Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-15 / 112. szám
1985. május 15. • PETŐFI NÉPE # 3 Országgyűlési képviselőjelöltek választási gyűlései Bács-Kiskunban A társadalom vezető osztálya 1. SZÄMÜ választókerület Jelölt: Nyers Rezső Fazekas Ferenc a) ipájus 20. 16.30 6ra Hetény- egyháza, honvédségi helyőrségi klub b) május 24. 15 óra) Észak'Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat, Kecskemét 2. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: Danka Márta Bori Gyuláné a) május 16. 16 óra, Katonatelep, Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet b) május 22. 14.30 óra, Kecskemét, DUTÉP házgyára 3. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: dr. Molnár Frigyes dr. Kosa Antal a) május 21. 14.30 óra, Fémmunkás kecskeméti gyára b) május 27. 16 óra, Tóth László Általános Iskola, Kecskemét, Czollner tér 4. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: dr. Kőrös Gáspár Molnár Mihály a) május 20. 16 óra, Kerekegyháza, művelődési ház b) május 21. 19 óra, Fülöpháza, művelődési ház c) május 22. 16 óra, Kunbaracs, művelődési ház 5. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: dr. Sztrapák Ferenc K, Szabó Imre a) május 23. 16.30 óra, Orgovány, művelődési ház b) . május 24 16.30 óra, Jakab- szállás, művelődési ház 6. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: Miskó István Varga Sándor • a) május 20. 15 óra, Nyárlőrjnc, ; állami gazdaság b) május 20. 17.30 óra, Lászlófal* va, művelődési ház c) május 21. 13 óra, Tiszakécske, Mezőgép Vállalat gyára 7. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: Selyem Zsigmond dr. Bak István a) május 20. 18.30 óra, Tass, Dózsa Tsz b) május 27. 18.30 óra, Szalkszentmárton, művelődési ház Nézték a meghívottak a ragyogóan megrendezett kiállítást, amely „Az internacionalista barátság szobája" nevet kapta. A békés építőmunka örömeire, a volt háború borzalmaira, az emberi közös tevékenység hősiességére utaltak a kinagyított fotók. A látogatók, az ünnepségre egytoegyűltek kedvükre szemlélődhettek a Kecskeméten állomásozó szovjet magasabb .egység klubjában hétfőn este, a 8. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: dr. Korom Mihály Gál Gyula ' Bense György a) május 16. 15 óra, Kiskunfélegyháza, Villamosszigetelő- és Műanyaggyár b) május 21. 17 óra, Platán utcai Általános Iskola c) május 23. 16 óra, Kiskunfélegyházi Városi Tanács 9. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: dr. Horváth László Bőrösök András a) május 17. 17 óra, Kunszállás, művelődési ház b) május 21. 17 óra, Petőfiszállás, művelődési ház c) május 24. 17 óra, Pálmonosto- ra, művelődési ház 10. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: Tóth István Fehér László Fáik Miklós a) május 16. 19 óra, Csólyospálos, művelődési ház b) május 20. 18 óra, Jászszent- lászló, művelődési ház c) május 27. 18 óra, Kömpöc, művelődési ház 11. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: Katona István Tóth Istvánná a) május 22. 14 óra, Semmelweis Kórház, Kiskunhalas b) május 27. 14 óra. Kiskunhalas, művelődési ház 12. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: Dáginé Pólyák Ibolya Szarvas László Dr. Südi Bertalan a) május 20. 19 óra, Jánoshalma, sportcsarnok b) május 23. 14 óra, Mélykút, ktsz-ebédlő 13. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: dr. Gajdócsi István Bajnai György a) május 20. 14.30'óra, Baja, Hűtőipari Vállalat gyára b) május 20. 19 óra, körzeti párt- ház, Baja c) május 27. 14.30 óra, Baja, újvárosi iskola 14. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: dr. Mátyus Gábor Solt Árpád a) május 22. 17 óra, Érsekcsanád, művelődési ház győzelem napja alkalmából rendezett kiállításon. Nézték a meghívottak — szovjet és magyar emberek — az ízléses tárlatot, s közben eltöprenghettek az elmúlt évtizedek történésein, eseményem. S elgondolkodhattak azon, hogy mekkora változás következett be a szocialista országokban két- három emberöltő alatt. Azon meg különösen — ezt sugallják a képek —, hogy az emberi erőfeszítés "mi mindenre képes, b) május 27. 18 óra, Rém, művelődési ház 15. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: Ádám Imréné Sibalinné Aradi Mária ' a) május 23. 17 óra, Vaskút, művelődési ház b) május 27. 18 óra, Nagybaracs- ka, művelődési ház 16. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: dr. Tóth Antal Nyirádi Jánosné a) május 20. 14 óra, KAGE kalocsai paprikaüzeme b) május 27. 14 óra, Kalocsa, művelődési központ c) május 27. 19 óra, Szakmár, művelődési ház 17. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: Gottschall Péter Madár István a) május 20. 19 óra, Apostag, művelődési ház b) május 27. 19 óra, Úszód, mű* velődési ház 18. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: Ispánovits Márton Kiss István a) május 20. 14 óra, Bácsalmás, Pamutfonóipari Vállalat b) május 20. 19 óra, / Katymár, művelődési ház c) május 2L 8 óra, Bácsalmás, ruhagyár d) május 21. 19 óra, Madaras, művelődési ház 19. SZÁMÚ választókerület Jelölt: Szabóné Ba Ilona Moravcsik Ferencné a) május 16. 14 óra, Borgazdasági Kombinát kiskőrösi üzemegysége b) május 20. 15 óra, Akasztó, tésztaüzem c) május 21. 14 óra, Fülöpszállás, MSZMP-székház 20. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET Jelölt: Csiipkó Sándor Oláh József • Udvarhelyi Istvánná a) május 24. 18 óra, Császártöltés, művelődési ház b) május 27. 17 óra, Bocsa, művelődési ház MEGYEI VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS május 28. 16 óra, Kecskemét, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. ha jó szándékú alkotásról, építésről van szó. A kiállítás megnyitása után zenés-táncos műsor következett, amely ízelítőt adott a Szovjetunióban élő nemzetiségek kultúrájából, hagyományőrző törekvéseiből. Nehezen lelhetett volna eldönteni, hogy az egyenruhás lányok tánca, aiz igényesen muzsikáló beatégyüittes jó néhány száma, avagy a népdailénekesek hangja-mosolya tetszik-e legjobban? Egy dolog azonban biztos: a Moszkvai Rádió kecskeméti és Bács-Kiskun megyei baráti klubja a szervezéssel és a műsor tartalmi részével egyaránt kitett magáért. V. M. Költők megénekelte, szobrászok kifaragta, festők ecsetje megörökítette alak: munkás. Osztálya történelme: forradalmak legfény- lőbb szakasza és ellenforradalmak bosszúhadjárata. Múlt és jelen nemes anyagú, acélszilárdságú ötvözete a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa határozata második fejezetében olvasható rövidke — és mégis: nagy politikai súlyú — mondat: „A munkásosztály társadalmunk vezető osztálya.” Meggyőző ereje van a csupasz számnak: 1985 elején 2 731 000 dolgozó tartozik a munkásosztály fogalomkörébe — nem tévesztendő össze az iparban foglalkoztatott fizikai állományban levőkkel! —, ami az aktív keresők 55,5 százaléka, meghatározó arány tehát. Ez akikor is igaz, ha az arány most .kisebb, mint 1980-iban volt. A vezető szerep azonban nem függvénye ilyen mennyiségi változásoknak. Politikai elkötelezettség : A társadalmi fejlődésre, az ország — magunk látta, tapasztalta, a külföld számára észlelhető — stabilitására döntő befolyással van a munkásság politikai elkötelezettsége, helytállása. A vezető szerep, az előbbi mondatban említett döntő befolyás természetesen nem értelmezhető statikus állapotként: változnak a követelmények, átalakulnak a körülmények. módosulnak a fejlődési jellemzők. Szemléltetésül egyetlen részterületet nagyító alá téve. Félreérthetetlen határozottsággal jelenik meg mind a társadalmi, mind a gazdasági fejlődésben az igény, a szükség a munkások szakképzettségének, általános műveltségének folyamatos gyarapítására. A munkásosztályon belül a szakmunkásak aránya napjainkban negyvenhat százalék, lassan de folyamatosan növekszik, s a jövőben is ez az irányzat érvényesül. azaz képzők, képzendők oldaláról egyaránt, hosszú távon kell számolni vele. Tagadhatatlan, a formák gazdagodtak. Elég itt utalni a felnőttek szakmunkásképzésének és Mint bizonyára sokak számára emlékezetes, március 20—21-i lapszámainkban kétrészes írásban foglalkoztunk a Gemenci Tájvédelmi Körzet horgászrendjével. Akkor egyebek között megírtuk, hogy az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1977-ben hozott határozatával védetté nyilvánította a gemenci körzetet. Ezzel egyidőben egyes vízterületekről kitiltotta, másokon korlátozta a 'horgászatot. A tiltó rendelkezések miatt a bajai horgászok sérelme azóta sem csillapodott. Szerkesztőségünknek küldött levelükben többek között felvetették, hogy a természetvédelmi területről történt kizárásukkal sem lett védettebb a tájvédelmi körzet. A kétezres bajai horgásztábor sérelmének jogosságára utal, vizsgájának korszerűsítésére, az egyszerű továbbképzési rendszer kialakítására a termelőhelyek táguló körében, a második szakma megszerzésének ösztönzésére, a mesterszakmunkás-képzés létrehozására mint lehetséges, de korántsem kivételes példákra. Sajátos módon azonban a formai gazdagodással nem tartottak lépést az alkalmazói, alkalmazotti igények ...! A művelődés utjai Ennek a lépéskülönbségnek az oka — előfordulhat persze ilyen is, hiszen gyakorlati bizonyité- kaink vannak rá — nem okvetlenül a szellemi restség, az úi ismeretektől való irtózás, a szakmai igénytelenség. Az okot sokkal inkább azokban a szélesedő terepet átfogó tapasztalatokban kereshetjük, amelyek a szaktudás le-, és a szakképzetlenül is ellátható munkák felértékelődéséről tanúskodnak a gazdálkodás, a termelés. a szolgáltatások legkülönbözőbb területein. Ami nem csupán az adott — már dolgozó — korosztályokra hat, hanem a pálya-, állásválasztásnak. -változtatásnak is erőteljes befolyásoló- ia. A változás — a fejlődés — persze így sem szerény, csekély, jelentéktelen...! A munkásosztályhoz tartozók tizenhárom százaléka középiskolát végzett vagy ennél is magasabb fokú oktatási intézményben tett sikeres záróvizsgát. További harminckét százalék pedig szakmunkásképzőt járt. Megelégedettségre még sincsen •kellő ok. A képzés körülményei ugyanis — tisztelet a ritka kivételnek — rendkívül mostohák. Messze elmaradnak attól, amit a jövő szakmunkásainak felkészítése követelne, de szembetűnő a különbség a termelés mai technikai. technológiai színvonala, és az oktatótermek, tanműhelyek felszereltsége, eszközellátottsága között is. Ami égetően sürgeti egyrészt az állami oktatási források elosztásának ésszerű átcsoportosítását. másrészt az, üzemek, vállalatok, gyárak, általában a szakképzett munkaerőre szinte hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vadászati és halászati főosztálya 1978. augusztus 17-én, a Bajára összehívott tanácskozáson kísérletet tett az ügy rendezésére. A tervek szerint a Bajai Oj Élet Halászati Termelőszövetkezet a kezelésében lévő vizek közül néhányat horgászkezelésbe adott volna. Ennek ellenértékeként a HTSZ-nek, állami támogatással építendő, 100 hektáros halastavat ígértek. Az állami támogatást korlátozó intézkedések miatt azonban a halastó a mai napig sem készülhetett el. Ezért á HTSZ sem mondhatott le a viz- területekről. A gemenci vizekre szóló horgászati tilalom azonban változatlanul érvényben maradt. Dr. Papp Lászlóval, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság kielégíthetetlen éhséggel váró termelő- és szolgáltatóhelyek célszerű részvételét, teherviselését a fejlesztésben. Közéleti szerepben Hasonló — további fejlődési — igénnyel kell fellépni a munkások közéleti szerepét, a vállalatok irányításában való részvételét illetően is. Ma például a szakszervezeti tisztségviselőknek — vállalati, intézményi körben — a negyvenkilenc százaléka munkás. A pártba felvett KISZ-tagok negyvenöt százaléka volt munkás a legutóbbi fél évtizedben, de az- ilyen és hasonló pozitívumok mellett észre kell venni a visszahúzódás. a távolmaradás jeleit is. a közéleti szereplés vagy a többletmunka vállalása dilemmáját. Szükségszerűen került bele tehát a XIII. kongresszus határozatába — ilyen és hasonló tapasztalatok, jelenségek összegeződésének hatására —, hogy „a párt fontos feladatának tartja, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a munkásosztály helyzetének alakulását”. Ez persze eddig sem hiányzott a politikai, állami irányítás teendői közül. Elég itt utalni az MSZMP Központi Bizottsága 1958. október 16-i határozatára, mint ma is érvényes elveket rögzítő, nagy fontosságú kiindulópontra, továbbá — és példaként a sok közül — a Politikai Bizottság 1970. január 10-i állásfoglalására, amely következetesen megvizsgálta, mi történt az 1958-as határozatban foglalt teendők megvalósítása érdekében. A folyamatos figyelemmel kísérés, mint fontos feladat ismételt kimondásával a kongresszusi határozat a nagy nyilvánosság előtt teszi nyomatékossá: a vezető osztálynak nemcsak a kötelességekből, hanem a politikai közfigyelemből is vezető — meghatározó — - rész kell. hogy jusson, mert így igazságos. S mert igazságos, szükségszerű teendő. M. O. igazgatójával készített interjúban többek között az is felvetődött, hogy a Duna szabályozása következtében csaknem kiapadtak, veszélybe kerültek az egykori horgászvizek. De még nagyobb gond, hogy kipusztulás fenyegeti az őshonos növényvilágot. Felvetődik tehát a kérdés: lehet-e olyan döntést hozni, amely biztosítja a Gemenci Tájvédelmi Körzet fennmaradását, növény- és állatvilágának sérthetetlenségét, anélkül, hogy kizárnák az embert a természetből? Ékre szeretnénk választ 'kapni péntaken Baján, azon az ankéton, amelyen részt vesz dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, a MÉM, a MOHOSZ, a bajai pártbizottság, a tanács, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság, a halászati tsz, a horgászegyesület és szerkesztőségünk képviselője is. jenen! i s A barátság jegyében TÁJVÉDELEM — Kl ELLEN?(III.) Ankét a Gemenci Tájvédelmi Körzet veszélyeztetett növényvilágáról, horgászati lehetőségeiről — Tizennégyen voltunk testvérek. teháit igazán népes családnak mondható a miénk. Ein ma ötvenöt éves vagyok, és „civilben” mint kőműves dolgozom. 1984 végén megválasztottak a helybeli tűzoltótestület elnökének. Sokan kérdezték már, hogy mi a szép abban, amit a társaimmal együtt csinálok. Engem egész életemben az érdekelt legjobban, ami a közösségért történik — magyarázza Judok György, aki Tabdiban él feleségével. gyermekeivel és unokáival. s aki több mint három évtizede önkéntes tűzoltó. — Nagyon szeretem ezt a munkát. Felemelő érzés másokon segíteni. megakadályozni a szerencsétlenséget; emberek, állatok, épületek pusztulását. • — Milyen élményére emlékezik vissza különösen szívesen? — Annak idején a testületnek Volt egy kéaipumpával működő fecskendője.- Nos, amikor megkaptuk «a Robur-gépkocsit a mo- tiirfecskendővel, majd a ZSUK- ot. és ehhez utánfutót csináltatönkéntes tűzoltó Tabdin • Judák György legelső igazolványát csaknem három évtizeddel ezelőtt állították ki. tunk, akkor, őszintén megmondom így utólag, majd kibújtam a bőrömből. Ám engedje meg, hogy az örömök mellett megemlítsem az aggódásunkat is. Az a legfőbb gondunk, hogy mi lesz ezután. Vagyis, hogy a mad fiatalok képesek lesznek-e olyan lelkesen tovább folytatni, amit mi annak idején elkezdtünk? — Ügy tudom, hogy az ön családjában hagyománya van a tűzoltóságnak... — Ez így igaz. A rokonságomban legalább tizenkettőn vagyunk tűzoltók. Megkérdezem Judák György többszörösen kitüntetett testületi elnök feleségét hogy mit szól a férje meglehetősen sajátos szenvedélyéhez. így válaszol: — Tudja, ha bárhol is valamiképpen segitérni kellett, az én férjem amúgy is mindig ott volt. Büszkeséggel töltött ed, amikor az összejöveteleken kihirdették az eredményeket, és amikor a férjemék nagysizerű teljesítményeinek tapsoltak az emberek. Andriska László vb-titkár így fogalmaz; — Valamikor a szegénység, az állandó szükségállapot tartotta fenn az önkéntes tűzoltóságot. Gondoljuk el, hogy mi volt annak idején a padláson, a kamrában, a fészerben, és a góréban. Természetesen — és örvendetesen — alaposan megváltozott a világ azóta, és az életmód is. Ez azt is magával hozta, hogy a falusi tűzoltóság szerepe háttérbe szorult valamelyest, ám nem szabad azt hinni, hogy a jelentősége elhanyagolható. Éppen ezért lehet örülni az olyan lelkes önkénteseknek, mint amilyen Judák György. — Mire a legbüszkébb? — kérdezem az önmagáról szívesen beszélő tűzoltótól. — Leginkább arra, hogy a tüzet eddig mindig sikerült eloltani, megelőzve a nagyobb tragédiát, kárt. Akinek olyan-a hivatása. mint a| enyém, annak nagyobb öröme nem lehet. Az éltetett mindenkor, az a tu dalt, hogy ahol segíteni kell, ott van az embernek a. helye. Varga Mihály
