Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1985. május 11. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKA JA: HÉTFŐ: Reagan NSZK-beli körútja végén Hambachban kommunis­taellenes beszédet mondott. — Budapesti tárgyalásai után Prá­gába utazott Daniel Ortega. — Szudán!—líbiai és szudáni—pa­lesztin megbeszélések Khartumban. KEDD: Életbe lépett a Nicaragua elleni amerikai blokád. — Reagant Madridban tüntetők fogadták, az amerikai—spanyol tárgyaláso­kon sok ellentét jelentkezett. — A csehszlovák főváros felszaba­dulásáról százezres tömeggyűlésen emlékeztek meg. SZERDA: Mihail Gorbacsov mondott beszédet a fasizmus fölött ara­tott győzelem 40. évfordulóján. — Reagant a starsbourgi Európa Parlamentben a képviselők egy része tiltakozó feliratokkal fo­gadta. — Daniel Ortega Varsóban tárgyal. CSÜTÖRTÖK: Gorbacsov-távirat Reagannak a győzelem évfordulója alkalmából. — Az amerikai elnök Liszabonban fejezte be euró­pai körútját, itt is tiltakoztak ellene. — A Biztonsági Tanács vitája a Nicaragua elleni amerikai embargóról. PÉNTEK: Arafat vezetésével közös jordán—palesztin küldöttség tár­gyal Pekingben. — Belgium sem csatlakozott az amerikaiak Ni­caragua elleni embargójához. — Reagan hazautazott, külügymi­nisztere, Shultz, pedig közel-keleti körútra indult. A hét három kérdése Mi az alapvető különbség a 40. évforduló keleti és nyugati megünneplése között ? A második világháborúnak Eu­rópában véget vető fegyverszü" netről, a fasizmus fölött aratott győzelem 40. évfordulójáról min­denütt megemlékeztek. Keleten és Nyugaton ünnepségeket és gyűléseket rendeztek, elhangzot­tak beszédek, a sajtóban temér­dek írás jelent meg, a televízió képernyőjén itt is, ott is a 40 évvel ezelőtti eseményeket fel­idéző műsorokat láthattak a né­zők. Alapvető különbség persze je­lentkezett a kétféle ünneplés kö­zött. A mi világunkban az kapott hangsúlyt, hogy az emberiségnek mekkora szüksége van a békére, amelyet 40 esztendeje annyi ál­dozat, annyi szenvedés után olyan lelkesen köszöntött a világ. Oda­át viszont nem egy helyen és nem egy vezető szájából olyasmi hang­zott el, ami korántsem szolgálta a béke ügyét. Reagan elnök pél­dául éppen a megemlékezésre szánt strashourgi beszédében, a közös piaci országok parlament­jében egyetlen szót sem mondott a Szovjetunió akkori szövetségi szerepéről, annál hevesebben tá­madta viszont a szocialista rend­szert. „Agresszív magatartással” vádolta a Szovjetuniót, a nyuga­ti, elsősorban amerikai fegyver­kezési szándékokat ezzel próbál­ta igazolni. Mihail Gorbacsov — úgyszól­ván egyidőben a strasbourgi be­széddel — a Kreml kongresszusi palotájában arról szólt, hogy a szovjet hadsereg felszabadító kül­detést teljesített Európában. Az SZKP főtitkára tisztelettel adó­zott az amerikai, angol, és fran­cia katonák emlékének, és mind­azoknak, akik kivették részüket a hitlerizmus szétzúzásából. A Szovjetunió háborúk nélküli, fegyverek nélküli világot akar. A mai, bonyolult, sőt veszélyes helyzet ellenére is van reális le­hetőség a miliitarizmus erőinek megfékezésére. Az események ed­digi menetében fordulat állhat be, ha a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon sikerül számotte­vő eredményt elérni — hangsú­lyozta Gorbacsov. Milyen az amerikai elnök európai kőrútjának politikai mérlege ? Régen volt Reagan szereplése ennyire vitatott az amerikai saj­tóban, mint mostani nyugat-euró­pai körútja során. A Fehér Ház urának viszont az lett volna a fontos, hogy a hazai közvélemény többségét nyerje meg magának minden szavával; minden tetté­vel. A bonni nyugati csúcstalál­kozón azt szerette volna elérni, hogy partnerei kapcsolódjanak be az USA „csillagháborús” prog­ramjába, de nyílt kiállásra egyi­kük sem volt hajlandó, a francia elnök pedig kereken el is utasí­totta a részvételt! Volt még egy igénye az amerikai diplomáciá­nak: a többiek egyezzenek bele egy 1986-ban'meginduló GATT- forduló, a „Reagan-round” meg­szervezésébe, amelyen a világ­kereskedelem amerikai szájíz szerinti megkönnyítéséről len­ne szó. (Például az USA mező- gazdasági termékeinek jobb ér­tékesítéséről, vagy az amerikai szolgáltatások szélesebb körű exportjáról.) Megint csak Mit­terrand állott Reagan elképzelé­sének útjába • • • A bonni csúcstalálkozó után Reagan az NSZK állami vendé­gévé változott: a nyugat-német­országi hivatalos látogatás ese­ményei egyrészt a megbékélést • Az amerikai elnököt-nyugat-európai körútja során mindenütt tüntetők sokasága fogadta. A képen: az NSÍK-beli Pitburgban tüntetnek ellene. • A Reagan, kormányzat politikája ellen tüntettek Washing­tonban is. lettek volna hivatva jelképezni, másrészt az USA és az NSZK szö­vetségének erejét. A pitburgi katonai temetőben megfordulva azonban Reagan és Kohl (meg a két világháborús tábornok, Ridg- way és Steinhoff) kevésbé tudta a feledést szolgálni, annál inkább új vihart kavart ez a temetői lá­togatás az ottani SS-katonák sír­ja miatt. Ott is voltak tüntetések, tilta­kozások, de még hevesebb ellen­zés fogadta az amerikai vendéget Madridban, majd Lisszaboniban. Különösen a spanyolországi lá­togatásnak van jelentős politikai tétje: ott jövőre népszavazást szándékoznak rendezni a NATO- tagság kérdéséről. S a jelek sze­rint nagy tömegek utasítják el azzal az Amerikával való szövet­séget, amely egy spanyol nyelvű, kis közép-amerikai. nép ellen tá­mad. Mi a visszhangja az Egyesült Államok Nicaragua elleni embargójának? Szinte megfoghatatlan, miért rendelte el Reagan a Nicaragua elleni embargót épp nyugat-euró­pai kőrútjának első állomásán, úgy, hogy a döntésről szóló köz­lési így kezdődött: „Fehér Ház, Bonn ...” talán azért, gyanítja a hírmagyarázók egy része, mert nyomban le akarta mérni a csúcstalálkozón ennek a kihívó lépésnek a következményeit. A visszhang ott annyira negatív volt, hogy az állam- és kormány­fők — állítólag — maguk nem is tárgyaltak róla, hanem átenged­ték a vitát külügyminisztereik­nek. A francia államfő minden­esetre ismét csak rendkívül ha­tározottan utasította vissza az embargónak, mint politikai esz­köznek a használatát. Az olaszok is siettek kifejezésre juttatni el­lenzésüket. Londonban sem ta­lált megértésre Reagan közép- amerikai politikájának ez az új, az angol szövetségest is meghök­kentő eleme. A mostani hét vé­gén Belgium is azokhoz csatla­kozott, akik — nem csatlakoznak az embargóhoz, hanem a Nicara­guával való normális kapcsola­tok fenntartása, sőt fejlesztése mellett állnak ki. A nyugati ellenvélemények­ben fel-felbukkan az a gondo­lat, hogy Reagan „a kommunis­ták karjaiba taszítja Nicaraguát”. A kommentátorok közül számo­sán figyeltek fel Dániel Ortega kőrútjára a szocialista fővárosok­ban. Mindenütt a legteljesebb se­gítségnyújtás szándékával talál­kozott az új Nicaragua vezetője. Az európai szocialista államok végiglátogatása után Ortega az öreg földrész olyan „latin” orszá­gaiba is elmegy, amelyek nyelvi vagy érzelmi kötődés folytán sem érzéketlenek az iránt, ami Közép-Amerikában végbemegy. Közben pedig a Biztonsági Ta­nács vitájában is fejére lehet olvasni az USA-nak, hogy képte­lenek az olyan washingtoni állí­tások, amelyek szerint a kicsiny Nicaragua a hatalmas USA biz­tonságát fenyegetné! Remélni kell, hogy mindez ki­józanító hatással lesz az erőpo­litika washingtoni megszállot- jaira. Pálfy József események sorokban BT-ÜLÉS Nicaragua követeli az embargó megszüntetését TOKIO Csütörtök este Tokióból útnak indult az immár hagyományosnak számító hirosimai és nagaszaki békemenet. Az atom- és hidro­génfegyverek ellen küzdő japán országos tanács felhívására mint­egy ezer békeharcos gyűlt össze, hogy három hónap alatt eljusson az amerikai atomtámadások által sújtott két városba. A békemenet az atomtámadások 40. évforduló­jának napján érkezik mind Hiro­simába. mind Nagaszakiba, s köz­ben a részvevők száma — csak­úgy, mint az elmúlt években —r várhatóan több ezerre növekszik. ÜJ-DELHI Szélsőséges szikh merénylők pénteken reggel az indiai Pand- zsáb szövetségi állambeli Hosiar- purban megölték az ellenzéki Lók Dal párt helyi szekciójának veze­„A | küldetést teljesítettük” — ezzel a mondattal búcsúzott Ro­nald Reagan, az Egyesült Álla­mok elnöke Európától. Az elnöki különgép tegnap délben hagyta el Lisszabont, négy országban tett látogatásának utolsó állomását. tőjét. Pandzsábban a szikh szél­sőségesek eddig főleg a kormány­zó kongresszus párt politikusai, hívei ellen követtek el merényle­teket. WELLINGTON Franciaország tegnap újabb nukleáris fegyverkísérletet hajtott végre a csendes-'óceáni Mururoa- korallszigeten. Üj-Zéland és Ausztrália elítélte Franciaorszá­got a legújabb atomkísérlet miatt. Az új-zélandi földrengésjelző állomás mérése szerint ez volt a legnagyobb erejű robbantás a Francia-Polinéziához tartozó ko- rallszigeten, ahol 10 éve folynak a földalatti nukleáris kísérletek. A tegnapi, sorrendben 69. (robbantás ereje 150 kilotonna tnt-nék felelt meg, ami a földalatti nukleáris robbantásokat szabályozó nemzet­közi egyezményben* megengedett legnagyobb érték. Elutazása előtt újságíróknak „szívélyes, meleg, baráti fogadta­tásról” beszélt.) Kifejezte óhaját, hogy ősszel szeretne találkozni Gorbacsovval, az SZKP főtitkárá­val „mert volna mondanivalónk egymásnak”. Csütörtökön közép-európai idő szerint a késő esti órákban újra összeült az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa a Nicaragua ellen életbe léptetett amerikai kereskedelmi embargó ügyében. Nicaragua eredeti javaslata ha­tározottan elítéli az embargót, s követeli; hogy az Egyesült Álla­mok Szüntess« be azt, továbbá támogatja a Contadora-csoport tagállamainak közvetítő erőfe­szítéseit. A tervezet javasolja az Egyesült Államoknak, hogy újít­sák fel az amerikai—nicaraguai kétoldalú tárgyalásokat. SHULTZ IZRAELBEN George Shultz amerikai kül­ügyminiszter tegnap Izraelbe érkezett, és ezzel a látogatással megkezdte közel-keleti körút­ját. Shultz Portugáliából repült Tel Avivba. Vasárnapra várják Kairóba — ez rövid látogatásnak ígérkezik —, Egyiptomból pedig Jordániába utazik tovább. Az amerikai vendég Izraelbe érve mit sem árult el missziójá­ról, amit Richard" Murphy kül­ügyi államtitkár készített elő. Egy különutas rendezésről lenne szó, amiből ki akarják hagyni a nemzetközi értekezletet, a Szov­Hírügynökségi jelentések sze­rint később az eredeti fogalma­zást enyhítették, hogy elfogadha­tóbb legyen a nyugati államok számára. Az új változat csupán „sajnálatosnak” nevezi áz ame­rikai embargót, mindazonáltal szintén követeli megszüntetését. Az Egyesült Államok vétójog­gal rendelkezik a Biztonsági Ta­nácsban, így várható, hogy meg fogja akadályozni bármely olyan határozat elfogadását, amely elmarasztalja Washingtont. jetuniót és — izraeli követelésre — a Palesztina! Felszabadítási Szervezetet is. A tanácskozáson szóba kerül a különutas tervek mellett Izrael másfél milliárd dol­láros sürgősségi segélykérelme. Tegnap Kairóban az Al-Ahram napilap bírálta az Egyesült Ál­lamokat amiatt, hogy „megcson­tosodott nézeteket vall” a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezetről, és hogy a PFSZ tagjaival nem akar szóba állni a Hoszni Muba­rak elnök sugallta háromszaka­szos tárgyalások első menetében, holott ott lenne a helyük a jor- dániaiakkal közös delegációban. Reagan befejezte európai körútját Különutas terveket dédelgetnek A Varsói Szerződés tagállamai képviselőinek találkozója A% előzetes megállapodásoknak megfelelően a Varsói Saar« eődés tagállamai parlamentjeinek képviselői a kőiéit napok­ban Budapesten találkozót tartanak. (MTI) ; Lázár György fogadta Alfonso Guerra spanyol miniszterelnök-helyettest Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken a "Parlamentben fogadta Alfonso Guerra spanyol miniszterelnök-helyettest. A szí­vélyes légkörű találkozón részt vett Marjai József miniszterel­nök-helyettes, jelen volt Jósé Ma­ria Ullrich y Rojas, Spanyolország budapesti nagykövete. Finn katonai küldöttség érkezik hazánkba Jakko Valtanen tábornok, a Finn Védelmi Erők főparancsnoka, Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár meghívásába a közeli napokban katonai küldöttség élén hivatalos lá­togatásra hazánkba- érkezik. Befejeződött az MTA közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) lag tudomásul vették az elnökség és a főtitkár beszámolóját, és ha­tározatot hoztak az MTA előtt álló feladatokról. A közgyűlés által egyhangúlag elfogadott — és végső megfogal­mazásra a soronkövetkező elnök­ségi ülés elé utalt határozat leszögezi: a Magyar Tudományos Akadémia feladatának tekinti, hogy a törvényben és az alapsza­bályaiban biztosított lehetőségek és eszközök felhasználásával kezdeményezően és tevékenyen közreműködjék az MSZMP XIII. kongresszusa által kijelölt célok megvalósí tás ába n. Az Akadémia a következő öt­éves időszak legfontosabb teen­dői közé sorolta olyan alapkuta­tások kezdeményezését és tá­mogatását, amelyekben választ keresnek változó világunk, ko­runk, társadalmunk égető kérdé­seire. Különösen fontosnak tart­ja a magyar társadalmi viszo­nyok elemzését, a szocialista nem­zeti kultúra, a történeti tudat, a humanista műveltség megalapo­zását szblgáló kutatások támoga­tását. Lényegesnek tékinti a gaz­daság intenzív fejlesztését szol­gáló kutatásokat, különös figye­lemmel a magyar társadalom, va­lamint a világgazdaság fejlődé­sére, továbbá a nemzetközi — mindenekelőtt a szocialista or­szágok közötti — együttműködés­re, és a műszaki haladás iráhyai- ra. A határozat szükségesnek tart­ja a teljesítmény és a hatékony­ság növelését elősegítő kutatás­politika megvalósítását, és az Sajtótájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) paci tások jobb kihasználásának szerepét. A nagyobb vállalati ön­állóság, az üzemi demokrácia és a mémökkollektívák tudása a mainál fejlettebb gazdaság alko­tóelemeit hordozza magában. Jó példák erre az Ikarus mérnökei­nek kitűnő műszaki megoldásai, amelyekről majd a vásárlátoga­tók is meggyőződhetnek. Gábor András ezután arról be­szélt: a vállalatok nem jelenték­telen hányada, a nehezebb gaz­dálkodási feltételek ellenére is, számottevő eredményt ért el. Ezt bizonyítja hamarosan a tavaszi seregszemle is. amelyre a tavalyi­nál 59-cel több, 274 kiállítót vár­nak. A bányászat,* a bányagép­gyártás, az 'Energiafelügyelet, az ehhez szükséges irányítási, tér-' vezési, finanszírozási és értékesí­tési rendszer továbbfejlesztését. A határozat fontosnak tartja a kutatás országos finanszírozá­si rendszerének olyan továbbfej­lesztését, amely elősegíti az anya­gi