Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-16 / 113. szám

* • PETŐFI NÉPE © 1985. május 16. PÉNZIGÉNYES KÍSÉRLETEK Megűjhodó külkereskedelmünk Az utóbbi esztendőkben a magyar gazdaság reformjai ellenére is fölöt­tébb kapaszkodniuk kellett külkeres­kedőinknek. A világpiacon ugyanis ném történt lényeges javulás, s a magyar áruknak minden eddiginél több korlátozó és protekcionista in­tézkedéssel, vámmal kell szembenéz­nie. Ugyanakkor sok termékünk gyártója még mindig adós maradt a világszínvonallal. Még a határa­inkon belül is rengeteg konkurrense támadt a külkereskedelmi cégek­nek, hiszen ma már az a ritkább, ha egy vállalatnak, gyárnak, szövet­kezetnek nincs önálló vagy legalább­is eseti exportjoga. Soha ily verseny­re nem késztették a heves, nyugal­masabb napokat is látott Transelekt- rót; Konzumexet, Metrimpexet, Che- molimpexet és a többieket. Közös kockázat A hagyományos, jól kiépített nem­zetközi kapcsolatok persze kama­toznak. S azt már megtanulták kül­kereskedőink, hogy egyetlen piacról sem szabad kivonulni, ahová egy­szer már sikerült betörni. A Trans- elektro például a minap egy dél­amerikai országból kapott megren­delést, s bár oda már 15 esztendeje nem szállított, a kapcsolatokat fenn­tartotta. És ezek a külképviseletek segítik a cégeket, hogy ne veszítsék el itthoni partnereiket. Egy alkalmi felmérésből kiderült, hogy hiába kap egy vállalat önálló exportjogot, több­nyire nem szakítja meg kapcsolatát a külkereskedelmi céggel, cégekkel. Gxportjogát inkább arra használja, hogy egy új terméket adjon el kül­földre, vagy ahogy például az Ika­rus teszi: az autóbusz-részegységek szállítását lendíti fel. Persze mind­ez kevés volna. Az új időket a kö­zös vállalatok jelzik. A Chemo-Caola vagy a Grabo-Chem többek között azt a nemes törekvést szolgálja, hogy a külkereskedő és a gyártó kö­zös kockázatot vállalva szövetkezik új piacok meghódítására. Saját felségterület? A régebbi időkben még meglehető­sen válogatósak voltak külkereske­dőink. Minden cégnek megvolt a maga felségterülete, s azon túl nem nagyon barangoltak, pedig olykor kiváló alkalmuk lett volna. Szeren­csére ma már nem jellemző az effé­le arisztokratizmus, s ha á párhuza­mos export miatt néha támadnak is viták, azt a többség elismeri, hogy még mindig több az előnye, mint a hátránya. Természetesen az senki­nek sem hasznos, ha a külföldi meg­rendelő két magyar céget versenyez­tet, de ezen is lehet segíteni. Ha pél­dául egymást pontosan informálják, s nem kijátszani próbálják a mási­kat. A külföldi tárgyalásokon egyéb­ként a magyar cégek gyakran hát­ránnyal indulnak, hiszen nem tud­nak hasonló kedvezményes hiteleket ajánlani, mint más, tőkeerős cégek. Márpedig a fejlődő országokban más­képpen nehéz boldogulni. Verseny­ben maradni leginkább akkor képe­sek, ha olyan szolgáltatásokat is ajánlanak, amit mások nem kínál­nak. Három külkereskedelmi válla­latunk foglalkozik például az okta­tási intézmények exportjával. Az iskolák bizony nem olcsók, s a vá­sárlók többsége fejlődő ország, ame­lyek mostanában fizetési nehézsé­gekkel küszködnek. Igaz, az oktatás­ra nem sajnálják a pénzt, ha jól felszerelt iskolát, tanműhelyt, labo­ratóriumot vehetnek. A rpagyar cé­gek pedig még többet ajánlanak. El­készítik a tanmenetet, sőt még ta­nárokat is küldenek. Ha ■ egy magyar cég nem tud na­gyobb hitelt nyújtani, akkor a ke­vésbé gazdag országok gyakran cse­reárut kínálnak. Régebben azt jobbá­ra éppúgy visszautasították külke­reskedőink, mint azt a lehetőséget, hogy egy erőműveket exportáló cég fagyasztott disznófejet is ■ exportál­jon. Ma már azonban minden üzletet jól “meg kell fontolni, s a tárgyalá­sok gyakran sikerre vezetnek. Ter­mészetes, azért a rugalmasságnak is van határa. Mert ha például egy tízmillió dolláros iskoláért narancs­csal akarnak fizetni, s ha a hazai piac már telített, akkor meggondo­landó az üzlet, hiszen ennyi naran­csot aligha lehet másutt tisztes ha­szonnal értékesíteni. Kereskedőházat alapítanak Évek óta lehet külföldi cégekkel vegyesvállalatot alapítani, de megle­hetősen kevésről tudunk idáig. Mos­tanában mintha több alakulna, s ez mindenképpen a vállalkozókészséget bizonyítja. Különösen örvendetes, hogy több vegyesvállalat a legkor­szerűbb technika gyártására alakult. A magyar iparnak ugyanis nagy szüksége van azokra a korszerű gé­pekre, eljárásokra, amelyek biztosít­ják, hogy ne nagyon maradjunk el a világszínvonaltól. A kooperáció sem ment ki még a divatból, s mert a külkereskedelmi cégeink nemcsak exportálnak, hanem importálnak is, gyakran az utóbbi tevékenységük kí­nálja az ötletet. A Metrimpex pél­dául az utóbbi hetekben olyan koo­perációkról tárgyal, amelynek kere­tében közösen gyártanának fénymá­soló gépeket, írógépeket, és más ke­resett terméket. Magyarországon új vállalati for­mának ígérkezik a kereskedőház; ami például Japánban már kiválóan bevált. A magyar kereskedőház per­sze egy kicsit más lesz. A Trans- elektro már több mint egy esztende­je tárgyal a kereskedőház megala­pításáról, s a kérelem jelenleg a hi­vatalokat járja. Talán az esztendő végére már meglesz az első magyar 'kereskedőház. Természetesen nagyon sok múlik azon, hogy mennyi tőké­vel kezdheti majd tevékenységét, hi­szen ahhoz, hogy a kutatásban, fej­lesztésben, gyártásban és szállítás­ban saját érdekeltséget szerezzenek, tőkére, és nem is kevésre van szük­ség. Többek között műszaki fejlesz­tési alapot is kívánnak létrehozni, hogy új termékek tervezését, gyár­tását is segíthessék. E rendhagyó kí­sérlet bizonyára sok tanulsággal szol­gál majd, s talán egyik leghatáso­sabb eszköze lesz az ipar, a kereske­delem és egyáltalán a magyar gaz- . daság fejlődésének. D L. DOLLÁR A KOSÁRBAN Az értékes fűzvessző A mély fekvésű, más mezőgazdasági termék ter­mesztésére alkalmatlan, vizes területeikről hektáron­ként mintegy öt tonna fűzvesszőt lehet betakarítani, aminek az értéke (kétszerese a jó búzatermő terület hozamának. A pangó-savanyú talaj kiválóan meg­felel a fűzvessző telepítésére, amelyből gazdaságo­san lehet nyugati exportra kosaraikat fonni. A fia­tal növényeket évente négyszer-ötször is kapálják, műtrágyázzák, permetezik, de megéri. A kender- fűznél, az aranyfűznél, a nemes amerikai fűzvesz- szőnél nincs jobb anyag a kosárfonásra, kertibúto­rok, különféle használati cikkek készítésére, összesen mintegy hatszézféle terméket állítanak elő fűzfavesszőből. Ebben jeleskedik a megyében a Ti- szaalpári Háziipari Szövetkezet. A rugalmas, hajlékony fűzfavessző akkor kerül kés alá, amikor lehull a levele. A betakarított vesszőket hántolás után vastagság és hosszúság szerint válogatják, osztályozzák, majd kévébe kötik. Szárítás után kerülnek a fafeldolgozó telepekre. Fanyar illat terjeng a 'helyiségekben, ahol hajlít- gatják, formára idomítják az ázott fűzvesszőt. A vessző művészei alig használnak szerszámokat, mert legfőbb szerszámuk a két kezük. Nincs gép, amely olyan finoman, szépen, pontosan hajlítaná, illesz­tené, fonná a vesszőket, mint az emberi kéz. Ám a messziről könnyűnek tűnő, sebes mozdulatokhoz erő kell és ügyesség. Mozog a test minden izma a munka során. Nem árt tudni: a hántolt vesszőből készült termék majdnem fehér, az áztatott fűz mo­sás, kénezés, szárítás és lakkozás után is halovány tejeskávé színű marad. t Késztermékek, elszállítás előtt. A bosszú A brigádból csak Ambrusáé vette észre, hogy az agronó- mus terepjárója megérkezett. Tudta, hogy nem a munkát akarja ellenőrizni, hanem miatt jött, hogy megmondja: estére várja őt. Jó egy éve tartott már a kapcsolat közöttük. Csodála­tos órákat töltöttek el az ag- ronómus legénylakásán, s a lopott szerelem meg a féle­lem, hogy a férje meg­tudhatja ezeket a találkozáso­kat, még izgatóbbá tették a légyottokat. A brigádtagok gyorsan rá­jöttek, miért jár az agronó- mus látogatni őket. Elítélték Ambrusnét ezért a viszonyért, maguk között elmondták min­denféle cédának, rongynak, de az öreg Csábi néni leintette őket. — Ide figyeljetek! Akármit tesz Ámbrusné, az ő dolga. De ne felejtsétek, hogy a mió­ta az agronómus körülötte legyeskedik, mindig a leg­jobb helyeken dolgozunk, és a boríték is vastagabb. Igaz, nem miattunk, de nekünk is ugyanannyi. jut. Hát... tart­suk a szánkat! Ámbrusné tudta, hogy az agronómus először Csábi né­nit köszönti, majd megkérde­zi nincs-e bajuk, s csak az­tán fog odajönni hozzá. A vá­rakozás felfokozta benne a vá­gyat. Elképzelte, ahogy a fér­fi melléje áll, mond valami közömbös dolgot a munkáról, aztán lehajol, hogy segítsen neki néhány szem paradicso­mot leszedni, s közben a fü­lébe súgja a találkára hívó mondatot. Az agronómus már a mel­lette levő sorban járt, amikor meghallotta a hangját. — Pannika! Hiszen alig van valami a vödrében! Így vízre- valót sem fog keresni. No majd én is teszek néhány pa-' radicsomot abba az edénybe, hátha így gyorsabban megte­lik. , Ambrusnével fordult egyet a világ, ö tudta, mit jelen­tenek ezek a szavak, tudta, hogy a második szem para­dicsom után az agronómus ke­ze hozzá fog érni Pannika ke­zéhez, aztán elhangzik a kér­dés is: mit csinál ma este. és tudta, hogy a lány előbb- utóbb el fog menni az agro- nómus lakására is. De azt. is tudta, hogy ő el­vesztett mindent. Először arra gondolt, hogy harcolni fog a férfiért, aztán rájött, hogy Panni tíz évvel fiatalabb nála, és semmi re­ménye. — Akkor viszont bosszút állok. Iszonyú bosszút. Egy hónapig úgy tett, mint­ha semmi sem történt volna. Csak a tervet szövögette ma­gában. Aztán egy hónap múlva be­ment az elnökhöz. — Egy nagy visszaélést sze­retnék bejelenteni. A Csábi­brigád tagjai igazságtalanul magosabb jövedelemhez jut­nak, mint a több dolgozó. Csak azért, mert ott van az agronómus elvtár.s szeretője. Az történik, hogy mindig a legjobb munkát kapjuk. így fizet az agronómus elvtárs az illetőnek. De nehogy feltű­nő legyen, az egész brigád jól jár. Kiszámoltam: ebben a hónapban mindenki ezer fo­rinttal keresett többet. Tud­ja, mi ez, elnök elvtárs? Az, hogy valaki a szövetkezet pén­zén tart szeretőt magának. Az elnök megígérte, hogy utánanéz a dolognak. Ámbrusné már látta maga előtt az agronómust, amint a fejét veszik, megalázzák, fe­gyelmit sóznak a nyakába, ta­lán még el is bocsátják. Ügy érezte, méltó módon fizeti meg a hűtlenségét. — Akinek csak ennyi az én szerelmerh, annak bűnhődnie kell! Jó két hét után hivatta az elnök Ambrusnét. Ott volt nála az agronómus is. Az asz- szony úgy vonult be az irodá­ba, mint egy győztes hadve­zér. Rá sem nézett egykori szerelmére. — Megvizsgáltam az ügyet — kezdte az elnök. — Egy évre visszamenőleg összeha- sonlíttattam a Csábi-brigád fizetését a többiekével. Azt állapítottam meg, hogy nem­csak az eltelt hónapban, ha­nem az egész évben többet kerestek, mint a szövetkezet többi dolgozói. Ez azt jelenti, hogy ebben a brigádban csu­pa nagyszerű kezű dolgozó va.n. Én csak gratulálni tu­dok a teljesítményükhöz. Ámbrusné alig kapott le­vegőt. — Akar még valamit — kérdezte az elnök. Az asszony csak a fejével intett, hogy nem. — Akkor köszönöm, hogy eljött. Mikor Ámbrusné kiért az udvarra, nekidőlt az iroda fa­lához, és azt hjtte, ott helybeli meghal. Ereje sem volt hozzá, hogy tovább menjen. Csak állt, állt, és hangtalanul sut­togta maga elé. — Gazemberek, gazember férfiak! Tóth Tibor Nemcsak a forgalombiztonságban, a munkavédelemben is A Volán-vállalatok fő tevékenv- sége a közúti közlekedésben bo­nyolódik le. A szállítási, fuvaro­zási feladatok megoldásának egyik értékmutatója az okozott és elszenvedett balesetek száma, ugyanakkor fontos az üzemi bal­esetek megelőzése is. Ennek ér­dekében történik a gépkocsive­zetők rendszeres továbbképzése, évenkénti vizsgáztatása, a pálya­alkalmassági vizsgálatokon való részvétel, a gépjárművek üzem- és forgalombiztonsági ellenőrzé­se, karbantartása. A közúti bal­esetek számát illetően a megelő­ző intézkedéseknek köszönhető, hogy a Volán-vállalatoknál a 10 millió kilométerre jutó szeren­csétlenségek száma csak tizede az országos átlagnak. A 9-es számú Volán Vállalat­nál ez év első negyedében szemé­lyi sérüléssel járó közúti balese­tet nem okoztak a gépkocsiveze­tők, s az üzemi balesetek száma is kedvezőbb volt, mint az előző év azonos időszakában. Mindez a forgalombiztonsági aktívahálózát tevékenységének is köszönhetőd amelynek keretében 75-en segítik a közlekedés biztonságának ügyét, s a munkavédelmi őrhálózatnak, amelynek létszáma megközelíti a százhúszat. A forgalombiztonsági aktívák és munkavédelmi őrök tovább­képzését márciusban fejezték be a vállalat üzemegységeinél és a szolgálati helyeken. A tovább­képzés után az aktívák verse­nyen vettek részt A kérdéseket a továbbképző ismeretanyagából állították össze, s ezek „fogassá- gára” jellemző volt, hogy a vizs­galapot egyetlen versenyző oldot­ta meg hibátlanul, a kunszent- miklósi Kálomosta József. A ve­télkedősorozatban a legjobb eredményt elérő 20 forgalombiz­tonsági aktíva és ugyanennyi munkavédelmi őr részére április végén döntőt rendeztek a válla­lat oktatási létesítményében. A döntő feladványait azokból a té­mákból állították össze, amelye­ket a legkevésbé tudtak megolda­ni a szolgálati helyeken. Újdon­ságként 5 kérdést a partnerterü­letről — a forgalombiztonságiak munkavédelmi és viszont — kap­tak a versenyzők. A vetélkedőt Friedrich József műszakiigazgató-helyettes érté­kelte, méltatta a felkészültséget, majd pénzjutalmakat adott át a győzteseknek. A forgalombizton­sági aktívák közül: 1. Papp Tibor kiskunhalasi, 2. Kecskés József kunszentmiklósi. 3. Varga István bajai, a munkavédelmi őrök kö­zül: 1. Rácz József kecskeméti. 2. Horváth László kiskunhalasi, 3. Pál Károly kiskunfélegyházi aktí­va lett. Kétkerekűek és alkoholfogyasztás Közlekedési szokásaink szerint a fiatalok általában kétkerekű járműveken — kerékpáron, mo­torkerékpáron — kezdik a veze­tést. Ennek kétségtelenül meg­vannak az előnyei, de sokan haj­lamosak megfeledkezni az ezzel járó különleges veszélyekről. El­ső helyen kell említeni a kerék­páros és motorkerékpáros védte- ienségét. Ezen azt értjük, hogy a gépkocsiban helyet foglalók a ko­csi 'belsejében védett helyen van-, nak,- áz' éseÜégéS1 Ütközések ener­giájának Jjéléntős' részét H’1 jármű­alkatrészek felfogják, illetve el­nyelik. Elég. ha csak az úgyneve­zett koccanásos balesetekre gon­dolunk, ahol a karosszéria sok­szor csúnyán összegyűrődik, de a vezetőnek és az utasoknak nem történik bajuk. Más a helyzet a kétkerekű járművek vezetőinek és utasainak esetében. Itt az egé­szen enyhe balesetek is rendsze­rint többé-kevésbé súlyos szemé­lyi sérüléssel járnak. A veszély fokozásához hozzájá­rul e járművek instabilitása. A vezetőknek el kell látniuk mind­azt a tevékenységet amelyet a négykerekű járművek vezetői el­látnak, és ezenkívül még a jár­művet is egyensúlyban kell tar­taniuk. Ugyancsak a kisebb sta- hilitás következtében a hirtelen fékezés vagy irányváltoztatás is könnyen vezethet felboruláshoz, és ezáltal balesethez. Ezzel a megállapítássál tulaj­donképpen már el is jutottunk az egyik ókhoz, amely miatt a köz­lekedésben egyébként is tiltott alkoholfogyasztás a kétkerekű járművek vezetői esetében külö­nösen veszélyes. Mindenki tudja, hogy az alkohol hatásai közül az egyik leghamarabb jelentkező az egyensúlyérzék zavara. Ez okoz­za az ittas ember tántorgását gya­loglás közben is. Az alkoholhatás következtébén az átlagosnál gyak­rabban kerül sor hirtelen féke­zésre és irányváltoztatásra is. mivel az ital befolyása alatt álló ember figyelme a szokottnál szét- szórtabb és az akadályokat ké­sőbb észleli, mint józan állapot­ban. Jellegzetes következménye a szeszesital-fogyasztásnak a kriti­kai készség csökkenése is. Rend­szerint ennek tudható be a gyors­hajtás. Ugyanakkor a vezető reakcióideje meghosszabbodik. Jó­zan állapotban ezt az időt. amely az akadály észlelésétől a megfe­lelő cselekvés végrehajtásáig tart. általában egy másodpercnek ve­hetjük. Ez idő alatt bonyolult események zajlanak le a vezető idegrendszerében. Észleli az aka­dályt, értékeli a helyzetet, el­dönti, hogy a lehetséges megol­dások közül melyik a legkedve­zőbb, és végrehajtja az elhatáro­zott manővert. Az alkohol hatására valameny- nyi felsorolt tevékenység a szo­kottnál hosszabb időt Igényel. Ezenkívül fennáll annak a veszé­lye is, hogy a döntés nem meg­felelő és a veszély elhárítására nem a legalkalmasabb módot ta­lálja meg az ittas egyén. Feltéve azonban, hogy aránylag áttekint­hető helyzetről van szó, amely­ben a célravezető megoldás a fé­kezés, előtérbe lép a fékút kér-, dése. Az 50 kilométer óránkénti sebességgel haladó jármű a nor­mális reakcióidőt jelentő egy má­sodperc alatt körülbelül 14 métert tesz meg, a 80 kilométeres sebes­séggel haladó pedig körülbelül 22 métert. Az alkohol hatására vi­szont a reakcióidő kétszeresére vagy ennél is hosszabbra nyúlhat, és ez idő alatt a jármű változat­lan sebességgel halad tovább. Ez pedig végzetes következmények­kel járhat. A statisztikai adatok szerint már 0,6—0,7 ezrelék véralkohol mellett, tehát még a kritikusnak tartott 0,8 ezrelék alatt három­szorosára nő annak veszélye, hogy a vezető balesetet okoz. OKBT-pályázat márkajel hasznalatara Az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács pályázatot hir­det a „Látni-látszani” márkajel elnyerésére, hogy bizonyos áru­kon, használati tárgyakon jelez­ni lehessen: a termék olyan tu­lajdonságokkal rendelkezik, amelyek a közúti közlekedésben az időben történő észlelhetőséget segítik. A márkajelet minden olyiain vállalat, szerv megpályáz­hatja, amely az OKBT által megszabott feltételeknek eleget tesz. s az engedélyezett termé­ken mindaddig feltüntetheti, amíg a terméken a márkajelet kizáró változás nem következik be. A pályázaton való részvétel feltételeiről az OKBT titkársága ad felvilágosítást. Cím: Orszá­gos Közlekedésbiztonsági Tanács titkársága, Budapest. Pf. 314/15. 1903. ItaÍán beválik A Békés megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a kerékpá­rok világító berendezéseinek műszaki üzembiztonsága elmarad a kívánalmaktól. A kerékpáro­sok igen gyakran még a jól mű­ködő világítóberendezéseiket sem üzemeltetik. Ezt felismerve, a fényvisszaverő anyagok fel­használását határozták el a biz­tonság fokozására. A szarvasi Plastolus Tpari Szövetkezettel kerékpár-fényvisszaverőt tervez­tettek. A fényvisszaverő készlet 2 darabból áll, s a kerékpár bal oldali első- és hátsó kerékvillái- ra szerelhető. A fényvisszaverő felületek talajjal bezárt szöge állítható. E kerékpár-fényvisszaverőből a Bács-Kiiskun megyei KBT is rendelt, s június 15-től a megye kiskereskedelmi boltjaiban is kapható lesz 36 forintos áron. A fényvisszaverő felszerelése ter­mészetesen nem pótolja a KRESZ-ben meghatározott vilá­gítást. rí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents