Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1985. május 9. ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS A KREMLBEN (Folytatás az 1. oldalról.) zottság állt. A kommunisták a front legveszélyesebb és a hátor­szág legfelelősségteljesebb mun­kát igénylő területein teljesítet­tek szolgálatot; hárommillió kommunista vesztette életét a há­borúban, amelynek ideje alatt azonban ötmillió új taggal gya­rapodott a párt — mondotta Gor­bacsov. Tisztelet a szövetségeseknek A szovjet hadsereg hatalmas felszabadító küldetést teljesített; azért lépett a leigázott Európa területére, hogy véget vessen a háborúnak és a fasizmusnak, s lehetővé tegye Európa népei szá­mára az életet a szilárd béke kö­rülményei között — mutatott rá az SZIKP KB főtitkára. Méltó tisztelettel adózunk a szövetségesek, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Francia- ország katonái emlékének. Soha nem feledjük a jugoszláv nép és népi felszabadító hadserege bá­torságát. tiszteljük a szovjet ka­tonákkal vállvetve küzdő lengyel és csehszlovák harcosok emlékét. Kivették részüket a hitlerizmus szétzúzásából Bulgária és Romá­nia partizánjai, illegalitásban küz­dő hazafiai, a háború utolsó sza­kaszában pedig hadseregei, vala­mint Magyarország katonai ala­kulatai is. Kitartóan küzdött a megszállók ellen az albán és a görpg nép. Nem feledjük azt az egyenlőtlen küzdelmet sem. ame­lyet a bátor német kommunisiták és antifasiszták vívtak a hitleri rendszerrel. A szovjet emberek nagyra értékelik az ellenállási mozgalmak harcosainak elszánt­ságát. E küzdelem élén Francia- ország, Olaszország, Norvégia. Dánia Belgium, Hollandia és más nyugait-európai országok kommu­nista pártjai álltaik. A Szovjetunió hatalmas szere­pet játszott a militarista Japán szétzúzásában is. Szoros katonai szövetségben küzdöttünk a nagy kínai néppel. Aktívan harcoltak a közös ellenség ellen Mongólia ka­tonái. és kitartó küzdelmet vív­tak Vietnam, Korea, valamint más ázsiai országok hazafiai. A négy évtizeddel ezelőtti ese­ményekre, a népek közös ellen­séggel szemben vívott együttes harcára emlékezve büszkén, ál.la-, pítjúk meg, hogy á második 'Vi­lágháború kimenetele a szovjet— uém^fffon torn dőltél; az ágrész- szor itt vesztette el összes vesz­teségeinek több minit 75 százalé­kát — állapította meg az SZKP KB főtitkára. Erős és virágzó hatalom A továbbiakban Mihail Gorba­csov szólt a Szovjetunió legutób- 'b| 40 éves fejlődéséről, a megtett út eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy az ország ma magasan fej­lett gazdasággal rendelkezik, s a szovjet ipar az utóbbi 40 évben kétszer olyan gyorsain fejlődött, mint a fejlett tőkés országoké. A szovjet társadalom ma a nép nö­vekvő jólétének társadalma; a lakosság egv főre jutó reáljöve­delme ma több mint hatszorosa a háború előtti szintnek. Negyven évvel a háború után a Szovjet­unió erős és virágzó hatalom, amely magabiztosan halad a kom­munista jövő felé. A fejlődés dialektikájának azonban megvan az a sajátossá­ga — mutatott rá a szónok —, hogy minden elért eredmény újabb feladatokat állít a társada­lom elé; magasabb minőségi szín­térre kell emelni a társadalom fejlettségét, úi eredményeket kell elérni a gazdasági építőmunká- ban. a társadalmi és politikai vi­szonyok. a szovjet emberek mun­ka- és életkörülményeinek javí­tásában. Történelmi mércével mérve rövid idő alatt a legfejlet­tebb szintre kell emelni a munka termelékenységét, a termelés ha­tékonyságát. Hatalmas feladatok állnak tehát £ szovjet társadalom előtt, amely azonban rendelkezik mindazzal, ami e feladatok sike­res megoldásához, a kitűzött cé­lok eléréséhez szükséges. A továbblépés, a szocialista építőmunka sikeresebbé tételének lehetőségeiről szólva Gorbacsov hangsúlyozta, hogy ki kell alakí­tani a gazdaság működésének olyan mechanizmusát, amely a legerőteljesebben ösztönöz a ter­melés hatékonyságának növelésé­re. a végzett munka minőségi mu­tatóinak javítására, a tudomá­nyos-műszaki haladás meggyorsí­tására. A siker legfőbb záloga a nép alkotó ereje. A dolgozó ember aktivitását semmi sem növeli olyan mértékben, mint az a bizo­nyosság, hogy maradéktalanul ér­vényesül a társadalmi igazságos­ság elve. A párt mindent meg fog tenni ennek érdékében. Határo­zottan elejét kell venni a szocia­lista elvektől való mindenfajta eltérésnek, véget kell vetni a ne­gatív jelenségeknek, el kell zár­ni a nem munkával szerzett jö­vedelmek minden forrását mi­közben növelni kell a lelkiismere­tes és hatékony munka anyagi és erkölcsi megbecsülését. Az SZKP XXVII. kongresszusára készülve a párt Központi Bizottsága lépé­seket tesz annak érdekében, hogy a párt politikai irányvonala a leg­teljesebb összhangban legyen a társadalmi fejlődés támasztotta követelményekkel, megfeleljen a széles dolgozó tömegek érdekei­nek és vágyainak. Meg kell szüntetni a háborús veszélyt A továbbiakban a háború tör­ténelmi tanulságairól szólva az SZKP KB főtitkára emlékezte­tett arra, hogy a második világ­háború jóval korábban kezdő­dött, mint ahogy első ütközetei kibontakoztak. Árnyéka akkor ve­tült az emberiségre, amikor egyes politikusok nem tudták, mások pedig egyszerűen nem akarták megakadályozni a hitle­rizmus hatalomra jutását. A ko- rább iáknál - JW Mp, sokkal töb­bet: tudunk . arról, ki és hogyan segítette a fasiszta vezető klikket á fegyverkezésben, a háborús ka­landra való felkészülésben. A müncheni összeesküvés örök szé­gyen marad, mint ahogy szégyen­folt esett azoknak a nevén is, akik kitartóan a Szovjetunió elle­ni támadásra ösztönözték Hitlert. A Hitler-ellenes koalíció egész tapasztalata cáfolhatatlanul bizo­nyítja, hogy ellentétes társadal­mi rendszerű államok is egyesít­hetik erőiket a közös ellenség­gel vívott harcban. Különösen időszerű emlékeztetni erre ma, amikor a világ valamennyi né­pének van közös ellensége, a nukleáris háború veszélye, s van közös legfőbb feladata, e veszély megszüntetése — hangsúlyozta Gorbacsov. A szónok a továbbiakban emlé­keztetett arra, hogy az imperia­lizmus erői ebben az évszázadban már kétszer robbantottak ki vé­res világháborút, mert úgy vél­ték, hogy ily módon valósíthat­ják meg osztálycéljaikat, így biz­tosíthatják önző érdekeik kielé­gítését. A történelem azonban másként döntött, és nem lehet csodálkozni azon, hogy az impe­rializmus kalandjaként kezdődött mindkét háború nem csupán köz­vetlen kezdeményezőinek leveré­sével végződött, hanem utat nyi­tót a magát a háborút szülő rendszert megrendítő válságok egész sorozata előtt is. Országa szabadságát és függet­lenségét megvédelmezve a szov­jet nép hatalmas internacionalis­ta küldetést is teljesített, amikor megóvta az egyetemes civilizációt a fasizmustól. A fasizmus szét­zúzása megszilárdította a haladó, demokratikus erők pozícióit, s ez az új társadalmi rend győze­lemre vezetett Európa és Ázsia sok országában. A háború utáni években kialakult és nagy utat tett meg a szocialista világrend- szer, létrejött a szocialista álla­mok közössége; a szocializmus ma legyőzhetetlen ereje a béké­nek, és biztosítéka a népek biz­tonságának — állapította meg Mihail Gorbacsov. A nagy szocialista közösség ál­lamai egységesen lépnek fel nem­zetközi kérdésekben, és követke­zetesen védelmezik a béke és a leszerelés ügyét. Különösen ki­emelkedő szerepet játszik ezen a téren a Varsói Szerződés szerve­zete. A Varsói Szerződés tagálla­mai mindaddig, amíg nem szű­nik meg a biztonságot és a békét fenyegető veszély, mindent meg fognak tenni, hogy biztosítsák magukat minden támadás ellen. A háború óta eltelt időszakban a gyarmati rendszer összeomlá­sa is mélyreható változásokat eredményezett. A korábbi gyar­matok és félgyarmatok helyén független államok tucatjai ala­kultak. Sok fiatal nemzeti állam jelentős haladó szerepet játszik a nemzetközi politikában; ezek az államok a szocialista országok aktív támogatásával kitartóan küzdenek az új, igazságosabb gazdasági világrendért. Fontos té- nyezője a mai nemzetközi élet­nek az el nem kötelezett orszá­gok mozgalma. Az elmúlt negyven év alatt szá­mottevően csökkent az imperia­lizmus uralmi szférája. Megvál­toztak az erőviszonyok magán a kapitalista világon belül is, ahol az Egyesült Államok minden fon­tos területen kivívta magának a vezető szerepet. Uralkodó osztá­lyát világuralmi törekvéseinek érvényre juttatásában az is segí­tette, hogy az Egyesült Államok volt az egyetlen olyan nagy or­szág, amely mértéktelenül meg­gazdagodott a háborúban. Agresszív törekvések Az Egyesült Államok politiká­ja ma egyre harciasabbá válik —*• állapította meg Mihail Gorbacsov. Ez a politika olyan állandó ne­gatív tényezője a nemzetközi vi­szonyoknak, amit nem hagyha­tunk figyelmen kívül. Az Egye­sült Ál’amok uralkodó elitjének agresszív törekvései nyilvánul­nak meg azokban a kísérletek­ben. amelyek célja a katonai- hadászati egyensúlynak, a nem­zetközi biztonságnak az aláásá- sa. E törekvéseket szolgálja a fegyverkezési, és elsősorban az atomfegyver.kezési hajsza foko­zása. a világűr militarizálásának veszélyes terve. Az Egyesült Ál­lamokban az atomfegyver felhasz­nálásának barbár doktrínáit és terveit dolgozzák ki, amerikai ka­tonai támaszpontok százai talál­hatók minden földrészen. Az ál­lami terrorizmus politikáját foly­tatják Nicaragua ellen, és had­üzenet nélküli háborút viselnek Afganisztánban. Az Egyesült Államok megkí­sérli ráerőszakolni a világra azt az elképzelését, hogy neki valami­féle különleges joga és sajátos kiváltsága van a történelemben. Csakis ezzel magyarázható, hogy igényt támaszt létfontosságú ér­dekövezetekre, hogy beavatkozik más államok belügyeibe. hogy Washingtonhoz való viszonyuk­tól függően büntessen Vagy támo­gasson szuverén országokat és népeket. Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy fokozódik a veszé­lye a nyugatnémet revansizmus- nak, amelynek újjáélesztésében oly aktív szerepet játszik az Egyesült Államok mai vezetése. A hét legerősebb tőkés ország ve­zetői a napokban Bonnban meg­tartott találkozójukon — a ma­guk módján ünnepelve a máso­dik világháború befejezésének negyvenedik évfordulóját — tá­madásit intéztek az európai terü­leti és politikai realitások ellen. Akadtak olyan ’ politikusak is, akik nemcsak a feledésre mutat­koztak késznek, hanem arra is, hogy megpróbáljanak tisztára mosni SS-ihóhérokat. Sőt, mi több, tisztelegtek emlékük előtt, meggyalázva ezzel a legyilkolt, agyonlőtt, elégetett milliók em­lékét. Az enyhülés szilárd hívei vagyunk Mihail Gorbacsov a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió tudatában van 'a világ sorsáért viselt felelősségének. Nem engedi, hogy felboruljon a katonái és hadászati egyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok, a Varsói Szerződés és a NATO között. A bonyolult, sőt veszélyes hely­zet ellenére reális lehetőség van a militarizmus erőinek megféke­zésére — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. Ezt a meggyőződést erősítik a békés egymás mellett élés politikájának tapasztalatai. Az egyetlen ésszerű megoldást az jelentheti, ha valamennyi érde­kelt ország aktívan együttmű­ködik a közös, békés jövő érde­kében. és a Szovjetunió ilyen együttműködésre szólít fel min­denkit. Ez a feladat nem köny- nyű, nem oldható meg egyszeri döntéssel, az államok közötti kapcsolatokban megnyilvánuló nagyfokú bizalomra van hozzá szükség. Az események eddigi menetében azonban fordulat áll­hat be, ha a nukleáris és űrfegy­verekről Genfben folytatott szov­jet-amerikai tárgyalásokon szá­mottevő eredményt sikerül el­érni. Ebből a szempontból fel­mérhetetlenül nagy jelentőségűek a hetvenes évek, annak az idő­szaknak a tapasztalatai, amikor létrejöttek a két eltérő társadal­mi rendszerhez tartozó államok új történelmi körülmények kö­zött folytatott együttműködésé­nek jó politikai, jogi, erkölcsi-lé­lektani alapjai. Az eredmények jelentősebbek lehettek volna, ha a Nyugat felelősségteljesebben viszonyul az enyhülés eredmé­nyeihez. Mi szilárd hívei vagyunk an­nak, hogy újjászülessen az eny­hülés. Az enyhülést azonban nem tekintjük végső politikai célnak, Szükséges, ám mégis átmeneti szakasz azon az úton, amely a fegyverekkel telezsúfolt világtól a nemzetközi biztonság megbíz­ható, átfogó rendszeréhez vezet. A Szovjetunió kész megtenni ezt az utat. A kormányok, felelős állami vezetők legfőbb kötelessé­ge, hogy minden alkalmat meg­ragadjanak az atomháborús ve­szély megszüntetésére. A Szovjetunió (háborúk, fegy­verek nélküli világot akar. A bé­kés egymás mellett élés politi­kája iránti elkötelezettségünk az új társadalmi rend erejébe, tör­ténelmi lehetőségeibe vetett hit­nek a bizonyítéka. Ez az elköte­lezettség összhangban áll min­den ország ;és nép érdekeivel. Az élők azzal tartoznak a szabadsá­gért és a társadalmi haladásért elesett milliók emlékének, hogy megvédik az emberek (élethez való szent jogát, biztosítják a tar­tós békét. Közös kötelességünk ez a ma élő, és ia jövő nemzedé­kével szemben is — fejezte be beszédét Mihail Gorbacsov. MÁJUS 14.: Gromiko—Shultz találkozó Becsben Madrid a tárgyalások, és nem az erőszak híve Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügy­miniszter május 14-én tanácsko­zik Bécsben, közölte szerdán kül­földi tudósítók előtt Leopold Gratz, az osztrák diplomácia ve­zetője. A két nagyhatalom kül­ügyminisztere vezető diplomaták, köztük leszerelési tanácsadók kí­séretében a bécsi szovjet, illetve amerikai nagykövetség ' épületé­ben találkozik. Gromiko és Shultz a jövő héten az osztrák állam­NICARAGUA Tiltakozás az Az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT rendkívüli ülésének össze­hívását kérte Nicaragua az ame­rikai kereskedelmi embargó miatt. Nicaragua hivatalosan kí­ván tiltakozni a GATT alapsza­bályzatát sértő amerikai lépés miatt — közölte a managuai kor­mány szóvivője. A közép-amerikai ország a La­tin-Amerikai Országok Gazda­szerződés aláírásának 30. évfor­dulója alkalmából rendezett ün­nepségeken tartózkodnak az oszt­rák fővárosban. A kérdésre, fel­kínálja-e az osztrák kormány is­mét Bécset a tervezett szovjet— amerikai csúcstalálkozó színhe­lyéül, Gratz kijelentette: ilyen ajánlatot már korábban tettek mindkét fővárosban. A csúcs any- nyira fontos a világ szempont­jából, hogy a helyszín másodla­gos kérdés. embargó ellen sági Szervezetét, a SELA-t is kérte, hogy hívjon össze tanács­kozást a Nicaraguával szembeni amerikai embargó következté­ben kialakult helyzet megvitatá­sára. A nicaragual felhívásnak eleget téve május 15-re kitűzték a 25 latin-amerikai állam kül­ügyminiszterei tanácskozásának időpontját. A konferencia szín­helye a venezuelai főváros, Ca­racas lesz. Kedden este a spanyol király által adott díszvacsorával befeje­ződött Ronald Reagan hivatalo« madridi programja. Az élnököt, a királyi palotánál több ezres tüntető tömeg fogadta. „Nem aka­runk háborút, eurorakétákat. amerikaiak menjetek haza” hal­latszottak a fő jelszavak. A ven­déget a tüntetőktől a spanyol, va­lamint az amerikai biztonsági szolgálat csaknem ezer emberé­nek gyűrűje választotta el. Ké­sőbb, a rendőrség gumilövedékek­kel és könnygázgránáttal verte szét a tömeget. Tízen megsebe­sültek. Az elnök a díszvacsorán el­hangzott beszédében Washington „csillagháborús” tervét úgy állí­totta be. hogy „az, a földi háború elkerülését van hivatva szolgálni, tehát békeküldetése van”. Spa­nyolország jövőbeni NATO-tagsá- gát érintve úgy fogalmazott, hogy az amerikai nép azt szeretné lát­ni, hogy „a spanyolok velünk ha­ladjanak tovább a NATO teljes jogú tagjaként”. „Nem biztosíthattuk amerikai vendégeinket, hogy Spanyolország tagja marad a NATO-nak, 'hiszen erről népszavazás dönt majd. Tárgyalópartnereink viszont azt szeretnék, ha belépnénk a kato­nai szervezetbe is” — mondotta Moran külügyminiszter a hivata­los megbeszélésekről szólva. Alá­húzta. hogy továbbra is lényege« véleménykülönbség van a két kormány között a nicaragual helyzet és konfliktusból kivezető út megítélésében. A madridi ka­binet a tárgyalások és nem az erőszak híve — tette hozzá. Shultz külügyminiszter a maga sajtótájékoztatóján elismerte; „a spanyolok továbbra sem értik, hogy mi a nicaraguai megbéké­lésre törekszünk”. Megerősítette, hogy a spanyol fél kérésére egy későbbi időpontban megkezdőd­nek a tárgyalások az amerikai csapatok létszámának csökkenté­séről Spanyolországban. Az Egye­sült Államok elnöke 40 órás mad­ridi látogatását befejezve, szer­dán délelőtt elutazott a spanyol fővárosból. Hazánkba érkezett Alfonso Guerra Marjai Józsefnek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének meghívására szerdán hivatalos magyarországi látogatásra Buda­pestre érkezett Alfonso Guerra, a spanyol miniszterelnök he­lyettese. A vendéget a Ferihe­gyi repülőtéren Marjai József fogadtai, jelen volt Jósé Maria Ullrich y Rojas, Spanyolország budapesti nagykövete. Kiegyensúlyozott az ellátás, bővült a hálózat (Folytatás az 1. oldalról.) vitásáról1, a választékbővítésről van szó. vagy az idegenforgalmi adottságaink kihasználásáról. Eh­hez kérte a minisztérium haté­kony segítségét, mint ahogyan er­re az elmúlt években is voltak jó példák." S hogy hol tart a megye, és mi­lyen elképzelések, gondok foglal­koztatják a vezetőket, arról dr. P. Kovács István, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője adott az írásos összefoglalót kiegészítő szóbeli tájékoztatást. A múlt év­ben az élelmiszerekből kitűnő volt az ellátás. A forgalom a kü­lönféle cikkekből nem csökkent, a ruházati termékek kivételével. Nőtt az olcsóbb áruk aránya is. Már megvalósult a kereskedelmi hálózatfejlesztési terv. Dinamikus az idegenforgalom növekedése, azonban a Kecskemétre, valamint a megye szép vidékeire érkező­ket nem mindenütt tudják meg­felelően kiszolgálni — szálloda- hiány“ miatt Szó esett még egyebek között a mozgóbolt-hálózait növeléséről, a kecskeméti nagybani piacról, az építő- és tüzelőanyag-ellátásról, az üzletek új üzemeltetési for­máiról, a nyitvatartási időről, a kereskedelmi dolgozók jövedel­méről. a megyei vendéglátóipar megnövekedett feladatairól, a tér­ségi idegenforgalmi fejlesztések­ről, hogy csak néhányat említ­sünk. A megyei szakemberek szinte valamennyi felvetésével egyetér­tettek a tárgyalópartnerek. Meg­állapították, hogy jogos a szállo­daépítési igény, a nagybani Piac létesítése is reális, támogatást ér­demlő kezdeményezés, mint aho­gyan egyéb kereskedelmi egység megépítése. Szó volt arról, hogy az idén — a cserép kivételével — valamennyi építőanyagból már ki­tűnő az ellátás, viszont a keres­let csökkent. Nem így a tüzelő­anyagokból. Például szénből a jobb minőségűt vásárolná a la­kosság. A minisztérium ismeri a keres­kedelemben — különösen az élel­miszer-kereskedelemben — dol­gozók jövedelmi viszonyait. Mun­kabérük 1980-tól fokozatosan nőtt, s azon munkálkodnak, hogy a jövőben méginkább javuljon. A miniszterhelyettes kérte, hogy a kereskedelemmel, az ellátással, a következő tervidőszakban is je­lentőségéhez mérten foglalkozza­nak a megye vezetői, figyelemmel kísérve a változásokat, hogy a szükséges intézkedéseket mielőbb megtehessék. Cs. I. A tűzoltóság munkája a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt (Folytatás az 1. oldalról.) tek jelentős-részénél kimutatha­tó emberi gondatlanság is. Kedvezőtlen az erdők és a ta­nyavilág tűzvédelme is. Ezeket a tüzeket gyakran későn veszik észre, így késve jelzik a tűzoltó­ságnak is, amelynek nemegyszer nagy távolságokra, s egy időben több helyre is ki kell vonulniuk (például amikor a kecskeméti la­kóháztűz volt, ugyanakkor Sza­badszálláson égett egy erdő, Kis­kunfélegyházán pedig bálázott szalma kapott lángra.) Ilyen ér­telemben legkritikusabb a kecs­keméti tűzoltóság helyzete, amely­hez például Kunszentmiklós is tartozik, s ha ott tűz van, lega­lább egy óra kell, míg kiérnek a tűzoltók. A lakóépületek tűzvédelméről szólva a beszámoló megállapítja, hogy az továbbra sem megnyug­tató, külön figyelmet érdemel ezen belül az emeletes házak vé­delme, amelyet különböző terve­zési, kivitelezési hiányosságok és egyéb körülmények nehezíte­nek (például: a lakások túlzsú­foltak, sok a beépített szekrény, polc, lambéria, hiányoznak a me­nekülés, a tűzoltás és a jelzés fel­tételei, rosszak a házakban és az utcákon elhelyezett tűzcsapok, gyakran azokat leaszfaltozzák, virágágyakat telepítenek fölé, vagy éppen személyautók par­kolnak fölötte). Ehhez járul még, hogy a lakóknak hiányos ismere­teik vannak arról, mi a teendő tűz esetén. Pedig a tűzoltóság például 1984-ben — a lakóházak tűzvédelmének évében — 314 elő­adást szervezett, s ezeken 22 ez­ren vettek részt, 110 filmet vetí­tettek, a Petőfi Népében 83, a tűzvédelemmel kapcsolatos hír­anyag jelent meg stb. A tűzoltóság tagjainak túlnyo­mó többsége becsülettel és lel­kiismerettel teljesíti feladatait, munkáját élethivatásnak tekin­ti. Az újonnan felvett tűzoltók ál­talános műveltsége és szakmai képzettsége is állandóan maga­sabb. Hét évvel ezelőtt például csupán egyetlen embernek volt felsőfokú végzettsége, jelenleg ez a szám 9 a megyei parancsnok­ságon és 8 a városi parancsnok­ságokon. S bár a rendszeresített létszám megvan, az nem elegen­dő a feladatok maradéktalan el­látásához. Baj van az úgyneve­zett technikával, a felszereltség­gel is: ennek egy része jelentő­sen elöregedett, kevés az új, s azok sem kifogástalanok, ugyan­akkor rendkívül drágák. (Egy ne- hézgépjármű-fecskendő ára több, mint 8 millió forint.) Az elörege­dett járművek javítása nem gaz­daságos, használatuk pedig nem biztonságos. A különleges tűzoltó­gépjárművek tekintetében nem­csak minőségi, de mennyiségi hiány is van: huszonhat helyett csupán 11 áll rendelkezésre, de ezek egy része szintén elörege­dett, Legkritikusabb a helyzet a légzőkészülékeknél, amelyből öt­ven darabra volna szükség, de csupán tizenhat van a megyében. A beszámoló végül egyes; tűz­esetek tapasztalatait elemezve a kecskeméti Akadémia körút 20. számú házban keletkezett tűzről, illetve annak oltásáról a követ­kezőket állapítja meg: Kevés volt az állami tűzoltók létszáma, egy létra nem biztosította a men­tést és az oltást egyszerre (a tűz­oltóságnak csak egy 44 méteres létrája van), kevés volt a légző­készülék, ami lassította a men­tést, akadályozta a tűzoltást. Ol­tás közben az egyik utcai tűz­csap elromlott, az épületről le­zuhanó ablaküveg átvágott egy tömlőt, amit ki kellett cserélni, ugyanakkor a 44 méteres létrá­nál üzemzavar keletkezett. De közrejátszottak szubjektív ténye­zők is, mivel Bács-Kiskunban ilyen lakóházi tűz még nem volt. Részt vett a napirend tárgya­lásán Varga Károly vezérőrnagy, országos tűzoltóparancsnok is, aki hozzászólásában elmondta, hogy a beszámoló reális képet ad a megyében dolgozó tűzoltók munkájáról, felszereltségéről. Ezen a helyzeten változtatni kell. Még ebben az évben jelentős ösz- szegű vásárlásokat bonyolíthat le a megyei tűzoltóság s ez lé­nyegesen javítani fogja az ered­ményességet. Elismerését fejezte ki azért a munkáért, amit a tűz­oltók Bács-Kiskunban végeztek. A beszámoló vitájában sokan részt vettek, s az elhangzottakra dr. Lengyel László, illetve Varga Károly adott választ. A témát dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke foglalta össze, kiemelve, hogy a tűzvédelemnek társadal­mi bázisra is kell támaszkodnia, hiszen társadalmi értékeket óv és ment meg. A végrehajtó bizottság elfogad­ta a beszámolót, s megállapította, hogy a tűzoltás és a készenléti szolgálat megfelel az átlagosnak, ugyanakkor a technikai feltételek nem érik el a szükséges és kívánt * szintet. A testület a megye tűz­védelmének erősítése érdekében részletes és mindenre kiterjedő határozatot hozott. Az ülés további részében tá­jékoztatót hallgatott meg és vett tudomásul a végrehajtó bizott­ság az 1984. évi munkahelyi in­tézményi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól, s az országgyű­lési képviselők és tanácstagok idei általános választásának elő­készületeiről. Végül egyéb ügye­ket tárgyalt. G. S. I j

Next

/
Thumbnails
Contents