Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
* • PETŐFI NÉPE © 1985. május 16. PÉNZIGÉNYES KÍSÉRLETEK Megűjhodó külkereskedelmünk Az utóbbi esztendőkben a magyar gazdaság reformjai ellenére is fölöttébb kapaszkodniuk kellett külkereskedőinknek. A világpiacon ugyanis ném történt lényeges javulás, s a magyar áruknak minden eddiginél több korlátozó és protekcionista intézkedéssel, vámmal kell szembenéznie. Ugyanakkor sok termékünk gyártója még mindig adós maradt a világszínvonallal. Még a határainkon belül is rengeteg konkurrense támadt a külkereskedelmi cégeknek, hiszen ma már az a ritkább, ha egy vállalatnak, gyárnak, szövetkezetnek nincs önálló vagy legalábbis eseti exportjoga. Soha ily versenyre nem késztették a heves, nyugalmasabb napokat is látott Transelekt- rót; Konzumexet, Metrimpexet, Che- molimpexet és a többieket. Közös kockázat A hagyományos, jól kiépített nemzetközi kapcsolatok persze kamatoznak. S azt már megtanulták külkereskedőink, hogy egyetlen piacról sem szabad kivonulni, ahová egyszer már sikerült betörni. A Trans- elektro például a minap egy délamerikai országból kapott megrendelést, s bár oda már 15 esztendeje nem szállított, a kapcsolatokat fenntartotta. És ezek a külképviseletek segítik a cégeket, hogy ne veszítsék el itthoni partnereiket. Egy alkalmi felmérésből kiderült, hogy hiába kap egy vállalat önálló exportjogot, többnyire nem szakítja meg kapcsolatát a külkereskedelmi céggel, cégekkel. Gxportjogát inkább arra használja, hogy egy új terméket adjon el külföldre, vagy ahogy például az Ikarus teszi: az autóbusz-részegységek szállítását lendíti fel. Persze mindez kevés volna. Az új időket a közös vállalatok jelzik. A Chemo-Caola vagy a Grabo-Chem többek között azt a nemes törekvést szolgálja, hogy a külkereskedő és a gyártó közös kockázatot vállalva szövetkezik új piacok meghódítására. Saját felségterület? A régebbi időkben még meglehetősen válogatósak voltak külkereskedőink. Minden cégnek megvolt a maga felségterülete, s azon túl nem nagyon barangoltak, pedig olykor kiváló alkalmuk lett volna. Szerencsére ma már nem jellemző az efféle arisztokratizmus, s ha á párhuzamos export miatt néha támadnak is viták, azt a többség elismeri, hogy még mindig több az előnye, mint a hátránya. Természetesen az senkinek sem hasznos, ha a külföldi megrendelő két magyar céget versenyeztet, de ezen is lehet segíteni. Ha például egymást pontosan informálják, s nem kijátszani próbálják a másikat. A külföldi tárgyalásokon egyébként a magyar cégek gyakran hátránnyal indulnak, hiszen nem tudnak hasonló kedvezményes hiteleket ajánlani, mint más, tőkeerős cégek. Márpedig a fejlődő országokban másképpen nehéz boldogulni. Versenyben maradni leginkább akkor képesek, ha olyan szolgáltatásokat is ajánlanak, amit mások nem kínálnak. Három külkereskedelmi vállalatunk foglalkozik például az oktatási intézmények exportjával. Az iskolák bizony nem olcsók, s a vásárlók többsége fejlődő ország, amelyek mostanában fizetési nehézségekkel küszködnek. Igaz, az oktatásra nem sajnálják a pénzt, ha jól felszerelt iskolát, tanműhelyt, laboratóriumot vehetnek. A rpagyar cégek pedig még többet ajánlanak. Elkészítik a tanmenetet, sőt még tanárokat is küldenek. Ha ■ egy magyar cég nem tud nagyobb hitelt nyújtani, akkor a kevésbé gazdag országok gyakran csereárut kínálnak. Régebben azt jobbára éppúgy visszautasították külkereskedőink, mint azt a lehetőséget, hogy egy erőműveket exportáló cég fagyasztott disznófejet is ■ exportáljon. Ma már azonban minden üzletet jól “meg kell fontolni, s a tárgyalások gyakran sikerre vezetnek. Természetes, azért a rugalmasságnak is van határa. Mert ha például egy tízmillió dolláros iskoláért narancscsal akarnak fizetni, s ha a hazai piac már telített, akkor meggondolandó az üzlet, hiszen ennyi narancsot aligha lehet másutt tisztes haszonnal értékesíteni. Kereskedőházat alapítanak Évek óta lehet külföldi cégekkel vegyesvállalatot alapítani, de meglehetősen kevésről tudunk idáig. Mostanában mintha több alakulna, s ez mindenképpen a vállalkozókészséget bizonyítja. Különösen örvendetes, hogy több vegyesvállalat a legkorszerűbb technika gyártására alakult. A magyar iparnak ugyanis nagy szüksége van azokra a korszerű gépekre, eljárásokra, amelyek biztosítják, hogy ne nagyon maradjunk el a világszínvonaltól. A kooperáció sem ment ki még a divatból, s mert a külkereskedelmi cégeink nemcsak exportálnak, hanem importálnak is, gyakran az utóbbi tevékenységük kínálja az ötletet. A Metrimpex például az utóbbi hetekben olyan kooperációkról tárgyal, amelynek keretében közösen gyártanának fénymásoló gépeket, írógépeket, és más keresett terméket. Magyarországon új vállalati formának ígérkezik a kereskedőház; ami például Japánban már kiválóan bevált. A magyar kereskedőház persze egy kicsit más lesz. A Trans- elektro már több mint egy esztendeje tárgyal a kereskedőház megalapításáról, s a kérelem jelenleg a hivatalokat járja. Talán az esztendő végére már meglesz az első magyar 'kereskedőház. Természetesen nagyon sok múlik azon, hogy mennyi tőkével kezdheti majd tevékenységét, hiszen ahhoz, hogy a kutatásban, fejlesztésben, gyártásban és szállításban saját érdekeltséget szerezzenek, tőkére, és nem is kevésre van szükség. Többek között műszaki fejlesztési alapot is kívánnak létrehozni, hogy új termékek tervezését, gyártását is segíthessék. E rendhagyó kísérlet bizonyára sok tanulsággal szolgál majd, s talán egyik leghatásosabb eszköze lesz az ipar, a kereskedelem és egyáltalán a magyar gaz- . daság fejlődésének. D L. DOLLÁR A KOSÁRBAN Az értékes fűzvessző A mély fekvésű, más mezőgazdasági termék termesztésére alkalmatlan, vizes területeikről hektáronként mintegy öt tonna fűzvesszőt lehet betakarítani, aminek az értéke (kétszerese a jó búzatermő terület hozamának. A pangó-savanyú talaj kiválóan megfelel a fűzvessző telepítésére, amelyből gazdaságosan lehet nyugati exportra kosaraikat fonni. A fiatal növényeket évente négyszer-ötször is kapálják, műtrágyázzák, permetezik, de megéri. A kender- fűznél, az aranyfűznél, a nemes amerikai fűzvesz- szőnél nincs jobb anyag a kosárfonásra, kertibútorok, különféle használati cikkek készítésére, összesen mintegy hatszézféle terméket állítanak elő fűzfavesszőből. Ebben jeleskedik a megyében a Ti- szaalpári Háziipari Szövetkezet. A rugalmas, hajlékony fűzfavessző akkor kerül kés alá, amikor lehull a levele. A betakarított vesszőket hántolás után vastagság és hosszúság szerint válogatják, osztályozzák, majd kévébe kötik. Szárítás után kerülnek a fafeldolgozó telepekre. Fanyar illat terjeng a 'helyiségekben, ahol hajlít- gatják, formára idomítják az ázott fűzvesszőt. A vessző művészei alig használnak szerszámokat, mert legfőbb szerszámuk a két kezük. Nincs gép, amely olyan finoman, szépen, pontosan hajlítaná, illesztené, fonná a vesszőket, mint az emberi kéz. Ám a messziről könnyűnek tűnő, sebes mozdulatokhoz erő kell és ügyesség. Mozog a test minden izma a munka során. Nem árt tudni: a hántolt vesszőből készült termék majdnem fehér, az áztatott fűz mosás, kénezés, szárítás és lakkozás után is halovány tejeskávé színű marad. t Késztermékek, elszállítás előtt. A bosszú A brigádból csak Ambrusáé vette észre, hogy az agronó- mus terepjárója megérkezett. Tudta, hogy nem a munkát akarja ellenőrizni, hanem miatt jött, hogy megmondja: estére várja őt. Jó egy éve tartott már a kapcsolat közöttük. Csodálatos órákat töltöttek el az ag- ronómus legénylakásán, s a lopott szerelem meg a félelem, hogy a férje megtudhatja ezeket a találkozásokat, még izgatóbbá tették a légyottokat. A brigádtagok gyorsan rájöttek, miért jár az agronó- mus látogatni őket. Elítélték Ambrusnét ezért a viszonyért, maguk között elmondták mindenféle cédának, rongynak, de az öreg Csábi néni leintette őket. — Ide figyeljetek! Akármit tesz Ámbrusné, az ő dolga. De ne felejtsétek, hogy a mióta az agronómus körülötte legyeskedik, mindig a legjobb helyeken dolgozunk, és a boríték is vastagabb. Igaz, nem miattunk, de nekünk is ugyanannyi. jut. Hát... tartsuk a szánkat! Ámbrusné tudta, hogy az agronómus először Csábi nénit köszönti, majd megkérdezi nincs-e bajuk, s csak aztán fog odajönni hozzá. A várakozás felfokozta benne a vágyat. Elképzelte, ahogy a férfi melléje áll, mond valami közömbös dolgot a munkáról, aztán lehajol, hogy segítsen neki néhány szem paradicsomot leszedni, s közben a fülébe súgja a találkára hívó mondatot. Az agronómus már a mellette levő sorban járt, amikor meghallotta a hangját. — Pannika! Hiszen alig van valami a vödrében! Így vízre- valót sem fog keresni. No majd én is teszek néhány pa-' radicsomot abba az edénybe, hátha így gyorsabban megtelik. , Ambrusnével fordult egyet a világ, ö tudta, mit jelentenek ezek a szavak, tudta, hogy a második szem paradicsom után az agronómus keze hozzá fog érni Pannika kezéhez, aztán elhangzik a kérdés is: mit csinál ma este. és tudta, hogy a lány előbb- utóbb el fog menni az agro- nómus lakására is. De azt. is tudta, hogy ő elvesztett mindent. Először arra gondolt, hogy harcolni fog a férfiért, aztán rájött, hogy Panni tíz évvel fiatalabb nála, és semmi reménye. — Akkor viszont bosszút állok. Iszonyú bosszút. Egy hónapig úgy tett, mintha semmi sem történt volna. Csak a tervet szövögette magában. Aztán egy hónap múlva bement az elnökhöz. — Egy nagy visszaélést szeretnék bejelenteni. A Csábibrigád tagjai igazságtalanul magosabb jövedelemhez jutnak, mint a több dolgozó. Csak azért, mert ott van az agronómus elvtár.s szeretője. Az történik, hogy mindig a legjobb munkát kapjuk. így fizet az agronómus elvtárs az illetőnek. De nehogy feltűnő legyen, az egész brigád jól jár. Kiszámoltam: ebben a hónapban mindenki ezer forinttal keresett többet. Tudja, mi ez, elnök elvtárs? Az, hogy valaki a szövetkezet pénzén tart szeretőt magának. Az elnök megígérte, hogy utánanéz a dolognak. Ámbrusné már látta maga előtt az agronómust, amint a fejét veszik, megalázzák, fegyelmit sóznak a nyakába, talán még el is bocsátják. Ügy érezte, méltó módon fizeti meg a hűtlenségét. — Akinek csak ennyi az én szerelmerh, annak bűnhődnie kell! Jó két hét után hivatta az elnök Ambrusnét. Ott volt nála az agronómus is. Az asz- szony úgy vonult be az irodába, mint egy győztes hadvezér. Rá sem nézett egykori szerelmére. — Megvizsgáltam az ügyet — kezdte az elnök. — Egy évre visszamenőleg összeha- sonlíttattam a Csábi-brigád fizetését a többiekével. Azt állapítottam meg, hogy nemcsak az eltelt hónapban, hanem az egész évben többet kerestek, mint a szövetkezet többi dolgozói. Ez azt jelenti, hogy ebben a brigádban csupa nagyszerű kezű dolgozó va.n. Én csak gratulálni tudok a teljesítményükhöz. Ámbrusné alig kapott levegőt. — Akar még valamit — kérdezte az elnök. Az asszony csak a fejével intett, hogy nem. — Akkor köszönöm, hogy eljött. Mikor Ámbrusné kiért az udvarra, nekidőlt az iroda falához, és azt hjtte, ott helybeli meghal. Ereje sem volt hozzá, hogy tovább menjen. Csak állt, állt, és hangtalanul suttogta maga elé. — Gazemberek, gazember férfiak! Tóth Tibor Nemcsak a forgalombiztonságban, a munkavédelemben is A Volán-vállalatok fő tevékenv- sége a közúti közlekedésben bonyolódik le. A szállítási, fuvarozási feladatok megoldásának egyik értékmutatója az okozott és elszenvedett balesetek száma, ugyanakkor fontos az üzemi balesetek megelőzése is. Ennek érdekében történik a gépkocsivezetők rendszeres továbbképzése, évenkénti vizsgáztatása, a pályaalkalmassági vizsgálatokon való részvétel, a gépjárművek üzem- és forgalombiztonsági ellenőrzése, karbantartása. A közúti balesetek számát illetően a megelőző intézkedéseknek köszönhető, hogy a Volán-vállalatoknál a 10 millió kilométerre jutó szerencsétlenségek száma csak tizede az országos átlagnak. A 9-es számú Volán Vállalatnál ez év első negyedében személyi sérüléssel járó közúti balesetet nem okoztak a gépkocsivezetők, s az üzemi balesetek száma is kedvezőbb volt, mint az előző év azonos időszakában. Mindez a forgalombiztonsági aktívahálózát tevékenységének is köszönhetőd amelynek keretében 75-en segítik a közlekedés biztonságának ügyét, s a munkavédelmi őrhálózatnak, amelynek létszáma megközelíti a százhúszat. A forgalombiztonsági aktívák és munkavédelmi őrök továbbképzését márciusban fejezték be a vállalat üzemegységeinél és a szolgálati helyeken. A továbbképzés után az aktívák versenyen vettek részt A kérdéseket a továbbképző ismeretanyagából állították össze, s ezek „fogassá- gára” jellemző volt, hogy a vizsgalapot egyetlen versenyző oldotta meg hibátlanul, a kunszent- miklósi Kálomosta József. A vetélkedősorozatban a legjobb eredményt elérő 20 forgalombiztonsági aktíva és ugyanennyi munkavédelmi őr részére április végén döntőt rendeztek a vállalat oktatási létesítményében. A döntő feladványait azokból a témákból állították össze, amelyeket a legkevésbé tudtak megoldani a szolgálati helyeken. Újdonságként 5 kérdést a partnerterületről — a forgalombiztonságiak munkavédelmi és viszont — kaptak a versenyzők. A vetélkedőt Friedrich József műszakiigazgató-helyettes értékelte, méltatta a felkészültséget, majd pénzjutalmakat adott át a győzteseknek. A forgalombiztonsági aktívák közül: 1. Papp Tibor kiskunhalasi, 2. Kecskés József kunszentmiklósi. 3. Varga István bajai, a munkavédelmi őrök közül: 1. Rácz József kecskeméti. 2. Horváth László kiskunhalasi, 3. Pál Károly kiskunfélegyházi aktíva lett. Kétkerekűek és alkoholfogyasztás Közlekedési szokásaink szerint a fiatalok általában kétkerekű járműveken — kerékpáron, motorkerékpáron — kezdik a vezetést. Ennek kétségtelenül megvannak az előnyei, de sokan hajlamosak megfeledkezni az ezzel járó különleges veszélyekről. Első helyen kell említeni a kerékpáros és motorkerékpáros védte- ienségét. Ezen azt értjük, hogy a gépkocsiban helyet foglalók a kocsi 'belsejében védett helyen van-, nak,- áz' éseÜégéS1 Ütközések energiájának Jjéléntős' részét H’1 járműalkatrészek felfogják, illetve elnyelik. Elég. ha csak az úgynevezett koccanásos balesetekre gondolunk, ahol a karosszéria sokszor csúnyán összegyűrődik, de a vezetőnek és az utasoknak nem történik bajuk. Más a helyzet a kétkerekű járművek vezetőinek és utasainak esetében. Itt az egészen enyhe balesetek is rendszerint többé-kevésbé súlyos személyi sérüléssel járnak. A veszély fokozásához hozzájárul e járművek instabilitása. A vezetőknek el kell látniuk mindazt a tevékenységet amelyet a négykerekű járművek vezetői ellátnak, és ezenkívül még a járművet is egyensúlyban kell tartaniuk. Ugyancsak a kisebb sta- hilitás következtében a hirtelen fékezés vagy irányváltoztatás is könnyen vezethet felboruláshoz, és ezáltal balesethez. Ezzel a megállapítássál tulajdonképpen már el is jutottunk az egyik ókhoz, amely miatt a közlekedésben egyébként is tiltott alkoholfogyasztás a kétkerekű járművek vezetői esetében különösen veszélyes. Mindenki tudja, hogy az alkohol hatásai közül az egyik leghamarabb jelentkező az egyensúlyérzék zavara. Ez okozza az ittas ember tántorgását gyaloglás közben is. Az alkoholhatás következtébén az átlagosnál gyakrabban kerül sor hirtelen fékezésre és irányváltoztatásra is. mivel az ital befolyása alatt álló ember figyelme a szokottnál szét- szórtabb és az akadályokat később észleli, mint józan állapotban. Jellegzetes következménye a szeszesital-fogyasztásnak a kritikai készség csökkenése is. Rendszerint ennek tudható be a gyorshajtás. Ugyanakkor a vezető reakcióideje meghosszabbodik. Józan állapotban ezt az időt. amely az akadály észlelésétől a megfelelő cselekvés végrehajtásáig tart. általában egy másodpercnek vehetjük. Ez idő alatt bonyolult események zajlanak le a vezető idegrendszerében. Észleli az akadályt, értékeli a helyzetet, eldönti, hogy a lehetséges megoldások közül melyik a legkedvezőbb, és végrehajtja az elhatározott manővert. Az alkohol hatására valameny- nyi felsorolt tevékenység a szokottnál hosszabb időt Igényel. Ezenkívül fennáll annak a veszélye is, hogy a döntés nem megfelelő és a veszély elhárítására nem a legalkalmasabb módot találja meg az ittas egyén. Feltéve azonban, hogy aránylag áttekinthető helyzetről van szó, amelyben a célravezető megoldás a fékezés, előtérbe lép a fékút kér-, dése. Az 50 kilométer óránkénti sebességgel haladó jármű a normális reakcióidőt jelentő egy másodperc alatt körülbelül 14 métert tesz meg, a 80 kilométeres sebességgel haladó pedig körülbelül 22 métert. Az alkohol hatására viszont a reakcióidő kétszeresére vagy ennél is hosszabbra nyúlhat, és ez idő alatt a jármű változatlan sebességgel halad tovább. Ez pedig végzetes következményekkel járhat. A statisztikai adatok szerint már 0,6—0,7 ezrelék véralkohol mellett, tehát még a kritikusnak tartott 0,8 ezrelék alatt háromszorosára nő annak veszélye, hogy a vezető balesetet okoz. OKBT-pályázat márkajel hasznalatara Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács pályázatot hirdet a „Látni-látszani” márkajel elnyerésére, hogy bizonyos árukon, használati tárgyakon jelezni lehessen: a termék olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a közúti közlekedésben az időben történő észlelhetőséget segítik. A márkajelet minden olyiain vállalat, szerv megpályázhatja, amely az OKBT által megszabott feltételeknek eleget tesz. s az engedélyezett terméken mindaddig feltüntetheti, amíg a terméken a márkajelet kizáró változás nem következik be. A pályázaton való részvétel feltételeiről az OKBT titkársága ad felvilágosítást. Cím: Országos Közlekedésbiztonsági Tanács titkársága, Budapest. Pf. 314/15. 1903. ItaÍán beválik A Békés megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a kerékpárok világító berendezéseinek műszaki üzembiztonsága elmarad a kívánalmaktól. A kerékpárosok igen gyakran még a jól működő világítóberendezéseiket sem üzemeltetik. Ezt felismerve, a fényvisszaverő anyagok felhasználását határozták el a biztonság fokozására. A szarvasi Plastolus Tpari Szövetkezettel kerékpár-fényvisszaverőt terveztettek. A fényvisszaverő készlet 2 darabból áll, s a kerékpár bal oldali első- és hátsó kerékvillái- ra szerelhető. A fényvisszaverő felületek talajjal bezárt szöge állítható. E kerékpár-fényvisszaverőből a Bács-Kiiskun megyei KBT is rendelt, s június 15-től a megye kiskereskedelmi boltjaiban is kapható lesz 36 forintos áron. A fényvisszaverő felszerelése természetesen nem pótolja a KRESZ-ben meghatározott világítást. rí