Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-09 / 107. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. május 9. Élenjáró tejtermelők Értékelték a megyéi termelési versenyt . Megyénkben korán felismertek a tejtermelés fokozásának lehetőségét, melynek elismerésére tej- térmelési versenyt indítottak el, ahöl nemcsak a nagyüzemek, hanem a kistermelők eredményeit is számon tartják. A tehéntartók elmúlt évi munkáját tegnap ' a tejtermelési verseny eredményének kihirdetésével értékelték. Szűr-Szabó Dénes, a megyei ta- .nács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetőhelyettesé úgy mondta, hogy már szinte családi ünnepségnek számit az évente megismétlődő díjátadás, hiszen' áz idén is majdnem ugyanazokkal a termelőkkel találkoznak, mint az eddigi években. Ennek több oka van. Az állattenyésztés, ezen belül a tejtermelés. növekedési üteme az utóbbi időben lelassult. A megtermelt tej átlagmennyisége már tovább alig növelhető. A gazdálkodás jövedelmezőségi pozíciója azonban kedvezőtlenül alakul. Ez részben üzemi okokra is visszavezethető. A nagyüzemek, bár tesznek erőfeszítéseket az állattenyésztésben, a takarmánygazdálkodás színvonalának növelésével, az állategészségügy vonatkozásában még mindig „léphetnek”. Bács-Kiskun megyéből az 1984- es tejtermelési versenyre húsz gazdaság több mint tízezer, és 81 kistermelő 451 tehénnel nevezett be. A versenyre jelentkező nagyüzemek tej- és tejzsír-termelését a Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat törzskönyvi adatai alapján értékelték. A kistermelők eredményeit a tejátvevők, illetve a tejbejgyűjtők szállítási könyvei igazolták. A versenybizottság szakemberei úgy határozták, hogy a jelentkező nagyüzemek mindegyikét felterjesztik az országos versenyre. A kistermelők közül pedig azokat, akik az első tizenkét helyen állnak a sorban. Így az országos versenyben a Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kombinát küldöndíjat, Banász Péter mátételki lakos pedig az előkelő harmadik helyezést nyerte el. A megyei tejtermelési versenyben a nagyüzemek közül az egy tehéntől legtöbb tejet fejő nagyüzem kategóriájában első a Bajai Mezőgazdasági Kombinát lett, 5223 literes, második a Bácsalmási Állami Gazdaság 5204 literes, harmadik a Kalocsai Állami Gazdaság 4748 literes átlagával. Az ötszáz tehénnél kevesebbet tartó gazdaságok közül a solti Szikra Termelőszövetkezet 5520 literrel lett első, őt követi a csá- volyi Egyesülés Termelőszövetkezet 5389 literrel, harmadik a dá- vodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet 5241 literrel. A tehenenkénti legtöbb tejzsírt termelők kategóriájában a sorrend : Allampusztai Célgazdaság 204,5 kilogramm, bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezet 181 kilogramm és a tiszaalpári Ti- szatáj Termelőszövetkezet 159,8 kilogrammal. Az ötszázasnál kisebb állományok között első a dunavecsei Béke Termelőszövetkezet 222,7. kilogrammal, a Városföldi Állami Gazdaság 213,8 kilogrammal a második, a garai Vörös Csillag Termelőszövetkezet 206,1 kilogrammal a harmadik. A kistermelők közül a múlt évben a legtöbb tejet Szabó János Lajosmizséről (73 866 liter), Marton József Kecskemétről (62 292 liter), és Hodoniczki Ferenp Mélykútról (46 620 liter) értékesítette. A tehenenként legtöbb tejet értékesítő kistermelők kategóriájában a szabadszállási G. Nagy Lőrinc lett első, 7982 literrel, második a tázlári Égető Lajosné 7853 literrel, a harmadik az ugyancsak tázlári Szabadi Imre 7337 literrel. A Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a solti Szikra, a dunavecsei Béke, a csávolyi Egyesülés, a dávodi Augusztus 20., a bácsbokodi Aranykalász és a garai Vörös Csillag Termelőszövetkezetek egy-egy kiemelkedően dolgozó állattenyésztő szakembere részére külföldi tanulmányutat ajánlott föl. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége a tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezetnek adott kü- 'löndíjat. A BOSCOOP Agráripari Közös Vállalat Müller Józsefnek, a csávolyi Egyesülés Szak- szövetkezet főállattenyésztőjének, Márfai Jenőnek, a Kalocsai Állami Gazdaság, Somogyi Gábor, a solti Szikra Termelőszövetkezet és Molnár László, a tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezet főállattenyésztőjének juttatott külön elismerést. A Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát és a garai Vörös Csillag JTermelöszövetkezet tejtermelési munkáját ismerte el külön jutalommal. Aradi László, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy rövid időn belül tizenhárom háztáji gazdaságban alkalmazható fejőgépet vásárolnak, melyet szerződésben rögzített megállapodás szerint olyan kistermelőkhöz helyeznek ki, akik jó minőségű, és nagy- mennyiségű tejet adnak le a vállalatnak. A gépek használata fejében négy évig a tejüzemhez szállítják a megtermelt tejet, majd a fejőgép a tehéntartó tulajdona lesz. G. E. Alkatrészek az Ikarosznak — Nem volt könnyű a múlt év — .emlékezik Barócsi György —. de összefogással sikerült minden akadályt elhárítva túl- teltesítenr terveinket. 'Árbevétel' tervünkét 4 százalékkal!, szár- pvp.rttrk túl, és elértük a 370 millió forintot.. .Tél alakult a nyere- póaünk ív kereken 100 millió forint, ' Az Ikairusz igényeinek kielégítése mellett, sokát dolgoztunk az ikladi Műszergyámak is. Részükre tavaly 7 ezer ventillátort adEredményeink elérésében igen nagy szerepük ,van a szocialista brigádoknak. A 17 kollektíva 280 tagja bekapcsolódott a kongresz- szusi munikaversenybe, s vállalásainkat becsülettel teljesítve > mindent elkövetnek a magasabb termelési eredmények eléréséért. Az idei évünk is jól kezdődött, március végéig mintegy 90 mil- 11.56 forint az árbevételünk — mondta befejezésül Barócsi György gyáregységvezető. O. L. Az egykori ■ v ikerefcegyhóai ~ gépállomás , 1968 óba mint iá kecskeméti MEZŐGÉP Vállaltait gyáregysége végzi munkáját. A gyáregységgé alakulás után hiaimairosain felvették a kapcsolatot az Ikarusz gyárral. s azóta részt vállalnak az autóbuszok előállításában. Évente 'átlag 1400—1500 tonna .alumíniumot fel" használva itt , készülnek ezeknek a tö- megközlekedé- | si járműveknek az ablakai,* valamint a díszlécek. , kapaszkodók és más alkatrészek. Az orosházi és a salgótarjáni üveggyárból évente átlag 80' négyzetméternyi ablaküveg érkezik, majd kész ablakként kerül az autóbuszgyártó üzembe. • Saiga Mihály készít. lakatos egy autóbusz-kapaszkodót tunk át. Ezeket különböző szárítóberendezésekbe szerelik. Gyáregységünkben a múlt évben egy nagy beruházás kezdődött. Épült egy 3 ezer négyzetméter alapterületű műhelycsarnok, s a jövő nyártól ebben kezdi mag a működését egy új elojtáló gépsor, amely jelentősen javítja termékeimk minőségét. Barócsi György gyáregységvezetővel a múlt évi eredményektől és az idei feladatokról beszélgettünk. Agrártörténeti emlékek a Kiskunsági Nemzeti Parkban • A Selyem-tanya pitvara a szaO badkéményes konyhával. A Kiskunság arculatát a jellegzetes geomorfológiai és éghajlati sajátosságok formálták. Területén még ma is megtalálhatók a homokbuckák, mocsarak, vakszikek, szikes tavak. Ahhoz, hogy az itt letelepedett ember megélhessen, alkalmazkodnia kellett a rendkívül szélsőséges viszonyokhoz. A megélhetés egyetlen forrása kezdetben a szilaj-félszilaj állattartást biztosító szállások kialakítása volt. A településektől távol a kietlen pusztaságban élte mindennapi életét a számadó bojtáraival, akik „helyben található anyagból” építették fel a saját és az állatokat szolgáló hű- vösölőt, isztrángot, savóforralót, tejespincét, kontyos kunyhót, szárnyékot, karámot, cserényt, ágasfát, gémeskutat és ezek tartozékait. Az árutermelés fejlődésével a szilaj állattartás háttérbe szorult, a pásztorok többsége földművelővé lett; megkezdték a gyepek feltörését, és ezzel együtt a tanyásgazdálkodást. A földművelő parasztember környezetében fellelhető anyagokból — agyag, nád, stb. — családja és állatállománya részére tanyát épített. A Kiskunsági Nemzeti Parkot létrehozó határozat előírja: „Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze meg a kiskunsági hagyományos pusztai állattartás és a jellegzetes tanyai, paraszti életforma emlékeit, mint a táj kulturális értékeit.” Ebből kiindulva célul tűztük ki, hogy a meglevő tárgyi emlékeket felkutatjuk és agrártörténeti emlékként bemutatjuk az érdeklődőknek. Herman Ottó — aki a helyszínen vizsgálta a bugaci pásztoréletet — szellemi hagyatékaiként építettük fel Bugac-pusz- tán az általa leírt formában, a pásztorépítményeket. Kerényi József Ybl-díjas építész terve alapján épült fel az alföldi szárazmalomra emlékeztető Nemzeti Park Múzeum, amely a bugaci pásztorélet emlékeit bemutató kiállításával 1975-ben nyílt meg. A nagymúltú Nyakvágó csárdát, amely az 1700-as években élte virágkorát Kunszentmíklős határában — a Pest—Pétervárad útvonal mellett — eredeti formájában felújítottuk és vendégfogadó múzeumként üzemeltetjük. Ugyancsak Kunszentmiklóson található a KNP segítségével berendezett és fenntartott Kiskunsági Tájház, amely a szikes puszta természeti kincseit és néprajzi értékeit tárja a látogatók elé. A pusztai tanyásgazdálkodás visszavonulása folytán' sorra szűnnek meg azok a tanyák, amelyek a kiskunsági tanyatípus jellegzetes képviselői voltak. Igazgatóságunk 1975-ben a további teljes pusztulástól megmentve — tömbönként — egy-egy jellegzetes tanyát vásárolt meg, melyeket eredeti formájukban felújított, majd — típusának megfelelően — eredeti bútorokkal, eszközökkel rendezett be, s múzeumként hasznosít. E védett tanyákat érdemes röviden bemutatni. Borda-tanya: a fülöpszállási Kelemen-szék partján fekszik. Egy módos, 70 kh-os gazda tanyája volt, nagy kiterjedésű szikes legelővel. A lakóépületben megtalálható az úgynevezett tisztaszoba, ahová a gazda kedves vendégeit „tessékelte” be. 0 maga ezt a helyiséget csak kivételes alkalmakkor, (lakodalom, keresztelő, névnap) használta. A bútorok is hűen tükrözik a gazda jómódját, mert faragattak, díszesek. Ettől teljesen elkülönül a gazda sokkal egyszerűbben berendezett lakóhelye. Itt a szobában megtalálható a búbos kemence is. Selyem-tanya: Kunszentmiklós határában egy 10—15 holdas kisgazda tulajdona volt, s az 1850-es években épült. Itt a melléképületek (istálló, ól, kukoricagóré) is megtalálhatók. A főépületben középen helyezkedik el a ritkaság- számba menő- szabadkéményes konyha, ahonnan a szobában levő kemence fűthető. S. Nagy-tanya: A Kondor-tó nádassal övezett félszigetén fekszik. Itt inkább jószágtartásra, halászatra és nádaratásra nyílt lehetőség. A lakószobában már nincs meg a kemence, helyette a külön épített nyári konyhában helyezték el. Klárik-tanya: A Kondor-tó nyugati partján áll. Ebben ka- pott .helyet a Kiskunsági Madárvárta, ahol rendszeres madármegfigyelés folyik. B. Bognár-tanya: az izsáki Ko- lon-tó nyugati partján található. Előtte a Kolon-tó nádrengetege, mögötte a homokbuckák szabdalt darabjai. Volt tulajdonosa a halászmesterséget hivatásszerűen végezte. Fő- és melléképületei nádtetősek. Egyik melléképület érdekes felépítésű, ún. borkamra, amely a szőlő feldolgozására és a bor tárolására szolgált. Buzsik-csőszház: a hajdani Bu- gac-puszta közepén, körülbelül a múlt század 70-es éveiben épült, mint a táj akkor első létesítménye. Csőszházként való felhasználásáról az 1889. évi jegyzőkönyv beszél. A lakóépület alsó és felső lakásból áll. A felső lakás alatt pince van, amely eredeti formájában került felújításra. A bemutatott tanyák ma a KNP tulajdonát képezik. A 42 77. (XII. 8.) MÉM—ÉVM—KM. számú rendelet értelmében, mint agrártörténeti objektumok, védelem alatt állnak. Rendeltetésük, hogy eredeti helyükön fennmaradva hirdessék még sok-sok évtizeden át a kiskunsági paraszti élet hagyományát, múltját. Hagyományőrző törekvéseinket tükörzi kecskeméti székházunk együttese is, amely Han- kovszki Zsigmond gyümölcsnemesítő kertjében épült, Farkas Gábor Ybl-díjas építész terve alapján!.. Dr. Szabó Tibor a KNP lg. mg. felügyelője • AB. Bognár-tanya a Kolon-tó partján. Szarvasmarha-tenyésztés, gépesítés MUNKAERŐ- KÖZVETÍTÉS BAJÁN Tervek és gondok a bácskai és Duna melléki termelőszövetkezetekben Az összesített adatok szerint a Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetéhez tartozó közös gazdaságok erre az esztendőre 10,5 milliárd forint termelési érték elérését tervezték. Ez 1,4 százalékkal több, mint a tavalyi tény szám. A növénytermesztés teljesítménye várhatóan 3.3 százalékkal női, az állattenyésztésé viszont 0,8 százalékkal csökken. A szarvasmarha-ágazatban a korábbi években tapasztalt létszám- csökkenés tovább folytatódik. A tervek szerint három termelőszövetkezet az állomány teljes felszámolását határozta el. Az ágazatban a létszám és a termelés mérséklődése a nem kielégítő jövedelmezőséggel függ össze. A 4300—4600 litert adó tehénállománynál is veszteséges az ágazat, vagy minimális a jövedelmezősége. Az előbbiekkel függ össze, hogy szarvasmarha-telepet nem építenek, a sertéstenyésztésben a har- tai Erdei’ Ferenc, a baromfiágazatban a rémi Dózsa, a juhászat- ban a solti Kossuth Termelőszövetkezet határozta el a férőhelybővítést. A két utóbbi gazdaságban még az idén átadják a telepeket. Figyelemre méltó, hogy szemestakarmány-tárolót hét gazdaságban építenek. Az idén várhatóan 6850 tonnával több takarmány tárolására lesz lehetőség a termelőszövetkezetekben. Gépbeszerzésre 10 százalékkal kevesebbet irányoztak elő, mint tavaly, 22 gazdaság nem is tervezett traktorvásárlást. A csökkenő gépi beruházás tovább erősíti az eddigi kedvezőtlen tendenciákat, mert romlik a műszaki megbízhatóság, nő a nullára leírt eszközök aránya. A társulások, együttműködések továbbra is döntő szerepet töltenek be a gazdálkodás színvonalának növelésében. Az idén jobban igazodnak a taggazdaságok igényeihez. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát és a szomszédos termelőszövetkezetek részvételéi vei új növényvédő társulás kezdte meg működését. A nagybaracskai Halászati Társulás halastava elkészült és az idén már 200 tonna halat szeretnének forgalmazni. Jelentős a termőterületek növelése szempontjából a margittaszigeti melioráció. Az idén további nyolc mezőgazdasági üzem- hen kezdődött meg Hajós környékén a hasonló célú előkészítő munka. A termelési biztonság növelése érdekében elsősorban az öntözőfürtökhöz tartozó gazdaságokban bővítik a gépek állományát. A tervekben általában igazodnak a gazdaságok a szabályozó rendszer által közvetített népgazdasági, piaci igényekhez — az üzemi adottságokat figyelembe véve. Törekednek a tartalékok feltárására, az energiatakarékosságra. Korszerű bérezési formákat vezetnek be. Fellendült a munkaverseny. Az idén csaknem 700 szocialista brigád iá ezer tagja tett vállalást, amelynek értéke 141,5 millió forint, ezenkívül felajánlottak 216 500 óra társadalmi munkát. A Bácskai és Duna melléki TE. SZÖV Elnöksége megtárgyalta a gazdaságok idei terveit és a gondokat —, amelyek elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésben, valamint a gépesítésben jelentkeznek — továbbította az illetékes minisztériumhoz. K. S. Mezőgazdasági üzemek a népesség A települések népességének megtartásában jelentős a szerepe az ott működő munkahelyeknek, Bács-Kiskun megyében — jellegéből adódóan — a mezőgazda- sági nagyüzemeknek. Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági * és élelmezésügyi osztályának vezetője fogalmazott így a napokban, a Hazafias Népfront megyei Gazdaság- és Településpolitikai Munkabizottsága és a megyei Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetsége együttes ülésén. Az életkörülmények kialakításában meghatározó,^ hogyan működik a munkát adó gazdaság. Ez pedig visszahat az ott dolgozóknak nemcsak az életvitelére, hanem az életről, társadalomról, pplitikáról alkotott értékítéletére is. A hatvanas évek közepétől — főképp a kistelepüléseken volt ez megfigyelhető — csökkent az elvándorlás. , Ma már a mezőgazmegtartásáért daságban dolgozók közösségben végzett munkával szerzett jövedelme arányos a más népgazdasági ágazatokban tevékenykedőkével. Az Ingázók nagy többsége is lakóhelyéhez közelebb találja meg számítását. A háztáji és kisegítő gazdaságok pedig, igaz, jelentős többletmunkával, jövedelemkiegészítést hoznak. A mezőgazdaságban azonban még mindig nehezebb fizikai munkával, rosszabb munkaidőbeosztással végzik a feladatokat. A körülmények, a munka nehézségi foka nem egy ágazatban azonos, vagy vetekszik az elismerten legnehezebb feltételek között dolgozókéval, például a bányászokéval. A mezőgazdasági nagyüzemek sokat tesznek azért, hogy tagjaik, dolgozóik élet-, munkakörülményeit javítsák, amelynek egyik jelentős pontja az üzemegészségügyi, technikai feltételek megteremtése. A lakókörnyezet szépítéséért, jobbításáért is áldoznak a gazdaságok. Jelentős összegeket adnak át a települések fejlesztésére, elvégeznek legkülönfélébb feladatokat és nagyon sok társadalmi munkaakcióban vesznek részt, illetve szervezik ezeket. A szakemberek képviseltetik magukat a tömegszervezetekben. Életükben nem válik szét a politikai, társadalmi tevékenység a szakmaitól. A települések ügyét ' ugyanúgy szívükön viselik, felvállalják, mint a gazdaságokét. Így épülhetett meg 62 új általános iskolai tanterem, 44 kilométer szilárd burkolatú út, 51 kilométer járda, 115 kilométer víz- és 121 kilométer földgázvezeték. Számítógéppel könnyebb A bajai tanács keretében létrehozott munkaerőközvetítő iroda hamar népszerű lett, a munka» adók és a munkát vállalók köré. ben is. íigy nem véletlen, hogy röviddel e működésük megkezdése után elmondhatják: szolgáltatásuk nyereséges, a tavalyi évet ugyanis ötvenezer forintos többlet-bevétellel zárták. Az ügyfélfogadás kulturáltsága, az ügykezelés pontossága mellett döntő része volt ebben annak a. vállalkozószellemnek is, ami szintén fontos jellemzője a Palik József né vezetésével működő, irodának: az elsők között kezdték megszervezni a szezonális ielléggel dolgozó munkahelyek együttműködését, s ennek köszönhető egyebek mellett, hogy a mind nagyobb 'kapacitással működő helyi hűtőüzemben már sókkal gördülékenyebb a kampányszerű rohamokban érkező gyümölcsök, zöldségfélék feldolgozása. A vállalkozás kiterjedt méreteit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a környékbeli termelőszövetkeze, tekkel egyidejűleg borsodi falvakkal is kapcsolatban állnak, ahonnét igen sok bányászfeleség vállal munkát, akár átmeneti jelleggel isMost újabb lehetőség nyílt az iroda szolgáltatásainak továbbfejlesztésére, mert áttértek a számítógépes adatrögzítésre. Az iroda dolgozói szinte hetek alatt elsajátították a Commodore—64 típusú masina kezelését, ami az egy-egy ügyfélre fordított időt 20—25 percről másfél-két percre szállította le: ennyi Idő szükséges ahhoz, hogy kiderítsék: egy adott végzettségű és igényű ügyfél milyen lehetőségek között válogathat. Az új gép könnyebbséget jelent a munkahelyek ügyintézői számára is, mert feleslegessé teszi. hogy havonta új törlést készítsenek a feltöltésre váró helyekről, elég a változást jelenteni. Ugyancsak gép segít annak a kiadványnak az összeállításában is, amelyet a pályaválasztók számára készít az iroda: ebben szerepel minden környékbeli munkahely. s részletes kimutatások arról, hogy melyik szakma hol szerepel a képzettségi listán. K. J.
