Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-19 / 142. szám
1985. június 19. # PETŐFI NÉPE 0 3 TRAGIKUS KIRÁNDULÁS A BÁCSKA ÁRUHÁZ .TÍZ ESZTENDEJE! Mitől modern egy áruház? — A kérdés most, amikor gazdasági életünkben egyre szélesebb teret, egyre nagyobb súlyt és meghatározóbb szerepet kap a kereskedelem, általában is indokolt lehet. Ám a Bácska Kereskedelmi Vállalat vezetői és dolgozói számára — akik májusban ünnepelték cégük büszkeségének, a Bácska Áruház megnyitásának tizedik évfordulóját — kikerülhetetlen feladat az ilyesféle kérdésekre (is) válaszoló számvetés. m if É KÖTELESSÉGE Óvjuk, védjük a közterületet! Állja a versenyt Szükség szorításában született Horváth József igazgató első érve: a Bácska Áruház attól modem —, hogy van! Bizonyságul két számot mond: az irányítása alá tartozó baljai üzletek 1974-ben 258 millió forintot forgalmaztak, két évvel később pedig 372 milliót. Az ugrásszerű növekedés magyarázata: időközben — 1&75. májusában — átadták ’rendeltetésének a mintegy 35 millió forintba kerülő, négyszintes, 3 ezer 170 négyzetméter alapterületű új áruházat. A számszerűség persze homályban hagy néhány, csöppet sem mellékes körülményt, hiszen ilyen léptékű — több mint negyven százalékos! — ugrást egyetlen új egység bekapcsolása távolról sem indokol, legyen az bármilyen impozáns méretű is. Mindjárt világosabbá válik azonban a helyzet, ha megemlítjük: ia hetvenes évek elejére Baja elvesztette azt a kivételes ' pozícióit, amelyet még a felszabadulás után is sokáig élvezett —, hogy tudniillik itt működött a megye legnagyobb áruháza. (Sőt: szinte a déli részeken egyetlen, egésze**'addig, amíg nem épült ikisárubáz, Bácsalmáson, Kiiskő- -rösön1’isi)' Ennek a „hegemóniának” a kecskeméti Álföld Áru- . ház átadása vetett véget 1971- ben, s ezt a szekszárdi Korzó Áruház belépése Vsak súlyosbította. amennyiben a Duna-parti falvak (Bátaszék, Mórágy, Lány. csók és a többiek) érdeklődését is elfordította Bajától.- Létkérdéssé vált szinte a fölzárkózás. A megoldás keresésének időpontjában a „mitől modern ...” kérdésre az volt a válasz: legyen minél nagyobb és mozgólépcsővel is fölszerelt. Mozgólépcsők, természetes fény Ez megint magyarázatra szorul: akkoriban csak 2 ezér négyzetméteresnél nagyobb létesítmények építését támogatják államilag. Volt persze számtalan egyéb kikötés 'is, például, hogy mozgólépcső föltétlenül legyen benne, s majdnem ilyen előírás- szerű volt az á tervezői elképzelés is, hogy a modern áruház csak teljesen zárt lehet, s természetes fényt még véletlenül sem kaphat. Ez utóbbi nézettel sokáig hadakoztak a bajaiak, míg végre elkészült a természetes fényt is kapó betonpillérvázas épület, amelynek eloxált alumíniumdobozokkal díszített felü. lete máig a városkép egyik jellegzetes — képeslapokon is gyakran szereplő — momentuma. Igaz, akadtak kisebb problémák — . a. padiót burkoló, met- lachi' - lápók,T' egyike-ínásika föl- púposodott, iJeváit, a'-léghűtő éppen a legkn'itiküäabb’ időpontokban csütörtököt mondott, a túl- érzékeny riasztó már a nagyobb teherautók közeledtére is kihívta a tűzoltókat, ám a berendezések zöme — így például a mozgólépcső — alapjában véve megbízható, s az épület üzemeltetése (fűtése, szellőztetése, tisztántartása) viszonylag olcsó és egyszerű. Azaz: modern, még most, a megépülése után tíz évvel is. Korszerű érdekeltségi rendszer Ám a Bácska Kereskedelmi Vállalat dolgozói aligha ezért büszkék az áruházra: sokkal inkább azért, mert a cég forgalmának egyötödét — évente 250 millió forintot — még mindig ez az áruház hozza. Mégpedig alig százhúsz dolgozóval! Az egy eladóra 'jutó forgalom a legmagasabbak közé (tartozik. Ez eléggé ritka jelenség, hiszen a gyakorlati tapasztalat általában azt bizonyítja, hogy minél kisebb egy üzlet, annál nyilvánvalóbb a benne dolgozók anyagi érdekeltsége, s annál intenzívebb a- forgalom növelésére fordított igyekezet. Ezt az összefüggést fölismerve alakították ki a Bácska Áruház érdekeltségi rendszerét, amelyben minden osztály teljesen önálló egységként működik, s amelyben a keresetet döntően befolyásolja a forgalom alakulása: van olyan osztályvezető, akinek a 82 ezer forintos tavalyi jövedelméből 30 ezret a forgalom szerződésben vállalt növeléséért kiutalt nyereségrészesedés tett ki. De akad olyan is, akinél ez az összeg az 5 ezret sem érte el. A végzett munka, az eredményesség szerinti, merész differenciálás — ezi az,, ami'^tabUlá „ tette a Bácskíj tQjótéhXÍ'» ségét, S aminek köszönhetően sem a tőle pár száz méternyire megépített áfész-áruház, sem az új vállalati áruház közeljövőre tervezett belépése nem veszélyezteti a bajai ellátásban betöltött, meghatározó szerepét. ' Káposztás János Mennyit bosszankodunk, sőt felháborodásunkban telefonálunk, még levélírásra is kaphatók vagyunk, ha az általunk rendben tartott parkba, zöldterületre rááll egy autós, nótán sódert, szemetet önt a szomszéd. A város rendjére, utcáinak, tereinek hivatalosan szólva közterületének megóvására, a szabálysértők, a magukról megfeledkezett emberek hathatós figyelmeztetésére hozták létre a megye- székhelyen a közterület-felügyeletet. Azt felesleges bizonygatni, mennyire szükség volt erre; gondoljunk csak a téli járdatisztításra, vagy a személy- gépkocsi virágos parkban elvégzett olajcseréjére. Kecskeméti Sándorral, a felügyelet vezetőjével beszélgettünk a megyeszékhelyen tapasztaltakról, a szabályismeret hiányáról, a gondokról. Helyfoglalási engedély A közterületet bárki, de csak rendeltetésének megfelelően használhatja. Ennek számít a magán- és az állami lakóházak, középületek esetében a kerítéstől, a ház homlokzatától az úttestig terjedő — járda, zöldsáv, árok — terület, amelyet a tulajdonosnak, vagy az épület használójának kell rendben tartania. Ha valaki ezt a közterületet valamilyen ok miatt engedély nélkül elfoglalja — téglát, sódert, homokot tárol rajta — vagy rongálja, kitöri a fákat; szennyezi a füvet mosószerrel, olajjal, vagy egyéb módon —, szabálysértést követ el. Sokan a szabályok ismeretének hiányában vagy hanyagságból ezt nem akarják tudomásul venni, sőt zaklatásnak, jogaik megsértésének veszik a kiszabott' büntetést. Az építkezők olykor kénytelenek igénybe venni a közterületet. Az anyagok lerakása, rövid ideig való tárolása nem szabálysértés, az állampolgárt emiatt senki nem bünteti meg. A hosszabb ideig tartó közterület-foglaláshoz azonban engedély kell. Az igénybe vett közterületért négyzetméterenként havonta 4 forintot kell fizetni. Szemetelés, rongálás Nem vagyunk túlságosan kényesek a tisztaságra, amit bizonyít, hogy egy-egy szabadtéri rendezvény után teherautónyi hulladékot, szemetet kell elszállítani. A szemetelésre azonban sokféle más alkalmat is kihasználunk. A kertes családi házak udvaraiból kikerülő fanyesedékek, lombok, levelek olykor kupacokba rakva „díszelegnek” a járda és az úttest között, várva a jó szerencsét. Ezeknek a hulladékoknak az eltávolítása a tulajdonos kötelessége. A háztartási szemét begyűjtése a kommunális szolgáltató vállalat dolga, ahol erre már felkészült. S ahol nem? Ott a bérlemény használójára vár ez a tennivaló. Bérházak előtt, vagy azok közeli parkolóiban gyakran végeznek gépkocsijavítást. No nem holmi futó javításra, hanem karosszéria-, motor, vagy sebességváltó cseréjére gondolunk. Egy-egy ilyen alkalomkor szabályos autószerelő-műhelyt hoznak létre, ami éppen úgy tiltva van, mint a vasszerkezetek hegesztése, gyártása, vagy rendszám nélküli gépjárművek tárolása, illetve az utcai árusítás. Figyelmeztetés, bírság Kecskemét területileg, de a lakosság számához viszonyítva sem tartozik a kisebbek közé. A környezet védelmét hivatásszerűen négy közterület- felügyelő látja el. Mondani sem kell: ez a létszám kevés ahhoz, hogy az illegális területfoglalókat, parkrongálókat, szemetelőket, a zöldterületek tönkretevőit tetten érjék, kordában tartsák. Mégis megpróbálták. Megalakulásuk óta a szóbeli figyelmeztetéseken kívül, április 30-ig 1061 intézkedést tettek. Ebből 478 írásbeli figyelmeztetés, utasítás került ki azzal a céllal, hogy a vétkesek a szabálytalanságot szüntessék meg. Majdnem 600 esetben helyszínbírságot alkalmaztak, főként a járdák téli hó- és jégmentesítésének elmulasztásáért, utcai árusításért, parkrongálásért, területfoglalásért, környezetszennyezésért. Környezetünk, szűkebb lakóhelyünk védelme mindannyiunk ügye. A fákra, a parkokra szükségünk van, hiszen a jó levegőt, a felüdülést, a kellemes közérzetet jelentik számunkra. A szabályok betartása tehát egészségünket, lakóhelyünk tisztaságát védi, s ez a mai környezeti viszonyok között rendkívül fontos. Gémes Gábor Spaten gold a Borsodi Sörgyárban Együttműködési megállapodást kötött a Borsodi Sörgyár a müncheni Spaten céggel. Ennek értelméből.— a bajor^sörgvár licence Jalhpfan^— várhatóan még -az -idén jfnjggfcezj£ík Borsod r. theíoaÉS üzemben a kiváló minőségű, különleges zamatú Spaten gold sór gyártását. A 12 balling-fokos. nemzetközileg ismert sörkülönlegességből évente 50 ezer hektolitert (készítenek majd a hazai választék bővítésére. A licencért a borsodi sörgyár malátával fizet a müncheni cégnek. (MTI) Nemezelés Újvidéken Meghalt egy kislány a tőserdei strandon Újsághír: „Június 7-én a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói a Tőser- dőbe kirándultak, ahol Tóth Éva II éves tanuló belefulladt a melegvizes strand vizébe.” Mindig megdöbbenést és fájdalmat kelt, ha valaki eltávozik közülünk. Ám ha gyermektragédiáról értesülünk, a gyász még mélyebb az értelmetlen halál miatt, s nem szabad elmenni mellette szó nélkül. Különösen nem, ha az eset több száz gyermeket és szülőt rázott meg úgy, mint ez a tősfürdői tragédia. Mi történt, mi történhetett aznap? Miért nem volt senki, aki segíthetett volna, s miként élték át az érintettek a szörnyű perceket. Azért, hogy választ kapjunk ezekre a kérdésekre, s tisztázzuk az esetleges félreértéseket, felkerestük a kiskunfélegyházi iskola igazgatóját, két tanárát, az egyik tanuló édesanyját és idézünk néhány szemtanú osztálytársat. Hideg volt a víz? Szendrey Lajos igazgató: — Testületi döntésünk volt arról, hogy a gyermeknapon az iskola tőserdei kirándulást szervez vala-, mennyi tanuló részvételével és valamennyi nevelő felügyelete alatt. Az eredeti időpont május 24. lett volna, de az esős idő miatt június 7-re halasztottuk. A kirándulás előtti napon beszéltem a fürdő vezetőjiével, hogy nagy létszámmal jelenünk meg, mintegy négyszázan megyünk. A fürdő bejáratánál is, de még otthon is oktatást kaptak a gyerekek, a rájuk leselkedő veszélyről. A strand egyébként kellemes környezetben van, a medence vize mindössze 150 centiméteres, ami nem túl mély. Máskor is előfordult már, hogy egy-egy osztály eljött ide és akkor sem volt semmi gond. P. N.: — A kérdéses napon milyen hőfokú volt a víz? Sz. L.: — A fürdőmedencét a vízhálózatról táplálják: így az elég hideg. Ahhoz képest, hogy csak melegvizes medence van ezen kívül. nyilván ezt hidegnek lehet érezni. De arról. ’ hogy emiatt probléma lett volna, még sohasem hallottam. A gyerekek szívesen belementék és nem panaszkodtak a víz hőmérsékletére. A nevelőktől tudom, hogy három kislány fürdött együtt. Iharosi Krisztina, Juhász Adrienn és Tóth. Éva. Krisztina így mondja: „Fürdőruhában érkeztünk a strandra, letettük a holminkat. Árvay. tanár bácsi volt velünk. Először a meleg vízbe mentünk, onnan a hideg vízhez. Előbb a hideg tusoló - nál zuhanyóztunk. Olyan öten, hatan voltunk együtt Évávail. Mi a kisebb vízben voltunk, ők, mivel tudták úszni, belementek a mélyebb vízbe. Láttuk is, hogy úszkálnak. Addig maradtunk a vízben, míg 'Évát ki nem vettél* belőle. Két tanár néni ült a medence szélén.” Adrienn így folytatja: „A meleg vízből mentünk át a hideg - vízbe. Előtte lezuhanyoztunk es úszkáltunk. Én fáztam, átmentem vissza a melegvizes medencébe, de Éva ott maradt. Jókedve volt. Az úszómestert és a két tanár nénit láttam a medence szélén.” Senki nem látta Sz. L.: — Amikor közöltem a szülőkkel a szomorú tényt, ők is mondták, hogy tavalyelőtt úszótanfolyamra járt Éva. A medence szélén, mivel az ötödik, hatodik osztályosok kisebb termetűek. Vén Judit és Rács Lászlóné tanárnő ültt mindkettő osztályfőnök. A férfiak közül Árvay János tanár —, aki Tóth Évának volt az osztályfőnöke — és Kiss Czakó László a medence túlsó szélén levő füves részen futballozott a fiúkkal. A medence előitt a tusaiénál három tanárnő volt. Dr. Kurgyis Ferenoné. Bibók Katalin és Marancsikné Némedi Erzsébet. Az ő feladatuk a bejö- vő-kimenő gyerekek szemmeltar- itása volt. A- körülöttük levő gyerekek közül Fiosor László azt mondta, hogy ő úszás után kiült a medence szélére és néhány lépésre tőle látott valakit, aki nem mozog a vízben. Szólt egy ismerős gyereknek, nézze meg. tényleg van-e ott valaki. A fiú. Csuka Zoltán megnézte és ott volt egy test, majd elszaladt az úszómesterért, aki a kislányt kihozta a vízből. Csuka Zoli pedig ígv mondta: ,.A medencében úszkál- \. va nem volt senki a közelemben, amikor a lábam hozzáért valamihez. Lementem a víz alá és láttam. hogy ott van egy leány P. N.: — Azt a pillanatot amikor Tóth Éva alámerült, senki sém látta? Sz. L.: — A gyerekek közül senki nem tapasztalta, hogy a kislány a víz színéről eltűnt. Sem azt hogy kiabált, csapkodott volna. Egyszerűen lent maradt a víz alatt. Á boncolási jegyzőkönyvet nem láttam, így nem tudok semmit sem mondani a halál okáról. Amikor kihozták a 'gyermeket a medencéből, a biológia-tanárnő és az úszómester közreműködésével elsősegélyben Dróbálták részesíteni. Aztán valahonnan odakerült egy orvos is a fürdő területéről. de már elkésett a segítség. * Az első órán P. N.: —A gyerekek miként viselik el egy társuk hiányát? Érződik-e rajtuk, hogy megváltozott valami? Bányai Ferencné igazgatóhelyettes: Hétfőn reggel én voltam az ötödik b. osztályban az első órán. Ekkor beszélgettünk arról, hogy mi történt. Magát az érzést azt hiszem nem lehet leírni, ami akkor erőt vett rajtuk. A pedagógiába vetett hitünk nem dőlt meg, ezért hisszük azt, hogy a szülök bizalma sem fog .bennünk megrendülni. Talán azt sem tehetjük meg, hogy ezek után nem engedjük a gyerekeket vízbe. Nagy tragédia volt számunkra. Amikor bejöttünk az iskolába, csak ültünk némán és Pörgött szemünkből a könny. Ügy gondolom, nem vétkeztünk. P. N.: — Emlékszik Tóth Évára, hogy nézett ki? Bi F.né: — Ebben az évben ismerkedtem meg vele. Tanítottam is. Aranyos, kedves, feketehajú kislány volt, jó közepes tanuló. Horváth Andrásné, az egyik gyermek édesanyja: — Bementem én is a gyermekekkel a vízbe, de hidegnek éreztem. Bár az idő fülledt meleg volt, mégis fázhattak a gyerekek a medencében. Egy. szer csak arra lettem figyelmes, hogy a Vén Judit tanárnő felugrik. és rohanni kezd. Én is futottam, de akkor már kint volt a medencéből Éva, és többen próbálták masszírozni, életet lehelni bele. Aztán jött az orvos. Iszonyatos volt az egész. Én ezek után is elengedem a lányomat a parádi táborba, mert az ilyen nem fordul elő mindennap. Láttam, hogy a pedagógusok minden gyerekre vigyáztak, nemcsak a saját osztályukbeliekre. A többi szülőnek is az a véleménye, hogy ilyen dolgokat szinte ki sem lehet védeni. Talán még akkor is előfordulhat ilyen, ha fogom a gyermekem kezét. Tuza Béla Straszer András # Az Újvidéken működő Vajdasági Gyermekek és Fiatalok Képzőművészeti Központjának meghívására dr. Kriston Vízi József vezetésével a Szórakatén usz Játékműhely és Múzeum munkatársai június 12-én a kecskeméti intézmény anyagából összeállított kiállítás megnyitóján vettek részt A Djordje Natosevic nevét viselő általános iskolában rendezett bemutatót Stanko Susnjar. a városi társadalmi tevékenységügyi bizottság elnöke nyitotta meg. Ezt követően Nagy Mária és Váczi Mária vezetésével az általános iskola tanulói. valamint kulai, zsablyai és újvidéki pedagógusok ismerkedtek az egyre népszerűbb nemezkészítés technikájával. v A
