Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-18 / 141. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. június 18. ADÓSOK ÉS HITELEZŐK —DRÁGAtTARTOZÁS-JOGSZABÁLY KÉSZÜL „Lebegő” milliárdok BERUHÁZÁSOKRÓL JELENTJÜK A gabonatároló BAJAI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT Manapság már szinte utcai, társasági beszédtéma, hogy egyes vállalatok, szövetkezetek, egyéb gazdálkodó szerveze­tek hónapokig, kirívó esetekben egy évnél is tovább tartoz­nak a hozzájuk benyújtott számla egyenértékével, nem fi­zetik ki a nekik szállított árut vagy félkész terméket, al­katrészt. E vállalatok szinte kivétel nélkül az állami költ­ségvetésnek is tartoznak — magyarán nem fizetnek adót, képtelenek rendezni más jellegű állami befizetési kötelezett­ségüket. Erről a mind jobban burjánzó jelenségről beszél­gettünk a legilletékesebbel, a Pénzügyminisztérium Ellen­őrzési Főigazgatóságának főigazgatójával. — A huzamos idein fenn­álló változások nyilvánva­lóan fékezik a gazdálkodás természetes rendszerét. Mi­ként Ítéli meg ezt a főigaz­gatóság? — A hosszú ideig fennálló adósságok legfőbb oka a fizetés- képtelenség, — kezdi a beszél­getést dr. Sütő Dezső. — Fize­tésképtelennek én azt a gazdál­kodó szervezetet tartom, amely — tekintet nélkül a tartozás mi­lyenségére nem tudja tarto­zásait a meghatározott határidőre maradéktalanul ikiegyenlíteni. A tartozás fogalomkörébe beleér­tem az állammal szembenálló tartozást, valamint Azokat a ren­dezetlen pénzügyi követeléseket, amiket másik gazdálkodó szerve­zet vagy bank támasztott az adóssal szemben. Immár százra, száztízre tehető azoknak a gaz­dálkodóknak a száma, amelyek­nél rendszeresen és hosszabb ideje 10 millió forintnál nagyobb összeggel tartoznak az állami költségvetésnek. Az ilyen válla­latok szinte minden esetben tar­toznak más gazdálkodóknak és bankoknak is. A pénzintézetek ilyen alkalmakkor kialakítják a „sorban állást", ami lényegében a hitelezők sorban állása. Az adó­sok, amint pénzhez jutnak, elő­ször az állammal szembeni adós­ságukat kötelesek rendezni. Amennyiben ez megtörtént, sor kerülhet másfajta, egyéb válla­latoknak, bankoknak való adós­ság kifizetésére. Meg kell mon­dani. vállalataink fizetésképte­lensége — mi. pénzügyi szakem­berek az ilvesmit összefoglaló néven likviditási \ zavarként em­legettük — az utóbbi időben nö­vekedett. A múlt év első negye­dében hetven vállalat tartozott huzamosabb ideie az államnak, több mint 5 milliárd forinttal. A likviditási zavar a vállalatok eovmós közötti kapcsolatában még iobban érzékelhető. Ez az összeg — tehát a vállalatok egv- más közötti pénzforgalmában mu­tatkozó kiegyenlítetlen követelés — 1983-ban 29 milliárd. 1984-ben pedig több mint inegyven milli­árd forint volt. — MegállSDÍtható-e. hogy miként kezdődött ez a fo­lyamat? Mely vállalatoknál jelentkeztek elsőnek a lik­viditási gondok, s mi ok­ból? — Hosszú ideje tartó folyamat ez. >nem lehet tudni, melyik volt az a vállalat, amelyik elsőként huzamosabb ideig tartozott, az ál­lamnak. más cégeknek. Tel ies fe­lelősséggel kiielenthetem viszont, hogy a vállalatok eladósodása, krónikus likviditási zavara nem önmagában kialakult jelenség. Ahol ilyen taoasztalható. ott rendszerint bajok vannak a vál­lalat vezetésével, a termelés meg­szervezésével, a gyártott termé­kek minőségével, a termékszer­kezet szükségesnek tartott átala­kításával. Mivel nemzetgazdasá­gunk egyre jobban piacérdekelt­té válik — eladósodását fokoz­hatják a gyorsan változó és nem egy esetben megnehezedő értéke­sítési feltételek is. A nem meg­felelő vállalati gazdálkodás szül­te likviditási zavar ily módon to­vább gyűrűzik, egyetlen rosszul gazdálkodó, krónikusan fizetés- képtelen vállalat tucatnyi más céget ránthat magával a pénzügyi nehézségek örvényébe. — Csak a helyzetbe* kel­lően nem alkalmazkodó, rossz gazdálkodás játszhat szerepet az adósság halmo­zódásában? Milyen típusú vállalatok a krónikusan rosszul fizetők? — Nehéz az ilyen vállalatokat tipizálni, mert a fizetésképtelen­ségnek sok eredője lőhet. A nagy exportot lebonyolító vállalatok­nál a likviditási zavar egyik oka lehet az is, hogy az exportból származó követeléseit az idegen vállalatok csak vontatottan egyenlítik ki, s a devizaelszámo­lás átfutási ideje is meglehetősen hosszú náluk. Gyakran tapasz­talt jelenség a pénzügyi rend­szerben a fizetési készség hiánya is. Ez minden esetben a vállalat belső szervezetlenségét tükrözi, vezetési és adminisztrációs hiá­nyokról, az ott dolgozó pénzügyi­számviteli alkalmazottak képzet­lenségéből fakad. Az ilyen válla­latnak tehát van pénze — szer­vezetlenségéből kifolyólag mégis késedelmesen fizet. Természetes és gyakori 'jelensége a 1 népgazda­ságban: egy nagyvállalat rész­munkát végeztet egy kisebbel. Ez a részmunka 'kiteszi — mond­juk — a nagyvállalat termelési értékének három százalékát, de a kisvállalatnál ez a termelési érték hatvan százaléka. Ha a nagyvállalat krónikus adós — a !>itsit szinte megbénítja. Az ilyen monopolhelyzetek nagyon sok za­vart okoznak a kisebb cégek gaz­dálkodásában. — Milyen lehetőségeik vannak a hitelezőknek kö­veteléseik behajtatására? Kell-e az adósnak késedel­mi kamatot fizetnie? — Amennyiben az adós határ­időn túl fizet, a hitelező húsz százalék késedelmi kamatot kö­vetelhet, erre viszont elég ritkán kerül sor. Ugyanis ilyenkor je­lentkezik az előbb említett mo­nopol helyzetből adódó ’ zavaró faktor. Nem lehet ugyan a kró­nikusan rosszul fizetőket úgy ka­tegorizálni. hogy ezek általában a legnagyobb vállalatok, de nagy­jából mégiscsak ez a bármikor AZ OSZTÁLYVEZETŐ GONDJAI SSSSs» mm rögzíthető állapot, míg a hitele­zők a közepes, vagy a kisebb cé­gek. A hitelezők — félve attól, hogy elvesztik a megrendelése­ket — nem kérik a bankot, hogy követelésüket emelje meg a ké­sedelmi kamattal. Másként ke­zeli a pénzintézet az állammal szembeni adósságokat — itt az adós vállalattól követelt összeget a bank minden megkezdett hó­napban 1,9 százalékkal megemeli. Az állam költségvetésének tar­tozni igen „drága” dolog, ugyanis a szaporodó késedelmi pótlék összege a nyereségadó alapját is növeli. A hitelezők bírósági úton is behajtathatják követelésüket, de — s itt ismét a monopolhelyzet­re kell utalnom — ezzel Is rit­kán élnek a vállalatok. — Manapság mekkora le­het az az összeg, ami a fen­tiekben elmondott módon „lebeg a levegőben”? E normális pénzforgalomból kirekesztett ősszeg mi mó­don befolyásolja a gazdál­kodás természetes folyama­tát? — Mintegy 35—40 milliárd fo­rintról van szó. Ezek a „lebegő" milliárdok elsősorban úgy veszé­lyeztetik a gazdálkodás természe­tes folyamatát, hogy tovább gyű­rűzik a fizetésképtelenség kiala­kulásának veszélye. Fzenkívül az a helyzet is előadódhat, hogy a nagytömegű tartozások veszé­lyeztetik a költségvetés folyama­tos pénzellátását. építése A Bajai Mezőgazdasági ' Kombinátban az elmúlt né- : hány esztendőben sikeres ter- :: mékszerkezet-módosítást haj- jí tottak végre. A termelés azon- ■'i ban új beruházások, a régebbi s berendezések rekonstrukciója <: nélkül aligha lenne gazdasá- | gos. Éppen ezért, ha szabad | így fogalmazni, kapóra jött — a világbanki kölcsönnel támo­gatott — intenzív gabonaprog- f ram. Ennek eddigi szakaszal- ; ban mintegy 54 millió forint | értékű hitelt vettek igénybe, 'f Ezért új és korszerű gépeket . vásároltak. A modern techno- • lógiának köszönhető haszon | már érezhető. A tavalyi ho- ‘ zamok emelkedtek. A kuko- ricából hektáronként átlago- I san 8,2 tonnát, a 'búzából pedig 5,35 tonnát takarítottak i?. be. A továbblépés elengedhetet- || len feltételévé vált a termény­ig tárolók bővítése. A kombinát ugyanis elsők között létesített | évente 80 ezer sertést felne- ? velő állattartó telepet. A ta­karmánykeverő üzemrész fel­adata kezdetben csak a saját állomány ellátása volt. Később azonban innen kapott tápot i jó néhány környékbeli üzem. | sőt a kistermelők egyre népe- I sebb tábora is. • A húsz méter magas SKIOLD takarmánykeverő építése befejező­dött. Pásztor János termelésirányító a Tornai rendszerű elektronikus adagoló beszabályozását végzi. .(Somos László felvétele) — Készülnek-e olyan jog­szabályok, amelyek mérsé­kelhetik. hosszabb távon felszámolhatják e jelensé­get? — A pénzügyi törvény lehető­vé teszi, hogy a gazdálkodó szer­vezetek egymásnak kölcsönt ad­janak, vagy egymásnak kereske­delmi hitelt nyújtsanak. Új lehe­tőség az is, hogy a szállító válla­lat az általa szállított áru ellen­értéke gyanánt váltót kérhet a vevőtől. A váltó jelentékeny mé­retű biztonságot ad a szállítónak, mert a váltón alapuló követelé­sét azonnali beszedési megbíza­tással érvényesítheti, a lejárat napját., követően. Amennyiben a szállító a váltó' lejárta előtt hoz­zá kíván jutni annak ellenérté­kéhez, 'kérheti a banktól annak leszámítolását. Minden bizonnyal még ebben az évben megjelen­nek azok a jogszabályok is, ame­lyek a tartósan rosszul gazdálko­dó, huzamosabb ideje fizetéskép­telen cégekkel szemben alkal­mazható eljárási lehetőségeket tartalmazzák majd. Ügy vélem, ezek a jogszabályok nagyban ha­sonlítanak majd a világszerte is­mert és alkalmazott csődeljárási szabályokhoz. Ezeknek alkalma­zása felgyorsíthatja és leegysze­rűsítheti a veszteségek rendezé­sét, s az eddigieknél bizonnyal jobban szolgálja majd a hitele­zők, a szállítók és a jól gazdál­kodó vállalatok érdekeit, növel­heti ezek biztonságát. Mivel a jogszabály meglehetősen szigorú lesz, alkalmazása felgyorsítja a tőkeáramlást, és elvezethet a szállítási fegyelem megszilárdu­lásához — mondotta befejezésül dr. Sütő Dezső. Hegyes Zoltán Hogyan készül el egy gép? A nmgy- tkdnyvben megírtak szerint a rajzasz­talnál álldogáló konstruktőr — szája sarkában elegáns pipával, — szaba- donengedi szárnyaló fantáziáját, pó­lókéi néhányat, majd — ceruzáját határozott mozdulatokkal vezetve — szélsebesen rajzolni kezd. Keze ügyé­ben műszaki táblázatok, prospektusok, katalógusok, Íróasztalán személyi szá­mítógép. Semmi sem akadályozza ab­ban, hogy elképzeléseibe a legkor­szerűbb alapanyagokat építse be, a megálmodott alkatrészek formáját nem befolyásolják technológiai kor­látok. Az elkészült prototípusról ki­derül, hogy kiválóan működik, gaz­daságosan gyártható, s mi sem ter­mészetesebb, mint, hogy árajánlataik­ban a megrendelők egymást licitál­ják felül. A valóig persze egészen más. Ha jó a konstrukció, rendre nlnés hozzá, anyag, ha van anyag, nincs szerszám, ■ ha az is ' van, kevés a hozzáértő em­ber, aki az elképzeléseket valóra vált­ja. Valami általában mindig hiányzik, s roppant nehéz, fáradságos munká­val áll csak Bssze a részekből az égész. A gép forog, de az alkotó nem pihen­het, hiszen semmi sem tökéletes. Ballus Tivadar, a kecskémét! Mezőgép Vállalat gépkísérleti és gépvizsgálati osztályvezetője. sok­szor találkozik ezekkel a nehéz­ségekkel, nap mint nap átéli az alkotás felsorolt „kínjait”, s per­sze örömeit is. Munkájához a műszaki tudás mellett jó szerve­zőkészségre, emberismeretre, ru­galmasságra és nagy türelemre van szükség. — Mi készítjük el a kecskeméti Mezőgép-gyártmányok protptípu. sait. Negyven dolgozó tartozik az osztályhoz, közülük több mint tíz technikus, a többiek szakmunká­sok. Évente' húsz-huszonöt, rajz­A nagyüzem állatállományának jelenlegi takar­mányigénye évente meghaladja a 46 ezer 600 ton­nát. Az időközbeni részleges fejlesztéséknek és a gabonaágazat — a 3200 hektárra vetett búza és a 2200 heíktár kukorica — hozamainak emelkedésé­vel a nagyüzem „'kinőtte” a meglévő 18 ezer 200 tonnás tárolóterét.. Ezért csatlakoztak a meghirde­tett gabonatárolási programhoz. Mintegy 25 millió forint értékű — ennék 30 százalékát világbanki hitelből fedezik — több részből álló, összesen 4100 tonnás gabonatároló-beruházást szeretnének meg­valósítani. Ennek fele a takarmánykeverő üzemben, a másik része Mátéháza térségében épülne. Azért csak épülne, mert a tervezett év eleji kezdés el­maradt, hiszen a világbanki hitelek igénylésénél megszokott tenderezési eljárás — a gyártók verse­nyeztetése — a bajaiak tudomása szerint még meg sem történt. Pedig az új silókra nagy szükség len­ne, hiszen így a kisebb egységeikben — az úgyne­vezett patronokban — elkülönítve tárolhatnák az alapanyagokat, s ez mindenképpen az üzem haté­konysági mutatóinak javulását hozná. A másik sür­gető tényező, hogy a hónap második felében már dolgozik az új — óránként tíz tonnás teljesítményű — dán SKIOLD takarmánykeverő. A betakarítást is gyorsítja majd, hogy a gabonaprogram része­ként idén hat újabb Claas Dominatorral gyarapo­dik kombájnparkjuk. Czauner Péter HATÉKONYSÁGJAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK LAJOSMIZSEN Keresettek a műanyag termékek is • Készül a polietilén- fólia. »§É—ül asztalról lekerült elképzelést pró- ’• bálunk ki a gyakorlatban, ezek közül öt-hat általában elsőre si­keres. Emellett alapkísérleteket is végzünk; maketteken, model­leken vizsgáljuk meg, hogy a kész berendezés megfelel-e majd a szi­lárdsági követelményeknek. Figye­lemmel kísérjük az egyes gazda­ságok részére kipróbálásra át­adott munkagépek üzemeltetését, ha valami gond van velük, azon­nal intézkedünk. Tapasztalataink figyelembe vételével alakul ki a gyártmányok végső formája. — Mivel foglalkoznak most? —. Kísérjeti stádiumban lévő dolgokról nem szívesen beszélek. , Annyit azonban elárulok, hogy talajművelő gépek, ásóboronák, l kultivátorok,' kombinátorok szer­számválasztékának bővítésén dol­gozunk. • I .— Szereti ezt á munkát? — Valamikor ipari formater­vező akartam lenni, de a GAMF- ot végeztem el 1974-ben. Azóta a Mezőgépnél vagyok, jól érzem itt magam. Voltam Szerszámszer­kesztő, csoportvezető, majd a kí­sérleti üzem tartozott hozzám. Mostani. munkám igen változatos, hiszen a szorosan vett szakmai feladatok mellett szervezési', anyagbeszerzési problémákat is meg kell oldanunk. A télen Mart­fűn volt felállítva egy dán Damas licenc alapján gyártott magtisz­tító állvány, aminek a kiegészí­tő berendezéseit mi készítettük el. Ezeket sürgősen ki kellett pró­bálni, bemérni, hogy a sorozat­A háromezer hektáron gazdálkodó lajos- mizsei Kossuth Termelőszövetkezet a múlt évet 326 millió forint árbevétellel zárta. Si- kár József elnöktől megtudtuk, hogy a gyen­ge adottságú földjeiken főleg kalászosokat termelnek változó termésátlagokkal. Három éve foglalkoznak napraforgóval, és ötven hektáron szüretelnek szőlőt. Jelenleg 1726 szarvasmarha van a szövetkezet tulajdonában, s várhatóan 1300 hízott állat ér­tékesítésére kerül sor. Az állat­tenyésztés másik ágazata a liba­nevelés. Itt itavaly a teljes ter­melési vertikumot kialakították. Saját keltetőüzemet létesítettek, ahonnét az idén 120—150 ezer naposliba kerül ki. Általában százezret nevelnek maguknak, a többit pedig értékesítik. Kilenc- hetes korukban, adják ki a li­bákat tömésre. A 'hízott szárnya­sokat viszont a szövetkezet érté­kesíti. — Szövetkezetünk pénzügyi egyensúlyát, illetve annak szi­lárdságát jól segíti az 1968 óta működő és egyre jobban, fejlődő műanyagüzem — mondotta az el­nök. — A múlt évben százmillió forint volt az árbevételünk, de az idén ennél többre számítunk. Az 'itt készülő polietilén zacskók, zsákok, ponyvák és egyéb 'termé­kek keresettek a megrendelők között. Hét nagyteljesítményű géppel készítik a fröccsöntött műanyag- termékeket. gyártás megindulhasson. A fagy akadályozta ezt a munkát, de amint kiengedett, oda csoporto­sítottuk az erőket, s két hét alatt végeztünk. Mivel mezőgazdasági gépeket gyártunk, az időjárás vál­tozásai naponta befolyásolják te­vékenységünket. Gyors döntése­ket kell tehát hozni, hiszen leg­fontosabb feladatunk, hqgy mi­nél előbb értékelhető adatokat szolgáltassunk a tervezőknek, gyártóknak. Ha két hetet késünk, lehet, hogy a termék csak egy év múlva lesz eladható. Legnagyobb gondjaink az anyagok minőségé­vel és azok beszerzésével vannak. A koracélok, táblalemezek, önt­vények hibái, pontatlansága ren­geteg fennakadást okoznak. Amit mi kipróbálunk, az nem biztos, hogy gyártásba kerül. Ezért a szükséges alkatrészeket egyedileg szerezzük be. Egy da­rabot pedig sokszor nehezebben kapunk, mintha százat rendel­nénk. Ilyen dolgok miatt a mun­kaidőm nem nyolc óra. — Megbecsülés? — Az a munka, amit én és a hasonló beosztásban lévő kollé­gáim végzünk, nincs megfizetve. Ez országos gond. Nekem nem okoz problémát, hogy hat-nyolc évet kell egy kocsira várni, előbb úgysem tudnám kifizetni. A vál­lalaton belüli viszonyokhoz ké­pest azonban a fizetésem a tizen­egy év alatt megfelelő ütemben fejlődött, nem panaszkodhatom. Balal F. István Ezzel a hét és fél millió fo­rint értékű gépsorral a múlt év első felében láttunk munkához — tájékoztatott Kocsis András üzemvezető. — Polietilén granu­látumból fóliát, ebből pedig má­sak műhelyünkben készterméket gyártunk. Éves szükségletünk át­lag 120 tomna, ennek felét itt készítjük, csupán a másik felét kell már Leninvárosbél ideszál- líltarai. Ezzel jelentős fuvarkölt­séget is megtakarítunk. A különböző termékekre jelen­leg • kétszínnyomásos géppel nyomják iáz ábrákat és felirato­kat. A harmadik negyedévben négyszínnyomásos festékgép ér­kezik, s ezzeil az igényesebb meg­rendeléseket is teljesíteni tudják. — Az anyagtakarékosságlbam jelentős szerepe lesz annak az NDK gyártmányú .hulladékfel­dolgozó gépnek, amelynek szere­lését megkezdtük. A második félév kezdetétől az eddig jórészt veszendőbe ment hulladékból granulátumot készítünk, amiből ugyancsak fóliát gyártunk — mondotta végezetül az üzemve-

Next

/
Thumbnails
Contents