Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

1985. május 9. • PETŐFI NÉPE • 3 EGYENLŐ ARÁNYBAN VÁLLALJÁK A TERHEKET T örpevízmű Fülöpházán Számos településünk példája bizonyítja, micsoda erő rejlik az összefogásban. Utcák, városrészek, községek lakóközösségei teszik szebbé környezetüket, komfortosabbá életü­ket társadalmi munkával, önkéntes társulá­sokkal. A legégetőbb feladat szinte minde­nütt a közművek kiépítése: víz- és gázveze­tés, csatorna- és útépítés. A társadalmi ösz- szefogásnak is vannak azonban korlátái. Mi­nél kisebb egy település, annál nehezebb elő­teremteni az anyagiakat a hálózat működé­séhez szükséges alaplétesíltményekre: gerinc­vezetékre, szennyvíztisztítóra, vízműre. • Május 1-re elkészttlt es új hldroflóbusz. KERTES CSALÁDI HÁZAK Kiskőrös: akció indul! Ezúttal áz utóbbiról, egy most elkészült törpevízműről lesz szó. A csillogó-villogó, új hidrogló- busz Fülöpháza főutcáján emel­kedik. A község, mely a hatá­rában található ősborókásról ne­vezetes, a legkisebbek közé tar­tozik. Belterületén mindössze százötven család él egybefüggő házsorokban. Szorgalmas, össze­tartó emberek a fülöpháziak, most éppen az iskolát bővítik évek alatt összegyűjtött pénzü­kön. Egy törpev/ízmű építése azonban meghaladta volna ere­jüket. Pedig a vezetékes ivóvíz ügye évek óta visszatérő téma a helyi fórumokom A 15—20 méte­res udvari kutak magas vastar­talmú, a talajvíz szennyezettsé­gére is érzékeny vize a fogyaszt- hatóság határán van. Különösen a kisgyermekes családokat érin­ti ez érzékenyen. A fülöpháziak számára a me­gyei tanácstól és az Eszak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat­tól érkezett segítség. A februári falugyűlésen Benkó Zoltán, a víz­mű igazgatója jelentette be, hogy vállalati beruházásban még a ta­vasszal megépítik a községi alap- vízművet. Május 1-re valóban elkészült, s már vizet is ad a 3,5 millió forint értékű berendezés. Jártukban-keltükben gyakran pillantanak a fülöpháziak mosta­nában az új hidroglóbuszra. Mió­ta megkezdődött a vízműtársulás szervezése, otthon, ismerősök között sűrűn felbukkanó beszéd­téma ákiiiWviZí*A vezetékhálófeít" kiépítésének költségeit ugyanis már a helybelieknek kell fedez­niük. Eddig kétszer jöttek össze megbeszélésre az érintettek. A márciusi első találkozó meglehe­tősen viharos légkörű volt,, ellen­érvek is jócskán elhangzottak a hozzászólásokban. Többen elmondták, hogy nehe­zen tudják előteremteni a tízezer forintnyi összeget. Mint kiderült, különösen két korosztálynak okoz gondot a hozzájárulás kifi­zetése: a nyugdíjasoknak és azok­nak a fiataloknak, akik nemrég építkeztek, s most a hiteleket tör­lesztik. Volt, aki javasolta: ha­lasszák el, a közelgő gázbeveze­téssel kapcsolják össze a hálózat- építést. Néhányan pedig kitartot­tak amellett, hogy megvan a sa-' ját kútjuk, nincs szükségük veze­tékes ivóvízre.- Érdemes felidézni ezekét a vé­leményeket, mert így válik ért­hetővé, hogy alapos megfonto­lás, szomszédokkal, ismerősök­kel folytatott viták, beszélgeté­sek során érlelődött a közös dön­tés. A napokban megtartott má­sodik megbeszélésen már a meg­valósítás gyakorlati kérdéseiről esett a legtöbb szó. íme néhány vélemény, melyeket a községet járva a megbeszélés napján hal­lottam: Százharminc óvodásra és isko­lásra főznek az óvoda konyhá­ján, ahol Kiss Imréné is dolgo­zik: „Rengeteget cipekedtünk az idei télen. A,z óvoda kútja az 1 äVa'rfcRimäi’aaSs&k írtúáttS gjjakfáh nem működött? KannákbatPhord­Központi támogatás a kereskedelmi raktárhálózat korszerűsítésére A/, üzlethálózat folyamatos áru_ ellátásának egyik alapfeltétele, hogy a kereskedelem minél kor­szerűbb. jól felszerelt raktárháló­zattal rendelkezzék. A Belkeres­kedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a nagykeres­kedelmi vállalatok jelenleg mint­egy 5 millió köbméter légtérben és 1,1 millió négyzetméter alap­területen tárolhatják az árut. A raktárhálózat korszerűsödését jelzi, hogy miközben a raktárak száma évről évre csökken, az alapterület, de különösen a be­fogadóképesség évről évre nö­vekszik. Tizenöt évvel ezelőtt 1600 volt, jelenleg pedig csak 1000 a raktárak száma, ugyani ezen idő aláüt azonban az alap­terület 861 ezerről 1,1 ' millió ■négyzetméterre, a térfogat pedig 3 millióról 5 millió köbméterre növekedett. A kereskedelmi raktárak több­ségét korszerű gépekkel is fel­szerelték : 850 ezer rakodólap, több mint 8000 konténer, s mint­egy 1800 emelővillás. dízelüzemű, illetve elektromos targonca se­gíti a kereskedelmi raktározás munkáját. A nagy befogadóké-» pességű raktárak létesítésével egyidejűleg a kereskedelem csök­kenteni tudta az elavult, a kor­szerű technológia befogadására alkalmatlan raktárak számát, amelyeket többnyire béreltek a vállalatok. A béreik kisraktárak száma az elmúlt hét esztendőben 130-cal, illetve 80 eaer négyzet­méterrel csökkent. A legnagyobb előrehaladást az újabban létesített öt magasrak­tár, s az ezekben alkalmazott áll- ványkiszolgáló gépek jelentik. A folyamatosan korszerűsödő nagykereskedelmi raktárhálózat révén jelentős mértékben gyor­A NGOLNAHALASZA T ' ;; ■ „v'' .Yrv • Megkezdődött angolnahalászat Siófokon. A Balaton tavaszi csapolása miatt megnyitott zsilipekhez kitett angolnaesapdákat naponta többször ürítik, és az elmúlt két hét alatt már 12 vagon angolnát emeltek ki. Az Ízletes húsú .hal zömét exportálják. 'suit az áruszállítás, javult a nyil­vántartás, a boltvezetőket a leg­több helyen naprakészen tájé­koztatni tudják arról, milyen áru rendelhető a nagykereskedelem­től, s nem utolsósorban csökkent az áruk tárolás közbeni sérülése is. Mivel a jelenlegi raktárterület — nagyon kis kivétellel — ele­gendőnek tekinthető, a továb­biakban — kivéve a már tervbe vett létesítményeket — nem épí­tenek újabbakat A korszerűtlen raktárak re­konstrukciójára, valamint korsze­rű gépek, berendezések beszerzé­sére a vállalatok központi támo­gatást is kapnak. A Belkereske­delmi Minisztérium ebben az esztendőben is anyagi támogatást nyújt rekonstrukcióra, illetve az anyagmozgatás és csomagolás- technika fejlesztésére több fővá­rosi és vidéki kereskedelmi vál­lalatnak. IMPORT HELYETT: (Kik? Miért?) tunk ide naponta több hektó vi­zet. Talán mi érezzük a legjob­ban a vezetékes víz hiányát.” Aszódi Gyuláné óvónő: „A mi sorunkon csupa fiatal építke­zett. Minden családnál vannak kisgyerekek, fontos lenne a jó ivóvíz. Persze egy keresetből, a gyermekgondozási díj mellett ne­héz összerakni a szükséges pénzt.” A sógor, Aszódi Zoltán tavaly készült él a házépítéssel: „Amint lehet, én rögtön bevezettetem a vizet. Ettől még nem kell bete­metni az udvari kutat: lehet használni locsolásra, a vízigényes ház körüli munkákra.” Nagy István, a Radnóti utca tanács­tagja: „Sok emberrel beszélget­tem mostanában a vezetéképítés­ről. Mi lesz, ha a kútjaink vize néhány év alatt szennyezettebbé válik? Ebben az utcában is egy fél óvodára való gyerek lakik. En úgy látom, van aki nehezebben, lassabban akarja, de az emberek kilencven százaléka egyetért a társulással.” A legutóbbi megbeszélésre majdnem százan jöttek el,*s meg­választották a társulást szervezd utcabizalmiakat. A résztvevők megállapodtak abban is, hogy a hét utca lakói egyenlő arányban viselik a terheket. Ha a követke­ző hetekben minden az elképze­lések szerint halad, júniusra megalakul a lakossági társulás, és az egész községben egyidőben, még az idén megépítik az egész­séges ivóvizet adó vezetékhálóza­tot. üíntfluY,g9 Lovas Dániel Túrán Mihály kétszobás szövet­kezeti lakásban lakik családjával. Feleségével együtt kilenc és fél ezret keresnek. „Jó volna egv kertes ház — mondja — már csak a két gyerek miatt is...” Polgár Pál — 25 éves — és fe­lesége: Polgámé Rigó Éva — 20 éves — egyelőre a szülőknél ka­pott otthont. Hamarosan bővül a család: szeptemberre várják az első gyermeküket, végleges lakás- megoldást kell találniuk. Havi jö­vedelmük 7000 forintra rúg. Schiller Katalin 32 éves, könyv­táros. három gyermekét egyedül neveli. Havi fizetése 3750 forint; néhány hónapja 1500 forintos ne­velési segélyt kapi jövedelme a családi pótlékkal és az óraadással szerzett párszáz forinttal éri el a 7000 forintot. „Szeretnék levegőt venni egy emberi léptékű otthon­ban, ez a mostani, az 50 négyzet- méteres beton megőrjít.” (Mit?) A helyszín Kiskőrös; a városi KISZ-bizottság székháza, a részt­vevők — harminc körüliek — ugyanilyen családi és anyagi hely­zetben vannak, mint pár sorban bemutatott társaik. — Azért hívtunk össze benne­teket, hogy segítségtekre lehes­sünk lakásgondotok megoldásá­ban — üdvözli a megjelenteket Takács Gábor KISZ-titkár. — Olyan telket kinálunik, ami nem lesz kevesebb 50 és nem lesz több 70 ezer forintnál; olyan házat. aminek a fala olcsó vályogból ké­szülhet, olyan tervek alapján, amelyekért összesen és csak 25 forintos okmánybélyeggel kell fi­zetni. Minden ügyben a KISZ jár el, ezért bármilyen szövetkezet szervezése felesleges, célunk, hogy ok nélkül egy fillért se kelljen kiadni. Barkóczi Sándor, a városi ta­nács képviseletében veszi át a szót: — 'Elkészült a Béke utca rendezési terve, melynek alapján következhet a kisajátítás, remé­lem, az év végéig befejeződik. 350 négyzetméteres házhelyről van szó. vízzel és villannyal ellátva. Major József tervező: — Az alföldi tájba illő, legfeljebb tető- térbeépítéses, .(azaz semmiképpen sem emeletes) házakat tervezek e területre, hasonló külsővel, 7—8- féle belső elrendezéssel. Az OTP képviselői.: — Mond­juk, hogy négyzetmétere 10 ezer forintba kerül a háznak, s hogy 80 négyzetméteresről van szó, ak­kor 800 ezer forintos a költség- vetés. Két gyerekre számított szo­ciálpolitikai kedvezménnyel és a 300 ezer forintos OTP-thitellel eb­ből 380 ezer jön le, körülbelül 80 ezer forint értékű saját munkát is elfogadunk, tehát mintegy 340 ezer forintra van szükség. A TÜZÉP-telep vezetője: — Egy éve majdnem üresek voltak a raktáraink, ma kínálati a piac: gyakorlatilag nincs hiánycikk a cserépen kívül. (Mi?) A KISZ Kiskőrös városi Bizott­sága tehát ismét lakásépítési ak­ciót szervez: végül is ennyi a lé­nyeg. De vajon csak ennyi? Vajon nem ez lenne-e az ér­dekképviselet és érdekvédelem leghatékonyabb, s — hatásosabb formája az ifjúsági szervezetben? Kiskőrösön azt mondják: de igen, ez. Érdemes rajta elgondolkozni: a KISZ-eseknek jutott eszébe, (s nem az építkezőket segíteni hiva­tott szerveknek), hogy a vályog hőtechnikai tulajdonságai össze­hasonlíthatatlanul jobbak a „gyá­ri” készítményeknél. Az már csak ráadás, hogy a harmincvalahány forintos téglához képest a 3 forin­tos vályogár töibb mint kedvező, különösen, hogy maguk csinálják! Érdemes elgondolkozni azon: ki ösztökélte vajon a kiskőrösie­ket. hogy felkutassák a Kemikál Molnár János nevével bejegyzett találmányát, az Akvabitet, amely­nek legelőnyösebb tulajdonsága — mondjuk a cseréppel szemben — az, hogy bőven van belőle, nem drága, ráadásul szép is. Gondol­kozni lehet ezeken _a talán fel sem tett kérdéseken, de nem biz­tos. hogy maguk a kiskőrösiek sokat töprengtek, ök látták és látják a feszültséget — közpénz­ből a korábbinál kevesebb lakás épülhet —. s keresték azt a meg­oldást, amelyre hivatásuk kötele­zi őket. Jó volna, ha nem irigykedné­nek rájuk, hanem utánoznák őket. Ballai József VENDÉGVÁRÁS — VENDÉGLÁTÁS A gazdálkodás iskolái: a szerződéses üzletek Megyénkben a szerződéses üzletek 14 százalékkal alacso­nyabb létszámmal dolgoznak, mint amikor még hagyományos 'fornSábáh 'működtek. Ezen belül a bérleti rendszerű vendég- Mtás^förjfalma évről évre hő, a hatékonyabb gazdálkodásra serkentő nagyobb anyagi érdekeltség révén. Már-már fele­désbe merült szakmai „fogásoknak” lehetünk tanúd. Szamovár Kunbaracsi Falatozó. Szamovár a söntéspulton. A teakedvelők számára készenlétbe helyezett kis főző annyira tetszik, mintha Kecskeméten, valamelyik ven­déglői vagy éttermi asztalon új­ság várna rám. Legyen mit ol­vasnom, amíg az ételre és az ital­ra várok. Tulajdonképpen nem kerül(ne) sok pénzébe e csekély­ke szolgáltatás az egyelőre csak képzeletbeli vendéglátó üzletnek — csak hát ki kellene találni. Újra. Hiszen a század elején már volt ilyen! Zsemle közé retek Két dudás nem fér meg egy csárdában. Dudás Sándor és Sán- dorné viszont igen. A házaspár — csütörtök kivételével — reggel 7-től 20 óráig dolgozik a 10-es számú ménteleki Falatozóban. Ketten két és fél, három millió forint idei bevételt tűztek célul maguk elé. Noha csak ketten van­nak, a falatozó forgalmát 1982 óta 10 százalékkal növelték. Idő­közben átalakították a W. C.-t, kutat fúrattak, s hűtésre tavaly óta már nem Kecskemétről ho­zatott táblás jeget, hanem komp­Hazai egészségügyi textíliákat gyártanak A Rico Kötszerművekben rövi­desen befejezik a próbagyártást, és megkezdik az üzemszerű ter­melést azon a két gépsoron, amelyet egyszer használatos pe­lenkabetétek és egészségügyi tex­tíliák gyártására vásároltak egy NSZK-.beli cégtől. A 20 millió forintos beruházás lehetővé teszi, hogy még aiz idén teljes mértékben hazad termék­kel helyettesítsék az eddig tőkés országokból származó Importot. A pelenka-, illetve egészségügyi betét gyakran szerepel a hiány­cikkek listáján, az ellátás egye­netlen. A gyártók ígérik, hogy ez a helyzet már az Idén megválto­zik, folyamatosan küldenek a ke­reskedelemnek a külföldinél ol­csóbb hazai korszerű termékek­ből. Eddig 50 ezer pelenka- és 300 eaer egészségügyi betétet gyár­tottak az új gépeken. A termelés rövidesen nagy ütemben elindul, s e két fontos egészségügyi ter­mékből összesen 50 milliót ké­szítenek még az idén. Tervezik, hogy jövőre tovább növelik ter­melésüket, az idei mennyiség dupláját gyártják, ha Igény lesz rá. A mostani 'beruházás várha­tóan kielégíti a hazai piac teljes igényét: Az egyenletes anyagellátás ér­dekében a Rico kötszerművek együttműködési szerződést kötött a Lőrinci Textilipari Vállalattal, amely a 'betétek burkolóanyagát, a nem szőtt technológiával ké­szülő könnyű vliest gyártja. A Lőrinci Textilipari Vállalat kö­telezte magát, hogy egyenletesen szállítja a hazai új termék e fontos alapanyagát, a Rico pe­dig azt vállalta, hogy időben ren- deli meg a gyártáshoz szükséges mennyiséget. Az egészségügyi vatták, köt­szerek, xérterápiás szerelékek gyártód további importtermékek hazaival való helyettesítését ter­vezik. Tárgyalásokat folytatnak belföldi partnereikkel a fültisztí­tó pálcikák hazai gyártásának le­hetőségeiről. resszoros berendezést használ­nak. Hamarosan új pultot sze­relnek fel az üzletben. Vevő érkezik, idősebb férfi. Szalámis zsemlét kér. Mielőtt Dudásné átadná neki, azt mond­ja: — Teszek bele egy kis retket. Jó? Máris szel a zsemle közé pár karikát. Ez a kiszolgálás megnyerőbb, mintha a polcról az ünos-unta- lanul ismert ropiból, rágóból, cu­korkából és táblás csokoládéból emelt volna le egyet! Három fuvar helyett — egy Bende Pál a kerekegyházi 152- es számú szerződéses presszót ve­zeti. Helyi születésű. Sok embert ismer a településen. Mióta az üz­letet bérli, naponta két óra hosz- szával tovább tartja nyitva. Sa­ját érdeke, hogy jól „menjen” a bolt. Figyeli a fogyasztói szoká­sok alakulását. Hűvös időben cso­koládé- és puncs-, melegben gyü­mölcsfagylaltot árusít. Harmad­magával 20 százalékos, vagyis ha­vi 30 ezer forint forgalomnöve­kedést sikerült elérnie. Hatéko­nyan dolgoznak. — A munkában segítünk egy­másnak. Itt mindenki mindent csinál — mondja. Bende Pál szavaiból később az is kiderül, hogy gazdaságosabb, a takarékosságra törekvő mun­kaszervezéssel sok időt és pénzt megspórolnak. Azt a hulladékot például, amelyet az Univer Áfész annak idején háromszori fuvarral hozatott el a presszó udvarából, a szerződéses üzemeltető egyik rokonával egyszerre elviteti. Terasz, kuglipálya Az izsáki útelágazásnál, az 52-es út mentén, háromszögnek nevezett füves területen áll a 4-es számú ballószögi Falatozó. Szer­ződésbe adása óta bérlője, Szép­iák]/ László 70—80 százalékkal emelte a forgalmat. — Hogyan? — ezt kutatom a kedvező fekvésű, jelentős hazai és idegenforgalmi vendéglátóhe­lyen. Válaszul sokféle változásról alkothatok képet. Háziasán, jól főznek. Gyorsan elfogyasztható egytálételeket is készítenek, így az ételforgalom másfélszeresére nőtt. Reggeliválasztékként sze­repel az étlapon szalonnás tü­körtojás és parasztos tojásrán­totta. Ennek és egy szórakoztató zenei együttes pénteki műsorá­nak köszönhetőén,1 az idén a ta­valyi 2,2-del szemben már két és fél millió forint bevételt tervez­tek- Közben a létszámot eggyel csökkentették. Ä környezetét is igyekeznek minél inkább vendégmarasztaló­vá formálni. Negyven—ötven fo­gyasztó számára teraszt építenek. Rövidesen elkészül egy kuglipá­lya. Átutazókra és főként gyere­kekre gondolva, jégkrémet is kí­nálnak, és padokat helyeznek el a parkban. „A vendég érezze jól magát!” — ez Széplaky Lász­ló alapelve. A gazdálkodásban találunk új vonásokat is. Kiemelkedő a taka­rékosság. Legutóbb két választá­suk volt: vagy vesznek készen 40 méter új függönyt — méterét 2000 forintért —, vagy pedig vá­sárolnak félkészen olyat, ame­lyet kevés munkával, szálkihúzás­sal éppúgy a célnak megfelelővé alakíthatnák. Az utóbbi megol­dás mellett döntöttek. Ezzel meg­takarítottak 58 ezer forintot! Sárgarépát és burgonyát— ősszel olcsóbban Aki három éve járt utoljára Hetényegyházán a 7-es számú vendéglőben, ma meglepő vál­tozásokat tapasztal. A szerződé­ses üzletben sűrűn adják egy­másnak a kilincset. A konyhában és az udvaron nagy a sürgés-for­gás. Mióta a négy évvel ezelőtti 1 millió 800 ezer forintos forga­lom helyett 1985-ben már 3 mil­lió 725 ezer forintos terv teljesí­téséért dolgoznak, Márki Károly bérlő és beosztottjai nem érnek rá ácsorogni. Előfizetéses ebéd­del 150 fogyasztót látnak el. Ezenfelül 14-féle frissensülttel és házias (parasztos) ételekkel vár­ják vendégeiket. S, hogy nem ke­vés sikerrel, arra példa az alkal­mazottak alapbérének növekedé­se, a korábbi havi 2000-ről 3804 forintra. Több munkával, jobban, jöve­delmezőbben. Nem titok, nagyon is mindennapos kulcsa ez a ven­déglátásnak. Különösen pedig a szerződésesnek, ahol a szó szoros értelmében zsebre megy az üzlet. Amikor Márki Károly az ősszel idejében, olcsóbban vett téli tá­rolásra 500 kilogramm sárgaré­pát és 60 mázsa burgonyát, előre­látásról tett tanúbizonyságot. Az akkor verembe került sárgarépá­ért, a burgonyáért most lényege­sen többet kellene fizetni a pia­con. □ □ □ A szerződéses üzemeltetési forma nem csupán verseny- helyzeteit jelent az egyes bér­lők, s a hasonló állami és szö­vetkezeti üzletek között Nem csak az ellátás színvonalára hat előnyösen. A gazdálko­dásnak is egyfajta iskolája. Kohl Antal

Next

/
Thumbnails
Contents