' sze­mébe. Az egyik, hogy, eluralko­dik a kötetben a régészeti feltá­rásokról szóló sókféle színes hír­adás. A másik: a néprajztudo­mány, a néprajzgyűjtö tevékeny, ség ugyancsak nagy hangsúlyt k:ip. Végül ped:ig, hogy a szer­kesztők igen nagy gondot fordí­tottak 1 múltbéli értékek feltá­rására, az emlékezésekre. A régészetről szólva közelebb­ről megállapítható, hogy az ős­kori leletek feltárása (Horváth Attila) nyomán ma már környé­künk bronzkori történetét jobban megismerhetjük. Érdekes adalé­kokat sorol fel saját tudományos kutatásai alapján H. Tóth Elvira, aki az azóta világhírűvé vált kunbábonyi leletet elemezte. Az avar Kőiéi temető csólyospálosi fel­tárásáról Wicker Erika régész számol be úgy. hogy a. nem ■.szakember számára is lenyűgöző kp!vívmányt jelenthet tanulmánya, HayaniVóarr nyilatkozhatunk Élező Piroska munkájáról, aki • jórészt• eloszlatta az eddigi felfogásokat, elképzeléseket a középkori Bát- monostor egyházi építményeivel kapcsolatosan. de semmi változást nem vettem észre rajta. Sőt, másnap dél­előtt mintha magához is tért volna, szeme kitisztult, és értel­mes mozdulatai lettek. Azt mar a második klinikán hallottam, hogy mégis meghalt. Egy szobá­ban voltunk, és még beszélni se tudtunk egymással. Tápé nagyszerű fiáról is mu­száj szólnom. Az udvaron lá­tom, két asszony közeledik, és in ind /a kettő siralmas állapot­ban van. Marika volt az egyik, a Bodó Pista felesége, a másik pedig a testvére. Eszrevesznek, odajönnek hozzámi Marika mondja, Pistát behozták. Mi a baj? Agyvérzés. Én akkor már (még) a -hazamenés örömében fürödtem, de {ez a hír egy pilla­nat alatt belevert a földbe. Mi­óta ismerem? Azt hiszem, 1960 óta. Tanácselnöke volt a falu­nak, arpíg Tápé önálló volt, az­tán elment téeszelnöknék,ami­kor már' tudni lehetett,, hogy egyesül Szépeddel. .Ez- is elnök, az is elnök, gondolhatta, aki ki­találta az átlépést, egyforma sú­lya van a kettőnek. Csak én mondogattam neki, nagy bolond­ságot csinálsz, Pista. Nem neked való ez. Kiváló tanácselnök vol­tál. itt bearanyoznák a nevedet. A legnehezebb időben, amikor percenként százszor riogatta a Tisza a tápéiakat is, hogy azon­nal elnyeli őket, rögtön hozzá­láttál egy új rész fölépítéséhez a csatorna partján. A téeszben vi­szont? Rossz idők járnak most, azt is megérhetjük, hogy meg­bukik egyszer. Pont a te kezed között bukjon meg? Amikor már benne voltak a nagy baj köze­pén, azt mondogatta, meglátod, kimászunk valahogy. És mindig volt határozott elképzelése, hogy hogyan. A cigarettát valósággal ette már, erősen cukros is volt, de még maradt. Egyszer aztán azt hallom, másik elnököt keres­nek Tápén. Pista elment nyug­díjba, Az igazsághoz hozzátarto­A néprajzi jellegű írások közül különös figyelmet érdemel Bárth János, kalocsai múzeumigazgató tanulmánya, melyben keceli tör­téneti kutatásainak tapasztalatait • tárta a nyilvánosság elé. A szel-- :zö — Érdet Ferenc tanítyányá — nemcsak tudós alapossággal, de úgymond irodaion i-írói kvalitás­sal képes szólni olvasójához. Ha­sonlóan lehet nyilatkozni Sólymos Edéről, a néprajz közismert bajai szaktekintélyéről, aki e tanul­mánykötetben a magyarországi halászati céhekről'"tett közzé fi­gyelmet érdemlő tagiul mányi' Többek közólt megtudjuk belőle, hogy Sopronban 1514-ben szerve­ződött meg a légelső hazai ha­lászati céh. Olvashatunk a nép­rajzi vonatkozású írásokban a ‘ szőlő, és gyümölcstermesztésről, a népi gyógyászatról, a régi kecs­keméti testamentumokról és a / Petőfivel kapcsolatos szalkszent- rr.ártoni szájhagyományokról. Az emlékidéző régi életeket és , éveket felelevenítő cikkek sorából kiemelkedik Fazekas István Kis­kunfélegyháza történetének kuta­tói című munkája. Ebben g-zokat az egykori- derék férfiúkat • (Szé- reiemhegyii. Szalay, Mez.ösi) állít-, ja a' mai nemzedékek .és a mos­tani kutatók élé példaképül, akik y.sökat tettek városuk és a kör­nyék jobb megismertetéséért. Ugyanez mondható el a bajai- ré* gesz. Kőhegyi Mihály művéről, . ■aki az egykori kecskeméti múze­umigazgatót, Bálint Alajost igyekszik közel hozni a mai ol. vgsókhoz. Ide sorolható Simon Mogdolna írása is Horti Pál iparművész • életéről és ■ munkás- . Ságéról, . V ■ • V . Miután hangsúlyoztuk elisme­résünket a kötet Sz í nes cégéért és színvonaláért, néhány kifogásun­kat is meg kell hogy említsük. E száznegyven oldalas, nagyfor­mátumú tanulmánykötet sokolda­lúsága sem feledtetheti velünk azt. hogy szerkezete lehetett vol­na tagoltabb, alaposabban átgon- . dőlt. És azt sem. hogy a lektori munka bizony csiszolhatott, szé­píthetett volna a dolgozatok nyel­vezetén, stílusán. Szembetűnő — és túlzottnak látszik — a kis ter­jedelmű előadásokhoz, tanulmá- • nyolchoz kapcsolt túlméretezett jegyzetanyag. mely meglehetősen nehezíti az olvasást. És legvégül ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy bár nyilvánvalóan e tanul, mánykötet nem a nagyközönség­nek készült, mégis. meglepő, mennyire kevés ;— négyszáz!- — példányban látott napvilágot. Varga Mihály zik, hogy a másik elnök se tudta megóvni a szövetkezetei a teljes összeomlástól. Ilia Miskával el­mentünk egyszer hozzá, hogy segítsünk lelket verni bele, az­tán később is beugrottam hozzá néhány percre, hogy segítséget kérjek tőle valamilyen tápai gu­banc kibogozásában. Ügy vettem észre, mindig szívesen látott, ba- . rútsággal -fogadott, és segített. Most a felesége megkért, ha úgyis hazamegyek, hívjam föl Miskát, és mondjam meg neki. Meg is ígértem mindjárt, majd együtt el is jövünk meglátogatni. Na ezt az ígéretet nem teljesít­hettem, mert nem mehettem ha­za. Ügy ment el szegény Pista, hogy nem tudtunk még csak ke­zet fogni se. , A Szél Pityuval is találkoz­tam. ö is az apját látogatta, szintén agyvérzéssel hozta be. Ennyire csapkod körülöttem a ménkű? Eddig is tudtam, hogy a fájdalmak háza a klinika,, és meg is lehet, benne halni, de ennyire közel 'még soha nem éreztem ezt a lehetőséget. Csütörtökön, közel a délhez, átballagott velem a tanársegéd az idegsebészetre. Hozta magá­val a hónaljnyi leletet, átadta őket, és szépen elköszöntünk egymástól. Megköszöntem igye­kezetét, minden segítségét. Jó sokáig szorongattuk egymás ke­zét, hálás szívvel gondolok visz- sza rá most is. Kezdettől fogva égy ér keltett gyanút benne agyam fényképén, azt akarta ki­deríteni, mitől lehet olyan. A középvonaltól kicsit jobbra tért el, csinált egy rövid kunkort, és úgy kanyarodott vissza a tör­vényes pályára. Mitől lehet na­gyobb az egyik agykamra, mint a másik? Célozgatott rá, hogy itt hamar megoperálják az embert, de nem akartam észrevenni. Ott leszek mindig, ahol történik ve­lem valami, majd nyitva tartom a szememet. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents