Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-20 / 143. szám
t 4 O PETŐFI NÉPE • 1985. június 20. BERUHÁZÁSOKRÓL JELENTJÜK Megújulás a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál A minőség egyféle lehet: kiváló 0 A vállalat töltelékárui már megtalálhatók az fizietekben. ' A megye élelmiszergazdaságára jellemző, hogy a mezőgazdaságban megtermelt nyersanyagnak az optimálisnál jóval kisebb hányadát dolgozza fel végtermékké a helyi ipar. Gazdaságossági és piaci szempontok egyaránt amellett szólnak, hogy ezen változtatni szükséges. Ma már a baromfiipar sem elégedhet meg a szárnyasok egészben történő ér-" tékesítésévél, sőt túl akar lépni a daraboláson is. A megyéből legnagyobb értékben exportáló Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat megkezdte a töltelékáru gyártását, s ez évben üzemében elkészülnek az első konzervek és más, speciális termékek. A tollat sem a réfei módon adják tovább. — A kínálatot új technológiák alkalmazása, beruházások nélkül nem lehet megújítani — szögezi le György József műszaki igazgató. — A stratégiát szolgáló fejlesztéseknél szem előtt tartjuk a megvásárlandó eszközökkel elér-v hető kitűnő minőséget és a takarékos anyag- és energiafelhasz-" nálást is. — Nemrégiben egy szakember- csoport tagjaként Amerikában járt tanulmányúton. Nemzetközi mércével mérve milyennek mondható a hazai baromfiipar műszaki, technikai színvonala? — Talán meglepő, de nincs szégyenkezni valónk. Korszerű a magyar üzemek műszaki színvonala, igaz, nagyrészt átlagos, de egyes területeken átlagon felüli. A kisebb hiányosságok nem a feldolgozás technológiájában vannak, hanem egyebekben. — Az önök vállalata esetében hol? — Az exportpiaci követelményeknek a vállalat egészének kell megfelelnie. Egy példa: a jövőben a libamájat nem csupán nyersen, hanem pástétom- és egyéb formában is értékesíteni akarjuk. Ehhez azonban a víziszárnyas- feldolgozónak is el kell érnie a Nyugat-Európában és Amerikában előírt higiéniai, állategészségügyi színvonalat, nem csak a konzervüzemnek/ A jelenlegi helyen erre nincs mód, csak átfogó fejlesztéssel oldhatjuk meg a problémát. Tavaly e tervünk megvalósításához 300 millió forintos hitelszerződést írtunk alá a Nemzeti Bankkal. ' — Hogy új • víziszárnyasfeldol- gozót létesítsenek? — A jelenlegi .bővítéssel, korszerű technológia beépítésével alakítjuk ki az új darabolót és csomagolót is magában foglaló víziszárnyasüzemet. Jelenleg az előkészítésnél tartunk, az építkezés a második félévben kezdődik és 1987 végére fejezzük be a beruházást, amelynek költségei két év alatt megtérülnek. Most ez a legnagVobb fejlesztési feladatunk. A terv az Élelmiszergazdasági Tervező és Beruházási Iroda munkája, a kivitelező a BACSÉPSZER Vállalat lesz. A technológiát saját dolgozóink szerelik majd. — A berendezések beszerezhe- tők-e itthon? — Nagyrészt igen. Amit se itthon, se a szocialista országokban nem tüdunk megvenni, azt tőkés cégtől rendeljük meg. — Csak a higiéniai színvonalat emelik a fejlesztéssel? — Lényegesen megnöveli az előhűtött, áru előállítási lehetőségeit: a feldogozott nyersanyagnak akár nyolcvan százalékából darabolt áru készíthető; növekszik és sokkal hatékonyabbá válik a víziszárnyasfeldolgozó-ka- pacitásunk — hogy a legfőbbeket említsem a beruházás várható előnyei közül. Mindezek révén nagyobb árbevételt és nyereséget érhetünk el, s az úgynevezett továbbfeldolgozott termékekkel új piacokat is szeretnénk szerezni. — Az utóbbi árukat készítő üzemük kialakítása hol tart? — A virslifpkolbászt, felvágottat , gyártó rész már termel, az idén á v lftíhz'erVvonalat fejezzük be, és a nélkülözhetetlen mikrobiológiai laboratórium létesítését. Az év végén kísérleti jelleggel megkezdjük a húskrémek, pástétomok, májkrémek előállítását. A jövő esztendőben ezekből már jelentős exportot akarunk lebonyolítani. — Amerikában nemcsak a technológiákat tanulmányozták, hanem azt is, hogy ott milyen termékek adhatók el. Mit tapasztalt? — Mint mondtam, a gépeink, alkalmazott eljárásaink miatt nem kell restellkednünk. A forgalmazott termékeknél szembetűnő a darabolt áru nagyobb aránya, no és a miénknél tetszetősebb csomagolás. Ez drágítja ugyan a terméket, de vonzóbbá, ezáltal eladhatóbbá teszi. Amiknek a kinti értékesítésére mi is gondol, hatunk, azok a különféle érlelt, füstölt húskészítmények, konzervek. — Milyen az amerikai baromfitermékek minősége? — Ott a minőség csak egyféle lehet: kiváló. Ezen aluli minősítésű termék nincs. Amelyik, üzem ezt a szintet nem tartja, előbb- utóbb becsukhatja kapuját. Ha az ismert jónál valaki jobbat produkál, attól kezdve az lesz a mérce, és a többieknek -igyekezni kell utolérni, ha nem akarnak lemorzsolódni a versenyben. — Miben kell a vállalatnak leginkább erősíteni, hogy közelítsen versenyképességben a nyugati cégekhez? — Talán elsősorban szervezettségben, ami magasabb termelékenységet és hatékonyságot is jelent. Ez kell ahhoz, hogy az eddigi és a folyamatban lévő beruházásaink meghozzák a terveinkben kalkulált eredményeket, a több nyereséget és a biztos külföldi piacot. A. Tóth Sándor ■■ Nemzetközi statisztikai évkönyv pnx A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Nemzetközi-Statisztikai Évkönyv. { A kötet négy évenkénti közreadásával a magyar statisztikai szolgálat', képet kíván adni a világ gazdasági és társadal- mi helyzetéről, az utóbbi évek Során' bekövetkezett változásokra! ■ ..— F ejezetei bőséges információt nyújtanak az egyes országok nemzeti jövedelmének, beru'/házasainak alakulásáról, a népesedésről, az ipari és energla- : termelésről, a mezőgazdaság és . erdőgazdálkodás erédményei- * rőL Közli továbbá a nemzetközi áruforgalom/és az idegen- forgalom adatait es Ismerteti az életszínvonalat Jellemző 11 fontosabb' '.mutatók változásait. I Az egyes táblázatokban helyet1 kaptak hazánk mntatészámai It is, ami a fő tendenciák és nagyságrendek érzékeltetésén V-t&.vfehetőséget nyújt a világban elfoglalj helyünk megítélésére. ü . _ 1 A TAGGYŰLÉSEK NAPIRENDJÉN 1 tlliilMm&i A kongresszust megelőző pártfórumokon, taggyűléseken, az, irányelvek vitájában is gyakran elhangzottak a fő munkaidő becsületét féltő, gazdasági fejlődésünk szocialista vívmányaiért aggódó felszólalások, sőt előfordultak — mindenekelőtt a kellő tájékozottság hiánya miatt — hamis általánosítások, szélsőséges nézetek is. Pártunk XIII. kongresszusán is szóba került a vállalati gazdasági munkaközösségek ügye. A kommunisták országos tanácskozásán, és az e témában az év elején szervezett pártfórumokon ezzel kapcsolatban a következő főbb megállapítások hangzottak el: a vállalati gazdasági munkaközösségekre, mint a termelési feltételek javításának új eszközére az előttünk álló gazdasági feladatok megoldásához szükségünk van. Nagy többségük reális igényeket elégít ki, jól illeszkedik a vállalati gazdálkodás rendszerébe, növeli annak eredményességét. A pozitív vonások erősítéséhez elengedhetetlen, hogy a vállalati munkaközösségeket még inkább a dolgozók demokratikus ellenőrzése alá helyezzék, és szüntessék meg mindazokat a vmk-kat, amelyek a munkahelyi szervezetlenség, fegyelmezetlenség leplezését szolgálják, és ily módon megalapozatlan, indokolatlan többletjövedelemhez juttatják tagjaikat. A vállalati gazdasági munkaközösségek Alkotó viták A kormányzati szerveknek — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével — tovább kell javítani mindazokat a szabályozási, szervezési, érdekeltségi feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a fő munkaidőben lehessen a teljesítményeket erőteljesebben növelni, és ezzel arányban a nagyobb jövedelmet elérni. A vállalati gazdasági munkaközösségekről ez év első negyedében tartott taggyűlési viták és állásfoglalások a vállalati pártmunka számára több hasznosítható tanulságot adtak. Az egyik figyelemre méltó tapasztalat: nem teljesen érthető, hogy a pártalapszervezeteknek miért csak kis hányada foglalkozott az elmúlt években saját kezdeményezésére a vállalati gazdasági munkaközösségek működésének tapasztalataival. Kedvezőnek tartjuk azonban azt, hogy a közelmúltban e témáról tartott taggyűléseket jól készítették elő, valós tényeken alapuló vitaindítók hangzottak el, és alkotó véleménycsere alakult ki. A helyes álláspontot tükröző állásfoglalások, politikai feladatok többsége megítélésünk szerint hasznosan segíti a gazdasági jellegű gondok felszámolásának meggyorsítását. Elmondhatjuk tehát, hogy a XIII. kongresszus ide vonatkozó megállapításait, és a taggyűlésen elhangzott eszmecseréket követően a vállalati gazdasági munkaközösségekről a párttagság megítélése sokkal valósághűbb és egységesebb. Kedvezőnek tartjuk, hogy jelenleg a párttagok többsége nem a vállalati gazdasági munka- közösségek létrehozását ellenzi, hanem helyesen azok helyi torzulásainak megszüntetését szorgalmazza. Lényeges tanulság az is, hogy napjainkban a munkaközösségek többségének pozitív a gazdasági, politikai hatása azokban a gazdasági egységekben, ahol működésük hosszabb időre tekint vissza. A dolgozók jobban észreveszik, megértik a külső gazdasági környezet változásait, fokozottabban érdeklődnek a a vállalat helyzete iránt, fejlődik kezdeményezőkészségük és köz- gazdasági gondolkodásuk. A legjobbak példája A legjobb munkaközösségek példát mutatnak a munkaszervezésben, a munkavégzés intenzitásában, a munkaműveletek jó előkészítésében. A demokratikusan kijelölt vezetőknél, és a teljesítmény alapján kiválasztott tagoknál egyaránt nagy hangsúlyt kap a szaktudás, az alkalmazkodókészség, és a munkaszeretet. Kedvezőnek tekintjük azt az egyre gyakoribb jelenséget is, hogy az egyes vállalati gazdasági munkaközösségek felajánlásokat tesznek, társadalmi munkát végeznek, és mint kollektívák is részt vesznek a vállalat társadalmi életébén. Nem kétséges, hogy a vállalati munkaközösségben nyújtott többletteljesítmény . bizonyítja, és kézzel foghatóvá teszi a termelés emberi tényezőinek, mint a belső tartalékok egyikének fontosságát, és ma még kellően ki nem használt óriási lehetőségét. Mikor maradnak kételyek? A taggyűlések segítségével sikerült a párttagokkal elfogadtatnunk, hogy munkaközösségekben végzett tevékenység magasabb díjazása az esetek nagy többségében arányban áll az ott kifejtett fokozott teljesítménynyel. Természetesen ott továbbra is maradtak kételyek és ellen- vélemények ezzel kapcsolatban, ahol a munkahelyeken hiányzik a munkaközösségek közötti verseny, nincs egyenlő esély a részvételre, új közösségek kialakítására; a vállalatok gazdasági vezetői az ármegállapításkor és a szerződéskötéskor nem tanúsítanak körültekintő gazdálkodói magatartást; az elszámolások, a nyilvántartások. . tekintetében nem biztosítják a főmunkaidő védelmét; nem kellően tisztázott a munkahelyi vezetők és a munkaközösséget kiszolgáló dolgozók érdekeltsége. Ahol indokoltnak látszik, a pártszervezetek bizonyára szorgalmazzák majd az anomáliák megszüntetését, a törvényes előírások betartását. Az országos tapasztalatok szerint a vállalati gazdasági munkaközösségekben a párttagok részvételi aránya általában magasabb, mint az adott területen a párt szervezettsége. Ezért különösen fontos a taggyűlések azon egybehangzó megállapítása, hogy ezek az elvtársak tisztességgel eleget tesznek a párttagságukból eredő feladatoknak és kötelezettségeknek. Nagyrészt ennex a ténynek tulajdonítható, hogy a pártalapszervezetek többsé- ge úgy'ítéli ri}eg,_hpigy a vállalati' gazdasági munkaközösségek alapvetően ’ nem gyakorolnak kedvezőtlen hatást * vállalatuk politikai életére, konkrétan a párt- munkára sem. Hatásuk a pártmunkára Egyidejűleg tapasztalható az is, hogy a munkaközösségekre hivatkozva egyesek nehezebben vállalnak hosszabb idejű pártmegbízatást, és jobb előkészítő, szervező munkát igényelne a, társadalmi rendezvények, a munkásőrség utánpótlásának biztosítása. Összefügg az előbbi gondolattal az is, hogy a szabad idő felértékelődésével — amit a munkaközösségek megjelenése legfeljebb csak gyorsított — tovább növekedett a párttagok igénye a tartalmasabb pártéletre, a ' célszerűen és színvonalasan szervezett politikai rendezvények iránt. Következtetni lehet arra, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek léte is sürgeti — más fontosabb tényezőkkel együtt — a pártmunka mozgalmi módszereinek továbbfejlesztését, formális elemeinek, az időt pazarló üresjáratoknak visszaszorítását. összegezve: az üzemi párt- szervezetek a gazdasággal kapcsolatos pártpolitikai munkájukban a jövőben legyenek öntevékenyebbek, és egyebek között fordítsanak nagyobb gondot a vállalati gazdasági munka- közösségek politikai hatásainak rendszeres elemzésére, a gazdasági vezetők részéről a szükséges intézkedések kezdeményezésére. Az agitációs és propagandamunkával,- a munkahelyi demokratikus fórumok felhasználásával serkenthetik legeredményesebben a kedvező tapasztalatok elterjedését, javíthatják a nyilvánosságot. A gazdasági vezetőktől igényeljék, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek termelésre és gazdálkodásra gyakorolt pozitív tapasztalatait fokozatosan, de bátran érvényesítsék a főmunkaidő alatt, az általános vállalati tevékenyregbé'n. K| 1 Dr. Balogh Pál az MSZMP KB munkatársa MUNKAVÉDELEM Üzemi baleset? Gyári jelentéseket, összefoglalókat tanulmányozóik. Sorolják: mi mindent tettek a balesetek megelőzéséért, miként korszerűsítették veszélyes gépek munkavédelmi berendezéseit, milyen munkavédelmi tanfolyamokat szerveztek. A statisztikai kimutatások szerint azonban alig-alig csökkent az üzemi balesetek száma.’ Hiábavaló minden igyekezet? Tehetetlenek lennénk? A kimutatások alaposabb tanulmányozása módosítja a képletet. A látszat, a — szerintem — nem egészen átgondolt nyilvántartási rendszer eltorzítja az összképet. Újabban ugyanis üzemi balesetnek seámít, ha a dolgozót munkába menet, vagy onnan hazafelé tartva éri baj. Emberiességi szempontból indokolt ez a döntés, mert,-így a sérült — a kedvezőbb elbírálás szerint — százszázalékos táppénzt kap, megilleti e kedvezmény akkor is, ha nincs egy esztendős biztosítása. Más előnyei is vannak e minősítésnek, tehát csak üdvözölhető ez a gyakorlat. A munka közbeni és az utcai, közlekedési 'balesetek, statisztikai, nyilvántartási vegyítése azonban tarthatatlan. Tarthatatlan, mert esetenként kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalati munkavédelem megítélését, hiszen, tőlük független okok, mulasztások rontják a tevékenységükről kialakított összképet. Emiéi is nagyobb baj: ez a módszer eltakarja, elfedi a nem munkahelyi, üzemi (pontosabban: „üzemi’-) balesetek kiváltó okait, felelőseit. Egyszerűen érthetetlen, hogy míg.’ az ‘üzemben a legkisebb munkavédelmi mulasztást szigorúan büntetik, a legritkább esetben vontak felelősségre valakit közterületi hanyagságokért, 'balesetveszélyes járdákért, a sérült munkavállaló szenvedéseiért, az összesítve százezrekben, milliókban mérhető népgazdasági kárért, A fagyos téli hónapokban megháromszorozódott a baleseti sebészetek ' forgalma. Tavaly az egyik napon, ugyanabban az utcában hárman törték kezüket, vagy lábukat a síkos járdán. A közterületi felügyelet bevezetése Kecskeméten javított a helyzeten. Bizonyára még többen megsérültek volna, ha nem kopogtatnak a mulasztóknál a lakossági összérdeket képviselő, olykor hálátlan feladatot vállaló ellenőrök. Mintegy négyszáz esetben bűntetteik mulasztókat. A jövőben is hasonló, következetes szigort vár tőlük a közvélemény, ezt kívánja a népgazdasági érdek. Egy-egy emlber kiesése összetett munka- folyamatokban okozhat zavart, nehezíti a tervteljesítést, a kényszerű helyettesítés minőségi romlással is járhat. önmagában kevés a büntetés: szemléletváltozás is szükséges. Az érdekeltek, a a szomszédok, a járókelők ne tűrjék el a nemtörődömséget, / a háztulajdonosok, a házfelügyelők, a gondnokok, a közületek érezzék elsődleges kötelességüknek a hozzájuk tartozó közterület rendben tartását. A tanácsok is többet törődhetnének az ipartelepekhez vezető utakkal. Kiskunfélegyházán például joggal kifogásolják a Cipőgyárban, a Habselyemben dolgozók: elhanyagolt, helyenként balesetveszélyes járdán mennek naponta munkahelyükre, noha ezek az üzemek sokat tesznek a városfejlesztésért. A megyeszékhelyen ezekben a napokban foglalkoznak a déli—délnyugati iparvidék gyalogos megközelítésének javításával. így talán kevesebb lesz az olyan „üzemi baleset”, melyet a gyalogjárdából kilazult tégla, kiálló vízvezeték, jégfolt, gödör, síkos út okozott. . H. N. LADÁNYBENE, RÁKÓCZI SZAKSZÖVETKEZET Róka hozta üzlet Ladánybenén beszélgettünk a Rákóczi Mezmgazdasági Szakszövetkezet elnöxóvel, Juhász Pállal és Kpllinászi László mezőgazdász- szail. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy az egyik legújabb vállalkozásuk, a rókatenyésztés milyen eredményekkel kecsegtet. A sajátos proMü telepet az elmúlt év őszién alakították ' ki A dt-ina varsányi termelőszövetkezet segítségével kezdetnek nyolcvankét tenyészállatot kényszerítettek úgymond drótháló mögé. Ehhez .semmiilyen anyagi, tárgyi, szak- -mai feltételük nem volt. A. haszon reményében mégis belementek. Erről a vezetők beszélgetésünk során így nyilatkoztak: — Arra gondoltunk, hogy mivel Kecskemét környékén ezzel az érdekes és világszerte népszerű állatfajtával viszonylag kevesen foglalkoznak, hátha sikerünk lesz, s tenyésztésével javíthatjuk gazdálkodási eredményeinkét, Eddig kevés idő telt el, ■ám a tapasztalatok alapján panaszra semmit okunk. Ezek a sarki rókák képesei^ még mínusz 60 fokon is megélni. A ketreceket a házi kőművesbrigiád tér-, vézte és készítette el. Az a szokás, hogy minden ketrecben egy rókaanya vagy -apa kap helyét. A szakszövetkezet Vezetői elmondták, hogy a rókák élelmezését szerződéses alapon a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat segítségével tudják megöl-, dianl. A ibaromfdihuilladékot rozs, árpa és kukorica megőrölt keverékével elegyítik. Az is fontos, hogy ezeknek aiz állatoknak zajmentes, csendes 'helyet 'tudtak találni. Ugyanis — eléggé köztu. dottain — a rókák egyes időszakokban az időjárásra érzékenyen meglehetősen durvák, agresszívek, vadak. Évente egyszer van á párzási időszak, leginkább márciusban és áprilisban. Ami a kezdeti . eredményeket illeti, hadd mondjuk el, hogy eddig anyánként átlagosan öt rókáit val gyarapodott az állomány. A csaknem kéthónapos vemhes- ség után a szaporodás, tehát po- .zitív képet mutat. Mivel a világpiacon egy rókaiprém ára három és ötezer forint között mozog, ,h haszoVi nem maradhat el. Más 0 A rókamama védi a kicsinyeit. kérdés, hogy a rókák egyik részét tenyészállatként igyekeznek majd értékesíteni. A tervük között szerepel egy prémfelüolgozó szakcsoport létrehozása is. Ez azt eredményezi majd, hogy az idei ősztől kezdődően sikerül elérniük a végtermék értékesítését. A főmezőgazdász erről a szép elképzelésről beszélgetésünk végén így nyilatkozott. — Ügy érzem, ebben az egészben igazi, jó üzlet váln.. Varga Mihály