eszközök hatékonyabb fel- használását, érzékenyebben rea­gál a teljesítményekre, és ugyan­akkor lehetővé teszi, hogy egy- egy tudományos témára adott tá­mogatás megkötések nélkül le­gyen felhasználható. A határozat sürgeti, hogy a gazdasági fejlődés alátámasztása, a versenyképes­ség növelése érdekében a kuta­tásra és fejlesztésre fordított ösz- szegek növekedési üteme haladja meg a nemzeti jövedelem növe­kedési ütemét. Felihívja a figyel­met arra, hogy különösen fontos az alapkutatási ráfordítások rész­arányának erőteljes növelése. A határozat aggasztónak tartja a tudományos könyv- és folyó­irat-kiadás romló helyzetét, és helyteleníti, hogy a tudományos publikációk szelektálásánál a nyereségesség: szempontok érvé­nyesülnek. A továbbiakban a megfelelő szakember-utánpótlás, .■ <illetve a tudományos tevékenység szemé­lyi feltételeinek .. biztosítására kívánatosnak tartja, hogy az Akadémia tegyen további kezde­ményező lépéseket az egyetemi oktatásban való részvételére, és szorgalmazza az oktatók bekap­csolódását az akadémiai intézeti kutatásokba. Egyúttal felhívja a figyelmet a fiatal tehetségek idő­beni felfedezésére és nevelésé­re, a posztgraduális képzés javí­tására. a tavaszi BNV-ről Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a kohászati, a jármű- és gépgyártó, a vegyipari vállalatok, a mikroelektronikai ipar és a műszergyártás számos újdonságot mutat be a látogatóknak. Láthat­tunk robotgépet, mélyfúrótömlőt, korszerű számítógépes vasútirá- nyító berendezést, öttengelyes ve­zérlésű szerszámmarógépet, kü­lönleges tűzálló anyagokat, bá­nyai vágathajtót, próbagyártásra váró Ikarus 300-'as és 400-as tí­pusú autóbuszokat —, hogy csak utalásszerűén említsünk néhányat a sokféle bemutatásra kerülő termékből. A tájékoztatón megtudtuk, hogy a házai előállítású műszerek több mint felének a gyártói szövetke­zetek. K. A. Űj formák a szakszervezeti oktatásban (Folytatás az 1. oldalról.) vezeti iskolát", így is segítve munkahelyi beilleszkedésüket. Az „Időszerű kérdések”-re a tár­sadalmi-munkahelyi élet kérdé­sei iránt érdeklődőket várják. A „Szakszervezeti vitakört” á" fel­készültebb dolgozóknak szánják. A rövid „gyors felkészítőkkel”, az új tisztségviselőket segítik. Három évtized alatt csaknem százezren iratkoztak be me­gyénkben a dolgozók iskolájába. Az 1954-ben létrehozott iskola- rendszerű felnőttoktatás nélkül aligha csökkenthettük volna á szellemi javak eloszlásában mu­tatkozó eltéréseket. A munka utáni tanulás jelentősége Bács- Kiskunban nehezen túlbecsülhe­tő: a felszabaduláskor ezen a te­rületen több írástudatlan vagy félanalfabéta élt, minit érettségi­zett. Minderről az Urbán Pálné osz­tályvezető és Sibalin Istvánné, a pedagógus megyebizottság tit­kára által készített, „Az iskola­rendszerű felnőttoktatás hely­zetéről, a szakszervezetek közok­tatást segítő munkájáról” című tájékoztatóból is tudhatnak az SZMT elnökségi tagok. Sajná­latos: „A felnőttoktatás 1974- ben kibontakozó fellendülése az állami és társadalmi szervek erő­feszítése ellenére sem bizonyult tartósnak, egyebek között a gaz­dasági helyzet -megváltozása miatt. A munkahelyek a korábbinál ke­vésbé ösztönzik továbbtanulásra dolgozóikat. A mostani bérezési gyakorlat sem késztet magasabb végzettség megszerzésére. Mind több gondot okoznak az emelke­dő oktatási költségek”. (Lapunk­ban külön is -foglalkozunk az ál­datlan! helyzet megváltoztatását szorgalmazó feladattervvel.) Az elnökség elismerve az el­múlt évtizedekben kifejtett, sok tekintetben eredményes mun­kát, felhívta a figyelmet az el­lentmondások megszüntetésére. H. N.

Next

/
Thumbnails
Contents