Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

1981. május 11. • PETŐFI NÉPE « 8 BÁCS-KISKUNBAN HATSZÁZNEGYVEN Bírósági népi ülnökök választása \ •• Hazánkban négy évtizede vált gyakorlattá a bírósági ítélkezésnek a társas bíráskodásról szóló alap­elve. Ez azt jelenti, hogy a bíró­ságok az eléjük kerülő" peres ügyek jelentős részében három­tagú tanácsban járnak el, amely egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből áll. Az eddigi tapaszta­latok egyértelműen azt bizonyít­ják, hogy a dolgozók képviselői gazdag élettapasztalatukkal, egészséges jogérzékükkel ered­ményesen segítik a bíróságok törvényességnek megfelelő mun­káját. Az 1980-ban megválasztott né­pi ülnökök megbízása ez év nya­rán lejár. Az új ülnökök megvá­lasztására júniusban; az alakuló tanácsüléseken kerül sor. A bí­róságok ülnökeit a területükön működő vállalatok, szövetkeze­tek, társadalmi szervezetek és ál­lami intézmények dolgozói je­lölik. A munkaügyi bíróság népi ülnökeit, továbbá a fiatalkorúak büntető ügyeiben élj áró bíróság pedagógus ülnökeit a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa fogja je­lölni. Ki érdemes és alkalmas ? A népi ülnökök választásának előkészítésére megyei bizottság alakul. A nyilvános jelölőgyűlése­ket 1985. május 13.—május 25-e között az üzemekben a szakszer­vezeti bizottság, a szövetkezetek­ben a Vezetőség, a lakóterületen pedig a Hazafias Népfront helyi, bizottságának szervezésében kell lebonyolítani. Az ülnökök jelölése komoly fe­lelősséget jelent a jelölést végző kollektívák számára, mert a népi ülnökök részvétele a bíráskodás­ban a (legszélesebb körű demok­ratizmust biztosítja az állami élet e fontos területén. Az ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg, mint a hivatásos bírót. A bíróságokat minden egyes ügy eldöntésében az a jogpolitikai elv vezeti, hogy a szocialista tör­vényesség követelményeinek meg­felelő igazságos döntést hozzanak. Ezért elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy a bíróságok ítélkező munkájában olyanok vegyenek részt, akik a szocializmus építé­sének meggyőzqdéses hívei, .ter­mészetes igazságérzetükkel,-élettapasztalatukkal, politikai és társadalmi ismereteikkel elő tud­ják segíteni a bíróságok eredmé­nyes működését. Emellett termé­szetesen a népi ülnököknek bün­tetlen előéletű, feddhetetlen, vá- ' lasztójoggal bíró, 24. életévüket betöltött magyar állampolgárok­nak kell lenniük. Fontosnak tartjuk, hogy az ül­nökök között minden társadalmi réteg jelen legyen. A jelenleg működő népi ülnökök között meg­felelő arányban vannak ipari, mezőgazdasági munkások, értel­miségi és hivatali dolgozók, vala­mint nyugdíjasok. Az új jelölé­seknél változatlanul elsősorban az aktív dolgozók jelölése a célsze-/ rű. Emellett szükséges a nők és a fiatalabb korosztályúak megfe­lelő számú'és arányú jelölése/' Mindezek figyelembevételével vitatja meg a jelölő kollektívái kit tart érdemesnek és alkalmas­nak arra, hogy részt vegyen á bí­róság munkájában. A jelölésnek ez a módja a biztosíték arra, hogy az egyes közösségekből a munká­ban, a magán- és közéletben pélr damutató személyek közül. vá­lasszák meg megyénkben a 640 bí­rósági népi ülnököt. Megtisztelő feladat A népi ülnököknek jelentős szerepük van környezetük felvi­lágosításában, a jogkövető ma­gatartásra való nevelésben, a szo­cialista együttélés normáinak a betartásában, az ismeretterjesztő jogpropaganda-tevékenységben, a bűnözés elleni társadalmi küz­delemben és nem utolsósorban a szocialista embertípus formálásá­ban. Az elmúlt öt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az 1980. évi ülnökválasztás sikeres volt, mert az akkor jelölt és megválasztott népi ülnökök nagy többsége féle-, lősségteljesen tett eleget ennek a megtisztelő társadalmi megbíza­tásnak. A tárgyalások cselekvő résztvevői, az ügyet előbbrevivő kérdéseikkel és a tanácskozás so­rán megalapozott véleménynyil­vánítással segítik az igazság fel­derítését, a színvonalas ítélkezést. A magánvádas ügyek előkészí­tése keretében a felek békélteté­sének egy részét önállóan végzik, igen jó eredménnyel. A békéltető tárgyalások zöme tényleg békü- léssel fejeződik be és ez annak az eredménye, hogy a nagy életta­pasztalattal rendelkező ülnökök megfelelő felvilágosító munkát végeznek a tárgyaláson annak érdekében, hogy a szembenálló felek elkerüljék a pereskedést és kibéküljenek. Ezeket a feladato­kat is megtisztelőnek tartják ül­nökeink és legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint keresik mindkét fél számára a megnyug­tató megoldást. Ezúttal is szeret­ném. megköszönni Áldozatkész, fe­lelősségteljes társadalmi munká­jukat. 1 Segítséget kapnak A népi ülnökök bírósági foglal­koztatása tervszerűen, a rendel­kezéseknek megfelelően történik. Bíróságaink figyelemmel vannak arra, hogy az ülnökök foglalkoz­tatása a munkahelyek vezetőivel összhangban történjék. Az elmúlt ciklusban e téren különösebb problémánk nem volt. Az ülnökö­ket jelölő vállalatok, intézmé­nyek vezetői megértették, hogy az ülnökök bírósági működésének A stabilizálódás útján a Városföldi Állami Gazdaság Az elmúlt években a kritikus helyzetben lévő vállalatok közé tartozott a Városföldi Állami Gazdaság. Egy időszakban az • is szóba került, hogy feloszlatják, szétdarabolják, s már néhányan tudni vélték, hogy melyik vezető hova kerül... Ezek bár hangu­latra ható dojgok voltak, a való­di alapot nélkülözték. Ajz viszont tény, hogy nagyon sok bajjal küszködött az állami gazdaság, amelyet az aszály különösen erő-_ teljesen sújtott. Az 1983-as évet 14 millió forint veszteséggel zár­ták. Gádor József pedig csak 1981 óta igazgatója a gazdaságnak. Hogy változtasson a helyzeten, szükséges volt vállalnia úgyne­vezett népszerűtlen intézkedése­ket is. Ilyen előzmények után nem kis várakozás előzte meg az első vállalati tanácsülést, amely­re i csütörtökön került sor. Ekkor szavazott a huszonhárom tágú tanács arról, hogy az elkövetkező öt évben Gódór József maradjon-e igazgató. A vállalati tanács, tit­kos szavazással mellette döntött. A bizalom nem véletlen, mint ahogyan ez' a hozzászólásokból is kiderült. Czmorek Károly, a MEDOSZ osztályvezető-helyette­se azt emelte ki, hogy a múlt. évet a gazdaság már csaknem hatmillió forintos nyereséggel zárta, s ez jelzi, hogy elindultak a felfelé vezető úton. Ugyanak­kor sikeresén rendezték partne­ri kapcsolataikat is. Pataky Fe­renc, a gazdaság igazgatóhelyet­tese kertelés nélkül kijelentette: a másfél évtized alatti igazgató­változások a gazdaság élétében a hullámzó eredményekben is megmutatkoznak. Így 1981-re a városföldi gazdaság a hat évvel korábbi fellendülés után ismét a mélypontra került, s olyan nehéz helyzetbe jutott, amire még fenn­állása során sohasem volt pél­da. Amikor Gódor József vette át az igazgatói teendőket, a ve­zetés sem volt egységes, azonban neki sikerült a stabilizálás. Végül is kemény munkával megtaláltuk azt az utat, amely a fejlődést je­lenti. Hasonlóan vélekedett Németh Ferenc, a kecskeméti pártbizott­ság titkára, aki javasolta a vál­lalati tanács tagjainak: képvi- sél j ék mindig az egész gazdaság érdekeit és ne csak azét a cso­portét, kerületét, amelyik a vál­lalati tanácsba delegálta őket. Szabó Mihály kerületvezető a még feltáratlan lehetőségek ki­használását ígérte, Tarjányi Gyu­la, a bugaci kerület vezetője pe­dig kijelentette: az igazgató mel­lett van a dolgozók többsége. Felszólalására azért is figyeltek jobban, mert a bugaci kerületet erőteljesen érintették a tavalyi szervezési változások és munka­erő-átcsoportosítások. Az ülésen még megválasztot­ták az igazgató tanács elnökének , Bokros Sándort, helyettesének pedig Szórád Erzsébetet. Gódor József megköszönve a bizalmat, hangsúlyozta: „nagyon jó érzés, hogy a jövőben a közösség aka­ratából vezethetem ezt a jelen- Ctős, 1200 főt foglalkoztató város­földi gazdaságot.” Cs. I. biztosítása nem szívesség a válla­lat részéről, hanem fontos köte­lesség, mert egyik fontos állam- hatalmi szerv törvényes működé­séhez nélkülözhetetlen. A bíróságok vezetői igyekeznek a tőlük telhető segítséget megad­ni az ülnökök munkájához, évről évre a Szakszervezetek Megyei Tanácsával és a TIT-tel, valamint a Magyar Jogász Szövetség me­gyei szervezetével közösen meg­rendezzük az ülnökök részére ösz- szeállított előadássorozatot, mely­nek keretében megismerik jogai­kat és kötelességeiket, ismerete­ket szereznek a legfontosabb jog­szabályokról, a bírósági eljárás le­folytatásának szabályairól. Nehéz, bonyolult munka Az MSZMP XIII. kongresszu­sán a Központi Bizottság- beszá­molója megállapította „ ... a bí­róságok betöltik alkotmányos ren­deltetésüket, megfelelően közre­működnek a törvényesség, az ál­lami, társadalmi, gazdasági rend védelmében, az állampolgárok jo­gainak és törvényes érdekeinek biztosításában ... Állampolgára­ink nagy többsége a törvények előírásának' megfelelően gyako­rolja jogait, fegyelmezetten telje­síti kötelességét, erkölcsi normá­ink szerint él és dolgozik.” ■ A Központi Bizottságnak ez az értékelése magában foglalja azt is, hogy a hivatásos bírák és a né­pi ülnökök mélyen átérzik meg­bízatásuk komolyságát, az igaz­ságszolgáltatásban betöltött sze­repük politikai és társadalmi sú­lyát és ennek megfelelően végzik munkájukat. A Központi Bizottság azt is megfogalmazta, hogy „a társa­dalmi élet minden területén erő­síteni kell az állami, állampolgá­ri fegyelmet, és tudatosítani, hogy a jogok és kötelességek egymás­tól elválaszthatatlanok és csak együttesen érvényesíthetők.” Töb­bek között az állami szervek fel­adatává teszi, hogy határozottan és erélyesen lépjen fel a negatív jelenségek visszaszorításáért, a bűncselekmények megelőzéséért, a törvények megtartásáért és meg- tartatásáért. Különösen fontos a , közélet tisztaságának megóvása, a következetes harc a hatalommal való visszaélés, á személyi össze­fonódások, a protekció, a korrup­ció minden megnyilvánulása el­len. Mindebből következik, hogy 1985 és 1990 között is nehéz és bo­nyolult feladatok megoldása vár a bíróságokra. A népi ülnökök he­lyes kiválasztása az egyik garan­ciája e feladatok színvonalas megoldásának. Dr. Greiner József a megyei bíróság elnöke Dunavecse, hétfő, 18 óra A beszélgetőpartner dr. Pozsgay Imre Hétfőn lesz az évadzáró ren­dezvénye a Petőfi Népe Szerkesz­tősége, valamint, a dunavecsei Petőfi Sándor Művelődési Ház Beszélgetések című politikai an­kétsorozatának. A vendég ez al­kalommal dr. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára lesz. Az ér­dekesnek ígérkező beszélgetés 18 órakor kezdődik a közművelő­dési intézmény előadótermében. R \DÍÓ JEGYZET A Petőfi-ádó Kézfogások cí­mű periodikájának csütör­töki egyórás adásában,' több érdekes beszélgetés, levél- részlet elhangzott, közöttük egy leszázalékolt hölggyel készített interjú, amelyet hallgatva, mi ta­gadás, vegyes érzelmek motosz­káltak bennem... A beszélgetésből kiderült, hogy ez a hölgy sokáig az OTP-nél dol­gozott, •mint építési kölcsönös, s az évek során azt tapasztalta, hogy a kölcsönért megjelenő épít­kezők jó része egy idő elteltével visszatér az ő hivatalába, de ek­kor már vagyonjogi megosztás miatt, mert tönkrement a házas­ságuk. S ahogy ez már általában lenni szokott, az egyik házastárs vállalja