Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. május 15. SIKERES ÉVKEZDET Az élőjuh-export lehetőségei Expressz, bárányok Olaszországba és az arab államokba Tavaly a magyarországi juhál­lomány hét százalékkal csökkent. Ez idén éreztetni foigja hatását, pedig a külkereskedők biztatják a termelőket: az élő juh és a juhhús nemzetközi forgalmában élénkülés várható. A piacok is­meretében úgy ítélik meg. hogy a nyugat-európai országokba egy­millió, az arab államokba pedig félmillió vágójuhot exportálhat­nak. Ezen kívül méig ötezer ton­na húsnak lehetne piacot találni. A közös piaci és az arab át­vevők leginkább a tejes- és az expressz bárányokat keresik. így elmondható, hogy a szállítások szezonális jellegűek. Olaszországba például évente kilencszázezer vágójuhot indíta­nak; útnak. Januárban a keres­let—kínálat kiegyensúlyozott, feb- ruárban-mároiusban lanyha az üzletmenet a húsvéti szállítások megkezdéséig. Ezután ismét visz- szaesés tapasztalható, majd júli­us közepétől a „ferragosto’'-ün- nepekre történő szállítás ismét komoly fellendülést hoz, ahogy a karácsonyi szezon is. Az első negyedévi juhexport- ban jó néhány Bács-Kiskun me­gyei termelőszövetkezet részt vett. A kunsizentmikslósi Egyet­értés Tsz-ből 3500 tejes- és pe­csenyebárányt vittek Olaszország­ba. A harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezet ugyanerre a piacra 1300 élő bárányt szállított, és egy 70-es tételt küldtek Sza­lonikibe. Ezenfelül Olaszország­ba. Görögországba, Svájcba és Algériába hatvan tonna vágott állatot is exportáltak. Így az el­ső negyedéves juhkivitelük érté­ke meghaladta a 4,6 millió fo­rintot. A kisszállási Bácska Tsz-nek is az év első három hónapjában fő partnere Olaszország volt, ugyanis ott vásárolták meg — 20 kilogrammos átlagsúllyal — a 4256 darabos bárányexportjuk 63 százalékát. A többit Szíriában, Szaúd-Arábióban, Libanonban és Algériában adták el. A rémi Dó­zsa Tsz-ből" eddig 5,5 millió fo­rint értékben 2625 élő bárányt in­dítottak külföldre. Az évkezdés tehát jól sikerült. Bízunk a külkereskedők ígéreté­ben és reméljük, hogy a juhászat a gazdaságokban idén már ered­ményes ágazattá fejlődik. Czauner Péter TOJÁSTÓL A SZÁRAZBABIG Bapu áfész-sikerek és -gondok f^r£Si A magyar mezőgazdaság dina­mikus fejlődését nemzetközi elis­merés övezi, és ennek fényeiből nem tagadhatunk meg néhány nyalábnyit a terményeket felvá­sárló áfészektől sem, amelyek je­lentősen hozzájárulnak a termelői kedv ébrentartásához, elsősorban azzal a biztonsággal, amelyet az árufelvásárlási szerződések jelen­tenek. Mind többen ismerik ezt föl a bajai áfész illetékességi terüle­tén élők lumil is, hiszen az el­múlt tíz eflfteredő során négysze­resére — 12-ről 50 millió forint­ra — növrfcedett az áltáluk fel­vásárolt iMmiennyiség, amelynek 60 százaMj^ioz szerződéses for­mában Sk . A növflKB^- sajnos, ez nem egyértelműen ^Rendetes — csak kis részben származik az átvéte­li árak növekedéséből, sokkál in­kább a termelői kör szélesedésé­nek, illetve a terméklista bővülé­sének a következménye. A szőlő, a gyümölcs,_ a különféle zöldsé­gek. gyógy- és fűszernövények, vdiaimiint a toll, a nyúl, a tojás és a méz mellett foglalkoznak például szárazbab, mák, szalon­na, tenyészkacsa-tojás, ciroksep­rő és fa fölvásárlásával! is. Ez a legutóbbi például 1984- ben kezdődött, s igazán szép si­kert hozott: csaknem 8 millió forintos értékben szállítottak fa­rönköt és papírfáit különféle megrendelőknek, köztük jugoszláv és olasz cégeknek ' is. Az utóbbi évek másik fontos eseményét Ihos Lászlóné. az áfész ipari é-i fölvásárlási osztályának vezetője abban látja, hogy a gyógy- és fűszernövények válto­zatlanul nagy népszerűsége mel­lett gyorsan növekszik a gyü­mölcsökre és zöldségfélékre kö­tött szerződések száma is: para­dicsomból, paprikából, uborkából, zöldbabból, szilvából és egyéb gyümölcsből összesen 1 ezer 418 tonnát vettek át tavaly, s az idén sem számítanak jelentős csökke­nésre, noha a szőlőkben és a gyümölcsösökben súlyos károkat okozott már eddig is a hűvös tavaszi idő.' Mindez szoros összefüggésben van természetesen azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a ba­jai áfész a kistermelői tevékeny­ség segítése érdekében tett: évek óta díjtalanul kölcsönöznek pél­dául vetőgépeket, rotációs kapá­kat és egyéb drága szerszámokat, berendezéseket. Ellátják a terme­lőket jó minőségű vetőmagokkal, illetve szaktanácsokkal, sőt, ez évtől kedvezményes áron kérhet­nek talajvizsgálatot is. A termő­földből hiányzó nyomelemek pót­lásához az áfész szintén ad se­gítséget. Vannak viszont olyan dolgok, melyekben maga' az áfész szorul­na segítségre: az utóbbi években egyre több környékbeli faluban kénytelenek megszüntetni a föl­vásárlást, mert 'nincs megfelelő nagyságú hely az átvételre, és a rövid ideig tartó tárolásra, vagy olyan személy, aki ezt a nagy szakértelmet kívánó munkát vi­szonylag szerény díjazás ellené­ben is vállalja. Fontos volna pe­dig változtatni ezen, mert ellen­kező esetben nem csupán a bel­földi ellátást, hanem az exportot is veszteség érj, K. J. A Dics-Kiskun Megyei Gabonaforgslml és Malomipari Vállalat pályázatit hirdet munkaügyi is bérosztáhr- vezettti munkakör betöltésére ti teltételek: KSWiasági egyetemi végsettség, legalább lé éves munka­ügyi ssakterületen eltöltött ssakmal gyakorlat, melyből 5 élűétől gyakorlat, felsőfokú munkaügyi ssakvlmga. A ■^Hsatokat a ssomélyseti és oktatási osstályra kell el- jutWM, melynek tartalmaxnla kell as eddigi működés és terüMÉmészleteá leírását. As alkalmasási feltételekről ssük- ssemélyes vagy telefoni megkeresés alapján a imHpti és oktatási osztályvexető ad felvilágosítást. Cím: Kecskemét, Csányi u. 4. Telefon: 21-333/35. *ON A/a % KECSKEMÉT 910 Divatosabb tapéták Két nagy teljesítményű gép­sort helyeztek üzembe a kesztöl- ci Jószerencsét Tsz tapétaüze­mében. Az NSZK gyártmányú berendezésekkel jobb minőségű és az eddiginél évente 4 millió négyzetméterrel több tapétát tudnak készíteni. Az előrejelzé­sek szerint a tapéta kereslete ide­haza a jövőben növekedni fog. Az import fokozására nem lehet számítani, s az ország másik há­rom kisebb hazai tapétagyárá­ban sem várható a termelés lé­nyeges növelése. Ezért bővítette most üzemét 25 millió forintos költséggel a keszíöici tsz. A fej­lesztést a Belkereskedelmi Mi­nisztérium is támogatta: a gépek vásárlásához devizát bocsátott a szövetkezet rendelkezésére. Az egyszeri dollárkiadással a bi­zonytalan tapétaimport egy ré­szét helyettesítik ilyen módon a biztos hazai gyártással. A kesztölci gyárban az új gép­sorok felszerelésével egyidejű­leg a régieket átalakították, s ezeken speciális tapéták gyártá­sát kezdték meg. Ilyen például a hő hatására megduzzadó festék­kel készülő, rusztikus hatású és a kasírozott tapéta. A vásárlók gyakran kifogásolták, hogy a kesztölci tapéták mintái már kissé divatjamúltak. Ezért most új, a mai divatot jobban megkö­zelítő mintákkal készítik a1 fal­borító anyagokat. Ezek a minták már felveszik a versenyt a kül­földiekkel. Az új kollekciókat nyugat-európai stúdiók legfris­sebb ajánlataiból választja ki a hazai szakemberek zsűrije. Ma már a kesztölci üzem adja a belföldön gyártott tapéta 70 százalékát. 15 évvel ezelőtt nyi- ' tóttá a rossz adottságú, nehéz körülmények között, gazdálkodó szövetkezet a tapétagyárat, hogy nyereségének egy részét a terme­lés jobbítására fordítsa. Azóta megháromszorozódott a mező- gazdasági ágazatok termelési ér­téke. Csupán az utóbbi néhány évben 20 millió forintot költöttek — a tapéta nyereségéből — talaj- javításra, szőlőtelepítésre, me- zőgazdaságr gépek vásárlására. F ettem egy kötvényt a jele­ségem névnapjára. Igen, ajándékba vettem neki. Azt mondják, a zugpiacon na­gyon magas ára van a kötvény­nek. A Keleti Pályaudvar mel­lett ólálkodó kvarcóra-árusok például bármikor megadnak egy ezerforintos óvodai kötvényért két alig használt, zenélő felnőtt férfiórát. Ha jói megrázza az ember, még a Für Elise-t is tud­ja. Üj elemmel meg oda-vissza eljátssza. A mai áremelkedés vi­lágban ez a legjobb befektetés. De fekve nem játssza, mert nincs rá garancia. Szóval hazavittem a kötvényt. cs sugárzó arccal köszöntöttem föl életem párját, ö meg csak állt ott a szoba közepén és várt. No — mondom — édes Rózái­Üj vállalatvezetési formák — szakszervezeti tennivalók Beszélgetés Bukta Lászlóval, a SZOT titkárával Fontos változások történnek az állami vállalatok jelentős részének irányításában. Sok üzem általános irányítását vállalati tanács, köz­gyűlés, illetve küldöttgyűlés veszi át. Az új jogszabályok végre­hajtása jelentős feladatokat ró a vállalati kollektívákra, vezetőkre, a társadalmi szervezetekre és az irányító szervekre egyaránt. Bukta Lászlóval, a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárával arról be­szélgettünk, hogy mindebből milyen tennivalók hárulnak a szakszer­vezetekre. — A szakszervezetek már az előkészítés időszakában is részt vettek a gazdaságiirányítás kor­szerűsítésével összefüggő munká­latokban, és fontos szerepet vál­laltak a vállalatvezetés új for­máinak kialakításában — mond­ta a SZOT titkára. — A végre­hajtásban pedig különösen nagy felelősség hárul rájuk, hiszen — mint ezt a Minisztertanács és a SZOT-elnökseg együttes irányel­ve kimondja — a szakszerveze­teknek kezdeményező, szervező tennivalói is vannak. Mindenek­előtt alaposan tájékoztatni kell a dolgozókat a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről, a vállalatvezetésben bekövetkező változásokról, és esetenként a vállalatok belső szervezeti kor­szerűsítéséről. — Mi dolga van a szakszerve­zeteknek a vállalatok besorolá­sával? Hiszen az az alapító szerv feladata. — Igen, de a szakszervezet fo­lyamatos közreműködésével. A szakszervezetek már az alapító szervek javaslattevő munkájában is részt vettek, mikor azok ab­ban foglaltak állást, hogy az adott vállalat melyik vezetési formára, mikor és milyen szer­vezeti keretekben térjen át. Ami­kor pedig a vállalatok az előze­tes besorolási állásfoglalást meg­kapták vagy megkapják, a szak- szervezet előkészítő bizottságot hoz létre, melynek vezetője az szb-titkár, illetve az szb képvi­selője, tagjait pedig a bizalmi­testület —, vagy az összevont szakszervezeti .taggyűlés — vá­lasztja. A bizottság feladata tá­jékoztatni a dolgozókat a vár­ható változásokról, olyan rész­letességgel', hogy annak alapján a kollektíva érdemi véleményt mondhasson: egyetért-e a java­solt vállalatvezetési formával, a szervezeti korszerűsítéssel és az időponttal. ’ A munkahelyi de­mokratikus fórumokon kibonta­kozó vita után nyílt szavazással szükséges dönteni a többségi ál­láspontról, majd a döntést ter­mészetesen ismertetni kell az egész kollektívával. Az alapító szerv ez után adja ki a létesítő határozatot. — Ezután kerül sor az új szer­vezeti és működési szabályzat el­készítésére? — Igen, a tervezet összeállítá­sával az alapító egy háromtagú bizottságot, bíz meg, figyelembe- véve a vállalati párt-, KISZ- és a szakszervezet javaslatát. Az új szervezeti és működési szabályzat vállalati tanács által irányított üzem esetében például meghatá­rozza a tanács tagjainak számát, az igazgató által delegált tagok számát, megjelöli azokat a belső szervezeteket, amelyeknek a ve­zetői automatikusan a vállalati tanács tagjai lesznek; rögzíti a dolgozók küldötteinek számát és választásuk módjait, valamint a .tanács működésének szabályait. Meg kell határozni a vezető szervek, az igazgató és a szak- szervezet együttműködésének sza­bályait is. — Hogyan biztosítják, hogy a szervezeti és működési szabály­zat demokratikusan készüljön, vagyis beépüljenek a dolgozók javaslatai, véleményük? — A tervezet előkészítése so­rán a háromtagú bizottságnak szorosan együtt kell működnie a szakszervezet által választott előkészítő bizottsággal. Ez első­sorban azért szükséges, hogy ja­vaslatai már a tervezetben helyet kapjanak. A tervezetről véle­ményt mond a vállalati párt- szervezet, a KISZ és a szakszer­vezet. még mielőtt nyilvánosság­ra hoznák, s a végleges szöveget az új vezető szerv — tehát a vállalati tanács, a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés fogadja el, melyben természetesen megfelelő arány­ban részt vesznek a dolgozók képviselői is. — Említette, hogy a vezető testületben megfelelő arányban részt vesznek a dolgozók képvi­selői is. Mit kell érteni „megfe­lelő arány” alatt? — Ez a kérdés azt hiszem, elsősorban a vállalati tanácsnál lényeges, mert a közgyűlés által irányított egységeknél eleve' min­denki részese a döntések­nek. A jogszabály tehált előírja, hogy a vállalati tanácsban leg­alább ötven százalékban kell je­len lenniük a dolgozók küldöt­teinek. Ez, már eleve biztosítékot ad arra, hogy a dolgozók akara­tával ellenkező döntés ne szület­hessen. — Ez a tény önmagában is ki­emeli a jelölés, a kiválasztás fe­lelősségét. — Pontosan, és ez ismét első­sorban szakszervezeti feladatokat jelent, A szakszervezet a küldöt­tek jelölésével megbízhatja a már említett előkészítő bizottság got, vaigy ha a vállalat nagysága, tagoltsága szükségessé teszi, jelö­lőbizottságokat hozhat létre. Fon­tos, hogy a dolgozókkal Való szé­les körű konzultálás alapjául olyan rátermett embereket jelöl­jenek, 'akik munkájukkal, szak­tudásukkal, magatartásukkal, társadalmi tevékenységükkel ki­vívták munkatársaik megbecsü­lését, bizalmát, és képesek a vál­lalati döntésekben való aktív részvételre, a dolgozók vélemé­nyének, majp pedig a vállalati tanács döntéseinek képviseletére. — Kik közül lehet küldöttet választani? Van-e valamilyen megkötés? — Erről az új szervezeti és működési szabályzat rendelkez­het, de ha nem szab meg egyéb kritériumot, akkor mindenki le­het küldött, aki a vállalattal legalább fél éve munkaviszony­ban áll.. A párt-, szakszervezeti és KlSZ-titkár tanácskozási jog­gal részt vesz a vállalati, tanács ülésein, ezért őket nem célszerű küldöttnek választani. Egyébként viszont az uz álláspontunk, hogy jó szakszervezeti tisztségvise­lőket nem szabad „sajnálni” a vállalati tanácstól, hiszen ebben az új testületben a dolgozó kol­lektíva tulajdonosi jogait gyako­rolják, amelyek legalább olyan fontosak, mint a munkavállalói érdekek. Azt azonban számítás­ba kell venni, hogy a jelöltnek esetleg le kell mondania szak- szervezeti tisztségéről. — Egyes' vélemények szerint a változások megnyirbálják a szakszervezetek jogait. Igaz ez? — Nem. A szakszervezet jog- és hatásköre változatlan marad, tehát ugyanazokban a kérdések­ben dönt, véleményez, segít és ellenőriz, mimt eddig. Sőt, fel­adata és felelőssége több' lesz. Hiszen segítenie kell a dolgozók képviselőinek kiválasztását, fel­készítését, később a vezető tes­tületek rendszeres és rendeltetés- szerű működését. ellenőrizni, hogy a munkáltatói döntéseket előzetesen egyeztetik-e a dolgo­zókkal és így tovább. Ügy is fogalmazhatok: a szakszervezet feladata biztosítani, hogy a veze­tőknek érdemi partnere' legye­nek a vállalati tanács választott tagjai. — Napjainkig meddig jutottak az előkészületek és mik a tapasz­talatok? — Az alapítók már kiadták az előzetes besorolásokat, és .sok vállalatnál megkezdődött a java­solt formák megvitatása a dol­gozókkal. Figyelemre méltó, hogy ezek az előzetes javaslatok elég széles körben együttjárnak a szervezeti rendszert korszerű­sítő elgondolásokkal, egyes gyár­egységek önállóvá válásával, il­letve önállóságának növekedésé­vel. A folyamaitok leginkább az élelmiszeriparban és a mezőgaz­daságban haladtak előre, ahol a szövetkezeti tapasztalatok segítik a megvalósulást. Az iparági-ága­zati és a vállalati szakszervezeti szervek folyamatosan eleget tet­tek ez irányú kötelezettségeiknek, s minden bizonnyal így lesz ez az év másodfk felében is, amikor az eseményeik felgyorsulnak — mondotta Bukta László, a SZOT titkára. T. J. ÁTMEGY A MINŐSÉG ROSTÁJÁN A kunszállási Alkot­mány Termelőszövetkezet tésztaüzemének termékeit nemcsak itthon, ; hanem határainkon túl is kedve­lik. Ezekben a hetekben készítenek elő egy 8 ton­nás szállítmányt a tenge­rentúlra. A vegyestésztá­ból álló exportküldemény a GENERÁLIMPEX köz­vetítésével jut el az Ame­rikai Egyesüli Államokba. T. ÁGOSTON LÁSZLÓ: Kötvény kám, nem is örülsz? Kötvényt hoztam neked a névnapodra. Igazi, szocialista kötvényt, évi 8 százalékos kamatozásút. Tud­ják, mit mondott erre az én Ro- zálom? Két ujjal felemelte, az­tán kiejtette a kezéből, mint úri leány a koszos porrongyot. „Pa­pírt hoztál a névnapomra? In­kább vettél volna két szál szeg­fűt1..." Nesze neked marxista iskola ... Pedig két évig járta. — No de egyetlen életem — magyaráztam neki a közgazda­ságtant —, a szegfű az elhervad, ez meg nyolc százalékot kama­tozik! Jobb befektetés, mint az OTP-kölcsönt Többet ér, mint két lopott kvarcóra a Keletinél! — Hát ez az — borult sírva az asztalra. — Még egy vacak órát se tudsz nekem venni, bez­zeg kötvényre futja ... — Jól van, Rózái — meredt föl bennem a közgazdasági férfi­büszkeség. — Most elmegyek, és hozok neked szegfűt is, meg órát is. Legyen meg a te akaratod. De ha fizetik az osztalékot, tudd, hogy bele se szagolhatsz! Kimentem a piacra. A lengyel lepedőárusok, meg a belvárosi őstermelők standja között meg­találtam Tónit, a kötvénybukit.. Mondom neki, hogy jártam az óvodai kötvénnyel. — Ezek a nők — legyintett megadóan —> a lábuk elé teszi az ember a lelkét, ők meg csak átgázolnak rajta. Tőlem is elvált az asszony, amikor gázkötvényre cseréltem a télikabátját... De rajtad azért segítek, pajtás. Adok az óvodai kötvényedért egy óra- iparit, meg egy szegfütermelőt. Igaz, ezek csak hét százalékot kamatoznak, de kettő van belő­lük. Ne hidd, hogy keresek raj­ta. nekem is többe van ... Jö­vőre viszont úgy fölmegy az ár­folyamuk, hogy robbatf. — Biztosan robban? — No hallod, hasból beszélek én? — Oké, csapj a tenyerembe! Ha biztosan fölrobban, adj ket­tőt. viszek a szomszédnak is, aki állandóan bőgeti a rádióját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents