Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-18 / 141. szám

1985. június 18. • PETŐFI NÉPE • 3 KORSZERŰ MUNKAHELY, JOBB ELLÁTÁS •• j_rr •• r *«i Sütőüzem epul Tiszaalpáron Tiszaalpárt és környékét évtizedek óta egy haj­dani kisipari üzletből kialakított pékség látta el ke­nyérrel. A lakosság elégedett volt a helybeliekből álló Árpád szocialista brigád munkájával, a hagyo­mányos két kilogrammos kenyerekkel, ám a nap­jainkra korszerűtlenné vált, kinőtt sütöde életét tovább már nem lehetett hosszabbítani. Tulajdono­sa, a kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat lebon­tatta, az év elején, s megkezdődött helyén az épít­kezés. Mint Wágner Gábor, a vállalat főmérnöke tájé­koztatott, a rekonstrukció keretében készülő léte­sítmény alkalmas lesz a nagyközség, és néhány kö­zeli kisebb település ellátására, a kenyéren kívül péksüteményekkel is. Ez utóbbi termékeket jelen­leg még máshonnan szállítják az itteni boltokba, tehát a lakosság annyit mindenképpen nyer a be­ruházással, hogy frissen kerülhet asztalára a kifli, zsömle. Az új pékségben egy alagút rendszerű lengyel, és egy magyar kemencét helyeznek majd üzembe. A min­den tekintetben korszerű sütödében hosszabb ideig eltartható termékek készítését is tervezik a kapa­citás kihasználására. Az utcai fronton helyet kap egy szaküzlet, amelynek itteni kis elődje igen nép­szerű volt. A kecskeméti sütőipari vállalat új tiszaalpári üze­mének generálkivitelezője a helyi Tiszatáj Terme­lőszövetkezet építőcsoportja. Az év eleji hideg hát­• Épül az üzem, ahol péksüteményeket is készí­tenek majd. ráitatta őket. a munkában, de a feladatot el akarják végezni a vállalt határidőre. Az igyekvés eredmé­nyeképp a részhatáridőket eddig sikerült betarta­niuk, s a megbízó elégedett a szövetkezeti építők­kel. Ha továbbra is ilyen jól haladnak, a Vállalat Kiváló Brigádja címmel büszkélkedő Árpád kollek­tíva az év utolsó részében — jelenleg a vállalat fél­egyházi gyárába járnak be dolgozni — ismét saját munkahelyén bizonyíthat. A. T. S. TÖBB TANTEREMRE VAN SZÜKSÉG Növekszik a középiskolások száma | PÁRTÉLET > T elepüléspolitizáló Napjainkban a lakosság temérdek javaslatának összegezé­sével megfogalmazódnak a településfejlesztés elkövetkező öt évre szóló politikai feladatai, a helyi tennivalók fő irányai. Ezek többsége reálisan számba veszi az adott terület feszítő igényeit, felsorakoztatja a legfontosabb megvalósításra váró létesítményeket, kommunális feladatokat. Ugyanakkor egyre gyakrabban hallani olyan véleménye­ket, hogy az „anyagi lehetőségeink beszűkültek”; „az ország gazdasági nehézségei nem teszik lehetővé”; „csökkennek a településfejlesztésre fordítható pénzforrásdk” és így tovább. Mindebből következik, hogy a jövőben elengedhetetlen a helyi önállóság növekedése, a szükségletek átgondolt rangso­rolása, az erőforrások koncentrált felhasználása. Mindez szükségessé teszi, hogy a településfejlesztés pártirányítása mind tartalmában, mind módszereiben is változzon, fejlőd­jön. Nem elég a pártszervek tennivalóit csak a tantermek, a lakások számában megfogalmazni. Többről van szó! Ez a több abban jelentkezzen, hogy a párt ez irányú munkája ne csak településfejlesztésre, hanem komplex településpoli­Országos fesztiválra készülnek a szakszervezeti színjátszók Tatabányán rendezik meg jú­nius 20—23-án a szakszervezeti színjátszók országos találkozóját. Ezúttal hatodszor kénül sor a mű­vészeti seregszemlére, amely az amatőr színjátszó-mozgalom ran­gos eseménye. Áz előzsűrizés már korábban befejeződött, helyszíni bemutatókon döntöttek a szakem­berek arról, hogy kik vehetnek részt az országos fesztiválon. En­nek alapján 12 csoport kapott le­hetőséget a tatabányai bemutat­kozásra. A lendnvárosi 106-os szá. mú Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola ■ színjátszó cso­portja, a kecskeméti „IV” csoport, a KISZ Központi Művészegyüttes színpada, a pécsi KPVDSZ szín játszó csoportja, a budapesti met­ró színpad, a salgótarjáni Petőfi Kohász színpad, a pécsi nyitott színpad, a zalaegerszegi Reflex színpad, a budapesti stúdió .,K” színházi alkotóközösség, a tatabá­nyai Bányász színpad, a debrece­ni Unió mozgásszín és a székes- fehérvári Videoton színjátszó cso­port vesz részt az országos fesz­tiválon. A találkozót a SZOT, a Művelődési Minisztérium, a Nép­művelési Intézet, a Komárom me. gyei Tanács, a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Háza és a tatabányai Bányász közművelődé­si intézményhálózat rendezi. A fesztivált 20-án a népházban nyitják meg, de bemutatókat ren­deznek az együttesek a Szénbá­nya Vállalat munkásszállóján, a közművelődési .házában és a bá­nyász strandfürdőn is. Szakmai vitákat is rendeznek, maid fel­mérik az amatőr színjátszó-moz­galom jelenlegi helyzetét, elemzik a rendezők munkáját, a színészi teljesítményeket. A találkozó jú­nius 23-án. vasárnap a díjak át­adásával fejeződák be. Nemzetközi kerámia­szimpózium A siklósi kerámia-alkotóház — kilenc évi kényszerű szünet után — ismét nemzeközi képzőművé­szeti szimpóziumnak adott ott­hont. Nyolc európai és tengeren, túli ország meghívott alkotói dolgoznak a dél-baranyai kis­város művésztelepén. A kéthó­napos program során kedvükre kísérletezhetnek anyaggal és technikával, kutathatnak olyan új megoldásokat, amelyekre a saját műhelyükben vagy az üze­mi műteremben nincsen lehető­ség. A Siklóson készült munkák egy meghatározott része az al- kotótláz tulajdona lesz. Európa egyik legszebb, legkor­szerűbb kerámia-alkotóműhelye alakult ki Siklóson. Az elmúlt évek alatt — a szimpóziumok munkájának eredményeként — páratlan gazdagságú kerámia- gyűjtemény jött létre. Az anya­got korábban raktárban őrizték, most a lesjavát állandó kiállítá­son mutatja be a látogatóknak ,az alkotóház. A középiskolások száma öt év alatt 29 ezerrel növekedett. Mi­ként a Tudományszervezési és Informatikai Intézet közelmúlt­ban közzétett statisztikai ösz- szefoglalójából kiderül, a most záruló tanévben az ország 553 középfokú iskolájában több mint 232 ezer diák tanult. A lányok aránya valamivel tovább nőtt: jelenleg 57,7 százalék. Az első osztályosok közül 28 552-en gimnáziumba, 36 130- an szakközépiskolába iratkoz­tak be, számuk 931-gyel több, mint az előző tanévben. Az álta­lános 'iskola 8. osztályát tavaly eredményesen elvégzett fiata­lok közül mindössze 6,7 százalék nem tanult tovább,.,A négy évvel korábban, 1980'81-ben beiratko­zott első osztályosoknak a gim­náziumokban több mint 86 szá­zaléka, a szakközépiskolákban mintegy 81 százaléka fejezte be eredményesen tanulmányait az elmúlt évben: a gimnazistáknak 13,3 százaléka, a szakközépisko­lai tanulóknak pedig 18,5 száza­léka morzsolódott le a négy év alatt. Fokozatosan növekszik az utóbbi öt évben a tanul­mányaikat befejező eredményes vizsgát tevő tanulók száma. Az 1984/85-ös tanévben Buda­pesten és Debrecenben v egy-egy új gimnázium kezdte meg mű­ködését,. hét helyén szerveztek szakközépiskolai osztályokat szakmunkásképző iskolákkal kö­zös igazgatásban, és egy gimná­Űjra itt a vakáció. A nyári szünet^ alatt a gyermekek több időt töltenek felügyelet nélkül az utcán. Egyebek között ez te­szi szükségessé, hogy felhívjuk a járművezetők figyelmét a KRESZ speciális — gyermekeket védő — szabályaira. Fokozott felelősség Elöljáróban a gyermekbalese­ti statisztikáról annyit, hogy 1984-ben Bács-Kiskun megyé­ben 173 gyermek (14 éven aluli) szenvedett sérülést közlekedési balesetek során. Közülük nyol­cán életüket vesztették, hatvan­négyen súlyosan, és százegyen könnyebben sérültek meg. Köztudomású, hogy a gyerme­kek kevésbé képesek a saját biztonságukra ügyelni, mint a felnőttek. Ez érthető, hiszen élet­koruk és tapasztalatlanságuk miatt nem tudják, hogy egy bi­zonyos közlekedési helyzetben mit kell fontosnak tekinteni. Jellemző rájuk az óvatosság hiá­nya, a kiszámíthatatlan, hirte­len, ötletszerű mozgás, és a kül­ső hatásokra a szokásostól eltérő reagálás. Mindezekre figyelemmel ren­delkezik úgy a KRESZ, hogy „a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek ... biztonságának a megóvására”. Számtalan bal­eset elkerülhető lett volna, ha a járművezetők betartják ezt az intelmet, és amikor a járművük még féktávolságon kívül volt, és gyermeket (gyermekeket) ész­leltek az úttesten vagy annak zium szűnt meg. A tanterem-gya­rapodás azonban így sem követ­te arányosan a tanulólétszám nö­vekedését. Bár az utóbbi tanév­ben középiskola-építéssel 13, épületbővítéssel 36 új osztályte­rem létesült, és az átcsoportosítá­sokkal további 158 helyiséget vettek igénybe, egy osztályterem­re átlagosan 1,3 százalékkal több tanuló jut, mint korábban. Jók az adatok viszont a közép­iskolai diákotthoni elhelyezé­seknél: annak ellenére, hogy a diákotthonok száma valamelyest csökkent, az otthonokban ma 51 079 helyre alig 47 000 diák jut. A középiskolásoknak mintegy húsz százaléka él .diákotthonban, iskolai,- -illetve diákotthoni ét­keztetésben pedig csaknem 75 százalékuk részesül. Társadalmi tanulmányi ösztöndíjat 5888-an, állami tanulmányi ösztöndíjat 17 371-en kaptak ebben a tanév­ben. A pedagógusok száma 577-tel több, mint az. előző évben volt, jelenleg 17 466-an tanítanak kö­zépiskolákban: ezen belül to­vább nőtt a 30 évnél fiatalabb tanárok és a nők aránya. . Kiderül az összesítésből az is, hogy csökkent az érdeklődés a dolgozók középiskolai oktatása iránt, a létszám csak kétharmada az öt év előttinek. A létszám- csökkenés mértéke nagyobb a gimnáziumokban, valamint az esti tagozaton, mint a szakközép- iskolákban és a levelező oktatás­ban. (MTI) közelében, csökkentették volna a sebességet, és fokozott figye­lemmel, gondossággal haladtak volna tovább, felkészülve, — szükség esetén — a hirtelen meg­állásra is. A „Gyermekek” veszélyt jelző tábla arra figyelmeztet,, hogy fo­kozottan számolni kell az úttest­re lépésükkel. Az ilyen tábla a vezetőkre a figyelem és óvatosság fokozott köteleiettségét rója, mert bármikor számítani kell a gyermekek váratlan felbukka­nására. Féktávolságon kívül és belül Bizonyos esetekben téves az a felfogás, hogy a jármű vezetője nem felelős g balesetért, ha a gyalogos féktávolságon belül került a jármű elé. Az említett KRESZ-szabályok helyes értel­mezése szerint — ha kellő figye­lem mellett féktávolságon kívül észlelhető, az út közelében tar­tózkodó személy — a jármű veze­tője akkor is felelős lehet, ha az féktávolságon belül kerül a járműve elé. Ennek illusztrálá­sára szolgáljon az alábbi eset: A vádlott személygépkocsi­val lakott területen kívül körül­belül 65 kilométeróra sebesség­gel közlekedett oly módon, hogy járműve az úttest jobb oldali szé­létől egy méter távolságra volt. Nappali világosság lévén, jgy nagyobb távolságról észlelte az úttest jobb oldala melletti busz­megállóban várakozó gyermek- csoportot. Ennek ellenére válto­zatlan sebességgel hajtott, to­tikára is terjedjen ki. A jó közérzet termelőerő Amikor napjainkban a jelen­lévő gazdasági, az életszínvonal­lal kapcsolatos gondok erőpró­bára teszik a lakosság politikai tűrőképességét, akkor a jó köz­hangulat megőrzéséhez elen­gedhetetlen a lakóhelyi életkö­rülmények további javítása. A termelékenység növelésé­nek jelentős tényezője, befolyá- solója a kiegyensúlyozott ottho­ni élet. Az idegileg, fizikailag ki­pihent ember munkája az üzem­ben, a hivatalban eredménye­sebb, hatékonyabb. A munka­helyeken kifejtett tevékenysé­get kedvezőtlenül befolyásolja, ha rossz a közlekedés, ha a dol­gozó szabad idejét hiánycikkek utáni szaladgálással, sorban- állással töltötte el, netalán a szolgáltatás hiánya, az áramki­maradás, vagy az udvariatlan ki­szolgálás felbosszantotta. Előbb vagy utóbb fáradtan, fásultan dolgozik az, akit a szabad idejé­ben nem frissített fel a sporto­lás, a nyugodt szellemi kikapcso­lódás. Mindezek indokolják a te­lepüléspolitikában a ’ Iakóhé- lyen naponta jelentkező gondok, feszültségek feloldásának szük­ségességét. Olyan gyakorlatra van szükség, amellyel gyorsan és reálisan felszínre hozhatók a lakosságot foglalkoztató kérdé­sek, közérzetüket befolyásoló problémák. A lakosság szerepe A településpolitika az adott terület társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyaival szoros összefüggésben van. A párt­munka soron lévő feladatai ma­gukban hordozzák a településpo- litika napi tennivalóit. E köl­csönhatás több példával bizo­nyítható. Szövetségi politikáról, nem­zeti egységről, a párt határoza­vábbra is egy méterre az úttest jobb szélétől. A gyerekek mel­lett tehát egyméteres oldaltá­volsággal haladt volna el. Ami­kor a személygépkocsi a várako­zó csoportot körülbelül húsz méterre megközelítette, a gyer­mekek közül hirtelen kivált a 13 éves sértett, aki át akart szaladni az úttesten. Mivel mindez féktá­volságon belül történt, az ütkö­zés törvényszerűen bekövetke­zett. A gyermek a helyszínen meghalt. Az ügyben legkevesebb három dolog volt elvárható a személy- gépkocsi vezetőjétől. Először is a sebesség csökkentése, másod­szor az oldaltávolság növelése. E)rre egyébként minden lehető­sége megvolt, hiszen az úttest hat méter széles, és egyéb forgalom abban az időpontban nem zavar­ta. Harmadsorban a hangjelzést kell megemlíteni, amellyel fel­hívhatta volna a figyelmet köze­ledő gépkocsijára. Tanítani kell! Természetesen az elmondot­ták nem azt jeíentik, hogy a szülőknek, a pedagógusoknak nem kell mindent megtenniük a gyermekek helyes közlekedés­re való neveléséért. Az ő köteles­ségük, hogy a gondjaikra bízot­takat megvédjék a közlekedés mindenkor fenyegető veszélyei­től, másrészt pedig, hogy megis­mertessék velük a helyes és a biztonságos közlekedési maga­tartás alapjait. Mindnyájunk feladata tehát, hogy vigyázzunk gyermekeink­re, óvjuk őket, tanítsuk a helyes közlekedésre annak érdekében, hogy csökkenjen a gyermek­balesetek száma. Dr. Horváth Imre közlekedési ügyész tainak elfogadtatásáról gyak­ran szó esik, de legtöbbször csak a „nagypolitika” tükrében. Emellett belátható, hogy egy községben, egy lakónegyedben a jól értelmezett és érvényesített településpolitika a legfőbb biz­tosítója lehet céljaink elfogadásá­nak. A helyesen kiválasztott la­kóhelyi fejlesztésekre,, intézke­désekre együtt mozdul a mun­kás, az értelmiségi, az idős, a fiatal. A jövőben elengedhetetlen a lakosság szerepének növelése a településfejlesztés három sza­kaszában: azaz a lakóhelyi kö­zösségek javaslatai jobban érvé­nyesüljenek a tervek kialakítá­sában; legyen több és érdemibb az információ, a véleménykérés a végrehajtás folyamatában; to­vábbá legyen meggyőzőbb az eredmények széles körű propa­gálása. Napjainkban gyakrab­ban esik szó a társadalmi viszo­nyokról, osztályok, rétegek, gond­jairól. Ezek többsége országos szintű tennivalóra utal. Köny- nyebb az idősek helyzetét a nyug­díjkérdésre szűkíteni, mint a ve­lük való törődést helyileg meg­szervezni.- Ölyan munkalehető­séget, közéleti- szerepet kell te­remteni számukra, amely egy­értelműen bizonyítja azt, hogy szükség van tevékenységükre. Közérzetük javításának lehető­ségeit, tennivalóit mindenek­előtt a lakóhelyen kell keresni. Az ifjúság gondja nemcsak a lakáskérdés, pályakezdés, ha­nem a színvonalas, korszerű, mű­velődési program, közösségfor­máló rendezvények, sportolá­si, szórakozási lehetőségek meg­teremtése is azok közé a felada­tok közé tartozik, amelyek meg­valósításában szintén a helyesen értelmezett településpolitika se­gíthet. A pártmunka korszerűsí­tésének lehetősége tehát a helyi gazdasági, társadalmi folyama­tok összefüggésének felismeré­sében, a lakóterületen jelentke­leti nukleáris plazma „megfékezé­sének” problémáján is eredmé­nyesen dolgozik. Totusz elnevezés­sel olyan kísérleti berendezést lé­tesítenek, amely lehetőséget nyújt a forró plazma viselkedésének ku­tatására. A Totusz újabb lépés ahhoz, .hogy a plazma termonuk­leáris égése során villamos ener­giát nyerjenek. Az intézet népgazdaságban al­ző feszültségek okainak feltárá­sában, politikai, társadalmi vi­szonyok fejlődésének, alakulá­sának elemzésében kereshető. Rangsorolás Az irányító pártszervek el­sődleges feladata, hogy az érvé­nyes párt- és kormányhatároza­tok szellemében politikai esz­közökkel biztosítsák a VII. öt­éves tervben rendelkezésre ál­ló összegek célirányos felhasz­nálását. A településfejlesztési tervek készítésekor, a rangsoro­lásban messzemenően és elsődle­gesen azokat A feladatokat ve­gyék figyelembe, amelyek a leg­eredményesebben szolgálják a lakosság érdekeit, legkedvezőb­ben alakítják közérzetét. Az ér­dekek egyeztetése során ne en­gedjenek kisebb közösségek, egyének befolyásának. Az egyes beruházások megva­lósulásakor a településpoliti­kusok szorgalmazzák az olcsóbb, de minőségileg megfelelő megol­dásokat, az építkezések idejének csökkentését. A politikai irányí­tás helyezze még jobban előtér­be a meglévő létesítmények gaz­daságos korszerűsítését, felújí­tását, azok hatékonyabb és több­irányú felhasználását. Javítani kell a funkcionálisan összetar­tozó települések közötti együtt­működést a foglalkoztatásban, a gazdálkodásban, az oktatás, egészségügy, kereskedelem te­rületén, az áruforgalomban, a létesítmények hasznosításában, a közigazgatásban. Egységben az erő Kapjon több figyelmet azok­nak a lakossági igényeknek gyors kielégítése, amelyek legtöbb esetben forintot sem igényelnek. Ilyen például a kereskedelem te­rületén a fogyasztók érdekvé­delme, a kereskedelmi etika fej­lesztése, az udvarias kiszolgá­lás, a kiegyensúlyozottabb és az igényekhez igazodó áruellátás. Az irányító pártszervek töre­kedjenek a területükön lévő gaz­dasági, egységek összefogására, bevonására a településfejlesz­tési feladatok megoldása érdeké­ben. Kisebb városok, községek, jövőbeni fejlődését nagymér­tékben befolyásolhatja az ered­ményes társadalmi összefogás, és a lakossági hozzájárulás mér­téke. A településpolitizálóknak kö­vetkezetesen fel kell lépniük a pazarlások, a visszaélések, a rossz megoldások ellen. Bátran fel kell tárniuk és megszüntet­niük mindazokat a jelenségeket, visszásságokat, amelyek irri­tálják a lakosságot, rombolják a közösségi életet. Mindebben nemcsak a pártszervek, a füg­getlenített pártmunkások sze­repe kell hogy növekedjen, ha­nem a gazdasági vagy társadal­mi élet bármely területén dolgo­zó kommunisták felelőssége is. Jávor János az MSZMP KB munkatársa kalmazott munkái öt év alatt több mint 20 millió rubel hasznot hoz­tak. A tudományos kutatások, s ma mar a gyakorlat is. azt bizonyít­ják, hogy az atomerőművek ke­vésbé veszélyesek, mint például a széntüzelésű hőerőművek. A szov­jet tudósok szerint az ezredfor­duló után az első termonukleáris erőmű is napvilágot láthat AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL A szünidő veszélyei A JÖVŐ SZÁZAD ENERGIÁJA Atomkutató Kijevben Az • Ukrán Tudományos Akadémia nuk­leáris kutatá­sokkal foglal­kozó intézeté­nek tudósai több mint 50 szovjet tudo­mányos kutató, intézettel és iparvállalattal, valamint tíz külföldi köz­ponttal széles körű együtt­működési prog­ramot valósíta­nak meg. Ebben a kijevi intézetben alap. és alkal­mazott kutatá­sokat végeznek a közepes és kisenergiák magfizikája, az atomenergeti ka, a szilárd­test sugárfizi­kája és a plaz­mafizika terü­letén. Az inté­zet tudáskol­lektívája a ma­gas hőmér sék­• Az intézet tudósai a Totusz kísérleti berendel szerelése közben. A berendezés lehetőséget ad forró plazma viselkedésének kutatására.

Next

/
Thumbnails
Contents