Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-03 / 128. szám

/. v^/ ' (ß NAGYBERUHÁZÁS KUNSZENTMIKLÓSON 4 • PETŐFI NÉPE • 1985. június 3. Hogyan folytatódjék a megyék iparosítása? SAJTOPOSTA Játszótéren kóbor kutyák? Az utóbbi hónapokban ismét gyakran szóba, kerül a megyék iparosításának ügye. Sokan mond­ják aggódva, hogy az elmúlt években lelassult a folyamat, s az új közgazdasági viszonyok nem kedveznek az iparfejleszté­si stratégia továbbfolytatásának. Drágább lett az infrastruktúra, többe kerülnek a beruházások, s az állam, a vállalatok ott költik el majd pénzüket, ahol kifizető­dőbb. Valóban fellépett ilyen ve­szély? Mire számíthatunk a jö­vőben ? A korábban iparral nem, vagy csak alig rendelkező térségek­ben, mindenekelőtt az Alföldön, jelentős ipari bázis alakult ki. Szabolcs megyében a felszabadu­lás előtt mindössze öt olyan üzem volt, amely száznál több embert foglalkoztatott. Ma SS ezren dol­goznak a megye iparában. Ha­sonló mértékben iparosodott a korábban ugyíuícsak iparszegény Hajdú-Bihaí Békés, Szolnok, Tol­na, Somogy, Zala és Bács-Kiskun megye. A tudatos iparfejlesztés eredményeként került szűkebb hazánkba a SZIM, az MMG, a BRG kecskeméti, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyára, a Lajosmi- zsei Vízgépészeti Vállalat, s je­lentős beruházások nyomán fej­lődött például a bajai Finom­posztó, a kiskunhalasi TEXCOOP, az ÉVIG bajai gyára. Sorolhat­nánk még tovább is az ipari fej­lődés példáit, ez azonban meg­haladná e cikk terjedelmét. Városszervező elem Az ipartelepítéssel párhuzamo­san megváltozott, komplexebbé vált a megyék iparszerkezete. Azokban a megyékben és váro­sokban, amelyekben azelőtt több­nyire csak férfiakat foglalkoz­tató nehézipari üzemek voltak, a nők számára is munkalehetőséget teremtő, könnyű- és más ipari üzemek sokasága alakult ki. • Az Alföldet kicsiny, többnyire idény­jellegű élelmiszeripari üzemecs- kék uralták korábban, most szá­mottevő gép-, vegyipari. ■ gyárak váltak jellemzővé. Az iparosítás­nak köszönhető, hogy az ipar­szegény megyék lakói egyáltalán munkához jutottak. (Korábban százezrek nem találtak lak­helyükön munkát!) Sok százezer földművelő, háziasszony vált ■ nagyipari munkássá, kialakult, meghatározóvá vált a műszaki ér­telmiség. Minthogy az ipar a leg­főbb városfejlesztő elem, új vá­rosok jelentek meg a térképen.1 Gyökeresen megváltoztak, át­épültek az olyan hajdani, köz­műszegény alföldi mezővárosok, mint Nyíregyháza, _ rJCecskemét, vagy Orosháza. Aztlpaf jiemcsak nagy- és középvárosiul, megye- székhelyeink képét formálta át, hanem megváltoztatta az olyan, ma már nagyobbrészt kisvárosok, nagyközségek életét is, mint pél­dául Kalocsa, Duhavécse. Nem lezárt folyamat Azelőtt sok tízezer szabolcsi, al­földi, dél-dunántúli férfi csak hetenként, kéthetenként, esetleg havonként tudott hazatérni, most viszont a legtöbb ingázó napi másfél órai oda-visszautazással meg tudja oldani közlekedését. Ennek a nagy, az egész ország arculatát átformáló iparosítás­nak természetesen árnyoldalai is voltak. Mindvégig kisebb-na- gyobb fokú, többnyire burkoltan megnyilvánuló ellenállás kísér­te. például egyes budapesti szék­helyű vállalatoknál, intézmé­nyekben. Néhány megyeszékhe­lyünk túlzottan a megyeközpont­ba koncentrálta a beruházásokat, elhanyagolva a többi települést, ezért egyik-másik nagy- és kö­zépvárosunkban „pesties" jelen­ségekkel kellett szembenézniük: hirtelen felduzzadt a lakosság, növekedett a lakás-, üzletháló­zat-, óvodai helyhiány. Az elvitathatatlan eredménye­ket azonban jelzi, hogy 19511-ban még Budapesten dolgozott a szo­cialista iparban foglalkoztatot­tak 45.4 százaléka, 1983-ra vi­szont 23.5 százalékra csökkent ez az arány. A gazdasági, társadal­mi folyamatokat nem lehet lezár­ni. Ha megszüntetünk 'egy ellent­mondást, újak támadnak helyet­tük. Budapesten, s az ország szá­mos nagy- és középvárosában nagy gondokat okoz még ma is a lakás-, közmű, és kommunális létesítményhiány. Mindez arra int, hogy a jövőben már több fi­gyelmet kellene szentelni a kis­városok és nagyobb községek ipa­rosítására. A környezetvédelmi gondok is azt sugallják, hogy — ha nem is szélsőségesen értel­mezve —, még jobban decentra­lizálni kell az ipart. Mindent egybevetve: túl va­gyunk „az ipart mindenáron" korszakán. Dé a termelési és ter­mékszerkezet korszerűsítése, az ipar megújhodása további nagy változtatásokat igényel, amely­nek során növekvő szerepre tesz szert a gazdasági hatékonyság. Hol a legkifizetődőbb? Akár tetszik, akár nem —, a megyékhez kell fordulni. Kérdés persze, hogy melyikhez közülük? Kétségtelen, hogy nő a verseny köztük: ki kínál kedvezőbb meg­oldást? De az nem kétséges, hogy csak hosszas vizsgálódással, al­ternatívák kimunkálásával lehet eldönteni, hogy a munkaerő mennyiségét, összetételét, a köz­mű vesítettség fokát, a szállítási költségeket és még sok mást fi- gyllembe véve, hol a legkifize­tődőbb az iparfejlesztés, illetve korszerűsítés. Csak így a közpon­ti és helyi elképzelések egyezte­tése, a különböző érdekek ütköz­tetése közben alakulhat ki a leg­gazdaságosabb változat, ami a népgazdaság számára is a legol­csóbb, vagyis így válik nyilván­valóvá: mit kíván a népgazdaság érdeke? Más választás nincs. A Bács-Kiskun megyei ipar a kö­vetkező ötéves terv során főleg szintentartó műszaki-fejlesztési munkát igényel. Bővítő beruhá­zás csak Kunszentmiklóson vár­ható. ahol már biztos, hogy a Szárazelem- és Akkumulátor­gyár mintegy 700 millió forint ér­tékben új üzemet épít, nagyka­pacitású akkumulátorok és ólom­por gyártására. Hozzáértő vélemények szerint a hetedik ötéves terv során is fenn kell tartani az iparfejlesztési alap támogatási rendszerét, ehhez a jövőben is milliárdos összegekre lesz szükség. A támogatások oda­ítélésében, vagyis abban, hogy mely vállalatokat részesítenek előnyben, jóval nagyobb szerepet kell kapniok a megyei tanácsok­nak,, mint, idáig, -.j, ■ -I • M. L. Végső elkeseredésében fordult szerkesztőségünkhöz a bajai Ko­rdes Lajosné. Mások nevében is elpanaszolt gondjait annak remé­nyében tesisizük szóvá, hogy az illetékesek mielőbb, még a nyári vakáció előtt megteszik a szük­séges Intézkedéseket: — Szomszédságunkban, a Csó­nak és a Varsa utca között ta­lálható egy szépén kiépített, kü­lönféle eszközökkel felszerelt, s tisztán tartott játszótér, ahol ren­geteg kis- és nagyobb gyerek tölti nap mint nap a szabad ide­jét. Közöttük sajnos,. rendszere­sen megjelennek a hívatlan ven­dégek, a kutyák is. Szájkosár és póráz nélkül. Talán hárman is vannak. Egyikük a Fickó névre hallgat, s játékosnak tűnik. Ügy­annyira, hogy három éves gyer­Erős szélben, a vihar esetén rettenetesen félek. Aggódom a házam állagáért, meg a családom épségéért mely nagy veszélynek van kitéve három platánfa miatt. A 25—30 méternyi faóriások köz­vetlenül az ingatlan mellett van­nak. s ijesztő módon hajladoznak. Még rágondolni is szörnyű, mi lesz. ha bármelyikük rádől az épületre. Ami a szeles, zivataros időben könnyén megtörténhet. Legalább öt éve kérem ez ügy­ben a tanács segítségét, de az Május 16-ni lapszámunkban fényképes beszámolót közöltünk arról, hogy Szeged köztéri szob­rait az úgynevezett homokfúvás­sal tisztítják meg az évtizedeken "át rájük rakódott, vizkőtől és ‘ egyéb szennyeződésektől. Írásunk megdöbbentette a Kecskemét. Pákozdi csata u. 8. szám alatt lakó Vásárhelyi Dá­nielt, a műszaki egyetem- utolsó éves hallgatóját, aki figyelmet érdemlő érveket sorakoztatott fel a itechmológiasi eljárás ellen. Hoz­zánk érkezett — s a közértéke­ink iránti őszinte aggódást tük­röző leveléből idézzük az aláb­biakat: A szóban forgó tisztítási mű­velet igen különös, sőt kímélet­len dolog. Miért? Mert a homok­fúvás garantáltan leborotválja a jobbára puha kőzetből készült alkotások finom plasztikai rész­leteit, feldurvítja a felületet, s ezáltal mintegy meggyorsítja a kőanyag — különféle környezeti hatások miatti — kopását. A -patinás — és sok esetben a háborúk viszontagságos idő­szakát is átvészelt — közterületi szobrainkat, történelmi múltunk e nemes tárgyú emlékeit meg kell őriznünk az unokáink, a jö­VÁL ASZ CIKKÜNKRE Hibázott a gépkocsivezető Május 13-án adtuk közre Saj­tóposta rovatiunkban Kollár Fe­renc bíráló észrevételét arról, hogy az egyik kora délután Du- navecséről Soltra tartó autóbuszt a kérésre nem áUttotta meg a sofőr, emiatt két idős utas le­késte a lakhelyére, Üjsoltra köz­lekedő másik járatot, és csak 4 órás várakozás után szállhatott fel a következő buszra. Cikkünkre az alábbi választ kaptuk a Volán 9-es számú Vél- . lalattól: A Dunaveciséről 14 óra 30 perc­kor Soltra induló járatnak az- 51-es és az 52-es számú főút­vonalak kereszteződésénél nincs megállója, és a solti Aranykulcs térre menetrend szerint érkezik 15 óra 2 perckor. Innen viszont már 7 perccel korábban -kigördül az újsolti járat. A gépkocsivezető hibát köve­tett el, amikor nem közölte, hogy az általa vezetett autóbusz nem állhat meg az említett ke­reszteződésnél. s hogy a másik kocsihoz nincs csatlakozása. A szerk. megjegyzése: Soltról bizonyára naponta utaznak JA néhányan Üjsoltra, ezért Is ért­hetetlen, miért nincs megszervezve a nagyközségbe érkező, és onnan a kis­településre Induló buszok csatlako­zása. Esetünk azt bizonyltja, hogy a tömegközlekedés ottani rendje nem felel meg a zavartalan személyszállí­tás Igényének. mekemet is kiválasztotta játszó­pajtásául. Csakhát a pici kissé bizalmatlan tehetett a négylábú- \ val stemben, amely végül is fel­lökte öt. Kell-e bizonygatni, hogy az ijedtségtől rögtön sírva fakadt. Különben éjjel sokan jönnek- mennek arrafelé, s ezekkel a kóbor állatokkal akkor is össze­futnak. Csakhogy akkor már ko­rántsem békések, dühös csaholá- suk messzire hallatszik. A női sikolyokból pedig arra következ­tetek, hogy egyeseket meg is haraptak. Tudomásom szerint a közterü­leten, főleg pedig játszótéren egyáltalán nem tartózkodhat gaz­dátlan, kószáló kutya, hiszen sú­lyosan veszélyezteti az ott-tartóz- kodó gyerekek és felnőttek testi épségét. így hát okkal kell tőlük tartani. Meddig? ígéretnél többet még nem kap­tam az ügyintézőktől, a vezetők­től. Tisztában vagyok azzal, hogy mindenütt következetesen, szigo­rúan kell védeni a környezetet, s ezen belül a szép, egészséges fá­kat. Nem hiszem azonban, hogy ez utóbbiak sorában azokat is szükséges óvni, melyek súlyos károkozással fenyegetnek... — írja a Jánoshalma, Halasi u. 73. szám alatt lakó Molnár Etelka. vő számára. Éppen ezért szük­séges. hogy hozzáértéssel és kellő körültekintéssel döntsenek az il­letékesek a csinosításuk, újjáva­rázsolásuk módjáról, eszközéről, s ezek sorában nem szabad igénybe ven-ni a kárt okozó (hö- mpkfúvásos) technológiát. Ilyen célból ajánlatos alkalmazni * a megfelelő vegyszerek keverékéből készült folyadékot, vagy minden más olyan megoldást, mely nem veszélyezteti a szobrok állagát. Bari Mlbálynénak, Jászszcntlászlóra: Mint az OTP megyei Igazgatóságától megtudtuk, ön 1983 őszén vett fel Je­lentős bankkölcsönt, melyet magán- tulajdonú lakóház megvásárlására fordított. E tartozását akkor sem le­hetett, s most Bem lehet csökkenteni a kiskorú gyermekei után megállapí­tandó szociálpolitikai kedvezménnyel, mert ilyenben nem részesülhet az, aki az állampolgárok közötti adás­vételi ügylet keretében jut lakáshoz. Illetve házingatlanhoz. „Kiskőrösi olvasó” Jeligére: Hogy a pár éve vett és tavaly márciusig működő, majd csaknem kétezer fo­rintért Ismét üzemképessé tett hűtő­gépe miért romlott el tizenkét hónap múltán, nem tudjuk megmondani, s azt sem, helyesen számlázott-e a má­sodik javítás után szintén nagy ősz- szeget, 953 forint díjat a helyi szer­viz. A dolgot persze furcsálljuk, de legalább ennyire a fölényeskedő mo­dort, a sértő udvariatlanságot is, me­lyet — állítása szerint — önnel szem­ben tanúsított a szolgáltató. Javasol­juk : a részleteket közölje a városi népi ellenőrzési bizottsággal, hiszen ez a szerv a vizsgálata, alapján ha­tósági eljárást, intézkedést kezdemé­nyezhet a vétkesek ellen és az ön jogos panaszának orvoslása érdeké­ben. „Kőműves” jeligére, Kecelre: Kü­lönélés! pótlékot az az építőipari dol-v gozó kaphat, aki a menetrend sze­rinti közforgalmú Jármüvei, vagy a munkáltató által szervezett csoportos szállítás révén nem tud beérkezni lakóhelyéről a munkahelyére a be­osztása szerinti Időben, vagy aki be­érkezik ugyan, de ezáltal legalább naponta 12 órát tölt távol az otthoná­tól. Ilyen Jogcímen a vállalat a csa­ládfenntartó alkalmazottjának napi 15—20. a nem családfenntartónak pe­dig 10—15 forint közötti összeget fi­zet a kollektív szerződés előírásai szerint. E pótlékot a bérjellegű egyéb költségként kell elszámolni, vagyis az átlagkeresetnél nem vehető figyelem­be. Ha önnek mindezzel ellentétesek a tapasztalatai, tanácsoljuk, kérjen segítséget a munkaadójánál működő szakszervezeti bizottságtól. „Solti lakos” Jeligére; Az állami egészségügyi ellátással összefüggő utazás költségét megtérítik az állam­polgárnak. A szakminiszteri rendelet szerint csak a legolcsóbb közlekedési eszköz viteldiját kaphatja meg a be­teg, s a kísérője, és csak kivételesen használhatják a drágább tömegköz­lekedési Járművet. Mint leveléből ki­derül, ön ugyanilyen módon, vagyis autóbusszal utazott minden másnap a területi szakorvosi rendelőbe* Duna- vecsére, ahová elkísérte a sebészeti ellátásra szoruló iklsflát, mégis csak az olcsóbb díjú, tehát a- vonatra szóló, jegy árát kapta meg a munkahelyén. Nos, erre azért kerülhetett sor, mert a körzeti orvossal nem igazoltatta az egyszerűbb, gyorsabb szállítást biz­tosító Volán-Járat Igénybevételének szükségességét, pedig ez: utóbbihoz kétség sem férhet, ha. — ahogyan írja — a szűkebb. lakóhelyétől körülbelül Orvosi rendelőben rossz telefon... Tiszakécskétől körülbelül hat kilométerre van a Tisza- bög elnevezésű külterület, ahol sok a tanyaii lakos. Egészség- ügyi ellátásukat szolgálja' az ottani telefonnal is felszerelt körzeti orvosi rendelő. A ké­szülék azonban gyakorta hasz­nálhatatlan, emiatt így kesereg Gondi Istvánná, az orvos munkatársa; — Régebben is, többször, baj volt a telefonhálózattal, de bíztunk benne, hogy a kor­szerű, távbívásos rendszerbe való bekapcsolás után már nem lesz úlyen problémánk. Sajnos, azóta iis hasonló a helyzet. Most mar legalább három hete süket a telefonunk, pedig a kécskei központi (éjjel-nap­pali ügyeletét tartó) rendelőt sokszor kellene sürgősen érte­sítenünk. így azután arra kényszerülünk, hogy idegenek­hez kopogtassunk, s kérjük segítségüket a telefonáláshoz. Erre csak ráadás, Ijogy a ti- szabögi postahivatal nyilvános készüléke sem mindig jó. az állami gazdaság irodájában pedig csak munkaidőben áll­nak rendelkezésünkre. * * * Aligha Viiitatjrató. hogy az állandó telefonkapcsolatra az olyan szolgálati helyeken van elsősorban szükség, mint pél­dául a körzeti orvosi rendelő. S ha ez külső területen mű­ködik. méginkább fontos a távbeszélő állandó üzemképes­sége. A szerk. megjegyzése: E szakmai véleményt nincs szándékunk sem megcáfolni, sem megerősíteni. Elmondjuk azon- ban.'hogy a közelmúltban ^eg- jelent, s a műemlék védelemmel foglalkozó egyik szakkiadvány.' Is utal arra, hogy a főváros Lánc­hídjának kőoroszlánjainak tisz­tításakor nem vált be a homok- fúvásos módszer. E tapasztalatra érdemes odafigyelni megyénkben is mindenfitt, ahol számos szo­bor megérett a „fürdetésre”. öt kilométerre van a vasútállomás. A ténylegesen felmerült útiköltsége visszatérítése érdekében kérje levél­ben a megyei társadalombiztosítási igazgatóság közbenjárását. T. M.-nének, Kecskemétre; A 2/1985. (II. 16.) MM számú művelődési mi­niszteri rendelet szerint maximum 1500 forint havi ösztöndíj fizethető a középfokú oktatási intézmény nap­pali tagozatos tanulója részére. Az összeg mértékéről a tanulmányi ered­mény alapján kell határozni. Az úgynevezett szorgalmi időben és a vizsgaidőszakban, évenként legfeljebb azonban 10 hónapon át történő fo­lyósítás csak akkor szünetel, ha a tanuló engedéllyel szakítja meg ta­nulmányait. vagy ha évet kell ismé­telnie. Amennyiben ez a szünetelés két tanéven túl is tart, akkor a szer­ződés — ellenkező feltétel hiányában — automatikusan megszűnik. Ami az ön speciális kérdését illeti, nevezete­sen, hogy a gyengébb tanulmányi eredmény befolyásolja-e az ösztöndíj fizetését, válaszunk: erre vonatko­zóan a szerződésben foglaltak az Irányadók. Tóth Lászlónénak, Lakitelekre: Megértjük |az ön nehéz anyagi hely­zetét. mégis azt feleljük érdeklődésé­re, hogy az előírt 10 éves szolgálati idő híján nem részesülhet öregségi nyugellátásban, s rokkantsági nyug­díjra sem jogosult, lha a munkaké­pesség csökkenésének mértéke nem éri el a 67 százalékot. Persze nem maradhat támogatás nélkül, ha beteg, és jövedelemmel, illetve a létfen- tartást biztosító vagyonnal sem ren­delkezik stb., mert ilyen esetben ké­relme alapján a helyi tanács állapít­hat meg rendszeresen folyósítandó segélyt. Vak Bottyán utcai lakosoknak, Kecskemétre: A helyi ingatlankezelő vállalat igazgatójától arról értesül­tünk. hogy jelenleg is több száz régi lakás vár felújításra. E munka üte­mét nemcsak a szűkös kivitelezői ka­pacitás, de a korlátozott pénzügyi keret Is lassítja. Persze ez korántsem Jelenti, hogy nincs lehetőség a leg­sürgősebb teendő elvégzésére. Az önök által lakott Bl-es számú ház állagát Is felülvizsgálják a szakem­berek. s ha Indokolt. Intézkednek a, padlózat, a tetőzet; a nyílászárók megjavítása, cseréje érdekében. Zubor Mihálynak, Lakltelekre, Zseniben Istvánnak, Kiskunfélegyhá­zára, és másoknak: Aki a telekvá­sárlástól számított három éven belül felépíti a házát, mentesür nietékíi- * zetésl kötelezettsége alól. Ellenkező esetben, vagy ha a telkét értékesíti, kt kell egyenlítenie a tartozását. Szerkeszti Velkoi Árpád Levélcím: 600)1 Kecskemét, Szabadság tér 17a. Trief on*:; 2.T-*!' 1 , JÖVŐRE IS LESZ TÉL Fűtésről, nyár elején Lapunk elmúlt évi, november 14-i számában be­számoltunk egy értekezletről, ahol a közintézmé­nyekben tapasztalható fűtőanyag-pazarlás volt a téma. Az Országos Energiagazdálkodási Hatóság egy vezető szakembere hangsúlyozta, hogy érvény­ben van még a 11/1979. NIM sz. rendelet, amely az egyes helyiségekben betartandó maximális fűtési hőmérsékletet határozza meg. Beígérte, hogy a tél folyamán szigorúan ellenőrzik ennek a betartását, s büntetnek majd, ha a mulasztás bizonyítható. Kér­te a sajtó jelenlevő képviselőit, hogy az újságok ha­sábjain is hívják fel minderre az illetékesek figyel­mét, s hogy tudatosítsák az olvasókban az energia­takarékosság jelentőségét. A kérésnek eleget téve még decemberben írtunk néhány figyelemfelkeltő cikket, s a magunk eszközeivel meg is róttuk a ta- - karékosság ellen vétőket. A fűtési idény végén megpróbáltuk felmérni, mekkora hatása volt az OEGH figyelmeztetésének, s hogy vajon elnyerték-e méltó büntetésüket a pa­zarlók. Az energiafelügyelet szegedi körzetének munkatársai végeztek néhány ellenőrzést Bács-Kis­kun 'megyében, ahol a megvizsgált fogyasztók 65 százalékánál tapasztaltak túlfűtést. Azt azonban már nem tudták megmondani, hogy ezek milyen elmarasztalásban részesültek. Ezt ugyanis a buda­pesti központban intézik, s Szegeden a döntésről már nem szereztek tudomást. Az előírások legna­gyobb arányú megsértését egyébként Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában, valamint a Te­lefongyár kiskőrösi gyáregységében tapasztalták. Az Energiafelügyelet budapesti központjától idő­közben megszerzett értesülés szerint az elmúlt fűté­si idényben Bács-Kiskun megyében két energiagaz­dálkodási bírságot szabtak ki. A kiskőrösi gyáregy­ség kilencezer, a megyei tanács ellátó szervezete pedig ezer forinttal lett szegényebb. A bírságot ugyanis nem a felelős személyek, hanem az intéz­mények fizetik! A \Technika Házát nem büntették, mivel ott — állítólag.— a fűtési rendszer nem teszi lehetővé a szelektív szabályozást, s így a rendelet betartását. A szakemberek közt általánosan elter­jedt vélemények szerinKnagyon sok olyan táv- es központi fűtési rendszer van, ahol az előírásokat le- , hetetlen a hőfok, mert ha. az egyik helyiségben I megfelelő a hőfok, akkor a^másikban vagy nagyon p? meleg, vagy elviselhetetlenül, hideg van.'Az ilyen ; > belső csőhálózatok elkészültekor- ugyanis az ener­giatakarékosság még nem volt olyan fontos szem- pont, mint ma. Mi a véleményük a bírságról az érintetteknek? Kudron László, kiskőrösi gyáregységigazgató úgy tartja, hogy az évi 40 millió forintos működési költségeik mellett a kilencezer „szóra sem érde­mes”. A túlfűtésért ő is a rendszert okolta, aminek a korszerűsítése nyilván többe kerülne kilencezer forintnál. Ezzel összécseng dr. Varga Istvánnak, az OEGH osztályvezetőjének az Energia-Hírek májusi számában közzétett megállapítása, miszerint: „Má­sokat ... a bírság sem bír jobb belátásra, jórészt jÉ ‘.V | i..v* v » V azért, mert a kiszabható bírság összege olyan kicsi, hogy sem az elkövetett energiagazdálkodási vétség megtorlására, sem az attól való elrettentésre nem alkalmas.” További soraival is egyetérthetünk: „Ha... a jelenleg érvényben levő, túl bonyolult bírságolási eljárás többe kerül a költségvetésnek, mint amennyi befolyik, akkor nem lehet kétséges, hogy a túlfűtések bírságolását olyan új alapokra kell fektetni,’ amelyek egyszerűsített eljárással, a jelenleginél hatásosabb figyelemfelkel táré alkal­masak.” Ha azt akarjuk, hogy a következő t$len kevesebb fűtési energia menjen veszendőbe, akkor most kell cselekedni! Balal F. István SZÉNKUTATÁS • Befejezéséhez közeledik Káptalanfa—Csabren- dek térségében egy új, az Ajka II. nevű szérunező behatárolásának földtani kutatása. Az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat 12 négyzetkilo­méteres területen, 550—600 méter mélységben mintegy 100 millió tonnányi jó minőségű szenet tartalmazó mezőt határolt be. A területen jelenleg 12 fúrótorony dolgozik, A képen: kutatófúrás Gye- pükaján határában. Műn Fétek! Wmm !* VISSZHANG Még egyszer a szoborfürdetésről Üzenjük

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents