Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
1985. május 16. • PETŐFI NÉPE • 3 „MEGFONTOLTAM, MIBE VÁGOM A FEJSZÉMET” — „NEM MI VERSENYZÜNK EGYMÁSSAL, HANEM A PROGRAMJAINK” A 6-os számú — Lakitelket, Lászlófalvát, Nyárlőrincet, Ti- szakécskét és környéküket magába foglaló — országgyűlési képviselői választókerületben a már lezajlott jelölőgyűléseken a népfront által javasolt két jelölt kapta meg a ihelyi választópolgárok bizalmát.' Június 8-án dől el, melyikük képviseli öt éven át a parlamentben az itt élők érdekeit. Miskó István A tiszakócskei Városi jogú Nagyközségi Tanács elnöke. 1933- ■ban született Űjkécskén, helyi lakos. Állami és politikai felsőfokú végzettséget szerzett. Nős, egy gyermeke van. 1956-tól a tanács községfejlesztési előadója volt, majd 1960-ban termelőszövetkezeti főkönyvelő lett. 1967- től a tiszakécskei .tanács elnöke, öt éve országgyűlési képviselői Az ifjúsági mozgalomba 1948- ban lépett be. 1961 óta a párt tagja. Személyes részese volt mindannak az eredménynek, fejlődésnek, amit Tiszakécske és vonzáskörzete a legutóbbi évtizedekben elért. — Azt hiszem, nagyon szerény programmal állok a választóim elé, mert úgy érzem, többet tenni mint amit az előző öt évben tettem, nem tudok. Nekem mindent sikerült elintézni, amibe belekezdtem. Talán jól megfontoltam, mibe vágom a fejszémet, talán a körülmények voltak szerencsések. Én csupán azt és úgy szeretném folytatni, amit fél évtizede csinálok. Mivel már voltam képviselő, tudom, hogy mek- kbra súlyuk van az ígéreteknek, a legkisebbeknek is. Azért indultam újra, mert sok dolog van, amibe belefogtam, de — jellegüknél fogva —" nem tudtam befejezni őket. Ilyen például a térség energiaellátásának megoldása egy 80 milliós költséggel felépítendő, 120/20-as magasfeszültségű állomás létrehozásával, vágy á tiszamenti községek regionális vízellátó rendszerének fejlesztése. Az ehhez hasonló, nagyszabású .feladatoknál már csak az előkeszületi időszak is több esztendőt igényel. Aztán a közös célokon kíyül ott vannak a települések egyénenkénti problémái. Nyárlőrincen új tantermekre, korszerű ABC-áruházra, melegkonyhás kisvendéglőre van szükség. Folytatni kell a gázprogramot és elkezdeni az öregek napközijének építését. "Lászlóíalván az egészséges ivóvíz-ellátást, az óvoda- és iskolabővítést kell megoldani a közeljövőben, s itt is szerepel a tervekben egy napközi az időseknek. Lakiteleken szintén a gázprogram folytatása, új tantermek, szolgálati lakások, egy belterületi és egy tőserdei étterem felépítése, és az ABC korszerűsítése a legsürgetőbb tennivaló. A Tiszakécske előtt álló legnagyobb feladat az új középiskolai szárny és az egészségügyi szakrendelő felépítése. Ha újra megválasztanak, mindezek megoldását saját magamtól kérem számon. Ezek a célok nagyságrendjükben megközelítően azonosak az előző öt évben elért eredményekkel. ' Ha a választók úgy érzik, hogy azokért én is mindent megtettem, rám szavaznak. De ha nem elégedettek velem, akkor sem haragszom. Nekem mindenesetre tiszta a lelkiismeretem, hogy nem szalasztottam el egyetlen lehetőséget sem, amivel a választókerület polgárainak javát szolgálhattam. Varga Sándor A lakiteleki Szikra Tsz ipari főágazatának vezetője. 1946-ban született Kecskeméten, feleségével és két gyermekével Lakiteleken él. Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök és magasépítő üzemmérnök. Politikai végzettségét féléves speciális tanfolyamon szerezte. Egyetemi tanulmányai befejezése után a tsz műszaki vezetője lett, munkája mellett végezte el az építőipari műszaki főiskölát. 1961-ben lépett be a KISZ-.be, 1968 óta párttag, részt vesz az ‘MSZBT munkájában is. Személyes tevékenysége, kezdeményezőkészsége alapján segítette elő a termelő- szövetkezet ipari főágazatának kialakulását és fejlődését. — Meglepetésként ért a jelölés és nagy megtiszteltetésnek érzem. Nehéz lesz a választókat „elhódítani” egy olyan embertől, mint Miskó István, akit én is nagyra becsülök. De tulajdonképpen nem mi versenyzünk egymással, hanem a programjaink, amelyek csak annyiban térnek el egymástól, amennyiben- .tevékenységi területünk is különbözik. Én műszaki ember vagyok, így elsősorban az ezzel kapcsolatos gondokat látom élesen. Az egyes községek terveiben szereplő elképzeléseket — mint például a lászlófalvi ivóvíz-ellátás javítása, a nyárlőrinci ABC- építés, a kécskei szakrendelő felépítése (amely a lakitelékiek orvosi ellátását is megoldaná) — én is magaménak vallom, erről nem is szólnék külön, hiszen a részletes helyi programot az adott települések lakói jól ismerik. Ezek megvalósulásáért — ha megválasztanak — természetesen mindent megteszek. De ezen kívül vannak olyan, min-, denütt érvényesülő problémák, amelyeket én különösen fontosnak és mielőbb orvoslandónak tartok. Ilyen egyebek között a termelőüzemek gazdaságosságának kérdése, melyet én az önelszámolási rendszer teljes kiterjesztésével látok megoldhatónak. Ehhez persze jobbán el kell terjednie — középvezetői szinten is — a közgazdasági szemléletnek. A másik — ezzel szorosan összefüggő — dolog a számítástechnika oktatásának mielőbbi bevezetése az általános iskola felső tagozatában. Tudom, ez merésznek hat olyan gondok mellett, mint a töbhműszakos tanítás, tanteremhiány, de ha nem lépünk idejében, olyan hátrányba kerülnek diákjaink — elsősorban a városiakkal szemben, — amit a továbbtanulás során nem tudnak behozni. De a termelés érdeke is a számítógépek terjesztését igényli: ahol erre nem jönnek rá, nemcsak időt, hanem milliókat is veszíthetnek. A továbblépéshez azonban — mint a társadalmi és gazdasági élet minden szférájában — jól képzett, kockáztatni is merő, pozíciójukat sem féltő vezetőkre van szükség. Szabó Klára 3ÁÚ A harmadik ipari forradalom Csak a matematikatanáré? az nevezhető művelt embernek, aki tájékozódni tud nemcsak a történelmi múltban, a társadalom jelenében, a természet világában, hanem az ember mesterséges természetében, azaz a technikai környezetben is. Hadd tegyem hozzá: a Bács-Kiskun megyeiek — akik csaknem hárommillió forintot áldoztak például a kecskeméti úttörőházban berendezett mikroszámítógépes logikai klub kialakítására, s akik már öt megyéből várnak résztvevőket nyaranta a bajai számítógépes táborba — élen járnak ebben. És nem véletlen, hogy e témáról éppen nálunk, s éppen a Sugovi- ca partján rendeztek országos tanácskozást. . • Káposztás János Furcsa, űrbéli lényre emlékeztető kis szerkezetet vettek körül a bajai úttörőházban a kíváncsiskodók a tegnap véget ért 4. országos technikai nevelési tanácskozás résztvevői, akik három napot szántak arra, hogy áttekintsék, milyen fokon áll a számítástechnika oktatása a magyar iskolákban. A Tomy névre hallgató, japán gyártmányú kis robot ikertestvére annak, amelyik évekkel ezelőtt az USA-ban besétált a szenátusi ülésre, megállt az elnöki pulpitus előtt, és kifogástalan angolsággal kért nagyobb anyagi támogatást a számítástechnikai program megvalósításához. — Az eset valóban eléggé régi — mondta dr. Kovács Győző, a Neumann János Számi tógéptudományi Társaság főtitkára a tanácskozás egyik szünetében — és némelyek számára úgy tűnik, hogy a nagy tudományos és műszaki hagyományokkal rendelkező európai országok Csipkerózsi- ka-álomba merülve töltik az időt azóta is. Magyarán: nem ismerték föl kellő időben és nem mérték föl kellő súllyal, hogy az informatika nagyjából egyet jelent a harmadik ipari forradalommal, ami döntő változásokat kényszerít a modern ipari társadalmakra. Mindez természetesen vonatkozik hazánkra is, bár hozzá kell tenni: a szocialista országok sorában úttörő szerepet vállaltunk, legalábbis ami a számítástechnikai tömegoktatást illeti. Tekintve, hogy elsőként gyártottunk sorozatban személyi számítógépeket, s viszonylag gyorsan elláttuk, ezekkel az iskolákat. Most a megfelelő pedagógiai szemlélet kialakítása a cél. Nevezetesen: szakítani kell végre azzal a gyakorlattal, hogy az iskolákban a 'Számítógépet következetesen a matematikatanárra tukmálják: tessék, ezt neked találták ki. — Nálunk a számítógép valóban mindenkié — kapcsolódott a beszélgetésbe Borbola István, az egyik szegedi általános iskola tanára. — A biológiát tanítom, remekül hasznosítjuk például a növények és az állatok meghatározásánál, a földrajzosok pedig sokkal könnyebben értetik meg a segítségükkel, hogy például miért célszerű egy kohászati kombinátot a vasbányák közelébe telepí- teni. Éppen most tartunk ott, • A mikroszámítógép fel- lasználásán alapulnak azok a magas intelligenciájú gyártósorok, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetében terveznek. Képünkön: a' rugalmas gyártó- rendszer anyag- mozgatását robotokkal oldják meg. hogy az irodalmat és a történelmet tanítók is kidolgozzák a maguk programját. A magyar vagy a világtörténelem egy-egy kiemelkedő személyiségéről sok-sok apró adatot táplálnak be, amelyek révén aztán jól lehet őket — például — csoportosítani. A hatás kettős lehet: egyrészt igazolódik, hogy fölösleges minden adatot fejben tartani, hiszen erre valók a gépek, másrészt viszont a különféle párhuzamokra és egyéb összefüggésekre irányítja a figyelmet. — Maga a tanácskozás pedig arra — szólalt meg végül Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese —, hogy iskoláinkban általánossá kell válnia a felismerésnek: már ma is csak „OPTIMISTÁK VAGYUNK A KÖVETKEZŐ 250 ÉVET ILLETŐEN” Keceli pillanatfelvétel NAPKÖZBEN Jelentés az utókornak? r Vannak épületek, amelyeknek ma a felújítása, esetleg az átszervezése tovább tart, mint teljes létrehozásuk például a századelőn. Ezzel nem szoktunk dicsekedni. Az idő mintha kicsúszna az ujjaink közül, túl sokszor. Nagyon időszerű kérdésekre keresett válaszokat a Kecskeméten 1983. szeptember 2—3-án tartott Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Vándorgyűlése. A fontos tanácskozás anyaga viszont jócskán megkésve jut el az eredményeket kamatoztatni képes érdeklődők, vezetők, szakemberek kezébe. Az Agrokémia és Talajtan című kiadvány vállalkozott a megjelentetésre. A tavalyi 1—2. összevont, júliusi számban sikerült a szerkeszőség- nek közzétenni a 23 előadást és a tájkörzet „agrárpolitikai, szociológiai történetét” is felölelő megnyitó beszédet. Ebben Romány Pál, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára üdvözölte az eszmecsere csaknem négyszáz külföldi és 'hazai résztvevőjét. A talajtani társaság elnöke, Szabolcs István méltán minősítette a „termelés számára is időszerűnek” a magyar mezőgazdaság jelenlegi szakaszában az elemzéseket. Ezek nem kevesebbre vállalkoztak, mint arra, hogy különböző lehetőségeket vizsgáljanak meg a homoktalajok termőképességének fokozására. Milyen furcsa, groteszk helyzet! Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese abból indul ki írásában, hogy „szinte hihetetlen teohnikai csodák vesznek körül minket”. Arra is hivatkozik, hogy a magyar mezőgazdaság minőségileg más helyzetben van, mint akár néhány évtizede. S ez, a felgyorsult idővel számoló előadás — a többivel együtt — csupán jókora késéssel tud eljutni a gyakorlat művelőihez. Pedig itt végeredményben a kertészeti kultúrák ügyéről — és a tudomány ajánlásairól van szó — többek közt a „homokra most kirajzó tízezreknek”. Nem kisebb a tét, mint a termőhozamok értékesebbé tétele. Több mint másfél év kellett ahhoz, hogy összegyűjtve napvilágot láthassanak a gondolatok. Lehet, hogy újabb tudományos tanácskozást kellene ösz- szehívüi arról: miért ilyen hosszú a nyomdai átfutás ideje lényeges, alapvető, tudományos — és irodalmi — művek, kiadványok esetében? Vajon hány év múlva jelenne meg annaik a tanulsága ? Az utókor kapná meg a jelennek szánt megállapításokat? — sz — Keceli helyzetkép 1985 tavaszán: Laták Ede tanácselnök másfél évtizedes szolgálat után nyugdíjba vonult; a Hazafias Népfront 70 tanácstagjelöltjét elfogadták a gyűléseken, mellettük három pluszjelöltet is indítanak; az új testület tizennyolc taggal kevesebb lesz, mint a régi volt. A tanácselnöki teendőket — megbízottként — Schindler János látja el. Fiatal ember, 1974-ben a szíve húzta Kecelre: ide nősült. 1976 januárjában nevezték ki a postahivatal vezetőjének. Mérlege: nyolcszoros „Kiváló Hivatal” cím, éjjel-nappali szolgálat megszervezése, társadalmi munkában új központ építésének segítése (hétfőnként dolgoztak a postások, több mint egymillió forint értékű munkát végezve el); 360 új telefonállomás bekapcsolási lehetőségének megteremtése (1985: 100 készüléket szerelnek fel, 1986- ban 260-at); ma már 230 ezer a Kecelre járó lapok összpéldány- száma. Sok postamester lehetne erre büszke. — Miben látja Kecel legfontosabb teendőit? — Előre kell lépni a gyermek- étkeztetésben, az út-, a járda-, a parképítésben, a közvilágítás fejlesztésében. Áz idén talán megoldjuk a konténeres szemétszállítást. Akit eddig laboratóriumi vizsgálatra irányítottak, Kiskőrösön tudta elintéztetni, noha a Két évtized kikezdi a legjobb fából való zöldségesbódét is. Miért kímélte volna meg éppen a kecskeméti Kossá István sétányét? Húsz esztendei forgalma, s a járművek közlekedését akadályozó elhelyezkedése mégérlelte a döntést: lebontják és újat építenek helyette. Húsvét után az üzletet bérlő Nagy Lajosné Kossá sétá- nyi házának garázsában rendezte mi szülőotthonunkban van laboratórium, és Kecelről jár Kiskunhalasra, az ottani kórházba egy laboratóriumi orvos. A lehetőség tehát adott, s ki is használjuk: egy hónapon belül a szülőotthon laboratóriumában lehet majd elvégezni a szükséges vizsgálatok csaknem teljes körét. — Milyen nehézségekkel ' kell szembenézniük? — Tavaly nagyon rossz volt a szőlőtermés, amely meghatározó fontosságú Kecelen. Emiatt arra számítok, hogy kevésbé tudják pénzzel .támogatni a közösségi erőfeszítéseket, különösen, hogy a tavaszi fagyok az idei kilátásokat is igen-igen lesoványították. Abban mindenesetre bízom, hogy munkájukat továbbra is szívesen ajánlják fel községük javára az emberek. — Mire futja az idei fejlesztési alapból? — Egy része a nevelési központtal kapcsolatos munkálatokra kell, másik hányada pedig az új épület tervezését szolgálja. A község újratelepítésének emlékezetére 250 fát ültetünk az' összes régi kecelj család közreműködésével, és augusztus elsején ismét megnyitjuk a lakodalmas házat, ezzel mintegy annak is jelét adva, hogy mi itt, Kecelen optimisták vagyunk az újabb 250 évet illetően... be — átmenetileg — a zöldségboltot, hogy a lakosok addig se maradjanak ellátatlanul, amíg az építők dolgoznak. Ök hol tartanak a munkában? A Generál IV. Kivitelező Vállalat dolgozói jól haladtak, megtörtént a bolt műszaki átadása, s hamarosan vásárolhatnak benne a környék lakói. (Képünkön a nem túl tetszetős, de hasznos, épülő bolt.) B. J. Az árusítás zavartalan Zöldségbolt nyílik a Kossá István sétányon ENDJE Ünnepségek — amikor a szülők szabadok! Fejlesztési pályázatok az építőiparban A Művelődési Minisztérium közzétette a következő, az 1985—86-os tanév munkarendjére vonatkozó utasítását, amely az óvodákban, az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben, továbbá az állami zeneiskolákban szabályozza az oktatómunka rendjét. Az általános iskoláikban és a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatán augusztus 31-'én, illetve szeptember 1-én tanévnyitó ünnepéllyel, a dolgozók általános iskolájában a rendtartás szerint megállapított első foglalkozási nappal, az állami zeneiskolákban pedig szeptember 2—5. között szervezett tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik a tanév. Az első tanítási nap szeptember 2. ', hétfő. Az első félév 1986. feb. ruár 2-ig tart, az iskolák 1986. február 7-ig értesítik a tanulókat és szüleiket az addig végzett munka eredményéről. A tanév utolsó tanítási napja az általános iskolákban 1986. június 13., a középfokú iskolákban június 6. A középiskolák érettségiző osztályaiban, az egészség- ügyi szakiskola végző osztályaiban május 9-én, a szakmunkás- képző iskolák utolsó éyfolyamain május 23-án ér véget a tanítás. A téli szünet első napja december 21., utolsó napja 1986. január 3. A szünet utáni, első tanítási nap január 6„ hétfő. A tavaszi szünet 1986. április 7-től 11-ig tart: a szünet előtti utolsó tanítási nap április 3„ a szünetet követő első tanítási nap április 14. lesz. Az érettségi (érettségi képesítő) írásbeli vizsgák a középiskolák nappali tagozatán 1986. május 12-én, a nemzetiségi gimnáziumokban május 9-én, az esti és levelező tagozatokon pedig 1986. május 26-án kezdődnek. Az utasítás szerint az iskolákban összesen 14 munkanapot lehet tanítási szünetként, a nevelőoktató munkával összefüggő, nem tanórai tevékenységre — például ifjúsági napra, honvédelmi napra és versenyre, kirándulásra — fordítani. a középiskolákban további három nap szünet adható az írásbeli érettségi vizsgák idejére az alacsonyabb osztályosok számára. Az utasítás kimondja, hogy a szülőket is érintő iskolái rendezvények — például a tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, a ballagás, a szülői értekezletek — csak az általános munkaidőn kívüli időpontban szervezhetők. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a tárca rendelkezésére álló központi műszaki fejlesztési alap legcélszerűbb fel- használása érdekében — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal közösen — három pályázatot írt ki jelentős kutatási, fejlesztési feladatok megoldására. Pályázni lehet fából előregyártott fedélszékek .(tetőszerkezetek), épületszerkezetek kialakításával, építőanyagok gyártásának automatizálásával, valamint korszerű víz- szigetelő anyagok és eljárások ki- fejlesztésével. A pályázatokon a tervező- és kutatóintézetek, a kivitelezők és ezek céltársulásai vehetnek részt. A sajátház-épitőket érinti az a pályázat, amely a családi házas és a többszintes lakóépületek tetőterének beépítésére is alkalmas fa fedélszék termékcsaládjának kialakítására, és ezen túlmenően a gyártásra és az értékesítési hálózat kialakítására is javaslatokat kér. Fontos követelmény, hogy ezekből a térmékekből számítógép tervezze meg a kívánt tetőszerkezetet, s elkészítse teljes költségvetését. Mindhárom pályázaton 10—10 millió forint kamatmentes kölcsönben részesülhetnek a legjobb műszaki fejlesztési megoldások alkotói', akikkel az ÉVM szerződést köt e támogatás mértékéről és a viszafizetés üteméről. A pályaműveket július végéig kell benyújtani az ÉVM fejlesztési főosztályának, s a bíráló bizottság augusztus 31-ig értékeli és hirdeti ki a pályázat eredményét.