tovább a terheket, a tör­lesztést, a gyerekek nevelését, míg a másik egyedül marad... A hölgy úgy gondolta, segítő kezet kell nyújtani ezeknek a családju­kat, lakásukat vesztett emberek­nek. S mert szíve úgymond „ren­detlenkedett”, leszázalékoltatta Képek a barátságról A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójára emlékezve, szinte az egész világon gyűléseket, koszorúzásokat, bará­ti találkozókat rendeztek, díszszemlén adóztak a második világháború harcaiban elesett hősök tiszteletére. Ezeken az ösz- szejöveteleken minden szónok, minden • A győzelem napja előtt, május 4-én a ha­zánkban ideiglenesen ál­lomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport Pa­rancsnokságának meg­hívására megyénkbe látogatott Oláh István vezérezredes, honvédel­mi miniszter, aki talál­kozott Konsztantyin Ko- csetov vezérezredessel, a hadseregcsoport parancs­nokával. emlékező a békét, a barátságot, a háború elleni legszélesebb összefogást hangsú­lyozta. Ä barátság szép megnyilvánulásai­val találkoztunk Bács-Kiskun megyében is, s erről alábbi képeinkkel adunk össze­állítást. • Magyar úttörők és szovjet pionírok együt­tes bemutatója Kecske­méten, május 9-én. fpSl ■MM wmm • Szovjet veteránküldŐitség látogatott Bács-Kiskunba a győzelem napján, közülük többen része­sei voltak az itteni felszabadítás! harcoknak. A delegáció tagjai megkoszorúzták a kecskeméti szovjet hősi emlékművet, s fogadta őket Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Képün­kön: a delegáció Romány Pállal. Társkereső szolgálat magát, majd rokkantnyugdíjas­ként kiváltotta a „jogosítványt” szellemi szabadfoglalkozásra, ami az esetében nem más, mint egy maszek társkereső-szolgálat- vezetése. Az interjúból megtud­hattuk, hogy a hölgy olykor ki­bérel ügyfeleinek egy presszót, ahol bemutatja a magányosokat egymásnak, s „klubfoglalkozás” keretében különböző játékokat (?) játszanak, táncolnak. Ha pe­dig jó idő van, saját, Szabadság­hegyi, panorámás villájában (il­letve annak jókora udvarán) kí­nál társkeresési lehetőségeket a negyvenöt esztendős, leszázalé-' költ asszony a magányosoknak. Elmondta, hogy ő mindent na­gyon tapintatosan, körültekin­tően intéz, erre nem sajnálja az energiát. Ügyfeleinek 90 százalé­ka értelmiségi, s praktizálása so­rán eddig hét-nyolc j férfit és nőt sikerült összeboronálnia. Hogy mennyi időre? Ezt elfelejtette megkérdezni a társkereső szolgá­latos hölgytől a Lengyel Nagy Anna szerkesztette műsor ripor­tere, továbbá az is, hogy mennyi a részvételi díj egy efféle „klub- foglalkozáson” ... Persze végül is nem ezek a megválaszolatlan kérdések kel­tettek vegyes érzéseket, hátsó gondolatokat bennem — ahogy bizonyára másakban is, akik hall­gatták ezt a csütörtöki műsort —, hanem például az, hogy egyálta­lán van-e létjogosultsága az ilyes­fajta maszekságnak?- De tegyük fel, hogy igenis szükség van erre a szolgáltatásra — ne kételkedjünk benne, hiszen törvényes engedély adható rá a jelek szerint —, s hogy ez jobb, igényesebb, körültekintőbb stb., mint a közművelődési intézetek hasonló jelleggel szerveződő — ingyenes! — klubjai. Azonban egy valamit még akkor sem ér­tek: akit szívpanaszokkal leszá­zalékolnak, aki alkalmatlanná válik egészségügyi problémái miatt arra, hogy az OTP-nél ügy* intézd maradjon, hogyan minősít­hető alkalmasnak „szívügyek" nem kevésbé fáradságos intézé-' sére? Vagy fordítva: ha erre ■ munkára alkalmas, a másikra miért nem? Miközben mások szívügyeit igyekszik orvosolni, nem kéne ismét megvizsgáltatnia a saját szívét? Hátha már nem is „rendetlenkedik” annyira.. Persze, társkereső-szolgálat ide. Szabadság-hegyi villa oda, ■ rokkantnyugdíj sem jön rosszul, gondolom... —kólók- i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents